Szamoskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2010. 12. 10 18:00Szamoskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Az önkormányzat elnevezése
1. § (1) Az Önkormányzat elnevezése: Szamoskér község Önkormányzata, Székhelye: Szamoskér, Kossuth utca 173. sz.
(2) Működési területe: Szamosszeg község közigazgatási területe
(3) Az önkormányzat hivatala: Szamosszegi Közös Önkormányzati Hivatal ( a továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal )
Az önkormányzat jelképei
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a község címere és zászlaja
(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg
(3) Az önkormányzat képviselő-testülete "Díszpolgári cím és Szamoskér községért emlékérem" kitüntetés adományozásának rendjét külön rendeletben szabályozza.
(4) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Szamoskér község Polgármestere, Szamosszegi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője
(4) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. A település ünnepei: Március 15. Augusztus 20. Október 23.
Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai
3. § (1) A képviselő-testület döntése alapján külföldi önkormányzatokkal együttműködés létesíthető, az önkormányzat nemzetközi önkormányzati szervezethez csatlakozhat.
(2) A kapcsolat létesítéséhez és megszűntetéséhez a képviselő-testület megválasztott
tagjainak minősített többségű szavazata szükséges.
(3) Külföldi önkormányzattal való együttműködésről szóló megállapodás
megkötése a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
A helyi önkormányzás általános szabályai Az önkormányzati jogok
4. § (1) Az önkormányzata a feladat és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el.
(2) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:
a) képviselő-testülete, annak felhatalmazására
b) bizottsága,
c) helyi kisebbségi önkormányzat testülete,
d) a polgármester,
e) és helyi népszavazás hozhat.
(3) A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselők útján és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.
Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete
5. § (1) Az önkormányzat kötelező feladatként köteles gondoskodni:
a) az egészséges ivóvíz ellátásról,
b) az óvodai nevelésről,
c) az általános iskolai oktatásról és nevelésről,
d) az egészségügyi és szociális alapellátásról, gyermek és ifjúsági feladatok ellátásáról
e) a közvilágításról,
f) a helyi közutak és köztemető fenntartásáról,
g) köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését,
h) a Közös Önkormányzati Hivatal működtetéséről,
i) köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, helyi
j) hulladékgazdálkodási feladatok ellátásáról
k) helyi közművelődési tevékenység támogatásáról
l) települési könyvtár ellátásról
m) épített és természeti környezet védelméről, településrendezésről
n) vízgazdálkodásról
o) vagyongazdálkodásról
p) helyi tűzvédelmi feladatokról
(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatai során gondoskodik:
a) alapfokú művészetoktatásról
b) sport támogatásáról
c) civil szerveződések, szervezetek támogatásáról
d) vállalkozás élénkítő környezet megteremtéséről
e) felsőoktatásban tanuló tehetséges fiatalok támogatásáról
f) település üzemeltetési feladatai ellátására gazdasági társaságot alapíthat
(3) Az önként vállalt feladat megvalósítása nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását.
(4) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő- testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(5) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai.
(6) A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át.
(7) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságaira, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja át.
A képviselő-testület működése
6. § A képviselő-testület tagjainak száma: 4 képviselő + polgármester. A polgármester a képviselő-testület tagja. / a képviselők jegyzékét az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza/
A képviselő-testület ülései
7. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester – vagy az ülés elnöke – hívja össze. Akadályoztatása esetén a szabályzat 14. §./2/ bekezdésében megjelölt személy jogosult a testület üléseinek összehívására.
Az alakuló ülés
8. § (1) Az újonnan megválasztott képviselő-testület első ( alakuló ) ülését a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról az újonnan megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg, és a polgármester eskütételéig vezeti.
a) az ülés ünnepélyes megnyitása után a korelnök felkéri a helyi választási bizottság elnökét a választás végleges eredményének ismertetésére
b) a megbízólevelek átadása után az önkormányzati képviselők és a polgármester esküt tesznek, majd a polgármester ismerteti programját
c) a képviselő-testület alakuló ülésén a polgármester javaslatára titkos szavazással megválasztja az alpolgármestert, aki esküt tesz, ezt követően megállapítja a polgármester illetményét, költségtérítését, illetve az alpolgármester tiszteletdíját, és költségtérítését
d) megválasztja a bizottságokat
e) felülvizsgálja és szükség szerint módosítja az SZMSZ-t
Rendes ülés
9. § A képviselő-testület szükség szerint – saját munkatervéhez igazodva - évenként legalább 6 ülést tart.
