(egységes szerkezetben a módosításáról szóló 2/2013. (II.19) és 4/2017. (II.21.) önkormányzati rendelettel)

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata a módosított 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében, a módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében és a módosított 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében, figyelemmel a 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendeletben foglaltakra az alábbi rendeletet alkotja:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§

(1) E rendelet célja Miskolc Megyei Jogú Város (a továbbiakban: a Város) városképe, történelme, identitása szempontjából meghatározó épített értékek védelme; a város építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való megtartása, védett értékeinek fenntartása és jó karbantartottságának biztosítása - különösen azon esetekben, amelyeket a műemlékvédelemre vonatkozó jogszabályok nem védenek, de helyi védelemre érdemesek - ; továbbá a helyi védelem érdekében az általános környezetkultúra, építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének és az erre való nevelésnek a támogatása.

(2) E rendelet hatálya Miskolc közigazgatási területén az építészeti örökség mindazon elemére kiterjed, amely külön jogszabály alapján nem áll védelem alatt, és melyet Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) épített környezetének értékeként védetté nyilvánít (a továbbiakban: helyi védelem).

(3) A város épített értékei - tulajdonformára való tekintet nélkül - a város kulturális kincsének részei, ezért fenntartásuk, méltó használatuk és bemutatásuk közérdek.

(4) Helyi védelem feladata a városkép védelme, a különleges oltalmat érdemlő építészeti, építészettörténeti, régészeti, várostörténeti, kultúrtörténeti, művészeti, ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épületegyüttesek, épületek, építészeti elemek.

a) felkutatása, számbavétele, forráskutatása, dokumentálása és a közvéleménnyel való megismertetése,

b) a védett értékek fennmaradásának, helyreállításának, karbantartásának és hasznosításának elősegítése, az értékek károsodásának megelőzése, elhárítása,

c) a műemlék- és a helyi építészeti örökség védelme egymásra épülő kapcsolatának biztosítása,

d) az általános környezetkultúra, építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének és az erre való nevelésének támogatása.

(5) Az (1) és a (4) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése és feladatok ellátása érdekében a rendelettel a város épített értékei védettség alá helyezhetők.

(6) A településfejlesztésben a településrendezési tervek elkészítésekor a helyi védelem követelményeit az épített környezet egészének alakítása és védelme, a műemlékvédelem és az arányos városfejlesztés érdekében e rendelet célkitűzésével összhangban kell érvényesíteni.

A HELYI VÉDELEM FAJTÁI

2.§

(1) Helyi területi védelem, melynek hatálya kiterjed:

a) a város karakterének védelmére (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen),

b) a városkép védelmére (belső településkép, utcakép),

c) a településszerkezet védelmére (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet)

(2) Helyi egyedi védelem, melynek hatálya kiterjed:

a) az építmény (épület és műtárgy) egészére vagy

az építmény részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.).

VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁS ÉS ANNAK MEGSZÜNTETÉSE

3.§

A helyi védettség alá helyezés, illetve annak megszüntetése - a 4. szakasz szerinti eljárást követően - rendelettel történik.

4.§

(1) A helyi védetté nyilvánítással és megszüntetéssel kapcsolatos előzetes egyeztetést és eljárást a Polgármesteri Hivatal városi főépítésze (továbbiakban: Főépítész) folytatja le.

(2) A védetté nyilvánítást, vagy annak megszüntetését megelőzően a Főépítész értékvizsgálatot készíttet műemlékvédelmi szakképesítéssel rendelkező szakértő bevonásával.

(3) Az előkészítés során a védelem alá helyezendő védett értékről részletes dokumentációt kell készíteni az alábbi tartalommal:

- a helyi védelemre javasolt érték megnevezése, leírása, ismertetése,

- a védelem rövid indoklása,

- a védendő építmény helyének adatai (utca, házszám, helyrajzi szám, telken belül az épület megjelölése),

- a védendő érték korábbi építési fázisainak fellelhető archív dokumentumai,

- a védendő terület esetében, annak pontos körülhatárolását tartalmazó adatok helyszínrajzon is bejelölve,

- a védendő érték fényképe,

- a kezdeményező neve és címe.

A dokumentációhoz csatolni kell az értékvizsgálat során keletkező szakvéleményeket.

(4) A helyi védelem alá helyezési, illetve megszüntetési eljárás kezdeményezését a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(5) A kezdeményezéssel kapcsolatban 30 napon belül írásos észrevételt lehet tenni.

(6) A védetté nyilvánítást vagy a védettség megszüntetését kezdeményező közgyűlési előterjesztésben ismertetni kell a megalapozó szakvéleményeket és csatolni kell az ehhez kapcsolódó írásos észrevételeket.

(7) Helyi védettség megszüntetése akkor kezdeményezhető, ha a védettséget alátámasztó indokok már nem állnak fenn.

(8) A védettséget megszüntetni akkor lehet, ha a lefolytatott értékvizsgálati eljárás ezt alátámasztja.

