1. § (1) A rendelet hatálya a 44. § kivételével Geszteréd község területén minden önkormányzati lakásra, továbbá az önkormányzati tulajdonban lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.

(2) A tv.-ben és a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók.

2. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakást szociális bérlakásonként, vagy a szociális rászorultságtól függetlenül üzleti alapon lehet hasznosítani.

(2) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(3) A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni.

3. § (1) Önkormányzati bérlakást nem lakás céljára csak kivételesen, és csak abban az esetben lehet hasznosítani, ha:

4. § (1) A képviselő-testület évente meghatározza azoknak a lakásoknak a körét, amelyek csak szociális bérlakásként hasznosíthatók. Az erre a célra épített lakásokat csak szociális bérlakásként lehet hasznosítani.

(2) Szociális bérlakást csak határozott időre (maximum 5 év) lehet bérbe adni. A bérleti idő lejártát megelőzően a feltételeket ismételten vizsgálni kell. Ha a szociális bérlakásra való jogosultság továbbra is fennáll, ismételten 5 évre bérbe adható. Ha a feltételek már nem állnak fenn, úgy az új bérleti szerződést a nem szociális bérlakásra vonatkozó szabályok szerint kell megkötni.

5. § (1 ) A szociális bérlakást nyilvános pályázaton meg kell hirdetni. A pályázatot az a nagykorú személy nyújthatja be:

6. § A szerződést a pályázat nyertesével az önkormányzat nevében a polgármester köti meg.

7. § (1) A szociális bérlakásnak ki nem jelölt lakás üzleti alapon, a kereslet-kínálat alapján adható bérbe.

(2) A nem szociális bérlakást csak határozott időre legfeljebb 5 évre lehet bérbe adni.

8. § (1) A bérbeadó szavatol azért, hogy a lakás az átadásakor rendeltetésszerű használatra alkalmas.

(2) Ha a felek megállapodása alapján a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a bérbeadó a megállapodásban rögzített és igazolt költségeket, a műszaki átvételt követő 30 napon belül köteles egy összegben kifizetni.

(3) A felek úgy is megállapodhatnak, hogy a költségeket a lakbérbe maximum annak 75 %-áig beszámítják (lelakás).

(4) Ha a bérbeadót terhelő egyéb kötelezettséget vállal át a lakó, úgy az életveszély elhárítása /tv.11. § (1) a.)/ esetén a lakbérmérséklés az egyedi külön megállapodás szerint, de legfeljebb a költségek mértéke erejéig a lakbér 100 %-ig, egyéb kötelezettség esetén /tv.11. §. (1) b.)/ 50 %-ig terjedhet.

(5) Az épülettel és a közös használatra szolgáló helyiségekkel összefüggő, a törvényben nem rögzített kötelezettségeket a bérbeadó a költségeinek megtérítése mellett átvállalhatja.

(6) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő magállapodása az irányadó, megállapodás hiányában a karbantartással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

(7) A (6) bekezdésben említett munkák elvégzése szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetében a bérlőt terheli, a szerződés megkötésekor azonban a fizetendő lakbér összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani.

(8) A lakásnak a bérlő általi átalakításához bérbeadói hozzájárulás (megállapodás) csak akkor adható, ha a szükséges szakhatósági engedélyek rendelkezésre állnak, illetve csak kiadására ígérvény van (pl. elvi engedélyek).

(9) Ha a felek abban állapodnak meg, hogy a lakást, a visszaadást követően a bérbeadó teszi használatra alkalmassá ennek költségeit elsősorban az óvadékból kell fedezni. Szükség esetén a bérbeadó a költségek megelőlegezését is kérheti.

(10) A bérleti szerződésben ki kell kötni, hogy

9. § A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egyszer – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrzi.

10. § Ha a bérlő a lakásban nem lakik életvitel szerűen az a lakásbérleti szerződés felmondását vonja maga után.

11. § (1) Az önkormányzati lakást jogcím nélkül használónak a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 1 hónapig a lakbérrel azonos használati díjat kell fizetni.

(2) Az egy hónap elteltével a második hónap végéig a lakbér kétszeresének, a harmadik hónap végéig a lakbér háromszorosának megfelelő összeget kell fizetnie, ezt követően a lakást el kell hagynia.

12. § (1) Önkormányzati lakásba a bérlő a törvényben meghatározottakon túl (tv.21. § (2) bek.) csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be más személyt.

(2) A befogadás hozzájárulását a befogadandó beköltözése előtt a bérbeadótól írásban kell kérni.

