Örménykút Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2009.(IV.28.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról

Hatályos: 2025. 05. 29

Örménykút Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2009.(IV.28.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról

2025.05.29.

Örménykút Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében kapott feladatkörében, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján eljárva – figyelembe véve a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit – a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Az önkormányzat vagyona, a vagyon csoportosítása

Az önkormányzat vagyona, a rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati vagyonra, beleértve:

- az önkormányzat által alapított és fenntartott saját költségvetési szervek, intézmények vagyonát,
- az önkormányzat társulásba vitt vagyonát, valamint
- a vállalkozásba vitt vagyont.
(2) E rendelet szempontjából önkormányzati vagyon:
a/ az önkormányzat ingatlan és ingó tulajdona,
b/ az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok, valamint
c/ az önkormányzat követelései.
Az a-c) pontokban meghatározott önkormányzati vagyon szempontjából azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni az önkormányzat kötelezettségeit, mint az önkormányzati vagyont csökkentő tételt.

2. §1 A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére.

Az önkormányzati vagyon csoportosítása

3. § Az önkormányzati vagyon a következőkből áll:

a/ a törzsvagyonból, valamint
b/ az egyéb vagyonból.

4. § (1) Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján lehet:

a/ forgalomképtelen,
b/ korlátozottan forgalomképes,
c/ forgalomképes.
(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem vihető, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete, és végrehajtás sem vezethető rá.
A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szerződés semmis.
(3) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítés, megterhelés, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitel, egyéb hasznosítás (bérbe adás) feltételeit törvény, vagy e rendelet határozza meg.
(4) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történhet.

5. § Az önkormányzat egyéb vagyona körébe a forgalomképes vagyonelemek tartoznak.

Az önkormányzat törzsvagyona

6. § Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen, illetve korlátozottan fogalomképes lehet.

7. § Az önkormányzat törzsvagyonába azok a vagyonelemek tartoznak, amelyek közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálják.

8. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát a következő vagyonelemek jelentik:

- helyi közutak és műtárgyaik (gyalogos alul- és felüljárók, hidak, járdák, buszvárók),
- közterek, (köz)parkok,
- vizek és közcélú vízilétesítmények,
- levéltári anyag.
(2) Az önkormányzat a jogszabály által kötelezően forgalomképtelen törzsvagyonba sorolt vagyonelemeken túl, saját döntése alapján további forgalomképtelen törzsvagyonba sorolandó vagyonelemeket nem határoz meg.

9. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát – más jogszabályok szerint – a következő vagyonelemek jelentik:

- közművek - kiemelt jelentőséggel a víziközművek,
- intézmények (épületei), középületek,
- műemlékek,
- védett természeti területek,
- muzeális emlékek, kulturális javak.
(2) Az önkormányzat a jogszabály által kötelezően korlátozottan forgalomképtelen törzsvagyonba sorolt – az (1) bekezdésben felsorolt – vagyonelemeken túl, saját döntése alapján a temetőket sorolja még a forgalomképtelen törzsvagyonba.
(3) A korlátozottan forgalomképesség tartalma az egyes vagyonelemek vonatkozásában az alábbiakat jelöli:
a/ Közművek:
Viziközművek nem elidegeníthetőek, nem megterhelhetőek.
A viziközműveket az önkormányzat többségi részesedéssel az e célra létrehozott gazdálkodó szervezet útján működtetheti (apportálhatja olyan gazdasági társaságba, amelyekben többségi tulajdonnal rendelkezik).
Egyéb közművek működtetési jogát koncessziós szerződés keretében lehet átengedni.
Az önkormányzat a közüzeme működéséhez szükséges – a vagyonátadási törvények alapján az önkormányzat tulajdonába került – vagyont a közüzemre bízza. E vagyonnal a közüzem – ha jogszabály másként nem rendelkezik – önállóan gazdálkodik.
A közüzemre bízott vagyont, a közműveket az önkormányzat csak a közüzem megszüntetése és átszervezése esetén – az átszervezéssel arányosan – vonhatja el a közüzemtől.
b/ Intézmények, középületek:
Az intézmények és középületek az adott intézményi feladat, illetve középület esetén a közfeladat ellátásáig nem idegeníthetőek el és nem terhelhetőek meg. Nem idegeníthető el adott intézmény és középület akkor sem, ha az intézményi, illetve a közfeladat ellátása csak ideiglenesen szünetel. A használat és a hasznosítási jog is csak 1 évnél rövidebb időszakra ruházható át. Ez alól kivételt képez ha az önkormányzat ellátási szerződés keretén belül adja át a használatot.
c/ Műemlékek:
Az önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épületek elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez az illetékes miniszter hozzájárulása is szükséges.
d/ Védett természeti területek:
Az önkormányzat tulajdonába kerülő védett természeti területek elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához az illetékes miniszter engedélye is szükséges.
e/ Muzeális emlékek, kulturális javak:
A muzeális emlékek és kulturális javak elidegenítéséhez a művelődési és közoktatási miniszter hozzájárulása szükséges
f/ Temetők:
A temető céljára használt földterületeket a temetkezési cél fennállásáig, továbbá a temető jogszabály szerinti megszüntetéséig nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, társulásba nem vihető.
(4) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat forgalomképes egyéb vagyonná a Képviselő-testület döntésének megfelelően, rendelet módosítással, illetve helyi népszavazás után lehet átminősíteni.
Az önkormányzat egyéb vagyona