Rendkívüli ülés
10. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja.
(2) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:
a) a települési képviselők ¼-ének indítványára / 1 fő /
b) a képviselő-testület állandó bizottságának az írásos indítványára
11. § (1) A 10. §-ban meghatározott esetekben a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának napirendjét, helyét, idejét, és indokát.
(2) A 10. §.(2) bek. a./ pontban meghatározott esetben szükséges, hogy az indítványt a települési képviselők saját kezűleg aláírják.
(3) Az indítványt az ülés elnökénél kell előterjeszteni.
12. § Amennyiben a képviselő-testület összehívására a 10. §-ban meghatározottak miatt kerül sor, akkor az ülés elnöke az indítvány benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legkésőbb 8 napon belül köteles gondoskodni az ülés összehívásáról, annak megtartásáról.
A képviselő-testület összehívásának rendje
13. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester a 7. §.(2) bekezdésének megfelelően hívja össze.
(2) A képviselőtestület összehívását a Megyei Kormányhivatal vezetője, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja.
(3) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőző legalább 5 nappal előbb kell kikézbesíteni. A rendkívüli ülésre szóló meghívót lehetőség szerint az ülés tervezett időpontja előtt 24 órával írásban vagy szóban, távközlési eszközök igénybevételével közölni kell. A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot /a település lakosságát/ az erről szóló értesítésnek a körjegyzőség hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, illetve közterületen történő elhelyezésével tájékoztatni kell.
(4) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a települési képviselőket,
b) a bizottságok nem képviselő tagjait,
c) a Cigány Kisebbségi Önkormányzat Elnökét
d) a körjegyzőt,
e) az országgyűlési képviselőt,
f) a civil szervezetek képviselőit,
g) • az önkormányzati intézmények vezetőit,
h) a könyvvizsgálót, belső ellenőrt,
i) akit a polgármester indokoltnak tart.
(5) Az írásos előterjesztések lehetőleg a meghívóval együtt, de legkésőbb az ülés megkezdéséig kerüljenek kézbesítésre.
Az ülések nyilvánossága
14. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A nyilvános ülésen kötelezően vesz részt a települési képviselő, a jegyző, a polgármesteri hivatal napirenddel érintett köztisztviselője.
(3) A képviselő-testület zárt ülést tart kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezett bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.
(4) Zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. A polgármester a törvényben, illetve az SZMSZ-ben felsorolt esetekben zárt ülés összehívását kezdeményezheti.
(5) A zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.
(6) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a körjegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vehet részt.
(7) Az intézményvezetők megbízása, kinevezése során a képviselő-testület a tevékenységi körére vonatkozó jogszabályi rendelkezések, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben és annak végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletekben meghatározott eljárási szabályok betartásával jár el.
(8) Több pályázó esetén meghallgatásuk egyenként történik, melynek során nyilatkoznak a pályázat nyilvános vagy zárt ülési tárgyalásáról, lehetőséget kapnak pályázatuk szóbeli kiegészítésére, a képviselők a pályázóhoz kérdéseket intézhetnek.
(9) A bizottsági vélemény(ek) ismertetésére és a vitára már valamennyi pályázó jelenlétében kerül sor.
(10) Ha valamelyik pályázó zárt ülést kért, az ő pályázatának vitáját külön, a kérésére elrendelt zárt ülés keretében kell lefolytatni.
A képviselő-testület ülés elnöke és jogköre
Az elnök
15. § (1) A képviselő-testületi ülés elnöke a polgármester.
(2) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük távollétében az Ügyrendi Bizottság elnöke látja el az ülés elnökének teendőit.
(3) A polgármester és az alpolgármester akadályoztatásának minősül az is, ha kizáró ok áll fenn személyével kapcsolatosan.
(4) Az elnöki teendőket nem láthatja el a napirendet előterjesztő bizottság elnöke.
16. § (1) Az elnök a képviselő-testület ülését:
a) összehívja, megnyitja, berekeszti, szünetet rendel el, megállapítja a határozatképességet, továbbá számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévőket,
b) figyelemmel kíséri a képviselő-testület munkájából való kizárási okot, ez ügyben intézkedést tehet.
(2) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:
Tárgyra térés, szó megvonása
17. § Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra. Az elnök az /1/ bekezdés szerint 2 felszólítás után megvonhatja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
Az ülés félbeszakítása
18. § Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket, az ülés ezzel félbeszakad, és elnöki összehívásra folytatódik.
