^[1]Törökszentmiklós Városi^[2] Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

^[3]Törökszentmiklós Városi Önkormányzat^[4] Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (1) e) pontja, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdése alapján szervezetének és működésének részletes szabályait e rendeletben állapítja meg.

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Törökszentmiklós Városi^[5] Önkormányzat.

(2) Az Önkormányzat székhelye: Törökszentmiklós Kossuth Lajos utca 135^[6].

Az Önkormányzat jelképei

2. §

(1) Az Önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) A címer három mezőre osztott csücskös talpú kék pajzs, jobb és bal oldalán egy-egy aranyszínű, szemközt ágaskodó, lebegő unicornis (egyszarvú). A pajzsfő közepén egymásnak támaszkodó arany harántpólyák alatt három zöld halomra helyezett ötlombú arany korona, fölötte kiterjesztett szárnyú fehér (ezüst) galamb, csőrében olajággal. A pajzs felett pánttal ellátott tornagalléros sisak, ötlevelű aranykoronával, s az azon álló, jobbra tekintő címerpajzsi galambbal. A sisak korona alatt levélszerűen kiképzett arany és piros színű címerpalást. A pajzsot két ágaskodó unicornis (egyszarvú) őrzi, színük ezüst, kiöltött nyelvük piros.

A galamb: a szüntelen megújulás, a béke, a békesség, a kibékülés és a szentháromság jelképe.

A zöld halmok: a város földjét, a régi tájat, az ország részét képező szűkebb hazát jelenítik meg.

Az unicornis: a szüzesség, a tisztaság, a szeretet és a gyógyító erő szimbóluma. Jelképi megjelenítése a magas fokú erkölcsösség vállalását, s annak elérésére való törekvést fejezi ki.

Az arany szín: a tökéletesség, az örökkévalóság, az égi fény jelképi hordozója.

A piros szín: Krisztust, Krisztus vérét és kínszenvedését jelképezi.

(3) A zászló hosszában vágott, kék-fehér színű, mérete 180 cm x 90 cm, középtengelye felett a város címere, aranyszínű TÖRÖKSZENTMIKLÓS felirattal. A zászlót körben ezüstzsinór, alul ezüstrojt díszíti.

(4) A zászló rúdja fehér színű, 4,5 cm vastagságú tömör fahenger. Két vége aranyszínű csúcsban végződik. Lobogóként való használatkor a zászló rúdja 260 cm hosszú. A zászlót a rúdhoz rézből készült szegecsek rögzítik, melyeken az 1993. évszám látható.

(5) A címer és a zászló használatának rendjét külön önkormányzati rendeletben szabályozza a Képviselő-testület.

II. FEJEZET

A Képviselő-testület hatásköre

3. §^[7]

(1) A Képviselő-testület hatásköre csak rendeletben ruházható át bizottságára, a polgármesterre valamint a kisebbségi önkormányzat testületére.

(2) Az átruházott hatásköröket ezen önkormányzati rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a hatáskörök címzettjei szerinti felosztásban.

(3) Ha a Képviselő-testület valamely szerve olyan hatáskörben dönt, amelyet a Képviselő-testület nem ruházott rá, vagy már visszavonta, a döntés érvénytelen és nem hajtható végre. Az érvénytelen döntést haladéktalanul köteles a döntéshozó visszavonni, ellenkező esetben a döntést a Képviselő-testület megsemmisíti.

4. §

Az Önkormányzat hitelfelvételéről szóló döntés értékhatárra tekintet nélkül a Képviselő-testület kizárólagos hatásköre.

III. FEJEZET

A Képviselő-testület szervezete és működése

A Képviselő-testület

5. §^[8]

(1)A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülésen gyakorolja hatásköreit.

(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

a.) a polgármester eskütétele (esküvevő: a korelnök),

b.) a települési képviselők eskütétele (esküvevő: a polgármester),

c.) a polgármester illetményének megállapítása.

(3) Az alakuló ülésre a rendes és a rendkívüli ülés szabályait kell alkalmazni.

6. §

(1) Az alakuló ülést követő 30 napon belül az ugyanazon párthoz, jelölő szervezethez tartozó képviselők képviselőcsoportot hozhatnak létre. A képviselőcsoport legalább három fővel alakítható. Egy képviselő csak egy képviselőcsoport tagja lehet; az ugyanazon párthoz, jelölő szervezethez tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot hozhatnak létre.

(2) A képviselőcsoport megalakulását írásban, a tagok feltüntetésével kell bejelenteni a polgármesternek.

(3) A képviselőcsoport a saját működését, a kilépés és kizárás eseteit önállóan szabályozza. A képviselőcsoport tagjai közül vezetőt választhat, kinek személyét a plogármesternek írásban be kell jelenteni.

(4) A képviselőcsoport megszűnik, ha

a.) tagjainak létszáma három fő alá csökken

b.) dönt a megszűnéséről.

(5) A képviselőcsoport megalakulását követő első rendes testületi ülésen a képviselő-testület határozatban dönt a képviselők ülésrendjéről.

7. §

(1) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább a munkatervben meghatározott számban és időben rendes ülést tart.

(2) A Képviselő-testület üléseit általában a székhelyén tartja, de szükség szerint kihelyezett ülést is tarthat.

(4) A Képviselő-testület ülését haladéktalanul össze kell hívni a munkatervben nem szereplő időpontban is

a.) helyi népszavazásra irányuló kezdeményezés elbírálására, eredményes népszavazás esetén pedig az eredmény végrehajtásának megtárgyalására és biztosítására,

b.) népi kezdeményezés indítványára, ha azt az Önkormányzat rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte,

c.) bizottság indítványára (Ötv. 12. § (1) bekezdés)

d.) legalább három települési képviselő indítványára (Ötv. 12. § (1) bekezdés)

e.) ha az előző ülés határozatképtelenség miatt meghiúsult,

f.) a jegyző indítványára jogszabálysértés megszüntetésére, ha az a rendes ülésig nem halasztható,

g)^[9] a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal (továbbiakban: Kormányhivatal) vezetőjének indítványára az Ötv. 99. § (2) bekezdése c) pontja szerint

(5) Az (4) bekezdés c.), d.), f..) pontjaiban meghatározott indítvány(ok)nak tartalmazni kell a javasolt konkrét napirendi pontot és érvényesség(ük)höz szükséges, hogy az indítványozók - bizottság esetében tagjainak legalább több mint fele - aláírják az indítványt. Az indítványt (kezdeményezést) az ülés összehívására jogosultnál kell előterjeszteni.

(6) A kezdeményezők tesznek javaslatot az ülés időpontjára.

(7) A (4) bekezdésben foglalt esetekben az ülést három munkanapon belül össze kell hívni és az ülés időpontját - az összehívástól számítva - tizenöt napon belüli időpontra kell kitűzni.

8. §

Rendkívüli ülést kell összehívni, ha a Képviselő-testület döntéshozatala rendes ülésig nem halasztható.

A munkaterv

9. §

(1) A Képviselő-testület rendes üléseit munkaterv szerint tartja, amelyet maga állapít meg.

(2) A munkaterv egy naptári évre (tárgyév) tartalmazza, hogy

a.) mely hónapokban kell rendes ülést összehívni, valamint közmeghallgatás(ok) mikor tartandó(k),

b.) az üléseken milyen napirendi pontokat tervez tárgyalni a Képviselő-testület,

c.) a napirendi pontoknak kik az előterjesztői,

d.) a napirendi pontok tárgyalására kik a meghívottak, az állandó meghívottak (15. § (1) bekezdés b.) - j.) pontok) kivételével.

A munkatervben legalább hat ülést kell tervezni.

10. §

(1) A munkaterv tervezetéhez javaslatot kell kérni:

a.) a települési képviselőktől,

b.) a bizottságoktól,

c.) az alpolgármestertől,

d.) a jegyzőtől.

(2) A tervezethez javaslat kérhető

a.) a helyben lakó, illetve helyben választott országgyűlési képviselőtől,

b.) a helyi rendőrkapitánytól,

c.) a helyben működő egyházi szervek vezetőitől,

d.) a helyben közszolgáltatást nyújtó intézményektől, gazdálkodó szervezetektől,

e.) a helyi kisebbségi önkormányzattól.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben felsoroltak a javaslataikat legkésőbb egy hónappal korábban nyújthatják be, mint ahogy a munkaterv tárgyalását az előző évi munkaterv szerint tervezi a Képviselő-testület.

(4) A munkaterv tervezetét lehetőleg a tárgyévet megelőző év utolsó rendes ülésére, de legkésőbb a tárgyév első ülésén kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.

11. §

A munkatervet meg kell küldeni a 15. § (1) bekezdés a.) - j.) pontjaiban felsorolt személyeknek és a munkatervben szereplő előadóknak.

Előterjesztések

12. §

(1) A meghívóban javasolt napirendi pontokhoz

a.) rendeleti javaslatot (rendelet-tervezetet),

b.) határozati javaslatot,

c.) tájékoztatót,

d.) beszámolót

(együttesen: előterjesztést) írásban kell készíteni.

(2) Az (1) bekezdés b.) - d.) pontjai szerinti előterjesztés kivételesen szóbeli is lehet, de a b.) pont esetén annak tartalmát legkésőbb az ülés előtt írásban ki kell osztani azon jelenlévőknek, akik azt egyébként a meghívóval együtt megkapták volna.

