Jászberény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és egyéb érdekeltek, a 10. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró önkormányzatok, az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet 3. számú mellékletében meghatározott, a környezet védelméért felelős szervek, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 2. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró elsőfokú építésügyi hatóság[1] és Jászberény Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2007. (IX. 5.) önkormányzati rendelet 22. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Jogi Ügy- és Közrendi Bizottság, Gazdasági és Mezőgazdasági Bizottság és Városfejlesztési Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

 Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya és mellékletei

1. § (1) A rendelet (a továbbiakban: JÉSZ) hatálya Jászberény Város közigazgatási területére terjed ki, (a továbbiakban: a város).

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni csak az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: OTÉK), valamint a jelen rendelet előírásaiban és a szabályozási tervlapon foglaltaknak megfelelően szabad.

(3) A JÉSZ mellékletei:

1. szöveges melléklet: OTÉK-tól való eltérés

2. szöveges melléklet: Országos védelem alatt álló épületek és létesítmények műemléki környezete

3. rajzi melléklet: Tilalmak és korlátozások tervlapjai

3/a Változtatási tilalom

3/b Nagyvízi meder tilalma és a fakadó illetve szivárgó vizek veszélye miatti korlátozás

3/c Felszíni vízvédelmi tilalom és korlátozás

3/d Felszín alatti vízvédelmi korlátozás

3/e Közművek védőterületei miatti korlátozás

3/f Közutak védőterületei miatti korlátozás

3/g Vasút védőterülete miatti korlátozás

3/h Bűzös létesítmény védőterülete miatti korlátozás

3/i Egyéb tilalom és korlátozás

4. rajzi melléklet: Értékvédelem tervlapjai

4/a Települési értékvédelem

4/b Régészeti védelem

4/c Táj és természetvédelem

5. rajzi mellélet: Sajátos előírások tervlapja

6. rajzi melléklet: Belterület és külterületi beépítésre szánt területek tervlapja

7.[2] rajzi melléklet: Szabályozási tervlap(ok) – amelyek egységes szerkezetben tartalmazzák a 24/2011. (VIII. 15.), a 34/2011. (X. 13.), a 15/2013. (IV. 11.) és a 21/2013. (VI. 13.) önkormányzati rendeletekkel módosított szabályozási tervlapokat.

7/a külterületi tervlapok M=1:8 000

7/b belterületi tervlapok M=1:4 000

(4) [3] [4]

(5) [5] [6]

(6) [7] [8]

(7) [9] [10]

(8) [11] [12]

2. Értelmező rendelkezések

2. § A rendelet alkalmazásában:

1. Szabályozási terv: a szabályozási tervlap vagy tervlapok és a tilalmak, korlátozások, valamint az értékvédelem tervlapjainak összessége, azaz a jelen rendelet 3-5. mellékleteinek együttes tartalma.

2. A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró épület funkció:

az épületnek az a funkciója, amelynek emissziós értékei nem haladják meg a rendeltetésszerű használat szerinti, a hatályos jogszabályokban foglalt határértékeket.

3. Közforgalmú létesítmény:

Minden olyan kereskedelmi, szociális, kulturális, egészségügyi és oktatási közszolgáltatást nyújtó létesítmény, melyet a város (régió) lakossága – meghatározott keretek között, konkrét személyre való tekintet nélkül – látogathat.

4. Hagyományos anyaghasználat:

A jász karakterű övezetekben az épületek külső megjelenésére, homlokzatképzésére és tetőfedésére, de a tartószerkezetére nem vonatkozó előírások. Hagyományos anyaghasználatnak minősül

a) a homlokzatokon a vakolt felület, téglaburkolat, oromfalon a faburkolat, lábazatként a kőburkolat alkalmazása.

b) a tetőhéjazatként a terrakotta színű, égetett kerámia cserép, vagy azzal azonos megjelenésű egyéb, osztott textúrájú anyag.

