Újfehértó Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény  6.§. (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 5.§. (2) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró

Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítész,

ÁNTSZ Nyíregyházi Kirendeltsége,

Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség,

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Debreceni Regionális Irodája,

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága,

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földhivatal,

Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága,

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság,

Nemzeti Közlekedési Hatóság Debrecen,

Nemzeti Közlekedési Hatóság Közlekedési Alágazatok Főosztály

Nemzeti Hírközlési Hatóság Debrecen,

Nyírségi Vízgazdálkodási Társulat,

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Miskolci Bányakapitányság,

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,

HM Honvéd Vezérkar Hadműveleti és Kiképzési Csoportfőnökség,

Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóság

az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban Étv.) 9.§. (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítész,

az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 2.§. (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörben eljáró Újfehértó Város önkormányzatának Jegyzője, mint I. fokú építésügyi hatóság véleményének kikérésével

a következőket rendeli el:

I. Fejezet
Általános rendelkezések

1.§.

1. Értelmező rendelkezések

E rendelet alkalmazásában:

1. Főépület:

1.  szálláshely,
2. lakás,
3. helybeni fogyasztásra is szolgáló vendéglátó épület
4. egyházi épület,
5. nevelési és oktatást szolgáló épület,
6. egészségű és szociális intézményépületek,
7. műterem,
8. alapfokú ellátást szolgáló és
9. egyéb szolgáltató építmények.

2.  Gazdasági zóna: Az építési hely azon része, ahol a lakás céljára szolgáló rendeltetési egység kivételével bármely – az övezetben egyébként megengedett – tevékenység céljára építmény elhelyezhető.

3. ^[1]

4.  Lakó-zóna: Az építési hely azon része, ahol lakás céljára rendeltetési egység elhelyezhető. 

5. Melléképület:

1. járműtároló,
2. nyári konyha,
3. mosókonyha szárító,
4. tároló építmények (tüzelőanyag és más tároló, szerszámtároló, kisgéptároló, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta),
5. állattartás céljára szolgáló építmények,
6. kazánház.

6. ^[2]

7. Tervezett kiskörút: Kossuth Lajos u. – Dózsa György – tervezett (a 150 hrsz-ú csatorna nyomvonalán haladó) út – tervezett (a Katona József u-i telekvégekből kialakított) út – tervezett (a Petőfi u-i telekvégek melletti mezőgazdasági területekből kialakított) út – Vasvári Pál u. – Tokaji út – Bem József u.

8. Városközpont (melynek területi érvényességi határa):

   É-on : Bem u. 2350 hrsz., Farkasnyári u. 2340 hrsz., 2320/2 hrsz., 1772 hrsz.,

   1716 hrsz., Széchenyi u. 1669 hrsz. telkek É-i határa, Kürt u. É-i széle.

   K-en : Damjanich utca K-i széle, belterületi határ,

   D-en : Tervezett belterületi határ, Debreceni u. 3808/1 hrsz., 3806 hrsz. telkek

   É-i határa, Óvoda köz, Dózsa György u., Dózsa köz, Kisrétkör D-i oldal,

   Táncsics M. u. 3554/2 hrsz. É-i oldal, 3554/1 hrsz.,

 Ny-on:      Bem utca és D-i folytatása.

9. Zárt- Hézagosan zártsorú beépítés: Olyan egyedi beépítési mód, ahol az építési hely, a zártsorú beépítés szabályai szerint jelölendő ki, az azon belüli épületelhelyezés azonban az építtető szándékainak megfelelően a teljes telekszélesség végigépítésével zártsorú, vagy legalább három méter kapubehajtó szélességet elhagyva hézagosan- zártsorú, ahol a hézagot min. 3,0 méter magasságú épített kerítéssel, kapuépítménnyel  lezárva lehet elhelyezni.

10.^[3]

II. Fejezet
Településrendezési követelmények

2. A terv területének felhasználása

^[4]2.§.

Terület-felhasználás szerinti övezetek, építési övezetek

(1) A város igazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagozódik.

(2)A település igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi terület felhasználási egységre osztottak (a terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza):

a) Lakóterületek:

aa) Kisvárosias lakóterületek (Lk)

ab) Kertvárosias lakóterületek (Lke)

ac) Falusias lakóterületek (Lf)

b) Vegyes területek:

ba) Településközponti területek (Vt)

bb) Központi vegyes területek (Vk)

c) Gazdasági területek:

ca) Kereskedelmi, szolgáltató területek (Gk)

cb) Ipari gazdasági területek – egyéb (Ge)

cc) Ipari gazdasági területek – zavaró (Gip)

cd) Mezőgazdasági major (Gip-1)

d) Különleges területek:

da) Különleges intézményi (Ki)

db) Különleges hulladék elhelyezésére szolgáló és szennyvíztároló terület (Kh)

dc) Különleges építményi (szélkerék elhelyezésére szolgáló) terület (Ksz)

dd) Különleges kegyeleti célú építményi (működő temető) terület (Ki-t)

de) Különleges sportolási célú tevékenységekre (versenysport, szabadidős) szolgáló terület (Kps)

df) Különleges lovas turisztikai terület (Klo)

(3) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi terület felhasználási egységre osztottak (a terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza):

a) Zöldterületek:

aa) Közparkok (Z)

b) Erdő területek:

ba) gazdasági erdő területek (E, Eg)

bb) védelmi erdő területek (Ev)

c) Különleges területek:

ca) Kegyeleti park területe (Kio-kep)

cb) Megújuló megújuló energiaforrások céljára szolgáló terület (Kmsz-1)

4. Mezőgazdasági területek:

da) mezőgazdasági kertes területek (Mz)

db) mezőgazdasági általános terület (Má)

dc) mezőgazdasági korlátozott használatú terület (Mk)

e) Vízgazdálkodási terület:

ea) vízgazdálkodási területek (V)

f) Közlekedési terület:

fa) közlekedési és közmű (KÖu)

fb) közlekedési vasút (KÖk) 

fc) közlekedési gyalogos (KÖgy)

3. Szabályozási elemek

^[5]3.§.

4. Szabályozási elemek módosítása

^[6]4.§.

5. Övezetekre vonatkozó általános előírások

5. §.

(1)  Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és egyéb tevékenységek céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető.

^[7](2) A közművesítettség fokozatai:

1. Teljes közművesítettség szükséges vegyes, falusias, kertvárosias, kisvárosias lakó területeken, továbbá ipari-gazdasági és kereskedelmi szolgáltató valamint egyes különleges területeken (közhasznú sportcélú, sportolási célú és intézményi területek).
2. Részleges közművesítettség szükséges egyes különleges területeken (hulladéklerakó, kegyeleti célú területek).
3. A településen ahol nincs szennyvízcsatorna hálózat, ott a teljes közművesítettség helyett a részleges közművesítettség is megengedhető, a csatornázás hiányának megszűntéig.
4. Részleges közművesítésnél zárt rendszerű szennyvíztározó létesítése szükséges. Ahol szennyvízcsatorna van az utcában a csatornára való rákötés kötelező.”

^[8](3) A szabályozási tervlapon jelölt, a széleróziónak kitett terület övezetében, a szélerózió mértékének csökkentése érdekében a mezővédő erdősáv illetve erdőterület telepítése elsődleges prioritású.

^[9](4) A szabályozási tervlapon jelölt, a térségi komplex táj rehabilitációt igénylő terület övezetében, anyag nyerőhelyet kialakítani nem lehet.” 

 (5) –(7)^[10]

III. Fejezet
A beépítésre szánt területek

6. A területre vonatkozó általános előírások

6. §.

(1) A terv területén építési telket alakítani a terv vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet.

(2) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával helyezhetők el.

(3) ^[11]

7. Épületek, építmények elhelyezésének szabályai

7. §

(1) Az egyes építési övezetekben az övezeti előírásoknak megfelelően építési telket kell kialakítani.

(2) Azokon a helyeken, ahol az oldalsó telekhatárok nem merőlegesek az utcai telekhatárra, ott az épületet nem kötelező az utcai telekhatárral párhuzamosan építeni, hanem az oldalhatára merőlegesen is elhelyezhető az épület a minimálisan megadott előkerti méret betartása mellett.

(3) Lakó-zónában olyan rendeltetési egység, vagy melléképület melynek elhelyezése a lakófunkciót zavarhatja nem helyezhető el csak az építési hely gazdasági zóna-részén. A lakófunkciót nem zavaró, építési övezetben megengedett egyéb rendeltetési egység vagy melléképület a lakózónában is elhelyezhető.

8. §

(1) A tetőterek beépítése a megengedett maximális építménymagasságok betartásával engedélyezhető, meglévő magastetős épületek tetőtereinek beépítése és lapos tetős  épületek tetőráépítése esetén is. Egy épületen belül csak egy tetőtéri építményszint létesíthető, melyet egy légtérben levő galériaszint kiegészíthet.