(3) Az előterjesztés első része tartalmazza a tárgy pontos meghatározását, annak áttekintését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, ha igen milyen döntés született, a meghozandó döntés indokainak bemutatását, az előkészítésben részt vevők megnevezését, az előkészítés során felmerült ellenérveket, a különböző döntések várható hatásait, ahhoz milyen anyagi eszközök szükségesek, azok hogyan teremthetők elő.

(4) Az előterjesztés második része a határozati javaslat, amely

– egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll,

– az esetleges alternatív döntésre előterjesztett javaslatok egymástól világosan elkülönülő megfogalmazását tartalmazza és a

– végrehajtásért felelős megnevezését és a határidőt állapítja meg.

(5) Egyszerűbb döntést igénylő vagy közismert ügyben elegendő a határozati javaslat kiküldése. Ennek kiküldéséről a polgármester dönt.

(6) Az előterjesztéseket törvényességi ellenőrzés céljából a testületi ülést megelőző 15 nappal korábban kell leadni a jegyzőhöz.

(7) A polgármester esetenként engedélyt adhat – a (3)–(4)–(5) bekezdésben foglalt – követelményektől való eltérésre.

(8) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelynek alapján figyelemmel kell kísérni a végrehajtást.

(9) A határozat végrehajtásáról a határidő lejártát követő rendes ülésen a jegyző beszámol.

(10) A határozatban megjelölt felelős a végrehajtásról szóló jelentést az ülés előtt 10 nappal köteles leadni a polgármesternek. A jelentés tartalmazza a határozat további sorsára vonatkozó javaslatot.

(11) A munkaterv szerinti előterjesztést az előterjesztésre kötelezett az ülés előtt 15 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az előterjesztést valamilyen okból nem tudja elkészíteni. A bejelentés tárgyában a polgármester dönt.

(12) A polgármester – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet az előterjesztések szakmai megalapozása, valamint a lehető legoptimálisabb döntéshozatal érdekében.

Sürgősségi indítvány

13. §

(1) Sürgősségi indítványt írásban a polgármester, a bizottság, a jegyző, legalább 3 képviselő fontos városérdekből terjeszthet elő.

(2) A sürgősségi indítvány a sürgősség tényének rövid indokolásával legkésőbb az ülés napján 12 óráig nyújtható be a polgármesternél.

(3) A sürgősség tárgyában a testület dönt. Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali megtárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani.

Az ülés összehívása

14. §^[10]

(1) A polgármester akadályoztatása esetén a Képviselő-testület tagjai közül választott  alpolgármester jogosult az ülés összehívására és vezetésére. Ha a polgármester és az alpolgármester egyaránt akadályoztatva van az ülés összehívásában, a bizottságok elnökei életkoruk szerinti sorrendben jogosultak az ülést összehívni és vezetni. A sorban először a legidősebb elnök következik.

 (2) A meghívó és az ülés anyagának elkészíttetése és megküldése a jegyző feladata. E kötelezettségének az ülés előtt 9 nappal köteles eleget tenni.

(3) A Képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni. A meghívó tartalmazza:

a.) az ülés helyét és kezdési időpontját,

b.) a javasolt napirendet napirendi pontonként, továbbá az(ok) előterjesztőjét (előterjesztőit), előadóját (előadóit),

c.) a napirendi pontok tárgyalásához tanácskozási joggal meghívottakat az állandó meghívottak kivételével.

(4) Az ülés helyéről és kezdési időpontjáról, a javasolt napirend tartalmáról a választópolgárokat

a.) a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével,

b.) hangos híradó útján,

c.) sajtóközleményben közéleti hírként való megjelentetésével

kell tájékoztatni.

(5) A meghívót az írásbeli előterjesztésekkel együtt meg kell küldeni a Városi Könyvtárnak.

(6) A (4) és (5) bekezdés nem alkalmazható azokra a napirendi pontokra, amelyek esetében zárt ülést kell - vagy lehet - tartani.

(7) A meghívót

a.) rendes ülés előtt legalább kilenc nappal,

b.) rendkívüli ülés előtt legalább 24 órával

az ülést megelőzően kell megküldeni a Képviselő-testület tagjainak.

(8) Rendkívüli ülés kivételes körülmények fennállása esetén szóban is (telefonon vagy futár útján) összehívható: ebben az esetben a 24 órás időköz is figyelmen kívül hagyható.

(9) A rendkívüli ülésről a nyilvánosságot a legcélszerűbb és leggyorsabb formában kell tájékoztatni.

15. §

(1) Az ülésre meg kell hívni

a.) a Képviselő-testület tagjait,

b)^[11]

c.) a jegyzőt és az aljegyzőt,

d.) a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét,

e.) a Polgármesteri Hivatal irodavezetőit,

f.) a napirendi pontok előadóit,

g.) az önkormányzati intézmények vezetőit,

h.) a bizottságok azon tagjait, akik nem települési képviselők,

i.) a helyben megválasztott, valamint a helyben lakó országgyűlési képviselőt (képviselőket),

j.) a helyi rendőrkapitányt,

k.) az egyházak képviselőit

(továbbiakban: állandó meghívottak),

l.) akiket a polgármester, illetve a Képviselő-testület állandó bizottságainak bármelyike indokoltnak tart.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek névre szóló meghívót kapnak és a megjelölt napirendi pontnál vagy az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

16. §

(1)^[12] A meghívóval együtt - lehetőség szerint a rendkívüli ülésre is - ki kell kézbesíteni az előterjesztéseket. A meghívót és az előterjesztéseket elektronikus formátumban ezzel egyidejűleg közzé kell tenni Törökszentmiklós Város hivatalos honlapján. A meghívóban fel kell tüntetni ezen elektronikus változat pontos elérhetőségét. Minden napirendi ponthoz benyújtott előterjesztést a 15. § (1) bekezdés  a-f) és h) pontjaiban felsorolt személyeknek írásos (papírformátumú) adathordozón is kell kézbesíteni.

(2)^[13] 15. § (1) bekezdés g ) és  e-k) pontjában felsorolt személyeknek a meghívót elektronikus levélben- amennyiben ez nem lehetséges papírformátumban- kell kézbesíteni.

(3) A 15. §-ban felsorolt személyek részére külön kérésre az előterjesztéseket elektronikus adathordozón is meg kell küldeni.

(4)^[14] A zárt ülésen tárgyalandó, illetve tárgyalható napirendi pontok előterjesztéseit csak a 15. § (1) bekezdés a-c), és f.) pontjaiban megjelölt személyek kaphatják meg.

A Képviselő-testület ülése

17. § ^[15]

(1) Az ülés nyilvánossága az állampolgárnak az ülésen történő jelenlét lehetőségét biztosítja, de a polgármester dönt arról, hogy az állampolgárnak hozzászólási jogot ad-e.

(2) A (1) bekezdés alapján biztosított hozzászólási jog állampolgáronként a 3 percet általában nem haladhatja meg.

(3) A Képviselő-testület ülésén tanácskozási jog illeti meg a helyi önszerveződő közösségek (társadalmi szervezet, egyesület, alapítvány, stb.) képviselőit, a tevékenységi körüket érintő ügyek tárgyalása során.

18. §  ^[16]

(1) Az ülés egy része is zárttá nyilvánítható. A napirend megállapításakor törekedni kell arra, hogy a zárt ülésen tárgyalásra és eldöntésre kerülő napirendi pontok egymás után következzenek, valamint lehetőleg az ülés végén vagy elején kerüljenek sorra.

 (2) A zárt ülés tartását a polgármester és bármely képviselő kezdeményezheti.

19. § ^[17]

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester nyitja meg, majd megállapítja az ülés határozatképességét a jelenlévő képviselő-testületi tagok számának ismertetésével.

(2) Ha az ülésen nincs jelen legalább hét képviselő-testületi tag, a polgármester megállapítja, hogy az ülés határozatképtelenség miatt nem tartható meg, és azt ismételten össze kell hívni. A polgármester az ismételt ülés időpontját szóban közölheti a jelenlévőkkel, akik írásbeli meghívása mellőzhető, ha az ismételt ülésre 48 órán belül sor kerül.

(3) A határozatképtelenség miatt elmaradt vagy megszakadt ülést változatlan napirenddel - megszakadás esetén azokkal a napirendi pontokkal amelyekben döntés nem született, vagy ha az nem szükséges, a Képviselő-testület nem tárgyalta - a Képviselő-testület ülését nyolc napon belül össze kell hívni úgy, hogy az ismételt ülés időpontját az összehívástól számítva legfeljebb a nyolcadik napra kell kitűzni.

(4) Az ülés határozatképességét minden döntéshozatal előtt vizsgálni kell. Ha az ülés berekesztése előtt - a szünetet kivéve - az ülés határozatképtelenné válik a polgármester

a.) a határozatképesség helyreállításáig szünetet rendelhet el, ha valószínűsíthető, hogy az ülés egy órán belül határozatképessé válik,

b.) az ülést berekeszti,

c.) ha az a.) pont szerinti szünet alatt bizonyossá válik, hogy a határozatképtelenség nem számolható fel, továbbá az egy órás szünet eredménytelenül letelik az ülést berekeszti.

(5) Ha az ülés határozatképes, a polgármester tájékoztatja a jelenlévőket, hogy - ha van - a távolmaradt képviselők közül ki jelentette be távollétét, illetőleg ki az, aki az ülésen való részvételben akadályozott.

