1. § (1) E rendelet hatálya Dúzs község/város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) csak a mellékelt M=1:2000 méretarányú, SZT-1 jelű belterületi és az 1:8000 méretarányú, SZT-2 jelű külterületi Szabályozási tervekkel (továbbiakban: Szabályozási terv)együtt alkalmazható.

(3) Jelen építési szabályzat mellékletei:

2. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges:

(2) Az (1) bekezdésben nem említett szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további tervezési és építési engedélyezési eljárás során irányadóként veendők figyelembe

3. § (1) Az 1. §. (1) bekezdésben meghatározott területen telket alakítani csak a Szabályozási Tervekben jelölteknek megfelelően, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján szabad.

(2) Telekalakításra engedély kiadható, ha telekalakítás a szabályozási terven nem került kijelölésre, de az övezet paraméterei alapján a telekalakítás végrehajtható. 1 A rendelet lábjegyzete nem képezi a rendelet részét.

(3) Telekalakításra engedély csak abban az esetben adható ki, ha az eljárás eredményeként nem jön létre:

(4) A telekalakítás keretében telekhatár rendezés akkor is engedélyezhető, ha az előírtnál kisebb telekméretek alakulnak ki, de a telekalakítás következtében kedvezőbb állapot keletkezik és a kialakuló telek a /3/ bekezdésben foglaltakat kielégíti.

(5) A beépítésre szánt területeken az építési telkek legkisebb területei esetében a “K”- val jelölt övezetekben (lásd: fogalommagyarázat) a kialakult telkek tovább nem oszthatók.

(6) A település területén közműterület céljára telek az övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.

(7) Újonnan kialakításra kerülő közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 m-nél.

4. § (1) Az 1. §. (1) bekezdésben meghatározott területen építési munkát végezni csak a Szabályozási tervekben jelölteknek megfelelően, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján szabad.

(2) A település beépített részén,

(3) Belterületen amennyiben egy meglévő építési telek nagysága nem elégíti ki az övezet teleknagyság méretére vonatkozó előírásokat, de nagyobb, mint 550 m2, és a /3/bekezdésében foglalt minimális szélességi méreteket eléri, úgy beépíthető.

(4) Ha egy építési telek területe és szélességi mérete a /3/ /4/ bekezdésben foglalt minimális méreteket nem elégíti ki, úgy:

(5) Ha egy meglévő épület beépítési módja eltér az övezeti előírásoktól, a meglévő épület – ha az övezet egyéb előírásait kielégíti (beépítettség, építménymagasság) az építési helyen belül bővíthető, felújítható, tetőtere beépíthető, de új épület csak az övezet előírásai szerinti építési helyre építhető.

(6)¹

(7) A csatornahálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló vagy alternatív szennyvíztisztítási technológia (lásd: fogalommagyarázat) alkalmazása esetén is építhető épület.

(8) A csatornahálózat kiépítését követően a teljes közművesítettség kötelezettsége azokat az építési telkeket nem érinti, ahol olyan alternatív szennyvíztisztítási technológiát alkalmaznak, amely a hatályos környezetvédelmi előírásoknak megfelel.

5. § (1) Építmények elhelyezése, ha jelen szabályzat területfelhasználási egységekre és azokon belül az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó előírásai szigorúbb szabályokat nem állapít meg, az OTÉK vonatkozó előírásai szerint történhet.

(2) A település területén távközlési magas építmény, adótorony, 6 m-nél magasabb antenna, zászlótartó oszlop:

(3) 5,0 m-es vagy annál nagyobb előkertben és 6,0 m-es vagy annál nagyobb oldalkertben:

(4) Az 5 m-nél kisebb előkertben csak:

(5) A település beépítésre szánt területén legfeljebb alápincézett, földszintes, tetőtér beépítésű épület építhető.

6. § (1) A település területén az egyes építési övezetekben a telkek beépítési módja az alábbi:

(2) Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala:

(3) Az egyes beépítési módok esetében alkalmazható épület elhelyezés az 1. számú függelékben foglaltak szerint lehetséges.

(4) Saroktelek beépítési módja:

(5) Saroktelek esetében, a telek beépítési módjának figyelembevételével, az építési helyet az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák építési vonalához igazodjon.

(6) Az előkert túlnyomórészt beépített telektömb esetén egyben építési vonal is, s a tömb érintett utcaszakaszán kialakult állapothoz igazodó kell, legyen.

(7) Az oldalkert és hátsókert: az OTÉK szerinti, ha a Szabályozási terv másként nem jelöli.

7. § (1) Dúzs országos művi értékvédelem alá eső épületeit és az egyes műemléki környezeteket az 2. számú melléklet 1. számú pontja tartalmazza, a műemléki környezet a szabályozási terven került kijelölésre.

(2) Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelésére, megőrzésére vonatkozóan a hatályos országos rendelkezések irányadók.