(2) Zárt- és hézagosan zárt épület-elhelyezés esetén a tetőgerincet utcával párhuzamosan kell kialakítani, és az épületet előkert nélkül, az utcavonalon kell elhelyezni.

9. §

Az épületek pinceszintjei a hátsókert irányába, terepszint alatti építményei a hátsó- és oldalkertek irányába építési helyen kívül is engedélyezhetőek. Az előkert minimális méretén belül pinceszint, illetve terepszint alatti építmény és lehajtó rámpa nem engedélyezhető. A hátsókert irányába létesülő pinceszint, esetén minimum 3,00 méter hátsókertet kell tartani.

10. §

Új utcai kerítés csak a hatályos településrendezési tervben rögzített szabályozási vonalon építhető. Meglévő jogi telekhatáron, amennyiben az nem felel meg a hatályos településrendezési tervben rögzített új szabályozási vonalnak, kerítés nem létesíthető.

^[12]11.§.

Az épületeken elhelyezett reklámok, információs táblák csak a homlokzat részeként arra a célra megtervezett és kialakított felületeken helyezhetők el.”

12. §

A helyi védelem alól bontás miatt kikerült ingatlanokra építési engedély akkor adható, ha az építeni tervezett épület jellegében, tömegében, karakterében, építészeti -, utcaképi megformálásában azonos a lebontott épülettel.

^[13]13. §

A telken kötelezően zöldfelületi célra használandó területet kialakítani a szabályozási tervlapon jelölt helyeken, az alábbiak szerint kell:

1. Az építési telken belüli kötelező zöldfelületet, háromszintes növényállomány telepítésével, őshonos fajok alkalmazásával kell kialakítani ipari gazdasági területek esetén. Kereskedelmi, gazdasági szolgáltató területek esetén legalább egysoros fasor telepítését jelenti, őshonos fajok alkalmazásával. Egyéb területeken legalább egyszintes növényállomány szükséges.

A nem egy ütemben megvalósuló beépítés esetén, a telek kötelező zöldfelületének megvalósított területe a beépítésre igénybe vett terület arányában megosztható.

14.§.

(1) A rendelet hatálybalépésekor már meglévő magánút csak abban az esetben tartható meg, fejleszthető tovább, illetve vehető igénybe új telkek kialakítására (megközelítésére), amennyiben annak igénybevett része, vagy teljes egésze megfeleltethető a hatályos szabályozási tervben rögzítetteknek.

(2)^[14]

(3) Utak, járdák burkolatainak helyreállítása annak a kötelessége, akinek érdekében a burkolat felbontása történt, illetve akinek érdekében az állagromlás bekövetkezett. Az útburkolatot minden esetben legalább egy forgalmi sáv, a járdákat pedig teljes szélességben kell helyreállítani. A járdák helyreállítása során az eredetitől eltérő burkolat is előírható.

15.§.

(1) Az egyes övezetekben előírt legnagyobb építmény magasság - ha a sajátos előírások másként nem rendelkeznek - az épület utcai homlokzatánál nem léphető túl.

(2)-(3)^[15]

8. Építmények közötti legkisebb távolság

16.§.

(1) A szomszédos telkeken az épületek közötti legkisebb távolság nem lehet kisebb az OTÉK 36.§. (1) bekezdésben előírtaknál.

(2) A telepítési távolságot az OTÉK 36.§.(2) bekezdése szerint kell meghatározni, kivéve  az OTÉK 35.§. (7) bekezdése szerinti hátsókert méretének szabályozását.

(3) Tűztávolság: OTÉK 36.§.(3) bekezdés szerint.

(4) Nem védett területeken a szabályozott beépítési módon belül az oldalhatáron álló beépítési mód esetén az OTÉK által meghatározott építési helyen belül az épület csak telekhatáron, vagy attól max. 0,50 m-re állhat, kivéve:

a. Ha a telek szélessége meghaladja a 16 métert, az épület elhelyezése az oldalhatártól számított 1,00 méter széles csurgótávolság elhagyásával is lehetséges.

b.  Amennyiben a telek szélessége meghaladja a 25 métert, az épület elhelyezése az oldalhatártól számított 3,00 méter elhagyásával, vagy az építési helyen belül szabadonállóan  is lehetséges.

(5)^[16]

9. Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása

^[17]17. §

„17.§.

(1) Az előkertek mélységét az építési övezetben – amennyiben a szabályozási terveken feltüntetettek másként nem rendelkeznek – az adott építési telek környezetben kialakult beépítéshez igazodóan kell meghatározni. Az új épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 1/2-a kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell kerüljön. Ez alól kivételt képeznek a sport, az egyházi, az oktatási rendeltetésű építmények, amelyeknek az előkerti mérete legfeljebb 10,0 méterre módosítható.

(2) Az oldalkertek mérete az előírt megengedett legnagyobb építménymagasság mértéke, szabadon álló beépítés esetén az 50 %-a.

(3) A belterület északi oldalán, a külterületi szabályozási tervlapon ábrázolt, Nyíregyházi-Széchenyi-4788 hrsz-ú utak által határolt Gk1 jelű építési övezetben,

a) kialakult, maximum 14,0 méter utcavonali telkek, oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetben a telepítési távolság 4,0 méterig csökkenthető, ha az egymást átfedő szemben fekvő homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helységenként 0,40m² nyíló felületnél nem nagyobbak. Ezen előírás maximum 6,0 méteres építménymagasságig alkalmazható.

b) a szomszédos telkeken meglévő és tervezett építmények közötti legkisebb telepítési távolság az I-III. tűzállósági fokozatú – nem éghető anyagú, külső térelhatároló szerkezetű, falazatú, burkolatú, illetve héjazatú épületeknél 4,0 méterig csökkenhet, beépítési módtól függetlenül, ha az egymást átfedő szemben fekvő homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helységenként 0,40m2 nyíló felületnél nem nagyobbak. Ezen előírás maximum 6,0 méteres építménymagasságig alkalmazható.

(4) A hátsókert legkisebb mérete 6 méter. Ez alól kivételt képeznek azok az építési övezetek, ahol a szabályozási terveken kivételesen feltüntetésre kerültek a hátsókert építési határvonalai.”

10. Átmenő telkekre vonatkozó rendelkezések

18.§.

(1)  Átmenő telkeknél a beépítést kötelezően mindig a magasabb rendű útvonal felőli oldalon kell megvalósítani az építkezés első ütemében.

^[18](2) Azon átmenő (két közterületre nyíló) ingatlanok esetén, melyek hátsókertje gyűjtő- vagy forgalmi út felőli, legalább 3 m szélességű zöldfelületet kell - takarás céljából – kialakítani.”

 (3)^[19]

11. Melléképítmények elhelyezése

^[20]19.§.

12. Építési szabályok közterületen

20.§.

(1) Közterületen mobil építmények (kiülő teraszok, reklámvitrinek, mobil elárusító helyek csak a saját telephellyel rendelkező vállalkozások számára engedélyezhető, a telküknek közterülettel érintkező szakaszán.

(2)  Közterületről látható homlokzatfelületen nem helyezhető el egy rendeltetési egységre jutóan 2 m²-nél nagyobb reklámtábla vagy reklámjellegű homlokzat-festés.

(3) Közterületről kisgarázsok közvetlenül nem nyithatók.

13. A „kismélységű” telkek beépítésére vonatkozó külön előírások

21. §.

(1) A 30,0 m mélységet el nem érő kismélységű telkek esetében, a telek beépítésére vonatkozó általános és egyedi övezeti előírásoktól eltérő szabályokat is be kell tartani.

(2) Kismélységű teleknek azok az építési telek minősülnek, melynek építési oldalon mért mélysége feltéve, hogy a szemközti telekhatártól max. 5m-el rövidebb a 30,0 métert nem éri el. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszától való eltérés 5m –nél nagyobb, a két oldal átlagának értékét kell figyelembe venni. A „kismélységű” telkekre vonatkozó sajátos előírásokat lehet a fenti értéknél legfeljebb 5 %-al nagyobb mélységű telkekre is alkalmazni.

(3) Ha a kismélységű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni. Ha a szomszédos telken már épület található, ahhoz tűzfallal kell csatlakozni, vagy az övezetben előírt hátsókert méretet kell tartani.

(4) Ha a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság értéke (mely egyben tűztávolság is) jelenti a betartandó hátsó kert méretét.

(5) Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti „kismélységű” teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni.

14. Belvízzel érintett területek, telkek beépítésére vonatkozó külön előírások

^[21]22. §

(1) A mély fekvésű belvízzel veszélyeztetett területeken építeni, az alábbiak betartásával lehet:

a) az építési telken talajfeltöltést alkalmaznak és

b) az épületek létesítésénél, az alapozási/vízszigetelési technológiát úgy kell megválasztani, hogy az megjelenő belvíz ellenére is biztonságosan funkcionáljon, mindenféle épületszerkezeti vagy egyéb károsodás nélkül.

c) vagy a vízelvezetés belvízrendezés keretében megoldásra kerül az egész érintett telektömbben.

