Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 52/2009. (X.29.) önkormányzati rendelete
a helyrehozatali kötelezettséggel érintett ingatlanok felújításához nyújtott támogatásról
Hatályos: 2014. 04. 25- 2017. 03. 30Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 52/2009. (X.29.) önkormányzati rendelete
a helyrehozatali kötelezettséggel érintett ingatlanok felújításához nyújtott támogatásról
2014-04-25-tól 2017-03-31-ig
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 29. § (3) bekezdésében foglaltakra az alábbi rendeletet alkotja:
1. §
(1) Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata a településkép javítása érdekében a közigazgatási területén lévő ingatlanok felújításához támogatást nyújt, jelen rendeletben meghatározott feltételekkel.
(2) A helyrehozatali kötelezettség végrehajtása és támogatása érdekében a Közgyűlés „építmény helyrehozatali támogatás” című célelőirányzatot hoz létre, amelyet évente a költségvetés önálló tételeként határoz meg.
(3) Az Önkormányzat a célelőirányzat terhére és annak mértékéig támogatást nyújt jelen rendeletben meghatározott feltételekkel és célokra, meghatározott ingatlanok felújításához.
2. §
(1) A célelőirányzatból nyújtott támogatás (a továbbiakban: támogatás) lehet:
a) vissza nem térítendő támogatás,
b) kamatmentes kölcsön,
c) halasztott kölcsön.
(2) A helyrehozatali kötelezettséggel terhelt ingatlan felújításával kapcsolatos költségek fedezetéhez pályázatot csak olyan magánszemély lakóingatlan tulajdonos (a továbbiakban: tulajdonos) nyújthat be, aki a (3) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel.
(3) Támogatás csak abban az esetben nyújtható:
a) ha vissza nem térítendő támogatás esetében, a kérelmező tulajdonossal közös háztartásban élő személyek egy főre jutó bruttó jövedelme kevesebb, mint a mindenkori legkisebb összegű minimálbér,
b) ha kamatmentes és halasztott kölcsön esetében, a kérelmező tulajdonossal közös háztartásban élő személyek egy főre jutó bruttó jövedelme kevesebb, mint a mindenkori legkisebb összegű minimálbér kétszerese.
(4) A kamatmentes kölcsönt az Önkormányzat maximum 5 éves időtartamra nyújtja, amelynek visszafizetése a felújítási munkák műszaki átadás-átvételét követő negyedév első hónapjától esedékes, havonkénti egyenlő részletekben az alábbi feltételekkel:
a) 500.000,-Ft alatti kamatmentes kölcsönnél a visszafizetés futamideje 18 hónap,
b) 500.000,-Ft - 2.000.000,-Ft közötti kamatmentes kölcsönnél a visszafizetés futamideje 36 hónap,
c) 2.000.000,Ft feletti kamatmenetes kölcsönnél a visszafizetés futamideje 60 hónap.
(5) Halasztott kölcsön a (3) bekezdésben foglaltak fennállása esetén, a (4) bekezdésben meghatározott feltételek szerint nyújtható. A visszafizetést a (4) bekezdés szerinti műszaki átadás-átvételt követő 5. év azonos napját követő hónap első napjával kell megkezdeni.
(6) Amennyiben az ingatlan tulajdonosa bármely jogcímen megváltozik, úgy a kölcsön a tulajdonváltozással egyidejűleg egy összegben esedékessé válik.
Amennyiben a vissza nem térítendő támogatásban részesült tulajdonos – a támogatási szerződés létrejöttét követő 5 éven belül – az ingatlant elidegeníti vagy elcseréli, egészben vagy részben nem lakás céljára hasznosítja, úgy a folyósított támogatást egy összegben köteles visszafizetni az Önkormányzat részére.
(7) ----[1]
(8) [2]Amennyiben a tulajdonos törlesztőrészletének fizetésével késedelembe esik és a késedelme eléri a 6 hónapot, az önkormányzat jogosult a megállapodást azonnali hatállyal felmondani, és a hátralék teljes összegének 30 napon belül történő egy összegű visszafizetését követelni.
