Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

Az Önkormányzat és jelképei

1. § (1) Az önkormányzat elnevezése és székhelye: Orosháza Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat), Orosháza, Szabadság tér 4-6.

(2)

(3) Az önkormányzat internet címe: www.oroshaza.hu.

(4) Az önkormányzat központi e-mail címe: varoshaza@oroshaza.hu.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) Az önkormányzat címere: álló csücskös-talpú barokk címerpajzs, ezüstsávval kettéosztott, felső kék mezejében aranysárga, két szembeforduló, harangot tartó oroszlán. Az alsó zöld mezőben aranysárga szőlőfürtöt tartó páncélozott kar, felette búzakalász. Az alsó zöld mezőt hullámvonallal induló kék címertalp zárja.

(3) A város zászlója fektetett téglalap alakú, egyszínű fehér anyagból készül. A zászlómező egyik oldalán középen helyezkedik el a város színes címere festett vagy varrott ábrázolással; a zászló másik oldalán középen egyenes vonalú, aranysárga színű OROSHÁZA felirat van, nyomtatott írásmódú egyenlő nagyságú betűkkel. A címer és a betűk nagysága a zászló nagyságától függően méretarányos. A zászlónak a rögzítéssel átellenes éle aranysárga színű zsinórral és rojttal szegett. A város zászlója lobogóként is használható.

(4) A címer és zászló használatát külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(5) Az önkormányzat címere és zászlója megjelenik a polgármesteri hivatal épületének falán. Az önkormányzati rendezvények és ünnepek alkalmával a zászlót a polgármesteri hivatal előtti zászlótartóra is kifüggesztik.

3. § A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon ünnepelhesse.

4. § A település nemzetközi és helyi kapcsolatai:

a) Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fent:

            Külföldön: Románia Nagykároly, Tusnádfürdő;

                                   Kína Panjin;

                                   Szerbia Szenttamás;

Belföldön: Zomba községgel.

b) A polgármester kezdeményezésére a kül- és belföldi kapcsolatok tovább bővíthetők.

c) A külföldi önkormányzattal való további együttműködésről szóló megállapodás megkötése a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

II. fejezet

A helyi önkormányzás általános szabályai

Feladat-és hatáskörök

5. § A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködik az önkormányzati társulásokkal, megyei önkormányzattal, régiós szervekkel és szervezetekkel. A koordináció keretében közvetlen cél a tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.

Az önkormányzat feladatai

6. §  Az Önkormányzat feladatait az önkormányzati feladatokról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

6/A. § Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak szakfeladat rendjét e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

III. fejezet

A képviselő-testület működése

A Képviselő-testület összehívása

7. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 15 fő.

(2) A képviselő-testület üléseit a képviselő-testület elnöke, a polgármester hívja össze. Akadályoztatása esetén a kijelölt alpolgármester, munkaköri leírásában szabályozott módon jogosult a képviselő-testület üléseinek összehívására.

(3) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke jogosult a képviselő-testület üléseinek összehívására.

Munkaterv

8. § (1) A képviselő-testület munkáját a mindenkori tárgyévre vonatkozó munkaterv alapján végzi, amely a jogszabályokban kötelezően előírt, illetve meghatározott, határidőhöz kötött napirendeket tartalmazza.

(2) A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, a tárgyévet megelőző év decemberében.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő-testület rendes üléseinek tervezett időpontját (havonta egy alkalommal, kivéve az ülésszüneteket) és főbb napirendjeit,

b) a napirendek előterjesztőjét, a véleményező bizottság megjelölését,

c) az előterjesztések elkészítésének határidejét.

(4) A munkaterv alapját meghatározó jogszabályi változások esetén a képviselő-testület munkatervét szükség szerint a tárgyév során módosítja.

(5) Munkatervet az önkormányzat képviselő-testülete által felállított állandó bizottságok is készítenek, az Ügyrendi-Szavazatszámláló Bizottság kivételével.

Az alakuló ülés

9. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert, alpolgármestereket, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.

(3) Az alpolgármesterek titkos szavazással történő megválasztásának lebonyolítására 3 fő képviselő-testületi tagból álló ad-hoc bizottságot kell választani. A bizottság elnöke és tagjai személyére a polgármester tesz javaslatot.

(4) A megválasztott polgármester, települési képviselők, alpolgármesterek, valamint a bizottságok tagjai megválasztása esetén a nem képviselő bizottsági tagok esküt vagy fogadalmat tesznek, és erről okmányt írnak alá.

Rendes ülés

10. § A képviselő-testület a székhelyén vagy más helyen évente legalább 6 ülést tart.

Rendkívüli ülés

11. § A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

a) ha azt legalább 4 települési képviselő kezdeményezi,

b) ha azt a képviselő-testület bármely bizottsága indítványozza,

c) ha azt a Békés Megyei Kormányhivatal vezetője indítványozza,

d) vis maior, illetve havaria esetén azonnali cselekvést, veszély- vagy katasztrófaelhárítást igénylő esetben.

12. § (1) A 11. §-ban meghatározott esetekben a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának napirendjét és indokát.”

(2) A 11. § a) pontjában meghatározott esetben szükséges, hogy az indítványt a települési képviselők saját kezűleg aláírják.

(3) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

13. § (1) Amennyiben a képviselő-testület összehívására a 11. § a) pontjában meghatározottak indítványára kerül sor, a polgármester a kezdeményezés benyújtásától számított 15 napon belül köteles gondoskodni az ülés összehívásáról.

(2) Amennyiben a képviselő-testület összehívására a 11. § b) pontjában meghatározottak indítványára kerül sor, a polgármester a kezdeményezés benyújtásától számított 15 napon belül köteles gondoskodni az ülés összehívásáról.

(3) Amennyiben a képviselő-testület összehívására a 11. § c) pontjában meghatározottak indítványára kerül sor, a polgármester a kezdeményezés benyújtásától számított 15 napon belül köteles gondoskodni az ülés összehívásáról.

(4) 11. § d) pontja esetében tekintettel a rendkívüli körülményekre a polgármester 24 órán belül köteles gondoskodni az ülés összehívásáról.

Képviselő-testület összehívásának rendje

14. § (1) A képviselő-testület üléseit a 7. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott személyek hívják össze.

(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 3 nappal kell kézbesíteni. A rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 24 órával előbb kell kézbesíteni, kivéve a 11. § d) pontot, amikor írásos meghívó helyett távbeszélő útján is történhet az ülés időpontjáról történő értesítés.

