1. § (1) E rendelet célja, hogy a lakhatási biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a bérlakás jutásához, valamint igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék az igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és használati díjairól.

(2) Meghatározza a Leányfalu Nagyközség Önkormányzata által (továbbiakban: Önkormányzat) a magánszemélyek lakhatásának biztosítása céljából bérbevett lakások hasznosításának, és vissza nem térítendő lakbér támogatás nyújtásának feltételeit.

(3) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok/személyek életminőségén kíván javítani, illetve egyidejűleg ösztönözni kívánja a jogosultakat arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról gondoskodni tudjanak.

(4) E rendelet a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi. LXXVIII. törvényben (továbbiakban: Ltv.) foglalt rendeletalkotási kötelezettségnek megfelelően az Ltv. felhatalmazása alapján rendelkezik az Önkormányzat által nyújtható szolgáltatásról.

(5) Megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a rászoruló személyeknek a törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a veszélyeztetettségének megelőzéséről és társadalmi beilleszkedésükről.

2. § (1) E rendelet alkalmazása során használt fogalmakra a Ptk-ban és az 1993. évi LXXVIII. évi törvényben foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadóak.

(2) A családnak, mint a társadalom alapvető egységének sokoldalú segítése, a családi élet biztonságának és a gyermekvállalás feltételeinek javítása az állam egyik legfontosabb feladata.

(3) A családnak nyújtott ellátások az állam részéről biztosított olyan támogatások, amelyek elismerve a család és a gyermekvállalás fontosságát - jövedelmi helyzettől függetlenül - a gyermeket nevelő szülőt illetik meg.

(4) A többgyermekes, a gyermeket egyedül nevelő, továbbá a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokra nehezülő terhek ellensúlyozása céljából, továbbá esélyegyenlőségük elősegítése érdekében a támogatási rendszer egyes elemei differenciáltak.

(5) A 3. §-ban meghatározott személyek védelmét ellátó helyi önkormányzatok, egyéb hivatalok, más szervezetek és személyek e törvény alkalmazása során a törvényben elismert jogait biztosítva járnak el.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltak szerint eljáró szervezetek és személyek tevékenységük során együttműködnek a személyekkel/családdal és - jogszabályban meghatározottak szerint - elősegítik a család lakhatását.

(7) A család lakhatását segítő ellátást a családja helyzetéhez, szükségleteihez igazodóan kell nyújtani.

(8) A jogszabályban meghatározott ellátások igénybevétele általában önkéntes, csak törvényben meghatározott esetekben kötelezhető.

(9) A kérelmező támogatása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

3. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed Leányfalu Nagyközség közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, ennek hiányában bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező

(2) A rendelet hatálya a Ltv.-ben meghatározott szolgáltatások tekintetében - jelen rendelet (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően - kiterjed….

4. § (1) A jelen rendeletben meghatározott hatásköröket – Leányfalu Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete által átruházott hatáskörben – Leányfalu Nagyközség Polgármestere gyakorolja. (2) A Polgármester az átruházott hatáskörben végzett tevékenységéről évente köteles a Képviselő-testületnek beszámolni.

(3) A bérbeadói ill. tulajdonosi jogok gyakorlása a polgármester és a képviselő-testület hatásköre, a bérbeadói/tulajdonosi kötelezettségek teljesítése a polgármester és a képviselő-testület feladata.

(4) A polgármester és a képviselő-testület teljesíti a törvényen alapuló elhelyezési és bérbeadási kötelezettséget.

(5) Ltv.-ben és e rendeletben meghatározott feltételek szerint az alábbiakban a Képviselő-testület dönt:

(6) Ltv.-ben és e rendeletben meghatározott feltételek szerint az alábbiakban a Képviselő-testület dönt:

(7) A (6) bekezdésben meghatározott Képviselő-testület által meghozott döntések előtt a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság javaslatot tesz.

(8) A hatáskört gyakorló a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett szolgáltatás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelheti el.

(9) Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos szolgáltatás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.

5. § (1) A lakásbérlet iránti kérelmeket Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Polgármesteri Hivatalánál (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) kell benyújtani.

(2) A lakásbérlet iránti kérelmet meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani. Amennyiben jogszabály formanyomtatvány alkalmazását nem írja elő, a kérelemnek tartalmaznia kell:

(3) A kérelmező a kérelem benyújtásakor vagyonnyilatkozat útján köteles nyilatkozni saját és családja vagyoni viszonyairól (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat).

(4) Nem kell vagyonnyilatkozatot tenni, ha a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül a kérelmező a jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően vagyonnyilatkozatot tett.

(5) Szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra kérelmet az a nagykorú magánszemély jogosult benyújtani, akinek, illetve házastársának, élettársának és gyermekének, valamint együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó használati joga, vagy önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs, vagy arról érvényesen írásban lemondott és a bérbeadó azt írásban elfogadta, továbbá a családjában

(6) A vagyoni helyzet vizsgálata kapcsán a Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve a Gyvt. 19. § (7) bekezdésében meghatározottak az irányadóak, továbbá

(7) Ha a kérelmet benyújtó kérelmezőnek vagy a vele együtt költöző családtagjának az öröklakás, a családi ház, az üdülő nem kizárólagos tulajdonát képezi, de tulajdoni részarányuk egy lakásegységnek, illetve üdülőegységnek megfelel, továbbá lakás-, illetve üdülőegységen haszonélvezetük áll fenn, a (6) bekezdés szerint kell eljárni.

(8) A bérbeadónak az ajánlat átvételét nem lehet megtagadnia, de a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság érdemben nem tárgyalja, amennyiben az ajánlattevő nem felel meg a szociális igényjogosultság feltételeinek az (5) (6) (7) bekezdés alapján.

(9) Az elbírálásnál szintén előnyt élvez az állami gondoskodás alatt állt olyan volt átmeneti- vagy tartós nevelt (korábbi elnevezése intézeti vagy állami nevelt) kérelmező esetén, aki nevelésbe kerülésekor vagy nevelésének - nagykorúvá válással történő - megszűnésekor leányfalui lakhellyel rendelkezett.

(10) A kérelmezőnek a tulajdonos a rendelkezésére álló üres lakásállományból a kérelmező jövedelmi viszonyainak megfelelő önkormányzati bérlakást ajánlhat fel.

(11) Kérelmet, házas-, illetve élettársak csak együttesen nyújthatnak be.

(12) Az ajánlati határidő lejáratát követően a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság értékeli, amelynek során 8. § (1) bek. alapján környezettanulmányt folytathat az ajánlattevőnél, vagy személyes meghallgatás céljából az ülésre meghívhatja.

6. § (1) A jogosultság feltételeit érintő lényeges körülmények megváltozását a jogosult a változást követő 15 napon belül köteles bejelenteni.