8. § (1) A településen a 2. számú melléklet 2) pontja szerinti épületek, építmények részesülnek helyi védelemben.

(2) A helyi védett épületek bővítése felújítása, (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés) során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások használhatók. Az épületeken, építményeken végzett bármilyen építési munka esetén az örökségvédelmi hatástanulmány iránymutatásai szerint kell eljárni.

(3) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését.

(4) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében ezen épületek mai igényeknek megfelelő használat céljából átépíthetők. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(5) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(6) Helyi védett épület bontása csak indokolt esetben – életveszély elhárítás – lehetséges,bontás előtt a helyi védett ingatlant törölni kell a védett épületek listájáról, a végső bontásra ítélt épület felmérési dokumentációját el kell készíteni.

9. § (1) Dúzs közigazgatási területén két vagy több szintes tetőterű épület nem létesíthető.

(2) Az épületek egyik homlokzati felületre számított építmény magasság sem haladhatja meg az övezetben előírt építménymagasság + 1,50 m-t.

(3) A település belterületén utcai kerítést legfeljebb 1,5 m magasságban, legalább 50%- ban hézagos, vagy áttört szerkezetűként kell kialakítani.

(4) Az oldal és hátsó telekhatáron építendő kerítés magassága sem haladhatja meg az 1,80 m-t.

(5) A település területén támfalgarázs (lásd: fogalommagyarázat) nem építhető.

10. § (1) A település régészeti területeit a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) A régészeti érdekeltségű területen, illetve régészeti érintettség esetén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

11. § Dúzs közigazgatási területén óriásplakát (lásd: fogalommagyarázat) nem létesíthető.

12. § Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen, köztéren (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű és gyalogos közlekedést.

13. § (1) Az élővilág (flóra, fauna) igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.

(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását. Ennek megfelelően a település területén a táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztető, károsító tevékenység folytatására alkalmas építményt elhelyezni tilos.

(3)²

(4) Újonnan létesülő és kialakuló közterületi utak mentén legalább egyoldali, átlagosan 10 méter tőtávolságot meg nem haladó fasor telepítendő.

(5) Külterületen, beépítésre nem szánt területen, a szerkezeti jelentőségű utak, vízfolyások mellett, a szabályozási terven ábrázoltaknak megfelelő helyeken fasorokat kell telepíteni, illetve a meglévő fasorokat, galéria növényzetet fel kell újítani.

(6) A közterületek, közparkok fásításánál, út menti fasorok telepítésénél elsősorban lombos, a tájra jellemző, honos fafajok telepítendők. A gyorsan öregedő, könnyen törő, illetve szemetelő vagy allergiakeltő fafajok telepítése tilos.

14. § (1) A településen található országos(nemzetközi) jelentőségű természeti területek felsorolását a HÉSZ 4. sz. melléklet /1/ bekezdése tartalmazza.

(2) Az Országos Ökológiai hálózatba tartozó területekre, Natura 2000, azaz az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekre (valamint a természeti területekre) a vonatkozó jogszabályok4 előírásai az irányadók.

(3) Természeti területen, tájképvédelmi területen, valamint az országos ökológiai hálózat területén – továbbiakban védett területeken - bányanyitás kizárólag a vonatkozó jogszabály szerinti „bányászati szempontból kivett hely”-re vonatkozó előírások betartásával lehetséges.

(4) Védett területen

15. § (1) A tájképvédelmi területek lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.

(2) Tájképvédelmi területen csak tájba illő6 épület helyezhető el.

(3) Tájképvédelmi területen az építkezések során a tájba illeszkedő, a jellegzetes tájképi elemek fennmaradását biztosító, hagyományos építészeti megoldásokat/elemeket kell alkalmazni.

(4) A kedvezőtlen látványt nyújtó tevékenységeket az ingatlanokon oly módon kell elhelyezni és takarásukról gondoskodni, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatóak, érzékelhetők.

16. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

(2) A gazdasági-, különleges-, közlekedési- és közműterület övezeteinek területén:

(3) A rombolt és szennyezett felszínű területeket, a közegészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően, rekultivációs terv alapján kell helyreállítani és elsősorban zöldfelületként újrahasznosítani.

(4) Dúzs a vonatkozó jogszabály7 alapján nitrátszennyezéssel szemben érzékeny települések közé tartozik, ezért területén a jogszabályban megfogalmazott előírásokat be kell tartani.

(5) Az állattartás során keletkező, vagy a mezőgazdasági tevékenység során felhasználandó (szerves) trágyát zárt rendszerű trágyatárolóban kell tárolni, biztonságos elhelyezésükről a tulajdonos, használó köteles gondoskodni.

(6) Nagy- és közepes haszonállattartó épületet és trágyatárolót lakó, intézmény és üdülő funkciójú épülettől 15 m-nél, kis haszonállat esetében 5 m-nél távolabb kell elhelyezni.