20. §

(1) A polgármester a napirend előterjesztése előtt tájékoztatja az ülés résztvevőit a Képviselő-testület előző ülése óta történt fontosabb eseményekről, majd az abban foglaltakkal  kapcsolatos kérdésnek, bejelentésnek helyt adhat, képviselőnként legfeljebb kettő perc időtartamban.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztató fölött vitát nyitni nem kell, de kérdést, bejelentést a képviselők tehetnek, amelyekre - a polgármester döntése alapján - nyomban, vagy az ülés végén illetve írásban lehet válaszolni.

21. §

(1) A 20.§-ban meghatározottak elhangzása után a polgármester előterjeszti a napirendi javaslatot. Ha a meghívóban közölt javaslathoz képest nincs változtatás, elég a meghívóban közöltekre való utalás.

(2)^[18] Napirendi pontra javaslatot bármely képviselő és bizottság tehet.  Az önálló napirendi pontra tett javaslatot és a hozzá kapcsolódó határozati javaslatot írásban kell előterjeszteni legkésőbb az ülés megnyitásáig, ellenkező esetben a javaslat csak a következő ülésen vehető napirendre.

(3) A napirendről a Képviselő-testület vita nélkül dönt. Azon napirendi pontokra tett javaslatokat, amelyek a meghívóban nem szerepelnek indokolni kell.

(4) A napirendre tett javaslat(ok) szavazásakor a polgármester

a.) először a kiegészítő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, majd

b.) az elfogadott kiegészítésekkel korrigált eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(5) A napirend megállapítását követően meg kell kezdeni a napirendi pontok megtárgyalását.

A napirendi pont tárgyalása, elnapolása, napirendről való levétele

22. §

(1) A Képviselő-testület a napirendi pontokat egyenként, a napirendben szereplő sorrendben tárgyalja meg.

(2)A képviselő az adott napirendi pont tárgyalása előtt köteles bejelenteni az Ötv. 14. § (2) bekezdése által meghatározott személyes érintettségét, ha azt az ülést megelőzően nem tette meg.

(3) A napirendi pont tárgyalása kezdetén az előterjesztő, szakelőadó - legfeljebb öt percben, költségvetési, rendeletalkotási, személyi kérdések témakörök esetén legfeljebb 10 percben - a napirendi ponthoz a vita előtt szóbeli kiegészítést, pontosítást, módosítást tehet, az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti, a szóbeli előterjesztést pedig részletesen ismerteti. Ezután
- az előterjesztő, előadó számára előbb megjelölt időkereten belül - az előterjesztést véleményező bizottság elnöke, vagy tagja ismerteti a bizottság véleményét.

(4) A Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak az előterjesztőhöz, a szakelőadóhoz, a jegyzőhöz, a meghívottakhoz és a Képviselő-testület tagjaihoz az előterjesztéssel kapcsolatos kérdéseket intézhetnek, amelyekre a megkérdezett - kérdésenként legfeljebb két percben - válaszol.

(5) A napirendi pont tárgyalása során az arra jogosultak rendszerint egy alkalommal élhetnek a kérdezés jogával, de egyszerre több kérdést is feltehetnek, legfeljebb két percben.

(6) A kérdések és válaszok elhangzása után a polgármester a hozzászólásoknak ad helyet.

(7)^[19] A hozzászólás jogával a (4) bekezdésben említett személyek rendelkeznek úgy, hogy ugyanazon napirendi ponthoz legfeljebb kétszer kaphatnak lehetőséget hozzászólásra. Az első hozzászólás öt percnél, a második hozzászólás három percnél hosszabb nem lehet. Ez a korlátozás nem vonatkozik a polgármesterre, az alpolgármesterre és napirendi pont előadójára.Az elnök a jelenlévő, a napirendi pont által érintett, de hozzászólási joggal nem rendelkező személyeknek, eseti jelleggel a hozzászólás lehetőségét megadhatja 2 percben.

A hozzászólásban vélemény nyilvánítható az előterjesztésben foglaltakról és a napirendi pont tárgyáról, ha azok a döntéshozatal szempontjából jelentőséggel bírnak.

(8) A hozzászólásban a javasolt döntésre vonatkozó módosító indítvány tehető, de azt általában az ülés kezdetéig írásban be kell nyújtani. Kivételesen szóban is előterjeszthető a módosító indítvány. Az előterjesztésben szereplő javaslattal párhuzamosan önálló alternatív javaslat is benyújtható.

(9)^[20] A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(10) A hozzászólás időtartamán túl csak ügyrendi indítványok tehetők, melyek az alábbiak:

- napirendi pont elnapolására, napirendről való levételére,

- tárgyalás lezárására,

- a 29. § (2) bekezdésében szereplő intézkedés megtételére,

- a hozzászólók hozzászólásainak sorrendjére,

- az ülésvezetéssel, a napirendi pont tárgyalásával kapcsolatos egyéb kérdésekre,

- zárt ülés elrendelésére,

- névszerinti vagy titkos szavazásra vonatkozó indítvány.

^[21]Az ügyrendi indítványt és indokolását legfeljebb két percben lehet megtenni, melyre csak a Képviselő-testület tagja jogosult.

Az ügyrendi indítvány megtételére soron kívül kell megadni a szólás lehetőségét, feltéve, hogy az indítvány ügyrendi jellegét az indítványozó saját szavazó egységével előre jelezte.

Az ülésvezetésre, a napirendi pont tárgyalásával kapcsolatos egyéb kérdésekre vonatkozó ügyrendi indítványra a jegyző (aljegyző) is jogosult, ha törvényességi jelzési kötelezettségét kívánja teljesíteni.

(11) Ha a hozzászóló a napirendi pont tárgyától eltér, a polgármester figyelmezteti, hogy térjen vissza a tárgyra. Ha a felszólaló a figyelmeztetést követően ismételten eltér a tárgytól, a polgármester tőle az adott napirendi pontnál a hozzászólás és kérdezés jogát megvonja.

(12) A (9) - (10) bekezdések nem vonatkoznak arra az esetre, ha az adott személyt más hozzászóló(k), kérdező(k) név szerint megemlítve személyével kapcsolatban tényt, véleményt, megállapítást közöl(nek) és a megnevezett arra (azokra) válaszolni kíván. A válaszra legfeljebb két perc engedélyezhető. Ez a szabály akkor is alkalmazható, ha név elhangzása nélkül is egyértelműen következtetni lehet a szóban forgó személyre.

(13) Amennyiben a napirendi pont tárgyát bizottság előzőleg már tárgyalta, és a bizottság véleményét elnöke vagy erre kijelölt tagja ismertette, a bizottság tagjainak rendszerint csak akkor szükséges a hozzászólás lehetőségét megadni, ha a bizottság véleményével ellentétes vagy attól eltérő álláspontját kívánja ismertetni. Ennek időtartama legfeljebb 2 perc lehet.

23. §

(1) Ha napirendi pont tárgyalása során kiderül, hogy a döntés megalapozásához az előterjesztésben nem szereplő tények, körülmények feltárása szükséges, a Képviselő-testület a tárgyalást, döntéshozatalt elnapolhatja.

(2) Az elnapolt napirendi pontot általában a következő rendes ülésen, de ha a döntés előkészítése a következő rendkívüli ülésre megtörténik, akkor azon az ülésen kell újból előterjeszteni.

(3)^[22] Az elnapolásról történő szavazást bármely képviselő-testületi tag és a nem a képviselő-testület tagjai közül válaszott alpolgármester javasolhatja, melyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

24. §

(1) Ha napirendi pont tárgyalása alatt kiderül, hogy a döntéshozatalhoz a Képviselő-testület külön döntése, vagy más szerv, személy előzetes döntése, illetve valamilyen feltétel teljesülése szükséges, a napirendi pontot a Képviselő-testület leveszi a napirendről.

(2) Le kell venni a napirendről azt a napirendi pontot is, amelynek tárgyalása során tisztázódik, hogy a Képviselő-testületnek a napirendi pontról már nem szükséges dönteni - kivéve a tájékoztatót - vagy nem jogosult döntéshozatalra.

(3) Az (1) bekezdés szerint levett napirendet az előzetes döntés megszületését, feltétel teljesülését követően újból napirendre kell tűzni. A (2) bekezdés szerinti levétel végleges.

25. §

A napirendi pont elnapolásáról, levételéről az erre vonatkozó javaslat előterjesztését követően a Képviselő-testület haladéktalanul szavaz.

26. §

(1)^[23] A napirendi pont tárgyalását a polgármester lezárja, ha további hozzászólás nincs. A tárgyalás lezárását bármely képviselő-testületi tag indítványozhatja, melyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) A napirendi pont tárgyalását követően - a szavazás előtt - lehetőséget kell adni, hogy az előterjesztő, előadó a vitában elhangzottakat összefoglalja, és azokra észrevételt tehessen, legfeljebb öt perces időtartamban.

(3) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

27. §

A Képviselő-testület utolsó napirendi pontként tárgyalja a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentéseket. A jelentések címeinek ismertetését követően kerül sor a vitára. A jelentésekről a Képviselő-testület a vita lezárása után dönt.

Tárgyalási szünet

28. §

(1) A napirendi pontok tárgyalása között a polgármester szünetet rendelhet el. A szünet öt percnél rövidebb nem lehet.

(2) A titkos szavazás idejére elrendelt szünet mellett a szavazás előtt akkor rendelhető el szünet, ha a módosító indítványok számossága és terjedelme miatt a szavazás lebonyolítása jelentékeny felkészülést igényel. A szünet időtartamára az (1) bekezdés az irányadó.