(4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a település lakosságát a (3) bekezdésnek megfelelően értesíteni kell

a) a meghívónak a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével,

b) az önkormányzati honlapon történő megjelenéssel és

c) a helyben lehetséges közzététel útján.

(5) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

a) a települési képviselőket,

b) a jegyzőt, aljegyzőt,

c) az országgyűlés orosházi egyéni választókerületi és az orosházi egyéni választókerületből a területi listára felkerült képviselőit,

d) a megyei közgyűlés orosházi lakhelyű képviselőit,

e) Orosháza Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata Elnökét és az Orosháza Város Német Nemzetiségi Önkormányzat 1. elnökét,

f) a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit, a polgármester külön rendelkezése szerinti személyeket,

g) a napirendi pontok előadóit,

h) könyvvizsgálót a véleményezése körébe tartozó ügyekben,

i) a helyi média (Média Kft.) tudósítóit, a polgármester rendelkezése szerint egyéb média képviselőit,

j) a polgármester külön vagy eseti rendelkezése szerinti hivatalos szervek, szervezetek vezetőit, egyházak és civil szervezetek képviselőit.

(6) A meghívóval együtt kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket is, az (5) bekezdés g) pontjában meghatározottak írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelyekhez meghívásuk kapcsolódik.

(7) Kizárólag csak a meghívót kell kézbesíteni az (5) bekezdés j) pontjában megjelölt személyek részére.

A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

15. § A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a 7. §-ban megjelölt személy vezeti.

16. § A polgármester az ülés vezetése során:

a) megállapítja az ülés határozatképességét,

b) előterjeszti az ülés napirendjét,

c) ismerteti a sürgősségi indítványt.

Az előterjesztés

17. § Előterjesztésnek minősül

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a települési képviselő,

d) a képviselő-testület bizottsága,

e) a jegyző,

f) az aljegyző,

g) a polgármesteri hivatal irodavezetői és a törzskari szervezetbe tartozó csoportok vezetői,

h) a főépítész,

i) az önkormányzat által alapított egyszemélyes gazdasági társaságok vezetői,

j) önkormányzati és egyéb fenntartású intézmények vezetői

által önállóan vagy többen közösen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló, tájékoztató, és módosító indítvány.

18. § A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban, vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Sürgős esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

19. § (1) Az előterjesztés első részében meg kell határozni az előzményeket - képviselő-testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit -, a tárgykört rendező jogszabályokat, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.

(2) Az előterjesztés második része az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők megjelölésével, ez alól kivétel a tájékoztató és beszámoló tudomásulvétele, elfogadása.

Sürgősségi indítvány

20. § Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indoklásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthatnak be a 17. § szerinti személyek.

21. § A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad 3 perc időtartamban az indítványozónak a sürgősség tényének indoklására. Ha a polgármester, vagy valamely települési képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését - a napirendi tárgysorozat ismertetése előtt - vitára kell bocsátani. A vitában képviselőcsoportonként egyszer, legfeljebb 2 percben lehet hozzászólni.

22. § A képviselő-testület - a polgármester javaslatára - egyszerű szótöbbséggel dönt a sürgősség kérdésében.

Ügyrendi felszólalás

23. § A tárgyalt napirendet érintő, e rendeletben az ülésvezetéshez kapcsolódó tárgykörben (24–29. §-ok) bármelyik települési képviselő a határozathozatalt megelőzően ügyrendi felszólalás keretében 1 percre szót kérhet és javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

Felszólalás a képviselő-testület ülésén

Napirend előtti felszólalás

24. § (1) A napirend előtti felszólalásra, mivel nem kapcsolódik a képviselő-testület által tárgyalandó napirendhez, engedélyt kell kérni. A települési képviselő a felszólalás tartalmát írásban köteles eljuttatni az ülés vezetőjének titkárságára. A felszólalást úgy kell benyújtani, hogy az legalább 1 órával az ülés megnyitása előtt megérkezzen.

(2) Ha az ülésvezető az engedélyt nem adja meg, a képviselő-testület a felszólalás meghallgatásáról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 3 percig tarthat. A napirend előtti felszóláshoz képviselőcsoportonként egyszer, legfeljebb 2 percben lehet hozzászólni.

(4) Ha határozathozatal szükséges, azt e rendelet szabályai szerint kell meghozni.

Napirendhez kapcsolódó felszólalás, vita

25. § (1) Az ülésvezető a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során először a napirend előadója ( a továbbiakban: előadó) a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet, majd az előterjesztést tárgyaló bizottság ismerteti az előterjesztéssel kapcsolatosan kialakított bizottsági véleményt.

(2) A napirendi pont vitája során bármelyik települési képviselő kizárólag a napirendhez szorosan kapcsolódóan szólalhat fel.

(3) Egy napirendi ponthoz egy települési képviselő kétszer szólalhat fel. A hozzászólók sorrendjét, figyelemmel a jelentkezési sorrendre, az ülésvezető határozza meg.

(4) Az első felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc, az ismételt felszólalás időtartama legfeljebb 2 perc lehet. A fel nem használt időkeret nem adható át más települési képviselő részére.

(5) A tanácskozási joggal rendelkezők a napirendi pont tárgyalása során legfeljebb egy esetben és 5 perc időtartamban szólalhatnak fel.

(6) A felszólalást az ülésvezető engedélyezi. Ha a települési képviselő személyét érintő felszólalásra kíván észrevételt tenni, az ülésvezető engedélye alapján, adott napirendi ponthoz kapcsolódó felszólalási ideje 2 perc.

(7) Az előadóhoz felszólalásuk során a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó rövid választ ad.

(8) Az előadó, a polgármesteri hivatal napirendben érintett dolgozója, a polgármester és a jegyző több alkalommal is hozzászólhatnak. Az előadót megilleti a zárszó joga is.

Határozathozatal előtti felszólalás

26. § Az előterjesztő a határozathozatal előtt 3 percben felszólalhat.

27. § Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító indítványát a vita bezárásig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

A vita lezárása

28. § A vita lezárására az ülésvezető döntése alapján időkeret nélkül kerül sor.

29. § A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek és az aljegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kívánnak tenni.