Napirendi pont tárgyalásának elnapolása
19. § Az elnök, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz, és meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.
Tárgyalási szünet elrendelése
20. § Napirendi pontonként egy alkalommal az elnök – saját döntése alapján – bármelyik képviselő kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el.
Vita bezárása
21. § Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát bezárja. Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. A képviselő-testület e kérdésben szótöbbséggel, vita nélkül határoz.
Rendfenntartás
22. § (1) Ha valamely képviselő felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik képviselőt, sértő kifejezést használ, illetőleg ha egyébként a szabályzatnak a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az elnök rendre utasítja.
(2) Az elnöknek a rendfenntartás érdekében tett – a szabályzatban meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
(3) Az elnök javaslatot tesz arra, hogy a képviselő-testület a képviselőt jegyzőkönyvben rója meg.
(4) a /3/ bekezdés szerinti javaslatról a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.
A képviselő-testület ülése, határozatképesség
23. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint fele jelen van / 3 fő /
(2) Ha az /1/ bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívásának szabályai szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen szükséges tisztázni a határozatképtelenség okait.
Távollét
24. § (1) A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület ülésén, valamint annak a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja.
(2) Igazoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét, aki:
Munkaprogram, munkaterv
25. § (1) A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az Önkormányzat gazdasági programja tartalmazza.
(2) A polgármester a megválasztását követő 6 hónapon belül programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely - a testület megbízatása időtartamára - a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza. A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is rögzíti, amelyekben a feladatokat vállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak az önkormányzattól.
(3) A polgármester a gazdasági program időarányos végrehajtásáról a képviselő-testületet évente köteles tájékoztatni.
(4) A képviselő-testület rendes üléseit munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.
(5) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot lehet kérni:
a) valamennyi képviselő-testületi tagtól,
b) a képviselő-testület bizottságaitól,
c) az alpolgármestertől, körjegyzőtől,
d) a helyi kisebbségi önkormányzat elnökétől,
e) a településen működő civilszervezetek vezetőitől.
(6) A véleményeket, javaslatokat a munkatervhez a polgármesternél kell benyújtani a tárgyidőszakot megelőzően.
(7) A munkatervi javaslat a tárgyidőszak első hónapjában kerüljön beterjesztésre a képviselő-testület elé.
(8) A munkaterv főbb tartalmi elemei:
a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjai és napirendje,
b) a tervezett napirendek, előadója,
c) az előkészítésért felelős nevét,
d) azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen megvitatják,
e) közmeghallgatások időpontját és az érintett napirendet,
f) a tervezett napirendek tárgyalásához külön meghívottak megnevezését.
(9) A munkaterve elfogadásáról a polgármester javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel határoz.
A képviselő-testületi ülés napirendje
26. § A képviselő-testület ülésének / ülésnapjának / napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg.
Napirendre vétel
27. § (1) A képviselő-testület köteles a szabályzatban meghatározott módon az ülés napirendjére felvenni:
Az előterjesztések
28. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselőtestület vagy a képviselő - testület bizottsága által előzetesen javasolt rendeleti- és határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató / kivételesen szóbeli is lehet /. a helyi kisebbségi önkormányzat által előzetesen javasolt határozati javaslat, beszámoló, tájékoztató.
(2) Az írásbeli előterjesztés tartalmazza::
Képviselői önálló indítványok
29. § (1) Az előterjesztések alapján a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő képviselői önálló indítványt a polgármesternél kell a rendes ülés napját megelőzően egy nappal írásban előterjeszteni. A képviselő-testület minősített szótöbbséggel határoz, hogy a képviselői önálló indítványt felvegye-e napirendre.
(2) Képviselői önálló indítványt a polgármester, illetve a települési képviselő tehet.
(3) A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó személy nevét, az indítvány elnevezését és szövegét, és az előterjesztő saját kezű aláírását.
(4) A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványok a 27. §./1/ bekezdésében foglaltaknak megfelelő rendeleti javaslatok, illetve határozati javaslatok lehetnek.
30. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a
Nem önálló indítványok
31. § (1) Valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan benyújtható indítványok /nem önálló indítványok/:
a) - sürgősségi javaslat,
b) - módosító javaslat,
c) - bizottsági ajánlás.
Sürgősségi javaslat
32. § (1) A polgármester, a bizottságok, a képviselő és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi javaslatot indokolással kell ellátni.
(2) Sürgősségi indítványt legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző napon 12 óráig a polgármesternél lehet benyújtani.