(2) A kérelmező által benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a Polgármesteri Hivatal az adott nyilvántartó közigazgatási szerv, illetve gazdálkodó szervezet megkeresése útján ellenőrizheti, illetve környezettanulmányt készíthet A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a Polgármesteri Hivatal az alábbiak szerint ellenőrizheti:

(3) Ha a benyújtott támogatás elbírálására hatáskörrel rendelkező eljáró szerv hivatalos tudomására jut, vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltak ellentmondásosak:

(4) A szociális helyzet alapján juttatható bérlakás esetén a jogosultság fennállását új igazolások, nyilatkozatok beszerzésével e rendelet szabályai szerint felül kell vizsgálni.

(5) A felülvizsgálathoz szükséges iratokat, okiratokat, igazolásokat a jogosult és családtagjai az ellátást megállapító határozatban meghatározott időpontig és módon külön felszólítás nélkül kötelesek benyújtani.

7. § (1) Amennyiben jelen rendelet a szociális helyzet alapján juttatható bérlakásra való jogosultságot jövedelemhatárhoz köti, a kérelmező köteles saját, illetve családja jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és azokat igazolni.

(2) A jogosultság megállapításakor

(3) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.

(4) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni….

(5) A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározottak szerint megszűnt, az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást vagy az egyéni céget törölték a cégjegyzékből.

(6) Jövedelem igazolásként az alábbi iratokat kell csatolni:

(7) A jelen rendelet által szabályozott egyéb jogosultsági feltételt okirattal kell igazolni. Ilyen okirat különösen a személyi igazolvány, lakcímkártya, hatósági határozat, bírósági határozat, iskolalátogatási igazolás, közműszámla. Ha a kérelmező nem tud, illetve nem képes okiratot becsatolni, a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozata is elfogadható.

(8) A gyermek jogán illetve arra tekintettel igényelt (Sztv. 3. § (5) bek.) ellátás, támogatás esetén a szülő szülei felügyeletet igazoló illetve erre vonatkozó okirat. Annak igazolására, hogy a szülő gyermekét egyedül neveli, illetve gyermektartásdíjban részesül, bontóperi vagy gyermekelhelyezésről szóló ítélet, képzelt apát megállapító határozat, gyermektartásdíjat megállapító bírói ítélet vagy ez irányú bírósági eljárás megindításáról szóló okirat szolgálhat.

(9) Nem szükséges a kérelmezőnek új igazolást csatolni, illetve nyilatkozatot tenni a tárgyévi kérelméhez, ha e rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta

8. § (1) E rendeletben meghatározott esetekben környezettanulmány készítése kötelező, kivéve, ha az adott ellátás iránt benyújtott kérelmet megelőző 6 hónap belül a Polgármesteri Hivatal a kérelmezőnél környezettanulmányt készített.

(2) Amennyiben a környezettanulmány megállapítása szerint vélelmezhető, hogy a vagyonnyilatkozatban, illetve jövedelemnyilatkozatban foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, azok tartalmát a Polgármesteri Hivatal az 5. § (6) bekezdésben foglaltak szerint ellenőrzi.

9. § (1) Az önkormányzati bérlakás bérbeadásakor, illetve átvételekor leltárt kell felvenni, melyben fel kell tüntetni:

(2) A bérlakásnak a bérlő birtokába adását a felek aláírásukkal ismerik el.

10. § (1) A kötelező feladatok megoldására a tulajdonos biztosíthat önkormányzati bérlakásokat:

(2) A közérdekből vállalt feladatok megoldására a tulajdonos biztosíthat önkormányzati bérlakásokat:

(3) egyéb lakásgondok megoldására a tulajdonos biztosíthat önkormányzati bérlakásokat:

11. § (1) Önkormányzati bérlakás nem lakás céljára kivételes esetben akkor adható bérbe, ha ehhez a tulajdonos hozzájárult és az általa meghatározott lakáspótlás összegét a kérelmező befizette. A lakáspótlás összege nem lehet kevesebb a megszűnő önkormányzati bérlakás beköltözhető forgalmi értékénél.

(2) Önkormányzati bérlakás - 6 m2-t meg nem haladó mértékben - nem lakás céljára a tulajdonos hozzájárulásával, az eredeti bérleti szerződésnek megfelelően használható.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó, de legfeljebb egy lakószoba nagyságú önkormányzati bérlakás-rész nem lakáscélú felhasználására akkor adhat a tulajdonos hozzájárulást, ha a bérlő vállalja a helyiségbérleti díj megfizetését. Ezt követően a bérbeadó köteles a 6 m2 használat felett, arányos területbontással szerződést módosítani.

(4) A hozzájárulást a tulajdonos köteles megtagadni, ha a használat egyéb jogszabályba ütközik.

(5) Tulajdonos egyedi döntése alapján, közérdekű, egyéb célból költségvetési szerv, közigazgatási szerv, rendvédelmi szerv részére, térítés nélkül többszörös bérlő-kiválasztási jog biztosítható.

12. § (1) A lakásbérleti jogviszonyt (a továbbiakban: lakásbérleti jog) a bérbeadó és a bérlő szerződése határozott vagy határozatlan időre, illetőleg feltétel bekövetkezéséig hozza létre.

(2) A szerződés alapján a bérbeadó köteles a lakást a bérlő használatába adni, a bérlő pedig a lakás használatáért, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásért lakbért fizetni.

(3) A lakásbérleti jog a lakásra és a lakáshoz tartozó helyiségekre terjed ki.

(4) A fizetendő lakbérben a szerződés megkötésekor kell megállapodni. Ha a lakbér mértékét jogszabály állapítja meg, a szerződés akkor is létrejön, ha a felek a fizetendő lakbérben nem állapodtak meg.

(5) A lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.

13. § (1) A helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra (a továbbiakban: önkormányzati lakás) a tulajdonos önkormányzat - e törvény keretei között alkotott - rendeletében (a továbbiakban: önkormányzati rendelet) meghatározott feltételekkel lehet szerződést kötni. Az önkormányzati rendeletben meg kell határozni az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásának a lakás bérbeadásakor fennálló jövedelmi és vagyoni körülményekhez igazodó feltételeit. Az önkormányzati rendelet a nem szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén szabályozhatja a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő óvadék kikötésének lehetőségét és feltételeit.

(2) Ha az önkormányzati lakás bérlőjének kijelölésére vagy kiválasztására megállapodás, illetőleg e törvény hatálybalépésekor jogszabály meghatározott szervet jogosít fel, az általa megjelölt személlyel kell szerződést kötni.

(3) A bérlőkijelölésre, valamint ilyen megállapodás esetén a bérlő kiválasztására jogosult döntése alapján a szerződés határozatlan vagy határozott időre, illetőleg feltétel bekövetkezéséig köthető. A bérlőkijelölésre jogosult a szerződés tartalmára vonatkozóan - ha erre törvény vagy megállapodás felhatalmazza - egyéb feltételeket is előírhat.

