Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ának (1) bekezdése, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 42. § (4) bekezdése alapján a helyi sajátosságokra tekintettel az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet célja

1. §

A rendelet célja Kecskemét Megyei Jogú Város történeti hagyományainak, építészeti értékeinek, idegenforgalmi nevezetességeinek védelme, valamint a város arculatának megőrzése érdekében a városképi, közlekedési, vagyonbiztonsági, környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével a hirdető-berendezések, reklámhordozók és hirdetmények elhelyezésének, közzétételi rendjének szabályozása.

A rendelet hatálya

2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed:

1. Kecskemét Megyei Jogú Város (továbbiakban: város) közigazgatási területén, valamint a fölötte lévő alacsony légtérben (környezetében lévő legmagasabb épület gerincmagasságát meg nem haladó magasságban) szabadtéri reklámhordozók útján folytatott, közterületen közzétett, vagy közterületről észlelhető, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvényben (a továbbiakban: Grtv.) meghatározott gazdasági reklámtevékenységre (a továbbiakban: reklám), továbbá az egyéb hirdetményezési (a továbbiakban együtt: hirdetményezési) tevékenységre.
2. Valamennyi természetes és jogi személyre, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetre, aki/amely Grtv.-ben meghatározott reklámozóként (hirdetményezőként), reklámszolgáltatóként (hirdetményszolgáltatóként), reklámközzétevőként (hirdetmény-közzétevőként) hirdetményezési vagy reklám tevékenységet végez, valamint a Reklámhasznosító Társaságra.

(2) A város területe - a rendelet alkalmazása tekintetében - 5 övezetre oszlik (1. sz. melléklet).

Értelmező rendelkezések

3. §

(1) E rendelet alkalmazásában hirdető-berendezésnek minősülnek az alábbiak:

a)    Cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség együttes nevét és az ott folytatott tevékenységet rendszerint a bejáratnál feltüntető tábla.

b)    Cégér: valamely mesterség jelvényeként használt, rendszerint műhely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra. Cégérnek minősül az üzlethelyiségnél nem a falsíkra kihelyezett tábla is, amely csak ugyanazokat az információkat tartalmazza, amelyek cégtáblán kerülhetnek elhelyezésre. Cégérnek minősül a kerítés síkjával szöget bezáróan kihelyezett, a cégér leírásának megfelelő tábla. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető berendezés, amely nem közvetlenül az üzlet jellegével, hanem az ott árusított termékkel kapcsolatos.

c)    Cégérszerű reklámtábla: A fal felületével szöget bezáróan kifüggesztett árureklám. Cégszerű reklámnak minősül a cégér abban az esetben is, amennyiben az ott található kereskedelmi egység az adott árut nevében szerepelteti.

d)    Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, egyéb adatait feltüntető tábla (névtábla).

e)    Hirdetőoszlop: elsősorban vizuális információt kettőnél több irányba közvetítő, általában hengeres alakú építmény.

f)     Reklámtábla körébe tartozik:

fa)   hirdetőtábla: hirdetmények, közlemények elhelyezésére szolgáló, közterületről látható építmény, illetve építményen elhelyezett felület vagy hirdetővitrin.

fb) egyedi címfestett tábla: olyan rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú hirdető berendezés, amely a gazdasági, kereskedelmi, szolgáltatói tevékenységet végzők tevékenységéről, telephelyéről, megközelíthetőségéről ad információt.

fc)   citylight: hirdetések elhelyezésére alkalmas világító hirdető berendezés.

fd)   óriásplakát: változó tartalmú, általában kereskedelmi célú hirdetések elhelyezésére alkalmas, 12 m² vagy annál nagyobb felületű reklámberendezés.

fe)   megállító tábla: valamely üzlet, vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó, közvetlenül az üzlet, vállalkozás előtt elhelyezett ideiglenes hirdetőeszköz.