10. § Az önkormányzat egyéb vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.

11. § Az önkormányzat egyéb vagyona forgalomképes.

II. Fejezet

A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

A tulajdonosi jogok gyakorlója, hatáskörök

12. § (1) A helyi önkormányzatot - a jogszabályban meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A helyi önkormányzat jogi személy. Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(4) A képviselő-testület a (2) bekezdésben megjelölt hatásköreit az e rendeletben meghatározottak szerint a polgármesterre ruházza.

(5) A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök pontos meghatározását e rendelet tartalmazza.

(6) A képviselő-testület – a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon esetén csak e rendeletben, az egyéb vagyon esetében pedig határozatban is - felhatalmazást adhat a polgármesternek, önkormányzati bizottságnak, önkormányzati hivatalnak, önkormányzat költségvetési szervének vagy az önkormányzat gazdasági társaságának a tulajdonnal való rendelkezés módjára és feltételeire.

Az egyes tulajdonosi jogok

Vagyon értékesítés

13. § (1) Vagyont értékesíteni 250 000 Ft értékhatár felett csak pályázat útján lehet.

A versenytárgyalásnak nyilvánosnak - indokolt esetben zártkörűnek - kell lennie.
Vagyont értékesíteni a pályázaton a legjobb ajánlatot tévő részére lehet.
(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik az értékesítési célt szolgáló dolgokra, valamint a szokásos kereskedelemi kapcsolatokra.
(3) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont.
(4) Feltételekkel lehet értékesíteni - a 9. § (3) bekezdésben meghatározottak szerint - az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont.
(5) Az egyéb vagyon az alábbiak szerint értékesíthető:
a/ A képviselő-testület az 1 000 000 Ft feletti vagyon értékesítéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, 250 000 Ft - 1 000 000 Ft értékhatárok között a helyben szokásos módon hirdetik meg a vételi ajánlattétel jogát, s a képviselő-testület ez esetben is legjobb ajánlattevő javára dönt.
b/ A polgármester – a képviselő-testület által átruházott hatáskörében - dönt 50 000 Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről.
A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

Ingyenes vagyonátruházás

14. § (1) Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az e rendeletben meghatározottak szerint lehet.

(2) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni nem lehet.

(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni – a 9. § (3) bekezdésben meghatározottak szerint – lehet.