(6a) 4 1996. ÉVI LIII. törvény a természet védelméről; OTRT; Tolna megye Területrendezési Terve; 275/2004. (X. 8.)Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről stb.

(6b) 5 az 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról

(6c) 6 MSZ 20376-1:1999.

(6d) 7 27/2006 (II.7.) Korm. Rendelet Mellékletének „B” része DÚZS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 26 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT BENEDEK Kft. – Völgyzugoly Műhely Kft. 2009.

(7) Állattartó építmények élelmiszer tároló, -feldolgozó és -forgalmazó létesítményektől, továbbá iskola, óvoda, bölcsőde, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető.

(8)³

17. § (1) A beépítésre szánt területeken új létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a keletkező szennyvizek törvényben előírt módon történő kezelése megoldott és biztosított. Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők.

(2) A felszíni és felszín alatti vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos.

(3) A felszíni és felszín alatti vizek és a talaj védelme érdekében, veszélyes hulladékot, növény védőszert, műtrágyát, útsózási anyagot kizárólag engedélyezett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű , zárt tárolóedényben lehet elhelyezni.

(4) A település szennyezés-érzékenységi szempontból érzékeny terület, a területen a felszíni és felszín alatti vizek szennyezését, valamint a talajszennyezést, okozó objektum nem helyezhető el, és a tevékenység nem engedélyezhető.

(5) Állattartó épület felszíni vizek partélétől számított 100 méteren belül nem létesíthető.

(6) Kisvízfolyások, árkok rendszeres karbantartásáról, medrük tisztításáról a tulajdonosnak folyamatosan gondoskodni kell.

18. § (1) A településre az általánosan érvényes levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak.

(2) Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek a település közigazgatási területén nem folytathatók.

19. § (1) A területen csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést.

(2) Talajmozgatással járó tevékenység végzése illetve, a terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.

(3) A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható.

(4) Építés előkészítési munkák, tereprendezés során minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.

(5) A település területén tilos a tisztítatlan szennyvizeket közvetlenül a talajba juttatni.

(6) A település területén csak olyan tevékenység végezhető, melynek hatására az erózióveszély csökken, vagy nem növekszik.

20. § (1) A település területén új hulladéklerakó, hulladékártalmatlanító, hígtrágyás technológiájú állattartó telep nem létesíthető.Oda kizárólag a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 1. sz. melléklet I. részében megállapított határértékeknek megfelelő szennyvizek vezethetők.

(2) A település közigazgatási területére hulladék más településről – az újrahasznosítást kivéve – nem szállítható.

(3) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék

(4) A település területén található vadlerakók felszámolandók, területük rekultiválandó.

(5) Az illegális hulladéklerakó területét9 a vonatkozó előírásoknak megfelelően rekultiválni kell. A területen épület, építmény nem helyezhető el. A rekultiváció elvégzéséig a terület elzárását, veszélyességének megjelenítését biztosítani kell.

(6) Dögkonténer a belterület határától legalább 500 méteres védőtávolság biztosításával létesíthető.

21. § (1) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a lakóterületre meghatározott10 határértéket nem haladhatja meg.

(2) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.

(3) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad elhelyezni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.

22. § (1) A (potenciális) felszínmozgás veszélyes területrészeken mérnökgeológiai, geotechnnikai vizsgálatokra kell alapozni az építési tevékenységet.

(2) Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett és közterületeken a felszíni vizek akadálytalan eróziómentes elvezetése biztosított legyen.

(3) A mélyfekvésű, magas talajvízállású területeken (vízfolyások, tavak mederközeli területe) építmények létrehozása előtt talajmechanikai vizsgálatokkal kell tisztázni az igénybevett kőzettér állapotát, az építés feltételeit.

(4) Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik.

23. § (1) A törvényi rendelkezés szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek, a jogi és magán jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodni kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet biztosítani kell.

(2) A településen a mértékadó tűzszakasz nem lehet nagyobb, mint a területen létesítendő tűzoltó vízforrásokból biztosítható oltóvíz-intenzitással ellátható terület.

(3) A tűzoltóság vonulása és működése céljára – ha arról jogszabály illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik – az építményekhez olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

(4)⁴

(5) Utak tekintetében a tűzvédelemre a 45. § /13,14/ előírások vonatkoznak.

(6) Tűzívíz-ellátás tekintetében a 47. § előírásai az irányadóak.

24. § (1) Dúzs területén a Szabályozási Terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl:

(2) A közlekedési területek védőtávolságait e rendelet 45. §. /9/ bekezdése tartalmazza.

(3) A közművek, közműlétesítmények és e rendelet 2. számú függelékben és az ágazati előírásokban rögzített védőtávolságait biztosítani kell.

