Zalavég Község Önkormányzata Képviselő-testületének

       6/2009. ( IV. 29.) rendelete

az önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátásokról

Zalavég Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló l997. XXXI. tv. l57. §. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján (továbbiakban Gyvt.) az önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátásokról, a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, a gyermekvédelem helyi rendszeréről az alábbi rendeletet alkotja.

A RENDELET CÉLJA

1. §

     (1) E rendelet célja, hogy

           a) Az önkormányzat közigazgatási területén - a Gyvt –ben, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások térítési díjáról és az igénylésüknél felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendeletben, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997 ( IX. 10. ) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az önkormányzat segítséget nyújt a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, illetve gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről.

       b) Meghatározza Zalavég Község Önkormányzata által a gyermekek védelme érdekében biztosítandó pénzbeli, természetbeni és a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások formáit, feltételeit és mértékét, valamint ezek igénybevételének rendjét.

     (2) A rendelet alapelvként határozza meg a gyermekek alapvető jogainak biztosítását, a jogok érvényesítésének garanciáit.

A RENDELET HATÁLYA

2. §

1. E rendelet hatálya kiterjed  a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel a Zalavég község

területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által menekültként, illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire;

     (2)  A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak Zalavég település területén  jogszerűen tartózkodó gyermekeire.

      (3) E rendelet  szerint kell eljárni Zalavég község területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében akkor, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével, vagy elháríthatatlan kárral járna.

    (4) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény  (továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Zalavég közigazgatási területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakcímmel rendelkezik;

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

3. §

1. Gyermek: az, aki 18. életévét még nem töltötte be, kivéve ha házasságot kötött.

2. Fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be.

3. Gyermekvédelmi gondoskodás: a törvényben meghatározottak szerint elrendelt hatósági  intézkedések alapuló ellátás és védelem.

4. Veszélyeztetettség: olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult  állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, illetve akadályozza.

5. A gyermek hozzátartói: a vér szerinti és az örökbe fogadók szülők (továbbiakban: szülő), a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a nagyszülő házastársa, a nagyszülő testvére, a dédszülő, testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek

6. A gyermek közeli hozzátartozói: a szülő, a szülő  házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, saját gyermek.

7. A gyermek tartására köteles személy: a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 61. § (4) bekezdésében és a 62. § (1) bekezdésében, a 69/a. §-ában, valamint 69/d. § (2) bekezdésében meghatározott személy.

8. Jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésében meghatározott személy.

9. Vagyon: a módosított 1997. évi XXXI. törvény 19. § (7) bekezdésében meghatározottak.

10. Ellátás: jogszabályban meghatározott pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó alapellátás és szakellátás.

11. Természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel a gyermeket alapvető szükségleteinek kielégítésében az állam (önkormányzat) anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével és nyújtásával segíti.

12. Tartós betegség: azon kórforma, amely a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosít.

A GYERMEKEK VÉDELMÉNEK RENDSZERE

4. §

(l) A gyermekek védelme, a gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítése,

veszélyeztetettségének megelőzésére és megszűntésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.

     (2) A képviselőtestület e rendeletben foglaltak szerint biztosítja a pénzbeli és természetbeni, illetve a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, továbbá szervezi és közvetíti a máshol igénybe nem vehető ellátásokhoz való hozzájutást.

     (3) A gyermekek védelmét a képviselőtestület a következő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében biztosítja.

1. PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK:

• rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
• kiegészítő gyermekvédelmi támogatás
• óvodáztatási támogatás

      -    rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

      -    felsőfokú nappali tanulmányokat folytatók, folytatni kívánók anyagi támogatása

1. SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK:

- gyermekjóléti szolgáltatás

- gyermekek napközbeni ellátása

- gyermekek átmeneti gondozása

    (4) E rendeletben megállapított gyermekvédelmi ellátások részben vagy egészben történő finanszírozására Zalavég Község Önkormányzatának Képviselőtestülete költségvetésében előirányzatot kell biztosítani.

ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

5. §

1. E rendelet 4. §-ának (3) bek. a.) pontjában szabályozott ellátások közül a feladat- és

hatásköröket a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, az óvodáztatási támogatásra, valamint a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság megállapítása vonatkozásában a körjegyző, míg egyebek vonatkozásában a képviselőtestület által átruházott hatáskörében eljárva a polgármester gyakorolja.

     (2) A hatáskör gyakorlója dönt a támogatás megállapításáról, módosításáról, megszüntetéséről. Elrendelheti a jogtalanul felvett ellátás visszafizetését, erre indokolt esetben részletfizetést engedélyezhet, illetve mentesítést adhat a visszafizetési kötelezettség alól.

Elvégzi a jogszabályban előírt felülvizsgálati kötelezettséget és folyamatosan ellenőrizheti a jogosultság fennállását.

      (3) E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló kérelmet a szülő, vagy más törvényes képviselő írásban, vagy szóban a körjegyzőségi hivatalnál terjesztheti elő.

A kérelem elektronikus úton történő benyújtására lehetőség nincs.

     (4) E rendelet 3. §-ának (3) bekezdésében meghatározott ellátások megállapítását a nevelési- oktatási intézmény, védőnő, háziorvos, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet is kezdeményezheti. Az eljárás  hivatalból is kezdeményezhető.

     (5) Ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosítható, úgy a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője a gyermek védelembevétele esetén kötelezhető az ellátás igénybevételére.

     (6) A pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultság elbírálásához kérelmező köteles a maga, valamint a családjában, háztartásában élők személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, továbbá a  jövedelmi viszonyokra vonatkozó adatokat, bizonyítékokat becsatolni.

A gyermek szülője, vagy más törvényes képviselője, gondozója kötelezhető arra, hogy saját vagy gyermeke egészségi állapotáról, munkavégzéséről, tanulói, hallgatói jogviszonyáról  nyilatkozzék, azokat igazolja.

     (7) Az olyan adat igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabály által rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, az ügyfél nem köteles, ha annak a körjegyzőségi hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, vagy az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére.

     (8) Ha jogszabály másként  nem rendelkezik, kérelmező a jövedelemnyilatkozatot a rendelet 1. számú  melléklete, a vagyoni viszonyokról szóló nyilatkozatot a 2. számú melléklete szerinti nyomtatványok felhasználásával köteles teljesíteni.

     (9) Kérelmező az (5) bekezdés szerinti nyilatkozatokat, igazolásokat a kérelemmel együtt, vagy annak benyújtásától számított 8 napon belül köteles benyújtani.

Köteles továbbá csatolni mindazon bizonyítékokat, melyeket törvény, a törvény végrehajtására hozott rendeletek, az önkormányzat rendelete az egyes ellátási formáknál előír, továbbá amelyek az ügy elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek.

     (10) Nem szükséges kérelmező helyzetét 6 hónapon belül ismételten vizsgálni, ha valamely az önkormányzat által folyósított, biztosított – más olyan rendszeres, nem rendszeres pénzbeli, természetbeni ellátásban részesül(t), amelyek során anyagi körülményei, szociális helyzete az eljáró szerv előtt ismertek.

     (11) A jövedelem megállapításánál a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző hónap, míg egyéb jövedelmeknél kérelem benyújtását megelőző év (l2 hónap) átlagát kell figyelembe venni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.

   (12) A jövedelem számításánál felhasználható bizonyítékok:

1. A havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző

hónap nettó átlagáról kiállított munkáltatói igazolás, amelytől eltérni csak akkor lehet,

ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós javulás vagy romlás vélelmezhető,

1. a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások, a munkanélküli ellátások  esetében a kérelem benyújtásának hónapjában kifizetett ellátás névre szóló igazoló szelvénye, névre szóló igazoló szelvény hiányában, bankszámla kivonat, illetve a folyósító szerv által kiállított igazolás,
2. nyugellátás esetén a kérelem benyújtásának hónapjában kifizetett ellátás folyósítási  törzsszámot tartalmazó igazoló szelvénye, előzőek szerinti igazoló szelvény hiányában, bankszámla kivonat, illetve a folyósító szerv által kiállított igazolás azzal,  hogy a folyósítási törzsszámot tartalmazó igazoló szelvény esetén a nyugellátást igazoló igazolványt (un. nyugdíjas igazolvány), vagy a nyugellátást megállapító határozatot csatolni kell,
3. a nem havi rendszerességgel szerzett, az őstermelői tevékenységből, illetve vállalkozásból (továbbiakban: vállalkozás) származó jövedelem esetén  az illetékes APEH igazolása a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról azzal, hogy:

