5. §^[5]

Mentes az adó alól:

            a)

  b)

            c)

            d) a lakás vagy üdülés (pihenés) célját szolgáló épülethez tartozó garázs, a kiegészítő   helyiségként szolgáló építmény,

            e)

            f)

6. §^[6]

7. §

Az adó alapja az építmény m² –ben számított hasznos alapterülete.

8. §^[7]

Az adó mértéke:

(1) ^[8]nem lakás célú építményeknél:

a) - a város egész területén az építéshatóság által műhelynek minősített építmény,  valamint a város rendezési tervében Gipe-1; Gipe-2; Gipe-3; Gipe-4, továbbá a Vasúti villasor – Kőzúzó utca – Kőzúzó köz által határolt területen található Gksz besorolású övezetben elhelyezkedő, a kereskedelmi rendeltetésű építmények kivételével minden típusú építmény után: 235 Ft/ m²

b) - az e rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott belvárosi-idegenforgalmi övezetben: 1290 Ft/ m²

c) - az (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó építmények esetén: 610 Ft/ m²

(2) Szentendre Város helyi építési szabályzata szerint ÜH-1, ÜH-2, ÜH-3 és

ÜH 4 jelű építési övezetben fekvő gazdasági épületeknél: 1165 Ft/ m²

(3) lakás célú építményeknél:

      - 300 Ft/m²

(4)^[9] üdülőnél:

            - 1350 Ft/m²

9. §^[10]

 (1) Ha magánszemély adózó a város közigazgatási területén belül:

a) gáz-, út- vagy szennyvízcsatorna társulásban beruházást hajt végre, vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít, a beruházás befejezésének évében a befizetés összegével a 9. § (3) bekezdésében meghatározott módon csökkenthető a szentendrei önkormányzat által megállapított lakás és üdülő után fizetendő építményadónak az adott évben esedékessé váló összege, kivéve a belterületbe vonással összefüggő közműberuházások. Útberuházásnak kell tekinteni a társulásban végzett legalább 100.000 Ft/ingatlan beruházási értéket elérő, valamint a teljesen önerőből megvalósuló legalább 200.000 Ft/ingatlan beruházási értéket elérő, vagy legalább 100 tagból álló társulás által végzett útjavítást, kátyúzást, járdaépítést. Csak akkor tekinthető teljesítettnek a vállalás, amennyiben a közútkezelővel kötött, a Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal főmérnöke (továbbiakban: főmérnök) által jóváhagyott írásbeli megállapodásban foglaltaknak megfelelő műszaki tartalom megvalósítására került sor és a közútkezelő, valamint a főmérnök a beruházást írásbeli átadás-átvételi jegyzőkönyvvel igazoltan átvette.^[11]

b) játszótér építési illetve felújítási társulásban beruházást hajt végre, vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít, a beruházás befejezésének évében a befizetés összegével a 9. § (3) bekezdésében meghatározott módon csökkenthető a szentendrei önkormányzat által megállapított lakás és üdülő után fizetendő építményadónak az adott évben esedékessé váló összege. Játszótér beruházásnak kell tekinteni a társulásban végzett legalább 100.000 Ft/adózó beruházási értéket elérő, valamint a teljesen önerőből megvalósuló legalább 200.000 Ft/adózó beruházási értéket elérő, vagy legalább 100 tagból álló társulás által végzett – a Képviselő-testület által jóváhagyott – játszótér létesítést. Csak akkor tekinthető teljesítettnek a vállalás, amennyiben a közútkezelővel kötött, a főmérnök által jóváhagyott írásbeli megállapodásban foglaltaknak megfelelő műszaki tartalom megvalósítására került sor és a közútkezelő, valamint a főmérnök a beruházást írásbeli átadás-átvételi jegyzőkönyvvel igazoltan átvette. ^[12]

(1a) Az (1) bekezdés a)-b) pontban rögzített adókedvezmény nem igényelhető, amennyiben a beruházás megvalósítása önkormányzati támogatásban részesül.^[13]

(2)^[14]   Az érvényesített adócsökkentés mértéke nem haladhatja meg a fizetendő adó 100%-át, szennyvízcsatorna társulásban végrehajtott beruházás esetén a 10%-át.

(3)¹⁰     Ha a beruházás teljesítésének évében fizetendő építményadó összege nem éri el a magánszemély adózó által teljesített beruházási értéket, akkor az adócsökkentés a levonási jog megnyíltát követő legfeljebb négy naptári évben esedékes építményadóval szemben is érvényesíthető mindaddig, míg a teljes beruházási érték levonásra nem került, figyelemmel arra, hogy az adócsökkentés mértéke az adóévben nem haladhatja meg a fizetendő adó 100%-át, szennyvízcsatorna társulásban végrehajtott beruházás esetén a 10%-át.