(4) A temető telkétől megtartandó védőtávolság 30m. A védőtávolságon belül új épület, építmény nem helyezhető el, állattartó tevékenység nem folytatható, vízkivételi hely nem létesíthető, valamint étkezési célra történő növénytermesztés, illetve a talaj állékonyságát befolyásoló tevékenység nem folytatható.

25. § Dúzs területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege,valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:

26. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál, melyen gazdasági épületek is elhelyezhetők.

(2) Falusias lakóterületen az OTÉK-ban14 felsoroltak közül önálló épületként elhelyezhető:

(3) Falusias lakóterületen önálló főépületként kivételesen elhelyezhető15:

(4) Falusias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás.

(5) A falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni

(5a) AZ ÉPÍTÉSI TELEK, Építési övezeti jele, Beépítés módja Kialakítható legkisebb területe (m²), Kialakítható legkisebb telekszélessége(m)

(5b) Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)

(5c) Építmények legnagyobb építménymagassága (m)

(5d) Minimális zöldfelületi aránya (%)

(5e) Megengedett legnagyobb szintterületi mutató

(6) Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be, a 4. § /6-8/ bekezdések figyelembevételével.

(7) Az építési övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben nyerhet elhelyezést.

(8) Közterületről takart gazdasági épület építése esetén az építési övezetben előírt legnagyobb megengedhető építménymagasság legfeljebb 7,5 m építménymagasságig túlléphető.

(9) Az építési övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként:

(10) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése

(11) Falusias lakóterületen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

(12)⁵

(13) Falusias lakóterületen lévő lakatlan, romos épületek elbontásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(14) Amennyiben az épület elbontásáról a tulajdonos magától, illetve felszólításra sem gondoskodik, úgy az Önkormányzat jogosult a tulajdonos költségén elbontani az épületet/építményt.

(15) A Szabályozási terven a telek be nem építhető részeként jelölt területen fóliás technológiájú kertészeti építményeken kívül más épület, építmény nem helyezhető el, a terület házi kertként (lásd: fogalommagyarázat) hasznosítandó.

(16) A Szabályozási terven jelöltek szerint az építési telek be nem építhető részét figyelembe kell venni. Kizárólag a telkek utcafronttól számított 60 m mély telekrésze építhető be. A beépítési %, és minimális zöldfelület megállapításakor a telek be nem építhető részét figyelmen kívül kell hagyni.

27. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, a Szabályozási terven Gksz jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek lehelyezésére szolgál.

(2) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az OTÉK-ban16 felsoroltak közül önálló épületként elhelyezhető:

(3) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen kivételesen elhelyezhető17:

(4) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen kivételesen sem helyezhető el: parkolóház.

(5) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési övezeteit, valamint az azokban,betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(5a) AZ ÉPÍTÉSI TELEK, Építési övezeti jele

(6)⁶

(7) Az építési övezet területén több fő funkciójú épület is építhető.

(8) Gazdasági épület esetében, ha az alkalmazott technológia nagyobb építménymagasságot követel meg, az építési övezetben előírt legnagyobb megengedhető építménymagasság legfeljebb 7,5 m építménymagasságig túlléphető.

(9) Az építési övezet területén új épület csak előzetes környezetvédelmi hatástanulmány alapján létesíthető, mely kötelezettség alól – amennyiben a létesítmény a vonatkozó jogszabály mellékletében18 nem szerepel - kizárólag a környezetvédelmi hatóság előzetes állásfoglalása alapján mentesülhet a beruházó.

(10) A Gksz1 jelű övezetben a minimális zöldfelületi mértéken belül, a lakóterülettel érintkező telekhatárok mentén min. 5 m-es sávban többszintű növényzet (gyep-,fa- és cserjeszint) telepítése kötelező.

(10a) 19. § (2) bekezdés

(17) lásd OTÉK 31. § (2)

(18) a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 3. sz. mellékletében

28. § (1) Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők:

(2) A különleges területen önálló gépkocsitároló épület elhelyezése nem megengedett.

29. § (1) Különleges terület temető terület a Szabályozási terven K-t, illetve K-kgy jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A különleges terület temető terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(3)⁷

(4) Az építési övezet építési telkein több fő funkciójú épület építhető.

(5) A temetők körül min. 5 m széles háromszintű növénytakarás biztosítandó.

(6) A kegyeleti park (lásd: fogalommagyarázat) területe nem szolgál temetkezési helyként, azonban az ott lévő síremlékek a távlatban is fenntartandók.

(7) Harangtorony, illetve harangláb építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 3 m-rel túlléphető.

30. § (1) Különleges terület borászati központ terület a Szabályozási terven K-b jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely kizárólag a szőlőfeldolgozással, borászattal kapcsolatos gazdasági, valamint az ehhez kapcsolódó vendéglátás szálláshely épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A különleges terület borászati központ területen elhelyezhető

(3) A különleges terület borászati központ terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(4)⁸

(5) Az építési övezet építési telkein több fő funkciójú épület építhető.