(4) Az e rendeletben előírt bérbeadói hozzájárulás - ha a felek megállapodásából más nem következik - a bérlőkijelölésre jogosult által meghatározott tartalommal érvényes. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a bérlőkiválasztási jog esetén is, ha Ltv. a jogosult hozzájárulását írja elő.

(5) Az állami lakásra - a (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával - a bérlő kiválasztására jogosult által megjelölt személlyel és időtartamra lehet szerződést kötni.

14. § (1) A lakást több bérlő együttesen is bérelheti (bérlőtársak).

(2) Önálló bérlet esetén bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha ebben a bérbeadó és a bérlő, valamint a leendő bérlőtárs megállapodnak.

(3) Önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződés önkormányzati rendeletben meghatározott feltételekkel köthető.

(4) Önkormányzati lakásra - ha a bérlőkijelölésre jogosult eltérően nem rendelkezik - a házastársak közös kérelmére, bérlőtársi szerződést kell kötni.

(5) A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlőek, jogaikat együttesen gyakorolhatják. Kötelezettségük a bérbeadóval szemben egyetemleges.

15. § (1) Az önkormányzati bérlakás akkor is alkalmas a rendeltetésszerű használatra, ha egyes berendezéseket

(2) A bérbeadó köteles gondoskodni - a Ltv.-ben meghatározottakon túl - ha a felek másképp nem állapodnak meg

(3) A bérbeadótól szerződésben átvállalt kötelezettség teljesítése esetén a lakóközösséget (bérlőt) olyan mértékű lakbérmérséklés illeti meg, amennyi az épület tényleges üzemeltetési költségéből a lakóközösségre (önkormányzati bérlakásra) eső költség.

(4) A bérbeadó az azonnali beavatkozást igénylő hibát haladéktalanul kivizsgálja, majd

(5) A bérbeadó bejelentés esetén, az azonnali beavatkozást nem igénylő hibákat a Ltv.-ben meghatározottak szerint, de az épület használatát akadályozó hibák esetében legkésőbb a bejelentéstől számított egy éven belül köteles megszüntetni.

16. § (1) A bérlő köteles gondoskodni az önkormányzati bérlakás tisztán tartásáról, nyílászáróinak karbantartásáról, illetőleg a burkolatok, berendezések karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról és cseréjéről, valamint a belső falak felületképzéséről.

(2) A felek a (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően is megállapodhatnak úgy, hogy a meghatározott lakbéren túl a bérlő köteles megfizetni a bérbeadónak a megállapodásban átvállalt munka költségét. A megállapodásnak tartalmazni kell az átvállalt munkák tételes felsorolását, a teljesítés módját és esedékességét, valamint ezek igazolt költségeit.

17. § (1) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles a bérbeadó részére írásban bejelenteni, és a bejelentésében megjelölni az elérhetőségét és a kapcsolattartás módját.

(2) A két hónapot meghaladó indokolt távollét esetei:

(3) A bérlő által (2) bekezdésben bejelentett ok miatt történő távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót - felhívására - írásban tájékoztatja.

(4) az Ltv. 24. § (1) bek. b/ pontjának alkalmazása során lényeges kötelezettség nem teljesítésének minősül és a bérbeadó felmondását vonja maga után, ha a….

(5) Nem szociális alapon bérbe adott lakások esetén a bérbeadó és a bérlő a lakáson belüli munkálatok elvégzéséről külön megállapodást köthetnek.

(6) Amennyiben a bérbeadó szociális célú bérbeadási ajánlatot olyan lakással kapcsolatban tesz, amely rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, vagy nem rendelkezik komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel, továbbá ajánlatát úgy teszi meg, hogy a lelendő bérlő végzi el a szükséges munkálatokat, illetve gondoskodik a berendezések pótlásáról, akkor a bérlő és a bérbeadó megállapodása az irányadó. Megállapodás hiányában a karban tartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

(7) A (6) bekezdés szerinti esetben a pénzbeli térítésre a bérlő a munkák elvégzését, illetve műszaki átvételét követően, egy összegben tarthat igényt.

18. § (1) Ha a bérlő a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét, (karbantartási, közüzemi díjfizetési, stb.) a bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, úgy a bérbeadó jogosult a bérleti szerződést felmondani.

(2) A bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást az együttélés követelményeinek megfelelően jogosultak használni, kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a többi lakó nyugalmát zavarná. A bérbeadó a lakásbérleti szerződést jogosult felmondani, ha a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak.

(3) A bérlő és a vele együttlakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatják.

(4) A bérlőt és a vele együttlakó személyeket - a többi bérlő jogainak és érdekeinek sérelme nélkül - megilleti a közös használatra szolgáló helyiségek és területek használatának a joga.

(5) Ha a lakásban, a lakásberendezésekben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.

19. § (1) A bérlő bérleményében műszaki változtatást a bérbeadó tudtával és hozzájárulásával hajthat végre megállapodás alapján, bérbeadói költségviseléssel, vagy anélkül.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

(3) A bérbeadó a komfortfokozatot növelő átalakításhoz a műszaki feltételek és a szakhatósági engedélyek megléte esetén köteles a hozzájárulást megadni, ha:

(4) A komfortfokozat növelésével járó költségeket bérbeszámítás formájában kell a bérlő részére megtéríteni a megállapodás időpontjában hatályban lévő lakbérrendelet alapján. A beszámítás elismerése a következő módon történik:

(5) Az önkormányzati bérlakás új komfortfokozatát a korszerűsítés után kell megállapítani, függetlenül a költségviselőtől és az elszámolástól.

(6) A bérbeszámítással az önkormányzati bérlakásba beépített szerkezetek, berendezések az önkormányzat tulajdonába kerülnek.

(7) Új önkormányzati bérlakás kialakítással, valamint a meglévő önkormányzati bérlakás bővítésével járó átalakításhoz a bérbeadó hozzájárulhat 20 éves lakbérnövekményt meg nem haladó költségtérítés mellett.

20. § (1) A bérbeadó az átalakítás, a korszerűsítés költségeihez hozzájárulni nem köteles a 19. §.(3), illetve a 19. §.(7) bekezdésben felsorolt feltételek megléte esetén sem, ha a lakóépület a részletes rendezési terv szerint lebontásra kerül, illetve építése vagy teljes felújítása óta 35 év eltelt. Ez esetben az átalakítás, korszerűsítés költsége kártalanítási igény nélkül a bérlőt terheli.

(2) Ha a munkák végzése során az önkormányzati bérlakás(ok) vagy lakásberendezés(ek) megrongálódik(nak), az így keletkezett hibát, a munkát végeztető egyidejűleg köteles kijavíttatni.