(3) A sürgősségi indítvány kérdésében a képviselő-testület a napirend előtt egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal dönt.
Módosító javaslat
33. § A rendeleti javaslathoz és a határozati javaslathoz a 31. §./1/ bekezdésében jelöltek módosító javaslatot tehetnek. A módosító javaslatot indokolással kell ellátni, és a képviselő-testület ülését megelőző napon 12 óráig a polgármesternél lehet benyújtani.
Bizottsági ajánlás
34. § (1) A képviselő-testület bizottsága a polgármester által a részére kiadott rendeleti javaslathoz, határozati javaslathoz – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be a képviselő-testületnek.
(2) A képviselő-testület, illetve a bizottságai által előterjesztett rendeleti javaslathoz, illetve határozati javaslathoz – ha ezek a cigány kisebbségi lakosság érdekeit érintik – a helyi kisebbségi önkormányzat ajánlást nyújthat be a képviselő-testületnek. Az ajánlásnak tartalmaznia kell a kisebbségi véleményt is.
Az indítványok szabályszerűsége
35. § Az indítványnak a tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie ( 27. §./2/ és 28. §./3/ bekezdésében foglaltaknak feleljen meg ) A nem szabályszerűen benyújtott indítványt az elnök visszautasíthatja.
Kizárás a döntéshozatalból
36. § A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő legkésőbb az adott napirend tárgyalása előtt köteles bejelenteni a személyes érintettséget.
37. § .
(1) A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekintetni.
(2) A kizárásról szóló döntéshez minősített többség szükséges.
38. § (1) A képviselő-testület ülésén szót kapnak:
a) a meghívottak és az,
b) akinek az ülés elnöke szót ad.
(2) Az /1/ bekezdés a./ pontjában megjelölt azon meghívottak, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak annak a napirendnek a vitájában vehetnek részt tanácskozási joggal.
(3) Az /1/ bekezdés b./ pontjában megjelölt esetben a képviselő-testület vita nélkül dönt.
Felszólalás a képviselő-testület ülésén
39. § (1) A felszólalások típusai:
Felszólalás az ügyrendhez
40. § (1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben – a napirend tárgyalása előtt egyszer – bármelyik képviselő 2 percre szót kérhet, és javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslat elhangzása után egy fő részéről legfeljebb 2 perces hozzászólás engedélyezhető, egyébként a képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz.
(2) Amennyiben valamelyik képviselő úgy terjeszt elő ügyrendi kérdést, hogy:
a) az nem kapcsolódik az ügyrendhez,
b) tévesen hivatkozik az ügyrendre,
úgy az ülést vezető elnök az ülés további részében ügyrendi kérdésben megvonhatja a szót az illető képviselőtől.
Napirendhez kapcsolódó felszólalás
41. § (1) Egy felszólaló egy napirendi ponthoz legfeljebb két esetben szólhat hozzá. Az első felszólalás ideje 6 percnél, a második 3 percnél hosszabb nem lehet. Harmadik felszólalást a képviselő-testület engedélyez.
(2) Az előadó, a polgármesteri hivatal napirendben érintett dolgozója, a polgármester, az alpolgármester, az ülés elnöke és a jegyző több alkalommal is hozzászólhatnak.
(3) A tanácskozási joggal rendelkezők a napirend során legfeljebb egy esetben szólalhatnak fel maximum 6 percben.
(4) Az előadót megilleti a zárszó joga is.
(5) A hozzászólók sorrendjét – figyelembe véve a jelentkezés sorrendjét – az elnök határozza meg.
(6) Vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából bármelyik képviselő 2 perces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalást az elnök engedélyezi. Ha a képviselő aki egy korábbi felszólalásban név szerint lett megszólítva és erre észrevételt
kíván tenni, ez utóbbi korlátozás nem alkalmazható.
Határozathozatal előtti felszólalás
42. § Az előterjesztő és a kijelölt bizottság elnöke a határozathozatal előtt 2 percben felszólalhat.
Az önkormányzat rendelete
43. § A képviselőtestület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.
44. § A rendeletalkotás kezdeményezésére, előterjesztésére a 27. és 28. §-ra vonatkozó szabályok az irányadók.
Az önkormányzati rendelet megtárgyalása
45. § (1) A rendeleti javaslatot a polgármesterhez kell benyújtani.
(2) A polgármester gondoskodik a rendeleti javaslatnak a képviselőkhöz és az általa meghatározott érdekeltekhez történő eljuttatásáról.