31. § (1) Különleges terület vasútállomás terület a Szabályozási terven K-vá jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban vasútállomás és egyéb, a vasút üzemelésével összefüggő gazdasági és intézményi funkciók elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges terület vasútállomás területen kizárólag:

(3) A különleges terület vasútállomás terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(3a)

(4)⁹

(5) Az építési övezet építési telkein több fő funkciójú épület építhető.

32. § A település területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók:

33. § (1) Zöldterület (közpark, közkert) a Szabályozási terveken Zkp, illetve Zkk jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely növényzettel fedett, elsősorban pihenést, kikapcsolódást, játszást szolgáló közterület.

(2)¹⁰

(3) A zöldterület legalább 80%-át növényzettel fedetten, több szintben (gyep, cserje, fa) kell kialakítani és fenntartani.

(4) A ZKp jelű zöldterületen az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 2%-os beépítettséggel, 4,5 m-es építménymagassággal helyezhetők el, legalább részleges közművesítettség esetén.

(5) A Zkk jelű zöldterületen épület nem helyezhető el.

(6) Zkk jelű övezetben elhelyezhetők a szabadidő eltöltését szolgáló, épületnek nem minősülő pihenési, sportolási, játszótéri létesítmények és köztárgyak.

(7) Az Zkp övezet területein közlekedési, föld feletti közmű- és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések – gyalogos és kerékpárutak illetve közvilágítás kivételével – valamint reklámtáblák nem helyezhetők el.

(8) A zöldterületek rendeltetésszerű, akadálymentes használatát biztosítani kell.

(9) A település területén található közparkok területe nem csökkenthető, fel nem osztható. 19 27. §

(10) A zöldterületen csak a táj jellegéhez és ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó – betegséget nem okozó – növények telepíthetők.

(11) Az övezet telkein, különösen a gyermek játszószerek esetén a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el.

(12)¹¹

(13) A szabályozási terven zöldterületként nem szabályozott közterületi zöldfelületek területén is a közparkokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy területükön épület nem létesíthető.

34. § (1) Erdőterület a szabályozási terven „E” jellel jelölt erdő művelési ágú, és/vagy a településrendezési terv szerinti erdősítésre kijelölt területek.

(2) Az erdőterületek rendeltetésük szerint

(3) Az erdő művelési ág létrejöttéig a területen csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.

(4) Az erdőövezetekbe tartozó telkek tovább nem oszthatók, de igény és lehetőség szerint összevonhatók.

(5) Erdőterületen csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illeszkedő épületek építhetők.

(6) Az erdőövezetekben kerítés csak erdőgazdálkodási, vadvédelmi vagy természetvédelmi céllal létesíthető.

(7)¹²

(8) Erdőterület övezetein beépítés legalább részleges közművesítettség megléte esetén lehetséges.

35. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterületek a szabályozási terven (Ev) jellel jelölt területek, melyek elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek (talaj,levegő) valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak.

(2) A védelmi rendeltetésű erdők övezetében épületet elhelyezni nem lehet. Az OTÉK–ban felsorolt építmények akkor helyezhetők el, ha azok az erdőtermészeti és védelmi rendeltetését nem akadályozzák.

(3) A védelmi rendeltetésű erdők övezetének területén elhelyezhetők az erdőgazdasági műveléshez, vagy közérdekből szükséges infrastruktúra építményei.

(4) Az övezethez tartozó erdőterületek min. 85 %-ban zárt faállománnyal telepítendők be,fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki. Új növényállomány telepítésénél csak őshonos fajok használhatók.

(5) Védelmi rendeltetésű erdő területén a folyamatos borítottság érdekében az erdőfelújítást természetes felújító módszerekkel kell végezni. A védelmi erdők övezetében tarvágás csak kivételesen indokolt esetben – betegség, viharkár, balesetveszély – végezhető. 20 MSZ 20376-1 21 32. §

(6) A védelmi rendeltetésű erdőterületeken bányanyitás kizárólag a „bányászati szempontból kivett hely”-re vonatkozó előírások betartásával lehetséges.

36. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterületek a szabályozási terven (Eg) jellel jelölt területek, melyeken a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek (lásd: fogalommagyarázat) előállítása és hasznosítása.

(2) Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezetében az erdő rendeltetésének megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú épületek, építmények helyezhetők el. Az építés feltételei:

(3) A gazdasági erdőterületen Dúzs területén szakszerű, természetkímélő erdőgazdálkodást kell folytatni. Tarvágás csak indokolt esetben végezhető, de nagysága a 3,0 ha-t nem haladhatja meg.