5. Központi belterület központja:

A Sportpálya utca - Zagyva folyó - Gyöngyösi út - Kárpát utca - Messzelátó utca – ártér - Október 23 utca - Kinizsi utca és tervezett folytatása - Jászteleki út - Szent István krt .- Szent Imre herceg utca - Nyíl utca és tervezett folytatása - Horváth Péter utca - Vaspálya utca - Rákóczi út által határolt terület

3. A szabályozási elemek típusai, a szabályozási terv legkisebb területe

3. § (1) A rendelet, valamint a szabályozási tervlap és jelmagyarázata a (2)-(3) bekezdésben felsorolt kötelező elemeket tartalmazza.

(2) I. rendű elemek:

az I. rendű szabályozási vonalak (a közterülettel határos övezethatárok) és azokhoz tartozó szabályozási szélességek (főforgalmi, forgalmi utak és gyűjtőutak szabályozási területének határai)

a) az övezethatárok és a hozzájuk rendelt övezeti előírások

b) a telek rendeltetése

c) védőterületek, védőtávolságok

d) helyi jelentőségű védett természeti terület

e) helyi értékvédelmi terület

(3) II. rendű elemek:

1. a II. rendű szabályozási vonalak, (egyéb közterülethatárok)

2. a védett területek határa

3. az egyes épületekre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védettség, illetve védelmi előírások

4. az övezeti előírásokon túl minden egyéb városrendezési előírás

5. nem beépíthető terület

6. az építési hely határvonala

7. a beépíthetőség mértéke

8. az építménymagasságra megadott érték

9. az előírt parkolóhelyek

10. a kötelező jelleggel előírt művelésre, fasor telepítés vagy kiegészítés helyére, illetve az ilyen célra kijelölt utcaszakaszra vonatkozó előírások

11. a növényzettel való fedettség biztosítására vonatkozó minimális érték

12. kialakítható legkisebb telekméret

13. beépítési mód

14. beépítés feltételének közművesítettségi mértéke

15. zöldfelület legkisebb mértéke

16. megszüntető jel

17. közhasználat céljára kötelezően átadandó területsáv

18. telken belüli parkosítandó terület (kötelezően zöldfelületként tartandó, nem beépíthető telekrész)

(4) A szabályozási elemek módosítása:

a) I. rendű elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor

b) A II. rendű elemek módosítása

ba) belterületen, illetve beépítésre szánt területen legalább a tömb egészére,

bb) külterületen, illetve beépítésre nem szánt területen az érintett területfelhasználási egységre kiterjedő szabályozási terv készítésével történhet meg.

(5) A szabályozási terv legkisebb területe, melyet módosítás esetén is együtt kell kezelni

a) beépítésre szánt területen,

aa) a településszerkezeti terven jelölt gyűjtő úttal, vagy annál magasabb rendű közúttal,

ab) vasúttal,

ac) vízgazdálkodási terület határával, vagy

ad) beépítésre szánt terület, belterület határával körülhatárolt terület;

b) beépítésre nem szánt területen az egyes területfelhasználási egységek területe.

ll. Fejezet

Minden építési övezetre és övezetre vonatkozó általános szabályozási előírás

4. Telekalakítás, építési övezeti és övezeti előírások értelmezése az egyes telkeken

4. § (1) A rendelet módosítása belterületen:

a) a telkek összevonhatóak, kivéve a jász lakó építési övezeteket. A telkek akkor is összevonhatók, ha az együttes értékük nem éri el a kialakítható minimumot,

b) A telekhatárok módosíthatóak, a telkek oszthatók, amennyiben az így kialakult telkek az övezetre meghatározott minimális telekméretnek eleget tesznek, vagy a jelenlegi állapotnál kedvezőbb állapotot hoznak létre, (jász övezetekben abban az esetben is, ha a kialakuló telekméret nagyobb a megengedett maximumnál). Az övezeti előírásnál kisebb telek mérete nem csökkenthető, kivéve a közterületi szabályozást.

