Rudolftelep Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2009. (IX. 1.) önkormányzati rendelete
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Tv. végrehajtásának helyi szabályozásáról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról
Hatályos: 2009. 09. 01- 2022. 09. 30Rudolftelep Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2009. (IX. 1.) önkormányzati rendelete
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Tv. végrehajtásának helyi szabályozásáról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról1
Rudolftelep Község Önkormányzata az 1990. évi LXV. Tv. 16. § (1) bek., valamint az 1997. évi XXXI. Tv. (továbbiakban: Gyvt.) 18. § (1) bek., 29. §. (1) bek és 131. §.-aiban foglalt felhatalmazás alapján - figyelemmel a 133/1997.(VII.29.) sz. Korm. rendeletben foglaltakra - a gyermekvédelmi ellátások formáiról és igénybevételének eljárási rendjéről, illetve a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról az alábbi rendeletet alkotja.
Általános rendelkezések
1. § A rendelet célja]
(1) A rendelet célja, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló Gyvt. végrehajtásaként a helyi sajátosságoknak megfelelően meghatározza az Önkormányzat által rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó helyi gyermekjóléti alapellátási formákat, a folyósítás, illetve igénybevétel módját, feltételeit és az erre vonatkozó elbírálási és eljárási szabályokat, növelve ezzel az érintett családok szociális biztonságát.
(2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megítélése során az érintett személyek és családok esetében alkalmazni kell az egyéni felelősség elvét.
2. § A rendelet hatálya]
(1) A rendelet hatálya Rudolftelep község közigazgatási területén élő, valamennyi bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárra, szülői felügyeletet gyakorló szülők, gyámok és gondozásukban élő gyermekek, fiatalkorú felnőttek, valamint a Gyvt. 4. §. (1) - (2) bekezdésében foglalt személyek körére terjed ki.
(2) Az e rendeletben meghatározott hatáskörök gyakorlását az Önkormányzat Képviselő-testülete a Szociális és Egészségügyi Bizottságára ruházza át.
A gyermekvédelmi ellátások formái
3. § (1) A gyermekek védelmét az Önkormányzat pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapszolgáltatással biztosítja az alábbiak szerint:
(2) Pénzbeli és természetbeni ellátások:
4. § Eljárási szabályok a pénzbeli és természetbeni ellátások vonatkozásában]
(1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatási igényt a Körjegyzőségi Hivatalnál lehet benyújtani az erre rendszeresített formanyomtatványon. Az eljárás - indokolt esetben - hivatalból is megindítható.
(2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás folyósítására vonatkozó eljárás megindítását kezdeményezheti nevelési oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy, társadalmi szervezet.
(3) A kérelem benyújtását követően a Körjegyzőségi Hivatal, vagy felkérésére a Szociális Szolgáltató Központ környezettanulmányt készíthet.
(4) A folyósításra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga és hozzátartozói személyi adatairól, vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és az erre vonatkozó igazolásokat becsatolni.
(5) A jogosultság fennállását - a közös háztartásban együtt élő, a saját háztartáson belüli eltartást, jövedelemmel nem rendelkező nagykorú személy esetében a rokkantságot, fogyatékosságot, munkanélküliséget - közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal, illetve a Körjegyzőségi Hivatalnál és az Önkormányzat intézményeinél vezetett nyilvántartások adatainak felhasználásával kell igazolni.
(6) Amennyiben az e rendeletben szabályozott ellátásokat igénylő személy - oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat nem folytató - családtagja munkanélküli, kérelméhez csatolni kell az illetékes munkaügyi központ igazolását, miszerint regisztrált munkanélküli, munkanélküli ellátásban nem részesül.
(7) Az a személy, aki e rendeletben megállapított támogatásban részesül, köteles a lakóhelyében, tartózkodási helyében, jövedelmi, családi körülményeiben bekövetkezett változásokat 10 munkanapon belül írásban bejelenteni a Körjegyzőségi Hivatalban.
(8) Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevő köteles a támogatás visszafizetésére, természetbeni ellátás esetén a pénzegyenérték megfizetésére a Gyvt. Szabályai szerint.
5. § A jövedelem számításának és igazolásának módja]
(1) A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap havi átlagát kell figyelembe venni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelemi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.
(2) Az igazolás módja:
a) munkabér esetén - a béralap terhére kifizetett mindennemű juttatással növelt, a kiállítást megelőző 3 havi nettó jövedelem átlagáról szóló munkáltatói igazolás,
b) munkanélküli ellátásban részesülőknél az ezt megállapító határozat másolata és az utolsó 3 havi csekkszelvény (folyószámla-kivonat) alapján számított nettó jövedelem,
c) nyugdíjak, egyéb járadékok esetében a tárgyhavi, vagy előző havi szelvény, illetve átutalási folyószámlára utalás esetén a pénzintézeti folyószámla-kivonat, vagy a folyósító szerv igazolása a havi teljes összegről, a nyugdíjas igazolvány egyidejű bemutatásával,
d) vállalkozók esetében az APEH igazolása az előző évi személyi jövedelemadó alapjáról és személyes nyilatkozat a kérelem beadását megelőző 3 havi nettó jövedelem átlagáról,
e) egyéb (alkalmi munkából származó) jövedelmek esetén személyes nyilatkozat a kérelem beadását megelőző 3 havi nettó jövedelem átlagáról,
f) tartásdíj esetében - az utolsó 3 hónap ténylegesen kifizetett tartásdíj összegének átlaga - a szülők közötti egyezség jóváhagyásáról, illetve a tartásdíj megállapításáról jogerős bírósági ítélet, vagy teljes bizonyító erejű . magánokirat bemutatása mellett, a ténylegesen kifizetett tartásdíj utolsó 3 havi átvételi elismervénye, vagy postai feladóvevénye,
g) a jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni a gyermekek részére folyósított családi pótlék összegét, melyet megfelelő módon igazolni kell,
h) önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton főiskolai, egyetemi tanulmányokat folytató gyermek ösztöndíjának éves összege.