• a nem havi rendszerességgel szerzett vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát,
• amennyiben a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység – pl. vállalkozói igazolvány, cégbírósági bejegyzés alapján, stb.  - bizonyított időtartama alapján kell kiszámítani.

1. egyéb jövedelmek esetében a kérelmező anyagi, büntetőjogi felelőssége mellett tett

nyilatkozata a havi átlagos nettó jövedelemről.

     (13) Amennyiben a határkör gyakorlója hivatalos tudomása, vagy környezettanulmány lefolytatása alapján kérelmező életkörülményeire tekintettel az (5) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, az esetben felhívhatja kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására.

Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 70 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

     (14) Ha az érvényes jogi szabályozás másként rendelkezik, a körjegyzőségi hivatal a kérelem alapján a szükséges – döntést előkészítő – eljárást lefolytatja.

Indokolt esetben környezettanulmányt készít és beszerzi mindazokat a bizonyítékokat, amelyek beszerzésére kérelmező nem kötelezhető. 

     (15) A pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokra való jogosultság iránti kérelmek elbírálása során előnyben kell részesíteni azt a családot, amelynek gyermeke, illetve azt a fiatalt aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

     (16) Az ellátás megszüntetésére a Gyvt. 37/A. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

PÉNZBENI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK

RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNY

6. §

Az önkormányzat jegyzője a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi

XXXI. tv. l9-20/A. §-aiban foglaltak alapján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg.

KIEGÉSZÍTŐ GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁS

7. §

1. Az önkormányzat jegyzője a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló

1997. évi XXXI. tv. 20/B. §-ában foglaltak alapján kiegészítő gyermekvédelmi támogatást állapít meg.

    (2) A kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság feltételeit a hatáskör gyakorlója folyamatosan figyelemmel kíséri. Évente egy alkalommal, - legkésőbb november 30. napjáig – felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredményéről, a felülvizsgálatot követően beszámol a képviselőtestületnek

     (3) A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kerül kifizetésre. Amennyiben 5-e munkaszüneti nap, az esetben a kifizetést oly módon kell teljesíteni, hogy a támogatás összege legkésőbb a munkaszüneti napot közvetlenül megelőző munkanapon kifizetésre kerüljön.

ÓVODÁZTATÁSI TÁMOGATÁS

8. §

     (1) Az önkormányzat jegyzője a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 20/C § (4) bekezdésében  kapott felhatalmazás alapján az óvodáztatási támogatás helyben biztosított formáját – első alkalommal folyósításra kerülő pénzbeli támogatás helyett – természetbeni támogatásként állapítja meg.

     (2) A természetbeni támogatást a jegyző az arra jogosult gyermek szülője részére, a gyermek beíratását követő hét munkanapon belül, a Zalaszentgróti Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ (8790 Zalaszentgrót, Csány László utca 2.) keretében működő gyermekjóléti szolgálat családgondozója közreműködésével  – biztosítja.   

     (3) Természetbeni ellátás formái:

1. ruházati cikkek (a rendszeres óvodába járáshoz és a benntartózkodáshoz szükséges mértékben)
2. tisztasági felszerelés (pl. papír zsebkendő, WC papír, szappan, fogkrém, stb.)

     (4) A gyermekjóléti szolgálat családgondozója a gyermek törvényes képviselőjével, valamint az óvoda vezetőjével történt előzetes egyeztetést követően az önkormányzat által biztosított összegből vásárolja meg gyermekenként a szükséges ruházati és felszerelési tárgyakat, amit elismervény ellenében átad a szülő részére a (2) bekezdésben szereplő határidőn belül.

     (5) A családsegítő az összeg felhasználásáról, -  a megvásárolt és szükséges ruházati, felszerelési tárgyak törvényes képviselő részére történő átadását követő – 8 napon belül  tételes elszámolást nyújt be a jegyző részére.