(3) Ha a bérbeadói kötelezettségek teljesítése 15 napon túl korlátozza az önkormányzati bérlakás használatát, a bérlőt olyan arányban illeti meg lakbércsökkentés a 16. naptól, mint amilyen arányt jelent az önkormányzati bérlakás alapterületéhez képest a használati jog korlátozása.

(4) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot valamint a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egy alkalommal - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül - ellenőrzi, továbbá a nem rendeltetésszerű használatra utaló bejelentés, adat alapján egyébként ellenőrizheti. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.

21. § (1) A bérlő az önkormányzati bérlakás és a leltárban feltüntetett berendezéseket a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor, illetőleg az önkormányzati bérlakás kiürítésekor tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak visszaadni a 9. § (1) bekezdése szerinti leltárral.

(2) A bérlő a megállapított hiányosságokért és az őt terhelő kötelezettségek elmulasztása következtében keletkezett hibákért felel.

(3) A bérlőnek nyilatkozni kell az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetőleg ezek költségtérítésének módjáról és határidejéről.

(4) Ha a bérlő nem nyilatkozott, illetve a bérbeadó a nyilatkozatát nem fogadta el, a bérbeadó a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének és a költségek megtérítésének megállapítását.

22. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, az örökös

(2) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat az önkormányzati bérlakásból határidőre nem szállítja el, a bérbeadó - az örökös költségére és veszélyére - raktárba, vagy arra alkalmas más helyiségbe helyezheti el. Ennek során a hagyatékról leltárt kell felvenni, s azt az ügyiratkezelés szabályai szerint kell megőrizni.

(3) A raktárban elhelyezett hagyatéki tárgyakat a bérbeadó 30 napig köteles megőrizni. Ha az örökösök értesítés után a hagyatékot nem szállítják el, költségükre a bérbeadó az ingó-értékbecslést követően az értékesíthető tárgyakat áruba bocsátja, az értékteleneket a szeméttelepre szállítja. Az értékesítésből befolyt összeg felmerült költségekkel csökkentett része a Ptk.-ban meghatározott jogosultat illeti meg.

(4) Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat az önkormányzati bérlakásból nem szállítja el, a lakással kapcsolatos valamennyi költség és a használati díj az örököst terheli. Ha az örökös az önkormányzati bérlakást 90 napon belül nem adja át a bérbeadónak, kétszeres összegű használati díjat köteles havonta fizetni.

(5) A bérlő a saját költségén - bérbeszámítási igény nélkül - létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor:

23. § (1) Az önkormányzati bérlakással összefüggő lakbér (lakbérrel együtt fizetendő víz- csatornadíj, és külön szolgáltatások díja) valamint a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának helyreállításához szükséges költségek biztosítására a bérlő a szerződés megkötésekor óvadékot köteles fizetni, ezen rendelet szabályai szerint. Nem kell óvadékot fizetni a szociális helyzet alapján történő elhelyezés esetén, valamint felújítási kötelezettséggel bérbe adott lakások esetében.

(2) Az óvadék tárgya kizárólag pénz lehet, melyet az EURO bevezetéséig forintban kell megfizetni a bérbeadó által meghatározott számlára. Óvadék mértéke - a (8) bekezdésben, továbbá a 28. § (1) bekezdés b) és 30. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel - 3 havi lakbér mértékének megfelelő összeg.

(3) Amennyiben ezen rendelet alapján a bérlő óvadék fizetésére köteles az óvadékra vonatkozó kikötéseket a bérleti szerződésnek tartalmaznia kell. A bérleti szerződésben a felek megállapodhatnak abban is, hogy ha az óvadék és kamata az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek kielégítésére elegendő fedezetet nyújt a bérlő a fennmaradó összeg vonatkozásában engedményező nyilatkozatot tehet a bérleménnyel összefüggő hátralékos közüzemi díjak szolgáltató részére történő kifizetésére.

(4) A befizetett óvadékot a bérbeadó használhatja, azonban a bérbeadó köteles a szerződés megszűnése esetén legkésőbb a lakás bérbeadó részére történő visszaadását követő 60 napon belül az óvadék összegével elszámolni. Elszámoláskor a szerződés időtartama szerint a középarányos időponttól a szerződés megszűnéséig a bérbeadó a középarányos időpontban érvényes jegybanki alapkamattal növelt összeggel köteles a bérlő felé elszámolni.

(5) Ha a bérlő a lakást a lakásbérlet megszűnésekor a leltár szerint feltüntetett tiszta rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadta, és az (1) bekezdésben foglaltak jogcímén a bérbeadó felé tartozás nem áll fenn, részére az óvadékot kamatokkal együtt vissza kell fizetni. Amennyiben a nem rendeltetésszerű használatból eredően a bérlő a bérbeadónak kárt okozott és az óvadék összege ezt nem fedezi, a bérlő köteles a károkat a bérbeadónak megtéríteni.

(7) A bérlő elhalálozása esetén az óvadék összegével kapcsolatban a Ptk-nak az öröklési jog általános szabályaira vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárni.

(8) Amennyiben a leendő bérlő nem rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban fogadja el és veszi birtokba a bérlakást, 1 havi lakbér mértékének megfelelő összegű óvadékot köteles fizetni.

(9) A bérlakás elidegenítése esetén az óvadék a bérlő és a bérbeadó erre vonatkozó megállapodása alapján kerül a vételárba beszámításra.

(10) Megállapodás hiányában az óvadékkal kapcsolatos jogviták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.

24. § (1) A kényszerbérlő felmondással történő elhelyezése során a tulajdonos köteles a Ltv. 26. §.(2) bekezdés szabályai szerint eljárni, de a biztosított csere-lakás szobaszáma nem haladhatja meg a bérlő jogos lakásigénye mértékének alsó határát, komfortfokozata azonban a kényszerbéreltnél eggyel magasabb lehet.

(2) Kényszerbérletnek megegyezéssel történő megszüntetése esetén pénzbeli térítés adható, ha a bérlő elhelyezési igényéről lemond. A pénzbeli térítés mértéke a kényszerbérlő által lakott önkormányzati bérlakásra 1992 -ben megállapítható volt lakás-használatbavételi díj legfeljebb hússzorosa.

25. § (1) Megállapodásban rögzített bérlő-kiválasztási jog önkormányzati bérlakásra a tulajdonos döntése alapján biztosítható.

(2) Megállapodásban rögzített bérlő-kiválasztási jog önkormányzati bérlakásra a tulajdonos döntése alapján, a lakás mindenkori, nyilvántartásba vett forgalmi értékbecslő által megállapított forgalmi értékének (továbbiakban : forgalmi érték) 75 %-a ellenében, legfeljebb 10 évre biztosítható.

(3) Megállapodásban rögzített bérlő-kiválasztási jog önkormányzati bérlakásra a tulajdonos döntése alapján, a lakás forgalmi értékének 50 %-a ellenében, legfeljebb 5 évre biztosítható.