ff)    totemoszlop: általában autószalonok, benzinkutak, bevásárlóközpontok bejáratánál elhelyezett oszlopok, amelyek magassága a 3 métert meghaladja.

g)    Útbaigazító táblarendszer: Az ÚT 2-1.140:1998 ("Közterületi információs táblák megtervezése, alkalmazása, és elhelyezése") útügyi műszaki előírásnak megfelelő, elsősorban közérdekű és idegenforgalmi célok elérését segítő egységes felépítésű eszközrendszer.

h)    Villanyoszlop reklám: villanyoszlopokra karosan rögzített hirdetőeszköz.

i)     Fényreklám: rendszerint az épületek tetején vagy homlokzatán elhelyezett, saját fényforrással rendelkező, világító felületű vagy 500 lux-nál erősebben megvilágított, reklám célokat szolgáló felirat, ábra.

j)     Transzparens: kifeszített vagy közterület felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó.

k)    Falfestés, reklámgrafika, reklámmozaik: a reklámozás céljait is szolgáló, bármely építési technológiával készített alapfelületre festéssel vagy rokon technológiával készített reklámcélú felület, grafikai mű.

l)     Építkezési reklámháló: homlokzatot érintő építési tevékenység esetén a homlokzat előtti állványra rögzített, reklámfelületként is használt védőháló.

m)   Reklámvitrin: egyedi megjelenésű, üveglappal borított, jellemzően termék elhelyezésével a vállalkozás, üzlet áruválasztékának bemutatását szolgáló hirdető berendezés, amely nem minősül kirakatnak.

n)    Kirakat: a kereskedelmi egység vagy műhely helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, elsősorban árubemutatásra szolgáló, közterületre nyíló, üvegezett felület.

o)    Plakáttábla: kisplakátok kihelyezésére alkalmas tábla.

(2) E rendelet alkalmazásában hirdető-berendezéshez nem kötődő reklámozási lehetőségek az alábbiak:

a)    szórólap: jellemzően A/5-ös vagy annál kisebb méretű, általában papír alapú, kizárólag kézbe osztható reklámhordozó.

b)    reklámkiadvány: a szórólapnál nagyobb méretű vagy több lapból álló ingyenes, reklámcélokat szolgáló kiadvány.

c)    szendvicsember: olyan személy, aki hirdetési céllal testére erősített hirdetést, reklámcélú transzparenst hordoz, a hirdetés vagy transzparens anyagától függetlenül.

d)    hangreklám: hallható információt közvetítő reklámberendezés.

e)    mobil hangreklám: olyan reklámberendezés, amely információ közvetítés közben változtatja a helyét.

f)     vetített reklám: falra, úttestre, levegőbe vetített információt közvetítő reklám.

(3)  Hirdetés: minden olyan figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ, amely valamely áru kelendőségének növelésére vagy szolgáltatás igénybevételére, illetve ennek fokozására irányul, illetve valamely kereskedelmi vagy fogyasztói tevékenységet népszerűsít.

(4)  Hirdetmény: minden olyan közérdekű tájékoztatás, információ, amely kereskedelmi, fogyasztási tevékenységgel sem közvetlenül, sem közvetve nem hozható összefüggésbe, a lakosság részére közérdekű információt közvetít.

(5)  Választási plakát: a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényben meghatározott hirdetés.

(6)  Reklámhasznosító Társaság: az a jogi személy, amely az önkormányzattal kötött megállapodás alapján, a közterületeken, az önkormányzat megbízásából, a reklám szakterületen hatósági eljárásnak nem minősülő ellenőrzési, üzemeltetési feladatokat végez.

(7)  Reklámfelület nagysága: értelemszerűen egybefüggő, a reklám tartalmát egészében mutató felület befogadó formája.

(8)  Reklám övezet: az épített és a természeti környezet értékének, a védelmükhöz fűződő érdek fontossága alapján kialakított, más építési körzetektől egyéni karaktere és jól körülhatárolható területe folytán határozottan különböző városrész, melyben a hirdetményezési tevékenységre más körzetektől eltérő, speciális szabályok vannak érvényben, amelyek tükröződnek az egyes körzetekben kialakított díjakban is.