      (6) Ha az óvodáztatási támogatás esetén a természetbeni ellátás értéke nem éri el a kiváltott pénzbeli ellátás értékét, akkor a támogatás fennmaradó részét pénzben kell kifizetni. 

RENDKÍVÜLI GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁS

9. §

     (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 21. §-ában foglaltak alapján az önkormányzat polgármestere átruházott hatáskörében eljárva, a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került.

(2) Létfenntartást veszélyeztető élethelyzet különösen:

1. Valamely családtag tartós betegsége, vagy munkanélküliség miatt bekövetkezett

nagymértékű jövedelem kiesés.

            b.) Elemi kár miatt bekövetkezett rendkívüli, jelentősebb mértékű kiadás.

        (3) Időszakos létfenntartási gondnak minősülhet a gyermek betegsége, az iskoláztatás, különösen az iskolakezdés okozta anyagi megterhelés.

       (4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege alkalmanként és gyermekenként minimum 2.000.- Ft., maximum 20.000.- Ft.

       (5) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összegét úgy kell megállapítani,  hogy az az átmeneti létfenntartási gondot, a veszélyeztető élethelyzetet megoldja.

       (6) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egy naptári évben egy gyermeknek legfeljebb 4 alkalommal adható és éves együttes összege nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. 

       (7) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege kérelmező, illetve  a gyermeket gondozó szülő (törvényes képviselő) részére a jogosultságot megállapító döntés jogerőre emelkedését követő 5 munkanapon belül kerül kifizetésre közvetlenül az önkormányzat  házipénztárából, vagy a kérelemben megjelölt folyószámlára.

Ha a gyermek, illetve a család körülményei, vagy a bekövetkezett rendkívüli helyzet indokolja, a támogatás azonnali kifizetése is elrendelhető.

     (8) Indokolt esetben a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesített törvényes képviselő kötelezhető a segély felhasználásáról történő elszámolásra. Ebben az esetben a segély megállapításáról határozatban a felhasználás célját meg kell határozni.

Amennyiben jogosult  a megállapított ellátást nem rendeltetésének megfelelően használja fel, illetve elszámolási kötelezettségének a megjelölt határidőn belül nem tesz eleget, az esetben rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban adott évben nem részesülhet.

„BURSA HUNGARICA FELSŐFOKÚ OKTATÁSBAN TANULÓK, TANULNI KÍVÁNÖK ÖSZTÖNDÍJA

                                                                           10. §

     (l) E támogatásban részesíthető az a felsőfokú oktatásban nappali tagozatos képzésben részesülő, vagy nappali tagozatos felsőfokú oktatási képzésre jelentkező – középfokú oktatási intézményben érettségi előtt álló -  tanuló, hallgató, aki a Felsőfokú Oktatási Pályázatok Irodájának évente közzétett pályázati felhívásában közölt feltételeket elfogadja.

Továbbá: A Felsőfokú Oktatási Pályázatok Irodája által közzétett pályázati felhívásban szereplő feltételeknek megfelel és családjában az l főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

     (2) A támogatásra irányuló kérelmekben benyújtásának határidejét, a támogatásra való jogosultság feltételeit a Felsőfokú Oktatási Pályázatok Irodája által évente közzétételre kerülő pályázati felhívásban foglaltaknak és ezen önkormányzati rendeletben szabályozott feltételeknek megfelelően a körjegyzőségi hivatal évente közzéteszi.

     (3) Az ösztöndíj megállapítására vonatkozó kérelmeket a körjegyzőségi hivatalhoz kell benyújtani. A kérelmekhez csatolandó, jogosultság elbírálásához szükséges igazolások egyéb más nyilatkozatok vonatkozásában e rendelet 4. §-ában foglaltak az irányadók.

4. Az önkormányzat által megállapítható támogatás havi összege tanulóként/hallgatóként

minimum 2.000.- Ft.,  maximum 10.000.- Ft.