(3) Az ülés elnöke a rendeleti javaslatot a képviselő-testület következő ülésén bejelenti, és egyben kijelöli az előkészítésért felelős bizottságot /bizottságokat/, és meghatározza a módosító javaslatoknak az érintett bizottságokhoz történő benyújtásának határidejét.
(4) Amennyiben a javaslat több bizottság hatáskörét is érinti, akkor az elsődlegesen felelős bizottságot meg kell jelölni.
46. § (1) A javaslatot a benyújtástól számított legkorábban 15 nap elteltével, de legkésőbb 45 napon belül a képviselő-testület ülésének napirendjére kell tűzni a 26. §. szabályai szerint.
(2) Az előterjesztő, vagy az ülés elnöke indítványozhatja, hogy a rendeleti javaslat tárgyalása általános és részletes vita lefolytatásában történjen. E kérdésben a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
47. § (1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a testületi ülésen a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazásmegkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.
(2) Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az elnök azt újabb javaslatként véleményezésre a kijelölt bizottságnak kiadhatja. A kijelölt bizottság elnökének javaslatára a képviselő-testület az újabb véleményezéstől eltekinthet.
Szavazás a rendeletről
48. § (1) A képviselő-testület a szavazás során először a módosító javaslatokról, majd a rendeleti javaslat egészéről dönt.
(2) Ha a rendeleti javaslat ugyanazon részéhez több javaslatot is benyújtottak, akkor a szavazás során a módosító indítványok benyújtásának sorrendjében kell szavazni.
49. § A rendeleti javaslat tárgyalása és a döntés meghozatala során egyéb kérdésekben, a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
Az önkormányzati rendelet kihirdetése
50. § (1) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.
(3) Az önkormányzati rendelet hiteles szövegét - a kihirdetésről szóló hirdetménnyel együtt - a helyben szokásos módon közzé kell tenni. ( hirdetőtábla, helyi újság, illetve a http://www.szamosker.hu honlapon )
A szavazás rendje
51. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.
(2) A szavazás előtt a jegyző – törvényességi kérdésben – észrevételt tehet.
(3) Az ülés elnöke a napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozatokról, javaslatokról dönt a testület.
Határozathozatal
52. § (1) Az egyszerű többséggel hozott határozat elfogadásához a jelenlévő képviselők több, mint felének egybehangzó igen szavazata szükséges.
(2) Minősített többség - a megválasztott képviselők több mint a felének ( 3 fő ) egybehangzó szavazata - szükséges a következő esetekben:
Szavazás módja
53. § A szavazás nyílt vagy titkos. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.
54. § A képviselő-testület nyílt szavazással hozza meg döntéseit. Titkos szavazást tartani az SZMSZ 13. §. /3/ - /4/ bekezdéseiben szabályozott esetekben lehet.
55. § A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazatok összeszámolásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételni.
Nyílt szavazás
56. § (1) A képviselő-testület döntéseit (rendelet, határozat) általában nyíltszavazással hozza.
(2) A szavazás kézfelemeléssel történik, de bármely képviselő javaslatára névszerinti szavazás is elrendelhető. E kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz.
(3) A képviselőtestület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt, minősített szótöbbséggel. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
Titkos szavazás
57. § (1) A titkos szavazás elrendelésére /jogszabály által meghatározott esetek kivételével/ javaslatot tehet:
Névszerinti szavazás
58. § (1) Nyílt szavazás esetén egy bizottságnak vagy legalább 3 képviselőnek a szavazás megkezdése előtt benyújtott javaslatára név szerinti szavazást kell tartani. E kérdésben a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A név szerinti szavazás esetén a körjegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A körjegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(3) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottságok száma, összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő ügyrendi kérdésekben.
Jegyzőkönyv
59. § (1) ) A képviselőtestület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A képviselő-testületi ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon
belül a jegyző köteles elektronikusan felterjeszteni a Megyei Kormányhivatal részére az internetes felületen
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányához - melyet a jegyző őriz - a jegyző mellékeli a meghívót, a jelenléti ívet, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(4) Bárki - a zárt ülés kivételével - betekinthet a képviselő-testületi előterjesztésekbe és ülésének a jegyzőkönyvébe.
(5) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
(6) A jegyzőkönyv tartalmazza:
60. § (1) A települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.
(2) A jegyző a jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét a képviselő-testület jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.
(3) A jegyzőkönyv egy-egy példányát a helyi könyvtárban és az irattárban kell elhelyezni.
(4) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és üléseinek jegyzőkönyveibe a körjegyzőség erre kijelölt irodájában, ügyfélfogadási időben.
