TEKENYE

KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

1/2010. (X. 15.) RENDELETE

TEKENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Tekenye község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló és módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a – szervezeti és működési rendjére (továbbiakban: SZMSZ) - a következő rendeletet alkotja:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§

(1) A Képviselő-testület és szervei számára az Ötv-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) Tekenye Község Önkormányzata önállóan – szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve – intézi a község közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom gyakorlásáról, a mindezekhez szükséges feltételek megteremtéséről.

(3) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Tekenye Község Önkormányzat Képviselő-testülete. A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre, bizottságaira, társulásra átruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskör gyakorlására vonatkozó döntését visszavonhatja.

(4) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tekenye község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat )

Az önkormányzat székhelye: 8793, Tekenye, Hunyadi u. 17.  

Az önkormányzat jelképei

2.§

(1) Az önkormányzat jelképe: a címer és a zászló, amelyek használatáról a képviselő-testület külön rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete, a polgármester, kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felírat olvasható:

a) Tekenye Község Önkormányzat Képviselő-testülete Zala Megye

b) Polgármester Tekenye Zala Megye

KÉPVISELŐ-TESTÜLET, SZERVEZETE- ÉS MŰKÖDÉSE

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET

3. §.

(1) A képviselő-testület tagjainak száma: 4 fő

(2) A képviselő-testület tagjainak felsorolását az 1. számú függeléke tartalmazza.

(3) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

Alakuló ülés

4.§

(1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze. Az alakuló ülést a legidősebb települési képviselő - mint korelnök - vezeti.

(2) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet a választás eredményéről és a polgármesternek, illetve a képviselőknek átadja a megbízólevelet.

(3) A megbízólevelet átvett képviselők és a polgármester ünnepélyes esküt tesznek és aláírják az eskü szövegét.

(4) A képviselő-testület az alakuló ülésén:

a) megállapítja a polgármester illetményét/tiszteletdíját.

b) megválasztja az alpolgármestert és megállapítja az alpolgármester tiszteletdíját.

Rendes, rendkívüli ülés, zárt ülés

5. §.

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik, valamint egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testületi ülések helye: Önkormányzati épület ( 8783, Tekenye, Hunyadi u. 17.). A képviselő-testület indokolt esetben ülését más helyszínen is tarthatja.

(3) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti és hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, amennyiben az alpolgármester is akadályoztatva van, a korelnök hívja össze és vezeti a testület ülését.

(4) A testületi ülésre írásbeli meghívót kell küldeni a képviselők részére, úgy hogy a testületi ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(5) A meghívónak tartalmazni kell:

              - az ülés helyét és kezdési időpontját,

               - a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét.

(6)A meghívóhoz mellékelni kell a rendelet tervezeteket és ha készült, az írásbeli előterjesztéseket és határozati javaslatokat. A meghívót a polgármester írja alá. A képviselő-testületi ülések helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a helyi hirdetőtáblák útján tájékoztatni kell.

(7) A képviselő-testület ülése nyilvános.

a) Zárt ülést kell tartani az Ötv. 12.§ (4) bek. a) pontjába fogalt esetekben.

b) Zárt ülés tartható az Ötv 12.§ (4) bek. b) pontjába foglalt esetekben.

(8) A zárt ülés megtartásáról a (7) bek. b) pontja szerinti esetben a képviselő-testület mindig vita nélkül határoz.

(9) Rendkívüli, sürgős tárgyalást kívánó esetekben a képviselő-testület rendkívüli ülést tart. Ebben az esetben az ülés összehívása történhet szóban, vagy telefonon is.

(10) A képviselő-testületi ülés összehívása kötelező, amennyiben azt

- a képviselők egynegyede

- bizottság

- Közigazgatási Hivatal kezdeményezi.

ELŐTERJESZTÉSEK

6. §.

(1) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.

     A határozati javaslatokat legkésőbb a testületi ülés megkezdésekor ki kell osztani az
     ülésen résztvevő képviselőknek és tanácskozási joggal részt vevőknek.