Szavazás

30. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító, illetve kiegészítő indítványokról dönt a képviselő-testület az elhangzás sorrendjében a következők szerint:

a) ha a módosító, illetve kiegészítő indítvány az eredeti határozati javaslatot teljes mértékben érinti és többségi “igen” szavazatot kapott, úgy az eredeti határozati javaslatot nem kell szavazásra bocsátani;

b) ha a módosító, illetve kiegészítő indítvány az eredeti határozati javaslatot csak részben érinti és többségi “igen” szavazatot kapott, úgy az eredeti határozati javaslatot a módosító vagy kiegészítő indítvánnyal együtt kell szavazásra bocsátani;

c) ha a módosító, illetve kiegészítő indítvány nem kapott többségi "igen" szavazatot, úgy az eredeti határozati javaslatot kell szavazásra bocsátani.

(2) Erre vonatkozó ügyrendi javaslat alapján, a képviselő-testület ezirányú döntése esetén együttesen is lehet szavazni több határozati javaslatról.

31. § (1) Szavazni az ülésvezető ezirányú kérdését követően “igen”-nel, “nem”-mel vagy “tartózkodás”-sal lehet.

(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének "igen" szavazata szükséges, ennek hiányában a határozati javaslatot a képviselő-testület elutasította.

(3) A nyílt szavazás – a név szerinti szavazás kivételével – a „MikroVoks-VI.” jegyzőkönyvező, szavazatszámláló és konferencia rendszerrel (továbbiakban: szavazatszámláló rendszer), a szavazatszámláló rendszer meghibásodása esetén kézfelemeléssel történik.

(4) A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg.

(5) Amennyiben bármely települési képviselő nem vesz részt a szavazásban, a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

32. § (1) Minősített többség szükséges:

1. önkormányzati rendeletalkotáshoz, módosításhoz, hatályon kívül helyezéshez;

2. az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, felmentéshez, vezetői megbízatáshoz, megbízatás visszavonásához;

3. önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás jóváhagyásához, módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz, társulásból történő kizáráshoz;

4. külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz;

5. intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez;

6. a települési képviselő döntéshozatalból való kizárásához;

7. az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez;

8. települési képviselő és polgármester összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyében döntéshez;

9. önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez;

10. a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlásához;

11. az Mötv. 68. § (1) bekezdése szerinti ügy ismételt tárgyalása esetén történő döntéshez;

12. a polgármester elleni kereset benyújtásához;

13. fegyelmi eljárás megindításához, fegyelmi büntetés kiszabásához;

14. állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásához;

15. kitüntetések adományozásához és visszavonásához;

16. helyi népszavazásra irányuló kezdeményezés határozathozatalához;

17. törvény által meghatározott egyéb ügyekben.

(2) Azokban az esetekben, amikor az előterjesztés szerkezete részszavazást igényel, a részszavazás eredményének megállapításakor is a minősített többségre vonatkozó szabályozásnak kell érvényesülnie.

(3) Azokban az esetekben, amikor minősített többség kell az előterjesztés elfogadásához, az azzal kapcsolatosan felmerülő módosító és kiegészítő javaslatok szavazás eredményének megállapításakor is a minősített többségre vonatkozó szabályozásnak kell érvényesülnie.

(4) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének, 8 főnek a szavazata szükséges.

33. § (1) A képviselő-testület a döntéseit: határozatait, rendeleteit nyílt szavazással hozza.

(2) Titkos szavazást kell tartani az alpolgármester megválasztásához, felmentéséhez.

(3) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Ezen esetekben az ügyrendi felszólalásra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

(4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.

34. § Név szerinti szavazást kell elrendelni:

a) ha azt a törvény előírja;

b) ha azt a jelenlévő települési képviselők egynegyede indítványozza,

c) ha azt a polgármester és a bizottsági elnökök többsége kéri;

d) az önkormányzati tulajdon elidegenítéséről történő rendelkezésnél (kijelölés értékesítésre; adásvétel, csere, ingyenes átadás, apportálás);

e) költségvetés megállapításánál, módosításánál;

f) helyi adó megállapításánál és módosításánál;

g) hitelfelvételnél és kötvénykibocsátásnál;

h) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlásához.

35. § Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.

36. § A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző abc sorrendben felolvassa a települési képviselők nevét, s a jelenlévő települési képviselők pedig a nevük felolvasásakor "igen", "nem", vagy "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak.

37. § A név szerinti szavazáskor leadott szavazat a szavazatszámláló rendszerben rögzítésre kerül. A név szerinti szavazásról minden esetben papíralapú jegyzőkönyv is készül, melyet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

37/A. § Amennyiben a döntéshozatal során a települési képviselő elmulasztja bejelenteni az ügyben fennálló személyes érintettségét és az elmulasztás ténye a képviselő-testület megbízatásának időtartama alatt bizonyítást nyer, az elmulasztás tényéről a képviselő-testület nyilvános ülésén határozatot hoz.

Interpelláció

38. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén

a) polgármestertől alpolgármesterektől,

b) jegyzőtől,

c) bizottság elnökétől,

önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni.

(2) Az interpelláció olyan érdemi felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet határkörébe tartozik. Nem nyújtható be interpellációként a korábban már megválaszolt és a képviselő-testület által elfogadott interpelláció, kivéve, ha a tárgykörben újabb körülmény merül fel.

(3) Az interpellációt az ülést megelőzően 48 órával korábban írásban kell benyújtani az interpellált személy részére.

(4) Az írásban benyújtott interpellációt a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, melynek kötelező tartalmi elemei: az interpelláló neve, az interpelláció tárgya, az interpelláció szövege és az interpelláló saját kezű aláírása.

(5) Az interpelláló véleményét kérésére rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

39. § (1) A benyújtott interpellációt az ülésvezető ismerteti.

(2) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló legfeljebb 2 percben nyilatkozik. Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, az elfogadásról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Ha a képviselő-testület nem fogadja el az interpellációra adott választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza.

Kérdés

39/A. § (1) A kérdés az önkormányzat hatáskörébe tartozó, az adott ülésnapon napirendi pontként nem szereplő ügyben előadott felvetés vagy tudakozódás.

(2) A képviselő-testület ülésén a települési képviselő - legfeljebb 2 percben - szóban kérdést terjeszthet elő a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a jegyzőhöz és a bizottságok elnökeihez, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni.

(3) A kérdésekre nyitvaálló időtartam ülésnaponként legfeljebb 10 perc.