(4) Önkormányzati bérlakás nem lakás céljára történő felhasználása esetére előírt lakáspótlási kötelezettség bérlő-kiválasztási jog megvásárlásával nem teljesíthető.

26. § (1) A tulajdonos - a törvényben, illetőleg az e rendelet 10. §.(1) - (2) bekezdés, (3) bekezdés a), d) e) pontjában meghatározott lakásgazdálkodási feladatok ellátásához szükséges önkormányzati bérlakások kivételével - köteles pályázatra meghirdetni az üresen álló önkormányzati bérlakásokat.

(2) A lakásbérleti jog elnyerésére pályázat útján, csak a nagykorú magánszemélyek jogosultak.

(3) Piaci és költségelvű lakbérrel bérbe adott lakások kivételével nem jogosult pályázatot benyújtani az a személy, illetve házas - vagy élettársa aki:

(4) A bérbeadó és a pályázat nyertese a lakás átvételkori műszaki állapotát jegyzőkönyvben rögzíti, és tételes kimutatást készít a hirdetményben előírt felújítási, karbantartási munkálatokról.

(5) A Piaci alapú lakbérrel meghirdetett bérlakás-pályázat kivételével a¹ pályázat elbírálásánál előny, ha a pályázó vagy házas/élettársa állami gondoskodás alatt állt olyan volt átmeneti- vagy tartós nevelt (korábbi elnevezése intézeti vagy állami nevelt), aki nevelésbe kerülésekor vagy nevelésének - nagykorúvá válással történő - megszűnésekor leányfalui lakhellyel rendelkezett.

(6) A pályázat feltételeit, e rendelet figyelembe vételével a tulajdonos hirdetményben határozza meg. A pályázati hirdetménytől eltérő tartalmú pályázatok érvénytelenek.

(7) Pályázatot, a 28.§ és 30.§ kivételével házas-, illetve élettársak csak együttesen nyújthatnak be.

(8) Felújítási címjegyzékben szereplő, felújítással - átalakítással - korszerűsítéssel érintett épületben megüresedett lakásokat, a munkálatok elvégzése után 10 évig csak piaci alapú lakbérrel történő pályáztatással lehet hasznosítani. Sikertelen pályázatot követően a lakásokat költségelven megállapított lakbérrel is lehet pályáztatni.

(9) A tulajdonos nem köteles külön pályázatot hirdetni, ha a lakásra már kétszer meghirdetett pályázat eredménytelen maradt. Két sikertelen pályázatot követően a bérbeadó, a tulajdonos hozzájárulásával - pályázati eljárás nélkül, de a korábban kiírt pályázati feltételekkel - a lakást bérbe adhatja.

(10) A piaci és költség elven megállapított lakbérű bérlakásra megkötött lakásbérleti szerződés időtartama alatt a bérlő a felújítási kötelezettséggel bérbe adott lakásokra - a pályázati hirdetményben szereplő feltételekkel - pályázatot nyújthat be.

27. § (1) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(2) A pályázók közül a bérlő személyét - a benyújtási határidő lejártát követő 30 napon belül - e rendelet szabályainak figyelembevételével a tulajdonos választja ki.

(3) A Piaci alapú lakbérrel meghirdetett bérlakás-pályázat kivételével a² pályázat elbírálásának fő szempontjai:

(4) A pályázat előkészítéséért és lebonyolításáért a jegyző felelős.

(5) Pályázat útján adható bérbe lakás akkor is, ha abban a karbantartás körét meghaladó felújítási, helyreállítási munkák elvégzése szükséges, vagy nem lakás céljára szolgáló helységből lakás alakítható ki.

28. § (1) Költségelven megállapított lakbérű bérlakás-pályázat benyújtására jogosult az, aki:

(2) A pályázati felhívásnak a 27.§ (1) bek. f) pontjában foglaltakon túl tartalmaznia kell, hogy a lakbér megállapítása költségelven történik.

(3) A lakás határozott időre, vagy az elhelyezés alapjául szolgáló jogviszony fennállásáig, de legfeljebb - a 38.§ (5) bekezdésének kivételével - 5 évre adható bérbe. A tulajdonos döntése alapján újabb bérleti szerződés köthető.

(4) A 10. §.(2) a) pontja alapján történő bérbeadás esetén a lakbért költség elven kell megállapítani, kivéve ha a bérlő nem a 26. § (8) bekezdésében foglalt bérlakásban került elhelyezésre.

(5) Költségelven megállapított lakbérű bérlakás albérletbe nem adható.

29. § (1) Felújítási kötelezettségű bérlakás-pályázat benyújtására jogosult az, aki igazolja, hogy ő vagy házas- illetve élettársa rendelkezik a felújítási költség fedezetével. Fedezetigazolásként elfogadható Magyarországon jogszerűen működő pénzintézet által kiállított igazolás.

(2) Névre szóló devizaszámla, csak a pénzintézet által kiadott forintra átszámított igazolás esetében fogadható el.

(3) A pályázati hirdetménynek a 27.§ (1) bekezdés (f) pontjában foglaltakon túl tartalmaznia kell, hogy a lakbér megállapítása költségelven történik.

(4) A pályázati hirdetményben kiírt felújítási költség, és a felújítás során felmerült - esetleges - többletköltségek viselése a nyertes pályázót terhelik.

(5) A nyertes pályázó, a felújítási munkálatok pályázati hirdetményben meghatározott időtartamára bérleti előszerződést köteles kötni. A pályázati hirdetményben meghatározott időtartamtól, a bérbeadó által igazolt, műszakilag indokolt esetben lehet eltérni.

(6) A bérleti szerződést határozott időre, legfeljebb - a 38.§ (5) bekezdésének kivételével - 5 év időtartamra, a lakás felújítási munkálatainak elvégzését követően kell megkötni. A felújítási munkák elvégzését a bérbeadó ellenőrzi, melyről a tulajdonos felé igazolást ad ki. A tulajdonos döntése alapján újabb bérleti szerződés köthető.

30. § (1) Piaci alapú lakbérrel meghirdetett bérlakás-pályázat közzétételéről – az e rendeletben foglaltak figyelembevételével – Leányfalu Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt, megjelölve a lakbér egy hónapra fizetendő minimális mértékét. A pályázat elbírálásánál előnyt élvez az a pályázó, aki vállalja a minimális összeget meghaladó összegű lakbér megfizetését.³

(1a) Az óvadék mértékéről Leányfalu Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt akképpen, hogy annak legkisebb mértékének legalább az egy hónapra fizetendő lakbér mértékével egyezőnek kell lennie.⁴

(2) A pályázati felhívásnak a 27.§ (1) bek. (f) pontjában foglaltakon túl tartalmaznia kell, hogy a lakbér megállapítása piaci elven történik.

(3) A lakás határozott időre, de legfeljebb 5 évre adható bérbe. A tulajdonos döntése alapján újabb bérleti szerződés köthető.