(5) A zárt ülésről készült külön jegyzőkönyvbe az SZMSZ 13. §. /7/ bekezdésében meghatározott személyek és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal vezetője tekinthetnek be.
A települési képviselő
61. § (1) A települési képviselő a gazdasági programban megfogalmazott célkitűzések, valamint az önkormányzati feladat-és hatáskörök megvalósításáért, illetőleg Szamoskér település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt választó érdekeinek képviseletében. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.
(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követően esküt tesz.
(3) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. A képviselői minőségben hozott döntéséért kizárólag jogszabály által meghatározott esetekben vonható felelősségre.
(4) A képviselőket a polgármester, a jegyző és a Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői munkaidőben kötelesek lehetőleg soron kívül fogadni.
(5) A képviselő a képviselő-testület körjegyzőségénél igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést.
(6) Közérdekű ügyben kezdeményezheti a Közös Önkormányzati Hivatal intézkedését, amelyre a Közös Önkormányzati Hivatal 15 napon belül köteles érdemi választ adni.
(7) A képviselő kötelessége a képviselő-testület ülésein - illetve azon bizottság ülésein, amelynek elnöke, vagy tagja - részt venni. Távollétét a képviselő előzetesen a polgármesternél, illetőleg a bizottság elnökénél köteles bejelenteni. A képviselő bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.
(8) A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottság elnöknek, a bizottság tagjainak - törvény keretei között - rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.
(9) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől számítva 30 napon belül, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles háztartásában élő házas-vagy élettársának, valamint gyermekének (gyermekeinek) vagyonnyilatkozatát.
(10) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja.
(11) A vagyonnyilatkozatokat az ügyrendi, összeférhetetlenséggel, a vagyonnyilatkozatok kezelésével és ellenőrzésével foglalkozó bizottság (továbbiakban: bizottság) tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából
(12) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő- testületet.
(13) A bizottság felhívására a képviselő köteles saját illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.
(14) A képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek. Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.
(15) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a bizottságnak adja át kivizsgálásra. A bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségi bejelentést a legközelebbi képviselő-testületi ülésen ismertetni. A képviselő-testület legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.
Bizottságok
62. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó vagy ideiglenes bizottságokat hoz létre.
(2) A bizottságok belső működési szabályait a jogszabályok keretei között és e rendeletben foglaltaknak megfelelően saját maguk határozzák meg.
(3) A zárt ülés, illetőleg a titkos szavazás tekintetében az SZMSZ vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
63. § (1) A bizottságok képviselő tagjai száma legkevesebb 2 fő.
(2) Bármelyik képviselő tanácskozási joggal vehet részt bármely bizottság ülésén.
(3) Egy képviselő legfeljebb 2 állandó bizottságnak lehet tagja.
(4) A bizottság tagjaira javaslatot tehet:
64. § (1) A bizottságok a képviselő-testület munkatervéhez igazodóan végzik munkájukat.
(2) A munkatervet előzetesen – tájékoztatásul – bemutatják a képviselő- testületnek és végrehajtásáról évente számot adnak.
65. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti, de rendkívüli esetben a polgármester is összehívhatja és vezetheti.
(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:
66. § (1) A képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre
A polgármester
67. § (1) Szamoskér község polgármestere a megbízatását társadalmi megbízásban látja el. A polgármester munkaviszonya megválasztásával jön létre, és tekintetében a képviselő- testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. Megválasztását követően esküt tesz a képviselőtestület előtt.
(2) A polgármester illetményét és jutalmát a képviselő-testület határozatban állapítja meg, amelyre az alpolgármester tesz javaslatot.
(3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekinthető.
(4) A polgármester oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. A képviselő-testület hozzájárulása nélkül nem lehet felügyelő bizottság, igazgatótanács tagja, gazdasági társaság vezető tisztségviselője, szövetkezet tisztségviselője, alapítvány kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője.
(5) A polgármester törvényben, vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendeletben meghatározott feladatait, hatósági hatásköreit.
68. § (1) A polgármester a képviselőtestület működésével összefüggő feladatai különösen:
képviselőtestület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat
bírósághoz a polgármesteri tisztsége megszűntetése érdekében, melyben egyidejűleg
kérheti a polgármesternek a tisztségből történő felfüggesztését is.
Alpolgármester
69. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére egy fő alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásában látja el feladatait.