(9) Öröklés esetén az új tulajdonos kérelmet terjeszthet elő a 2. § (3) bekezdése szerinti feltételek igazolásával egyidejűleg új szerződés megkötésére. Amennyiben az új tulajdonossal szemben a feltételek fennállnak, úgy a [3]Közgyűlés szociális ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága határozata alapján a polgármester új szerződést köt.
(10) Kamatmentes kölcsön és halasztott kölcsön a tulajdonost terhelő felújítási költségek (a továbbiakban: költség) 100%-áig, vissza nem térítendő támogatás a költségek 80%-áig nyújtható.
3. §
(1)[4] A jelen rendelet szerint nyújtható támogatásra vonatkozó pályázat kiírására, a rendelet keretein belül a pályázat részletes feltételeinek meghatározására, a benyújtott pályázatok elbírálására és a célelőirányzat felosztására a Közgyűlés szociális ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága jogosult.
(2) A jelen rendelet szerint juttatható támogatás elnyerésére évente legalább egy alkalommal kell pályázatot kiírni.
(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) az adott pályázatra elkülönített, rendelkezésre álló összeget,
b) a pályázható felújítási, helyreállítási munkák meghatározását,
c) a támogatás formáját, odaítélésének feltételeit, prioritásait,
d) a pályázathoz csatolandó igazolások, nyilatkozatok felsorolását,
e) a pályázat fő bírálati szempontjait,
f) a benyújtási határidőt, valamint,
g) a pályázat elbírálási határidejét.
(4) A célelőirányzatból kizárólag helyrehozatali kötelezettséggel terhelt, elsősorban az Önkormányzat által meghatározott városrehabilitációs akcióterületeken található ingatlanokkal kapcsolatban elrendelt helyrehozatali kötelezettség teljesítéséhez nyújtható támogatás.
(5) Támogatás kizárólag helyrehozatali kötelezettség elrendelésével érintett épületben tulajdonnal rendelkező magánszemély tulajdonos részére nyújtható. A pályázati kiírásra kizárólag a tulajdonos nyújthat be pályázatot.
(6) Nem nyújtható támogatás:
a) olyan tulajdonosnak, aki az ingatlanban gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak céljára és eredményére,
b) olyan tulajdonosnak, aki nem lakik életvitelszerűen a lakásban, azt harmadik személy számára ellenérték fejében hasznosítja,
c) ha a helyrehozatali kötelezettséggel érintett ingatlan felújítása kizárólag Önkormányzati beruházás keretében valósul meg
d) ha a támogatott vagyonnal rendelkezik.
(7) A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a tulajdonos nyilatkozatát arról, hogy az épület közterületről látszó részeinek felújítására, helyreállítására vonatkozó műszaki terveket és költségvetést megismerte, azzal egyetért,
b) 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatot,
c) a 2. § (3) bekezdése szerinti feltételek fennállását igazoló okiratokat,
d) kölcsön, halasztott kölcsön igénylése esetén a tulajdonos és egyéb jogosult írásos nyilatkozatát arról, hogy sikeres pályázat esetén az Önkormányzat javára a kölcsön erejéig az adott ingatlanra jelzálogjog valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséhez hozzájárul.
4. §
(1) A támogatás folyósítására csak a szerződés (a továbbiakban: szerződés) megkötését követően kerülhet sor.
(2) Az Önkormányzat a szerződés alapján a kölcsönösszeg és járulékai erejéig jelzálogjogot, valamint ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be az ingatlan-nyilvántartásba.
(3) A kölcsön visszafizetésének meghatározott időre, de maximum 1 évre való felfüggesztését a támogatott egy alkalommal a [5]Közgyűlés szociális ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságától kérheti. A Bizottság a kérelem elbírálásánál figyelembe veszi a támogatott helyzetében a megállapodás megkötése után beállt olyan rendkívüli körülményt, amely közrejátszhat a visszafizetés felfüggesztésében. Amennyiben a Bizottság a visszafizetés felfüggesztését engedélyezi, a polgármester a szerződést módosítja.