(2) Külterületi övezetekben osztással kialakítható legkisebb telek a beépíthető minimális értékkel azonos. Annál kisebb telkek akkor is összevonhatóak, ha együttes értékük is kevesebb a beépíthető minimumnál.

(3) Közmű vezetékek és műtárgyak számára bármely övezetben kialakíthatók az övezeti előírásoktól eltérő közműtelkek.

(4) Amennyiben valamely telek területe kettő vagy több építési övezetbe, övezetbe esik, úgy az egyes telekrészek a vonatkozó építési övezeti, övezeti előírások szerint építhetők be, illetve használhatók.

5. Építmények kialakítása, elhelyezése

5. § (1) Az építési telkek a közterület felől legfeljebb 2,0 m magas, hagyományos anyagú (deszkapalánk, tégla, kő) épített kerítéssel elkeríthetők. Műanyag és fémlemez, hullámlemez, lakó, vegyes és üdülő építési övezetekben, és tájképvédelmi területen nem alkalmazható.

(2) Utcai homlokzaton reklám jellegű festés nem alkalmazható. Az utcai homlokzaton sem antennák, sem klímaberendezések, közterületről látható módon nem helyezhetők el.

(3) A tetőtér kialakításánál a térdfal magassága legfeljebb 1,00 m lehet, kivéve a műemléki védett épületet, ahol az eredeti tetőidom megtartandó.

(4) A terepszint alatti beépítés közösségi létesítményeknél legfeljebb 2 szintes, egyéb épületeknél legfeljebb 1 szintes lehet.

(5) A természetes terepfelszín, homlokzatsíkban vagy attól 2 m-en belül történő, 1 m-t meghaladó feltöltését az építménymagasságba be kell számítani.

6. § (1) Tetőtérben csak egy hasznos szint alakítható ki, felette csak üres padlástér lehet. Csak a települési környezethez illeszkedő anyaghasználat engedélyezett. (pl.: műanyag és natúr alumínium hullámlemez, rikító színű vagy fényes felület nem alkalmazható).

(2) Adótorony-antennatorony elhelyezése országos és helyi védelmi területeken tilos.

(3) Terepszint alatti létesítményre vonatkozó előírások az alábbiak:

a) A telek beépíthető területének mértékén felül a telek területének legfeljebb 20 %-os mértékéig létesíthető.

b) Ha az egyedi telek beépítettsége meghaladja a 75 %-ot, terepszint alatti létesítmény a telek 100 %-a alatt létesíthető.

c) Amennyiben a telken a szabályozási tervlap szerint védendő, értékes kert vagy védendő, értékes faegyed (értékes zöldfelületi elem) van, terepszint alatti létesítmény csak ezek életterét nem érintő telekrészen alakítható ki. Ez alól kivétel a településközpont vegyes övezetben kialakításra kerülő térszint alatti parkoló.

(4) [13] Ha az építési övezet, övezet vagy a telek adottságai nem teszik lehetővé az előírásszerű bővítést, a meglévő lakott lakóépület egyszer 20 %-kal, de legfeljebb nettó 40 m2-rel bővíthető a szükséges védőtávolságok betartásával.

(5) A lakóépületek épülethossza, illetve az utcavonalra helyezett merőleges vonal mentén mért lakóépület hossza a telekmélység irányában legfeljebb 30 m lehet.

(6) [14] Az utcavonalra helyezett merőleges vonal mentén mért 50 m-t meghaladó telekmélység esetén lakóépület csak az építési hely utca felöli határától mért 40 m-en belül helyezhető el. Az építési hely ezen kívül eső területén, mely legalább 6,0 m legyen, csak az OTÉK szerint engedélyezett melléképítmény, illetve melléképület helyezhető el. A melléképítményeket, illetve melléképületeket úgy kell elhelyezni, hogy a hátsó telekhatártól mért legalább 1 m területsáv szabadon maradjon.