(2) A talajfeltöltés szintjének, a telek előtti burkolt út koronaszintjéhez viszonyított -0,20m/+0,50m magasságkülönbségen belül kell lennie. A talajfeltöltést úgy kell kialakítani, hogy az utcafronti kerítéstől számítva, a telek teljes szélességében, az igénybe vett építési helyet meghaladóan, a hátsókert irányába, legalább 10,0 méterrel meghaladja. Pinceszint, szennyvízgyűjtő műtárgy az ilyen területeken kizárólag csak talajvíznyomás elleni szigetelés kialakításával építhető.

15. Kisvárosias lakóterület

^[22]23. §

(1) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

a) A kisvárosias lakóterület építési helyén belül elhelyezhető főépületek:

aa) Lakóépület

ab) A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

ac) Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

ad) A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény

ae) Sportépítmény

b) Melléképületek közül a terület építési helyén belül elhelyezhető:

ba) Járműtároló (az utcafronton csak a főépület tömegében elhelyezve)

bb) Tároló építmények (szerszám, tüzelőanyag, kisgép)

c) Melléképítmények közül az övezetben elhelyezhető:

ca) Közmű becsatlakozási műtárgy

cb) Közműpótló műtárgy

cc) Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

cd) Háztartási célú kemence, jégverem, zöldséges verem

ce) Kerti építmény

cf) Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

d) A kisvárosias lakóterület építési helyén belül kivételesen elhelyezhető főépületek:

da) szálláshely-szolgáltató épület

db) igazgatási épület

dc) A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület

dd) Sportépítmény 

(2) Kivételesen sem helyezhető el az övezetben szikkasztó jellegű szennyvíz akna, állattartó épület.

(3) Az övezetben az alábbi kereskedelmi-szolgáltató, vendéglátó- és egyéb kisüzemi tevékenységi csoportok és azok építményei kivételesen sem helyezhetőek el:

           a) ) ha a rendeltetési-egység kiszolgálására egynél több 3,5 t, vagy annál nagyobb

            önsúlyú tehergépjármű szolgál”

b) a településképi szempontból zavaró látványú tevékenység céljára szolgáló épület

c) a tevékenység jellegéből eredően jelentős kiszolgáló és vendégforgalmat gerjesztő (a rendeltetési egységekhez számított gépjármű parkoló szám 150%-át meghaladó), illetve a környezetében a forgalomnövekedéssel, vagy a szükséges forgalomtechnikai beavatkozásokkal a környezet minőségét kedvezőtlenül befolyásoló, zavaró hatást keltő, a 10. mellékletben szereplő tevékenységek

(4) Az kisvárosias lakóterületen a 3. mellékelt szerinti jellemzővel rendelkező építési övezeteket kell alkalmazni a szabályozási tervekben megadott helyeken.

(5) Kisvárosias lakóterületen rendeltetési egységenként legalább 80 m²   telekhányadot kell biztosítani, de max. 12 rendeltetési egység lehet. Nem lakás esetén minden megkezdett 100 m² nettó épület-szintterület egy rendeltetési egységnek számít

(6) Az övezetben nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.

^[23]24.§.

(1) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatártól számított 1,0 méteren belül kell elhelyezni

(2) Oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetben, saroktelken szabadonálló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 20,0 m széles és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak. Közbenső telken, szabadon álló épület elhelyezés akkor engedélyezhető, ha a telek legalább 22,0 m széles és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

(3) Az elő-, oldal-, hátsókert előírásai:

a) Az előkertek mélységét az építési övezetekben – amennyiben a szabályozási terveken feltüntetettek másként nem rendelkeznek – az adott építési telek környezetben kialakult beépítéshez igazodóan kell meghatározni. Az új épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 1/2-a kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell kerüljön. Ez alól kivételt képeznek a sport, az egyházi, az oktatási rendeltetésű építmények, amelyeknek az előkerti mérete legfeljebb 10,0 méter.

b) Az oldalkertek legkisebb szélessége minden esetben minimum 7,5 méter.

c) A hátsókert legkisebb mérete 6 méter.

(4) Az építési telek építési oldalán, illetve a hátsó telekhatárán álló határfalat legalább tűzfalként kell kialakítani. Zártsorú beépítési mód esetén a szomszédos telek felé tetőfelület nem lejthet.

(5) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztérium rendelete szerinti területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettség zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

(6) Az utcai kerítéseket épített jelleggel, az épület homlokzatával egységes építészeti megjelenéssel, legalább 30%-ban áttört formában kell kialakítani:

a) A kerítésmagassága 1,5-1,7 m közötti (de a csatlakozó kerítésekhez igazodó) értékben határozandó meg.

b) A kerítésmezők kitöltéséhez fa, fém (kovácsoltvas), kő, műanyag, tégla alkalmazható.

^[24]25.§.

^[25]26 .§.

16. Kertvárosias lakóterület

^[26]27. §.

(1) A kertvárosias lakóterület több önálló rendeltetési egységet magában foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. Kertvárosias lakóterület maximum 5,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, a helyi lakosságot ellátó, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. Ez alól kivételt képeznek a sport, az egyházi, az oktatási, az egészségügyi rendeltetésű építmények, amelyeknek a megengedett max. építménymagassága legfeljebb 7,50 méter, legnagyobb beépítettsége 25% és előkert mélysége max. 10,0 méter.

a) A kertvárosias lakóterület építési helyén belül elhelyezhető főépületek:

aa) Legfeljebb négylakásos lakóépület

ab) A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

ac) Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

ad) A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény, egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület

ae) Sportépítmény

af) A helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény

ag) A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, tároló épület)

b) Melléképületek közül a terület építési helyén belül elhelyezhető:

ba) Járműtároló (az utcafronton csak a főépület tömegében elhelyezve)

bb) Tároló építmények (szerszám, tüzelőanyag, kisgép)

c) Melléképítmények közül az övezetben elhelyezhető:

ca) Közmű becsatlakozási műtárgy

cb) Közműpótló műtárgy

cc) Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

cd) Háztartási célú kemence, jégverem, zöldséges verem

ce) Kerti építmény

cf) Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

(2) Kivételesen sem helyezhető el az övezetben szikkasztó jellegű szennyvíz akna.

(3)      Az övezetben az alábbi kereskedelmi-szolgáltató, vendéglátó- és egyéb kisüzemi

           tevékenységi csoportok és azok építményei kivételesen sem helyezhetőek el:

a) ha a rendeltetési-egység kiszolgálására egynél több 3,5 t, vagy annál nagyobb önsúlyú tehergépjármű szolgál

b) a településképi szempontból zavaró látványú tevékenység céljára szolgáló épület

c) a tevékenység jellegéből eredően jelentős kiszolgáló és vendégforgalmat gerjesztő (a rendeltetési egységekhez számított gépjármű parkoló szám 150%-át meghaladó), illetve a környezetében a forgalomnövekedéssel, vagy a szükséges forgalomtechnikai beavatkozásokkal a környezet minőségét kedvezőtlenül befolyásoló, zavaró hatást keltő, a 10. mellékletben szereplő tevékenységek

(4)       A kertvárosias lakóterületen a 2. mellékelt szerinti jellemzővel rendelkező építési   övezeteket kell alkalmazni a szabályozási tervekben megadott helyeken.

(5) Kertvárosias lakóterületen rendeltetési egységenként legalább 150 m²   telekhányadot kell biztosítani. Nem lakás esetén minden megkezdett 200 m² nettó épület-szintterület egy rendeltetési egységnek számít.

(6) Az utcai kerítéseket épített jelleggel, az épület homlokzatával egységes építészeti megjelenéssel, legalább 50%-ban áttört formában kell kialakítani:

a) A kerítésmagassága 1,5-1,7 m közötti (de a csatlakozó kerítésekhez igazodó) értékben határozandó meg.

b) A kerítésmezők kitöltéséhez fa, fém (kovácsoltvas), kő, műanyag, tégla alkalmazható.”

^[27]28 .§.

(1) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatártól számított 1,0 méteren belül kell elhelyezni

(2) Oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetben, saroktelken szabadonálló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 20,0 m széles és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak. Közbenső telken, szabadon álló épület elhelyezés akkor engedélyezhető, ha a telek legalább 22,0 m széles és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

(3) Az elő-, oldal-, hátsókert előírásai:

1. Az előkertek mélységét az építési övezetekben – amennyiben a szabályozási terveken feltüntetettek másként nem rendelkeznek – az adott építési telek környezetben kialakult beépítéshez igazodóan kell meghatározni. Az új épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 1/2-a kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell kerüljön. Ez alól kivételt képeznek a sport, az egyházi, az oktatási rendeltetésű építmények, amelyeknek az előkerti mérete legfeljebb 10,0 méter.
2. Az oldalkertek legkisebb szélessége minden esetben minimum 6,0 méter. Ez alól kivételt képeznek a 27.§. (1) bekezdésben kivételként felsorolt rendeltetésű épületek, amelyek esetében minimum 7,5 méter.
3. A hátsókert legkisebb mérete 6 méter.

