Kesznyéten Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2009.(VIII.31.) önkormányzati rendelete
Szociális ellátásokról
Hatályos: 2009. 08. 31- 2025. 12. 31Kesznyéten Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2009.(VIII.31.) önkormányzati rendelete
Szociális ellátásokról1
Kesznyéten Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése alapján a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény végrehajtására a következő rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § E rendelet célja a szociális törvénnyel összhangban a szociális biztonság megteremtésének és megőrzésének elősegítése, a szociális törvényben nem szabályozott társadalmi viszonyoknak a Kesznyéteni sajátosságokat figyelembe vevő szabályozása.
2. § A rendelet hatálya kiterjed a Kesznyéten Községben állandó lakóhellyel bíró magyar állampolgárokra, bevándoroltakra és letelepedettekre, hontalanokra, illetőleg a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.
3. § Az e rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket:
(1) a képviselő-testület Egészségügyi és Szociális Bizottsága,
(2) a település (kör)jegyzője, valamint
(3) a polgármester gyakorolja.
4. § (1) A képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a következő szociális hatásköreit:
a) a temetési segélyről, valamint
b) a rendkívüli méltányossági segélyről való döntési jogait.
(2) A képviselő-testület az Egészségügyi és Szociális Bizottságára ruházza át a következő szociális hatásköreit:
a) a lakásfenntartási támogatásról,
b) az átmeneti segélyről,
c) az étkeztetésről,
d) a házi segítségnyújtásról,
e) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásról, valamint
f) a hatáskörébe tartozó szociális ellátások vonatkozásában a jogosulatlanul felvett ellátások kapcsán azok visszatérítéséről, csökkentéséről, méltányosságból való elengedéséről, valamint a részletfizetés engedélyezéséről való döntési jogait.
5. § A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
6. § (1) A szociális igazgatási eljárás írásban vagy szóban előterjesztett kérelemre indul, amelyet a Kesznyéteni Körjegyzőségi Hivatalban kell előterjeszteni.
(2) A szociális igazgatási eljárásban a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja.
(3) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.
(4) A szociális igazgatási eljárás költség- és illetékmentes.
Pénzbeli ellátások
7. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható.
(2) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára
a) a jegyző a szociális törvényben meghatározott feltételek szerint
aa) időskorúak járadékát,
ab) rendelkezésre állási támogatást,
ac) rendszeres szociális segélyt,
ad) ápolási díjat;
b) a képviselő-testület (illetve az általa hatáskörrel felruházott szervek) a szociális törvényben, illetve az e rendeletben meghatározott feltételek szerint
ba) lakásfenntartási támogatást,
bb) átmeneti segélyt,
bc) temetési segélyt,
bd) rendkívüli méltányossági segélyt
állapít meg.
Időskorúak járadéka
8. § (1) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás.
9. § (1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás.
(2) Az aktív korúak ellátására való jogosultságot a jegyző állapítja meg annak az aktív korú személynek,
a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy
b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy
c) aki fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék folyósítási időtartama lejárt, vagy
e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
g) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet – ide nem értve a közfoglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát – nem folytat.
10. § (1) Nem állapítható meg aktív korúak ellátására való jogosultság annak a személynek, aki
a) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti
b) a Szoc. tv. 3. § (3) bekezdése alá tartozik, - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
c) gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül,
d) gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egy éves korának betöltéséig,
e) az Flt. szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik,
f) katonai szolgálatot teljesít,
g) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül.
11. § (1) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították – kivéve azt, aki rendszeres szociális segélyre jogosult – az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, és teljesíti az elhelyezkedés érdekében megkötött álláskeresési megállapodásban foglaltakat, illetőleg közfoglalkoztatásban vesz részt.
(2) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították köteles továbbá a neki az álláskeresési megállapodás, illetőleg a közfoglalkoztatás keretében felajánlott munkát elfogadni, ha
a) a munka a szakképzettségének, iskolai végzettségének vagy annál eggyel alacsonyabb szintű végzettségnek, vagy az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének, valamint a munka elvégzésére egészségi állapota szerint alkalmas, továbbá,
b) a munka
ba) teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi esetében a két órát nem haladja meg és a várható havi kereset eléri a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét, vagy
bb) részmunkaidős foglalkoztatás esetén megfelel annak a feltételnek, hogy a munkahely és a lakóhely közötti naponta történő oda- és visszautazás ideje a másfél órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi esetében az egy órát nem haladja meg és a várható havi kereset legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének időarányos részét eléri.
