Tata Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 43/B. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§.

(1) Az egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátások iránti kérelemhez csatolni kell e rendeletben meghatározott nyilatkozatokat, igazolásokat. A vagyont a törvény 4. § (1) bek. b) pontja alapján kell figyelembe venni.

     (2)[1]

(3)[2]

1/A. §.[3]

E rendelet hatálya Baj, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Kocs, Naszály, Neszmély, Szomód, Tardos, Tata, Vértestolna települések  közigazgatási területére terjed ki, – az étkeztetés kivételével -  a rendelet 15-16. §-ában meghatározott, Szociális Alapellátó Intézmény által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások, azok igénybevétele, és a fizetendő térítési díjakra vonatkozó rendelkezések tekintetében.

1/B. §.[4]

E rendelet hatálya Komárom-Esztergom megye területére terjed ki a rendelet 17. §-ában meghatározott, Tatai Kistérségi Időskorúak Otthona által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátás, annak igénybevétele, és a fizetendő térítési díjra vonatkozó rendelkezések tekintetében.

A rendelet megalkotásának napja: 2009. március 25.

2.§.

Az átmeneti segély iránti kérelmeket, valamint a temetési segély kérelmeket rövidített ügyintézési határidővel, 8 napon belül kell intézni. E rendeletben szabályozott önkormányzati hatósági ügyek elektronikus úton nem intézhetőek.

3.§.

 (1)Az egyes pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelemhez csatolni kell  a tv-ben valamint a 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben  meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat.

(2)Átmeneti segély iránti kérelem esetében csatolni kell azokat az iratokat, igazolásokat, amelyek alkalmasak arra, hogy a rendkívüli élethelyzet megítélése megfelelően alátámasztott legyen.

4.§.

(1) A megállapított támogatások kifizetése házipénztárból vagy átutalással történik.[5]

(2)

(3)

(4)

(5)

PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT 

SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

Aktív korúak ellátása

5.§.

(1)[6] Rendszeres szociális segélyre jogosult az aki, aki a megváltozott munkaképességű             személyek ellátásaira nem jogosult, de foglalkozás-egészségügyi szakvizsgával             rendelkező orvos igazolása szerint egészségromlása vagy mentális állapota             miatt munkavégzésre korlátozottan alkalmas.

(2) A törvény 37. § (1) bekezdése alapján rendszeres szociális segélyre jogosult személynek a törvény 37/A §-ában foglalt együttműködési kötelezettség teljesítésére az Önkormányzat a Szociális Alapellátó Intézmény Családsegítő Szolgálatát jelöli ki.[7]

(3) Az (1) bek. alapján rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú nem foglalkoztatott személy az alábbi típusú szociális helyzethez és mentális állapothoz igazodó programokban köteles részt venni

• az egyéni képességeket fejlesztő program,
• életmódot formáló foglalkoztatás,
• munkavégzésre történő felkészítő program.

(4) A programban való részvételre kötelezett aktív korú nem foglalkoztatott személynek a határozat jogerőre emelkedését követő 3 napon belül jelentkeznie kell a Szociális Alapellátó Intézmény Családsegítő Szolgálatánál.

(5) Az (1) bek. alapján rendszeres szociális segélyben részesülő a Szociális Alapellátó Intézmény Családsegítő Szolgálat által meghatározott időpontban és időtartamban a programokon köteles részt venni.

(6) Amennyiben a kötelezett a programokon való részvételben akadályoztatva van, úgy arról 15 napon belül igazolást kell benyújtania Szociális Alapellátó Intézmény Családsegítő Szolgálathoz. Igazolásként elsősorban orvosi igazolás fogadható el.

(7) A Szociális Alapellátó Intézmény Családsegítő Szolgálat az együttműködési kötelezettség teljesítéséről az Önkormányzatot tájékoztatja, az együttműködési kötelezettség megszegése a pénzellátás folyósításának megszüntetését vonja maga után.

5/A.§.[8]

5/A. § Az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében köteles gondoskodni:

a)    az általa életvitelszerűen lakott épület udvarának és kertjének tisztán tartásáról, gyommentesítéséről, a települési szilárd és folyékony hulladék jogszabályoknak megfelelő kezeléséről,

b)    az általa életvitelszerűen használt lakás, lakóház közegészségügyi jogszabályokkal összhangban történő tisztán tartásáról,

c)    az ingatlana előtti járdaszakasz, járda hiányában három méter széles területsáv, vagy ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület tisztán tartásáról, ingatlan előtti járdaszakasz hó- és jégmentesítéséről,

d)    az ingatlana előtt levő járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról.