(4) Az önkormányzat egyéb vagyonába tartozó vagyon az alábbi feltételekkel ruházható át ingyenesen:

Minden ingó és ingatlan, illetve vagyoni értékű jogok fogalomkörébe tartozó - vagyon, valamint a b/ pontban nem meghatározott esetekben az ingyenes átruházásáról a képviselő-testület dönt az alábbiak figyelembevételével:
- ingó vagyon, azon belül is gép, berendezés, felszerelés ingyenesen átadható:
- a környező települések önkormányzatainak, ha olyan közszolgáltatást nyújtanak, amelyet igénybe vesznek, illetve vehetnek az önkormányzat lakosai is;
- a településen működő társadalmi szervezeteknek;
- ingó vagyon, azon belül is pénz ingyenes átruházása bármilyen alapítványnak történhet.

A vagyon megterhelése

15. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem terhelhető meg.

16. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona a 9. § (3) bekezdésében rögzítettek alapján, valamint az önkormányzat képviselő-testülete döntése alapján nem terhelhető meg.

17. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona megterhelhető. A vagyon megterhelése - értékhatár nélkül - a képviselő-testület joga.

A vagyon vállalkozásba vitele, vagyon a vállalkozásban

18. § (1) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat. A vállalkozás folytatására az önkormányzat vonatkozásában kizárólag a költségvetési alapokmány szerint kerülhet sor.

(2) Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(3) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

19. § Az önkormányzat forgalomképtelen vagyona vállalkozásba nem vihető be.

20. § Az önkormányzat korlátozottan fogalomképes vagyona a 9. § (3) bekezdésében, valamint az alábbiakban meghatározott feltételek betartása mellett vihető be vállalkozásba:

a/ A közművek által megtestesített önkormányzati vagyon a vagyonátadási törvényből kifolyólag vesz részt vállalkozásban, a különböző gazdasági társaságban megjelenő részesedés formájában. A vagyonnal kapcsolatos tulajdonjog gyakorlására a jogszabályok, illetve a 23-25. §-ok alapján kerülhet sor.
b/ Az intézmények és középületek, a műemlék épületek, a védett természeti értékek, a muzeális emlékek, kulturális javak, mint vagyontárgyak nem szolgálhatnak közvetlen vállalkozási célt.

21. § Az önkormányzat egyéb vagyona vállalkozásba vihető.

22. § Az önkormányzat vagyonának vállalkozásba viteléről értékhatártól függetlenül az önkormányzat képviselő-testülete dönt.

23. § (1) Az önkormányzat a vagyonátadási törvények alapján vagyonával a közműveket – beleértve a gyógyszertári központokat is – működtető gazdasági társaságok tagjává vált.

(2) Az önkormányzat vagyona megjelenik részvény, üzletrész, esetleg vagyoni betét formájában.

24. § Az önkormányzat a kötelező feladatainak ellátására gazdasági társaságban részt vehet. Betéti társaságnak csak kültagja lehet.

25. § A vállalkozással kapcsolatos minden jogosítványt, beleértve a részesedésekkel (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) kapcsolatos döntéseket a képviselő-testület hozza meg.

Vagyonkezelési jog átengedése

26. § (1) Vagyon vagyonkezelési jogát átengedni 250 000 Ft értékhatár felett csak pályázat útján lehet.

A pályázatnak nyilvánosnak - indokolt esetben zártkörűnek - kell lennie.
Vagyonkezelési jogot átengedni a versenytárgyaláson a legjobb ajánlatot tévő részére lehet.
(2) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont.
(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát átengedni - a 9. § (3) bekezdésben meghatározottak szerinti - feltételekkel lehet.
(4) Az egyéb vagyon vagyonkezelési jogának átengedése az alábbiak szerint történhet:
a/ A képviselő-testület a 1 000 000 Ft feletti vagyon vagyonkezelési jogának átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, 250 000 Ft - 1 000 000 Ft értékhatárok között a helyben szokásos módon hirdetik meg a vételi ajánlattétel jogát, s a képviselő-testület ez esetben is legjobb ajánlattevő javára dönt.
b/ A polgármester - a képviselő-testület által átruházott hatáskörében - dönt 50 000 Ft értékhatárt el nem érő vagyon vagyonkezelési jogának átengedéséről.
A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

A vagyonkezelési jog ingyenes átruházása

27. § A vagyonkezelési jog ingyenes átruházására a 14. §-ban meghatározottakat kell értelemszerűen alkalmazni.