12. § (1) Az a személy, aki az aktív korúak ellátására való jogosultsága megállapításának időpontjában a 35. életévét nem töltötte be, és általános iskolai végzettséggel nem rendelkezik, olyan képzésben köteles részt venni, amely az általános iskolai végzettség megszerzésére vagy a szakképzés megkezdéséhez szükséges, külön jogszabályban meghatározott bemeneti kompetenciák megszerzésére irányul. A képzésben való részvétel részletes szabályait az álláskeresési megállapodás tartalmazza.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott képzésbe történő bekapcsolódásig terjedő időtartam a harminc napot meghaladja, az érintett személy ezen időtartamra szintén közfoglalkoztatásban vesz részt.
13. § (1) Azt a személyt, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, arra az időtartamra, amikor
a) a közfoglalkoztatásban neki fel nem róható okból nem vesz részt és táppénzben vagy távolléti díjban nem részesül, vagy
b) olyan képzésben vesz részt, amelyhez az Flt. szerinti keresetpótló juttatást részére nem állapítottak meg,
rendelkezésre állási támogatás illeti meg.
(2) A rendelkezésre állási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.
14. § (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján
a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy
b) az 55. életévét betöltötte, vagy
c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani,
rendszeres szociális segélyre jogosult.
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy a települési önkormányzat által kijelölt szervvel az együttműködési kötelezettségét nyilatkozatban vállalja. A kijelölt szervvel kötött megállapodást jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(3) Az együttműködési kötelezettség keretén belül az aktív korúak ellátására jogosult személy:
a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát,
b) a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel,
c) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.
(4) A beilleszkedési program feltételeinek biztosítása érdekében a családsegítő megállapodást köt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Tiszaújvárosi Kirendeltségével, illetve egyéb szervezetekkel. A megállapodást jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(5) Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult.
(6) A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával.
Lakásfenntartási támogatás
15. § (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.
(2) A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt
a) a szociális törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás).
Normatív lakásfenntartási támogatás
16. § (1) Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja.
(2) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény - a várható energiaárak emelkedésére figyelemmel - határozza meg.
(3) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,
de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(4) A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összegét és kiszámítása módját a szociális törvény tartalmazza, azzal, hogy az nem lehet kevesebb 2500 forintnál. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
(5) A normatív lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.
17. § (1) Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.
(2) Az ápolási díjat – a szociális törvény 43/B. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője állapítja meg.
18. § (1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segély nyújtható.
(2) Átmeneti segély állapítható meg annak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át, egyedülálló esetén annak 200%-át nem haladja meg.
(3) Az átmeneti segély odaítéléséről a képviselő-testület Egészségügyi és Szociális Bizottsága dönt.
(4) Az átmeneti segély összege minimum kettőezer-ötszáz forint, maximum ötezer forint.
19. § (1) Temetési segély állapítható meg annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy olyan tartásra köteles hozzátartozó részére, aki számára a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti.
(2) Temetési segély adható, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150%-át nem haladja meg.
(3) A temetési segély odaítéléséről a polgármester dönt.
(4) A temetési segély összege harmincezer forint.
(5) A temetési segély iránti kérelmet legfeljebb az eltemettetést követő 30 napon belül lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatalba.
20. § (1) Rendkívüli méltányossági segély adható rendkívüli szükséghelyzetben.
(2) Rendkívüli szükséghelyzet jelenti:
a) árvíz,
b) belvíz,
c) tűz,
d) földrengés okozta kár (elemi kár), továbbá
e) az időjárás okozta károk (vihar,- és hókár).
(3) A (2) bekezdés alapján akkor állapítható meg méltányossági segély, ha a kérelem
a) lakóház, lakás vagy lakás céljára szolgáló épület helyreállítására,
b) a kérelmező és családja átmeneti elhelyezésének (albérlet) megoldására,
c) a kérelmező és családja létfenntartását szolgáló ingóságok pótlására (pl. bútor, ruházat),
d) a kérelmező és családja élelmezésének megoldására irányul.