       (5) A megállapított támogatás összegét  - a pályázati kiírásban foglaltak szerint – a Felsőfokú Oktatási Pályázatok Irodája által meghatározott szabályok szerint a pályázati iroda kezeli. A megállapított támogatás összegének folyamatos átutalásáról – külön eljárási rend szerint – a körjegyzőségi hivatal gondoskodik.

       (6) A támogatás elbírálásánál az alábbi sorrend szerint előnyt élvez:

1. Akinek családjában a szülők, vagy egyike munkanélküli.
2. Akinek családjában fogyatékos, vagy súlyos beteg él.
3. Akit egyedül élő szülő nevel.
4. Akinek családjában 3 vagy ennél több gyermek él.
5. Aki kollégiumi ellátásban nem részesül.
6. Akinek családjában nyugellátásban részesülő szülő él.

     (7) Nem részesülhet az ösztöndíjban az, aki vagy akinek a szülei a gyermekvédelmi törvényben meghatározottak szerinti vagyonnal rendelkeznek.

     (8) Megszűnik az ösztöndíjra való jogosultság, ha

1. az ösztöndíjas elköltözik az önkormányzat illetékességi területéről,
2. az ösztöndíj folyósításának időtartama alatt a folyósítás feltételeinek nem felel meg
3. “B” típusú pályázat esetén: az ösztöndíjas szociális rászorultsága már nem áll fenn.

E körülményt az önkormányzat évente egyszer felülvizsgálja. Amennyiben a felülviszgálat során az ösztöndíjas a kért igazolásokat nem bocsátja rendelkezésre, vagy az együttműködést megtagadja, a szociális rászorultság megszűnését vélelmezni kell.

     (9) A (8) bek. a.) pontjában szereplő esetben ellátás megszüntetésére a határozat meghozatalát követő tanulmányi félévtől, míg egyebek vonatkozásában a megszünést előidéző ok felmerülését követő hónap első napjától kezdődően kerül sor.  

     (10) Szünetel az ösztöndíj folyósítása – a folyósítás határidejének módosulása nélkül – azokra a tanulmányi hónapokra, amikor az ösztöndíjas hallgatói jogviszonya szünetel.

     (11) Az ösztöndíjas 15 napon belül köteles bejelenteni felsőfokú tanulmányainak szünetelését, befejezését, továbbá ha tanulmányait más felsőoktatási intézményben folytatja, valamint az önkormányzati illetékességi területéről történő elköltözését.

     (12) Amennyiben a (10) bek. szerinti bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, az esetben a jogtalanul felvett ösztöndíj visszafizetésére köteles.

     (13) Az önkormányzat az ösztöndíjpályázathoz történő csatlakozásról évente dönt.  Csatlakozás esetén a pályázatot kiíró által meghatározott időpontig a pályázatot meghirdeti.

     (14) A ösztöndíjak összegeit a pályázati kiírásban szereplő megbontásban (ütemezés szerint) átutalja a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat bankszámlájára.

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK

11. §

      (1) A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás és különösen a védelembe vett gyermek részére a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás  részben, vagy teljes egészében természetbeni ellátás formájában is nyújtható, ha a jogosult körülményei indokolják.

      (2) Az óvodáztatási támogatás első alkalommal természetbeni támogatásként állapítandó meg.

2. A kiegészítő és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetében a természetbeni ellátás

történhet:

- iskolai tankönyv, tanszer, élelmiszer vásárlással,

- napközi, menza, óvodai étkezési személyi térítési díj átvállalásával,

- egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj átvállalásával,

            - tandíj, középiskola, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló

               gyermek részére kollégiumi díj, albérleti díj, vagy annak egy része átvállalásával.

      (4) Különösen akkor lehet a kiegészítő gyermekvédelmi támogatást és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni formájában megállapítani, ha:

           a.) a kérelem a gyermek tanszerellátásának támogatására, illetve térítési díj támogatására

                 irányul,

           b.)  ha a gyermek étkeztetése más módon nem biztosított,

           c.)  a kérelem benyújtását megelőzően nevelési- oktatási intézménynél térítési díj, illetve

                egyéb, a taníttatással- neveléssel kapcsolatban felmerült költségek tekintetében

                hátralék keletkezett,

1. középiskola vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermek

részére a tandíj, kollégiumi díj, albérleti díj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj (vagy annak egy része) átvállalása céljából, ha a szülő vagy gondviselő által történő megfizetése nem biztosított,

1. a támogatás gyógyszer vásárlására irányul és a kiskorú/fiatal felnőtt nem rendelkezik közgyógyellátásra jogosító igazolvánnyal,
2. az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy az ellátás felvételére   jogosult a pénzbeli támogatást nem a gyermekre fordítja.