Lakásfenntartási támogatás

6.§.[9]

A normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében köteles gondoskodni:

a)    az általa életvitelszerűen lakott épület udvarának és kertjének tisztán tartásáról, gyommentesítéséről, a települési szilárd és folyékony hulladék jogszabályoknak megfelelő kezeléséről,

b)    az általa életvitelszerűen használt lakás, lakóház közegészségügyi jogszabályokkal összhangban történő tisztán tartásáról,

3. az ingatlana előtti járdaszakasz, járda hiányában három méter széles területsáv, vagy ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület tisztán tartásáról, ingatlan előtti járdaszakasz hó- és jégmentesítéséről,

d)   az ingatlan előtt levő járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai              tisztán tartásáról.

Adósságkezelési szolgáltatás

7. §[10]

(1) A települési önkormányzat adósságkezelési szolgáltatásban részesíti a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 55. §-ában foglalt feltételek fennállta esetén:

a) azt a családot vagy személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230 %-át, egyedül élő esetén 300 %-át, és

b) aki a következő, elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik és vagyonnal sem a kérelmező, sem családja nem rendelkezik:

(2) Az adósságkezelési szolgáltatás az alábbi adósságtípusokra terjed ki:

a) Vezetékes gázdíj tartozás

b) Áramdíjtartozás

c) Távhőszolgáltatás díjtartozás

d) Víz-, és csatornahasználati díjtartozás

e) Lakbérhátralék

f) Közösköltség-hátralék

(3) Az adósságkezelési szolgáltatás körébe tartozó adósságok összegének felső határa 300.000 Ft.

8.§

(1) Az Önkormányzat az adósságkezelési tanácsadást intézménye, a Szociális Alapellátó Intézmény Családsegítő Szolgálata útján biztosítja. A Családsegítő Szolgálat a feladat ellátása érdekében adósságkezelői tanfolyamot végzett adósságkezelési tanácsadót alkalmaz.

(2) Az adósságkezelési tanácsadó a tanácsadás keretében az alábbi feladatokat látja el:

a)Tájékoztatja az adósságkezelési szolgáltatást igénylő adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről.

b)Az adós hozzájárulásával megvizsgálja a háztartás fizetési kapacitását és készségét, ennek alapján javaslatot tesz az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonásával.

c)A támogatást megállapító határozat meghozatalához szükséges dokumentumok alapján a támogatásra javaslatot tesz.

d)Az adósságkezelési szolgáltatásra jogosult adóssal írásos megállapodást köt.

A megállapodásnak kötelezően tartalmaznia kell:

- az adósságkezelési tanácsadóval való kapcsolattartás módját, gyakoriságát,

- a támogatásban részesülő együttműködési kötelezettségének szabályait,

- az adósságcsökkentési támogatást megállapító határozatban foglalt kötelezettség teljesítése igazolásának módját,

- több adósság esetén az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósságok megnevezését és a támogatások százalékos arányát.

- előrefizetős gáz-, vagy áramfogyasztást mérő készülék biztosítása esetén a jogosult kötelezettség vállalását arról, hogy egy éves időtartamra vállalja a készülék rendeltetésszerű használatát.

e)Az adósságkezelés időtartama alatt az adósságkezelési szolgáltatásra jogosult adóssal kapcsolatot tart és havonta legalább egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását.

f)Jelzéssel él az önkormányzat felé, ha az adósságkezelési szolgáltatásra jogosult adós az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe és kezdeményezi szankció alkalmazását, szükség esetén az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosításait.

9.§

Az adós az önkormányzattal, az adósság követelés jogosultjával és a Családsegítő Szolgálattal történő együttműködés során köteles:

- hozzájárulni az adósságra vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,

- aktívan közreműködni az adósságkezelési megállapodás kidolgozásában,

- a jogosultságot megállapító határozat kézhezvételét követő 8 napon[11] belül köteles felkeresni a Családsegítő Szolgálat adósságkezelési tanácsadóját írásos megállapodás megkötése céljából,

- havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról,

- az adósságcsökkentési támogatásról szóló jogerős határozat birtokában az adósságkövetelés jogosultjával szerződést kötni a tartozás megfizetéséről.

Ápolási díj

10.§.[12]

(1) A települési önkormányzat képviselő-testülete – az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén - ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, és az elvégzett környezettanulmány alapján a körülmények azt indokolják.

Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben akkor állapítható meg az ápolási díj,

a) ha az ápolást, gondozást végző személy ebből az okból munkát vállalni nem tud, ezért  munkából származó jövedelme nincs, valamint az ápolttal közös háztartásban nem él más ápolásra alkalmas hozzátartozó, és

b) ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén 200 %-át.

(3) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának szabályairól szóló 63/2006 (III.27) Kormányrendelet 27. § (2) bekezdésében szabályozott esetek.

Átmeneti segély

11.§.

(1) A Polgármester a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt. A rendkívüli élethelyzet megítéléséhez szükség esetén környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Átmeneti segély pénzbeli, és természetben nyújtott támogatásként adható.

Előnyben kell részesíteni a természetbeni formát.

(3) A természetbeni támogatás formája:

• szolgáltatóhoz történő utalás,
• tűzifa biztosítása

(4) Támogatásban részesíthető az a személy, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át. Egyedül élő kérelmező a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 %-át meghaladó jövedelem felett nem részesülhet támogatásban.

(5) Rendkívüli élethelyzet (különösen betegség, elemi kár, előre nem tervezhető váratlan nagyobb összegű kiadás) esetén kivételesen nagyobb összegű átmeneti segély nyújtható annak a személynek is, akinek családjában az egy főre eső jövedelem meghaladja a 11. § (4)[13] bekezdés szerinti összeghatárt.

(6)      Krízissegély adható annak a személynek, aki önmaga vagy családja létfenntartásáról azért nem tud gondoskodni, mert a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe (krízishelyzet) került.

(7)      Krízishelyzetbe került, (előre nem tervezhető nagyobb összegű kiadásnak kell tekinteni ha):

a) az a személy, aki legalább 2 hét folyamatos, vagy a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül összesen 13 napot meghaladó kórházi fekvőbeteg ellátásban részesült,

b) az a személy, aki vagyon elleni bűncselekmény áldozata lett,

c)[14] az a személy, akinek az általa lakott lakását elemi kár sújtotta.

              d)[15] az a személy, aki munkahelye megszűnése, elvesztése miatt olyan

  élethelyzetbe került, amely létfenntartását átmenetileg vagy tartósan

  veszélyezteti.

(8) A (7) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kérelemhez csatolni kell a kórházi kezelés időtartamáról szóló igazolást.

(9) A vagyon elleni bűncselekmény tényét az ügyfélnek a rendőrség által kiállított közokirattal kell igazolni.

(10)Az elemi kár tényét szakértői (tűzoltósági, biztosítói) véleménnyel kell igazolni. Krízissegély iránti kérelmet a folyamatos kórházi kezelés megszűnését követően, illetve a vagyon elleni bűncselekmény, valamint az elemi kár bekövetkezésének időpontjától számított 30 napon belül lehet benyújtani.

(11)[16] Krízissegély egy naptári évben legfeljebb egy alkalommal adható, maximális   összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszerese lehet.

 (12)[17]

(13)[18]

(14)A támogatás összege gyógyszertámogatás esetén legfeljebb a gyógyszerköltség ezresekre kerekített összege.

(15)Gyógyszertámogatás esetén a kérelem benyújtásakor be kell mutatni az orvosi vényen a gyógyszertár által beárazott orvosság vagy orvosságok bekerülési költségét.

(16)A gyógyszertámogatásra megállapított segély összege házipénztárból is kifizethető.

Temetési segély

12.§

(1) Temetési segélyben részesülhet az, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra kötelezett hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Temetési segélyre jogosult az, akinek családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 200 %-át, egyedül élő esetén 300 %-át nem haladja meg.

Közgyógyellátás, szociális rászorultság alapján

13.§

(1) Annak a szociálisan rászorult személynek, aki alanyi jogon, illetve egyéb jogcímen nem részesül közgyógyellátásban, de gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, méltányosságból megállapítható az ellátás.

(2)[19] Közgyógyellátásra méltányosságból az a személy jogosult, akinek

a) a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi             nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 235 %-át, egyedül élő                            személynél a 300 %-át és

b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori                legkisebb összegének 20%-át eléri vagy meghaladja.

13/A. §[20]

(1) Az önkormányzat közlekedési támogatást nyújt a településen állandó lakóhellyel rendelkező, felsőoktatásban nappali tagozatos hallgatók részére. A közlekedési támogatás ügyében első fokon a mindenkori szociális ügyekkel foglalkozó bizottság jár el.

(2) Támogatásban az a hallgatói jogviszonyban álló személy részesíthető, akinek családjában az 1 főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét.