(4) Piaci elven megállapított lakbérű bérlakás albérletbe nem adható.

31. § (1) Szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakás csak annak a családnak (személynek) adható bérbe, aki az önkormányzat lakás-nyilvántartási rendszerében szerepel és a tulajdonos az elhelyezését indokoltnak látja.

(2) A lakás fontosabb jellemzőit és a bérbeadás feltételeit a helyi médiában és a községháza hirdetőtábláján közzé kell tenni.

(3) A meghirdetés során közzétett bérbeadási ajánlatban külön ki kell térnie arra, ha a lakás rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, vagy nem rendelkezik komfortfokozatának megfelelő lakberendezéssel és ezen munkálatok elvégzése, illetve a berendezések pótlása a bérlőt terheli. Ebben az esetben meg kell határozni a munkálatok és berendezések körét, valamint a bérbeadó által a bérlő részére fizetendő térítési díj mértékét.

(4) Lakás igénylése esetén szociális helyzete alapján azonos feltételek esetén előnyt élvez:

32. § (1) Intézményi bérlő-kiválasztási joggal érintett lakás (a továbbiakban: munkakörhöz kötött intézményi lakás) az Önkormányzat tulajdonában álló, az önkormányzati feladatok ellátásához biztosított, a helyi önkormányzati költségvetési szerv kezelésében lévő, az Ltv. hatálybalépése előtt szolgálatinak minősített, továbbá az Ltv. hatálybalépését követően ilyen célra bérbe adott, vagy épített lakás.

(2) Munkakörhöz kötött intézményi lakás a feladatellátáshoz szükséges munkakör ellátására közalkalmazotti, köztisztviselői, valamint megbízási jogviszony (a továbbiakban: szolgálati jogviszony) alapján foglalkoztatott személy részére adható bérbe feltéve, hogy az intézménnyel szolgálati jogviszonyban álló személy, valamint a vele együtt költöző házastársa, vér szerinti, örökbefogadott, mostoha és nevelt kiskorú gyermeke (a továbbiakban: kiskorú gyermek) Leányfalu Nagyközség közigazgatósági területén beköltözhető lakással nem rendelkezik.

(3) Leányfalu Nagyközség közigazgatási területén a rendelet hatálya alá tartozó szolgálati jogviszonnyal rendelkező házastársak, élettársak részére csak egy lakás adható bérbe.

(4) Munkakörhöz kötött intézményi lakásra bérlőtársi jogviszony csak abban az esetben létesíthető, ha a bérlő-kiválasztási joggal rendelkező intézmény(ek) a bérlőtársi jogviszony létesítéséhez hozzájárult(ak).

(5) A bérlő a lakásba az Ltv. 21. § (2) bekezdésében felsorolt személyeken kívül más személyt nem fogadhat be.

33. § (1) A munkakörhöz kötött intézményi lakásra vonatkozó bérleti szerződés minimum egy hónapra, maximum a szolgálati jogviszony fennállásáig terjedő időtartamra köthető meg.

(2) A jogosultsági feltételek megszűnését követő 60 napon belül a bérlő köteles a lakást kiüríteni, és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

(3) Ha a szolgálati jogviszony azért szűnik meg, mert a bérlő nyugdíjra jogosulttá vált, az (1) bekezdésben meghatározott feltétel megszűnését követő 6 hónapon belül köteles a lakást kiüríteni és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

(4) A bérlő halála esetén az Ltv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott, a lakásban a bérlő halálakor életvitelszerűen lakott hozzátartozók a bérlő halálát követő legfeljebb l évig a munkakörhöz kötött intézményi lakást változatlan feltételekkel használhatják, ezt követően a lakást kötelesek elhagyni és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

(5) A volt bérlő és hozzátartozói a bérleti jogviszony megszűnésekor, illetve a (3)-(4) bekezdésben foglalt határidő elteltét követően elhelyezésre, térítésre nem tarthatnak igényt.

34. § (1) Munkakörhöz kötött intézményi lakás kizárólag lakás céljára adható bérbe és használható.

(2) Munkakörhöz kötött intézményi lakás albérletbe nem adható.

(3) A munkakörhöz kötött intézményi lakások bérlői bérleti jogukat a szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt - a bérlő-kiválasztási joggal rendelkező előzetes hozzájárulásával - egymással elcserélhetik.

35. § (1) A munkakörhöz kötött intézményi lakásra vonatkozó bérleti szerződés megkötésére az intézmény kezelésében lévő lakások esetében az intézményvezető, az önkormányzat kezelésében lévő lakások vonatkozásában - a bérlő-kiválasztási jog jogosultjának javaslata alapján - az önkormányzat, az intézményvezető tekintetében a polgármester jogosult.

(2) A 6 hónapnál hosszabb időtartamra megkötött bérleti szerződések érvényességéhez a polgármester előzetes egyetértése szükséges.

(3) A megkötött bérleti szerződések egy példányát nyilvántartás céljából meg kell küldeni a tulajdonosnak.

36. § (1) A munkakörhöz kötött intézményi lakások bérleti díjának megállapításánál, a mindenkor hatályos az önkormányzati lakások lakbérének mértékéről, a külön szolgáltatási díjakról, ezek megfizetésének módjáról szóló Ök. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az átmenetileg üresen álló munkakörhöz kötött intézményi lakás fenntartásával járó kiadásokat (közüzemi díjakat) a bérlő-kiválasztási jog jogosultja fizeti meg.

37. § (1) A bérlő köteles az önkormányzati lakásbérleményébe beköltöző személyek, albérlők befogadása előtt 30 nappal a bérbeadó hozzájárulását megkérni, kivéve, ha az (3), illetve (4) bekezdése alapján bérbeadói hozzájárulás nélkül befogadható személynek minősülnek.

(2) A bérlő a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(3) Az Ltv. alapján Önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja:

(4) A bérlőtárs a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével - a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(5) A (4) bekezdés szerinti befogadáshoz a bérbeadó írásbeli hozzájárulása is szükséges, kivéve azt a személyt, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül is befogadhat.

(6) A bérbeadó a hozzájárulás iránti kérelemre 30 napon belül köteles nyilatkozni, e határidő újabb 30 nappal a kérelmező egyidejű értesítése mellett meghosszabbítható.

(7) A hozzájárulást a bérbeadó írásban, a bérlő és az általa befogadni kívánt személlyel közös, ugyancsak írásban benyújtott nyilatkozatára adja meg.

(8) Ha a bérbeadó 30, illetve a meghosszabbított további 30 napon belül a (6)-(7) bekezdés szerinti kérelemre nem válaszol, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

(9) A bérbeadó a hozzájárulást megtagadhatja, ha:

(10) A bérbeadó a (1) bekezdésben foglaltakat köteles a bérlemény-ellenőrzések során megvizsgálni.

(11) A befogadáshoz való bérbeadói hozzájárulás elhelyezési igényt nem keletkeztet.