(3)^[24] Napirendi pont tárgyalása alatt legfeljebb egy alkalommal a napirendi pont tárgya szerint érintett bizottság elnöke, vagy alpolgármester indítványára tárgyalási szünetet rendelhet el a polgármester, illetve azt önállóan is elrendelheti.

Az ülés rendjének fenntartása

29. §

(1) A polgármester feladata a tanácskozás rendjének a fenntartása.

(2) Ha valaki kérdése, hozzászólása során a Képviselő-testületet vagy valamely jelenlévőt sértő kifejezést használ, vagy az ülés rendjére vonatkozó szabályokat szándékosan megszegi, a polgármester rendreutasíthatja, és egyidejűleg felszólítja kijelentése visszavonására. A települési képviselő, alpolgármester ezen intézkedést indítványozhatja.

(3) A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen szólni, azokat visszautasítani, vitatni nem lehet.

(4) A (2) bekezdés szerinti rendreutasítás eredménytelensége esetén a polgármester javaslatot tesz a Képviselő-testületnek az eset Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottságának Fegyelmi Ügyek Albizottságához való utalására.

(5) A Fegyelmi Ügyek Albizottsága javaslatot tehet a Képviselő-testületnek a rendzavaró jegyzőkönyvben történő megrovására. A javaslatot azon az ülésen kell előterjeszteni, amelyen a rendzavarás történt.

(6) A (4) - (5) bekezdések szerinti javaslatokról az előterjesztésüket követően a Képviselő-testület vita nélkül haladéktalanul dönt.

30. §

(1) A választópolgárok és érdeklődők (hallgatóság) a nyilvános ülésen a számukra kijelölt helyen foglalhatnak helyet, de az ülés rendjét véleménynyilvánítással - akár szóban, akár cselekvésben jelentkezik - nem zavarhatják.

(2) Ha a hallgatóság az ülést zavarja a polgármester a rendzavarót figyelmezteti (1) bekezdés szerinti kötelezettségére. Ha a figyelmeztetés ellenére a rendzavarás megismétlődik annak elkövetőjét (elkövetőit) az ülésről kiutasíthatja. A kiutasítás végrehajtására hatósági intézkedés kezdeményezhető a kiutasított ellenszegülése esetén.

(3) Ha az ülésen a hallgatóság rendzavarása az ülés folytatását akadályozza, és a rend helyreállítása érdekében a hallgatóság egészével közölt figyelmeztetés eredménytelen a polgármester a hallgatóságot az ülésről köteles kiutasítani. A kiutasítás fenntartásáról és megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt.

(4) A hallgatóság kiutasításának végrehajthatatlansága esetén a polgármester elhagyhatja helyét, amellyel az ülés félbeszakad. A félbeszakadt ülés folytatását a polgármester rendeli el. A napirendi pont tárgyalása elnapolható, amelynek tárgyalása alatt történik meg az ülés félbeszakítása.

(5) Az ülés rendjének helyreállítására hatósági intézkedés kezdeményezhető.

A szavazás rendje

31. §^[25]

(1)  A tárgyalás lezárását követően a polgármester szavazásra bocsátja az előterjesztett javaslatot. A szavazás - a Képviselő-testület tagjainak az indítványára, a Képviselő-testület minősített többségű döntésével - kivételesen elhalasztható az ülés berekesztése előtti időre is, de ha a tárgyalás nyilvánosan történt, a szavazást is nyilvánosan kell lefolytatni, és a zárt ülésen tárgyalt napirendi pontról történő szavazás csak zárt ülésen történhet.

(2) A szavazás során

a.) először a módosító indítványokról külön-külön,

b.) majd az elfogadott módosításokkal korrigált, kiegészített eredeti javaslatról

dönt a Képviselő-testület.

(3) Amennyiben az előterjesztő a módosító indítványt befogadja, úgy az az eredeti előterjesztés részének tekintendő s arról külön nem kell szavazni.

(4) A szavazás eredményét - a 34.§ (14) bekezdését kivéve - a polgármester állapítja meg, a számítógép automatikus kiértékelése alapján.

(5) Ha a szavazás eredménye nem állapítható meg egyértelműen, a szavazást meg kell ismételni. Ha az eredményről kétely merül fel, bármely képviselő-testületi tag kérheti, hogy a teremkijelző táblán ismételten jelenjen meg a szavazás eredménye.

(6) A személyes érintettségét bejelenteni elmulasztó képviselővel szemben a képviselő-testület a havi tiszteletdíj 30 százalékáig terjedő mértékű, egyszeri díjcsökkentést, mint jogkövetkezményt állapíthat meg. 

32. §

A nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával, ennek meghibásodása esetén kézfelemeléssel történik.

33. §

(1) A titkos szavazás a szavazatszámláló gép alkalmazásával történik.

(2) A titkos szavazás eredményét a polgármester – távolléte esetén, a levezető elnök – hirdeti ki.

(3) A szavazatszámláló gép meghibásodása vagy egyéb technikai akadály esetén a titkos szavazás a 34. § előírásai szerint történik.

34. §

(1) A titkos szavazást a Képviselő-testület tagjaiból – kivéve a polgármestert és az alpolgármestert – álló Eseti Bizottság bonyolítja le.

(2) Az Eseti Bizottság 3 főből áll. A Képviselő-testület a bizottság megválasztásáról vita nélkül jelöltenként dönt. A választásról szóló határozat a bizottság egészének megválasztását tartalmazza.

(3) A titkos szavazás elrendelése előtt a Képviselő-testület megállapítja a szavazólap tartalmát, kivéve az alpolgármester választást.

(4) A szavazólapok elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A titkos szavazás előkészítésének, a szavazatok leadásának és összeszámláláának idejére szünetet kell elrendelni.

(6) Szavazni csak az Eseti  Bizottságtól átvett, a jegyző bélyegzőjének lenyomatával ellátott szavazólapon lehet. A szavazólapot tollal kell kitölteni.

(7) A szavazólap tartalmazza a szavazás időpontját (év, hó, nap), a szavazásra bocsátott kérdést, vagy kérdéseket, illetve - választás, kinevezés, megbízás esetén - a jelöltek neveit, az adható válaszokat „igen” és „nem” formában - jelöltek esetén ez nem szükséges.

(8) A szavazólap kitöltésére külön helyiséget kell biztosítani, vagy szavazófülkét kell az ülésteremben felállítani.

(9) A szavazó a külön helyiségben vagy a szavazófülkében szavaz, a szavazólapot borítékba teszi és azt az Eseti Bizottság előtt az urnába dobja. Az urnát a szavazás megkezdése előtt meg kell vizsgálni, hogy üres-e, erre bármelyik képviselő jogosult.

(10) Minden képviselő csak egy borítékot dobhat az urnába és a borítékban csak egy szavazólap lehet. A boríték urnába dobása előtt a szavazó kérheti a rontott szavazólap kicserélését.

(11) Az utolsó szavazat leadása után az Eseti Bizottság a Képviselő-testület tagjai jelenlétében a fel nem használt szavazólapokat megsemmisíti, felnyitja az urnát és összeszámlálja az érvénytelen, valamint az érvényes szavazatokat - az utóbbiakat adott válaszonként, illetve jelöltenként - külön-külön.

(12) Érvénytelen a szavazat, ha

a.) nem az Eseti Bizottságtól átvett szavazólapon adták le vagy a szavazólap nincs lebélyegezve,

b.) ha a szavazólap üres vagy a borítékból hiányzik, illetve a borítékban a szavazólap mellett másik szavazólap is van,

c.) ha nem tollal töltötték ki,

d.) ha a szavazólapból nem állapítható meg egyértelműen a szavazó akarata.

(13) A szavazás eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza

a.) a szavazás helyét és időpontját (év, hó, nap),

b.) a szavazást lebonyolító bizottság tagjainak nevét és aláírását,

c.) a szavazásra jogosultak számát,

d.) az érvénytelen szavazatok számát (a hiányzó szavazólapok számát külön),

e.) az érvényes szavazatok számát összesen, és a támogató, illetve ellenszavazatok számát - jelöltek esetében a jelöltekre leadott szavazatok számát - külön-külön,

f.) a szavazás eredményét (vagy eredménytelenségét),

g.) a jegyző és a jegyzőkönyvvezető aláírását.

(14) A titkos szavazás eredményét a szavazást lebonyolító bizottság elnöke hirdeti ki.

35. §

(1)^[26] A Képviselő-testület név szerinti szavazást tart a polgármester, képviselő-testületi tag kezdeményezésére.

(2) Nem tartható név szerinti szavazás, ha titkos szavazásnak van helye.

(3) A név szerinti szavazást a Képviselő-testület vita nélkül rendeli el.

(4) Név szerinti szavazás esetén a polgármester a jelenléti ív szerint szólítja a Képviselő-testület tagjait, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” választ adhatnak. A polgármester utolsóként adja le szavazatát.

(5) A válaszokat a számítógépen a jegyzőkönyvvezető rögzíti és a szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

Ötv. 14. § (1) (második mondat) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

Ötv. 15. § (1) Minősített többség szükséges a 10. § a.), b.), e.), f.), g.) pontban foglalt ügyek továbbá a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, a képviselő kizárásához (14. § (2) bekezdés), valamint a 12. § (4) bekezdés b.) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.

(2) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.

36. §^[27]

(1) A szavazás eredményes, ha az Ötv. 14. § (1) bekezdésében, illetve 15. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek.