A tanácskozás rendjének fenntartása

40. § A tanácskozás rendjének fenntartásáról, a képviselő-testületi ülés méltóságáról a polgármester gondoskodik, melynek során:

a) figyelmezteti azt, aki megjelenésében, előadásmódjában, vagy kifejezéseiben a képviselő-testület méltóságát sérti;

b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,

c) ismétlődő rendzavarás esetén és rendreutasítás után a polgármester megvonhatja a szót az adott téma tárgyalásának lezárásáig.

41. § A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

42. § (1) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

(2) Az a települési képviselő, aki a polgármester e rendelet 40. §-a alapján tett intézkedését sérelmesnek tartja, az Ügyrendi-Szavazatszámláló Bizottságnál írásban kifogást terjeszthet elő. Az Ügyrendi-Szavazatszámláló Bizottság a kifogást megvizsgálja és a vizsgálat eredményét a következő képviselő-testületi ülésen ismerteti.

A jegyzőkönyv

43. § (1) A képviselő-testület nyilvános üléséről 3 példányban, zárt üléséről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni.

(2) A nyilvános ülés jegyzőkönyvéből 1 eredeti példányt a mellékleteivel együtt a polgármesteri hivatalban kell elhelyezni és őrizni; 1 eredeti példányt a mellékleteivel együtt meg kell küldeni a Békés Megyei Kormányhivatal részére; valamint 1 eredeti példányt és elektronikus változatát a Városi Könyvtár részére kell megküldeni.

(3) A zárt ülés jegyzőkönyvéből 1 eredeti példányt a mellékleteivel együtt a polgármesteri hivatalban kell elhelyezni és őrizni; 1 eredeti példányt a mellékleteivel együtt meg kell küldeni a Békés Megyei Kormányhivatal részére.

44. § A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) az előterjesztések,

c) a rendeletek kihirdetett példányai,

d) a jelenléti ív,

e) a települési képviselő kérelmére az írásban benyújtott hozzászólása.

45. § A jegyzőkönyv az Mötv-ben meghatározottakat tartalmazza.

IV. fejezet

Az önkormányzati rendeletalkotás

46. § (1) A képviselő-testület – a törvényi felhatalmazáson túl - rendeletet alkothat különösen a következő tárgykörökben:

a) a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjainak, a tanácsnoknak - a törvény keretei között történő - tiszteletdíj, természetbeni juttatás és költségtérítés megállapításáról;

b) helyi kitüntetésekről, díjakról, címekről és azok adományozásának rendjéről;

c) az önkormányzati jelképekről és azok használatáról.

A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai

47. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a települési képviselők,

b) az önkormányzati bizottságok elnökei,

c) a polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző, aljegyző és a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek vezetői,

d) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetinek vezetői,

e) a nemzetségi önkormányzat.

(2) A rendelet-tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársai készítik el.

(3) Rendelet-tervezet előkészítésével megbízható a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, vagy a külső szakértő. Külső szakértő felkérésére és bevonására a jegyző jogosult.

(4) A tervezetet - a jegyző véleményével együtt - megvitatás céljából az Ügyrendi- Szavazatszámláló Bizottság elé kell terjeszteni, amely azt - a tárgy szerint érintett más bizottságokkal együttesen tartott ülésén is - megvitathatja. Erre az ülésre a jegyzőt - s szükség szerint más külső szakembereket is - meg kell hívni.

48. § (1) A jegyző a rendelet-tervezetet indoklással együtt a képviselő-testület elé terjeszti.

(2) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(3) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal, a hónap és nap feltüntetésével kell jelölni a következők szerint: Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének {a rendelet száma}/{a rendelet kihirdetése évének a száma}. ({a rendelet kihirdetése hónapjának a száma}. {a rendelet kihirdetése napjának a száma}.) önkormányzati rendelete {a rendelet címe}. A rendelet kihirdetése hónapjának a számát római számmal, a többi számot arab számmal kell jelölni.

49. § Az önkormányzati rendeletet a polgármesteri hivatal Orosháza, Szabadság tér 4-6. szám alatti épületének földszinti hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetett rendelet szövegét az önkormányzati honlapon is közzé kell tenni.

V. fejezet

A tanácsnok és a képviselőcsoport

A tanácsnok

50. § A képviselő-testület a polgármester, az alpolgármesterek vagy bármely települési képviselő javaslatára a települési képviselők közül a képviselő-testület megbízatásának időtartamára 2 fő tanácsnokot választ. A tanácsnok által felügyelt önkormányzati ügyeket e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

Képviselőcsoport

51. § (1) A képviselő-testületben a képviselettel rendelkező jelölő szervezetekhez tartozó települési képviselők tevékenységük összehangolása céljából képviselőcsoportot hozhatnak létre.

(2) A képviselőcsoport alakításának és működésének főbb szabályai:

a) Egy települési képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja. Egy képviselőcsoportot legalább 3 fő települési képviselő alkot.

b) A képviselőcsoportnak megalakulásától számított 15 napon belül be kell jelenteni a megalakulás tényét a polgármesternek. A bejelentés tartalmazza a képviselőcsoport elnevezését, vezetőjének, vezető-helyettesének, tagjainak a nevét.

c) A képviselőcsoport fogadhatja a párthoz nem tartozó, független települési képviselőket, ha azok bejelentik csatlakozási szándékukat.

d) A képviselőcsoport alakításának joga - a feltételek megléte esetén - megilleti a független települési képviselőket is.

e) Amennyiben a képviselőcsoport tagjainak létszáma 3 fő alá csökken, a képviselőcsoportot megszűntnek kell tekinteni.

VI. fejezet

A képviselő-testület bizottságai

A bizottsági feladatok és szervezet

52. § (1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó, vagy ideiglenes bizottságokat választ.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, vagy az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) Az ideiglenes bizottság létrehozására és működésére az állandó bizottságra vonatkozó szabályozás alkalmazandó.

53. § A képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi Bizottság 9 fővel,

b) Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága 7 fővel,

c) Ügyrendi - Szavazatszámláló Bizottság 3 fővel.