38. § (1) Önkormányzati bérlakásra lakásbérleti szerződés a tulajdonos által megállapított határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetkeztéig, de legfeljebb öt évre köthető, illetve a tulajdonos döntése alapján újabb szerződés köthető.

(2) Az (2) bekezdés alól kivételt képeznek az e rendelet 10.§ (1) bek., a 10.§ (2) bek. b.), e.) és f.) pontja valamint 25.§-a alapján megkötött szerződések. A 10.§ (2) bek. b.), c.) és e.) pontja esetében a az új szerződés időtartama igazodik a megszűnő szerződés időtartamához.

(3) Amennyiben e rendelet szerint újabb bérleti szerződés köthető, a tulajdonos a határozott idő lejártát megelőző 60 napon belül a bérlő kérelmére megvizsgálja a bérlő jövedelmi, vagyoni és családi körülményeit. A vizsgálat eredményéről a bérbeadót és a bérlőt írásban tájékoztatja.

(4) A vizsgálat eredményeként a lakásbérleti szerződés újabb, a (2) bekezdésben rögzített határozott időtartamra megköthető, ha a család vagyoni viszonyai nem teszik lehetővé lakhatásuk önálló megoldását, továbbá, ha a bérlőnek nincs lakbérhátraléka, vagy annak megfizetéséről a bérbeadóval megállapodott.

(5) Amennyiben a bérlő vagy a leendő bérlő a kérelem időpontjában hatályos lakbér 5 évi mértékénél magasabb összegű felújítást vállal, a tulajdonos döntése alapján legfeljebb 10 éves lakásbérleti szerződés köthető.

39. § . (1) A bérlő a bérbeadó részére köteles havonta a lakásbérleti jog ellenértékét (továbbiakban: lakbér) megtéríteni.

(2) A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni. Ha a felek a lakbérfizetés időpontjában nem állapodtak meg, a lakbért a bérlő előre, a tárgyhó 15 napjáig köteles megfizetni a bérbeadó számára.

(3) A bérlakások lakbér havi összegét évente a bérbeadó módosíthatja.

40. § (1) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások lakbér mértéke tekintetében a Leányfalu Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások lakbér megállapításának elveiről és mértékéről szóló 11/2017. (IX. 13.) önkormányzati rendeletében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.⁵

41. § A költség alapú bérlakások lakbér mértékei:

42. § A piaci alapú bérlakások lakbér mértékei:

43. § (1) A lakást jogcím nélkül használó személy által fizetendő lakáshasználati díj a lakáshasználat megállapításának időpontjától számított 2 hónapon belül megegyezik a lakbér mértékével.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználat megállapításától számított 2 hónapon túl a bérbeadó havonta 30 %-al emelheti a használati díj mértékét, amelynek legmagasabb összege nem haladhatja meg a lakás mindenkori bérének tízszeresét. A bérbeadó a bérlővel kötött szerződése alapján az általa biztosított külön szolgáltatásokért a lakbéren felül díjtérítést állapíthat meg. A külön szolgáltatások díjtételét szolgáltatásonként önkormányzati rendelet vagy központi jogszabály állapíthatja meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatóak, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt.

44. § (1) A lakásigény mértéke - az együtt lakó, illetve együtt költöző személyek számától függően - a következő:

45. § (1) A bérbeadó a bérlő és a vele együtt lakó házastársa közös írásbeli kérelmére - a házastárs beköltözésének időpontjától függetlenül - a bérlőtársi szerződést köteles megkötni.

(2) Önkormányzati bérlakásra bérlőtársi szerződést az Ltv. szabályozásán túl akkor lehet kötni, ha:

(3) A bérlőtársi elismeréshez történő hozzájárulást a tulajdonos köteles megtagadni, ha a kérelmező - az (1) bekezdésben foglaltak kivételével - másik beköltözhető lakással, vagy egy lakásegységet kitevő résztulajdoni illetőséggel rendelkezik. A lakást akkor is beköltözhetőnek kell tekinteni, ha azt a kérelmező adja bérbe.

(4) Ha a tulajdonos bérlőtársi szerződés megkötéséhez járult hozzá, a bérleti szerződés létrejöttéhez az összes bérlőtárs aláírása szükséges.

(5) A bérbeadó hozzájárulásával befogadható személyek bérlőtársként történő elismerése során, csak bérbeadó igazolt hozzájárulása óta eltelt időt lehet együttlakásként figyelembe venni.

(6) Amennyiben a bérbeadó a befogadáshoz nem járult hozzá, az együttlakás tényétől függetlenül a bérlőtársi jogviszony létesítésére irányuló kérelmet a tulajdonos köteles elutasítani.

(7) A tulajdonos a bérlőtársi elismeréshez történő hozzájárulást megtagadhatja, ha a bérlőnek lakbér vagy szolgáltatókkal szemben fennálló közüzemi díj hátraléka van.

46. § (1) A tulajdonos a lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor járulhat hozzá, ha az önkormányzati bérlakás bérlője a lakást másik önkormányzati bérlakás bérletére, vagy egy lakásegységnek megfelelő tulajdonjogi hányadot jelentő tehermentes lakásingatlan tulajdonjogára cseréli. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

(2) A tulajdonos a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha

47. § (1) Nem köteles a bérbeadó a tartási szerződéshez hozzájárulni:

48. § (1) Önkormányzati bérlakásban a szerződés megszűnése után visszamaradt, jogcím nélkül lakó személy elhelyezésre nem tarthat igényt, kivéve ha a bérlővel 5 évnél régebben együtt költözött be, vagy a vele legalább 5 éve életvitelszerűen együtt élő testvér, unoka, illetve élettárs, és az 5.§-ban foglalt feltételeknek megfelel.

(2) Ha az önkormányzati bérlakásra jogcímmel nem rendelkező, a lakás újrahasznosítását akadályozza, mindaddig, amíg a bérbeadó birtokába nem kerül a bérlemény, a jogcím nélküli lakáshasználókra vonatkozó lakáshasználati díjat köteles fizetni.

49. § (1) Az önkormányzati bérlakás bérleti jogviszony folytatásának az Lt. 32. §.-ban előírt feltételeinek meglétét a tulajdonos köteles vizsgálni és annak eredményéről a bérbeadót tájékoztatni. A jogosult köteles a bérleti szerződést megkötni

(2) Szolgálati lakás esetében a lakásbérleti jogviszony folytatása feltételeinek vizsgálata és elbírálása a lakás felett rendelkező szerv hatáskörébe tartozik.

50. § (1) Csere-elhelyezéses felmondással csak közérdekű, valamint a településérdek által indokolt feladatok ellátása érdekében lehet élni.