A Közös Önkormányzati Hivatal
70. § (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok, és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására egységes hivatalt hoz létre. A hivatal elnevezése: Szamosszegi Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: Szamosszeg, Bercsényi Miklós utca 6
(2) A Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal a jegyző által elkészített ügyrend szerint működik, amely a Közös Önkormányzati Hivatal feladatait, valamint belső szervezeti egységek és a köztisztviselők közötti munkamegosztását tartalmazza.
(4) A Közös Önkormányzati Hivatal ügyrendjét a 4.sz. függelék tartalmazza.
(5) A Közös Önkormányzati Hivatal a helyi kisebbségi önkormányzat munkájához az alábbi segítséget nyújtja:
a) - meghívók, előterjesztések készítésének adminisztrációs feladatai,
b) - az ülésekről jegyzőkönyv készítése, és ehhez kapcsolódó egyéb adminisztrációs feladat,
c) - jogszabályok hozzáférési lehetőségének biztosítása,
d) - a kisebbségi önkormányzat részére helyiség biztosítása.
(6) A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselőjét a tudomására jutott állami szolgálati és üzleti/magán/ titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség - az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek alapulvételével - kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a közhivatal betöltése után is fennáll. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője minden olyan adatot, információt, tényt köteles a jegyző tudomására hozni, amely az előbbi kötelezettségét befolyásolja.
(7) A Közös Önkormányzati Hivatal önálló jogi személy. Az önkormányzat éves költségvetésével a képviselő-testület által megállapított keretek között gazdálkodik. Felügyeleti szerve Szamosszeg – Szamoskér Községek Képviselő-testülete, amely az alapítói jogosítványokat is gyakorolja.
(8) A képviselő-testület vagyonával a Közös Önkormányzati Hivatal – az Ötv. korlátai, a testületek vagyongazdálkodási rendeletének előírásai szerint – végezhet vállalkozói tevékenységet.
(9) A Közös Önkormányzati Hivatal feladata:
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
71. § A helyi népszavazás és népi kezdeményezés szabályait külön önkormányzati rendelet szabályozza.
Lakossági fórumok
72. § (1) A képviselő-testület rendszeresen gondoskodik a falugyűlés évenkénti megtartásáról. Időpontját a képviselő-testület határozza meg.
(2) A falugyűlésen tájékoztatni kell a lakosságot a képviselő-testület működéséről, a fontosabb határozatok végrehajtásáról, az önkormányzati rendeletek érvényesüléséről, az előző költségvetési év eredményeiről, illetve az adott év fontosabb beruházásairól.
(3) A képviselő-testület a falugyűlés előkészítésével, összehívásával a polgármestert bízza meg. A falugyűlés elé kerülő előterjesztést a képviselő-testület előzetesen megtárgyalja, és véleményt nyilvánít.
(4) A falugyűlésen elhangzott javaslatok nyomán hozott intézkedésekről a helyben szokásos módon a lakosságot tájékoztatni kell.
(5) A falugyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely rögzíti a résztvevő választópolgárok számát, a meghívottak nevét, a tárgyalt napirendeket, a tanácskozás lényegét. A jegyzőkönyv elkészítéséről a körjegyző gondoskodik.
(6) A falugyűlés időpontjáról, helyéről és a tervezett napirendjéről a polgármesteri hivatal a lakosságot a helyben szokásos módon, az ülés előtt 3 nappal korábban értesíti.
(7) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a körjegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
(8) A közmeghallgatás időpontját a képviselő-testület határozza meg éves munkatervének elfogadásakor.
(9) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell legalább 3 nappal korábban.
(10) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, azon bárki időkorlátozás nélkül fejtheti ki véleményét, közérdekű kérdést, illetve javaslatot tehet.
(11) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a körjegyző gondoskodik.
Az önkormányzat költségvetése
73. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az Államháztartásról szóló törvény alapján kell elkészíteni, jóváhagyni és végrehajtani, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetés határozza meg.
(2) A költségvetési rendelet tervezetet a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
74. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) Az önkormányzati intézmények pénzügyi, gazdasági ellenőrzését a képviselő- testület bizottsága, a Közös Önkormányzati Hivatal és a könyvvizsgáló útján látja el.
(3) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr útján gondoskodik.
Az önkormányzat vagyongazdálkodása
75. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából, és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.