54. § (1) Az egyes bizottságok az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó és az átruházott hatáskör alapján bizottsági ülés, illetve a testületi ülés elé kerülő ügyek közül az adott bizottság feladatkörébe tartozó előterjesztéseket napirendjére tűzhetik. Az egyes bizottságok feladatait e rendelet 2. számú melléklete határozza meg. Amennyiben az előterjesztés nem szerepel a 2. számú melléklet felsorolásában, úgy a polgármester kérése alapján azt a felkért bizottság elnöke napirendjére tűzheti.

(2) Az Ügyrendi-Szavazatszámláló Bizottság az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezéseket véleményezi, valamint kezeli, nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester, az alpolgármesterek, a települési képviselők, illetve a velük közös háztartásban élő, jogszabály által vagyonnyilatkozat tételre kötelezett személyek vagyonnyilatkozatát.

A bizottsági működés főbb szabályai

55. § (1) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni e §-ban foglalt eltérésekkel.

(2) Több bizottság együttes ülése esetén a bizottságok elnökei együttesen hívják össze az ülést.

(3) Több bizottság együttes ülése esetén az ülés vezetésére a bizottsági elnökök megállapodása irányadó.

(4) Több bizottság együttes ülése esetén a határozatképesség megállapításakor az egyes bizottságok határozatképességét külön-külön kell megvizsgálni.

(5) Több bizottság együttes ülése esetén a szavazáskor mindegyik bizottság külön-külön szavaz az előterjesztésről és a szavazás eredményét bizottságonként kell az ülésvezetőnek megállapítani.

(6) A javaslatot, illetve a döntést bizottságonként külön-külön határozatba kell foglalni.

56. § (1) A bizottság rendkívüli ülését a bizottság tagjai egynegyedének az elnökhöz eljuttatott írásbeli indítványára össze kell hívni.

(2) A bizottság rendes és rendkívüli ülése nyilvános, azt az elnök hívja össze és vezeti. A meghívót és az előterjesztéseket a polgármesteri hivatal közreműködésével a bizottsági ülés napját megelőzően legalább 3 nappal kell kiküldeni.

(3) A bizottsági ülésre meg kell hívni a 14. § (5) bekezdése szerinti személyeket, szerveket.

(4) A bizottsági ülésre szóló meghívót a polgármesteri hivatal erre a célra elhelyezett hirdetőtábláján kell elhelyezni, valamint az önkormányzati honlapon kell megjelentetni.

57. § A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Ötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi.

58. § (1) A bizottság nyilvános és zárt üléseiről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni.

(2) A nyilvános és zárt ülés jegyzőkönyvéből 1 eredeti példányt a mellékleteivel együtt a polgármesteri hivatalban kell elhelyezni és őrizni, valamint 1 eredeti példányt a mellékleteivel együtt meg kell küldeni a Békés Megyei Kormányhivatal részére.

59. § A jegyzőkönyv az Mötv-ben meghatározottakat tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

60. § A bizottság működésére az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben a képviselő-testületre vonatkozó szabályok irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, napirend előtti felszólalásra csak a bizottság egyszerű szótöbbséggel hozott határozatát követően kerülhet sor; valamint a felszólalások száma és időtartama nem korlátozott.

VII. fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

A polgármester

61. § A polgármesternek a képviselő-testület és a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:

a) segíti a települési képviselők munkáját;

b) összehívja és vezeti a testület üléseit;

c) képviseli az önkormányzatot;

d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat;

e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését;

f) a véleménye szerint önkormányzati érdekeket sértő képviselő-testületi döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezheti;

g) az önkormányzati feladatok ellátására az önkormányzattal munkaviszonyban álló közfoglalkoztatásban alkalmazott munkavállalók esetében a teljeskörű munkáltatói jogkör gyakorlása.

h) indítványozhatja a bizottság rendes és rendkívüli ülésének összehívását;

i) felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.

62. § A polgármesteri hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:

a) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét;

b) a költségvetés végrehajtása során a vonatkozó jogszabályok keretei között kötelezettséget vállal, utalványoz. E hatásköre gyakorlását az általa meghatározott értékhatárig átruházhatja;

c) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében és gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

62/A. § (1) A Képviselő-testület a következő döntési hatásköröket ruházza át a polgármesterre:

1. a város címere, zászlója, valamint elnevezése használatának engedélyezése;
2. az adósságkezelési szolgáltatási kérelmekről döntés;
3. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról döntés;
4. a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások vonatkozásában a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben a települési önkormányzatokhoz rendelt szociális igazgatási és hatáskörök ellátása,
5. az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladatok ellátása,
6. az Önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladatok ellátása,
7. a magánerős útépítés támogatás rendszeréről, valamint az útépítési érdekeltségi hozzájárulásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladatok ellátása,
8. a helyi környezet védelméről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint az Önkormányzat Helyi Környezetvédelmi Alapjáról rendelkezés,
9. a szociális szolgáltatásokról szóló rendeletben meghatározott feladatok ellátása.

(2) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat mindazon ügyekben, melyeknél a döntés elmulasztása az önkormányzat működését veszélyezteti. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

Az alpolgármester

63. § (1) A képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére 1 fő főállású alpolgármestert és 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A képviselő-testület – nem a képviselő-testület tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester munkájának a segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

64. § (1) A képviselő-testület tagjai közül választott társadalmi megbízatású alpolgármester munkarendje: kéthetente egy 8 órás munkanap, melyet a polgármesterrel egyeztetett időpontban teljesít.

(2) A nem a képviselő-testület tagjai közül választott társadalmi megbízatású alpolgármester munkarendje: kéthetente egy 8 órás munkanap, melyet a polgármesterrel egyeztetett időpontban teljesít.

65. § Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg és gyakorolja felette az egyéb munkáltatói jogokat.

A jegyző, az aljegyző

66. § A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ebben a körben:

a) ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;

b) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok ülésein;

c) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének, ha döntésénél, működésénél jogszabálysértést észlel;

d) gondoskodik a testületi és bizottsági ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről.

67. § A jegyző egyéb főbb feladatai:

a) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

b) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket;

c) a polgármesteri hivatal szervezeti egységein keresztül dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;

d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői és Munka Törvénykönyve alapján foglalkoztatott munkavállalók tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízatáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízatás visszavonásához, jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges;

e) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben, valamint az Orosházi Polgármesteri Hivatal közszolgálati szabályairól szóló 18/2012. (VI.28.) önkormányzati rendeletének 3. §-a alapján általa készített és kihirdetett Közszolgálati Szabályzatban meghatározott juttatások pénzügyi fedezetének megtervezése, az éves költségvetési rendeletben való beterjesztése és a rendelkezési jog gyakorlása;

f) a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatott munkavállalók részére meghatározott juttatások pénzügyi fedezetének megtervezése, az éves költségvetési rendeletben való beterjesztése és a rendelkezési jog gyakorlása;

g) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat.