A VÉDETT ÉRTÉKEK FENNTARTÁSA

5.§

(1) A helyi védelem alatt álló értéknek a védelem céljának megfelelő folyamatos karbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról, illetve fenntartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni. Ezen kötelezettségei teljesítéséhez kérheti az önkormányzat támogatását, külön önkormányzati rendelet alapján.

(2) A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére, és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.

A VÉDETT ÉRTÉKEK ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSAI

6.§

(1) A város karakterének védelme érdekében - meg kell őrizni Miskolc történelmileg kialakult utca- és térszerkezetét, jellegzetes építészeti hangulatát, valamint az egy időben megvalósult, sajátos beépítési módot tükröző egységesen kialakított városrészeket és ezt érvényre kell juttatni a helyi építési szabályzatban is.

(2) A városképi védelem érdekében védendő az egyes utcaszakaszok beépítésének léptéke, karaktere, az épített térfalak vonalvezetése.

(3) A kialakult településszerkezet, a sajátos telekstruktúra, morfológia védelme érdekében a MÉSZ-ben minimálisan előírt telekszélességnél szélesebb telek csak a Főépítész hozzájárulásával engedélyezhető.

(4) A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény (vagy annak védett része) nem bontható le. A védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, homlokzati jelleg (homlokzati nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok stb.) változtatása csak a Főépítész hozzájárulásával történhet.

.

(5) Helyi védelem alatt álló épület felújítása esetén az eredeti állapot visszaállítására kell törekedni, illetve az épületet az építészeti, városképi karakterének figyelembevételével lehet továbbfejleszteni. A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, (bővíthetők), funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők.

(6) Helyi védelem alatt álló épület megőrzése érdekében - a hatályos építési jogszabályok keretei között – a Főépítész kezdeményezheti az első fokú építésügyi hatóságnál a védett érték megjelenését zavaró, idegen részek eltávolítását.

(7) Helyi védelem alatt álló épületen külön jogszabályban meghatározott bejelentés és építési engedély alapján végezhető munkák esetében a Főépítész hozzájárulását be kell szerezni.

7.§

(1) Védelemmel érintett helyen (területi és egyedi védelem) új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, illetve a meglévőt fenntartani, bővíteni, átalakítani. Elsődlegesen a védett területen jellemzően kialakult hagyományos építőanyagokat kell alkalmazni. Ezeken a helyeken a városrész karakterére jellemző, hagyományos kerítés- és kapuformák, építmények és utcabútorok megtartandók.

(2) Védelemmel érintett helyen (területi és egyedi védelem) törekedni kell a városképi jelentőségű, telepített fasorok megőrzésére, illetve a hagyományos és jellegzetes növényzet pótlásáról gondoskodni kell. Ezeken a helyeken - a szabályozási terv keretei között - nem építhetők, illetve nem helyezhetők el a város kialakult arculatát megbontó épületek, építmények, kerítések, utcaburkolatok, az egységes utcaképet megbontó, zavaró utcabútorok, közmű műtárgyak, közmű felépítmények (trafóházak, lámpaoszlopok, lámpatestek stb.) reklámok és reklámhordozók.

(3) Védelemmel érintett helyen (területi és egyedi védelem) történő építéshez, az épület külsejét érintő felújításhoz, épületszínezéshez vagy minden olyan beavatkozáshoz, ami az épület homlokzati megjelenését befolyásolja a Főépítész hozzájárulását be kell szerezni.

A LAKÓTELEPEK SAJÁTOS VÁROSKÉPI ELŐÍRÁSA

8. §

A városképi jelentőségű lakótelepek esetében az épületek színezéséhez a Főépítész hozzájárulását be kell szerezni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

9. §

(1) Miskolc helyi karaktervédelem alatt álló területeit jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Miskolc helyi városképi védelem alatt álló területeit jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) Miskolc helyi településszerkezeti védelem alatt álló területeit jelen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(4) Miskolc helyileg védett egyedi épített értékeit jelen rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(5) Miskolc városképi jelentőségű lakótelepeit jelen rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

10. §

(1) E rendelet szabályait a kihirdetést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendelet rendelkezései a kihirdetés napján lépnek hatályba, ezzel egyidejűleg:

- az épített környezet értékeinek helyi védelméről szóló 57/2004. (XII. 17.) és 27/2005. (VII. 7.) sz. rendeletekkel módosított 22/2004. (VII. 6.) sz. rendelet,

- a Miskolc MJV Építési szabályzatáról szóló többször módosított 21/2004. (VII. 6.) sz. rendelet 32. § (1)-(2) bekezdése és a 44. § (1) bekezdés 17/a zónalap helyi objektumvédelemre vonatkozó része, a 18/a és 18/b zónalapok, valamint a (3) bekezdés 30., 31. és 32. szöveges mellékletei (hrsz. szerinti listák),

- a Miskolc Történelmi Avas területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatról szóló 66/2003. (XII. 9.) sz. rendelet 41. § (1) I. sz. melléklet 3. pontja hatályukat vesztik.

Miskolc, 2009. november 26.

dr. Mihalecz Péter sk.                                 Káli Sándor sk.

              Jegyző                                               polgármester