(9)  Közérdekű helyi információ:

1. Hirdetmények azon csoportja, amely épület házszámát, az épületről, vagy az épületben történtekről közérdekű, illetve megemlékezés jellegű tájékoztatást, különösen közterület, középület, településrész, helyi közszolgáltatások és közszolgáltatók, műemlék és egyéb helyi nevezetesség megnevezését, irányát, térbeli elhelyezkedését, ezek térképét, a helyi tömegközlekedés rendszerét, a pontos időt, a légkör fizikai, kémiai állapotát, a közterületen tartózkodó természetes személyek számára megjeleníti.

b) azon aktuális közérdekű – különösen kulturális, művészeti, oktatási, sport – eseményekről történő tájékoztatás, amelynek az épület helyt ad,

c) Olyan, nem nyereség-érdekelt, művészeti, közművelődési, kulturális, tudományos, egészségügyi, szociális, jótékonysági, vagy más társadalmi eseményről szóló, közvetlenül az esemény színhelyén megjelenő tájékoztatás – ide nem értve a politikai szervezetek rendezvényeit és az ahhoz kapcsolódó egyéb rendezvényeket – amely állami, önkormányzati, alapítványi, vagy más szervezet, szerveződés, természetes személy pénzbeli, illetve tárgyi támogatása, illetve természetes személyek térítés nélküli munkája nélkül nem lenne megvalósítható.

(10) Történeti Főtér, Történeti Főtér Együttes: a közterületek használatáról szóló 6/2009. (I. 30.) rendeletben meghatározott területek.

A hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezésének általános szabályai

4. §

1. A hirdető-berendezésnek a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illőnek kell lennie.

2. Az épületeken elhelyezett hirdető- és reklámberendezésnek, hirdetménynek, kialakításának az építmény karakteréhez, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie. Egységes épülethomlokzaton, kerítésen, támfalon, tűzfalon elhelyezett hirdető- és reklámberendezéseknek, hirdetményeknek egymással és az építménnyel összhangban kell lenniük, a különböző hirdető- és reklámberendezéseket, hirdetményeket össze kell hangolni.

3. A településképi megfelelés érdekében – a hirdető-berendezés, illetve közérdekű helyi információt közvetítő berendezés kihelyezése előtt – típusonként annak látványtervét és műszaki tervdokumentációját véleményezésre az Önkormányzati Tervtanács elé kell terjeszteni. Az Önkormányzati Tervtanács által jóváhagyott – annak műszaki, telepítési előírásait teljesítő – hirdető-berendezések a továbbiakban külön tervtanácsi véleményeztetési eljárás lefolytatása nélkül kihelyezhetők.

4. Az önkormányzati főépítész a településkép védelme érdekében javaslatot tehet a hirdető-berendezések összehangolt építészeti-műszaki tervezésére, kivitelezésére, valamint elhelyezésre.

5. A kihelyezett hirdető-berendezésen tartós, az azonosításhoz szükséges kivitelben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és székhelyét vagy címét, illetve (amennyiben a hirdető-berendezés építési engedély köteles) az építési engedély számát.

6. Hirdető-berendezésen és hirdetményen nem alkalmazható:

          - a KRESZ-ben szereplő táblaforma és színösszeállítás, továbbá az azokra szabványosított betűtípus és jelrendszer,

          - villogó, káprázást okozó fény, futófény, fényvisszavető anyag, valamint olyan világítótest, melynek elhelyezése, kialakítása révén, a közúton közlekedőket vakítja, megtéveszti ezzel a közlekedés biztonságát veszélyezteti.

7. Hirdetés és hirdetmény a szórólap, a szendvicsember és a vetített reklám kivételével kizárólag hirdető-berendezésen helyezhető el.