(2) A szavazás eredménytelen, ha sem az igen, sem a nem szavazatok száma nem haladja meg a jelenlévő képviselők számának felét, illetve -ha minősített többség szükséges- nem éri el a 7 szavazatot, ebben az esetben a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

(3) Az elutasított javaslat újból csak akkor terjeszthető elő,ha a döntés előkészítését megismételték, és az előterjesztés új tényeket, körülményeket tár fel.

A Képviselő-testület döntése

37. §

(1) A képviselő-testület döntése lehet:

a) rendelet

b) határozat

c)^[28]

d) ^[29]

(2) Minősített többség szükséges:

a) a képviselő-testület éves munkatervének elfogadásához;

b) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához és visszavonásához;

c) díszpolgári cím adományozásához;

d) ezen önkormányzati rendelet 13. § (3) bekezdése által szabályozott ügyekben;

e) gazdasági program elfogadásához;

f) helyi népszavazás kiírásához.

(3)^[30] A képviselő-testület feladatot meg nem határozó ügyekben állásfoglalást, nyilatkozatot adhat ki.

(5) ^[31]

38. §

A határozat előkészítésére az előterjesztésre vonatkozó szabályok alkalmazandók. A nyilvános ülésen hozott határozatok hangos híradó útján kihirdethetők. A kihirdetésről a polgármester dönt.

Rendeletalkotás

39. §^[32]

(1) Rendeletalkotást kezdeményezhet:

– települési képviselő,

– bizottság,

– jegyző,

– azok a közigazgatási szervek, amelyek jogszabály értelmében az Önkormányzatot érintő feladatai és hatáskörei vannak,

– polgármester, alpolgármester.

(2) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani

40. §

(1) A Képviselő-testület megbízhatja az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottságot (albizottságot) is. A jegyző akkor is köteles az előkészítésben részt venni, ha a tervezetet bizottság készíti elő.

(2) A tervezet elkészítéséhez szükség esetén szakértő közreműködése igényelhető.

(3) A rendelet-tervezetről a tárgy szerint érintett bizottság véleményét ki kell kérni.

41. §

(1)^[33] A megalkotott rendeletet a jegyzőkönyvvel együtt az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetőjének

(2)^[34] A megalkotott rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(4) A jegyző feladata a rendeletek hatályosulásának folyamatos ellenőrzése. A hatályos rendeleteket szükség szerint, de legalább négy évenként egyszer felül kell vizsgálni.

Kérdés – interpelláció

42. §

(1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben kérdést tehet fel, illetve interpellálhat.

(2)^[35] A kérdést és az interpellációt írásban lehet megtenni.

(3)^[36] A polgármester az ülés kezdetén ismerteti a képviselők által benyújtott kérdések, interpellációk tárgyát. Ezekre a napirend megtárgyalását megelőzően kell választ adni.

(4) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a Képviselő-testület – vita nélkül – akkor határoz, ha a kérdező a választ nem fogadta el.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és külön dönt erről a Képviselő-testület is.

(6)^[37] Az interpellációt a Képviselő-testület ülése előtt legalább 5 munkanappal, a kérdést a Képviselő-testület ülése előtt legalább 2 munkanappal írásban a polgármesterhez kell benyújtani, aki gondoskodik az interpelláltakhoz és kérdezettekhez való eljuttatásáról. Egy önkormányzati képviselő részéről egy ülésre legfeljebb két kérdés, egy interpelláció benyújtására van lehetőség.

(7)^[38] A Képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz is, hogy a kérdésre, vagy az interpellációra írásban adjanak választ az ülést követő 15 napon belül, melyet minden képviselőnek meg kell küldeni és ennek elfogadása tárgyában a következő ülés dönt.

(8) A Képviselő-testület az interpelláció alapján vizsgálatot is elrendelhet. Ezzel megbízhatja a polgármestert, vagy bizottságot, de eseti bizottságot is létrehozhat. A vizsgálat időpontjáról értesíteni kell az interpelláló képviselőt és biztosítani számára a vizsgálatban való részvétel lehetőségét.

(9) A vizsgálat lefolytatásában – kivéve személyes meghallgatását – nem vehet részt az, akihez interpelláltak, valamint aki az interpellációval érintett döntés előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásában részt vett.

^[39]

(10)^[40] Ha interpelláció, javaslat tárgyalása tárgyuk szerint zárt ülés tartását indokolják, a zárt ülésre vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.

(11)^[41] Az interpellációkról a jegyző nyilvántartást vezet.

Az ülés berekesztése

43. §^[42]

A napirendi pontok megtárgyalását követően a polgármester az ülést berekeszti.

Jegyzőkönyv

44. §^[43]

(1) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Ötv. 17. § (1) bekezdésében foglaltakon túl

a.) az ülés helyét és időpontját,

b.) a testületi ülésről, illetve a szavazásról távolmaradt képviselők nevének felsorolását,

c.) a meghívóban közölt napirendi javaslaton kívül a javasolt napirendi pontokat (módosításokat, kiegészítéseket) szó szerint,

d.) az elfogadott napirendet tárgy, előterjesztő, előadó és az eseti meghívottak feltüntetésével,

e.) a szóbeli előterjesztések, illetve kiegészítések tartalmát,

f.) a kérdezők, hozzászólók nevét, a kérdések, hozzászólások lényegét,

g.) a szóbeli módosító indítványokat,

h.) a megalkotott rendeletek, határozatok szó szerinti szövegét,

i.) az interpellációkat, bejelentéseket és az adott válaszokat,

j.) az ülésen történt minden fontos eseményt.

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell

a.) a meghívót,

b.) az írásos előterjesztéseket,

c.) az írásban benyújtott módosító indítványokat,

d.) tájékoztatókat, észrevételeket

e.) interpellációkat, írásban benyújtott kérdéseket,

f.) a jelenléti ívet.

(3) A Képviselő-testület nyilvános üléséről a jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni, a zárt üléséről két példányban külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A Képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyv:

a) 1. sz. példányát a Polgármesteri Hivatal jegyzője kezeli.

b) A 2. sz. példányát meg kell küldeni a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének.

c) a 3. sz. példányát az irattárban kell őrizni.

(5)^[44] A zárt ülésről készült jegyzőkönyv 1. sz. példányát a titkos ügykezelés szabályai szerint kell kezelni, a 2. sz. példányát meg kell küldeni a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetőjének

(6) A Képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvekbe az állampolgárok az aljegyző által kezelt példányba hivatali munkaidőben betekinthetnek, abból a vonatkozó jogszabályok szerint másolatot kérhetnek.

Közmeghallgatás

45. §^[45]

(1) A közmeghallgatásra a nyilvános és rendes ülés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a jelenlévő állampolgárok és helyben érdekelt szervezetek képviselői rendelkeznek a kérdezés és hozzászólás jogával, de együttesen legfeljebb három perc időtartamban.

(2) Az időtartam az ügy sajátosságára tekintettel meghosszabbítható, ha azt a Képviselő-testület - vita nélkül - engedélyezi.

(3) Amennyiben a kérdés, javaslat olyan ügyre vonatkozik ami nem közérdekű, vagy amelyet zárt ülésen kell, vagy lehet tárgyalni a válaszadást meg kell tagadni, illetve megtagadható.

(4) Ha a kérdésre, javaslatra a válasz terjedelmes, illetve a felkészülés bonyolult és időigényes, a választ 15 napon belül írásban kell megadni.

IV. FEJEZET

A Képviselő-testület bizottságai

46. §^[46]

(1) A Képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy eseti bizottságokat választ.

(1) A bizottságok feladat- és hatáskörét e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

47. §

(1) A Képviselő-testület bizottságai:

a.) Pénzügyi és VárosfejlesztésiBizottság,

b.) Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság, ezen belül Fegyelmi Ügyek Albizottsága

c.) Oktatási és Kulturális Bizottság.

(2) Bizottsági tag összesen legfeljebb két bizottságnak lehet tagja, kivéve az eseti bizottsági tagságot.

(3) A bizottság elnökét a Képviselő-testület, helyettesét a bizottság választja meg a települési képviselő tagok közül. Egy személy csak egy bizottság elnökének választható.

(4) Az esetenként felmerülő feladatok ellátására eseti bizottság alakítható.

48. §

(1) A bizottság elnökére, tagjaira javaslatot tehet a polgármester és a települési képviselő.

(2) A bizottság működésére a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.

49. §

(1) Meghatározott előterjesztéseket a bizottságok önállóan készítenek és terjesztenek elő, meghatározott előterjesztések esetében pedig ki kell kérni a bizottságok véleményét.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakról a képviselő-testület dönt:

a) a munkatervében, továbbá

b) szükség szerint, esetenként.

A bizottság munkaterve

50. §

(1)^[47] A bizottságok éves munkaterv alapján végzik tevékenységüket. A munkatervet meg kell küldeni a Képviselő-testület tagjainak.

(2) A bizottságok munkatervét a Képviselő-testület munkatervének elfogadásától számított hatvan napon belül kell megállapítani.

(3) A munkaterv tartalmára a 9.§-ba foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy Képviselő-testületen bizottságot kell érteni, valamint közmeghallgatás nem tervezhető, továbbá az ülések száma szabadon állapítható meg.

A bizottság ülése

51. §

(1) A bizottság szükség szerint, de legalább a munkatervben meghatározott számú ülést tart.

(2) A bizottság - a Képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok szerint - nyilvános és zárt ülést tart.

52. §

(1) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén helyettese, mindkettő akadályoztatása esetén a legidősebb települési képviselő tag hívja össze és vezeti.