(2) Az önkormányzat vagyonával való rendelkezési jog gyakorlásának szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
Az önkormányzat alaptevékenysége és kiegészítő tevékenysége
76. §
Önkormányzat alaptevékenysége
Szakfeladat száma |
Szakfeladat megnevezése |
---|---|
680002 |
Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése |
750000 |
Állategészségügyi tevékenység |
813000 |
Zöldterület-kezelés |
889102 |
Gyermekek napközbeni ellátása |
889921 |
Szociális étkeztetés |
889928 |
Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás |
910501 |
Közművelődési tevékenységek |
931102 |
Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése |
960302 |
Köztemető - fenntartás és - működtetés |
Cofog száma |
Cofog megnevezése |
---|---|
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
011220 |
Adó-, vám és jövedéki igazgatás |
013320 |
Köztemető-fenntartás és működtetés |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
016010 |
Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek. |
016020 |
Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek. |
016080 |
Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények |
041140 |
Területfejlesztés igazgatása |
041231 |
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
041232 |
Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
042180 |
Állategészségügyi tevékenység |
045160 |
Közutak hidak alagutak üzemeltetése fenntartása |
047410 |
Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek |
051030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
052020 |
Szennyvíz gyűjtése tisztítása elhelyezése |
063020 |
Víztermelés kezelés, ellátás |
064010 |
Közvilágítási tevékenység |
066010 |
Zöldterületkezelési tevékenység |
066020 |
Város és községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
072112 |
Háziorvosi ügyeleti ellátás |
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás. |
081030 |
Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése |
082042 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
082091 |
Közművelődés- közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
104030 |
Gyermekek napközbeni ellátása |
107051 |
Szociális étkeztetés |
107055 |
Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás |
900060 |
Forgatási és befektetési célú finanszírozási műveletek |
A helyi kisebbségi önkormányzat
77. § (1) A helyi kisebbségi önkormányzat alapvető feladata a Szamoskér élő cigány kisebbség érdekeinek védelme és képviselete a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben és a települési önkormányzat által megállapított
feladat és hatáskörök gyakorlásával. Tevékenységét a saját hatáskörben kidolgozott és elfogadott Szervezet és Működési Szabályzat alapján végzi.
(2) A kisebbségi önkormányzati feladat és hatáskörök a kisebbségi önkormányzat képviselő- testületét illetik meg. A kisebbségi önkormányzat a normatív állami hozzájárulást a települési önkormányzat útján veszi igénybe.
(1) A kisebbségi önkormányzatot a normatív állami hozzájárulás a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályok szerint illeti meg.
(4) Szamoskér Község Önkormányzata saját költségvetéséből a kisebbségi önkormányzat működésére pénzeszközt adhat át.
(5) A kisebbségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal vesz részt a települési önkormányzat képviselő-testületének ülésein és gondoskodik a kisebbség jogainak érvényesítéséről.
(6) A kisebbségi önkormányzat Szamoskér község képviselő-testületétől és szerveitől kisebbségi ügyekben tájékoztatást kérhet, javaslatot tehet, intézkedést kezdeményezhet.
(7) A Közös Önkormányzati Hivatal a helyi kisebbségi önkormányzat működéséhez szükséges jogi és egyéb szakmai, valamint adminisztratív és technikai segítséget nyújt, ellátja ügyviteli feladatait. Ennek keretében helyiséget biztosít a kisebbségi önkormányzati ülések, a fogadóórák és az általuk szervezett rendezvények számára adatokat, információkat szolgáltat.
(8) A kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete tagjainak nevét és lakcímét az SZMSZ 3.sz függeléke tartalmazza.
Az önkormányzat döntései
78. § (1) Az önkormányzat döntései: - önkormányzati rendelet, - önkormányzati határozat.
(2) Az önkormányzat rendeleteit és határozatait naptári évenként külön, külön, folyamatos sorszámmal kell ellátni - rendelet esetében a kihirdetés, határozat esetében pedig a meghozatal dátumára utalva - a következők szerint:
a) Az önkormányzati rendeletek jelzése:
b) Szamoskér községi Önkormányzat …../20… (……. ) önkormányzati rendelete
Az önkormányzati határozatok jelzése:
ba) Szamoskér községi Önkormányzat …./20… (…. ) határozata
(3) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.
(4) A testületi határozatokról a jegyző betűrendes és határidő nyilvántartást vezet.
(5) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
Vegyes és záró rendelkezések
79. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetésének napját az SZMSZ eredeti példányán fel kell tüntetni.
(2) Kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.
(3) Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.
(4) Az SZMSZ-t a Közös Önkormányzati Hivatal hirdető tábláján mindenki számára hozzáférhető helyen és módon kell kifüggeszteni.
(5) Az SZMSZ-t mellékleteivel és függelékeivel együtt meg kell küldeni: