Nagycserkesz Község Önkormányzat 6/2009. (II. 16.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, a lakbérek mértékéről

Hatályos: 2009. 02. 25- 2015. 02. 28

Nagycserkesz Község Önkormányzat 6/2009. (II. 16.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, a lakbérek mértékéről

2009.02.25.

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, többször módosított 1993. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: lakástörvény) felhatalmazása alapján, Nagycserkesz Község Önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérletére, valamint a lakbérek mértékére a következő rendeletet alkotja.

A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy a lakástörvénnyel összhangban - a polgári jog alapelveit szem előtt tartva - megteremtse az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokkal való eredményesebb gazdálkodás feltételeit.

A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló minden önkormányzati lakásra (továbbiakban: önkormányzati lakás) - ideértve a lakástörvény hatálybalépésekor szolgálati bérlakásoknak minősülő lakásokat is.

Az önkormányzati lakások bérbeadásának általános feltételei

3. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzati lakásokra vonatkozó bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlásával a polgármestert bízza meg.

(2) A polgármesteri döntések előkészítése és végrehajtása a lakásbérlettel kapcsolatos egyedi ügyekben- beleértve a szerződésekkel kapcsolatos

(3) Az önkormányzati lakás bérbeadása iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon, az ott meghatározott mellékletekkel a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

4. § (1) Egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók csak egy önkormányzati lakásra köthetnek szerződést.

(2) A lakásbérleti jogviszony a bérbeadó és bérlő szerződése határozatlan vagy határozott időre, illetőleg feltétel bekövetkezéséig köthető.

(3) A szerződés megkötésekor a havi lakbér tízszeresének megfelelő óvadék fizetése köthető ki a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadásának biztosítékául.

(4) Amennyiben a szerződés megszűnésekor a bérlő a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át, az óvadék összegét 8 munkanapon belül vissza kell fizetni. Ellenkező esetben a szerződéskötéskor fizetett óvadék felhasználásra kerül.

Önkormányzati lakások albérletbe adása

5. § (1) A bérlő lakásának 50%-át meg nem haladó részét lakás céljára, a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával legfeljebb egyévi időtartamra albérletbe adhatja, ha a bérlőre és a vele jogszerűen együtt élő személyekre az albérletbe adni kívánt területeken kívül személyenként legalább 6 m2 lakószoba-terület jut.

(2) Egy szobás lakás albérletbe nem adható.

(3) Az albérleti szerződést írásba kell foglalni és a bérbeadói hozzájárulás megszerzése céljából előzetesen kell a bérbeadóhoz benyújtani.

(4) A bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnésével az albérleti jogviszony is megszűnik, az albérlő elhelyezéséről önmaga köteles gondoskodni.

(5) Önkormányzati lakás nem lakás céljára csak kivételesen adható bérbe azzal a feltétellel, ha a lakásban, vagy a lakás egy részében folytatni kívánt tevékenység a lakosság szolgáltatásokkal való jobb ellátását szolgálja.

Az önkormányzati lakások bérbeadásának jogcímei

6. § Az önkormányzati lakásokat

a) szolgálati jelleggel,

b) szociális helyzet alapján,

c) lakáspályázat elnyerésének jogcímén,

d) a bérleti jogviszony folytatása jogcímén,

e) elhelyezési kötelezettség jogcímén

lehet bérbe adni.

Önkormányzati lakások bérbeadása szociális helyzet alapján

7. § (1) A bérbeadó a lakást szociális helyzet alapján a pályázó és a vele együttköltöző személyek jövedelmi és vagyoni viszonyaira figyelemmel adhat bérbe.

(2) Az önkormányzati lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén érvényesíthető szociális, jövedelmi, vagyoni feltételek a következők:

a) a bérlő vagy vele együttköltöző házastársa, közeli hozzátartozójának tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében nincs másik beköltözhető lakása,

b) a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a másfélszeresét, és

c) a bérlő vagy vele együttköltöző házastársa, közeli hozzátartozója nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50- szeresét meghaladja.