7. § (1) A telek akkor is beépíthető, ha

a) területe nem éri el az építési övezetben megengedett legkisebb telekterületet, de az építési övezet egyéb előírásai, valamint a vonatkozó országos előírások teljesíthetők;

b) az egyéb paraméterei sem érik el az építési övezetben előírt értékeket, de a vonatkozó országos előírások teljesíthetők.

(2) Meglévő lapostetős épület tetőráépítése esetén, ha

a)   [15]az épület meglévő homlokzatmagassága kevesebb, mint az építési övezetben megadott homlokzatmagasság, az építési övezetben megadott homlokzatmagasság 50 cm-rel túlléphető.

b) az épület meglévő építménymagassága több, mint az építési övezetben megadott építménymagasság, és amennyiben az épület telke a helyileg védett településkép-védelmi területen belül helyezkedik el, a meglévő építménymagasság 50 cm-rel túlléphető.[16]

(3) Homlokzati égéstermék-elvezető szerelvény, a homlokzati síktól legfeljebb 20 cm-re állhat ki.

(4) Az épületek felújítása során a kedvező utcaképi megjelenés érdekében az utcai homlokzatokon csak azonos színű nyílászárók alakíthatók ki, illetve a nyílászárók csak azonos színben újíthatók fel.

(5) Homlokzatok utólagos hőszigetelését, homlokzatfestését legalább az utcai homlokzatra, sarok- épület esetén utcai homlokzatokra kiterjedően kell elvégezni.

(6) [17] A tervezett szabályozási vonallal érintett telek esetén, a beépítési % számításánál a kiszabályozott telekterület figyelembe vehető, ha annak területe nem éri el a kiszabályozás után fennmaradó telek 10%-át.

6. Hirdetőberendezések elhelyezése, kialakítása

8. § (1) A hirdetőberendezéseknek illeszkedniük kell az építmény színezéséhez, vízszintes és függőleges tagolásához, részletképzéséhez, a nyílászárók kiosztásához.

(2) Belterületen az elő- és oldalkertekben – kivéve a gazdasági és különleges építési övezeteket – hirdetőberendezést nem szabad elhelyezni.

(3) Külterületen óriásplakát közutak mentén 500 méterenként helyezhető el a közúti közlekedésről szóló[18] törvényi előírások figyelembevételével.

(4) Belterületen óriásplakátot és totemoszlopot kizárólag gazdasági és különleges építési övezetben, telkenként csak egy darabot szabad elhelyezni, kivéve a nagyvárosias lakó, és a településközponti építési övezeteket, ahol négy szintnél magasabb lakóépületek nyílásnélküli végfalán elhelyezhető óriásplakát is.

(5) A homlokzatsíkra merőlegesen elhelyezett cégér, cég- és címtábla a homlokzatsíktól legfeljebb 1,0 m-t ugorhat ki, és nagysága legfeljebb 1,0 m² lehet.

(6) Az épületek homlokzatain elhelyezett hirdetőberendezés nagysága nem haladhatja meg az érintett homlokzatfelület 10 %-át.

7. Zöldfelületi előírások

9. § (1) A városban lévő zöldfelületeknek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(2) A telekterületen belüli, szabályozási terven jelölt parkosítandó területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, melybe a gyephézagos burkolat nem számítható be.

(3) A zöldfelületekre vonatkozó tervnek 3 szintes növényállományt kell kialakítani.

(4) A közlekedési zöldfelületen közlekedési táblán kívül csak kertépítészeti tárgyak, illetve kertépítészeti architektúra elemei helyezhetők el. (Közlekedési zöldfelület: gyalogos, valamint a közlekedési területen létesülő növényzettel fedett terelő- és parkoló szigetek, járdaszigetek).

(5) A közlekedési zöldfelületen minimum 2 szintes növényállományt kell megvalósítani.

(6) A parkolókba és a közlekedési utak mentén ültetendő fafajok légszennyezéssel szemben nagy tűrőképességűek, nagy lombkoronát nevelő fajták legyenek.[19] A telepítendő fák legalább 2-szer iskolázottak legyenek, 15 cm törzs körmérettel és legalább 2,2 m törzsmagassággal kell, hogy rendelkezzenek.