     (5) Ha az óvodáztatási támogatás, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás esetén a természetbeni ellátás értéke nem éri el a kiváltott pénzbeli ellátás értékét, akkor a támogatás fennmaradó részét pénzben kell kifizetni. 

     (6) Az óvodáztatási támogatás első alkalommal való természetbeni támogatásának megállapítására, elszámolására a rendelet 8. §-ában foglaltak az irányadók.

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ALAPELLÁTÁSOK

12. §

     (1) A gyermekjóléti alapellátás célja, hogy hozzájáruljon a gyermek testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, jólétéhez, a családban történő nevelés elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez, a már kialakult  veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez.

     (2) Az önkormányzat képviselőtestülete Zalavég település vonatkozásában az alábbiak szerinti alapellátást biztosítja:

1. a gyermekjóléti szolgáltatás,
2. gyermekek napközbeni ellátása,

- 3-6 éves korú gyermek napközbeni ellátása óvodai elhelyezése

- iskolai napközi

c.) a gyermekek átmeneti gondozása.

GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS

13. §

     (l) A képviselőtestület a Gyvt. 39. §-ában szereplő gyermekjóléti szolgáltatást, mint alapellátást külön megállapodás alapján, több települési önkormányzat által létrehozott intézményi társulás; a Zalaszentgróti Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központtal társulási megállapodás keretében biztosítja. 

A gyermekjóléti szolgálat feladatait, működésének részletes szabályait a társulási megállapodás tartalmazza.

     (2) A szolgálat feladatai különösen:

• a településen élő gyermekek szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése,
• a gyermekek jogairól, a részükre biztosított támogatásokról való tájékoztatás, az ezekhez való hozzájutás segítése,
• a védelembe vett gyermekek gondozási-nevelési tervének elkészítése,
• a helyettes szülői hálózat szervezése,
• a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatai ellátásának segítése,
• az önkormányzat gyermekvédelmi rendelete hatályosulásának folyamatos figyelemmel kísérése,
• új ellátások bevezetésének kezdeményezése
• felkérésre környezettanulmány készítése, illetve az örökbe fogadni szándékozók körülményeinek vizsgálata,
• családgondozói feladatok ellátása

   (3) A gyermekjóléti szolgálat igénybevételét kezdeményezheti:

a.) a gyermek,

b.) a gyermek törvényes képviselője,

c.) a gyermekjóléti szolgálat,

d.) a körjegyzőségi hivatal jegyzője,

e.) oktatási intézmények,

 f.) gyámhivatal,

 g.) háziorvos,

 h.) védőnő,

 i.) állampolgár.

4. A gyermekjóléti szolgáltatás iránti kérelmeket, a szolgáltatásra vonatkozó igényt a szociális

és gyermekjóléti alapszolgáltatási  központnál lehet benyújtani.

GYERMEKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSA

14. §

     (1) A gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

     (2) A gyermekek napközbeni ellátását elsősorban az olyan gyermekek részére kell biztosítani,

          - akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,

          - akit egyedül álló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három,             

             vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt az esetet, amikor eltartója gyermekgondozási

             díjban részesül,

          - akinek szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásáról nem tud gondoskodni.

     (3) A képviselőtestület a gyermekek napközbeni ellátását – intézményfenntartói társulás keretében  a Zalabéri Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda intézményben – az általános iskola napközi otthonában és az óvodában biztosítja.

     (4) A gyermekek napközbeni ellátása iránti kérelmeket az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani.

GYERMEKEK ÁTMENETI GONDOZÁSA

15. §

     (l) A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról kell gondoskodni.

     (2) Az önkormányzat a gyermekek átmeneti gondozását, külön megállapodás alapján a Zalaszentgróti Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ által működtetett helyettes szülői hálózat keretében biztosítja.