(4) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztérium rendelete szerinti területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettség zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

(5) Új telek kialakításánál a kialakítható építési telek legnagyobb szélessége 35 m, illetve az így kialakított telekterület nem haladhatja meg a 4000m²-t.

(6) Az övezetben az utcafronti telekhatártól számított 35,0 méter távolságig állattartó épület nem helyezhető el.”

^[28]29 .§.

^[29]30 .§.

17.Falusias lakóterület

^[30]31. §.

A falusias lakóterület maximum 5,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, a helyi lakosságot ellátó, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. Ez alól kivételt képeznek a sport, az egyházi, az oktatási rendeltetésű építmények, amelyeknek a megengedett max. építménymagassága legfeljebb 7,50 méterre módosítható.

a) A falusias lakóterület építési helyén belül elhelyezhető főépületek:

aa) Lakóépület

ab) Mező és erdőgazdasági építmény

ac) Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

ad) Szálláshely szolgáltató épület

ae) Kézműipari építmény

af) Sportépítmény

ag) Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

ah) Az aa)-ag) pontokban felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, tároló épület)

b) Melléképületek közül a terület építési helyén belül elhelyezhető:

ba) Járműtároló

bb) Tároló építmények (szerszám, tüzelőanyag, kisgép)

c) Melléképítmények közül az övezetben elhelyezhető:

ca) Közmű becsatlakozási műtárgy

cb) Közműpótló műtárgy

cc) Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

cd) Háztartási célú kemence, jégverem, zöldséges verem

ce) Kerti építmény

cf) Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

(2) Kivételesen sem helyezhető el az övezetben szikkasztó jellegű szennyvíz akna.

(3) A falusias lakóterületen a 1. mellékelt szerinti jellemzővel rendelkező építési övezeteket kell alkalmazni a szabályozási tervekben megadott helyeken.

(4) Falusias lakóterületen az építési telek 1000 m2-t meghaladó részére, csak az adott alövezet legnagyobb beépítettségi mutatójának 10% ponttal csökkentett értéke számítható. A telek 2500 m2 feletti része a beépíthetőség mértékébe nem számítható be

(5) Falusias lakóterületen maximum egy főépület építhető, melyben maximum két rendeltetési egység helyezhető el, azonban a lakóegységek száma minden esetben csak egy lehet.

(6) Az utcai kerítéseket épített jelleggel, az épület homlokzatával egységes építészeti megjelenéssel, legalább 80%-ban áttört formában kell kialakítani:

1. A kerítésmagassága 1,5-1,7 m közötti (de a csatlakozó kerítésekhez igazodó) értékben határozandó meg.
2. A kerítésmezők kitöltéséhez fa, fém (kovácsoltvas), kő, műanyag, tégla alkalmazható.

^[31]32 . §.

(1) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatártól számított 1,0 méteren belül kell elhelyezni

(2) Oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetben, saroktelken szabadonálló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 20,0 m széles és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak. Közbenső telken, szabadon álló épület elhelyezés akkor engedélyezhető, ha a telek legalább 22,0 m széles és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

(3) Az elő-, oldal-, hátsókert előírásai:

1. Az előkertek mélységét az építési övezetben – amennyiben a szabályozási terveken feltüntetettek másként nem rendelkeznek – az adott építési telek környezetben kialakult beépítéshez igazodóan kell meghatározni. Az új épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 1/2-a kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell kerüljön. Ez alól kivételt képeznek a sport, az egyházi, az oktatási rendeltetésű építmények, amelyeknek az előkerti mérete legfeljebb 10,0 méter.
2. Az oldalkertek legkisebb szélessége minden esetben minimum 5,0 méter, illetve a tényleges építménymagasság mértéke.
3. A hátsókert legkisebb mérete 5 méter, illetve a tényleges építménymagasság mértéke. Ez alól kivételt képeznek azok az építési övezetek, ahol a szabályozási terveken kivételesen feltüntetésre kerültek a hátsókert építési határvonalai. (HK= hátsókert kötelező, szabályozási terv szerinti mérete)

(4) Az övezetben az utcafronti telekhatártól számított 35,0 méter távolságig állattartó épület nem helyezhető el. 

(5) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztérium rendelete szerinti területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettség zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

(6) A tároló épületek építésénél amennyiben a lakóépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, az építmény és tetőgerinc magasságára vonatkozóan a lakóépület övezeti előírásait kell betartani, azzal a megkötéssel, hogy a lakóépület tényleges építmény-, és gerincmagasságát nem lépheti túl. Különálló tároló épület építménymagassága legfeljebb 7,50 méter.

^[32]33. §.

^[33]34. §.

18. Településközpont vegyes terület

35.§.

(1) A terv területén kijelölt vegyes területek sajátos használat szerint településközpont vegyes (Vt) területek.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető az OTÉK 16.§. (2) bekezdésben szabályozott építmények kivéve a parkolóház és üzemanyagtöltő állomás.

(3) A településközpont vegyes területen kivételesen elhelyezhetők az OTÉK 16.§. (3) bekezdésben szabályozott építmények és az az OTÉK 1. sz. mellékletben szabályozott melléképítmények és kerti építmények.

(4) A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, lakások az épületek földszintjén a közterülettel határos épületszárnyban nem helyezhetők el.

(5) A településközpont vegyes terület építési telkein az elő- és oldalkertekben pavilonok és önálló építményként 2,00 m² felületet meghaladó reklámtábla építése nem engedélyezhető, és nem engedélyezhető 2,00 m² felületet meghaladó reklámjellegű homlokzatfestés.

(6)  Az építési övezet telkeinek beépítése jellemzően oldalhatáron álló, és zártsorú, az adott utcára, vagy utcaszakaszra jellemző kialakult állapotnak megfelelően meghatározva előkertes vagy előkert nélküli beépítéssel.

36. §.

(1) A településközpont vegyes területeken terepszint alatti építmények csak a telkek      „építési helyein” helyezhetők el.

(2) A településközpont vegyes területeken fő- és melléképületek  helyezhetők el.

(3)  Az építmények üzemeltetése során az épületen kívüli tevékenység zajszintje nem haladhatja meg az övezetre előírt határértékeket.

(4)   Az előkertek mérete, az oldalkertek szélessége, a hátsókertek legkisebb mélysége a szabályozási terv, és jelen rendelet szerinti.

(5)^[34]

(6) A településközpont vegyes területen legfeljebb 6 lakásos lakóépület építhető.

37. §.

(1)^[35]

(2) A településközpont vegyes területeket teljes közművesítéssel kell ellátni.                            A szennyvízcsatornázás megvalósulásáig részleges közművesítés átmenetileg elfogadható.

^[36](3) A településközpont vegyes terület sajátos használatának megfelelő építési övezeti előírásait a 4. melléklet tartalmazza.

19. Központi vegyes területek

38. §.

(1) A terv területén kijelölt területek sajátos használat szerint településközpont vegyes területek (Vt) és központi vegyes területek (Vk).

(2) A központi vegyes területen az oktatási épület, szálláshely szolgáltató épület, szociális épület, sportlétesítmény, szolgálati lakások helyezhetők el.

(3) A központi vegyes területen az elő- és oldalkertben pavilonok és önálló építményként 2,0 m² felületet meghaladó reklámtábla építése nem engedélyezhető, és nem  engedélyezhető 2,0 m² felületet meghaladó reklámjellegű homlokzat festés.

(4) Az építési övezet beépítése jellemzően szabadon álló, az adott útszakaszra jellemző kialakult állapotnak megfelelően meghatározva előkertes beépítéssel.

(5) A központi vegyes területen terepszint alatti építmények csak az „építési hely”-en helyezhető el.

(6) A Központi vegyes területen az alábbi melléképületek helyezhetők el:

1. Járműtároló és
2. kazánház

39. §.

(1)  A központi vegyes területen teljes közművesítés szükséges.

(2) Az építmények üzemeltetése során az épületen kívüli tevékenység zajszintje nem haladhatja meg az övezetre előírt határértékeket.

(3) Az előkert mérete 5,00 m, minimális oldalkert 10 m, minimális hátsókert 10 m.

(4)  Állattartásra szolgáló épületek, helyiségek a központi vegyes területen nem létesíthetők.

^[37](5) A központi vegyes terület sajátos használatának megfelelő építési övezeti előírásait az 5. melléklet tartalmazza.

20. Gazdasági területekre vonatkozó előírások

40.§.

(1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gk). nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló építmények befogadására kijelölt terület.

^[38](2)  A Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen  mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épület, 

1. a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
2. igazgatási épületek,
3. parkolóház,
4. üzemanyagtöltő,
5. sportépítmény és

épület helyezhető el.

 (3) A Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen  kivételesen elhelyezhető

1. egyházi,
2. oktatási,
3. egészségügyi,
4. szociális épület,
5. egyéb közösségi szórakoztató és

épület.