(7) [20]A Gksz96776 övezetben a kötelezően előírt min. 30 % zöldfelület 2/3-át három szintű növényzettel, az utakat kétoldali, nagy lombkoronájú fasorral kell kialakítani [a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet 1. melléklet 2. táblázata szerint]. A létesülő záportározó mindenkori felületének a fele zöldfelület gyanánt, nádasként kerül kialakításra.

10. § (1) Az utak tervezése és kiépítése során a legalább 12 m szélességű út esetén mindkét oldalon, egyéb esetben az egyik oldalon fasort, nagy forgalmú belterületi utak esetében többszintű zöldsávot kell tervezni, telepíteni és fenntartani; kivéve, ahol az a közlekedés biztonságát veszélyeztetné, illetőleg ha a növényzet kihelyezését műszaki adottságok nem teszik lehetővé.

(2) Újonnan kialakított közterületek mentén az egyes utca, vagy útszakaszok mentén azonos fafajú fasorokat kell létesíteni az egységes utcaképi megjelenés érdekében.

(3) A védőfásításra kijelölt zöldfelületi elemek növénytelepítését 80 %-ban a kistáj őshonos fafajaiból kell kialakítani.[21]

(4) A védőfásításra kijelölt zöldfelületi elemek funkcióját sűrű ültetéssel kell biztosítani a következő módon:

a) A közterület felé eső oldalon, illetve a telek szélén 1 sor előnevelt, legalább 2-szer iskolázott, 15 cm törzskörmérettel és legalább 2,2 m törzsmagassággal rendelkező egyedek telepítését kell elvégezni minimum 5 m-es közönként.

b) Az előnevelt fasor mögött 10 m-es sávban nem szükséges előnevelt egyedek telepítése, de azok telepítési sűrűsége minimum 2,5 m legyen.

c) Az előnevelt fasor mögötti 10 m-től azonban parkként kialakított fásítás szükséges előnevelt egyedekből.

(5) A közterületi zöldfelületek (közparkok, közkertek, fasorok, közlekedési területek zöldfelületei) növényállománya védendő. Ültetés, növénycsere, áttelepítés, fa csonkolása, esetleg kivágása csak kertészeti szakvélemény, kertépítészeti terv alapján végzett munkálatok során, illetve kertészeti fenntartás, felújítás esetén történhet. Fakivágás, csonkolás engedélyezhető még közvetlen baleset vagy életveszély elhárítása érdekében és a fa biológiai pusztulása esetén.

(6) Közparkokat, közkerteket, utcai fasorokat, továbbá közintézmények kertjeit, valamint a temetőket és kegyeleti parkokat érintő beavatkozások (létesítés, felújítás, rekonstrukció, átépítés stb.) csak kertépítészeti terv (kisebb jelentőségű esetekben kertészeti szakvélemény) alapján végezhetők.

11. § (1) A városban a közterületeken, közterületi zöldfelületeken, továbbá országos műemléki védelem, vagy helyi értékvédelem alatt álló épületek telkein, műemléki környezethez tartozó telkeken lévő fás növényzet, fa károsodásával, pusztulásával járó tevékenység esetén a fakivágásra vonatkozó hatályos jogszabályok alapján kell eljárni akkor is, ha a tevékenységet egyébként engedéllyel végzik.

(2) Kereskedelmi, szolgáltató létesítményeknél 5 férőhely fölött, továbbá közterületen és közintézményekben csak fásított parkolók létesíthetők és tarthatók fenn. Túlkoros fának a többször iskolázott, min. 6 éves fa számít.

(3) A 20 férőhelynél nagyobb parkolók építése esetén zöldsávot kell kialakítani többszintű növényzettel, a fa törzse körül kialakított kazetták alkalmazása helyett.

(4) A kötelező zöldfelületi arány teljesítése során a gyephézagos burkolat nem számítható be.