(3) Különös méltánylást érdemlő esetben a Képviselő-testület a (2) bekezdésekben meghatározott feltételektől eltekinthet.

(4) Szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén legfeljebb 10 évre szóló szerződét lehet kötni a bérlővel.

(5) A szociális lakásra vonatkozó pályázathoz mellékelni kell a (2) bekezdésben meghatározott feltételekre vonatkozó jövedelemigazolást, illetve nyilatkozatokat.

(6) Szociális lakás bérbeadása esetében a pályázó lakáskörülményeinek megismerése céljából a pályázat véleményezése előtt környezettanulmányt kell végezni.

Önkormányzati lakások bérbeadása szolgálati jelleggel

8. § (1) Szolgálati jelleggel önkormányzati lakás annak adható bérbe, aki az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalával vagy az önkormányzat intézményeivel köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban áll.

(2) Az önkormányzati tulajdonú lakóépületben lévő orvosi lakás annak adható bérbe, aki a település háziorvosi teendőit látja el.

(3) Az önkormányzati lakások közül szolgálati jelleggel kell bérbe adni a lakástörvény hatálybalépésekor szolgálati bérlakásnak minősülő önkormányzati lakásokat.

9. § (1) A bérleti szerződés határozott időtartamra, illetőleg a szolgálati jogviszony fennállásáig vagy más feltétel bekövetkezéséig köthető.

(2) A szolgálati lakás (lakrész albérletbe vagy más használatba nem adható, arra bérlőtársi jogviszony nem létesíthető, illetőleg tartási és életjáradéki szerződés nem köthető.

(3) A bérlő a szolgálati lakásba más személyt- a házastársa és kiskorú gyermeke (az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermeke, valamint a befogadott gyermekétől a befogadás ideje alatt született unokája kivételével- csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(4) A szolgálati lakás iránti kérelmet a munkáltatói jogkör gyakorlója útján kell a költségvetési szerv vezetőjéhez írásban benyújtani.

(5) A kérelem teljesítésénél előnyt jelent:

a) ha a munkavállaló súlyosan rossz lakáskörülmények között él,

b) ha a munkavállaló felújításra szoruló önkormányzati lakást is elfogad és vállalja annak saját költségen történő helyrehozatalát, a bérbeadóval e tárgyban kötött megállapodás keretei között,

c) ha munkavállaló hosszabb ideje áll közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban

d) ha a munkavállaló községben való letelepedése a település érdekét szolgálja.

(6) A (1) bekezdésben rögzített feltétel megszűnését, illetve a határozott idő elteltét követő 30 napon belül a bérlő köteles az önkormányzati lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

Önkormányzati lakások bérbeadása bérleti jogviszony folytatása jogcímén

10. § (1) Önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén, akit a lakástörvény alapján a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

(2) A bérlő halála esetén az eltartó a lakásbérleti jogot akkor folytathatja, ha

a) a tartási szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult, és

b) az eltartó a szerződésben vállalt tartási - vagy ha a bíróság a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé átalakítja, e szerződés szerinti - kötelezettségét teljesítette,

c) továbbá a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy év eltelt.

A bérlőtársi szerződés

11. § (1) Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.

(2) Bérlőtársi szerződés köthető azzal a személlyel, aki

a) a bérlő gyermeke (örökbe fogadott, mostoha-, és nevelt gyermeke), jogszerűen befogadott gyermekének gyermeke, valamint szülője (örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülője) és

b) a bérlővel legalább egy éve életvitelszerűen együtt lakik

(3) Önkormányzati lakásra- ha a bérlőkijelölésre jogosult eltérően nem rendelkezik- a házastársak közös kérelmére, bérlőtársi szerződést kell kötni.

Hozzájárulás a lakásba történő befogadáshoz

12. § (1) A bérlő a lakásba más személyt- a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének gyermekét, valamint szülőjét.