(2) Csak írásban lehet az alábbi esetekben a napirendet előterjeszteni:

      - önkormányzati rendeletalkotás,

      - helyi népszavazás kiírása,

      - pénzügyi tervek és beszámolók,

      - hitelfelvétel, kötvénykibocsátás,

      - a PTK-ból eredő jogügyletek,

      - társulási ügyek,

- valamennyi határozati javaslat.

(3) Tartalmi követelmények:

      - az előterjesztés bevezetése tartalmazza a testület korábbi döntéseit illetve a jogszabályi

         rendelkezéseket, melyeknek alapján a napirend tárgyalása és a döntéshozatal szükséges,

      - a helyzetfeltáró rész tartalmazza a korábbi döntések eredményeit, az esetleges mulasztá-

         sok okait,

      - a meghatározó részben az alternatív javaslatok és határozattervezetek kerüljenek rög-

         zítésre.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TANÁCSKOZÁSI RENDJE

7.§

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.

(2) A képviselő-testület ülésén a napirendi tervezetet a polgármester terjeszti elő.

(3) Valamely kérdés napirendre tűzését a képviselő-testület a település képviselője is kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a képviselő-testület ülése előtt legalább nyolc nappal a polgármesternél lehet megtenni.

(4) Sürgős, halaszthatatlan esetben a polgármester, a települési képviselő közvetlenül az ülés megkezdésekor is kezdeményezheti valamely kérdés napirendre tűzését. Ilyen esetekben a képviselő-testület a napirendre tűzésről - szükség esetén az előterjesztő meghallgatása után – vita mellőzésével határoz.

(5) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján dönt:

- a napirendről,

- a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról,

- az előző ülést követő fontosabb eseményekről, intézkedésekről adott tájékoztatás elfogadásáról,

- ismertetést ad a részére átruházott hatáskörben hozott döntésekről, az adatvédelmi szabályok tiszteletben tartása mellett.

(6) A polgármester az elfogadott napirendnek megfelelően az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, illetve javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását. Az írásbeli előterjesztést az előadó szóban kiegészítheti.

(7) Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevő kérdéseket tehet fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(8) A vita során a hozzászólások sorrendjét a polgármester határozza meg. A hozzászólások időtartamáról a képviselő-testület – vita nélkül – határozhat.

(9) A polgármester a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében:

- figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,

- rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, vagy eltér a

  tárgytól Kétszeri eredménytelen felszólítás után a polgármester a szót megvonhatja. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.,

- figyelmezteti azt az ülésen jelenlévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával

  zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti.

(10) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(11) A képviselő-testület ülésén megjelent állampolgárok hozzászólásának engedélyezéséről, a hozzászólások időtartamáról – az ülés bármely szakaszában – a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(12) A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

HATÁROZATHOZATAL

8.§

(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele jelen van.

(2) A határozatképtelenség okából elmaradt képviselő-testületi ülés pótlásáról a polgármester 5 napon belül gondoskodik. Ez esetben az előzetesen kitűzött napirend nem változtatható meg.

(3) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület, majd az egész határozati javaslatról.

(4) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.

(5) A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. (Ötv. 14. § (1) bek.) A képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelen lévőnek kell tekinteni.

(6) Minősített többség szükséges az Ötv. 15. § (1) bekezdésében foglalt ügyekben, továbbá:

- a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,

- kereset benyújtásához a polgármester ellen,

- a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,

- hitelfelvételhez,

- díszpolgári cím adományozásához,

- képviselő-testület gazdasági programjának az elfogadásához,

- településszerkezeti, szabályozási terv elfogadásához.

- másik megyéhez való csatlakozás kezdeményezéséhez

- helyi népszavazás kiírásához,

- a polgármester, jegyzővel szemben fegyelmi, kártérítési eljárás megindításához, ezen személyekkel szemben fegyelmi büntetés kiszabásához, kártérítési felelősségük megállapításához,

- az önkormányzat tulajdonába kerülő vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképtelenné, illetve a törzsvagyon forgalomképessé minősítéséhez.