8. E rendelet 3. § (2) bekezdésének d) és e) pontjában meghatározott hangreklám és mobil hangreklám üzemeltetéséhez a vonatkozó helyi rendeletben foglaltak az irányadók.

9. A vendéglátó-ipari egységek napi aktuális ajánlatát feltüntető invitáló táblák, amennyiben azok a vendéglátó-ipari egység közterületen fekvő teraszán kerülnek kihelyezésre, nem tartoznak jelen rendelet hatálya alá. Az ilyen elhelyezés esetén a kitehető táblák számát és nagyságát a vendéglátó teraszra vonatkozó közterület-használati szerződésében kell meghatározni.

5. §

1. Hirdető-berendezést úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit.

2. Közterületi elhelyezésnek minősül minden olyan elhelyezés is, ahol a tartóelem – különösen fal, kerítés, tartóláb – magánterületen van, de a hirdető-berendezés függőleges vetülete legalább 10 cm mélységben közterületre esik.

3. Az egyéb funkciójú közterületi építményeken (kapcsolószekrény, pavilon, építési háló) elhelyezett reklámhordozókat úgy kell tekinteni, mintha az elhelyezésre szolgáló építmény a reklám tartószerkezete lenne. Az ilyen típusú reklámokra a tartószerkezet engedélyétől függetlenül szerződést kell kötni és a hirdető-berendezés után díjat kell fizetni.

4. Egyéb funkciójú közterületi építményeken elhelyezett reklámhordozókra az ugyanazon típusú szabadon - egyéb funkciójú építménytől függetlenül - álló reklámhordozók elhelyezési szabályai érvényesek.

5. Nem helyezhető el hirdető-berendezés:

a) út, járda, gyalogút, kerékpárút szilárd burkolatára festett kivitelben,

b) közterületen álló fákon, kivéve egységes szempontok szerint megtervezett és kivitelezett favédőrácson,

c)  emlékműveken és szobrokon, illetve azok talapzatain,

d) közparkokban,

e) védett természeti területeken és fákon,

f)   közterületen lévő szökőkutakon, díszkutakon, csobogókon, illetve ivókutakon,

g) virágágyásokban,

h)  közterületi berendezési tárgyakon, utcabútorokon, hulladékgyűjtő edényeken és a kerékpártárolókon a Történeti Főtér Együttes területén,

i)   játszótéri eszközökön,

j)   közterületi kerítéseken, köztemető kerítésein és az attól számított 50 méteren belül, ide nem értve az autóbuszvárókat,

k)  nyilvános illemhelyek építményein,

l) lakóterületen kéményeken, magaskéményeken; illetve műemléki épületeken, helyi védelem alatt álló épületeken és középületek falain (cégér, cégtábla, címtábla kivételével).

(6) Nem terjed ki e § (5) bekezdésében foglalt tilalom a helyhez kötődő, lakosság részére közérdekű információt közvetítő hirdetményekre.

Hirdető-berendezéshez nem kötődő reklámozás szabályai

6. §

1. Vetített reklám, hangreklám, szendvicsember, reklámkiadvány és szórólap útján történő reklámozás kizárólag szerződés alapján végezhető.

2. Szórólapozás, reklámkiadvány terjesztése közutak területén - a járdák kivételével - nem végezhető.

3. Vetített reklám esetén szerződés szükséges mind a vetítő berendezés elhelyezéséhez, mind a felhasznált felületre vonatkozóan.

4. Hangreklám esetében a díj az igénybe vett gépkocsik száma, illetve a közzététel ideje alapján kerül meghatározásra.

A választási plakátok elhelyezésének szabályai

7. §

A választási plakát elhelyezésére a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény rendelkezései az irányadók azzal, hogy a választási plakátokat élő fára, növényzetre, országos vagy helyi védett épületre, köztéri szobrokra kihelyezni tilos.