37. § (1) A mezőgazdasági területet a hagyományos mezőgazdasági tájhasználat, a tájkarakter megőrzése, a természeti értékek, a termőtalaj és a termőföld védelme céljából, valamint a gazdasági és településfejlesztési szempontok érvényesítése érdekében a településrendezési terv az alábbi területfelhasználási egységekre osztja:

(2) Mezőgazdasági területen a növénytermesztés és állattenyésztés, és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás építményei, valamint - a továbbiakban meghatározott esetekben - lakóépületek helyezhetők el.

(3) Az egyes mezőgazdasági övezetekben az övezeti szabályozásnál kisebb telkeken épület nem helyezhető el és az építmények közül is csak az OTÉK-ban23 felsorolt építmények – a távközlési és energetikai magas építmények kivételével – helyezhetők el.

(4) A mezőgazdasági területen kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő épületek, építmények építhetők.

(5) Mezőgazdasági területen lakóépület önállóan nem építhető.

(6) Mezőgazdasági területen erdő, vízfelület is létesíthető.

(7) Mezőgazdasági területen létesített erdőterületen az erdőterületre vonatkozó szabályozás csak akkor alkalmazható, ha a rendezési terv módosításával az erdő „erdő” területfelhasználásba kerül.

(8) Mezőgazdasági területen földszintes gazdasági épület az előírt építménymagasságot meghaladóan legfeljebb 7,5 m építménymagassággal építhető, amennyiben az alkalmazott különleges technológia ezt szükségessé teszi. A lakóépületek magassága nem haladhatja meg a 4,5 métert.

(9) A területen építésre kerülő új épületeket takaró fásítással kell kialakítani,

(10) Mezőgazdasági területen az erózióvédelem, és a helyi klíma javításának érdekében fasorok telepítendők a szabályozási terven jelöltek szerint. 22 ld. 1993. évi XVIII. törvény a bányászatról 23 32. §

(11) Az övezetben a földrészletnek csak a kivett művelési ágú illetve intenzív kertészeti művelés alatt álló része keríthető le, természetes vagy természetbe illő anyag használatával. Egyéb földrészlet nem keríthető le.

(12) Mezőgazdasági terület övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges. Ha a szennyvíz a közcsatornába nem vezethető, akkor zárt szennyvíztárolót kell kialakítani, vagy egyedi szennyvíz tiszítót kell létesíteni.

(13) Az övezetben lévő meglévő épület a telek méretétől, és annak funkciójától függetlenül felújítható.

38. § (1) Általános mezőgazdasági terület a szabályozási terven (Má) jellel szabályozott, az árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági terület.

(2) Az általános mezőgazdasági területetek építmények elhelyezésének szempontjából

39. § (1) A szabályozási terven Má1 jellel jelölt övezet a nagyüzemi árutermelő gazdálkodásra is alkalmas terület.

(2) Az övezetben a növénytermesztés, a környezetet nem szennyező állattartás, továbbá az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei és lakóépület létesíthető.

(3) Az Má1 jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

(4) Az övezetben a 720-30.000m2 közötti területű telken csak a növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor és földdel borított pince létesíthető.

(5) Az övezet területein az OTÉK24 szerinti birtokközpont kialakítható, amennyiben a „mezőgazdasági birtoktest” bizonyítottan létezik és legalább 40 ha (400.000 m2) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 20.000 m2 (2ha) kell legyen, a beépítés mértéke legfeljebb 25% lehet.

(6) A birtokközpont akkor hozható létre, ha a beépítés a szomszéd telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza és a telek közútról megközelíthető.

(7) A birtokközpont épületegyüttese körül 10 méter széles, többszintű erdősáv ültetendő a tájra jellemző, őshonos fajokkal. 24 29. §

40. § (1) A szabályozási terven Má2 jellel jelölt övezet a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó mezőgazdasági termelés megőrzésére, kialakítására, és az ezzel kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Má2 övezetben kizárólag a hagyományos legelő-, és a gyepgazdálkodáshoz, valamint a hagyományos legeltetéses állattartáshoz kapcsolódó épületek, építmények, valamint a tulajdonos/használó lakása helyezhetők el az alábbi feltételek szerint:

(3) Má2 övezetben az épületek a helyi hagyományos építészeti stílusnak megfelelő formájúak, anyaghasználatúak, a tájba illeszkedőek lehetnek.

41. § (1) A szabályozási terven Má-3 jellel jelölt terület elsősorban nagyüzemi jellegű árutermelő szőlőtermesztésre kijelölt terület.

(2) Má3 jelű övezetben az alábbi épületek helyezhetők el:

(4) Az Má3 jelű övezetben építményelhelyezés kizárólag 80 %- ban szőlő művelésű területen lehetséges.

(5) Má3 jelű övezetben az építményelhelyezés feltételei a következők:

42. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a kisüzemi jellegű kertészeti termelésre, valamint a saját ellátást szolgáló, illetve az aktív szabadidő eltöltést biztosító kertészeti tevékenységre szabályozott Mk jelű mezőgazdasági terület.