(2) A bizottság ülését össze kell hívni

a.) a munkatervben meghatározott időpontokban,

b.) a polgármester indítványára,

c.) jogszabálysértés esetén a jegyző indítványára, ha a jogszabálysértés kiküszöbölése a munkaterv szerint következő ülésig nem halasztható,

d.) ha napirendi pontra tesz javaslatot a képviselő (Ötv. 19.§ (2)bek. c./ pont), ez esetben is össze kell hívni a bizottsági ülést.

(3) Az indítványt az ülés összehívására jogosultnál kell előterjeszteni, aki az ülést tizenöt napon belüli időpontra köteles összehívni.

(4) Az ülést írásbeli meghívóval kell összehívni. A meghívót

a.) az ülést megelőzően legalább öt nappal,

b.) kivételesen legalább 24 órával

kell megküldeni. A meghívó tartalmára a 14. § (3) bekezdése irányadó. A meghívót a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

(5) Az ülésre meg kell hívni

a.) a bizottság tagjait,

b.) a települési képviselőket,

c.)[48] a polgármestert, alpolgármestert,

d.) a jegyzőt,

e) a napirendi pontok előadóit, a belső ellenőrzési vezetőt

f.) akit a bizottság elnöke (az ülés összehívója) indokoltnak tart.

A meghívottak tanácskozási joggal rendelkeznek.

(6) A meghívóval együtt meg kell küldeni a napirendi pontokhoz készített írásbeli előterjesztéseket is.

53. §

(1) A bizottság ülését az elnök nyitja meg, majd megállapítja az ülés határozatképességét, és javaslatot tesz a napirendre. További napirendi pontra a 52. § (5) bekezdés a.), c.), d.) pontjaiban szereplők tehetnek javaslatot.

(2) A napirend megállapítását követően a napirendi pontokat egyenként tárgyalja meg a bizottság.

(3) A tárgyalás során az előterjesztés elhangzása, kiegészítése után a meghívottak egymáshoz kérdéseket tehetnek fel és hozzászólásukban véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek. A kérdések, hozzászólások számát, időtartamát a bizottság tagjának indítványára a bizottság korlátozhatja.

(4) A bizottság érdemi határozat meghozatalát célzó napirendi pont elnapolására, napirendről való levételére a 22-25. §-okat, a napirendi pont tárgyalásának lezárására a 26. §-t értelemszerűen alkalmazni kell.

(5) A bizottság döntéseit nyílt szavazással hozza. A Képviselő-testület elé terjesztendő előterjesztéssel kapcsolatos véleményről a bizottság szintén szavaz, ha határozatképes. A szavazás lebonyolítására a 31. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

(6) Az ülés rendjének megtartása érdekében az ülésvezető értelemszerűen alkalmazza a 29. § rendelkezéseit.

54. §

(1) A bizottság üléséről - az ülést követő nyolc napon belül - jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a megjelentek nevét, a tárgyalt napirendet, a hozott döntéseket, javaslatokat.

(2) A jegyzőkönyv három példányban készül, együttes ülés esetén annyival több példányszámban, ahány bizottság ülésezett. A jegyzőkönyvet az elnök írja alá.

(3) A jegyzőkönyv egy-egy példányát át kell adni a polgármesternek és az elnöknek.

(4) Amennyiben egy témát több bizottság tárgyal, úgy a bizottság által hozott határozatokat a másik bizottsággal is közölni kell.

A bizottság döntései

Ötv. 25.§ (2) A polgármester felfüggesztheti a bizottság, a részönkormányzat testülete döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

Ötv. 26. § A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

55. §[49]

(1) A bizottság átruházott hatáskörben határozatot hoz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozatokról a Képviselő-testületet rendszeresen - általában évente - tájékoztatni kell.

56. §

(1) Ha a polgármester észleli, hogy a bizottság döntésének felfüggesztése vált szükségessé, szóban egyeztethet annak elnökével, hogy a bizottság maga módosítsa, illetve helyezze hatályon kívül (vonja vissza) döntését. Az egyeztetés során tisztázni kell a bizottság ülésének időpontját is.

(2) Eredménytelen egyeztetés esetén, vagy ha a bizottság a kitűzött időpontban nem ül össze, a polgármester a bizottság összehívását indítványozhatja vagy összehívhatja a Képviselő-testület ülését.

(3) A bizottsági döntés az (1) - (2) bekezdések szerinti cselekmények idején bármikor felfüggeszthető, de a Képviselő-testület ülését megelőzően meg kell történnie.

(4) A felfüggesztést indokolással ellátott határozatban kell elrendelni és a határozatot meg kell küldeni a bizottság tagjainak.

Konzultatív Tanács

57. §

(1) Az Önkormányzatnál Konzultatív Tanács (továbbiakban: Tanács) működik.

(2)[50] A Tanács tagjai: a polgármester, az alpolgármester a 47. § (1) bekezdésben felsorolt bizottságok elnökei.

(3) A Tanács nem bizottság, ügydöntő hatáskörrel nem rendelkezik, rá hatáskör nem ruházható.

(4) A Tanács a polgármester kérésére a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó - különösen személyi, gazdálkodási - ügyekben véleményt nyilvánít. A Képviselő-testület munkatervére előterjesztendő javaslatot a polgármester a Tanács közreműködésével alakítja ki.

(5) A Tanácsot a polgármester hívja össze, vezeti annak ülését. A Tanács véleményét szavazással alakítja ki.

(6) A Tanács üléséről - az ülést követő nyolc napon belül - jegyzőkönyvet kell készíteni az 54. § (1) bekezdésében meghatározott tartalommal, és azt a polgármester őrzi. A Tanács jegyzőkönyvébe a települési képviselők jogosultak betekinteni.

V. FEJEZET

Polgármester, alpolgármester, települési képviselő, tanácsnok, jegyző

Polgármester

58. §[51]

(1) A választópolgárok által megválasztott polgármester főállásban látja el feladatát.

 (2) A polgármester a képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával megbízhatja az alpolgármestert, vagy a tárgy szerinti tanácsnokot.

 (3) Az ismételt tárgyalásra vonatkozó kezdeményezést írásban meg kell küldeni minden képviselõnek és ezzel együtt kézbesíteni kell az ülésre szóló meghívót is. Az ismételt tárgyalás mellett az ülésen más napirendi pont is tárgyalható, az ülésre a rendes - szükség esetén a rendkívüli - ülés szabályait kell alkalmazni.

(4) A polgármester illetményét az alakuló ülésen a korelnök elõterjesztése alapján, vagy a megválasztását követõ elsõ ülésen a  a Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság javaslata alapján állapítja meg a Képviselõ-testület. A polgármester illetményének emelésére, jutalmazására ugyanezen Bizottság tesz javaslatot.

59. §

A Polgármesteri Hivatal önkormányzati feladatait a hivatal ügyrendjében illetve az ügyrendben meghatározott módon szabályozza a polgármester. A polgármester javaslatára a Képviselő-testület a polgármesteri hivatali szervezeti és működési szabályzatának mellékletében határozza meg a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket.

60. §

[52]A polgármester hetente egy napon fogadónapot tart, de ellátásába bevonhatja az alpolgármestert és a jegyzõt (aljegyzőt).

Alpolgármester[53]

61.§[54]

(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. A képviselő-testület az alpolgármestert saját tagjai közül választja meg.

(2) Az alpolgármester feladatait, munkarendjét a polgármester határozza meg. A feladatok meghatározását e rendelethez függelékként csatolni kell.

(3) Az alpolgármester tiszteletdíját külön határozat tartalmazza.

A települési képviselő

62. §[55]

(1) Adott ügy bizottsági megtárgyalását lehetõleg írásban kell javasolni a bizottság ülését megelõzõen legalább három munkanappal. Az írásba foglalás nem szükséges, ha a javaslatát a képviselõ a Képviselõ-testület vagy a bizottság ülésén jegyzõkönyvbe mondta.

(2) Átruházott hatáskörben hozott döntés felülvizsgálatára vonatkozó javaslatra is irányadó az (1) bekezdés.

63. §

(1) A képviselõ köteles

a.) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre,

b.) a Képviselõ-testület, bizottság, a polgármester felkérése alapján részt venni az ülés elõkészítésében, a különbözõ vizsgálatokban,

c.) tartózkodni minden olyan tevékenységtõl, amely az önkormányzat, illetve a település ellen irányul, illetve azokat sérti,

d.) egyéni álláspontjától függetlenül - azaz a Képviselõ-testület a bizottság döntésével egyetért-e - a döntést, ha feladata végrehajtani,

e.) a tudomására jutott állami és szolgálati, valamint az üzleti titkot megõrizni megbízatása megszûnését követõen is.

(2)[56] A képviselõ köteles a polgármesternek írásban bejelenteni ha a Képviselõ-testület ülésétõl távol marad. A képviselő képviselő-testületi ülés jelenléti ívén – a távozást és a visszaérkezést, azok időpontjának feltüntetésével- köteles megjelölni, ha a Képviselő-testület üléséről egy óra hosszát meghaladó időtartamra távozik.

(3) A távolmaradás igazoltnak tekintendõ

a.) ha annak oka halaszthatatlan elfoglaltság,

b.) utólagos bejelentés esetén is a betegség vagy külföldi tartózkodás.

(4) A (2) - (3) bekezdések irányadók a bizottság ülésérõl való távolmaradásra is.