(5) A lakótelepi közkert területét építési övezeti szempontból a hozzá tartozó „lakótelepi” épületekkel együtt kell kezelni. Közkertben épületnek minősülő építmény nem helyezhető el.

8.  Környezetvédelemi általános előírások

12. § (1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre.

(2) A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységekre, beruházásokra előzetes vagy részletes környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni.[22]

(3) Beépítési feltételek:

Az építési telken, építési területen a szabályozási előírásoknak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha

a) a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamosenergia-, ivóvízellátás biztosított,

b) a keletkező szennyvíz és csapadékvíz elvezetése megoldott,

c) a használat során keletkező hulladék elszállítása, ártalmatlanítása biztosított és

d) az építmény és a tervezett tevékenység nem befolyásolja károsan a felszín alatti és felszíni vizek mozgását és tisztaságát.

9. Levegőtisztaság-védelemi előírások

13. §      Az országos ágazati előírások betartása kötelező. ^[23]

10. Talaj (föld) védelmi előírások

14. § (1) Talajvédelmi érdekből a létesítmények építése során a talaj felső humuszos rétegét (min. 20 cm) el kell különíteni (deponálás) és újrahasznosításáról (például a terület zöldfelületeinek létesítésénél) gondoskodni kell.

11. Vizek védelmének előírásai

15.§ (1) A keletkező kommunális illetve veszélyesnek nem minősülő szennyvizet az erre kiépített csatornahálózatba (azon keresztül szennyvíztisztító létesítménybe) kell vezetni, ameddig erre nincs lehetőség, csak zárt rendszerű szennyvíztároló létesíthető.

(2) [24] Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani.

(3) [25]A meglévő szennyvíz szikkasztókat felül kell vizsgálni. Jászberény a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló (27/2006. (II. 7.) Korm.rend.) alapján nitrátérzékeny területen lévő település, ezért – többek között - a trágya, trágyalé mezőgazdasági, vagy erdőterületekre történő kijuttatása és műtrágyázás csak a rend. 1. sz. Mellékletében foglaltakat figyelembe véve, a talajvédelmi és vízügyi hatósággal egyeztetve történhet.

12. Közlekedési előírások

16. § (1) A közúthálózat elemei számára az alábbi szélességű építési területeket kell biztosítani:

a) országos főutak:

aa) a 31. és 32. sz. főutak elkerülő szakaszai számára 40,0 m,

ab) a 32. sz. főút távlati vasút melletti nyomvonala számára 40,0 m,

ac) a 31. sz. főút jelenlegi nyomvonalán az elkerülő út csatlakozásai és a közigazgatási határ között, ill. a külső keleti körút, és az elkerülő út között 40,0 m,

ad) a 31. sz. főút jelenlegi átkelési szakaszán a vasút és a Városi-Zagyva között

30,0 m, a Dózsa György úton a Lehel vezér tér és a Bercsényi u. között 19 m, a Jákóhalmi úton 30,0 m,

ae) a 32. sz. főút jelenlegi nyomvonalán az elkerülő út csatlakozásai és a közigazgatási határ között 40,0 m,

af) a 32. sz. főút jelenlegi átkelési szakaszán a Gyöngyösi út folytatásában 30,0 m, a Gyöngyösi úton a Csörsz és Lövész u. között 23 m, a Vásártéren 25 m, a külső keleti körút és az elkerülő út csatlakozása között 30,0 m.

b) országos mellékutak, települési főutak:

ba) a 3117. sz. ök. mellékúton, a Szentkúti téren 20,0 m, a belterületi határtól az elkerülő szakaszig 30,0 m,

bb) a 3203. j. ök. út, új elkerülőhöz kapcsolódó bekötése számára 30,0 m,

bc) az új buszpályaudvar északi kikötése számára a Zagyváig 25,0 m, a Zagyva és a 32. sz. főút között 30, 0 m,

bd) a belső gyűrű számára 25-27 m, a Kárpát utcán, a Messzelátó u. és Gyöngyösi út között 29-30 m.