(3) A kérelemben meg kell jelölni a befogadás okát, a befogadandó és a befogadó esetleges rokoni kapcsolatát, a befogadandó eddigi lakásának címét, az ottlakás minőségét, a lakás komfortfokozatát, méretét, szobaszámát és az ott lakók számát.

(4) A bérlő halála esetén 60 napon, a bérlő bérleti jogviszonyának egyéb okból történő megszűnését követően pedig legkésőbb 30 napon belül a lakást el kell hagynia és elhelyezési igényt nem támaszthat.

(5) Az e rendelet 11. § (1) bekezdésében meghatározott személyek a bérleti jogviszonyt csak akkor folytathatják, ha jogosultak a szociális bérlakásra.

(6) Nem adható hozzájárulás abban az esetben, ha a befogadó a befogadást életszerűen indokolni nem tudja, a befogadás indoka nem valós, vagy ha a befogadandó eddigi magatartásából nyilvánvaló, hogy a lakóközösséget zavarná, vagy a lakás állagát veszélyeztetné.

(7) Vissza kell vonni a hozzájárulást, ha olyan feltétel következik be, amely fennállta esetén a hozzájárulást meg kellett volna tagadni.

13. § A lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel való megszűntetése esetén, ha a bérlő másik bérlakást kér cserébe a feltételek megállapításakor a 3-8. §-ok rendelkezéseit kell figyelembe venni.

14. § Az önkormányzati bérlakások lakbérének mértékét az 1. sz. melléklet a.) pontja tartalmazza.

15. § (1) A bérlakás bérleti díja a lakás használatán kívül a berendezési tárgyak használatát is fedezi.

(2) A szerződésben meghatározott lakástartozékok (tűzhely, bojler, beépített bútor, függönytartó, stb.) a lakás tartozéka, használata ingyenes, de a javítása, szükség szerinti cseréje a bérlő feladata. A lakás elhagyásakor köteles a természetes elhasználódást figyelembe véve rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadni a bérbeadónak.

16. § A nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban: helyiség) bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait a 17-20. §.-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

17. § Helyiség iránti igényt az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság és egyéb szervezet nyújthat be,

18. § A helyiség bérleti jogának átruházásához, vagy cseréjéhez hozzá kell járulni, ha az új bérlő vállalja

19. § (1) Amennyiben a képviselő-testület az eladás mellett dönt, a helyiség vételárát - annak tényleges műszaki állapotától, valamint a településen és az épületen belüli fekvésétől függően - a képviselő-testület állapítja meg.

(2) Részletre történő vásárlásnál a vételárhátralékot havi egyenlő részletekben kell megállapítani. A törlesztési idő maximum 5 év lehet. Legalább kéthavi részlet elmaradása esetén a követelés lejárttá tehető és az egész vételárhátralék egy összegben követelhető, vagy az önkormányzat a szerződéstől elállhat. Ez esetben a szerződés semmissé válik (bontó feltétel) és a bérleti jog is felmondhatóvá válik.

(3) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját az 1. számú melléklet c.) pontja tartalmazza.

20. § Amennyiben a helyiséget nem a vételi jog jogosultja vásárolja meg a rendelet 16-20. §-ait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a vételárban a felek szabadon állapodnak meg.

21. § (1) Ha a lakást a törvény alapján az arra jogosult vásárolja meg - kérelmére - legalább tizenöt évi részletfizetést kell adni. Ha a jogosult kéri a szerződés megkötésekor a megállapított vételár legfeljebb 20 % -nak egy összegben való megfizetése köthető ki. Az első vételárrészlet befizetése után fennmaradó hátralékra a havonta fizetendő részletet egyenlő mértékben kell megállapítani

(2) Az önkormányzati bérlakás vételára a forgalmi érték 60 %-a.

22. § (1) A bérlakás elidegenítése esetén a szerződéskötéskor a vételár 10 %-át egy összegben kell befizetni.

(2) Az Önkormányzat a vételárhátralékra a vételt követő 5 évre kamatmentességet biztosít. Az öt év eltelte után fennálló vételárhátralék kamata a rendelet hatálybalépését követő időpont után értékesített lakásoknál 3.5 %.

(3) A részletet havi egyenlő összegben kell megállapítani úgy, hogy a fizetendő részlet a vételkori lakbérnél kevesebb és a lakbér kétszeresénél több nem lehet. Kivéve, ha a fizetendő kamatot is figyelembe véve a lakbérrel azonos törlesztő részlet 15 évnél korábbi visszafizetést eredményezne, ez esetben a törlesztő részlet a havi lakbérnél alacsonyabb összegben is megállapítható.