(3) A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet írásban kell a Polgármesteri Hivatalnál benyújtani

(4) A kérelemhez csatolni kell:

a) a bérlő nyilatkozatát, hogy a befogadott személyt az önkormányzati lakásba 3 napon belül bejelenti és ezt a bérbeadó felé igazolja és

b) a befogadott személy arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor az önkormányzati lakást 3 napon belül elhagyja.

(5) A bérlőtárs a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke (az örökbefogadott, a mostoha-, és nevelt gyermeke), valamint a befogadott gyermekétől az együttlakás ideje alatt született unokája kivételével - a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(5a) A lakbér mértéke

13. § (1) Önkormányzati lakás bérlése esetén a fizetendő lakbér mértéke:

a) összkomfortos önkormányzati lakás esetén: 120 Ft/m2/hó

b) komfortos önkormányzati lakás esetén: 100 Ft/m2/hó

c) félkomfortos önkormányzati lakás esetén: 80 Ft/m2/hó

d) komfort nélküli önkormányzati lakás esetén: 60 Ft/m2/hó

e) szükséglakás esetén: 30 Ft/m2/hó

(2) A lakbér mértékét az önkormányzat évenként felülvizsgálja és meghatározza a következő évi lakbér összegét.

(3) Az önkormányzati lakás bérlője a lakbért minden hónap 10-ig köteles megfizetni az erre rendszeresített bizonylaton.

Lakbértámogatás

14. § (1) Önkormányzati lakás bérlőjét lakbértámogatás illeti meg, ha

a) a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók 1 főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1,5-szeres összegét és

b) a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók nem rendelkeznek olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50-szeresét meghaladja és

c) a fizetendő havi lakbér összege meghaladja a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók havi jövedelmének 30%-át.

A lakásbérlet megszűnése

15. § (1) A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha

a) a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg;

b) a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti;

c) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak;

d) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják;

e) a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást (a továbbiakban: cserelakás) ajánl fel.

16. § (1) A szerződés megszűnik, ha

a) a bérbeadó és a bérlő a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik,

b) a lakás megsemmisül;

c) az arra jogosult felmond;

d) a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy;

e) a bérlő a lakást elcseréli;

f) a bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították;

g) a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti;

h) a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik.

(2) A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg.

Az önkormányzati lakásban jogcím nélkül tartózkodó személyek elhelyezése

17. § (1) Ha az önkormányzati lakásban olyan személy marad vissza, aki sem a lakástörvény, sem a jelen rendelet előírásai alapján nem tarthat igényt elhelyezésre, az önkormányzati lakást köteles 30 napon belül elhagyni.

(2) Ha a lakást jogcím nélkül használó lakáselhagyási kötelezettségének nem tesz eleget, az önkormányzati lakás elhagyásának megtörténtéig az önkormányzati lakás használatának első két hónapjában az önkormányzati lakásra megállapított lakbér mértékét, 2-12 hónap között a lakbér kétszeres összegének megfelelő, azt követően a lakbér háromszoros összegének megfelelő használati díjat köteles fizetni.

A felek jogai és kötelezettségei

18. § (1) A bérbeadó köteles a lakást komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, köteles a bérlőnek átadni.

A helyszínen készült leltárban fel kell tüntetni a lakás, illetőleg lakásberendezések tényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlő az átvételt - észrevételeinek írásbeli rögzítésével - a leltár aláírásával ismeri el. A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha tiszta és az épület központi berendezéseinek lakásban lévő részei és a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezései üzemképes állapotban vannak.
(2) A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. A szerződéskötéskor a felek megállapodhatnak, hogy a bérlő a szükséges munkát a bérbeadó helyett elvégzi.
(3) A bérbeadónak a bérlő igazolt költségeit -haladéktalanul- egy összegben kell megtérítenie.

19. § (1) A bérlő az azonnali beavatkozást igénylő munkát a bérbeadó írásbeli felszólítása nélkül is elvégezheti a bérbeadó egyidejű értesítési kötelezettségével. A bérbeadó a felmerült és igazolt költségeket egy összegben téríti meg.

20. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni

a) az épület karbantartásáról;

b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról;

c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.

(2) A bérbeadó köteles gondoskodni az épület, valamint az épületet körülvevő telekrészek, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek, és közös területek tisztántartásáról, szükség szerinti megvilágításáról, valamint a háztartási szemét elszállíttatásáról. A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a bérbeadó helyett átvállalt munkálatok ellenében külön szolgáltatások díjának csökkentésére tarthat igényt.

(3) A bérbeadó szükség szerint, de legalább évente két alkalommal köteles ellenőrizni a lakás rendeltetésszerű használatát és a bérlőt terhelő kötelezettségek teljesítését. Az ellenőrzés munkanapokon 8-20 óra között végezhető. A bérlő a helyszíni ellenőrzéseket tűrni köteles.

21. § (1) A bérlő a bérlet ideje alatt köteles gondoskodni a lakás belső festéséről és mázolásáról, burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról.

(2) A bérlő a szerződésben vállalt és e rendeletben felsorolt kötelezettségeit olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás illetőleg a lakásberendezések állapota szükségessé teszi.

(3) Ha a lakásban, a lakásberendezésekben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.

(4) A szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. Amennyiben a bérlő e kötelezettségének nem tesz eleget, - az indokolt távoliét esetét kivéve - jogviszonya megszűnik.

(5) A bérlő két hónapot meghaladó távolléte az alábbi esetekben indokolt:

a) iskolai tanulmányok folytatása

b) gyógykezelés, egészségügyi ok

c) munkavállalás, munkahely megváltoztatása.

A helyiségbérlet szabályai

22. § (1) A helyiségek bérbeadásával kapcsolatos jogokat a Képviselő-testület gyakorolja. A bérbeadás útján hasznosítható helyiségekről nyilvántartást kell vezetni.

(2) Az önkormányzati tulajdonú helyiségek bérbeadása pályázat útján történik. (A bérbeadás útján történő hasznosításnál elsőbbséget élveznek azok a bérlők, akiknek célja a helyi lakosok ellátása, a lakossági szolgáltatások bővítése.

(3) A szerződést a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetését vállaló pályázóval kell megkötni, határozott vagy határozatlan időtartamra. A szerződést az önkormányzat nevében a polgármester írja alá.

(4) A nem lakás céljára szolgáló ingatlanok bérleti díja minden év januárjában a KSH által hivatalosan megállapított infláció mértékével növekedik. Ettől eltérő növekedést a bérlővel történő egyeztetés előzi meg. A bérleti díj mértékét a bérlővel minden év március 31.-ig közölni kell.

(5) A bérleti szerződés megkötését követően a helyiségnek a bérlő részére történő átadásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a helyiség állapotára, tartozékaira, mérőóra állásra és a kapcsolódó megállapításokra vonatkozó adatokat.

(6) A felek megállapodhatnak, hogy a helyiséget a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben a helyiségre fordított szükséges és igazolt költségek a bérleti díjba beszámíthatók.

23. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával másra átruházhatja, elcserélheti, vagy a helyiséget albérletbe adhatja. Az erre vonatkozó szerződést írásba kell foglalni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás feltételei: > A bérleményt a bérlő a kérelem beadásáig rendeltetésszerűen használta, a bérleti díjat rendszeresen fizette.

24. § (1) A helyiség karbantartása a bérlő, felújítása - eltérő megállapodás hiányában - a bérbeadó kötelessége.

(2) A szerződés megszűnésekor a bérlő a helyiséget rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni a bérbeadónak.

(3) A bérleti jogviszony megszűnésekor jegyzőkönyvet kell készíteni az e rendeletben foglalt módon és tartalommal. A jegyzőkönyv tartalmazza továbbá a helyiség bérbeadáskori állapotától való eltéréseket.