(2) Az önkormányzati bérlakás bérleti jogviszonya közös megegyezéssel:

(3) A pénzbeli térítés mértéke - a 10.§ (2) bekezdése szerinti közérdekből történő felmondása esetét kivéve - a visszaadásra kerülő, korábban határozatlan időtartammal kiutalt önkormányzati bérlakással azonos nagyságú és minőségű lakástulajdon forgalmi értékének legfeljebb 30 %-a. A megállapodást csak a forgalmi értékbecslés elvégzése után kötheti meg a tulajdonos. A térítési összeg kifizetésére csak az önkormányzati bérlakás - tiszta és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban - a bérlő birtokából történő visszavétele után kerülhet sor kivéve, ha a lakásjelleg megszűnik. Ez utóbbi esetekben a bérlőre tartozó karbantartási munkák ellenértéke megállapodás tárgyát képezi.

(4) Határozott és határozatlan idejű lakásbérleti jogviszonynak - e rendelet 10.§ (2) bekezdése szerinti - közérdekből történő felmondása esetén a tulajdonos köteles cserelakásként megfelelő önkormányzati bérlakást és/vagy pénzbeli térítést biztosítani.

(5) A pénzbeli térítés mértékét - a bérlővel történt előzetes megállapodás alapján - a tulajdonos határozza meg. Megállapodás hiányában a (3) bekezdésben meghatározottak az irányadóak.

(6) A lakásbérlet cserelakás felajánlása melletti felmondása esetén a bérlőnek a lakásváltoztatással kapcsolatban indokoltan felmerült, igazolt költségeit a tulajdonos megtéríti.

51. § (1) Önkormányzati bérlakás bérleti jogviszonya közös megegyezéssel a megszüntetett szerződésben megjelölt önkormányzati bérlakásra vonatkozó elővásárlási jog alapításával egyidejűleg is megszüntethető. Ez esetben a bérlőt sem pénzbeli térítés, sem másik önkormányzati bérlakás nem illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt lehetőség nem áll fenn:

(3) A bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnésének feltételeit és az elővásárlási jog alapítását a tulajdonos és a bérlő külön írásbeli szerződésben rögzíti. A szerződés megkötésének feltétele, hogy a bérlőnek lakbér (lakbérrel együtt fizetendő víz- és csatornadíj, külön szolgáltatások díja), vagy a szolgáltatókkal szemben fennálló közüzemi díj hátraléka nincs A szerződésben a bérlő vállalni köteles, hogy amennyiben a bérlakást részletfizetési konstrukció keretében vásárolja meg, hozzájárul, hogy az önkormányzat javára, a vételárhátralék erejéig jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba.

(4) Határozott időre szóló bérleti jogviszony esetén további feltételként csak akkor köthető meg a (3) bekezdésben foglalt szerződés, ha - a lakást magában foglaló épület műszaki állapotának figyelembevételével - a tulajdonos előzetesen hozzájárult.

(5) Az egyszeres és többszörös bérlőkijelölési joggal érintett lakások esetében a bérlő, a tulajdonos és a bérlőkijelölési jog jogosultja a külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével háromoldalú szerződésben rögzítik az elővásárlási jog alapítását. A megállapodásban az egyszeres és többszörös bérlőkijelölési jog jogosultjának vállalnia kell, hogy feladatai ellátásához a megállapodás létrejöttétől számított 10 évig nem kezdeményezi önkormányzati lakás juttatását.

(6) Az elővásárlási jog legfeljebb a bérleti jogviszony megszűnésétől számított két év időtartamra alapítható, amelyet a tulajdonos indokolt esetben egyszer, további egy évvel meghosszabbíthat.

(7) A bérleti jogviszonyt megszüntető és az elővásárlási jogot alapító szerződés aláírását követő 30 napon belül a bérbeadó a tulajdonos nyilatkozata alapján, az abban foglalt tartalommal, a korábbi bérlővel lakáshasználati szerződést köt, melynek egyéb feltételei azonosak a bérleti szerződéssel.

(8) Ha a (6) bekezdésben foglalt időtartam alatt nem jön létre érvényes adásvételi szerződés az elővásárlási jogot alapító szerződésben megjelölt önkormányzati bérlakásra, az elővásárlási jog és a lakáshasználati szerződés megszűnik, és az eredeti tartalommal - a szerződéskötéskor hatályos jogszabályok figyelembevételével - a bérlő és a bérbeadó az elővásárlási jogot alapító szerződésben megjelölt önkormányzati bérlakásra a tulajdonos nyilatkozata alapján új bérleti szerződést köt.

(9) A (6) bekezdésben meghatározott időtartam alatt a használati jog folytatására a 49. §-ban rögzített szabályokat kell alkalmazni.

(10) A lakáshasználati szerződés időtartama alatt az önkormányzati bérlakásra nem köthető csereszerződés.

(11) A lakáshasználati szerződés időtartama alatt az önkormányzati bérlakásra - a 47. §-ban foglaltak szerint - tartási szerződés köthető.

52. § (1) A bérlő az általa használt lakószobán felül az önkormányzati bérlakás - a 30.§ (4) bekezdés kivételével - legfeljebb 50 %-át lakás céljára - a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával, a bérleti jogviszonya fennállásáig, de legfeljebb 2 éves időtartamra írásbeli szerződés alapján - albérletbe adhatja. A hozzájárulás meghosszabbításáról - annak lejártát követően - a bérbeadó jogosult dönteni. Az albérleti díjban a felek szabadon állapodhatnak meg.

(2) A tulajdonos a lakásbérleti szerződés megszűnése után az önkormányzati bérlakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállal.

(3) Önkormányzati bérlakás fizetővendéglátás céljára nem hasznosítható.

(4) Albérletbe adás esetén - az albérleti szerződés fennállása alatt - az albérlő által használt lakószobára jutó mindenkori lakbér másfélszeresével növelt összegű lakbért köteles a bérlő a bérbeadónak megfizetni.

(5) Ha a bérlő a bérlakást hozzájárulás nélkül, vagy az abban foglaltaktól eltérően albérletbe adja, bérleti szerződése felmondásra kerül.

(6) Lakáshasználati szerződés esetén - kivéve az 51.§-ban foglaltakat - a szerződéssel érintett lakás albérletbe nem adható.

53. § E rendelet alkalmazásában:

54. § (1) Az önkormányzati lakások bérletével kapcsolatban az érintett állampolgároktól személyi adatai körében kizárólag az e rendelet 1. számú mellékletében szereplő adatok kérhetőek.

(2) A bérbeadó köteles titkosan kezelni az önkormányzati lakások bérbeadására irányuló eljárása során tudomásra jutott személyi adatokat.

55. § (1) Ez a rendelet 2010. november 25 -én lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyeknél alkalmazni kell, ha azok az ügyfélre nézve kedvezőbbek.

(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti Leányfalu Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének többször módosított 13/2001. (X.19.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló szociális és költségalapú bérlakások bérbeadásáról és elidegenítéséről.

(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(4) Helyben szokásos módon történő kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.