A vagyon egyéb - más célú - hasznosítása (használat, hasznosítási jog, társulás, értékpapír vásárlás)

28. § Az önkormányzati vagyon használat, illetve hasznosítás jogát átengedni 250 000 Ft érték felett pályázat útján lehet.

A pályázatnak nyilvánosnak kell lennie, de a képviselő-testület döntése alapján, az általa indokoltnak tartott esetekben lehetőség van a zártkörű versenytárgyalás megtartására is.
A pályázat alá eső vagyon használati, illetve hasznosítási jogát átengedni a pályázaton résztvevő legjobb ajánlattevő részére szabad.

29. § A használat és a hasznosítási jog átadása történhet ingyenesen, illetve visszteher mellett.

30. § A használat és a hasznosítási jog átadása történhet az adott vagyon koncessziós szerződéssel való üzemeltetésével, illetve más egyéb bérleti jogviszonnyal.

Koncessziós szerződés kötésére a képviselő-testület jogosult.

31. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát átengedni csak az alábbi módon és esetekben lehet:

a/ koncessziós szerződéssel, jogszabály, illetve e rendelet szerint;
b/ az önkormányzat külön rendeletében meghatározottak szerint (pl.: közterület-foglalás, parkolási rendelet alapján).

32. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát - a 9. § (3) bekezdésben meghatározott feltételek megtartása mellett - át lehet engedni:

a/ koncessziós szerződéssel,
b/ bérleti szerződéssel jogszabályban rögzítetett feltételek mellett a 35-36. § betartásával, illetve önkormányzati rendelet alapján.

33. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyonának használati, illetve hasznosítási jogát - ideiglenesen - át lehet engedni:

a/ koncessziós szerződéssel,
b/ bérleti szerződéssel,
használati díj ellenében.

34. § (1) A képviselő-testület az 1 000 000 Ft feletti vagyon használati, illetve hasznosítási jogának átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(2) 250 000 Ft - 1 000 000 Ft értékhatárok között a képviselő-testület a helyben szokásos módon hirdeti ki a használat, illetve hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát. A képviselő-testület a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(3) A képviselő-testület dönt értékhatár nélkül az 1 évet meghaladó használat, illetve hasznosítási jog átengedéséről.

(4)2 A képviselő-testület a tulajdonában lévő lakások hasznosítására vonatkozóan a 1. mellékletben rögzített lakbéreket állapítja meg.

35. § (1) A polgármester dönt 50 000 Ft értékhatárt el nem érő használat és hasznosítási jog átengedéséről, ha a használat az l évet nem haladja meg.

(2) A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

36. § Az önkormányzati vagyon használati, illetve hasznosítási jogának ingyenes átengedése - az átengedés időtartamától függetlenül - értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.

37. § (1) Az önkormányzat vagyona társulásba vihető.

(2) Az önkormányzat társulásba vitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani. A vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona és arra – az önkormányzatok eltérő szabályozása hiányában – a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(3) A társulás ingatlanvagyonának felújítása és fejlesztése a társuló önkormányzatok képviselő-testületének döntése alapján történik.

38. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona társulásba nem vihető be.

39. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyonelemek közül az alábbiak vihetőek társulásba:

- intézmények épületei, középületek.

40. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona társulásba vihető.

41. § (1) Az önkormányzat az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat.

(2) A 250 000 Ft feletti értékpapír vásárláskor a képviselő-testület dönt arról, hogy milyen megnevezésű, címletezésű és lejáratú értékpapír kerüljön megvásárlásra.

(3) A 250 000 Ft feletti, meglévő értékpapírok értékesítéséről, az értékesítés módjáról, feltételeiről a képviselő-testület dönt.

(4) Felhatalmazást kap a polgármester 250 000 Ft-ot meg nem haladó értékpapír-forgalom (eladás és vétel) lebonyolítására, azzal a megkötéssel, hogy arról a képviselő-testületet a soron következő képviselő-testületen tájékoztatja.

Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

42. § (1) Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás joga:

a/ az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában 50 000 Ft-tól a képviselő-testület joga,
b/ az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában 50 000 Ft alatt a képviselő-testület által átruházott hatáskörben polgármester joga, valamint
c/ a polgármester joga – szintén a képviselő-testület által átruházott hatáskörben –, értékhatár nélkül, a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás joga.
(2) A polgármester az (1) bekezdés b/ és c/ pontja szerint hozott döntéseiről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

43. § (1) A 42. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha:

a/ az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását;
b/ a követelés érvényesítésére érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajthatóságára;
c/ ha a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna;
d/ ha bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a/ és b/ pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt;
e/ ha a felszámolási eljárás, illetve a csődeljárás során a követelés részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem realizálható, illetve ha a csődeljárás során – figyelembe véve az a/ és b/ pontokban foglaltakat - csődegyezségi megállapodást kötöttek;
f/ ha a követeléssel érintett szerv, vagy személy nem elérhető, nem lelhető fel – és ez bizonyított.
(2) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja.
(3) A követelésről való lemondás történhet az egész követelésre, valamint a követelés egy részére vonatkozóan.
(4) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az Áht. 108. § (4) bekezdésében meghatározott kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.

Hitelfelvétel és törlesztés, kötvény kibocsátás, beruházás és felújítás, lízing

44. § (1) Az önkormányzat hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvény kibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, s rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről és szükség esetén a beruházásokkal, felújításokkal kapcsolatos rendről is.

(3) Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.

Ellenérték nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon

45. § (1) Az önkormányzat számára más személy, illetve szerv által ellenérték

nélkül juttatott (a továbbiakban térítés nélkül kapott) 250 000 Ft piaci, illetve becsült értéket elért vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő térítés nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadásáról a képviselő-testület itt adott felhatalmazása alapján a polgármester dönt; aki köteles e tárgyban hozott döntéséről a képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatni.
(3) A térítés nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket, s ezen kötelezettség teljesítése likvidítási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal

46. § Az önkormányzat a kötelező és a vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat.

Az alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog - vagyonkezelési jog - átadása ingyenes, az önkormányzat a használat ellenértékét nem követelheti.
Az önkormányzati vagyon használója azonban köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket.

47. § Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat és ingókat - az alapfeladata sérelme nélkül - bevételei növelésére fordíthatja.

48. § A képviselő-testület felhatalmazza - a gazdálkodásának megszervezése tekintettel - az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek besorolt intézmény vezetőjét az alábbiakban nevesített feltételek mellett egyes vagyonkezelési jogok gyakorlására:

a) Az intézmény vezetője a 100 000 Ft értékhatár alatti, feleslegesnek minősített ingókat a selejtezési és hasznosítási szabályzatában meghatározottak szerint értékesítheti, illetve selejtezheti. Az értékesítésről és a selejtezésről év végén az írásos beszámolóban számot kell adni.

b) Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingatlanokra:

- eseti jelleggel, évenként maximum 10 alkalommal, alkalmanként 10 000 Ft összegig,
- maximum 1 hónap időtávlatra, és 100 000 Ft-ig
saját hatáskörében bérleti szerződést köthet.
c) Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingókat hasznosíthatja, ha a hasznosítás nem zavarja az alapfeladat ellátását.
d) Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézmény használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingók pótlásáról. Az intézmény köteles a fenti kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésében jelezni.
e) Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás tárgyában a képviselő-testület dönt az intézmény írásos előterjesztése alapján a költségvetési tervezéskor.
A képviselő-testület a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy a saját vagy az intézmény költségvetésében szerepelteti-e a felújítási előirányzatokat, s rendelkezésre bocsátja-e a felújítási pénzeszközöket.
f) Az intézmény vezetője vagyon ingyenesen történő átengedését a képviselő-testület engedélyével teljesítheti.
Az intézmény a használatába adott vagyont nem terhelheti meg.
g) Az intézmény az alapító okirata szerint vállalkozhat, s vehet részt vállalkozásban.
h) Az intézmény vezetője 100 000 Ft felett a képviselő-testület engedélyével vásárolhat értékpapírt, s dönthet ilyen névértéket képviselő értékpapír eladásáról, eladási feltételeiről.
i) Az intézmény követelésről az intézmény likviditásának megtartása mellett dönthet 10 000 Ft-ig; e fölötti követelésről lemondani a képviselő-testület engedélyével lehet.
j) Az intézmény a számára felajánlott vagyon elfogadásáról, illetve az ellenérték nélkül történő vagyon átvételéről 100 000 Ft-ig saját hatáskörben dönthet; e feletti vagyon elfogadásról azonban csak a képviselő-testület jóváhagyásával dönthet.