67/A. § A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásával a polgármester a Polgármesteri Hivatalnak, a jegyzői tisztség betöltéséhez szükséges, törvényben meghatározott képesítési és egyéb előírásoknak megfelelő köztisztviselőjét bízza meg.

VIII. fejezet

A polgármesteri hivatal

68. § A képviselő-testület önálló hivatalának megnevezése: Orosházi Polgármesteri Hivatal, székhelye: 5900 Orosháza Szabadság tér 4-6. Jogállására, feladataira és szervezeti felépítésére vonatkozó rendelkezéseket a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

69. § (1) Orosháza városban a képviselő-testület a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. tv. 239. § (2) bekezdése alapján a polgármester tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására 1 fő önkormányzati tanácsadói munkakört hoz létre.

(2) Az önkormányzati tanácsadóra vonatkozó részletes munkajogi szabályozást a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. tv. határozza meg.

IX. fejezet

Közmeghallgatás, városi gyűlés

70. § A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart, melynek fontosabb szabályai a következőek:

a) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, vagy közérdekű javaslatokat tehetnek.

b) A közmeghallgatás helyéről, idejéről a lakosságot a városháza hirdetőtábláján, a sajtó és a helyi televízió útján, valamint az önkormányzati honlapon történő megjelentetéssel tájékoztatni kell a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

c) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

d) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról és a Békés Megyei Kormányhivatalhoz való megküldéséről a jegyző gondoskodik.

e) A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat a közmeghallgatáson vagy legkésőbb 15 napon belül írásban kell megválaszolni.

71. § A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben városi gyűlést vagy polgárok gyűlését (továbbiakban: gyűlés) hívhat össze, melynek fontosabb szabályai a következőek:

a) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Városháza hirdetőtábláján, a sajtó és a helyi televízió útján, valamint az önkormányzati honlapon történő megjelentetéssel kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.

b) A gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a települési képviselőket, a jegyzőt, a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit.

c) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

X. fejezet

Az Önkormányzat gazdasági alapjai

Az Önkormányzat vagyona

72. § Az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani a forgalomképtelen vagyontárgyak körét, valamint a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.

Az Önkormányzat költségvetése

 73. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg, mely többek között tartalmazza a Közszolgálati Szabályzatban foglalt juttatások előirányzatának összegét, valamint a nemzetiségi önkormányzatok részére nyújtott támogatás mértékét is.

(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. 

74. § A költségvetési koncepció elfogadása után a képviselő-testület megalkotja a költségvetési rendeletét.

75. § A költségvetési rendelet-tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi Bizottság kötelezően, míg a megválasztott többi állandó bizottság döntésétől függően megtárgyalja.

76. § A zárszámadás rendelet-tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi Bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja.

Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai és ellenőrzése

77. § Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a polgármesteri hivatal látja el a jogszabályokban előírt feltételek keretei között.

78. § Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények önállóan gazdálkodnak, a kiadásokra biztosított pénzeszközeiket azonban csak a polgármesteri hivatal által meghatározott ütemben és mértékben - a kiskincstári gazdálkodás szabályai alapján - használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, vagy vonhatja el. Az intézmény a kötelező térítési díjon és a képviselő-testület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli bevételével önállóan, a vonatkozó szabályok betartásával gazdálkodik, azt - alapfeladatainak sérelme nélkül - felhasználhatja dologi kiadásokra; személyi juttatást a polgármester jóváhagyásával képezhet belőle, mely a költségvetés módosításakor az önkormányzat módosított költségvetési rendeletében megjelenik.

79. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A saját intézménye pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el.

(3) Az önkormányzat gondoskodik gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján.

80. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási folyamatainak ellenőrzésére könyvvizsgálót bízhat meg.

(2) A megbízott könyvvizsgáló tanácskozási joggal vehet részt a képviselő-testület nyilvános és zárt ülésén. A könyvvizsgálót a véleményezési körébe tartozó témákban a képviselő-testület ülésére a polgármester köteles meghívni és ezen véleményezési körébe tartozó előterjesztésekről a könyvvizsgáló írásos véleménye nélkül érvényes döntés nem hozható.

XI. fejezet

Települési nemzetiségi önkormányzatok

81. § Orosháza városban két települési nemzetiségi önkormányzat (továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) működik:

a) Orosháza Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata és

b) Orosháza Város Német Nemzetiségi Önkormányzat.

81/A. § (1) A helyi önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CXXIX. törvényben meghatározottak szerint biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok részére

a) véleményezési és egyetértési jogainak gyakorlását,

b) működésének feltételeit és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatokat.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei

a) a helyi önkormányzat képviselő-testületének nyilvános ülésén tanácskozási joggal vesznek részt,

b) kizárólag az általuk képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehetnek részt tanácskozási joggal a helyi önkormányzat képviselő-testületének zárt ülésén.

(3) A (1) bekezdés végrehajtására a helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatoknak a velük kötött együttműködési megállapodásban részletezettek szerint - a telefonhasználat költségeinek kivételével -:

a) testületi működésükhöz kapcsolódóan a tevékenység ellátásához szükséges ingóságokkal ellátott ingatlanban ingyenes helyiséghasználatot biztosít,

b) testületi működésükhöz és testületi ülések tartásához kapcsolódóan a feladatellátáshoz kapcsolódó személyi és tárgyi feltételeket biztosítja,

c) ellátja a gazdálkodásukkal, költségvetés készítésével, módosításával, beszámoló készítésével, az ezekhez kapcsolódó adatszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokat,

d) a költségvetésében meghatározott keretösszegű települési önkormányzati támogatást nyújt.

XII. fejezet

Záró rendelkezések

82. § (1) E rendelet 2010. október 22. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Orosháza Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2007. (III.14.) Ör. számú rendelet, valamint a módosítására kiadott 18/2007. (XI.23.) számú, 11/2008. (V.26.) számú, 15/2008. (VIII.29.) számú, 15/2008. (VIII.29.) számú, 2/2009. (II.24.) számú, 6/2009. (III.17.) számú, 1/2010. (II.08.) számú, 10/2010. (VI.17.) önkormányzati és a 14/2010. (X.16.) önkormányzati rendeletek.