(2) A kertes mezőgazdasági területen a kertészeti termelést (növénytermesztés), a termékfeldolgozást és a tárolást szolgáló építmények helyezhetők el.

(3) Az Mk jelű övezetben épületet, építményt elhelyezni Mk1 övezet esetén 80%-ban, MK2 övezet esetén 60%-ban szőlőművelésű területen lehetséges.

(4) Az Mk jelű övezetben

(5) A szőlő művelésű területeken épületek a népi építészeti hagyományokat továbbörökítő módon építhetők. Az épületek kizárólag:

(6) Az épületek összes alapterülete max. 120 m2 lehet.

(7)¹³

(8) A terület földrészletein csak drótfonatos kerítés építhető, tömör, vagy tömör lábazatú kerítés nem létesíthető.

(9) Föld feletti gáztartály nem helyezhető el.

43. § (1) Vízgazdálkodási terület – vízfelület - a szabályozási terven Vf jellel lejölt területfelhasználási egység.

(2) A Vf jellel szabályozott területfelhasználási egység az álló- és folyóvizek, öntöző, és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja.

(4) A vízgazdálkodási területeken bármilyen tevékenységet folytatni, illetve építményeket elhelyezni csak a vízügyi jogszabályoknak megfelelően szabad.

(5) Vízgazdálkodási területen kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.

(6) A vízfolyások, csatornák, árkok karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6,0-6,0 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény – a galéria-növényzeten kívül - nem lehet.

(7) A védőművek (töltések) oldalában tilos minden olyan tevékenység, amely a védőmű állékonyságát veszélyezteti, a meglévő élővilágot megzavarja.

44. § Különleges beépítésre nem szánt területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők: egészségügyi, szociális terület (Kk-eü, szoc)

45. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – egészségügyi, szociális terület a Szabályozási terven Kk-eü,szoc jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban az egészségügyi és szociális ellátás épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek, építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A különleges beépítésre nem szánt terület – egészségügyi, szociális területen az épületek, építmények elhelyezésének feltételei a következők:

(3) A különleges beépítésre nem szánt terület – egészségügyi, szociális területen elhelyezhetők az egészségügyi és szociális ellátás épületein belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások. Önállóan lakóépület nem helyezhető el.

(4) Az övezet telkein több fő és kiegészítő funkciójú épület építhető.

(5) Az övezetben új épület az utcai telekhatártól legalább 10 m távolságban létesíthető, kerítéssel egybeépített portaépület kivételével.

(6) Az övezetben a minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén az előkertek kivételével legalább 10 m-es sávban többszintű növényzet (fa- és cserjesor) telepítése kötelező.

(7) A Szabályozási terven jelöltek szerint a telek be nem építhető részét figyelembe kell venni, az a beépítési mértékbe bele számítandó. A telek be nem építhető része kizárólag a szabályozási terven jelölt funkcióra használható, rajta épület nem helyezhető el. A telek be nem építhető részén kizárólag az OTÉK 32. § szerinti építmények helyezhetők el.

(8)¹⁴

(9) A csatornahálózat kiépítését követően a teljes közművesítettség kötelezettsége azokat a telkeket nem érinti, ahol olyan alternatív szennyvíztisztítási technológiát alkalmaznak, amely a hatályos környezetvédelmi előírásoknak megfelel.

46. § (1) Közlekedési terület a szabályozási terven a KÖu vagy KÖk jellel jelölt területfelhasználási egység, melyhez közlekedést szolgáló területek, közlekedési területek tartoznak.

(2) Dúzs területén 6,0 m szélesség alatt magánút nem alakítható ki. Magánút csak közúti területhez, közforgalmú úthoz csatlakoztatható.

(3) Az építési (szabályozási) szélességen belül a közmű létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.

(4) Közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagolódását a Szabályozási terv tartalmazza:

b) Út Közlekedési Védőtávolság terület jele kategória Közlekedési terület szélessége belterület külterület

(5)¹⁵

(6) A mező- és erdőgazdasági üzemi utak, külterületi utak, dűlőutak mentén a tengelytől mért 6,0-6,0 m sávon belül építmény, műtárgy nem helyezhető el.

(7) A Szabályozási terven jelölt külterületi utak mentén min. 8 m tőtávolsággal fasor telepítendő.

(8) A koncentrált parkolási igények kielégítésére a település területén az alábbi helyeken új parkolók létesítése szükséges: Polgármesteri Hivatal mellett 4 parkoló állás,

(9) Minden megkezdett 4 parkolóhely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa ültetendő.

(10) A tűzoltóság vonulása és működése céljára az építményekhez olyan utat, ill. területet kell biztosítani, amely alkalmas tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére, megfordulására.