^[39](4) Az Újfehértó északi rész külterület a Nyíregyházi út, a 013, 4779 és 015 (Széchenyi utca) közlekedési utak által körülhatárolt terület övezeti előírásai:

                        építési övezet:              Gk  4

                        beépítési mód   :                       oldalhatáron álló

                        maximális beépítettség: 50 %

                        max. építménymagasság:          8,00 m

                        min. telekterület:                       600 m2

                        min. zöldfelület:            15 %

^[40](5) Az Újfehértó 656 hrsz.-ú belterületi ingatlan övezeti besorolása: Gk 4

^[41](6) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület sajátos használatának megfelelő építési övezeti előírásait a 6. melléklet tartalmazza.

^[42](7) Az övezet építési telkeinek legkisebb zöldfelületi mutatója szerinti területek 50%-t háromszintes növényállománnyal kell kialakítani.

^[43](8) A Nyíregyházi –Vasút – Attila utcák által határolt tömbben elhelyezkedő Gk1 jelű övezetek sajátos előírásai:

1. Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterületi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása
2. Az építési övezetben a technológiához kapcsolódó minden melléképület és melléképítmény elhelyezhető
3. Parkolási lehetőséget, gépjárművek tárolását saját területen kell kialakítani.

41.§.

(1) Zavaró hatású ipari gazdasági terület (Gip) a környezetét erősen zavaró gazdasági célú ipari építmények, valamint  védőtávolságot igénylő mezőgazdasági majorok elhelyezésére szolgál.

(2) Zavaró hatású ipari gazdasági területen

1. a különlegesen veszélyes ( tűz-, robbanás-, fertőzésveszélyes),
2. bűzös vagy   
3. nagy zajjal járó gazdasági

 építmények helyezhetők el.

(3) A Gip jelű építési övezetben nem helyezhetők el

1. egyházi,
2. oktatási,
3. egészségügyi,  és
4. szociális épületek.

(4) Zavaró hatású ipari gazdasági területen szolgálati lakás csak a létesítmény működéséhez igazoltan szükséges mértékig építhető.

^[44](5) A zavaró hatású ipari gazdasági terület sajátos használatának megfelelő építési övezeti előírásait a 7. melléklet tartalmazza.”

42.§.

(1) Egyéb ipari gazdasági zóna (Ge)  a jellemzően

1. ipari,
2. energiaszolgáltatási és településgazdálkodási telephelyek,
3. kereskedelmi,
4. szolgáltatási épületek

elhelyezésére szolgál.

(2) Az Egyéb ipari gazdasági zóna területen az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően kivételesen elhelyezhető gazdasági célú épület ezeken belül

1. a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
2. egyházi,
3. oktatási,
4. egészségügyi,
5. szociális és

 épületek.

(3) A minimális zöldterületi fedettsége 25 %.

43.§.

^[45](1) Az egyéb ipari gazdasági terület sajátos használatának megfelelő építési övezeti előírásait a 8. melléklet tartalmazza.”

 (2) Az övezet telkein szennyvízelvezető hálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló létesítése engedélyezhető, a megvalósuló hálózatra történő rákötési kötelezettséggel.

(3) A védőfásítás – a telek zöldfelületi részének minősül – kötelezettségének a beruházás használatbavételéig kell eleget tenni, melyet az építési engedélyezéshez mellékletben benyújtott telepítési terv alapján kell megvalósítani. A telepítési tervben ki kell térni a növényzet típusára és fajtájára. A telepítési tervet a környezetvédelmi szakhatósággal, az építési engedélyezési eljárás keretén belül véleményeztetni kell.

(4)  A kötelező védőfásítás területén meglévő fát kivágni tilos.

21. Különleges területekre vonatkozó előírások

44.§.

(1) A település területén az OTÉK 24. §. (1) bekezdés alapján azon létesitmények számára, melyek különlegességük miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett hatásaitól is védelmet igényelnek és jelen szabályzatban eddig felsorolt beépítésre szánt területi, építési övezeti kategóriákba nem, vagy csak korlátozásokkal tartoznak, különleges besorolású területek lettek kijelölve.

^[46](2) Újfehértó város különleges területei sajátos használatuk szerint:

1. Különleges közhasználatú intézményi terület (Ki)
2. Különleges hulladék elhelyezésére szolgáló és szennyvíztároló terület (Kh)
3. Különleges építményi (szélkerék elhelyezésére szolgáló) zóna (Ksz)
4. Különleges közhasználatú sportolási célú területen (Ki-sp)
5. Különleges kegyeleti célú építményi területen (működő temető, Ki-t)
6. Különleges sportolási célú tevékenységekre (versenysport, szabadidős) szolgáló területen (Kps)

^[47](3) A különleges területek sajátos használatának megfelelő építési övezeti előírásait a 9. melléklet tartalmazza.”                       

45. §.

(1) Különleges közhasználatú intézményi terület (Ki) különleges célokat szolgáló közhasználatú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A Különleges közhasználatú intézményi területen csak a szabadidő eltöltésével kapcsolatos funkciójú építmények, építmény-csoportok és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el legfeljebb 10 %-os  beépítettséggel, legalább 50 %-os  zöldfelülettel, legfeljebb 7,50 m- es építménymagassággal.

46. §.

(1) Különleges közhasználatú sportolási célú területen (Ki-sp) csak a szabadidő eltöltésével kapcsolatos funkciójú építmények, építmény-csoportok és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el legfeljebb 40 %-os  beépítettséggel, legalább 30 %-os zöldfelülettel, legfeljebb 7,50 m- es építménymagassággal.

(2)  A beruházást a Vasvári P. u. felől zártsorú beépítési móddal kell megvalósítani min. 15 m mélységig.

(3) A többi telekhatár mentén legfeljebb 30 %-os áttörtségű, természetes anyagfelhasználású kerítés létesítendő.

47. §.

Különleges kegyeleti célú épitményi területen (kegyeleti park, emléktemető, Kio-kep) csak kegylettel kapcsolatos funkciójú építmények helyezhetők el legfeljebb 3,0 %-os beépítettséggel, legalább 50 %-os zöldfelülettel, legfeljebb 3,00 m- es építménymagassággal.

48. §.

^[48](1) Különleges kegyeleti célú építményi területen (működő temető, Ki-t) csak a temetkezéssel kapcsolatos funkciójú épületek és építmények helyezhetők el legfeljebb 30 %- os    beépítettséggel, legalább 50%-os zöldfelülettel, legfeljebb 7,50 m-es építménymagassággal.”

 (2) A családi sírkamrák, sírboltok csak zárt, szigetelt kivitelben, a közegészségügyi előírásokat és egyéb vonatkozó jogszabályokat betartva készülhetnek. A felépítményként elhelyezkedő emlékmű, sírkő magassága legfeljebb 2,2 m lehet, mely zárt helyiségként nem alakítható ki, csak nemes anyagból, a hely szelleméhez igazodó módon építhető.

49. §.

Különleges sportolási célú tevékenységekre (versenysport, szabadidős) szolgáló területen (Kps), építmény legfeljebb 20 %-os beépítettséggel és 10,0 m-es építménymagassággal, szabadon álló beépítéssel létesíthető.

50 . §.

^[49](1) Különleges hulladék elhelyezésére szolgáló és szennyvíztároló területen (Kh) a hulladékok elhelyezésére, ártalmatlanítására és hasznosítására szolgáló építmények és a szennyvízkezelés mérnöki létesítményei helyezhetők legfeljebb 10 %-os beépítettséggel, legalább 20 %-os zöldfelülettel, legfeljebb 7,50 m-es építménymagassággal.”

 (2)  A területen körbe legalább 6 m szélességű védőfásítás szükséges.

51. §.

(1)  Különleges építményi (szélkerék elhelyezésére szolgáló) zóna (Ksz)t energia-szolgáltatás céljára szolgáló építmények (szélkerekek) elhelyezésére  szolgál.

(2) A területen csak szélkerék funkciójú építménycsoport és az azok rendeltetésszerű           működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el legfeljebb 10 %-os            beépítettséggel, legalább 50 %-os zöldfelülettel, legfeljebb 10,50 m-es          építménymagassággal.

52. §.

A városkapuk területébe tartozó ingatlanokra eső telkek beépítésénél követelmény a városkapu funkciójához méltó esztétikus építészeti megjelenés, fokozott figyelmet kell fordítani a környezetbe illő, esztétikus megjelenésre és anyaghasználatra. E telkekre építési engedélyt kiadni a területi főépítész által vezetett tervtanács véleményének figyelembevételével szabad.

53. §.

(1) Különleges, a megújuló energiaforrások céljára szolgáló (Kmsz-1)  területen szélkerék (szélerőmű) és annak rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el legfeljebb 2 %-os beépítettséggel.

(2) A terület beépítése során  a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló Korm. rend. előírásait kell alkalmazni.

^[50]53/A. §.