3. A támogatás havi összege 480.-Ft.

Jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítése

14.§

(1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítése esetén az Szt. 17. §-ban, illetve bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2)[21] A kötelezett szociális helyzetére tekintettel, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ellátás megtérítése méltányosságból elengedhető, csökkenthető, illetve részletekben is visszafizethető.

(3) Az ellátás megtérítése méltányosságból akkor engedhető el, ha a visszafizetésre kötelezett

a)  hajléktalanná vált, vagy

b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el.

(4) Az ellátás megtérítése méltányosságból akkor csökkenthető, ha a visszafizetésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem éri el.

(5) A csökkentés mértéke a fizetési kötelezettség 50 %-a.

(6) Az ellátás megtérítése részletekben akkor teljesíthető, ha a visszafizetésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem éri el.

(7) Részletfizetés időtartama a fizetési kötelezettség összegétől függően:

a) 50 000 forintig                       3 hónap,

b) 50 001-100 000 forintig            6 hónap,

c) 100 000 forint felett               8 hónap.

(8) A méltányossági kérelmet a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül lehet benyújtani.

(9)A támogatás megtérítésének elengedéséről, csökkentéséről vagy részletekben történő teljesítéséről átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

15.§.[22]

(1) A személyes gondoskodás körében az önkormányzat az alábbi szociális

                            alapszolgáltatásokat biztosítja:

a.) étkeztetés

b.) házi segítségnyújtás,

c.) családsegítés,

d.) támogató szolgáltatás,

e.) nappali ellátás, ezen belül

                               ea.) idősek nappali ellátása,

                               eb.) fogyatékosok nappali ellátása,

                               ec.) hajléktalanok nappali ellátása,

                            f.) közösségi pszichiátriai ellátás,

                            g.) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

(2)[23] A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások közül az önkormányzat – társulási formában - az éjjeli menedékhely, átmeneti elhelyezést nyújtó intézményt, valamint az idősek otthona, ápolást, gondozást nyújtó intézményt biztosítja.

16.§.[24]

 (1)[25] A 15. §. (1) bekezdésében foglalt szociális alapszolgáltatásokat és az éjjeli menedékhely átmeneti elhelyezést nyújtó szakellátást a Szociális Alapellátó Intézmény, az idősek otthona ápolást, gondozást nyújtó intézményi szakellátást  a Tatai Kistérségi Időskorúak Otthona tevékenységi körében biztosítja az önkormányzat.

(2)[26] Az ellátások igénybevételére irányuló kérelem a 15. § (1) a) b) c) d) ea) eb) és g) pontokban foglalt esetekben szóban és írásban is előterjeszthető, az 15. § (1) ec) és 15. § (2) bekezdésben foglalt éjjeli menedékhely esetében a felvétel a jelentkező szóbeli kérelmére történik.

(3)[27] Az ellátás igénybevételére irányuló írásbeli kérelemhez a rendelet 15. § (2)  bekezdés szerinti idősek otthona esetében csatolni kell annak hitelt érdemlő igazolását, hogy az ellátást igénybevevő személy fertőző betegségben nem szenved.

            (4)[28]  Az étkeztetés tekintetében szociálisan rászorult aki,

                        a) 62. életévét betöltötte,

b) házi-vagy üzemorvos igazolása alapján, egészségi állapota miatt rászoruló személy,

c) vakok személyi járadékában részesülő személy,

d) magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy,

e) szakorvos javaslata alapján, fogyatékossága vagy pszichiátriai betegsége miatt rászoruló személy,

f) szakorvos javaslata alapján szenvedélybetegsége miatt rászoruló személy,

                        g) hajléktalanságát lakcímkártyával igazoló, vagy a hajléktalan ellátást                            végző intézmény által kiállított igazolással rendelkező személy.

16/B.§.[29]

(1)[30] A személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak a következők:

a)Szociális étkeztetés

Egy ellátási napra jutó intézményi térítési díj                                 540 Ft/nap

Egy ellátási napra jutó intézményi térítési díj kiszállítással            740 Ft/nap

b)Házi segítségnyújtás

Egy ellátási órára jutó intézményi térítési díj                                    600 Ft/óra

c)Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

A szolgáltatás térítésmentesen vehető igénybe.

d)Támogató szolgáltatás

A szolgáltatás térítésmentesen vehető igénybe.

e)Időskorúak nappali intézményi ellátása

A szolgáltatás térítésmentesen vehető igénybe.