c) gyűjtő utak:

ca) a Hűtőgépgyártól a 32. sz. főútig, illetve onnan a fejlesztendő iparterület mögött vezetett gyűjtőút számára 22,0 m,

cb) a vasúttól nyugatra kialakuló iparterület feltáró útja számára 22,0 m,

cd) a vasútállomás északi végében levő különszintű átkötés, és csatlakozó útjai számára 22,0 m,

ce) a Hableány u.-n a telekhatárok függvényében 12,0 – 25,0 m,

cf) A Gyöngyösi úton a Csörsz és Batthyány utca között 24,0 – 25,0 m,

cg) A Batthyány u.-n a Redemptio, és a Kodály u. között 22,0 m,

ch) A Bajnok u. és a Borsóhalmi u. közötti összekötés számára 22,0 m,

ci) A Platán u. folytatása számára a Borsóhalmi útig 24,0 m, ettől délre 22,0 m,

cj) Az új gyűjtőúti szakaszok számára általánosságban 22,0 m.

d) lakóutcák:

da) a meglévő lakóutcák szabályozási szélessége általában kialakult, ezek megtartandók, kivételt képez ez alól néhány keskeny lakóutca min. 12,0 m-re  való szélesítése a szabályozási tervlap szerint,

db) az új lakóutcák szabályozási szélessége min. 12,0 m.

(2) Az országos közutak külterületi szakaszai mentén a tengelytől számított alábbi védőtávolságokat kell biztosítani:

a) a 31. ill. 32. sz. főutak számára 100-100 m-t

b) országos mellékutak esetén 50-50 m-t

A védőtávolságon belül létesítmény csak a közút kezelőjének hozzájárulásával és az erre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően helyezhető el.

(3) A kerékpáros közlekedés számára önálló nyomvonalat kell kialakítani a szabályozási tervlapon jelölt irányokban.

(4) A gyalogos közlekedés számára a közlekedési területen belül a megfelelő gyalogjárdákat kell biztosítani. Ez az országos mellékutak és a települési főutak mentén mindkét oldalon min. 2,0 m, a gyűjtőutak mentén szintén kétoldali, min. 1,5 m, míg a lakóutcákban egyoldali kiépítés esetén 2,0 m, mindkét oldalon elhelyezett járda esetén min. 1,5 m szélességű járdát jelent.

(5) Az országos közforgalmú vasút mentén a (az állomás esetében a szélső) a vágánytól számított 50,0 – 50,0 m –es védőtávolságot kell figyelembe venni, amelyen belül építményt elhelyezni csak erre vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek mellett szabad.

(6) Parkolás:

a) Új beruházásoknál az OTÉK-ban meghatározott parkolási igényt – ettől eltérő rendelkezés hiányában – saját telken belül kell kielégíteni.

b) Közterületi parkolót kell kialakítani a szabályozási tervlap szerinti területeken.

13. Általános közmű előírások

17. § (1) Az utak szabályozási szélességében a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A középtávon történő közműfejlesztéseket mindig előrelátóan a közterület-rendezés hosszú távú igényeit figyelembe véve kell megvalósítani. A közművek elrendezését úgy kell megtervezni, hogy ahol mód van rá, fasor illetve zöldsáv részére biztosítani lehessen a helyet.

(2) Az ingatlanok közműellátásának biztosítására a közterületi hálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Azoknál a telkeknél, amelyeknél a közvetlen rákötés az érintett közműhálózatra nem biztosítható, a csatlakozáshoz a közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezetéket szolgalmi jog igénybevételével[26] kell megépíteni. [27]

(3) Átmenetileg, a szennyvízcsatornázás megvalósításáig, kiépíthető részleges közművesítés.

(4) A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, valamint meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor történhet, ha az egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés biztosítható.