- a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséhez, gazdasági társaságba történő beviteléhez,

- átruházott hatáskör esetileg történő visszavonásához.

(7) A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének szavazata szükséges.

A SZAVAZÁS MÓDJA

9.§

(1) A képviselő-testület a döntését nyílt szavazással (kézfelemeléssel) hozza.

(2) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Ötv. 12. §-ában foglalt ügyekben a polgármester illetve a jelenlévő települési képviselők több mint felének indítványa alapján.

(3) Az alpolgármester választásáról a titkos szavazás kötelező.

(4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólap használatával történik. A titkos szavazás eredményét a testületi ülésről szóló jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Titkos szavazás lebonyolítását a képviselő-testület 14 ? §-a szerinti bizottság végzi.

(5) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha

- azt törvény írja elő,

- azt a jelenlévő képviselők több mint fele indítványozza,

- polgármester vagy bizottsági elnök kéri.

(6) A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”; „nem”; „tartózkodás” nyilatkozattal szavaznak.

(7) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(8) Amennyiben a szavazás eredménye felől az ülésen kétség merülne fel, úgy a képviselő-testület a szavazást megismétli.

A KÉPVISELŐTESTÜLET DÖNTÉSEI

10.§

(1) A képviselő-testület döntései:

a) önkormányzati rendeletek és

b) önkormányzati határozatok

(2) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. (Ötv. 16. § (1) bek.)

(3) A rendeletalkotást kezdeményezheti:

- települési képviselő,

- a polgármester, az alpolgármester,

- a körjegyző,

(4) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani.

(5) Az önkormányzati rendeletet évente kezdő sorszámmal, a kihirdetésének napjával és a rendelet tárgykörének meghatározásával kell jelölni.

(6)A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(7) Az önkormányzati rendeletet a hivatal hirdetőtábláján 30 napra ki kell függeszteni. A rendelet kihirdetésének napja a kifüggesztés napja.

(9) A hatályos rendeletekről nyilvántartást kell vezetni. A rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez egy példányt meg kell küldeni.

KÉRDÉS, INTERPELÁCIÓ

11.§

(1) Interpelláció: érdemi önkormányzati ügyekben, a helyi közügyek lényeges elemeire vonatkozó probléma felvetése, feltárása, annak megszüntetésére, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet vagy panasz orvoslását kéri.

(2) Az önkormányzati képviselő az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben magyarázat kérése céljából a polgármesterhez, a jegyzőhöz és az állandó bizottságok elnökeihez interpellációt intézhet. Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos tényleírást legkésőbb az ülés előtt legalább 3 nappal a polgármesternél kell benyújtani. E határidő elmulasztása esetén a benyújtó képviselő választása szerint vagy kérdésként nyújtható be, vagy interpellációként olyan képviselő-testületi ülésen adható elő, amellyel kapcsolatban a 3 napos határidő teljesült. Az interpellációra az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(3) A polgármester minden ülés elején a testületi ülésnek bejelenti a beterjesztett interpellációkat.

(4) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.

(5) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti, amely 5 percnél hosszabb időtartamú nem lehet.

(6) A válasz elhangzása után – az írásban adott válasz esetében a képviselő-testület következő ülésén – az interpelláló képviselőnek 2 perces viszontválaszra van joga, ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Ezt követően a képviselő-testület dönt a válasz elfogadásáról.

(7) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadta el, a polgármester vizsgálat céljából kiadja az illetékes bizottságnak, amennyiben nincs illetékes biztosság a Képviselő-testület által létrehozott ad hoc bizottságnak.

(8) A képviselő-testület az interpelláció tárgyában a bizottsági jelentés alapján a jelentést követő rendes ülésen az interpellációt benyújtó képviselővéleményének meghallgatása után vita nélkül szavaz.