     (3) A gyermekek átmeneti gondozása a szülő kérelmére vagy beleegyezésével történhet.

     (4) Az átmeneti gondozást elsősorban akkor kell teljes körű ellátással biztosítani, ha a szülő

egészségi állapota, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt

gyermek nevelése a családban nem megoldható.

5. A gyermekek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb 12

hónapig tart.

    (6) A gondozást meg kell szüntetni, ha:

   - a megszüntetést a szülő kéri,

   - annak okai már nem állnak fenn.

TÉRÍTÉSI  DÍJ

16. §

1. A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretébe

tatozó szolgáltatások közül csak az étkezésért kell térítési díjat fizetni. 

     (2) A képviselőtestület a személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját évente legfeljebb kettő alkalommal állapíthatja meg.

Az intézményi térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege.

    (3) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának mértékét az önkormányzat képviselőtestülete külön önkormányzati rendeletben állapítja meg.

    (4) A személyi térítési díjat az adott intézmény vezetője állapítja meg az intézményi térítési díj egy napra jutó, általános forgalmi adóval növelt összege, az igénybe vett étkezések száma, továbbá az (5)-(6)  bekezdések szerinti kedvezmények figyelembevételével.

     (5) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

6. A személyi térítési díjat egy havi időtartamra előre kell megfizetni.

    (7) A személyi térítési díjat minden hónap 15. napjáig kell megfizetni. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztja, az intézményvezető 15 napos határidővel felszólítja az elmaradt térítési díj befizetésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén az intézményvezető a hátralékot nyilvántartásba veszi és erről negyedévente tájékoztatja a polgármestert, aki a térítési díjhátralék behajtásáról intézkedik. 

    (9) A napközi otthonos óvodában és az általános iskolában az l997. évi XXXI.  törvény l48. §-ában rögzített kedvezményeket biztosítani kell.

    (10) Az önkormányzat egyéni rászorultság alapján a gyermekintézményben fizetendő intézményi térítési díjból a Gyvt.-ben szereplő normatív kedvezményekkel együtt maximum 80 % mértékű gyermekenkénti kedvezményt, különösen indokolt esetben ingyenes étkeztetést biztosít.

     (11) Elsősorban azon rászorult gyermek részére kell a gyermekétkeztetés után kedvezményt biztosítani, aki a Gyvt. szerinti normatív kedvezményben nem részesül.

     (12) Gyermekétkeztetésben és egyidejűleg normatív kedvezményben részesülő gyermek az intézményi térítési díjból további kedvezményre csak akkor jogosult, ha a családban bizonyíthatóan jelentős mértékű életszínvonal romlás; súlyos betegség, egyik, vagy mindkettő szülő, gondozó tartós munkanélkülisége következett be, és a gyermekétkeztetés hiányában a gyermek ellátása, megélhetése veszélybe kerülne.

    (13) Ingyenes ellátást kell biztosítani, ha a térítési díj fizetésre kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik.

    (14) Az önkormányzat képviselőtestülete a (10)-(11)  bekezdésekben szabályozott hatáskör gyakorlását a polgármesterre ruházza át.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. §

     (1) E rendelet a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével 2009. május 1-én lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

     (2) Az óvodáztatási támogatás első alkalommal pénzbeli ellátás helyett természetben biztosított formáját a rendelet hatálybalépését követően beíratott gyermek esetében kell alkalmazni.

     (3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az l997. XXXI. tv., továbbá a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet, a 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

     (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Zalavég Község Önkormányzata Képviselőtestületének 9/2006. (IV. 28.) rendelete hatályát veszíti.

       (5)  Ezen rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető, 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Közösségeknek a Tanács 1408/71/EGK. rendelete, 574/72/EGK. rendelete, és az 1612/68/EGK. rendeletével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Zalavég, 2009. április 23.

Csóti Zsuzsanna                                                                             Pék József

körjegyző                                                                                       polgármester

Záradék:

A rendelet kihirdetése a mai napon megtörtént.

Zalavég, 2009. április 29.

Csóti Zsuzsanna

körjegyző