(11) Az utak burkolatának kialakításakor és a tűzcsapok elhelyezésekor figyelemmel kell lenni, hogy a tűzcsapról a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon.

47. § (1) A meglévő és a tervezett, építendő közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Járási Hivatal által engedélyezett szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni,ahol az építési korlátozást nem okoz.

(2) A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásai, a megfelelő ágazati szabványok és előírások mellett a jelen HÉSZ-ben rögzített szabályokat is figyelembe kell venni.

(3) A közmű létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni.

(4) A közművesítésre kerülő területen levő telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

(5) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, belterületen a közvilágítás megépítéséről, érintett közmű szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(6) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését szakszerűen meg kell oldani.

(7) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban egyoldali, kedvező esetben kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

(8) A területen tereprendezési és feltárási munkát csak szakhatóságok és az érintett közmű üzemeltetők hozzájárulásával, szükség esetén felügyeletével szabad végezni.

48. § (1) Az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapok elhelyezése kötelező.

(2) A mértékadó külső tűzivíz szükségletet a vonatkozó jogszabály25 szerint biztosítani kell. Ha a közhálózatról a tűzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tűzivíz tározó létesítése szükséges.

(3) Új utak tervezése esetén a vízvételi helyek mellett úgy kell felállítási helyet biztosítani, hogy a tűzoltó gépjárművek mellett legalább egy forgalmi sáv szabadon maradjon.

(4) A szükséges oltóvizet az egyes létesítmények használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani.

(5) A tűzcsapokat a védeni kívánt létesítménytől legfeljebb 100 m - megközelítési útvonalon mért - távolságra szabad elhelyezni.

(6) A tűzcsapokat egymástól 5,0 m-nél közelebb nem szabad telepíteni.

(7) A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében – lehetőség szerint –körvezetékként kell kiépíteni.

(8) Mindenféle házikút engedélyköteles.

49. Szennyvízelvezetés

49. § (1)¹⁶

(2) Bármely övezetben kibocsátott szennyvíz szennyezettségének meg kell felelnie a kommunális szennyvíz szennyezettség mértékének, a későbbi közcsatornára való rákötési előírásoknak. A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani.

50. § (1) Csapadékvíz a későbbiekben építendő szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető!

(2) A csapadékvíz elvezetésére:

(3) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(4) Építményt elhelyezni csak akkor lehet, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(5) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni. Utcai vízelvezetés kiépítésének hiányában vissza kell vezetni az ereszcsatornával összegyűjtött vizet telken belülre. A terepszint feletti, közterületre nyúló ereszcsatornákat le kell bontani.

(6)¹⁷

(7)¹⁸

(8) Az állami kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6 m, az önkormányzati kezelésben lévő árkok part éleitől 3-3 m-es sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni.

(9) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az, vízvisszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. Egy telekre csak és kizárólag egy áteresz létesíthető (gépkocsi és gyalogos beközlekedést is figyelembe véve!). Az áteresz szélessége telkenként nem lehet 3,5 m-nél nagyobb. Akocsi behajtó kerékfogó szegélye 10 cm-nél jobban nem emelkedhet ki a kocsi behajtó felszínéről és 6 cm-nél nem lehet szélesebb a szegély. A nyílt árok fenekét és max 50 cm magasságig az oldalát szint-, medertartás és a karbantarthatóságérdekében burkolni kell.

(10) Sem parkolási, sem közlekedés fejlesztési cél érdekében nem lehet nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen az árok telkenkénti 3,5 m-nél hosszabb szakaszon lefedni, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítani.

51. § (1) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

(2) Házi gáz nyomásszabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.

(3) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

52. § (1) A belterületen, a beépítésre szánt területeken új közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia ellátási hálózatokat célszerűbb földalatti elhelyezéssel építeni. Ha a földalatti elhelyezés nem valósítható meg, akkor egy oldali közös oszlopsoron kell ezeket a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(2) A villamosenergia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése külterületen, beépítésre nem szánt területen fennmaradhat, de ott is területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket és a hírközlési hálózatokat közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

53. § (1) A belterületen, a beépítésre szánt területeken új vezetékes hírközlési hálózatokat célszerűbb földalatti elhelyezéssel építeni. Ha a földalatti elhelyezés nem valósítható meg, akkor egy oldali közös oszlopsoron kell ezeket a villamosenergia ellátási és hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(2) A hírközlési hálózatainak föld feletti vezetése külterületen, beépítésre nem szánt területen fennmaradhat, de ott is területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetékeket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(3) A tervezett hálózatot a járdák alatt, vagy zöld sávban kell elhelyezni.

(4) A nyilvános távbeszélő állomást elsősorban a nagyobb tömegeket vonzó épületek közterületi frontján kell elhelyezni.

(5) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése nem tervezett, de nem tiltott.

54. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.