49. § (1) A gazdálkodása megszervezésére tekintettel részben önállóan gazdálkodónak besorolt intézmény vagyonkezelési feladatai a részben önállóan gazdálkodó intézmény, valamint a gazdálkodásának vitelére kijelölt önállóan gazdálkodó intézmény közötti - a képviselő-testület által jóváhagyott - megállapodás szerint alakulnak.

(2) A részben önállóan gazdálkodó intézmény az előirányzatok feletti rendelkezési jogának megfelelően gyakorolhatja a 48. § pontban rögzítet vagyonkezelési jogokat.

50. § A közös alapítású és fenntartású intézmények vagyona feletti rendelkezési jogokat az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás rendezi.

III. Fejezet

A vagyonleltár

51. § Az önkormányzat vagyonállapotát a vagyonállapotot mutató leltárban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan.

A leltárt adott év december 31-i fordulónappal kell készíteni.

52. § Az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni.

53. § (1) A vagyonleltárnak külön kell tartalmaznia a törzsvagyont (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes bontásban), valamint az önkormányzat egyéb vagyonát és a kötelezettségeket.

A vagyonleltárnak a törzsvagyon tekintetében követnie kell az e rendeletben meghatározott vagyontípusokat. Ki kell emelni a befektetett eszközök csoportjaiban a részesedéseket, valamint az értékpapírokat.
(2) A vagyonleltárt határozattal kell elfogadni.
(3) A vagyonleltár szerkezetét az 1. számú melléklet tartalmazza.

54. § A leltár összeállításáért az önkormányzati hivatal vezetője tartozik felelősséggel.

IV. Fejezet

A vegyes és záró rendelkezések

A közzétételre vonatkozó szabályok

55. § Az önkormányzat pénzeszközei felhasználásával, a vagyonával történő gazdálkodással összefüggő – nettó ötmillió forintot elérő, vagy azt meghaladó értékű – vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések:

- megnevezését (típusát),
- tárgyát,
- a szerződést kötő felek nevét,
- a szerződés értékét
- határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint
- az említett adatok változásait közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül.

A vagyon értékelése a tulajdonosi jogok gyakorlásakor

56. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.

(2) A vagyon értékesítésekor (beleértve az értékpapírokat is) 1 000 000 Ft feletti vagyon piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.

(3) Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani és a piaci értéken kell a vállalkozásba vinni.

(4) A használat vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározásakor 5 000 000 Ft érték felett a használat vagy hasznosítási jog piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges.

A használat, illetve a hasznosítási jog átengedésére vonatkozó tulajdonosi jogok gyakorlására a piaci érték alapján kerülhet sor.
56/A §3
(1) A vagyonkezelésbe átadott vagyon a közfeladat ellátását biztosítja, így a vagyonkezelésbe adható vagyoni kör az átadni kívánt önkormányzati közfeladatokhoz igazodik.
(2) Az önkormányzat az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódva létesíthet vagyonkezelői jogot:
a) vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés,
b) a köztisztaság és a településtisztaság biztosítása,
c) az óvodákról, az alapfokú nevelésről, oktatásról gondoskodás,
d) az egészségügyi ellátásról gondoskodás,
e) a szociális ellátásról gondoskodás,
f) gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás,
g) a közösségi tér biztosítása
h) az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése,
(3) A (2) bekezdésben meghatározott közszolgáltatások ellátásához szükséges, önkormányzati tulajdonban lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes ingó- és ingatlanvagyon kezelésbe adása vagyonkezelési szerződéssel történik.