A szolgáltatás keretében biztosított étkeztetés térítési díja            540 Ft/nap

f)   Fogyatékosok nappali intézményi ellátása              

A szolgáltatás térítésmentesen vehető igénybe.

             A szolgáltatás keretében nyújtott étkeztetés térítésmentesen vehető igénybe.

(2) Az étkeztetési szolgáltatásért fizetendő térítési díjat előre, minden hónap 10. napjáig, a nappali ellátásért és a házi gondozásért fizetendő díjat utólag kell az ellátottnak megfizetni.

(3) A Tatai Kistérségi Időskorúak Otthona intézményi térítési díja az általános szintű ápolást igénylő gondozottakra vonatkozóan napi 2.500 Ft, havi 75.000 Ft.

(4) A Tatai Kistérségi Időskorúak Otthona intézményi térítési díja demens ellátottakra vonatkozóan napi 2.500 Ft, havi 75.000 Ft.

17.§.[31]

(1) A kistérséghez tartozó települési önkormányzatok kistérségi szociálpolitikai             kerekasztalt hoznak létre.

(2) A kistérségi szociálpolitikai kerekasztal feladata különösen a kistérség szociális             szolgáltatástervezési koncepciójának véleményezése, megvalósulásának és              végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére.

            (3) A kistérségi szociálpolitikai kerekasztal tagjai:

a) Tata Város Önkormányzat mindenkori szociális feladatit ellátó               bizottságának elnöke

                        b) Tata Város Polgármesteri Hivatal szakirodájának vezetője

                        c) Szociális Alapellátó Intézmény igazgatója

d) Szociális Alapellátó Intézmény Családsegítő Szolgálat szakmai             vezetője

e) Szociális Alapellátó Intézmény Gyermekjóléti Szolgálat szakmai             vezetője

f) Szociális Alapellátó Intézmény Támogató Szolgálat szakmai vezetője

                        g) a Tatai Kistérségi Időkorúak Otthona igazgatója

                        h) Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tatai Csoportjának vezetője

                        i) HELP Esőemberekért Egyesület képviselője

                        j) Magyar Vöröskereszt Tatai Csoportjának vezetője

            (4) Meghívottként tanácskozási joggal:

                        a) kistérségi önkormányzatok polgármesterei

                        b) Tata Városi Gyámhivatal vezetője

c) kistérségi védőnői szolgálatok képviselői

d) kistérségben működő bölcsődék vezetői

(5) A kistérségi szociálpolitikai kerekasztal elnöke Tata Város Önkormányzat   mindenkori szociális feladatait ellátó bizottságának elnöke.

(6) A kistérségi szociálpolitikai kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egyszer ülést tart.

(7) A kistérségi szociálpolitikai kerekasztal meghatározza saját működési rendjét.”

Eljárási szabályok

18.§

(1) Az egyes szociális alapszolgáltatások igénybevételére vonatkozó kérelmeket () [32] a Szociális Alapellátó Intézmény igazgatójához kell benyújtani.

(2) Az intézményvezető az ellátások igénybevételét külön eljárás nélkül, az ellátást igénylő különös méltányolást érdemlő élethelyzetére tekintettel megállapíthatja.

(3) Különös méltánylást érdemlő élethelyzetnek számít, ha az igénylő egzisztenciális helyzete, életkörülménye ezt indokolja. Ilyen esetnek számít különösen: hirtelen betegség, haláleset, olyan állapot – egészségügyi – amely az önellátást nehézzé teszi.

(4)[33]

(5)[34]

(6)[35]

(7) A Szociális Alapellátó Intézmény Szakmai Programját, SzMSz-ét és házirendjét a Képviselő-testület szakbizottsága fogadja el.

Záró rendelkezések

19.§.

(1 E rendelet 2009. április 1-jén lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezi a többször módosított 12/2001.(IV.27.) a szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendeletet, valamint az azt módosító,  24/2003. (IX.29.) sz., 13/2004. (IV. 1.) sz., 20/2004. (VI. 30. ) sz., 16/2004. (V. 1.) sz., 15/2005. (V.30.) sz., 28/2006. (IX.22.) sz., 15/2008. (III. 28.) sz. rendeleteket és a 12/2007./III.30/ ÖR 1§.-át.

(3)[36]  A 2011. március 31-én méltányossági ápolási díjban részesülő személyek esetében továbbra is a Rendelet 2011. március 31-én hatályos 10.§-a szerint kell eljárni.

Michl József                                                                                    dr. Horváth  Tivadar

polgármester                                                                                   jegyző