Eljárási szabályok

8. §

1. Hirdető-berendezés közterületen történő elhelyezése, továbbá hirdető-berendezéshez nem kötődő reklámozási tevékenység kizárólag írásba foglalt szerződés alapján végezhető. A szerződés megkötésére – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a koncessziós szerződésben foglaltak alapján a Reklámhasznosító Társaság jogosult.

2. Kecskemét Történeti Főterén és a Vasútpark területén – a ^[1]Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ Nonprofit Kft. által szervezett rendezvények alkalmával – végzett hirdetményezési tevékenységre vonatkozó szerződések megkötésére külön szerződésben foglaltak alapján a ^[2]Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ Nonprofit Kft. jogosult.

3. A szerződések meglétét és érvényességét a Reklámhasznosító Társaság, illetve a Kecskeméti Közterület Felügyelet ellenőrzi.

4. A Reklámhasznosító Társaság legalább negyedévente - a Történeti Főtér Együttes területét érintő hirdető-berendezések elhelyezése esetén soron kívül – köteles az önkormányzati főépítész részére elhelyezési tervet készíteni, amelyben ismerteti a kihelyezni kívánt hirdető-berendezések típusait, számát és tervezett elhelyezkedését.

5. A hirdető-berendezés kihelyezése előtt a hirdető-berendezés elhelyezője - beleértve a Reklámhasznosító Társaságot is – köteles beszerezni:

     a) a külön jogszabályban előírt tervdokumentáción kívül a pontos helyszínrajzot , valamint a színes nézeti rajzot,

    b) közút esetén az út kezelőjének hozzájárulását,

     c) az ingatlan tulajdonosának a hirdető-berendezés elhelyezéséhez történő hozzájáruló nyilatkozatát,

    d) óriásplakátok esetén statikai tervet,

     e) amennyiben jelen rendelet előírja a főépítész, illetve az Önkormányzati Tervtanács véleményét tartalmazó nyilatkozatát.

6. Hirdető-berendezés elhelyezésére szerződést határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig lehet kötni. A Reklámhasznosító Társasággal a vele kötött koncessziós szerződés időtartamáig köthető szerződés.

7. Nem kell szerződést kötni cég- és címtábla, valamint 1 m² egyoldali felületet meg nem haladó cégér épülethomlokzaton történő elhelyezéséhez. E kivétel cégérszerű reklámtábla elhelyezésére nem vonatkozik.

8. A szerződésben ki kell kötni, hogy azonnali hatályú felmondásnak van helye, ha:

   a) a hirdető-berendezés elhelyezését szolgáló közterület más célú felhasználásra kerül (az önkormányzat a területet korlátozottan forgalomképessé, illetve forgalomképessé minősíti),

   b) azt egyéb fontos közérdek (különösen közbiztonsági, közegészségügyi ok, kiemelt városi rendezvény lebonyolítása, infrastruktúra fejlesztési-korszerűsítési beruházás lebonyolítása, közmű hibaelhárítás) indokolja,

   c) a hirdető-berendezés és környezete nincs karbantartva és erről a hirdető-berendezés elhelyezője felszólítás ellenére - a megadott határidőig - nem gondoskodik.

9. A Reklámhasznosító Társaság szerződéseiben köteles kikötni, hogy amennyiben a hirdető-berendezés elhelyezője a szerződés megszűnését, megszüntetését követően a hirdető-berendezését nem távolítja el, úgy a Reklámhasznosító Társaság e rendelet 11. §-ában foglaltak szerint jogosult eljárni.

(10) A rendelet hatálya alá tartozó meglévő hirdető-berendezésekre a Reklámhasznosító Társaság e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül szerződést köt.

(11) Amennyiben a reklámkihelyezés utcabútor-kihelyezéssel összekötött, a közcélú beruházás megtérüléséig – az igazolt költségekből kiindulva – kell a díjat megállapítani.

(12) Ha a szerződés megszűnik, a hirdető-berendezés elhelyezője köteles saját költségén az eredeti állapotot minden kártalanítási igény nélkül helyreállítani.