6. § A hozzá tartozók köre]
Az egy főre jutó jövedelem kiszámításánál - a kérelem benyújtása időpontjában - közös háztartásban élő közeli hozzátartóként kell figyelembe venni:
a) a szülőt, a szülő házastársát, vagy élettársát,
b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket, örökbefogadott gyermeket, nevelt és családba fogadott gyermeket,
c) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeket,
d) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg testi, érzékszervi, értelmi, beszéd, vagy más fogyatékos (továbbiakban: tartósan beteg, illetve fogyatékos) gyermeket,
e) az a.,-d., pontba nem tartozó, a Családjogi tv. alapján szülő, vagy házastársa által bírósági határozat alapján eltartott hozzátartozót,
f) azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban, valamint, aki 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül.
7. § A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás]
(1) Az Önkormányzat azon gyermeket (gyermekeket) rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti akinek a gondozó családja átmenetileg, vagy időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, illetve akinek eltartásáról családja más módon nem tud gondoskodni.
(2) Időszakos létfenntartási gondnak, valamint létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni azt az állapotot, ha a gyermek, fiatal felnőtt közeli hozzátartozóinak alkalmanként váratlan többletkiadása jelentkezik, különösen
a) az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás, illetőleg a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése;
b) a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés;
c) a gyermek, fiatal felnőtt betegsége, iskoláztatása, vagy élelmezésének biztosítása;
d) valamely családtag betegsége, munkanélkülisége, vagy elemi kár miatt bekövetkezett rendkívüli kiadás.
e) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások
(3) Fiatal felnőtt részére a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha közép-, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és azt hitelt érdemlő módon igazolja.
(4) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a gyermeket gondozó családnak (törvényes képviselőnek) csak abban az esetben állapítható meg, ha a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 130 %-át , és a Gyvt. 19. §. (6) és (7) bekezdésében meghatározott vagyonnal nem rendelkezik.
(5) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege nem haladhatja meg az évi 10.000.-Ft-ot családonként.
(6) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatást elsősorban meghatározott célra kell adni, mely összeggel a támogatott szülője (törvényes képviselője) köteles hitelt érdemlő módon, elszámolni a folyósítást követő 22 munkanapon belül.
(7) Nem részesülhet rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban az a család, mely ugyanazon, vagy hasonló élethelyzetre, illetve indokokra való hivatkozással átmeneti segélyben tárgyévben már részesült.
(8) Ha a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás készpénzben történő folyósítása során nem látszik biztosítottnak a támogatás gyermek érdekében történő felhasználása, úgy azt természetbeni ellátás formájában kell megállapítani.
8. § Természetben nyújtott ellátások]
Természetben kell nyújtani az ellátást abban az esetben
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
9. § A személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételének módja, eljárási szabályok]
(1) A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.
a) a gyermekek napközbeni ellátása (óvoda, iskolai napközi ellátás, iskolai menza) esetén e rendelet 1. melléklete szolgál kérelem céljára,
b) a normatív kedvezmény megállapításához e rendelet 2. mellékletet köteles a kérelmező csatolni.
(2) A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmet az ellátást biztosító intézménynél (iskola, konyha ) nyújthatja be.
(3) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást nyújtó intézmény vezetője dönt:
10. § Térítési díj]
(1) A személyes gondoskodás keretében nyújtott alapellátásokért fizetendő térítési díjak megállapításánál a Gyvt. 146. §. - 148. §.-ait kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetés térítési díját a képviselőtestület évente maximum 2 alkalommal - a tárgyévi költségvetési rendeletéhez kapcsolódóan legkésőbb tárgyév március 31. napjáig, illetve augusztus 31. napjáig - állapíthatja meg.
(3) A Gyvt. 148. §. (5) bekezdésében meghatározottak alapján az étkeztetési térítési díjhoz normatív kedvezményt kell biztosítani.
(4) Ha a megállapított ellátást jogosult betegség, vagy más ok miatt nem kívánja igénybe venni, távol maradását törvényes képviselőjének az intézmény vezetőjénél kell írásban bejelenteni. A kötelezett a bejelentést követő naptól a távolmaradás idejére mentesül a térítési díj megfizetése alól.
11. § Záró rendelkezések]
E rendelet 2009. szeptember 01. napjával lép hatályba.
Az önkormányzati rendeletet a Rudolftelep Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2022. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 8. §-a hatályon kívül helyezte 2022. október 1. napjával.