(1) Különleges lovas turisztikai terület (Klo) övezete elsősorban lovas turisztikai építmények elhelyezésére illetve kiszolgálására szolgáló épületek, építmények (állattartó épületek, állatkifutók, trágyatárolók, takarmánytárolók) elhelyezésére szolgál. Az övezetben elhelyezhető továbbá kereskedelmi szálláshely céljára szolgáló, bemutató valamint oktatás céljára szolgáló épület, a fő, lovas turisztikai tevékenységhez kapcsolódóan.

(2) Az övezetben kivételesen elhelyezhető a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás, ha az adott létesítmény védelmi övezetének kijelölésére – végzett tevékenységből adódó, engedélyezett biztonsági távolság - nem kerül sor, illetve ha azon kívül esik.

(3) Az övezetben szabadon álló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 30,0 méter széles és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak.

IV. Fejezet
Beépítésre nem szánt területek leírása

22. Közlekedési és közmű elhelyezési, hírközlési terület

54.§.

(1) A közlekedési és közmű elhelyezésére szolgáló terület

1. az országos és a helyi közutak,
2. a kerékpárutak,
3. a gépjármű várakozóhelyek (parkolók)
4. a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével- a járdák és a gyalogutak,
5. a)-d) pontban szabályozott terület csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, és
6. a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgáló területek a tervezési területen.

(2) Közlekedési területek övezetei és szabályozási szélességei:

                                                                                               max.                     min.

1. KÖu-I  gyorsforgalmi út                                              60,0 m
2. KÖu-II főforgalmi út                                                  40,0 m
3. KÖu-1 forgalmi út                                                      30,0 m                   24,0 m
4. KÖu-2 települési mellékút (gyűjtőút)                          22,0 m                    15,0 m
5. KÖu-3 kiszolgáló út (lakóút)                                       16,0 m                      7,0 m
6. KÖu-4 gyalogút                                                                                          3,0 m
7. KÖu-5 mezőgazdasági út                                            14,0 m                      6,0 m

(3) A  közlekedési területek és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.

(4) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával lehet.

(5) A (4) bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység - a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével – engedélyezhető .

^[51](6) Közlekedési területeket és létesítményeiket - minden olyan területen amely a szabályozási tervek szerint ökológiai hálózat övezetével érintettek és azokat egymástól részben, vagy egészben elválasztják egymástól – úgy kell kialakítani, illetve olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, hogy az elválasztott területek élőhelyeinek kapcsolatai a továbbiakban is fennmaradjon. A kapcsolatot lehetőség szerint terepszinten kell biztosítani.”

23. KÖgy jelű gyalogos övezet

55. §.

(1) Az övezetben legfeljebb a terület 3%-os beépítettségével, a szabályozási terven e célra kijelölt építési helyen belül elhelyezhető kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó épület helyezhető el. 

(2) Az övezet közterületei geodéziai felmérés alapján a meglévő épületek bejáratait, meglévő növényzetet, köztárgyakat is tartalmazó alaptérképen készülő, a megértéshez és kivitelezéshez szükséges min M=1:250 léptékű - összefüggő területre készített, megfelelő részletezettségű, a burkolatokat, tereptárgyakat, köztárgyakat, közmű tartozékokat, felépítményeket, lámpaoszlopokat, és a telepítendő növényzetet is tartalmazó, egységes - terv alapján alakíthatók ki.

24. A közműlétesítmények

56. § .

(1) A  közművekkel kapcsolatos területigényes létesítmények

1. víztorony,
2. transzformátorok,
3. szennyvízátemelők

részére a szükséges területeket biztosítani kell a szabályozási terv szerint.

(2) A terv területén  az útrekonstrukciók, bővítések során a közművek átépítéséről is gondoskodni kell.

(3)^[52]

25. Zöldterületek

57. §.

 (1) A zöldterületek állandó növényzettel fedett közterületek (közkertek, közparkok, díszparkok).

(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.                     A zöldterületnek kerekesszékkel és gyerekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(3) A közpark területen elhelyezhető:

1. pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, tornapálya, pihenőhely, gyermekjátszótér),
2. vendéglátó épület,és
3. a terület fenntartásához szükséges épület.

(4) A díszparkban csak utcabútorok és köztéri alkotások a terület fenntartásához szükséges használati eszközök (szeméttárló) helyezhető el.

(5) Zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.  A zöldterületeket a szabályozási terv tünteti fel és határolja el.

(6) Beépítési mód: szabadon álló. max. építménymagasság:  4,50 m.

26. Erdőterületek

^[53]58. §.
^[54]59. §.

^[55]60. §.

(1) A terv erdőterületei rendeltetésük szerint:

1. Gazdasági erdő, Eg övezeti jellel
2. Védelmi erdő, Ev övezeti jellel

(2) A gazdasági erdők (övezeti jele: E) övezetben a 100.000 m2-t meghaladó területnagyságú telken terület rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, max. 0,5 % - os beépítettséggel. Az övezetben épület csak a nem erdőművelési ágban létesíthető, legalább részleges közművesítettség esetén. Az övezetben a maximális építménymagasság: 7,50 m, ez alól kivételt az erdő- és vadgazdasági tevékenységhez szükséges építmények (pl. magasles) technológiai okból legfeljebb kétszeres magasságú lehet.

(3) Védelmi rendeltetésű erdő területen épületet elhelyezni nem lehet.

27. Belterületi kertes mezőgazdasági területek

61.§.

Az Mk övezetbe azok a belterületi kertes mezőgazdasági területek tartoznak, amelyek kertgazdálkodási célokra szolgálnak, de mivel mély fekvésűek, belvízveszélyesek jelen formájukban semmiféle beépítésre nem alkalmasak, ezért beépítésük tilos.

28. Külterületi mezőgazdasági területek

62.§.

(1) Mezőgazdasági kertes területek (Mk)  övezetbe a volt zártkertek, illetve a zártkert jellegű kisüzemű művelésű,  jellemzően kistelkes területek tartoznak.

(2) 1500 m² feletti területeken csak szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén egy gazdasági épület és egy terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. Állattartó telep nem létesíthető a területen.

(3) Lakóépület és a hozzá tartozó gazdasági épületek csak 6000 m² feletti telekterülten csak szőlő, gyümölcsös és fóliás kertészeti művelési ág esetén létesíthetők.

(4) Szántó, gyep, nádas művelési ágú telek nem építhető be csak abban az esetben, ha a teleknek legalább 1500 m²-nyi (lakóépület létesítési igénye esetén legalább 6000 m²-nyi) szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágú tekerésze van.

(5)  A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3 %-ot és legfeljebb 600 m² szintterületű épület helyezhető el rajta. Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5 %-a (de legfeljebb 300 m²) építhető be, de az állattartó épület nem haladhatja meg a 20 m²-t.

(6) A telken elhelyezendő építmény szabadon állóan, legalább 3,00 m oldalkert      biztosításával, legfeljebb 3,50 m építménymagassággal, magastetővel, legfeljebb 45 fok tetőhajlásszöggel telepíthető az úttengelytől számított legalább 10 m-re.

63. §.

(1) Mezőgazdasági általános - szántó területeken  (Má) a növénytermesztés, állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, illetve a rögzített feltételeknek megfelelő lakóépületek helyezhetők el.

^[56](2)  Új  építményt  elhelyezni  csak  az alábbi  telekterület-nagyság  és  művelési  ágak  esetén szabad:

1.gazdasági épületek:

1a) szőlő, gyümölcsös, intenzív kert művelési ág esetén: min. 10.000 m²

1b) szántó, kert művelési ág esetén: min. 10.000 m²

1c)   gyep(rét,   legelő),   nádas   művelési   ág   esetén 10.000 m²

2. lakóépület gazdasági épületekkel:

2a) szőlő, gyümölcsös, intenzív kert művelési ág esetén: min.  3000 m²

2b) szántó, kert művelési ág esetén: min. 6000 m²

2c) gyep   (rét,   legelő),   művelési   ág   esetén 6000 m²

^[57](3) A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3 %-ot, illetve birtokközpont telkén a 40%-ot, de legfeljebb 4000 m²-t. Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5 %-a, de legfeljebb 300 m² építhető be.

^[58](4)   A telken elhelyezendő építmény szabadon állóan, legalább 3,00 m oldalkert biztosításával, legfeljebb 7,50 m építménymagassággal, magas tetővel, de legfeljebb 45 fok tetőhajlásszöggel telepíthető legalább 5,00 m-es előkert biztosításával.

64. §.

(1) Mezőgazdasági korlátozott használatú - gyep területek (Mkor)  jellemzően a környezet és tájvédelmi, ökológiai okból nem beépíthető mezőgazdasági művelésű területek.