 (4) A magánszemélyek kommunális adójánál megnyílt és még érvényesíthető kedvezmények a lakások után fizetendő építményadó esetében is érvényesíthetőek a (2) és (3) bekezdés figyelembe vételével.

(5)^[15] Az építésügyi hatóság által lakóházzá nem minősíthető üdülőépület után, amelyet az adóalany az adóévet megelőzően – a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerint – állandó lakóhelyként bejelentett, és a bejelentkezés a teljes adóévben fennáll, valamint az adóalany nyilatkozik, hogy – függetlenül a tulajdoni hányad mértékétől – az ország területén más lakóingatlan tulajdonjogával vagy lakásbérleti joggal nem rendelkezik, az adó mértéke megegyezik a lakás célú épület után megállapított építményadó mértékével.^[16]

2. Magánszemélyek kommunális adója

10. §

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő:

        a) beépítetlen belterületi földrészlet (a továbbiakban: telek),

        b) a nem magánszemély tulajdonában álló lakás lakásbérleti jogviszonya.

11. §^[17]

12. §^[18]

13. §^[19]

A magánszemélyek kommunális adójának évi mértéke a rendelet 10. §-ában meghatározott adótárgyaként, illetőleg lakásbérleti jogonként 17.240 Ft.

14. §^[20]

 (1) Ha magánszemély adózó a város közigazgatási területén belül:

a) gáz-, út- vagy szennyvízcsatorna társulásban beruházást hajt végre, vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít, a beruházás befejezésének évében a befizetés összegével a 14. § (3) bekezdésében meghatározott módon csökkenthető a szentendrei önkormányzat által megállapított magánszemélyek kommunális adójának az adott évben esedékessé váló összege, kivéve a belterületbe vonással összefüggő közműberuházások. Útberuházásnak kell tekinteni a társulásban végzett legalább 100.000 Ft/ingatlan beruházási értéket elérő, valamint a teljesen önerőből megvalósuló legalább 200.000 Ft/ingatlan beruházási értéket elérő, vagy legalább 100 tagból álló társulás által végzett útjavítást, kátyúzást, járdaépítést. Csak akkor tekinthető teljesítettnek a vállalás, amennyiben a közútkezelővel kötött, a főmérnök által jóváhagyott írásbeli megállapodásban foglaltaknak megfelelő műszaki tartalom megvalósítására került sor és a közútkezelő, valamint a főmérnök a beruházást írásbeli átadás-átvételi jegyzőkönyvvel igazoltan átvette.^[21]

b) játszótér építési illetve felújítási társulásban beruházást hajt végre, vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít, a beruházás befejezésének évében a befizetés összegével a 14. § (3) bekezdésében meghatározott módon csökkenthető a szentendrei önkormányzat által megállapított magánszemélyek kommunális adójának az adott évben esedékessé váló összege. Játszótér beruházásnak kell tekinteni a társulásban végzett legalább 100.000 Ft/adózó beruházási értéket elérő, valamint a teljesen önerőből megvalósuló legalább 200.000 Ft/adózó beruházási értéket elérő, vagy legalább 100 tagból álló társulás által végzett – a Képviselő-testület által jóváhagyott – játszótér létesítést. Csak akkor tekinthető teljesítettnek a vállalás, amennyiben a közútkezelővel kötött, a főmérnök által jóváhagyott írásbeli megállapodásban foglaltaknak megfelelő műszaki tartalom megvalósítására került sor és a közútkezelő, valamint a főmérnök a beruházást írásbeli átadás-átvételi jegyzőkönyvvel igazoltan átvette. ^[22]

(1a) Az a)-b) pontban rögzített adókedvezmény nem igényelhető, amennyiben a beruházás megvalósítása önkormányzati támogatásban részesül.^[23]

(2)^[24] Az érvényesített adócsökkentés mértéke nem haladhatja meg a fizetendő adó 100%-át, szennyvízcsatorna társulásban végrehajtott beruházás esetén a 10%-át.

(3)¹⁶ Ha a beruházás teljesítésének évében fizetendő magánszemélyek kommunális adója összege nem éri el a magánszemély adózó által teljesített beruházási értéket, akkor az adócsökkentés a levonási jog megnyíltát követő legfeljebb négy naptári évben esedékes magánszemélyek kommunális adójával szemben is érvényesíthető mindaddig, míg a teljes beruházási érték levonásra nem került, figyelemmel arra, hogy az adócsökkentés mértéke az adóévben nem haladhatja meg a fizetendő adó 100%-át, szennyvízcsatorna társulásban végrehajtott beruházás esetén a 10%-át.

 (4)  ^[25]

3. Idegenforgalmi adó

15. §^[26]

(1)   Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt:

        a) aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy            vendégéjszakát eltölt, továbbá

b)

(2)  

(3)  

16. §^[27]

(1)       Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma.^[28]

(2)  

17. §^[29]

(1)   Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 420 Ft/fő/éjszaka.^[30]

(2)  

18. §^[31]

(1)   Az adókötelezettség alól mentes:

        a)

        b)

        c)

        d)

e) az a magánszemély, aki a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X.28.) Kormány rendelet szerint nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshelynek minősített és nyilvántartásba vett létesítményben vendégéjszakát tölt

(2)  

(3)  

(4)  

(5)  

(6)  

19. §^[32]

4. Helyi iparűzési adó

20. §^[33]

(1)   Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett         vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

(2)  

(3)  

21. §^[34]

22. §^[35]

23. §

(1)  Az adó mértéke – állandó iparűzési tevékenység esetén – az adóalap 2 %-a.

(2)^[36] Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke:

        a)^[37]

        b)^[38] a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 37. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 5.000 Ft.

5. Telekadó^[39]

23/A. §

(1) Adóköteles a Szentendre Város közigazgatási területén lévő telek.

(2) A telekadó alapja a telek, vagy telekrész m²-ben számított területe.

(3) A telekadó évi mértéke a telek vagy telekrész m²-ben számított területe után: 200 Ft/m²

(4) Mentes a telekadó alól a magánszemély tulajdonában álló telek, továbbá az a telek, melyen építményadó-köteles építmény található.

III. Fejezet

Az adóelőleg és az adó megállapítása és megfizetése

24. §^[40]

 (1) 

(2)   Ha az esedékesség időpontjáig az adókivetés nem történt meg, akkor az adófizetést az    önkormányzat által meghatározott módon és időben kell teljesíteni.

(3)  

IV. Fejezet

Az adóhátralék elengedése vagy mérséklése

25. §^[41]

26. §

(1)   Helyi adó és adóhátralékok (továbbiakban adóhátralék) fizetési könnyítése tárgyában beadott (elengedés, mérséklés, részletfizetés, halasztás) kérelem érdemi elbírálását megelőzően az önkormányzati adóhatóság a felhozott indokok – adózó anyagi és jövedelmi viszonyainak – igazolására szólítja fel az adókötelezettet. A kérelmező által rendelkezésre bocsátott adatok ellenőrzése végett megkeresheti a szociálpolitikai feladatot ellátó szervezetet és kérheti annak javaslatát a kérelem érdemi elbírálásához.

(2)   Az adóhátralék elengedése vagy mérséklése iránti méltányossági kérelemnek érdemi elbírálása    során az önkormányzati adóhatóság fordítson különös figyelmet.

        a) a gyermekét egyedül eltartó,

        b) a 70 éven felüli minimális nyugdíjjal rendelkező,

        c) kettő vagy több gyermek eltartásáról gondoskodó,

        d) a 100 %-os csökkent munkaképességű,

        e) a kizárólag csak munkanélküli segélyre, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási         segélyre jogosult, valamint a lakással nem rendelkező pályakezdő fiatal házasok kérelmének       méltányos elbírálására.

V. fejezet

Hatályba léptető rendelkezések

27. §

A helyi adóval és az önkormányzat költségvetése javára más jogszabályban megállapított minden adóval kapcsolatos eljárásban az e rendeletben és a helyi adókról szóló – többször módosított – 1990. évi C. törvényben, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

28. §

Záró rendelkezés

(1)       Jelen rendelet 2010. január 1. napján lép hatályba és egyúttal hatályát veszti a helyi adókról és az adózás rendjéről szóló 64/2003. (XII.18.) Önk. sz. rendelete, valamint az azt módosító 39/2005. (X. 18.) Önk. sz., a 2/2006. (I. 31.) Önk. sz., a 11/2006. (III. 10.) Önk. sz., az 54/2006. (XII. 20.) Önk. sz., a 13/2007. (II. 28.) Önk. sz., a 31/2007. (VI.15.) Önk. sz., a 60/2007. (XII. 22.) Önk. sz., az 5/2008. (II. 18.) Önk. sz., a 24/2008. (VI. 23.) Önk. sz., valamint a 38/2008. (X. 31.) Önk. számú rendeletek.

Szentendre, 2009. november 12.

               dr. Dietz Ferenc s.k.                                                               dr. Molnár Ildikó s.k.

                 polgármester                                                                             címzetes főjegyző

Záradék:

A rendelet 2015. április 22-én került egységes szerkezetbe foglalásra.

dr. Gerendás Gábor

jegyző

1. sz. melléklet a 39/2009.(XI.18.) Önk. sz. rendelethez

E rendelet 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti belvárosi-idegenforgalmi övezetbe a következő utcák tartoznak:

          Alkotmány utca,

          Bercsényi utca,

          Bogdányi utca,

          Dumtsa J. utca,

          Duna-korzó,

          Fő tér,

          Futó utca,

          Görög utca,

          Gőzhajó utca,

          Jankó János utca,

          Kossuth L. utca

          Péter Pál utca,

          Rév utca,

          Városház tér.