(5) Ha a képviselõ három hónapot meghaladóan igazolatlanul távolmarad az ülésekrõl, ezt a tényt a polgármester a Képviselõ-testület üléseinek kezdetén kihirdeti.

(6) A képviselõ tiszteletdíjban részesül, melynek mértékét és csökkentésének jogcímeit, valamint összegét külön rendelet szabályozza.

Tanácsnok

64. §

(1) Amennyiben a Képviselõ-testület az Ötv. 21. §-a alapján tanácsnokot választ, tiszteletdíját az 63. § (6) bekezdésében említett külön rendeletben kell szabályozni.

(2) A tanácsnok feladatkörét a megválasztásáról szóló határozatban kell rögzíteni, és e rendelethez függelékként csatolni kell.

Jegyző

65. §[57]

(1) A jegyző a Polgármesteri Hivatal vezetőjeként

a.) a polgármester útmutatásának megfelelően gondoskodik a képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztések elkészítéséről, ill. az ágazatilag illetékes köztisztviselő által történő elkészítéséről;

b.) állást foglal az előterjesztések jogszerűségéről;

c.) állást foglal a polgármester, az alpolgármester által feltett jogértelmezési kérdésekben;

d.) javaslatot tesz a képviselő-testület döntéseinek esetleges felülvizsgálatára;

e.) igény szerint tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézés helyzetéről;

f.) szervezi a képviselő-testület, a bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok végrehajtását, az ülésekről a jegyzőkönyvek elkészítését;

g.) koordinálja a közigazgatás egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat;

h.) gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek folyamatos aktualizálásáról.

i.) tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek, bizottságnak, a polgármesternek az önkormányzatokat érintő fontosabb jogszabályokról,

j.) tájékoztatja a Képviselő-testületet a hivatal munkájáról.

VI. FEJEZET

A Polgármesteri Hivatal

66. §

(1) A Képviselő-testület hivatalának hivatalos neve: TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA

(2) A hivatal székhelye: Törökszentmiklós, Kossuth Lajos utca 135/a. szám.

67. §[58]           

(1) A Hivatal az alábbi szervezeti egységekre tagozódik

Városgazdálkodási iroda

• Közpénzügyi Osztály,
• Adóügyi osztály

Városfejlesztési Iroda

• Városfejlesztési Osztály,
• Városüzemeltetési osztály

Humánigazgatási és Szervezési Iroda

• Humánigazgatási osztály,
• Szervezési osztály
• Közfoglalkoztatási osztály

(2) Az iroda vezetője a Hivatali SZMSZ-ben meghatározottak szerint osztály vezetését is ellátja.

(3)       A Hivatal szervezeti egységeit irodavezető és osztályvezető vezeti. A Hivatal szervezeti egységei működésének szabályait, feladatkörét, a helyettesítési rendet, a kiadmányozás szabályait, az irodavezető, osztályvezető felelősségi és együttműködési kötelezettségeit a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata ( a továbbiakban: Hivatali SzMSz) tartalmazza.

68. §

(1) A Hivatal alkalmazottainak engedélyezett létszámát minden évben a költségvetési rendelet határozza meg.

(2) A Hivatal ügyfélfogadási rendje:

hétfőn:              8⁰⁰ – 16⁰⁰ óráig

kedden:  nincs ügyfélfogadás

szerdán:  8⁰⁰ – 16⁰⁰ óráig

csütörtökön:  nincs ügyfélfogadás

pénteken:  8⁰⁰ – 13⁰⁰ óráig.”

 Az okmányirodában kedden és csütörtökön 8⁰⁰ – 13⁰⁰ óráig is van ügyfélfogadás.

69. §

(1) A települési képviselők a munkaidő teljes tartama alatt kérhetnek felvilágosítást az önkormányzati ügyekről, valamint igényelhetik a hivatal ügyviteli közreműködését képviselői munkájukhoz.

Társulások

70. §

(1) A Képviselő Testület az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

(2) A képviselő-testület társulási megállapodások megkötése során az ötv. 41-44. §-aiban, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. tv.-ben és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. tv.-ben foglalt rendelkezések szerint jár el.

(3) A Képviselő Testület a többcélú kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítására írásbeli megállapodással a jogszabályban megállapított statisztikai kistérségben többcélú kistérségi társulásban vehet részt.

VII. FEJEZET

Az Önkormányzat gazdasági alapjai

Ötv. 77. § (1) Az önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(2) Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik.

Ötv. 78. § (1) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról - külön jogszabályban meghatározott - vagyonkimutatást kell készíteni.

71. § [59]

A törzsvagyonon belül a forgalomképtelen vagyont és a korlátozottan forgalomképes vagyont a nyilvántartásban el kell választani.

72. §

A vagyonleltárt a Képviselő-testület megválasztását követően és megbízatásának lejártát megelőzően hat hónapon belül kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.

73. §

Az Önkormányzat vagyonával való gazdálkodást külön rendelet szabályozza.

74. §

(1) Az Önkormányzat bevételeit és kiadásait éves költségvetésben rendelettel állapítja meg.

(2) A költségvetés szerkezetét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

75. §

(1) A költségvetés tárgyalása két fordulóban történik.

(2) Az első fordulóban a költségvetés koncepcióját tárgyalja meg a Képviselő-testület, amit a költségvetési évet megelőző év november 30-ig kell előterjeszteni. A koncepcióban számba kell venni

a.) a bevételi forrásokat, bővítésük lehetőségeit,

b.) a várható kiadásokat, gazdaságosságukat és célszerűségüket, valamint össze kell mérni a lehetőségekkel és meg kell határozni a teljesítési sorrendet.

(3) A második fordulóban a jogszabályok által megállapított részletezésben a költségvetési rendelet-tervezetet tárgyalja a Képviselő-testület.

76. §

A költségvetési évet követően a polgármester a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási rendelet-tervezetet terjeszt a Képviselő-testület elé.

77. §

A költségvetési és zárszámadási rendelet-tervezeteket nyilvános és rendes ülésen kell tárgyalni, valamint elfogadni. A költségvetési rendelet módosítására nyilvános rendkívüli ülésen is sor kerülhet.

78. §

(1) Az intézmények gazdálkodásának ellenőrzéséről a önkormányzat felügyeleti ellenőrzés keretében, a polgármesteri hivatal útján gondoskodik.

(2) A polgármesteri hivatalon belül függetlenített, a jegyzőnek közvetlenül alárendelt belső ellenőr(ök) működik(működnek). Jogállásukat a vonatkozó jogszabályok és a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza.

(3) Az Önkormányzat éves pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, pénzmaradvány- és eredmény-kimutatását könyvvizsgálóval felülvizsgáltatja. A felülvizsgálatról a könyvvizsgáló jelentésben tájékoztatja a Képviselő-testületet.

VIII. FEJEZET

Záró rendelkezések

79. §[60]

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a Polgármesteri Hivatal bélyegzőin a Magyar Köztársaság hivatalos címerét kell használni.

80. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:

- az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/1999. (IV. 29.) ÖK. számú rendelet, valamint az ezen rendeletet módosító

- 25/1999. (XII. 2.), 28/2000. (IX. 14.), 33/2000. (X. 4.), 24/2001. (VI. 28.), 28/2001. (IX. 7.), 39/2001. (XII. 14.), 14/2002. (VIII. 23.), 18/2002. (XI. 5.), 10/2003. (IV. 18.), 17/2003. (VI. 6.) Ör., 13/2005. (IV. 06.) 24/2006. (X. 13.) 9/2007. (II. 23.) 28/2007. (XI. 01.) 35/2008. (X. 01.) 1/2009. (I.30) 4/2009.(II.27.) 17/2009. (V.22.) 1/2010. (I. 15) ÖK. számú rendeletek.

(3) Amennyiben önkormányzati rendelet

a.) Pénzügyi Bizottságot, vagy Városfejlesztési Bizottságot említ, ott a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottságot,

b.) Szociális Bizottságot említ, ott a Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottságot,

c.) Kulturális Bizottságot említ, ott Oktatási és Kulturális Bizottságot, kivéve a sporttal kapcsolatos feladatokat, melyek esetében Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottságot,

d.) Ügyrendi Bizottságot említ, ott a Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottságot

kell érteni.

Törökszentmiklós, 2010. október 19.

1. számú melléklet a19/2010. (X. 19.) Ör. sz. rendelethez [61]

A Képviselő-testület átruházott hatáskörei és a bizottságok feladatai

I.

PÉNZÜGYI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG

1./ A Bizottságra átruházott hatáskörök:

a.) az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott tulajdonosi nyilatkozatok megtétele

2./ A Bizottság feladatai:

a.) Véleményezi:

-  az éves költségvetési koncepciót, rendelet és módosítása tervezeteit,

-  az Önkormányzat vagyonával való gazdálkodásról szóló rendelet és módosítása tervezeteit, - a helyi adókról szóló rendeletek és módosítások tervezeteit,

- az önkormányzati vagyontárgyak elidegenítésére társas vállalkozásban vagy más gazdálkodási formában való bevitelére vonatkozó javaslatokat,

- a beruházásokra vonatkozó javaslatokat, azok gazdasági számításait,

- a hitel felvételére, a tartalék felhasználására vonatkozó javaslatokat,

- a zárszámadási rendelet tervezetét, ennek keretében a pénzmaradvány felhasználására vonatkozó javaslatot;

- a vásárokról és piacokról szóló rendelet és módosítása tervezeteit,

- a Kommunális Szolgáltató Kft. ügyvezetőjének kinevezését, felmentését, munkabérének emelését,

- a város településrendezési terveit,

- a kommunális beruházások terveit, gazdasági számításait, javaslatot tesz a fejlesztések irányára.

b.) Évenként jelentést tárgyal meg az önkormányzat intézményeiben és a polgármesteri hivatalban lefolytatott belső ellenőrzési tevékenységről.

c.) Javaslatot tehet az Önkormányzat vagyonának hasznosításával kapcsolatban.

d.) Környezetvédelmi ügyekben javaslattétel, a környezetvédelmi tárgyú rendelet végrehajtásának ellenőrzése.

e.) Közreműködik az Önkormányzat működési területén a gazdasági adottságok, erőforrások feltárásában, részt vesz az ezek hasznosítását célzó koncepciók, programok kidolgozásában, megvalósításában.

 f.) Figyelemmel kíséri:

- a köztisztasági feladatok ellátását.

- az Önkormányzat vállalkozásainak tevékenységét, javaslatot tesz a szervezeti, gazdálkodási forma megváltoztatására,

- a helyi közlekedés helyzetét, menetrendek alakulását,

- a lakásfenntartási, lakásgazdálkodási tevékenységet,

- a piac működését.

II.

SZOCIÁLIS, EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SPORT BIZOTTSÁG

1./ A Bizottságra átruházott hatáskörök:

a.) Megállapítja, módosítja, megszünteti a lakásfenntartási támogatást. Elrendeli a jogosulatlanul igénybe vett szociális ellátás visszafizetését, indokolt esetben részletfizetést engedélyezhet.

b.) Jóváhagyja az Egyesített Gyógyító-Megelőző Intézet, Városi Bölcsőde szervezeti és működési szabályzatait, házirendjeit, szakmai programjait, minőségirányítási programját.

c.) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerre vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti pályázatokat átruházott hatáskörben az Oktatási és Kulturális Bizottsággal együttesen rangsorolja, dönt az ösztöndíj odaítéléséről a költségvetésben meghatározott kereten belül.

d.) Megválasztja:

- a helyi választási bizottság,

- a szavazatszámláló bizottság

tagjait, vagy a szavazatszámláló bizottságot más szavazatszámláló bizottság póttagjával egészíti ki, ha a jogszabályban megjelölt határidőig a Képviselő-testület erről nem határozott, vagy a választási szerv feladatainak ellátása érdekében a tag megválasztása halaszthatatlan; a Bizottság e hatáskört akkor is gyakorolhatja, ha a jogszabályban meghatározott határidő lejártáig öt napnál kevesebb van hátra, és a hátralévő időben a Képviselő-testület nem tart ülést.

2./ A Bizottság feladatai:

a.) Elemzi a Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepció végrehajtását, az Önkormányzat működési területén a szociális és egészségügyi ellátottság helyzetét, javaslatot tesz annak javítását, színvonalának emelését szolgáló döntésekre,

b.) Véleményezi:

- szociális, egészségügyi intézmény létrehozására, összevonására, szétválasztására, megszüntetésére, működésük megváltoztatására vonatkozó előterjesztéseket, azokra javaslatot tehet,

- szociális, egészségügyi intézmény elhelyezésének megváltoztatására, az elhelyezésükre szolgáló ingatlanok, valamint a sportcélú ingatlanok más célra történő hasznosítására vonatkozó javaslatokat,

- szociális, egészségügyi intézmények vezetői kinevezésére, felmentésére vonatkozó előterjesztéseket, a polgármester kérésére az igazgatók (vezető) jutalmazását, illetményemelését a következő intézmények esetében:

- Egyesített Gyógyító-Megelőző Intézet,

- Városi Bölcsőde.

- a sport területén önként vállalt, illetve vállalható önkormányzati feladatok ellátására vonatkozó előterjesztéseket,

c.) Sport és szabadidős tevékenységek segítése,

d.) Javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére, jutalmazására,

e.) Előkészíti az összeférhetetlenség megállapítására irányuló képviselő-testületi döntéseket.

f.) Ellátja a polgármesteri, képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos azon feladatokat, és gyakorolja azokat a hatásköröket, amelyeket törvény a képviselő-testület bizottságának feladat- és hatáskörébe utal.

3./ Fegyelmi Ügyek Albizottsága:

Tagjai: Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság települési képviselő tagjai.

4./ Fegyelmi Ügyek Albizottsága feladatai:

a.) lefolytatja a polgármesterrel szemben a fegyelmi eljárást, javaslatot tesz fegyelmi büntetés kiszabására vagy az eljárás megszüntetésére.

III.

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS BIZOTTSÁG

1./ A Bizottságra átruházott hatáskörök:

a.) Jóváhagyja az oktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatait, házirendjét, pedagógiai programját, minőségirányítási programját és képzési terveit, esélyegyenlőségi intézkedési tervét

b.) jóváhagyja az Önkormányzat fenntartásában működő közművelődési és közgyűjteményi intézmények szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, minőségirányítási programját és képzési terveit

c.) meghatározza a Városi Óvodai Intézménybe történő óvodáskorúak és az általános iskola első osztályosainak beiratkozási időpontját.

d.) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerre vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti pályázatokat átruházott hatáskörben az Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottsággal együttesen rangsorolja, dönt az ösztöndíj odaítéléséről a költségvetésben meghatározott kereten belül.

2./ A Bizottság feladatai:

a.) Elemzi az Önkormányzat területén az oktatási, kulturális ellátás helyzetét, javaslatokat dolgoz ki az ellátások színvonalának emelésére,

b.) Véleményezi:

- oktatási, kulturális intézmények létrehozására, összevonására, szétválasztására, megszüntetésére vonatkozó javaslatokat, e témákban javaslatokat tehet,

- az oktatás, kultúra önként vállalt, illetve vállalható önkormányzati feladatok ellátására vonatkozó előterjesztéseket,

- az oktatási, kulturális intézmények vezetőinek kinevezését, felmentését, a polgármester kérésére jutalmazásukat, illetményemelésüket az alábbi intézményi körben:

- Bercsényi Miklós Gimnázium és Kollégium,

- Székács Elemér Szakközépiskola és Kollégium,

- Lábassy János Szakközép-, Szakiskola és Kollégium,

- Kölcsey Ferenc Általános Iskola,

- Hunyadi Mátyás Magyar-Angol Kéttanítási nyelvű Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat,

- Kodály Zoltán Alalpfokú Művészetoktatási Intézmény,

- Városi Óvodai Intézmény,

- Városi Művelődési Központ,

- Ipolyi Arnold Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény.

- közterületek elnevezésére vonatkozó javaslatokat,

- oktatási, kulturális intézmény elhelyezésének megváltoztatására, az elhelyezésükre szolgáló ingatlanok más célra történő hasznosítására vonatkozó javaslatokat,

- köztéri szobrok elhelyezésére, eltávolítására vonatkozó javaslatokat.

IV.

KÖZÖS SZABÁLYOK

1./ A bizottságok véleményezik a költségvetési rendelet-tervezetnek a feladatkörüket érintő részeit. A díszpolgári cím adományozására tett javaslatról minden bizottság véleményt nyilvánít.

2./ A bizottságok évente értékelik munkájukat, és arról az elnökök a Képviselő-testületnek beszámolnak.

3./ A bizottságok javaslatot tehetnek saját tagjaikra.

A Polgármesterre átruházott hatáskörök

1./ A Polgármester dönt

- a bölcsődei ellátás igénybevételéről,

- átmeneti segély,

- temetési segély,

- méltányosságból közgyógyellátás megállapításáról,

- rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításáról

- mezőőri járulék kivetéséről

- az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elitéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elitéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalom biztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 93/1990 (XI.21.) Kormány rendelet 5.§-ban szabályozott önkormányzati hatáskörben

- megállapítja az önkormányzati jogcímen megállapított ápolási díjra való jogosultságot és a díj összegét, az ápolási kötelezettség teljesítését folyamatosan figyelemmel kíséri és a jogosultság fennállását évente felülvizsgálja, követelheti a jogtalanul felvett díj visszafizetését.

[62]2. sz. melléklet a 19/2010. (X. 19.)  Ör. sz. rendelethez

Törökszentmiklós Városi Önkormányzat által ellátott

kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok

51020           Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása

051030         Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

061020         Lakóépület építése

045120         Út, autópálya építése

045160         Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

081071         Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés

013350         Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok (nem szociális bérlakás)

013350         Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok (önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségek, irodák, más ingatlanok hasznosítása)

066010         Zöldterület-kezelés

011130         Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

016080         Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

064010         Közvilágítás

066020         Város-, községszolgáltatási egyéb szolgáltatások

031030         Közterület rendjének fenntartása

022010         Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése

047410         Ár-és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

072111         Házi orvosi alapellátás

074031         Család és nővédelmi egészségügyi ellátás

101150         Betegséggel kapcsolatos pénzbeli ellátások, támogatások

082044         Könyvtári szolgáltatások

082091         Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

082092         Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

082093         Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr

082094         Közművelődés -  kulturális alapú gazdaság

081030         Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése

081041         Versenysport- és utánpótlás- nevelési tevékenység és támogatása

081043         Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

081045         Szabadidősport- (rekreációs sport) tevékenység és támogatása

081061         Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás

013320         Köztemető fenntartás és működtetés

104042         Gyermekjóléti szolgáltatások

107090         Romák társadalmi integrációját elősegítő tevékenységek, programok

081043         Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

1. S Z Á M Ú    F Ü G G E L É K

TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK TAGJAI