(3) E rendelet megtekinthető a polgármesteri hivatalban. E rendelet egy-egy példányát el kell helyezni a városi könyvtárban, valamint a nemzetiségi önkormányzatoknál.

83. § Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. tv. 3. § (1) bekezdés c) pontja, valamint 3. § (3) bekezdés ea) pontja alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel rendelkezik minden intézményvezető és a többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság vezetője, továbbá a 3. § (2) bekezdés c) pontja alapján a jegyző.

84. § (1) Ahol e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott önkormányzati rendelet Kulturális Bizottságot említ, ott a Társadalmi Kapcsolatok Bizottságát kell érteni.

(2) Ahol e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott önkormányzati rendelet Mezőgazdasági, Ellátási és Lakásügyi Bizottságot említ, ott a Társadalmi Kapcsolatok Bizottságát kell érteni, kivéve az önkormányzati tulajdonú termőföldek hasznosításával összefüggésben javaslattétel és véleményezés; valamint a mezőgazdasági jellegű helyi rendeletek véleményezése ügyeket, ahol a Pénzügyi Bizottságot kell érteni.

(3) Ahol e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott önkormányzati rendelet Környezetvédelmi, Városfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottságot említ a Pénzügyi Bizottságot kell érteni, kivéve az idegenforgalommal kapcsolatos előterjesztések véleményezése, és a környezetvédelemmel kapcsolatos, az önkormányzat hatáskörébe tartozó kérdésekben készített előterjesztések véleményezése ügyeket, ahol a Társadalmi Kapcsolatok Bizottságát kell érteni.

(4) Ahol e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott önkormányzati rendelet Szociális és Egészségügyi Bizottságot említ, ott

a) szociális és egészségügyet érintő tárgykörben készített előterjesztések és rendelet-tervezetek véleményezése,

b) szociális ügyekben a polgármester hatáskörében hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések véleményezése, javaslattétel a Képviselő-testület felé,

c) a szociális szolgáltatásokról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladatok ellátása

ügyekben a Pénzügyi Bizottságot, kell érteni.

(5) Ahol e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott önkormányzati rendelet Szociális és Egészségügyi Bizottságot említ, ott

a) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 96. § (3) bekezdése szerint a Képviselő-testület elé kerülő - az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásáról - átfogó értékelés véleményezése,

b) az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladatok ellátása,

c) a gyermekek ellátásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladatok ellátása,

d) népjóléti és szociális feladatkör, intézmény átadásával, átvételével kapcsolatos előterjesztések véleményezése,

ügyekben a Társadalmi Kapcsolatok Bizottságát kell érteni.

1. számú melléklet a 15/2010. (X.22.) önkormányzati rendelethez:

A megválasztott tanácsnokok feladatkörei:

I. tanácsnok

Feladata:

Kapcsolattartás a nemzetiségi önkormányzatokkal és a testvérvárosokkal, valamint Orosháza város külkapcsolatainak ápolása.

II. tanácsnok

Feladata:

Kapcsolattartás Orosháza város kulturális életének szereplőivel, valamint az egyházi és a civil kapcsolatok koordinálása.

2. számú melléklet a 15/2010. (X.22.) önkormányzati rendelethez:

Bizottsági feladatok:

1.) Pénzügyi Bizottság:

1.1. költségvetési rendelet-tervezet, módosító költségvetési rendelet-tervezet, zár-számadásról (költségvetés végrehajtásáról) készült rendelet-tervezet véleményezése,

1.2. költségvetési koncepcióra, költségvetési beszámolóra vonatkozó előterjesztések véleményezése,

1.3. helyi adókkal, vagyonnal és vagyongazdálkodással kapcsolatosan előterjesztett rendelet-tervezetek véleményezése,

1.4. helyi adókkal összefüggő érdekeltségi rendelet-tervezet véleményezése,

1.5. önkormányzati biztos

1.5.1. kijelölésének joga,

1.5.2. a megbízás egy alkalommal történő meghosszabbítása,

1.5.2. tevékenységének irányítása és ellenőrzése,

1.5.3. megbízatása szerződéses időtartam letelte előtti megszüntetésének kezdeményezése a Képviselő-testület felé,

1.6. az Önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladatok ellátása,

1.7. az Önkormányzat vagyongazdálkodásának tulajdonosi ellenőrzése,

1.8. a lakás életveszélyessé nyilvánítása esetén nyújtható támogatás esetében a kérelem véleményezése és javaslattétel,

1.9. éves belsőellenőrzési terv, éves belsőellenőrzési jelentés véleményezése,

1.10. önkormányzat részvételével alapított társaságok éves tevékenységéről szóló beszámoló, könyvvizsgálói jelentés, éves üzleti terv, alapító okirat, alapító okirat módosítás, tisztségviselő megbízásának véleményezése,

1.11. önkormányzat részvételével alapított társaságok átalakulásával, megszüntetésével kapcsolatos előterjesztések véleményezése,

1.12. Orosházi Kistérség Többcélú Társulás önkormányzati pénzügyi vonatkozású, önkormányzati vagyont érintő, valamint normatívát érintő új feladatok vállalásával kapcsolatos előterjesztéseinek véleményezése,

1.13. hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, pályázati maradványösszegről történő lemondás, pályázatokhoz saját erő biztosítására vonatkozó, vis maior alappal, részvény adás-vétellel kapcsolatos előterjesztések véleményezése,

1.14. önkormányzati tulajdonú társasággal kötendő közszolgáltatási megállapodásokra vonatkozó előterjesztés véleményezése,

1.15. Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatának, módosításának véleményezése,

1.16. az Önkormányzat éves közbeszerzési tervének, módosításának véleményezése,

1.17. a lefolytatott közbeszerzésekről szóló tájékoztató tárgyalása,

1.18. díjmegállapítással kapcsolatos rendelet-tervezetek véleményezése,

1.19. haszonbér összegének megállapításával kapcsolatos előterjesztés véleményezése,

1.20. önkormányzati tulajdonú termőföldek hasznosításával összefüggésben javaslattétel és véleményezés; a mezőgazdasági jellegű helyi rendeletek véleményezése.