9. §

(1) Hirdető-berendezés elhelyezésére vonatkozó szerződés:

a) a Történeti Főtér területén csak a ^[3]Közgyűlés kulturális és városrendezési ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságai együttes véleménye,

b) a közterületek használatáról szóló 6/2009. (I. 30.) rendelet 1. sz. mellékletben lehatárolt I. II. övezetben a ^[4]Közgyűlés városrendezési ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságának véleménye véleménye alapján köthető.

(2) Nem köthető szerződés a Kecskemét helységnév tábla, valamint az önkormányzat marketing céljainak megvalósítás érdekében kihelyezett tábla (pl. Kodály Üdvözlő tábla) előtti, valamint utáni 50 méteres szakaszon 12 m² felületnél nagyobb hirdető-berendezés elhelyezésére.

Közterület-használati díj

10. §

(1) A közterület reklámcélú használatáért – a 8. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – díjat kell fizetni, melynek legmagasabb mértékét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(2) A közérdekű helyi információ elhelyezője – amennyiben a hirdetmények hirdetője és közzétevője azonos személy (természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet) - mentesül a díjfizetési kötelezettség alól.

A jogellenes hirdetményezési tevékenység jogkövetkezményei

11. §

1. Azokat a közterületen lévő reklámhordozókat,

a) amelyek létesítésére, fenntartására vonatkozóan nincs érvényes szerződés, vagy

b) amelyeken e rendelet 4. § (5) bekezdés szerinti adatok jól látható módon nem szerepelnek, vagy

c) amelyekre vonatkozóan díjfizetéssel 15 napot meghaladó késedelembe estek, valamint

d) a jogszabályi előírásokba ütköző tartalmú vagy az így kihelyezett, illetve a közerkölcsöt sértő plakátot, hirdetést, feliratot,

a Reklámhasznosító Társaság a tulajdonos részére kiadott, vagy ismeretlen tulajdonos esetén a helyben szokásos módon közzétett, a reklámhordozó eltávolítására, illetve a díj megfizetésére vonatkozó felszólításban megjelölt 15 napos határidő eredménytelen elteltét követően a reklámhordozó létesítőjének és a hirdetmény közzétevőjének egyetemleges költségviselése mellett és veszélyére eltávolíttathatja.

Ugyanezen szabályok irányadóak a megszűnt üzletek, intézmények reklámhordozóinak eltávolítására is.

2. Amennyiben a hirdető-berendezés tulajdonos, illetve az, akinek érdekében a hirdető-berendezést elhelyezték (a továbbiakban: tulajdonos) szerződéssel nem rendelkezik, kérelmére – amennyiben e rendelet, valamint a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelel – szerződés köthető.

3. Aki jelen rendeletben foglalt hirdetményezési tevékenységet szerződés nélkül végez (illetve a szerződést kérésre nem tudja felmutatni), az ellenőrzés időpontjában felvett jegyzőkönyvben megállapított jogtalan igénybevételre visszamenőleg egy havi - napra meghatározott díj esetében 30 napi - pótdíj megfizetésére köteles.

4. Aki a szerződés megszűnését követően továbbra is hirdetményezési tevékenységet végez, ezen időtartamra e rendelet alapján egyébként fizetendő díj összegén felül, a (3) bekezdés szerinti mértékű pótdíj megfizetésére köteles.

5. A hirdető-berendezés akkor tekinthető elbontottnak, ha nem csak a hirdetőfelület, hanem annak tartószerkezete is - kivéve az 5.§ (3) bekezdésében meghatározott építményeket- elbontásra kerül.

6. Az idejét múlt hirdetményt a tulajdonosnak a Reklámhasznosító Társaság felhívását követő 15 napon belül el kell távolítania. Idejét múltnak minősül különösen az olyan hirdetmény, amely meghatározott időpont(ok)hoz, évszak(ok)hoz kapcsolódó eseményekről, rendezvényekről, akciókról nyújt tájékoztatást, vagy amelynek információ tartalma az idő múlása következtében aktualitását és célját vesztette és ez a hirdetmény tartalmából nyilvánvalóan megállapítható.