(4) A méltányossági segély természetben is nyújtható.
(5) A rendkívüli méltányossági segély akkor is megállapítható, ha a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladja az e rendeletben meghatározott átmeneti segély jövedelmi határait.
(6) A rendkívüli méltányossági segély 10.000,-Ft-nál kevesebb és 150.000,-Ft-nál magasabb nem lehet és ugyanazon családból csak egy személy kérheti a megállapítását.
Családi szükségletek kielégítését szolgáló gazdálkodást elősegítő támogatás
21. § (1) Családi szükségletek kielégítését szolgáló gazdálkodást elősegítő támogatásként (a továbbiakban: támogatás):
a) vetőmag (vetőburgonya),
b) munkaeszközök juttatását,
c) szaktanácsadás nyújtása,
d) talaj-előkészítés biztosítása,
f) mezőgazdasági képzési formák támogatása.
(2) Támogatásban csak azok a Kesznyéten községben lakóhellyel rendelkező családok vagy egyedül élők (a továbbiakban: családok) részesülhetnek:
a) akiknél a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetén annak 200%-át.
b) legalább 50 négyszögöl veteményezésre kialakított bel-vagy külterületi kert művelési ágú ingatlannal rendelkeznek Kesznyéten községben. Támogatás legfeljebb 250 négyszögöl nagyságú területre állapítható meg. A belterületi kertnek bekerítettnek kell lennie.
c) kisállattartásra alkalmas helyiséggel rendelkeznek vagy vállalják annak elkészítését, beszerzését.
d) szerződésen vállalják a termelés, illetve a kisállattartás feltételeit, amely rögzíti a támogatott jogait, kötelezettségeit, és a szerződésszegés következményeit. A szerződés e rendelet 3. számú mellékélete. Az a), b), és d) vagy az a), c), és d) pontokban rögzített feltételeknek együttesen kell fennállniuk.
(3) A támogatott joga, hogy
a) a megtermelt zöldségfélét felhasználja, az esetlegesen felesleget értékesítse,
b) a kisállattartásból származó terméket, szaporulatot felhasználja, a felesleget értékesítse.
(4) A támogatott kötelessége:
a) a kertjét a jó gazda gondosságával művelje,
b) kisállatait a jó gazda gondosságával tartsa és gondozza,
c) a kikölcsönzött mezőgazdasági munkaeszközöket rendeltetésszerűen használja, karbantartsa és tiszta állapotban visszaszolgáltassa,
d) lehetővé tenni, hogy a képviselő-testület megbízottja ellenőrizze a kert művelését, az állatok tartását.
(5) A támogatás iránti kérelmeket az Egészségügyi és Szociális Bizottság bírálja el a kérelem benyújtását követő 30 napon belül.
(6) A támogatás megállapítását megelőzően – a kérelmezőnél – helyszíni szemlét kell tartani.
(7) A támogatott, aki a juttatott vetőmagot nem veteményezi el vagy veteményes kertjét nem gondozza, illetve a juttatott kisállatok önhibája miatt elpusztulnak vagy azokat nem megfelelően gondozza, vagy azok hollétéről nem tud számot adni, az a következő évben vetőmagjuttatásban nem részesülhet, illetve az elpusztult kisállat értékét meg kell térítenie a szerződésben foglaltak szerint.
(8) A támogatásra fordítható összeget a képviselő-testület határozza meg éves költségvetési rendeletében.
(9) A kisállattartás és a hozzá kapcsolódó eszközök, szolgáltatások vonatkozásában akkor nyújtható támogatás, ha az önkormányzat pályázatot nyújt be és azon e célra támogatást nyert.
(10) A kérelmeket minden év április 15. napjáig nyújtható be a polgármesteri hivatalban a (9) bekezdésben foglalt feltételek megvalósulása esetén.
Természetben nyújtott szociális ellátások
22. § (1) Természetbeni szociális ellátásként kell nyújtani a rendszeres szociális segélyt, ha a családban védelembe vett gyermek él.
(2) A természetbeni juttatás formája gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 60%-a.