(4) A [6]Közgyűlés szociális ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága mérlegelési jogkörében - kérelemre – dönthet a kölcsön visszafizetésének elengedéséről a támogatott, a támogatott házastársa, élettársa halála esetén, vagy ha egyébként a visszafizetésre kötelezett és vele együtt élő közeli hozzátartozói megélhetését a visszafizetés teljesítése súlyosan veszélyeztetné. Ha a Bizottság a visszafizetés elengedéséről dönt, a polgármester köteles gondoskodni az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom törléséről.
(5) A jelzáloggal terhelt ingatlan elidegenítésére csak a teljes hátralék kiegyenlítése után kerülhet sor. Az ingatlan tehermentesítéséhez a hátralék teljes kiegyenlítése után járul hozzá a polgármester.
(6) A támogatott kérelmére a [7]Közgyűlés szociális ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága javaslata alapján a polgármester a szerződés módosításával hozzájárulhat a jelzáloggal terhelt ingatlan elidegenítéséhez oly módon, hogy a ingatlanon a kölcsön biztosítékául szolgáló jelzálog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom az újonnan megszerzett ingatlanra változatlan tartalommal átjegyzésre kerüljön. A jelzálogjogot, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat csak olyan ingatlanra lehet átjegyezni, amely önálló helyrajzi számmal rendelkezik, társasház esetén külön albetéten szerepel.
(7) A jelzálogjoggal terhelt ingatlan további megterheléséhez, illetve a jelzálogjog ranghely cseréjéhez, a jelzálogjog és elidegenítési, terhelési tilalom (6) bekezdés szerinti átjegyzéséhez a polgármester csak akkor járulhat hozzá, ha a kölcsön fedezete ezután is biztosított.
5. §
(1) Amennyiben műszaki, szakmai szempontok ezt indokolttá teszik, illetve erre vonatkozó megállapodás ekként rendelkezik, úgy a helyrehozatali kötelezettség tervezésének, engedélyeztetésének és kivitelezésének lebonyolítása az Önkormányzat feladata.
(2) Amennyiben a helyrehozatali kötelezettség tárgyát képező munkálatok a kötelezettnek felróható bármely okból nem vagy csak részben kerülnek elvégzésre, az Önkormányzat a szerződést felmondhatja.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a támogatott a támogatást, illetve annak az elvégzett munkával arányos részét egy összegben – a szerződés megszűnéséről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül – köteles visszafizetni az Önkormányzat részére.
6. §
(1) E rendelet alkalmazásában:
a) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jövedelem;
b) közeli hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa;
c) rendkívüli körülmény: ha a támogatott
ca) a munkahelyét a szerződés megkötését követően elveszítette,
cb) jövedelme a szerződés megkötésekor folyósított jövedelméhez képest 25%-ot elérő mértékben csökkent;
d) vagyon: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott vagyon.
(2) Ez a rendelet 2010. január 1. napján lép hatályba.
Kecskemét, 2009. október 29.
Dr. Zombor Gábor sk. Dr. Metzinger Éva sk.
polgármester jegyző
Hatályon kívül helyezte: 7/2014. (IV.24.) önkormányzati rendelet 13.§-a.
Módosította: 7/2014. (IV.24.) önkormányzati rendelet 12.§-a. Hatályba lép: 2014. április 25.
Módosította: 38/2010.(X.14.) önkormányzati rendelet 1.§ 24) pontja. Hatályba lépett: 2010. október 15.
Kiegészítette: 22/2013. (VI.27.) önkormányzati rendelet 7.§-a. Hatályba lépett: 2013. június 28.
Módosította: 38/2010.(X.14.) önkormányzati rendelet 1.§ 24) pontja. Hatályba lépett: 2010. október 15.
Módosította: 38/2010.(X.14.) önkormányzati rendelet 1.§ 24) pontja. Hatályba lépett: 2010. október 15.
Módosította: 38/2010.(X.14.) önkormányzati rendelet 1.§ 24) pontja. Hatályba lépett: 2010. október 15.