Báta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2010. (XII. 28.) önkormányzati rendelete
a helyi iparűzési adóról
Hatályos: 2010. 12. 28- 2013. 12. 31Báta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2010. (XII. 28.) önkormányzati rendelete
a helyi iparűzési adóról
Báta Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. tv. 10. §-ának d.) pontjában kapott jogkörében eljárva - figyelemmel a helyi adókról szóló - módosított -1990. évi C. tv. 1. §-ában kapott felhatalmazás alapján a helyi bevételek további növelése érdekében és ezek felhasználásával megvalósuló beruházások anyagi fedezetének részbeni biztosítása érdekében a következő rendeletet alkotja:
1. § (1) Adóköteles Báta község közigazgatási területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység).
(2) Adóköteles iparűzési tevékenység a vállalkozó e minőségében végzett nyereség-, illetve jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.
(3) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez, ha Báta község közigazgatási területén székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyen kívül folytatja.
(4) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha Báta község területén székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó:
a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat,
b) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül,
c) bármely - az a) és b) pontba nem sorolható - tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.
Adókötelezettség, az adó alanya
1. Az adó alanya
2. § Az adó alanya 1. §-ban foglalt tevékenységet végző:
a) személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
b) személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 forintot meghaladja,
c) jogi személy, ideértve azt is, ha felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,
d) egyéb szervezet, mely vállalkozási tevékenységet (is) folytat, ideértve azt is, ha felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.
2. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
3. § (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg.
(2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenesen végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani.
Adó alapja és mértéke, adómentesség
3. Az adó alapja
4. § (1) Az adó alapja az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az értékesített termék, illetve a végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel.
(2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a 1990. évi C. törvény mellékletében meghatározottak szerint megosztania.
(3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.
5. § (1) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját – az 4. §-ban foglalt előírásoktól eltérően – az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja.
(2) Az adó alapjának az (1) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést a 8. § (2) bekezdése szerint kell megtenni.
(3) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévre az (1) bekezdés szerint, a naptári év hátralévő részére az 4. § előírásai szerint kell megállapítani.
(4) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor
a) köteles azt 15 napon belül bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak, s ezzel egyidejűleg a naptári év hátralévő részére bejelentést tenni a várható adó összegéről. A bejelentett várható adó összege alapján az adóhatóság megállapítja az adóelőleg összegét.
b) az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévről szóló bevallást az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles benyújtani, s ezzel egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és a tényleges fizetendő adó összegének különbözetét megfizeti, illetve igényelheti vissza.
4. Adómentesség
6. § Mentesül az adófizetési kötelezettség alól az adóalany, ha adóalapja nem éri el az 500.000 Ft-ot.
5. Az adó mértéke
7. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adó mértéke a 4. § szerinti adóalap 2 %-a.
(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adóátalány naptári naponként 4000 Ft
(3) A székhely, illetőleg telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően – a (4) bekezdésben meghatározott módon – levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.
(4) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetőleg telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.
Adóelőleg és az adó megfizetése, eljárási és egyéb rendelkezések
6. Adóelőleg és az adó megfizetése
8. § (1) Az adóelőleg az adó megfizetésének esedékességét és határidejét az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény állapítja meg.
(2) Az ideiglenes iparűzési tevékenység után az adót nyolc napon belül, helyiség- és területhasználat esetében annak díjával együtt kell megfizetni.
(3) A terület, helyiséget ideiglenesen iparűzés céljára átadó e tevékenységéről az adóhatóságot tájékoztatni köteles.
7. Eljárási rendelkezések
9. § (1) Az iparűzési adó alanya az adóját, adóelőlegét önadózással állapítja meg.
(2) Adóbevallást az adóévet követő május 31. napjáig kell benyújtani a polgármesteri hivatalhoz.
(3) A vállalkozónak adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított 15 napon belül az adóévre várható adójáról jelentést kell tennie, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon.
8. Egyéb rendelkezések
10. § (1) A helyi gazdák által befizetett iparűzési adó 50%-ából az önkormányzat Útkarbantartási Alapot képez, mely abban az esetben kerül földút javítás/karbantartás céljából felhasználásra, ha a gazdák is kiegészítik saját forrásból ezt az Alapot ugyanakkora összeggel 100%-ra.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevétel felhasználásról (Földút karbantartási/javítási ütemterv) a képviselő-testület a tárgyévi költségvetésben dönt.
(3) Az adóalany köteles az adó megállapításához szükséges, az adóhatóság felhívásában megjelölt adatot szolgáltatni.
(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben:
a) a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény,
b) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII törvény rendelkezései az irányadóak.
Záró rendelkezések
11. § (1) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 2011. január 1-től kell alkalmazni. Kihirdetéséről - a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján - a jegyző gondoskodik.
(2) A hatálybalépéssel egyidejűleg a magánszemélyek a helyi iparűzési adóról szóló 18/2007.(XII. 27.) számú és 2/2010.(I.28.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.
|
Huszárné Lukács Rozália polgármester |
Dr. Bonnyai Réka jegyző |