7. Az idejét múlt hirdetményt a Reklámhasznosító Társaság a kötelezett(ek) részére kiadott, a hirdetmény eltávolítására vonatkozó felszólításban megjelölt 15 napos határidő eredménytelen elteltét követően a hirdetmény közzétevőjének és a reklámozónak az egyetemleges költségviselése mellett és veszélyére eltávolíttathatja.

8. ^[5]Az eltávolított dolgok őrizetére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:583. §-a szerinti megbízás nélküli ügyvitel szabályai megfelelően alkalmazandók.  A jogosult a Ptk. 6:585 § (4) bekezdése alapján az eltávolítás és a tárolás elszámolt költségeinek megfizetése után veheti át az eltávolított dolgokat.

9. A jogosult csak az eltávolítás, a terület eredeti állapotának helyreállítása és a tárolás költségeinek a megfizetése után veheti át az eltávolított dolgokat.

(10) Ha az eltávolított dolog tulajdonosa 15 napon belül nem jelentkezik, írásban értesíteni kell a tárolás helyéről. Ha a dolog tulajdonosa ismeretlen, a felszólítást a helyben szokásos módon kell közzétenni (pl. hirdetőtábla, helyi újság).

(11) Ha a dolog tulajdonosa a (10) bekezdés szerinti értesítést követő 30 napon belül nem jelentkezik, a dolgot a közterületi reklámhasznosító szervezet értékesítheti. Ha az értékesítés eredménytelen volt, a Reklámhasznosító Társaság a reklámhordozót megsemmisítheti.

Záró rendelkezések

12. §

1. Ez a rendelet 2009. február 1. napján lép hatályba.

2. A Közgyűlés a közterületek reklámcélú használatáért fizetendő legmagasabb díjakat a költségvetési rendelet elfogadásával – első alkalommal a 2010-es évre szóló költségvetési rendelet elfogadásával – egy időben felülvizsgálja és szükség szerint dönt azok módosításáról.

3. ^[6]

4. ^[7]

Kecskemét, 2009. január 30.

       Dr. Zombor Gábor sk.                                                                Dr. Metzinger Éva sk.

               polgármester                                                                              jegyző

1. melléklet a 7/2009. (I. 30) önkormányzati rendelethez

I. övezet:

Kisfaludy u. - Dobó krt. – Gáspár A. krt. – Hornyik J. krt – Koháry I. krt – Csányi J krt. és a Katona J. tér - Lestár  tér által határolt terület, a Skála Áruház körüli rész és a Piac- és Vásárigazgatóság előtti és mögötti rész a határoló utcákkal együtt, a Petőfi S. u. és a Batthyány u. két oldala az Árpád krt-ig, a Nagykőrösi utca és a Rákóczi út teljes hosszában, valamint a Noszlopy G. park és a távolsági autóbusz pályaudvar.

II. övezet:

Az I. övezeten kívüli terület, a Bethlen, a Kuruc, az Erzsébet, a Kossuth, az Árpád, a Mária körutak és a Széchenyi körút által határolt területen belül.

III. övezet: (főútvonalak bevezető szakaszai)

5. sz. főút a TESCO épületétől a Budai útig - Budai út, Izsáki út – Dózsa György út, Halasi út, 5. sz. főút, a Szent László körúttól a Műkert sétányig, Szolnoki út- Békéscsabai út – Reptéri út, Ceglédi út az Iskolatörténeti Múzeumig.

IV. övezet:

Irinyi u., Akadémia körút, Március 15. u., Nyíri u., Csabai Géza körút, Vacsi köz, Nagy Lajos király körút, Mátyás király körút.

V. övezet:

Az I.-IV. övezetbe nem tartozó területek.

2. melléklet a 7/2009. (I. 30) önkormányzati rendelethez