(2) A területen

1. nyomvonal jellegű építmény és műtárgy,
2. külön jogszabályok keretei között a köztárgy,
3. a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmény,
4. a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgy,
5. a nyilvános illemhely,
6. hulladékgyűjtő
7. a természetvédelmi fenntartást, kutatást és bemutatást illetve legeltetéses állattartást szolgáló legfeljebb 3,50 m építménymagasságú épület

létesíthető, min 4 ha  nagyságú telken, telkenként legfeljebb1,5%-os beépítettséggel, legfeljebb 500 m² beépített területtel. A természetvédelmi területeken építendő épületek építési engedélyezése során a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságával egyeztetni szükséges.

29. Vízgazdálkodási területek

65. §.

(1) Vízgazdálkodási  területek a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek, a tervezési területen. (V) közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja.

^[59](2) Vízügyi érdekből a főművi csatornáknál 6-6 méteres, társulati, önkormányzati és üzemi csatornáknál 3-3 m-es parti sáv szabadon hagyandó, a fenntartási munkák elvégezhetősége érdekében. Beépíteni nem lehet, ott csak rét, legelő művelés folytatható.”

 (3)^[60]

30. Mozgásukban korlátozott emberek igényeit figyelembevevő előírások

66.§.

(l) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysáv)

(2) A tömegközlekedési eszközök megállóinál lehetővé kell tenni megemelt szintekkel és azokat összekötő lejtőkkel, kihelyezett információs táblákkal, a kerekesszékkel közlekedő fel- és leszállását a tömegközlekedési járművekre.

(3) Biztosítani szükséges minden parkolóban legalább kettő kerekesszékkel is igénybe vehető (méreteinél nagyobb) gépkocsi parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen.

V. Fejezet

Országos és helyi értékvédeleM

31. A település védelem alatt álló építményei

67.§.

(1) Országos védelem alatt álló épület: Református templom, Petőfi utca 273 hrsz. műemlék    

(2) A műemlék református templom műemléki környezete Újfehértó 272. , 274., 296., 297., és a 298. hrsz. – ú ingatlanok területére terjed ki. A műemlék épület meghatározó jelentőséggel bír, ezért környezetére kiemelt figyelmet kell fordítani.  

(3) Műemléki környezetben építés, felújítás, átalakítás, használatváltozás csak az országos előírások megtartásával, az országos műemlékvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

(4) A helyi értékvédelem alatt Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének az épített örökség védelmének helyi szabályozásáról szóló rendelete alapján védelem alá helyezett  épületek és terület áll.

(5) Az épületeket és a terület lehatárolását az SZ-2/M jelű szabályozási terv tartalmazza.

VI. Fejezet

Környezet és természetvédelmi szabályok

68. §.

^[61](1)–(2)

(3) A települési főutak mentén a főútra nyíló, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeket fokozott zajvédelmi paraméterekkel rendelkező nyílászárókkal kell ellátni.

(4) A tervezett épületek alaprajzi kialakításánál alkalmazkodni kell a meglévő utcai fákhoz. Hiányos fasor esetén a pótlás lehetőségét biztosítani kell.

(5)^[62]

69. §.

(1) Városképvédelmi szempontból a villamos - közép- és kisfeszültségű és  közvilágítási – hálózatokat, illetve egyéb vezetékeket a települési értékvédelmi zónákon belül földbe fektetve, illetve közműfolyosóba kell építeni.

^[63](2)

(3) Városképvédelmi szempontból távközlési hálózatokat a települési értékvédelmi zónákon belül csak földbe fektetve, vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni. Azokon a területeken, ahol a távközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsorra kell vezetni.

^[64](4) Közművezetékeket minden olyan területen, amely a szabályozási tervek szerint ökológiai hálózat magterület övezetével érintett, felszín alatti elhelyezéssel kell létesíteni.

32. Zaj- és rezgés elleni védelem

70. §.

(1) A Zaj- és rezgésvédelemre  a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló miniszteri rendeletben szabályozott határértékeket kell alkalmazni az alábbiak szerint:

a)    1. övezet: - csendigényes, zajérzékeny - temetők területe és a természetvédelmi

                              területek.

b)   2. övezet: falusias és kertvárosias beépítésű lakóövezetek;

                             sportterület; közpark területe; V vízgazdálkodási terület,

                             rekreációs és szabadidős övezetek.

c)    3. övezet: lakóterület vegyes beépítésű: Vt, településközpont vegyes terület.

d)    4. övezet: gazdasági terület: kereskedelmi szolgáltató terület, ipari gazdasági

                             terület, a zártkerti övezet, valamint a külterület belterülettel határos

                             100 m-es sávja.  

(2)^[65] 

^[66]70/A. §.

Fényszennyezés elleni védelem

(1) A fényszennyezés elleni védelmi szabályai:

1. a sport és a szórakoztató/szolgáltató létesítményeken, illetve azok ingatlanján lefelé világító fényforrásokat lehet elhelyezni,
2. középületek, közparkok, emlékművek, díszkertek kivilágításához használt fényforrások fényét lefelé kell irányítani, vagy védőburával illetve árnyékoló pajzzsal kell ellátni,
3. nem közterületi fényforrás elhelyezésekor ügyelni kell arra is, hogy az általa vetett fénynyaláb az ingatlan határát nem lépheti át.

(2) A gazdasági és mezőgazdasági üzemi területeken lefelé világító fényforrásokat lehet elhelyezni.

(3) Abban az esetben tekinthető lefelé világítónak egy fényforrás, ha az általa vetett fénynyaláb/fénykúp határoló felületének minden alkotója és a horizont min. 20 fokos szöget zárnak be.

33. Vízkészletek minőségvédelme

^[67]71. §.

34. Az épített környezet védelme

^[68]72. §.

35. Természetvédelmi előírások

^[69]73. §.

VII. Fejezet

A Településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények követelményrendszere

36. Építésjogi követelmények

74.§.

A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el.        

37. Építési korlátozás                           

^[70]75. §.

Vízügyi érdekből a település területén levő főművi csatornáknál 6-6 m-es kezelési sávot szabadon kell hagyni a fenntartási munkák elvégezhetősége érdekében. Egyéb csatornáknál 3-3 m-es kezelési sávot szabadon kell hagyni.

38. Telekakítás szabályai

76.§.

(1) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.

(2) A szabályozási terv szerinti telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészletből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.

(3) A kialakítható legkisebb telekterület és méretek az övezeti előírásoknak megfelelően a HÉSz és a szabályozási tervekben kerültek rögzítésre.

(4) Az egyes építési övezetekben meghatározott minimális telekterületet és telekméretet minden telekalakítással újonnan kialakított telkek esetében be kell tartani. Kialakult, az övezeti szabályozásban megadottnál kisebb területű és méretű teleknél az övezeti szabályok szerinti beépítettség mértéke megtartható, de nem növelhető.

(5) A meglévő nyúlványos telkek a Szabályozási Terveknek megfelelően beépíthetők, újabb nyúlványos telkek nem alakíthatók ki.

39. Településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok

77.§.

(1) A települési önkormányzatot településrendezési céljainak megvalósítása érdekében elővásárlási jog illeti meg az alábbi területekre:

1.  A Református templomhoz vezető sétány kialakítása és a hozzá csatlakozó közpark   és csónakázótó kialakítása érdekében  következő területekre:

1a. a 104 hrsz. ingatlan É-i telekhatár melletti 3 m-es sávja,

1b.  a 99 hrsz. Ny-i és É-i telekhatár melletti 3 m-es sávja,

1c. a 232 hrsz. ingatlan K-i vége,

1d.  a 234, 235, 236, 237, 238/1, 239, 240, 241 hrsz. területek K-i része,

1e. a 263, 264, 265, 266, 267, 268, 269, 270/1, 270/2, 271 hrsz. ingatlanok Ny-i része.

2. a  Debreceni utca 113/7 hrsz. ingatlan területére középület építése céljára.,

3. A városközpontban kialakítandó parkolók céljából a Puskin utca 1962 hrsz. D-i és Ny-i részére.,

4. a Kossuth utca 2013, 2012/2, 2012/1, 2003, 2002/2, 2001 hrsz. területek É-i részére és a 2005 hrsz. D-i részére parkoló céljából,

5. A Budai Nagy Antal utca D-i folytatásaként tervezett gyűjtőút terület kialakításához 3176 hrsz. terület, és a 3209,3208, 3207, 3206, 3205, 3204, 3203, 3202 , 3200/1, 3199, 3198 hrsz. Ny-i 18 m-es sávjára.,

6. A tervezett forgalmi utak területének kialakításához, mindkét oldalán lévő ingatlanokra. 

(2) Az önkormányzatot közérdekből elővásárlási jog illeti meg a településrendezési célok megvalósítása érdekében a Hóvirág utca, Gyöngyvirág utca , Ibolya utca folytatásában található, a Garibaldi utca, Alma utca által határolt 1521/1, 1521/3, 1523/1, 1523/2, 1524/8. 1524/5, 1525, 1526, 1527/2, 1527/4, 1529/1, 1530/1, 1507, 1506, 1505, 1504, 1503, 1502, 1501, 1500, 1499, 1498, 1488, 1487, 1486/3, 1486/2 hrsz-ú  ingatlanok rendezési terv által érintett  területrészeire, valamint a 1519/1 (3588 m²), 1519/2 (3588 m²), 1521/2 ( 1438 m²), 1529/2 ( 718 m²) hrsz-ú ingatlanok teljes területére út nyitás és  középület építése miatt.