(3) E rendelet alkalmazásában természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, iskolai felszerelés, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermek térítési díjának kifizetése.
(4) A természetbeni juttatás formáiról és arányairól a jegyző a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatában dönt.
23. § (1) A polgármester a településen bekövetkezett halálesetről való tudomásszerzést követő harminc napon belül gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha
a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
(2) Az eltemettetésre kötelezett személyt a megtérítési kötelezettség alól a polgármester részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti. Az ez irányú kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalba.
24. § (1) A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.
(2) Közgyógyellátásra jogosult
a) az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú;
b) a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy;
c) a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott;
d) a központi szociális segélyben részesülő;
e) a rokkantsági járadékos;
f) az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban
g) az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.
h) az a személy is, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásának az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150%-át.
(3) A közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt.
(4) Az egyéni gyógyszerkeret összege a jogosult egyéni havi rendszeres gyógyszerköltsége, de maximum az éves központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeg.
(5) Az eseti gyógyszerkeret összege az éves központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeg.
25. § (1) A jegyző az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg a szociális rászorultságát,
a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át,
b) egyedülálló esetén 150%-át nem haladja meg és családjának vagyona nincs.
(2) A szociális rászorultság igazolásáról a jegyző hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek érvényességi ideje egy év.
Szociális szolgáltatások
26. § (1) A szociálisan rászorultak részére az önkormányzat személyes gondoskodást nyújtó ellátást biztosít.
(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat.
(3) Szociális alapszolgáltatások
a) a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás,
b) az étkeztetés,
c) a házi segítségnyújtás,
d) a családsegítés,
e) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
f) a közösségi ellátások,
g) a támogató szolgáltatás,
h) az utcai szociális munka,
i) a nappali ellátás.
(4) Az önkormányzat által biztosított helyi szociális alapszolgáltatások:
a) az étkeztetés,
b) a házi segítségnyújtás,
c) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.
Alapszolgáltatások
27. § Az alapszolgáltatások megszervezésével az önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.
28. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
a) a 60. életévüket betöltött,
b) egészségi állapotuk,
c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
d) szenvedélybetegségük, vagy
e) hajléktalanságuk
miatt.
(2) Az étkeztetés keretében az (1) bekezdésben meghatározott személyek kedvezményes étkeztetést, illetve kiszállítást vehetnek igénybe.
29. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.
(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell
a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.
(3) A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet.
(4) A gondozási szükséglet vizsgálata céljából külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság működik.
(5) A házi segítségnyújtást legfeljebb napi négy órában kell nyújtani.
30. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítására céljából nyújtott ellátás.
(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell
a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését,
b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,
c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.
(3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult
a) az egyedül élő 65 év feletti személy,
b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy
c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.
Térítési díjak
31. § (1) A szociális törvény értelmében az étkeztetés, házi segítségnyújtás, továbbá a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, mint személyes gondoskodást nyújtó ellátásért térítési díjat kell fizetni.
(2) Térítési díjat köteles fizetni:
a) az ellátást igénybe vevő jogosult,
b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,
d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy.
(3) Ingyenes ellátás jár azoknak, akik
a) jövedelemmel nem rendelkeznek,
b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében akinek a családja jövedelemmel nem rendelkezik.
(4) Térítésmentesen kell biztosítani a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatást.
(5) Az egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő térítési díjakat jelen rendelet 4. számú, illetve 5. számú melléklete tartalmazza.
Vegyes és záró rendelkezések
32. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
33. § (1) Ez a rendelet 2009. szeptember 1. napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a szociális ellátásokról szóló, Kesznyéten Község Képviselő-testületének 22/2006. számú (XII. 15.) rendelete, továbbá az azt módosító 1/2007. (II. 15.) számú, valamint a 2/2008. (II. 15.) számú rendelete hatályát veszti azzal, hogy a folyamatban lévő ügyeket a kérelem benyújtásakor hatályos rendelkezések alapján kell elbírálni.
Az önkormányzati rendeletet a Kesznyéten Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (XI. 20.) önkormányzati rendelete 12. §-a hatályon kívül helyezte 2026. január 1. napjával.