56/B. §4 A vagyonkezelőt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá nem terhelheti meg és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.

56/C. §5 (1) Vagyonkezelői jogot az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolva, a közfeladatot szabályozó külön törvényben meghatározott feltételek és eljárási rend, az Mötv. 109. § bekezdésében foglaltak alapján kijelölés vagy nyilvános pályázat útján, ellenérték fejében lehet megszerezni és gyakorolni.

(2) Fő szabályként a vagyonkezelői jog nyilvános pályázat útján, ellenérték fejében szerezhető meg. A pályázat tartalmát a Képviselő-testület hagyja jóvá és a pályázat elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.

(3) Kijelöléssel vagyonkezelői jog kizárólag ingyenesen szerezhető meg.

(4) A vagyonkezelői jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelő a feladatellátással összefüggő jogokat, kötelezettségeket átvegye.

(5) Az önkormányzat által kizárólagos és többségi részesedéssel létrehozott gazdasági társaságok, közhasznú társaságok kijelöléssel vagyonkezelők lehetnek.

(6) Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés is szükséges. A vagyonkezelői jog jogosultja köteles gondoskodni – a szerződés aláírását követő 30 napon belül - az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyeztetéséről.

(7) A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a vagyonkezelési szerződés megkötéséről, megszüntetéséről, tartalmának megállapításáról hozandó döntés.

56/D. §6 A vagyonkezelési szerződésnek – figyelemmel az önkormányzati közfeladatra és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére – tartalmaznia kell:

- a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladat és az ellátható egyéb tevékenységek meghatározását, kikötve, hogy a vagyonkezelő a közfeladaton kívüli egyéb tevékenységet csak olyan módon és mértékben láthat el, hogy az ne veszélyeztesse az átadott közfeladat ellátását,
- a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, illetőleg közreműködők igénybevételére és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket,
- a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a helyi önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzéket értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,
- a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve kijelölés esetén az ingyenesség tényét, a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
- az önkormányzat költségvetését megillető – a vagyonkezelésbe adott vagyon kezeléséből származó – befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,
- a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket,
- a teljesítés biztosítására szolgáló mellék-kötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,
- a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,
- a vagyonkezelési szerződés időtartamát.

56/E. §7 A vagyonkezelő jogai, kötelezettségei:

(1) A vagyonkezelő jogosult – az önkormányzat hozzájárulása esetén – a kezelésbe átadott vagyon használatát a feladatai ellátásához igénybe vett alvállalkozónak, közreműködőnek kizárólag a vagyonkezelési szerződésben meghatározott célra átadni. Az önkormányzati hozzájárulásról a tulajdonosi jogok gyakorlója dönt. A használat tényleges átadásáról a vagyonkezelő köteles a Képviselő-testületet 15 napon belül értesíteni. A vagyonkezelő köteles a birtokából kikerült vagyon használatának ellenőrzésére. A használó jogainak és kötelezettségeinek gyakorlásáért a vagyonkezelő sajátjaként felel.

(2) A vagyonkezelő köteles évente egyszer a tárgyévet követő év február 15-éig a vagyonkezelésbe adott ingatlanvagyon tárgyévi változásairól a Képviselő-testület hivatala részére bizonylatokat, dokumentumokat átadni.

(3) Amennyiben a vagyonkezelésbe átadott vagyon, illetve annak meghatározott eleme bármely okból alkalmatlanná válik a vagyonkezelő által vállalt közfeladat ellátására, illetve a feladat ellátására való szükségessége megszűnik, a vagyonkezelő köteles a polgármestert 8 napon belül értesíteni.

A vagyonkezelésből való kivonásról, a szerződés módosításáról a Képviselő-testület dönt.
(4) A vagyonkezelő köteles az azonnali hatályú felmondás esetén a kezelt vagyon azonnali birtokba adására oly módon, hogy szükség esetén biztosítsa az önkormányzat részére a közfeladat folyamatos ellátásához a saját személyi és tárgyi infrastruktúráját.
(5) A kezelt vagyon pótlására, bővítésére, felújítására való jogokat, kötelezettségeket a felek megállapodásban határozzák meg.
(6) A vagyonkezelő köteles az önkormányzat által a vagyonkezelésbe átadott vagyonra az önkormányzat által meghatározott biztosítási kategóriákra biztosítási szerződést kötni.
(7) A vagyonkezelő köteles valamennyi közérdekű adatszolgáltatásra (statisztikai jelentés, stb.), melyet vagy közvetlenül, vagy az önkormányzat rendelkezésére bocsátásával tesz meg.
(8) A vagyonkezelői szerződésnek tartalmaznia kell a számviteli adatszolgáltatás tartalmát, formáját és határidejét.

56/F. §8 A vagyonkezelésbe átadott vagyon birtokba adása, -vétele esetén:

a.) a birtokba adás előtt:
- az önkormányzatnak rendeznie kell az ingatlanra fennálló közterheket és az általa létesített jogviszonyból származó és esedékes kifizetéseket vagy teljesítéseket,
- a folyamatban lévő befejezetlen beruházások kivételével el kell végeznie a megkezdett, de még be nem fejezett, őt terhelő feladatokat,
- vagyonleltárt kell készítenie.
b.) a birtokba adási- és vételi eljárás során jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a Képviselő-testület hivatala részére 15 napon belül meg kell küldeni.

56/G. §9 (1) A vagyonkezelési feladatokhoz kapcsolódóan szükségessé váló engedélyeztetési eljárás szabályai:

- A vagyonkezelőnek a tulajdonostól hozzájárulást kell beszereznie a vagyonkezelési tevékenység körében felmerülő bármely hatósági engedélyhez kötött tevékenységhez.
- Nem terjed ki a tulajdonosi hozzájárulás beszerzésének kötelezettsége az azonnali veszélyelhárítást szolgáló, de egyébként hozzájáruláshoz kötött tevékenységre. Az így elvégzett tevékenységet és annak indokolását a tulajdonosnak 15 napon belül jelenteni kell.
- A vagyonkezelő tulajdonosi hozzájárulás nélkül adhat be kérelmet elvi hatósági engedély, szakhatósági hozzájárulás, állásfoglalás iránt.
(2) Az Önkormányzat gyakorolja a vagyonkezelésbe adott vagyontárgyakra vonatkozóan a vagyonkezelőnek át nem adott jogokat és kötelezettségeket, így különösen a vagyonnal való rendelkezés jogát.

56/H. §10 A kezelt vagyon nyilvántartása:

(1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza azok könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységből származó bevételeitől, illetve költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.

Ha a vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésbe vett és saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a használatból, működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait köteles elkülöníteni.

56/I. §11 (1) A vagyonkezelői jogot, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok, kötelezettségek teljesítését az önkormányzat a polgármester útján évente ellenőrzi.

(2) A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő – az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására.

(3) A Képviselő-testület azonnali intézkedését nem igénylő esetekben a polgármester köteles a Képviselő-testületet évente tájékoztatni az ellenőrzés eredményéről.

57. § Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről – az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján – a jegyző évente legalább egyszer tájékoztatja a Képviselő-testületet.

Záró rendelkezések

58. § (1) Ez a rendelet 2009. május 1. napjától lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Örménykút Község Önkormányzatának 10/2003. (IV.8.) számú rendelete.

1. melléklet az 5/2009. (IV. 28.) önkormányzati rendelethez az 5/2009. (IV. 28.) önkormányzati rendelethez12

2. melléklet az 5/2009. (IV. 28.) önkormányzati rendelethez az 5/2009. (IV. 28.) önkormányzati rendelethez13

1

A 2. § az Örménykút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

12

Az 1. mellékletet az Örménykút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 24.) önkormányzati rendelete 2. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

13

A 2. mellékletet az Örménykút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 24.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

14

A 3. melléklet az Örménykút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (V. 28.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

15

A 4. melléklet az Örménykút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (V. 28.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

16

Az 5. melléklet az Örménykút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (V. 28.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.