(3) Az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg

a)  a Böszörmény út és Óvodaköz kereszteződése valamint annak  környéke –különösen a csatornaszakasz lefedésével – kialakuló ingatlan fejlesztés céljából a 3230/1, 3230/2, 3232, 3233, 3234, 3235, hrsz-ú területekre.

b) A Posta mellett elhelyezkedő 115, 116, 118, 228/1, 228//2 hrsz-ú területekre középület bővítése, illetve parkoló kialakítása céljából.

c) A városközpontban található Rendőrség és környékén található 113/3, 113/4, 113/5, 113/6 hrsz-ú ingatlanokra középület építése és parkoló kialakítása céljából

d) Az Uszoda és Tornacsarnok környezetében lévő 1882/1, 1882/2, 1880, 1879, 1883, 1884, 1885, 1886, hrsz-ú ingatlanok vonatkozásában középületek építése és parkok kialakítása céljából.

(4) Elővásárlási jog illeti meg az Önkormányzatot az Újfehértó belterület 226 hrsz-ú, a valóságban 4244. Újfehértó, Bartók Béla utca 10. szám alatti, kivett OTP művelési ágú ingatlanra, Újfehértó Város Polgármesteri Hivatala Ügyfélcentrumának működtetése és bővítése céljából.

78.§.

Az Önkormányzat a 77.§ -ban meghatározott településrészre kiterjesztett elővásárlási jog ingatlan- nyilvántartásba történő bejegyzéséről a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik.

40. Lejegyzés

79.§.

Közút céljára történő, a telekterületnek kevesebb, mint 20 %-ának lejegyzése érdekében, a szabályozási tervi meghatározások szerint, az Étv. 27. §. szerint kell eljárni.

41. Útépítési és közművesítési hozzájárulás

80.§.

Útépítési és Közművesítési hozzájárulás tekintetében az Étv. 28.§. szerint kell eljárni.

42. Településrendezési kötelezések

81. §.

(1) Beültetési kötelezettséget jelöl a T-2 szabályozási terv a következő területekre:

1. Belterületi telek 152 hrsz. és csatlakozó külterületre a tervezett körútig.
2. Beültetési kötelezettség a bevásárló központ területének zöldsávjára.

(2) A dűlőutak mentén az úttal határos földtukajdonosokat az önkormányzat az építési engedély tárgyában kiadott határozatában a telekhatáron védő fasor telepitésére kötelezi..

43. Kártalanítási szabályok

82. §.

A kártalanításra vonatkozóan az Étv. 30. §. előírásait kell alkalmazni.

VIII. Fejezet

Szabályozási tervlapok megállapítása

^[71]83. §.

(1) Az S-1 külterületi szabályozási tervet a 11. melléklet tartalmazza.

(2)  Az S-2 belterületi szabályozási tervet a 12. melléklet tartalmazza.”

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

84.§.

(1) Ez a rendelet a 2010. szeptember 15. napján lép hatályba.

(2)  Ezen rendeletet a hatálybalépést követően iktatott, új ügyekben kell alkalmazni.

(3) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(4) Hatályát  veszti:

1. Újfehértó Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 8/2005. (IV.13.) önkormányzati rendelet.
2. Újfehértó Város önkormányzatának a tulajdonában lévő 15 hrsz. terület helyi szabályozásáról szóló 12/2007. (II.23.) önkormányzati rendelet.
3.  Újfehértó Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási tervéről szóló módosított 8/2005. (IV.13.) VKT számú rendeletének  módosításáról szóló 14/2007. (III.30.) önkormányzati rendelet.
4.  az Önkormányzat 2007. évi költségvetéséről és végrehajtásának szabályairól szóló 8/2007. (II.23.) rendelet módosításáról szóló 15/2007. (IV.13.) önkormányzati rendelet 4.§. (2) bekezdése.
5. Újfehértó város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási tervéről szóló módosított 8/2005. (IV.13.) VKT számú rendeletének  módosításáról szóló 16/2007. (IV.27.) önkormányzati rendelet.
6. Újfehértó Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási tervéről szóló többször módosított 8/2005. (IV.13.) rendelet  módosításáról szóló 16/2008. (IV.25.) önkormányzati rendelet.
7. Újfehértó Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási tervéről szóló többször módosított 8/2005. (IV.13.) VKT rendelet  módosításáról szóló 25/2008. (IX.26.) önkormányzati rendelet 2.§.-4.§.-a.
8. Újfehértó Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási tervéről szóló többször módosított 8/2005. (IV.13.) VKT rendelet  módosításáról szóló 27/2008. (X.30.) önkormányzati rendelet.
9.  az épített örökség védelmének helyi szabályozásáról szóló 6/2008. (I.29.) számú rendelet módosításáról szóló 29/2008. (XI.28.) rendelet 2.§. (2) bekezdése.
10. Újfehértó Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási tervéről szóló többször módosított 8/2005. (IV.13.) VKT számú rendelet  módosításáról szóló 10/2009. (III.27.) önkormányzati rendelet.
11. egyes önkormányzati rendeletek a belső piaci szolgáltatásokról szóló Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgáló módosításáról szóló 29/2009. (IX.29.) rendelet 2.§.-4.§.-a.
12. Újfehértó Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási tervéről szóló többször módosított 8/2005. (IV.13.) VKT rendelet  módosításáról szóló 1/2010. (I.14.) önkormányzati rendelet.

^[72]1. melléklet a 11/2010. (VII. 15.) önkormányzati rendelethez

^[73]2. melléklet a 11/2010. (VII. 15.) önkormányzati rendelethez

^[74]3. melléklet a 11/2010. (VII. 15.) önkormányzati rendelethez

^[75]4. melléklet a 11/2010. (VII. 15.) önkormányzati rendelethez

^[76]5. melléklet a 11/2010. (VII. 15.) önkormányzati rendelethez

^[77]6. melléklet a 11/2010. (VII 15.) önkormányzati rendelethez

„⁺” :        A technológiához tartozó toronyszerű építmények kivételével (pl.: siló, kémény, tartály, torony, stb.)

„⁺⁺” :       Szabadonálló beépítési mód is megengedett, ha a telek legalább 30 méter széles, és a kötelező oldalkerti méretek betarthatók

^[78]7. melléklet a 11/2010. (VII. 15.) önkormányzati rendelethez

„⁺” :        A technológiához tartozó toronyszerű építmények kivételével (pl.: siló, kémény, tartály, torony, stb.)

^[79]8. melléklet a 11/2010. (VII. 15.) önkormányzati rendelethez

„⁺” :        A technológiához tartozó toronyszerű építmények kivételével (pl.: siló, kémény, tartály, torony, stb.)

„⁺⁺” :       Szabadonálló beépítési mód is megengedett, ha a telek legalább 30 méter széles, és a kötelező oldalkerti méretek betarthatók

^[80]9. melléklet a 11/2010. (VII. 15.) önkormányzati rendelethez

„⁺” :        A technológiához tartozó toronyszerű építmények kivételével (pl.: siló, kémény, tartály, torony, stb.)

^[81]10. melléklet a 11/2010. (VII. 15.) önkormányzati rendelethez

Tevékenység jegyzék:

1. áruszállítás, fuvarozás, gép- és autókölcsönzés telephely,
2. autóbontó műhely (telephely terület),
3. autómosó (telephely terület),
4. mezőgazdasági gépjavító műhely (telephely terület),
5. akkumulátor – töltő, javító, újra-feldolgozó műhely (telephely terület),
6. járműőrző telep,
7. épületasztalos műhely (telephely terület),
8. fafeldolgozó, megmunkáló műhely (telephely terület),
9. fémmegmunkálás, fémfeldolgozás és felületkezelés műhely (telephely terület),
10. öntő (telephely terület),
11. lakatos műhely (telephely terület),
12. könnyűipari termékfeldolgozó, raktározó műhely (telephely terület),
13. vegyipari termékkészítő, feldolgozó (telephely terület),
14. mészégető (telephely terület),
15. kelmefestő, vegytisztító (telephely terület),
16. bognár, kádár (telephely terület),
17. galván-üzem telep,
18. szennyvíz – és hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltató műhely (telephely terület),
19. kőfaragó, műkőgyártó és betonelem előgyártó műhely (telephely terület),

^[82]11. melléklet a 11/2010. (VII. 15.) önkormányzati rendelethez

Az S-1/m külterület szabályozási terv (CD)

^[83]12. melléklet a 11/2010. (VII. 15.) önkormányzati rendelethez

Az S-2/m belterület szabályozási terv (CD)

^[84]13.-16. melléklet a 11/2010. (VII. 15.) önkormányzati rendelethez