(4) A tv. szerint (az elővásárlásra jogosulthoz küldött) ajánlatnak tartalmaznia kell mindazokat a feltételeket, amelyek a harmadik személlyel kötendő szerződés (vételi-eladási ajánlat) tartalmaz. Ha az elővásárlásra jogosult az önkormányzathoz intézett nyilatkozatában az ajánlat tartalmát magáévá teszi, a szerződés az önkormányzat és az elővásárlásra jogosult között létrejön. Az ajánlat 30 napig köti az önkormányzatot. A harmadik személytől érkezett vételi ajánlatot csak akkor kell az elővásárlásra jogosulthoz eljuttatni, ha az önkormányzat az érintett lakásnak az ajánlat szerinti eladása mellett dönt. Egyebekben az elővásárlásra a Ptk. szabályait kell alkalmazni.

23. § (1) A 21. §.(1) bekezdésében foglaltaknál magasabb törlesztő részletet is meg lehet állapítani, ha annak fizetését a vevő vállalja.

(2) A magasabb törlesztő részlet esetén minden év után, amellyel a 21. § (1) bekezdés szabályait figyelembe véve megállapított törlesztési idő csökken, 1,5 %- kal csökkentve kell a hátralék összegét megállapítani, de a csökkentés mértéke nem haladhatja meg a 22. § (1) bekezdésben meghatározott mértéket.

24. § (1) Minden olyan többletbefizetés után, amely a kötelező első részletet (21. § (1) bek.) követi, 40 % kedvezményt kell adni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti befizetéssel és az ott megállapított kedvezménnyel a futamidőt kell csökkenteni úgy, hogy a havi törlesztő részlet változatlanul marad.

25. § A 21-22. §.-ban részletezett kedvezmények együttesen is igénybe vehetők, de a kedvezmények összességében nem haladhatják meg a 22. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket.

26. § A megüresedett bérlakást - ha nincs szociális bérlakásnak kijelölve - a képviselő-testület állásfoglalásától függően üzleti alapú bérlakásként hasznosításra, vagy eladásra pályázaton meg kell hirdetni. A lakás lakásbérleti -, vagy tulajdonjogát az nyeri el, aki a legkedvezőbb ajánlatot tette.

27. § (1) Ha a lakást lakottan nem a vételi jog jogosítottja (21. §.) veszi meg, úgy a vételár nem lehet kevesebb, mint a lakás forgalmi értéke. A szerződés egyéb feltételeiben a felek szabadon állapodnak meg.

(2) A bérbeadó, e rendelet hatálybalépését követően az önkormányzati bérlakásokat harmadik személy részére lakottan is értékesítheti. A bérlőt ez esetben elővásárlási jog illeti meg. Az értékesítés feltételeiről a Képviselő-testület dönt.

(3) Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugellátásban részesül és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

28. § Az önkormányzattól vásárolt lakás vagy helyiség további elidegenítéséhez csak akkor adható hozzájárulás, ha:

29. § (1) A bérlakás vevője a lakást annak felújítása, korszerűsítése érdekében az önkormányzatot követő rangsorban megterhelheti.

(2) A megterheléshez való hozzájárulást a Képviselő-testülettől az ok feltüntetésével írásban kell kérni.

30. § (1) A szolgálati lakások, férőhelyek bérbeadásának feltételeit a Képviselő-testület állapítja meg, azzal a kikötéssel, hogy a szolgálati lakások bérleti díját jelen rendelet 1. számú melléklete b.) pontja alapján kell megállapítani.

(2) A szolgálati lakás, férőhely bérlőjét vételi, illetve elővásárlási jog nem illeti.

31. § (1) Az önkormányzat a szociális helyzet alapján történő bérbeadás érdekében évente lakásigénylési névjegyzéket készít.

(2) A jegyző a lakásigénylés jogosultságát alátámasztó szociális helyzetre vonatkozó személyes adatokat, az érintett önkéntes hozzájárulása alapján – az igénylés elbírálásáig, illetőleg a lakásbérleti szerződés megszűnéséig – kezeli.

(3) A bérlakás elidegenítésekor a vevő a szerződéshez és az ingatlan-nyilvántartáshoz szükséges adatokat - nevét, születési helyét, anyja nevét, személyazonosító jelét, lakcímét - köteles közölni.

(4) A személyes adatok a rászorultság vizsgálatához, a bevallott jövedelem ellenőrzéséhez használhatók fel. A törvény szerinti további felhasználáson túl az adatokat kiadni vagy más célra felhasználni nem lehet.

32. § (1) A rendelet 2009. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.