1.21. az Önkormányzat költségvetési és zárszámadási rendeleteihez kapcsolódó kötelező mellékletek tartalmi meghatározásáról szóló rendelet-tervezet véleményezése,

1.22. Intézményeknél alkalmazandó nyersanyagnorma megállapításának véleményezése,

1.23. magánerős kezdeményezésű útépítések támogatásának pénzügyi fedezet szempontjából történő véleményezése,

1.24. behajthatatlan követelések törlése a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott érték és 300.000,- Ft között; valamint a 300.000,- Ft feletti behajthatatlan követelések törlésének véleményezése,

1.25. külső szervek ellenőrzésével kapcsolatos tájékoztató, intézkedési terv véleményezése,

1.26. a településfejlesztési koncepcióval, a település szerkezeti tervekkel és a helyi építési szabályzatokkal kapcsolatos előterjesztések véleményezése,

1.27. közszolgáltatás ellátására létrehozandó társaság alapításával kapcsolatos előterjesztés véleményezése,

1.28. városüzemeltetéssel összefüggő közszolgáltatásokkal, közművekkel, infrastrukturális, közlekedési kérdésekkel kapcsolatos előterjesztések véleményezése,

1.29. az Önkormányzati Környezetvédelmi Alap önkormányzati rendelet szerinti keretösszegének felhasználásáról döntés, amennyiben a döntés nem tartozik az Mötv. 42. § 4. pontjában meghatározottak szerint a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe,

1.30. szociális és egészségügyet érintő tárgykörben készített előterjesztések és rendelet-tervezetek véleményezése,

1.31. szociális ügyekben a polgármester hatáskörében hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések véleményezése, javaslattétel a Képviselő-testület felé,

1.32. a szociális szolgáltatásokról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladatok ellátása,

1.33. A helyi vállalkozások munkahelyteremtő támogatásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott véleményezés és javaslattétel.

2.) Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága

2.1. környezetvédelemmel kapcsolatos, az önkormányzat hatáskörébe tartozó kérdésekben készített előterjesztések véleményezése,

2.2. idegenforgalommal kapcsolatos előterjesztések véleményezése,

2.3. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 96. § (3) bekezdése szerint a Képviselő-testület elé kerülő - az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásáról - átfogó értékelés véleményezése,

2.4. az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladatok ellátása,

2.5. a gyermekek ellátásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladatok ellátása,

2.6. népjóléti és szociális feladatkör, intézmény átadásával, átvételével kapcsolatos előterjesztések véleményezése,

2.7. kulturális, oktatási és sport pályázatok véleményezése,

2.8. városi rendezvények értékelése,

2.9. Bursa Hungarica ösztöndíj pályázathoz való csatlakozás előterjesztésének véleményezése, a pályázatok elbírálása során véleményezés és javaslattétel,

2.10. intézmények munkájának megismerése, áttekintése,

2.11. a kulturális és oktatási intézmények vezetői kinevezésével kapcsolatosan kiírt pályázatok véleményezése és javaslattétel,

2.12. a kulturális és oktatási intézmények alapító okiratainak, pedagógiai dokumentumainak véleményezése,

2.13. az éves költségvetési rendeletben meghatározottak szerint

2.13.1. a civil szervezetek/magánszemélyek, valamint a sporttámogatások előterjesztésének véleményezése és javaslattétel,

2.13.2. a felhasználásról adott szakmai és pénzügyi tájékoztató előterjesztésének véleményezése,

2.14. a civil szervezetekkel való kapcsolattartás és a tevékenységük segítése,

2.15. a környezet állapotának elemzésére, értékelésére vonatkozó tájékoztató elfogadása,

2.16. a helyi tömegtájékoztatással, kulturális, oktatási és közművelődési ügyekkel kapcsolatosan készített előterjesztések véleményezése, javaslattétel,

2.17. kulturális és oktatási feladatkör, intézmény átadásával, átvételével kapcsolatos előterjesztések véleményezése,

2.18. Egyházakkal kapcsolatos előterjesztések véleményezése,

2.19. az ifjúságpolitikai koncepció elkészítése és a cselekvési terv folyamatos figyelemmel kísérése,

2.20. kiadvány megjelentetésének pénzügyi támogatásáról döntés, amennyiben a döntés nem tartozik az Mötv. 42. § 4. pontjában meghatározottak szerint a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe,

2.21. a helyi építészeti értékek fenntartására és állagmegóvására kiírt pályázati kiírás alapján a beérkezett pályázatok véleményezése és javaslattétel, valamint a helyi természeti értékek védettség alá helyezésével, illetve annak megszüntetésével kapcsolatos előterjesztések véleményezése és javaslattétel,

2.22. közszolgáltatásokkal kapcsolatos előterjesztések véleményezése,

2.23. Idősügyi kérdésekkel kapcsolatos előterjesztések véleményezése és tárgyalása,

2.24. közterület elnevezésének véleményezéséről, az elnevezés megváltoztatására irányuló kezdeményezésről szóló előterjesztések véleményezése és javaslattétel.

3.) Ügyrendi - Szavazatszámláló Bizottság

3.1. önkormányzati rendelet-tervezetek véleményezése,

3.2. a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választásokra, kinevezésekre, vezetői megbízatásokra kiírt pályázatokkal kapcsolatos javaslattétel,

3.3. a polgármester illetményének, az alpolgármesterek illetményének, tiszteletdíjának emelésére javaslattétel,

3.4. az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezéseket véleményezi, valamint kezeli, nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester, az alpolgármesterek, a települési képviselők, illetve a velük közös háztartásban élő, jogszabály által vagyonnyilatkozat tételre kötelezett személyek vagyonnyilatkozatát,

3.5. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatosan a közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok megismerésére irányuló kérelem esetében, az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően 15 napon belül dönt,

3.6. az önkormányzati társulásokkal kapcsolatos előterjesztések véleményezése,

3.7. titkos szavazás lebonyolítása,

3.8 A polgármester rendfenntartás körében tett intézkedése ellen benyújtott kifogás (42. § (2) bekezdés) vizsgálatának lefolytatása,

3.9. A képviselő-testület és bizottsága tagjai ülésről történő hiányzásának minősítése abban az esetben, ha az érintett a polgármester vagy a bizottsági elnök döntésével nem ért egyet.

3. számú melléklet a 15/2010. (X.22.) önkormányzati rendelethez: 

Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak szakfeladat rendje