Lakások és helyiségek elidegenítésének szabályai

25. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások, továbbá nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítésre történő kijelöléséről, annak feltételeiről a Képviselő-testület dönt.

a) Az értékesítésre kijelölt lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségek helyi forgalmi értékét ingatlanforgalmi szakértői szakvéleménnyel kell megállapítani.

b) A vásárlásra irányuló kérelmeket a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

c) A kérelmekről a Képviselő-testület dönt.

d) Az adásvételi szerződéseket az önkormányzat nevében a polgármester írja alá.

(2) Elővásárlási jog jogosultja által történő vásárlás esetén a lakástörvény 52. § (1) bekezdésének a./- d./ pontjaiban meghatározott szempontok figyelembevételével kell megállapítani a forgalmi értéket.

A vételár megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak az értékét.
(3) Ha a lakást a lakástörvény alapján az arra jogosult vásárolja meg, részére-kérelmére- legalább tizenöt évi részletfizetési kedvezményt kell adni.
Az első vételárrészlet befizetése után fennmaradó hátralékra a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani.
(4) Ha az elővásárlási jog jogosultja a teljes vételárat a szerződés megkötésekor megfizeti, a vételárból 10 % árengedmény illeti meg.
(5) Ha az elővásárlási jog jogosultja a teljes vételárat 5 éven belül megfizeti, a vételárból 5 % árengedmény illeti meg.
(6) A részletfizetés időtartama alatt a vevő-döntéstől függően:
- 1-5 évi törlesztés esetén évi 8 %
- 6-10 évi törlesztés esetén évi 10 %
- 11 -15 évi törlesztés esetén évi 12 % kamat fizetésére köteles.
(7) A lakások és helyiségek elidegenítése elidegenítése esetén jelen rendeletben rögzített fizetési feltételek és kamatmértékek tekintetében különös méltánylást érdemlő esetben a Képviselő-testület:
a) a fennálló tartozást mérsékelheti, átütemezheti,
b) a megállapított kamat mértékét csökkentheti, elengedheti, az így fennmaradó tartozást átütemezheti,
(8) Jelen rendelet alkalmazásában különös méltánylást érdemlő eset különösen:
- kérelmező önhibáján kívüli fizetésképtelenné válása,
- pénzintézeti hiteligénylés átfutási idejének írásban rögzített, 60 napot meghaladó ígérvény esete,
- szociális helyzet előre nem látott, jelentős mértékű romlása.
(9) A Képviselő-testület által értékesítésre kijelölt lakásoknál az elővásárlási jog jogosultjának az ajánlatot a kijelöléstől számított 30 napon belül meg kell tenni.
(10) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:
a) az értékesítendő lakás adatait,
b) a megállapított forgalmi értéket,
c) a vételárat,
d) a fizetés módját, a kedvezmény lehetőségét.
(11) A jogosult részére az elővásárlási jog az ajánlattételtől számított 90 napig, az ajánlat 60 napig áll fenn.

26. § (1) Az elővásárlási joggal nem érintett lakás csak pályázat útján idegeníthető el.

(2) A pályázatra a lakást az értékbecslés alapján megállapított teljes forgalmi étéken kell meghirdetni.

(3) A vételár 50 %-át a vevő a szerződés megkötésekor köteles megfizetni.

(4) A fennmaradó összegre tekintettel a vevőnek 2 évre részletfizetés adható, melyet havi egyenlő részletekben, a mindenkori évi jegybanki kamattal együtt kell megfizetni.

Az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések

27. § (1) A bérbeadó - jogszabály keretei között - jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.

Záró rendelkezések

28. § (1) Jelen rendelet az Önkormányzat hirdetőtábláján történő közzététellel 2009. február 25.-én lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről és a hirdetőtáblán való kifüggesztéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Ezen rendelet hatályon kívül helyezte 14/2007.(IX.13.) sz Kt. rendeletet.

……………………………….
Luzsinszki Lajosné
Polgármester

………………………………
Dr. Varga Attila
Jegyző