(9) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(10) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(11) A kérdésekre, az interpellációra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kérdés a testületi ülésen is feltehető, nem kell írásban benyújtani azt. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVE

12. §.

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyv tartalmazza:

- az ülés helyét és időpontját,

- a megjelent képviselők és meghívottak nevét,

- a távol maradt képviselők nevét, a távollét okát,

- az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,

- a tárgyalt napirendi pontokat, napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát,

- a tanácskozás lényegét, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét,

- a szavazás eredményét, a hozott döntéseket,

- az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat,

- a képviselő kérésére véleményének rögzítését.

(4) A jegyzőkönyv mellékletei:

- a meghívó,

- az előterjesztések,

- elfogadott rendeletek,

- a jelenléti ív,

- az írásban benyújtott hozzászólás.

(5) A választópolgárok betekinthetnek – zárt ülés kivételével – a képviselő-testületi ülés előterjesztéseibe és az ülés jegyzőkönyvébe, a Körjegyzőségen a körjegyző vagy megbízottja jelenlétében, a hivatalos munkaidő alatt.

(6) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

13.§

 (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A képviselőt az Ötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(2)A képviselő:

- az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz,

- köteles részt venni a képviselő-testület munkájában,

- a tudomására jutott állami, szolgálati vagy más titkot megőrzi,

- a képviselő-testületi ülésen a polgármestertől (alpolgármestertől) a körjegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni,

- kérésére az írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell

csatolni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,

- kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármesternek a képviselő-testület által átruházott, önkormányzati ügyben hozott döntését,

- megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,

- a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést,

- közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal (körjegyzőség) intézkedését,

- személyes érintettség bejelentése,

- olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

A KÉPVISELŐTESTÜLET BIZOTTSÁGAI

14.§

(1) A Képviselő-testület 3 tagú állandó bizottságot hoz létre Ügyrendi Bizottság elnevezéssel.

(2) A Bizottság feladata: -Vagyonnyilatkozatok vizsgálata, ellenőrzése, nyilvántartása;

• Összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálása;
• Titkos szavazások lebonyolítása;
• Javaslat tétel a polgármester illetményének emelésére.

(3) A bizottság elnökének és tagjainak névsorát az SZMSZ 2.sz.függeléke tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre:

     - önkormányzati rendelet előkészítésére

     - lakosság jelentős részét érintő beruházás megszervezésére, összehangolására,

     - valamely ügy kivizsgálására

(5) Az ideiglenes bizottság javaslattevő, véleményező hatáskörökkel rendelkezik.

(6) Az ideiglenes bizottság tagjainak száma: 3-5 fő.

(7) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze.

     a.) A bizottság ülése nyilvános. Zárt ülést az Ötv. 12. §. /4/ bekezdésében foglalt esetek-

          ben kell ill. lehet tartani.

     b.) A határozatképességre és a határozat hozatalra a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell
          alkalmazni.                            

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ

A POLGÁRMESTER

15. §.

(1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármester megválasztásakor majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

(4) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a SZMSZ. 3. számú
     függeléke tartalmazza.

(5) A polgármester:

             - képviseli a képviselőtestületet,

             - gyakorolja a képviselő-testület rá átruházott hatásköreit, ellátja azon feladatokat,

              amelyekkel a testület megbízza,

            - gondoskodik a testületi határozatok végrehajtásáról,

             - dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben,

            - biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,

            - feladata a település fejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,

              - segíti a települési képviselők és a bizottságok munkáját,

              - együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő

                 közösségeivel,

                - felelős az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért,

    - falugyűlésen beszámol a képviselőtestület munkájáról és az önkormányzat gazdálkodásáról.

(6) A polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

AZ ALPOLGÁRMESTER

16. §.

(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a az alakuló ülésen – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesterre és működésére a polgármesterre vonatkozó szabályok az irányadóak.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(4) A polgármester tartós akadályoztatása esetén biztosítja a képviselő-testület működését,

 összehívását, üléseinek vezetését, valamint a lakossági fórumok szervezését.

(5) A polgármester tartós távolléte esetén teljes jogkörrel látja el a polgármesteri feladatokat

JEGYZŐ

17.§

A jegyző az Ötv-be, így különösen az. Ötv. 36. § (2)-(3) bekezdéseibe foglalt feladatait a képviselő-testület igazgatási feladatok ellátására kötött megállapodása szerint látja el.

AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI

18.§

(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

(2) A képviselő-testület társulási megállapodások megkötése során az Ötv. 41. §. – 44. §. és az önkormányzatok társulásairól szóló 1997. évi CXXXV. tv. rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.

(3) A társulásokban való részvételről a képviselő-testület dönt a megállapodásokat az önkormányzat nevében a polgármester írja alá.

A KÖZMEGHALLGATÁS ÉS FALUGYŰLÉS

19. §

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart. Közmeghallgatást kell tartani, ha azt a képviselőknek legalább három települési képviselő indítványozza.

(2) A közmeghallgatáson az állampolgárok, a községben működő szervezetek és egyesületek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, a polgármesterhez, a körjegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül az általános szabályok szerint, melyet a jegyző a Közigazgatási Hivatal Vezetőjének megküld.

(5) A közmeghallgatásról a lakosságot – a képviselő-testületi ülésekhez hasonló módon – hirdetőtáblákon értesíteni kell.

(6) A képviselő-testület a lakosság széles körét érintő, jelentősebb település-fejlesztési

     ügyekben falugyűlésen tájékoztatja a lakosságot.

HELYI NÉPSZAVAZÁS

20. §.

(1) A helyi népszavazásra vonatkozó szabályokat az Ötv. 45-48., 50. §-ai, továbbá a válasz-

      tási eljárásról szóló 1997. évi C. tv. /a továbbiakban Ve. tv./ 133-137. §-ai tartalmazzák.

(2) Helyi népszavazást az Ötv. 46.§.-ában foglalt ügyekben kell tartani.

(3) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:

     a.) a települési képviselők egynegyede,

     b.) a képviselő-testület bizottsága,

     c.) helyi társadalmi szervezet vezető testülete

     d.) legalább 75 választópolgár

(4) a.) Helyi népszavazás ügyében aláírást gyűjteni a helyi választási iroda vezetője által

          hitelesített aláírás gyűjtő íven lehet.

     b.) A népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezést az aláírást gyűjtő

          ív hitelesítését követő egy hónapon belül egyszer lehet benyújtani a polgármesterhez. A
          pótlólag benyújtott, a kezdeményezést kiegészítő aláírások érvénytelenek. (Ve. 133. §
          (4) bek.)

     c.) Valamennyi aláírásgyűjtő ívet a népszavazásra javasolt kérdéssel kell kezdeni, az

          aláírásoknak a kérdéssel azonos oldalon kell szerepelniük.

     d.) Az aláírásgyűjtő íveken a saját kezű aláírás mellett fel kell tüntetni a kezdeményező

          olvasható családi és utónevét, lakcímét, valamint személyi azonosítóját.

     e.) Az aláírásgyűjtő ívet az aláírást gyűjtő állampolgár az utolsó aláírást követően dátummal és
          aláírásával látja el.

     f.) Az aláírást gyűjtő ívet az a választópolgár jogosult támogatóként aláírni akinek a lakóhelye a
          településen van.

     g.) Az aláírás nem vonható vissza.

     h.) Aláírást gyűjteni az állampolgárok zaklatása nélkül - a Ve. tv. 48.§. /2/ bekezdésében foglalt
          kivételekkel - bárhol lehet.

     i.)  Érvénytelen az aláírás amelyet az ajánlási szabályok megsértésével gyűjtöttek.

     j.) Aki az aláírásgyűjtő ívet többször aláírta, valamennyi aláírása érvénytelen.

(5) A népszavazást kezdeményezők képviselőjét a népszavazás kiírását tárgyaló illetve értékelő
      testületi ülésre meg kell hívni.

NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

21. §

(1) Népi kezdeményezés utján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek
      eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A népi kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.

     a.) A kezdeményezés benyújtására legalább 40 választópolgár szükséges.

     b.) A aláírás gyűjtésére a SZMSZ. 20. §, (4) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(3) A polgármester - a népi kezdeményezés aláírásgyűjtő íveinek ellenőrzése eredményéről szóló
      tájékoztatás kézhezvétele után - a  következő testületi ülésen bejelentést tesz a képviselő-
      testületnek. A képviselő-testület a népi kezdeményezés tárgyalásáról a polgármesteri bejelentést
      követő 30 napon belül dönt. Amennyiben a népi kezdeményezést a /2/ bekezdés a./ pontjában
      meghatározott számú választópolgár nyújtotta be a testület köteles azt tárgyalni.

(4) A népi kezdeményezés tárgyalására a kezdeményezők képviselőjét meg kell hívni és részére
      tanácskozási jogot kell biztosítani.

(5) A népi kezdeményezés tárgyában született döntésről a lakosságot hirdetmény közzétételével kell
       tájékoztatni.

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI,

A GAZDÁLKODÁS FŐBB SZABÁLYAI

22. §

(1) A képviselő-testület évente meghatározza az önkormányzat költségvetését.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendeletben állapítja meg.

     A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a
     finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza
     meg.

(3) A költségvetés tárgyalása három fordulóban történik.

     Az első fordulóban a tárgyaláshoz a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési

     irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatainak alapos elemzése,
    helyzetfelmérés alapján költségvetési tervkoncepciót kell összeállítani, melynek keretében:

    a.) számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit,

    b.) meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, a

         kielégítés alternatíváit,

    c.) egyeztetni szükséges az igényeket, a célkitűzéseket a lehetőségekkel megfogalmazható

          a szükségletek sorrendje.

(4) A második fordulóban a költségvetési törvényben elfogadott, államháztartási törvény által
     részletezett bevételi forrásokat teljes körűen számba véve, a kiadási előirányzatok
     szakfeladatonkénti bontásban tárgyalja meg a Képviselő-testület az önkormányzat
     költségvetés tervezetét.

(5) A költségvetés tervezetében először a törvényben előírt önkormányzati feladatok megvalósításának
     módozatait kell kimunkálni, majd azt követően kerülhet sor az önként vállalható önkormányzati
     feladatok számbavételére.

(6) A harmadik fordulóban a államháztartási törvény és a költségvetési törvény által előírt
      részletezésben a költségvetési rendelet tervezetét tárgyalja és fogadja el a képviselő-testület.

(7) A polgármester a tárgyév lezárása után az államháztartásról szóló törvénynek megfelelően, zárszámadási rendelet tervezetet terjeszt a képviselő-testület elé.

(8) A képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok között átcsoportosítani nem lehet, kivéve a helyi önkormányzati feladatok ellátása érdekében a polgármester kezdeményezésére azt a képviselő-testület engedélyezi. Az átcsoportosítás jogát a képviselő-testület az általa meghatározott keretek között költségvetési rendeletében a polgármesterre átruházhatja.

VAGYONGAZDÁLKODÁS

23.§

(1) A képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos szabályokat:

   - forgalomképtelen vagyontárgyakat,

   - a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait,

              - azokat a feltételeket, amelyek szerint a vagyontárgyakról rendelkezni lehet.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. §.

(1) A Szervezeti és Működési Szabályzat kihirdetés napján lép hatályba.

(2) Az SZMSZ egy-egy példányát meg kell küldeni a képviselők részére.

Tarsoly Róbert                                                                              Csuzy Csaba

  polgármester                                                                                      jegyző

Függelékek:

1. számú függelék Tekenye Község Önkormányzata képviselő-testületének tagjai
2. Ügyrendi Bizottság tagjai
3.  Polgármesterre átruházott hatáskörök

A rendelet kihirdetése 2010. október 15. napján megtörtént.

                                                                                                                     jegyző