14. Vízellátás előírásai

18. § (1) A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, valamint meglevő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor történhet, ha a hatóság[28] által is elfogadott egészséges, ivóvízellátás biztosítható.

[29]

15. Szennyvízelvezetés előírásai

19. § (1) A beépített és a beépítésre szánt, csatornázásra kerülő területeken:

a) a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig a talaj- és a talajvíz védelme érdekében a meglevő foghíjaknál (legfeljebb 3 telek) átmeneti megoldásként az érvényben levő jogszabályok figyelembe vételével kell meghatározni a telken belüli, egyedi szennyvízkezelés módját. (szigorúan vízzáró szennyvízgyűjtő-tároló illetve helyi kezelés)

b) a foghíjaknál (legfeljebb 3 telek) nagyobb volumenű beépítésre szánt területen csak abban az esetben történhet fejlesztés, ha a beépítést megelőzően megvalósul az érintett területről a szennyvizek közcsatornában történő elvezetése és a szennyvízcsatorna hálózatra a bekötés.

(2) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket:

a) vizsgálni kell a városi szennyvízcsatorna hálózatra és a szennyvíztisztító telepre történő vezetés lehetőségét műszaki és gazdasági szempontból az érvényben lévő előírások figyelembe vételével.

b) a csatornázatlan (végleges megoldásként) nagy távlatban sem érintett területeken, szakszerű, egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény telepíthető.[30]

A szikkasztás legfontosabb feltétele, hogy a szikkasztófelület alsó síkja a maximális vízszintnél 1 m-rel magasabban legyen.

c) a csatornázatlan (végleges megoldásként) nagy távlatban sem érintett területeken vízzáróan kialakított zárt gyűjtők alkalmazása szükséges:

ca) ha a talajvíz évi maximális szintje a terepszinthez 1,5 m-nél közelebb van, vagy az elszivárogtatásra igénybeveendő talaj elszivárogtatásra alkalmatlan,

cb) ahol a teleknagyság nem éri el a 600 m²-t,

cc) ha az építmény térségében nincs élővíz befogadó, ahova a tisztított vizek elvezethetők és a terület távol van a csatornahálózattal rendelkező területektől.[31]

16. Felszíni vízelvezetés előírásai

20. § (1) A település hosszútávú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:

a) zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt központi belterület központjában.

b) nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, illetve létesíthető beépítésre nem szánt területen, illetve beépítésre szánt falusias lakóterületeken.

(2) [32]A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét a befogadóig ellenőrizni kell, a beruházás megkezdése előtt. Építés csak akkor kezdhető, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(3) [33] A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak olaj-iszapfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába.

(4) [34]A csapadékvizek hasznosítása érdekében lakó és üdülőterületeken a csapadékvíz helyben tartásáról, és lehetőség szerinti hasznosításáról (tüzivíz tározó töltés, gyeplocsolás) gondoskodni kell. Amennyiben ennek feltételei nem biztosíthatóak, a fölös vizek elvezetéséről, szükség szerint záportározók alkalmazásával kell gondoskodni.

(5) [35]A település azon területein, amelyeken nincs kiépített csapadékvíz elvezető hálózat, és nem áll rendelkezésre annak terve sem, építési szándék esetén – a csapadékvíz rendezési terv elkészültéig – a csapadékvíz telken belüli elhelyezésének reális lehetőségét záportározó létesítésével kell biztosítani. A záportározó kialakítását ütemezve, a beépítettség növekedésének függvényében – a terület morfológiája által meghatározottan – növekedve, összefüggő tömbben kell megvalósítani.

17. Villamosenergia-ellátás előírásai

21. § (1) [36]Beépítésre szánt területen, ha az a helyileg védett településkép védelmi területre esik, új és meglévő hálózatok felújításakor (közép-, kisfeszültségű és közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatokat területgazdálkodási és esztétikai szempontból földkábelben kell fektetni.

(2) A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.

18. Földgázellátás előírásai

22. § (1) A tervezett egyedi gáznyomás-szabályozókat földalatti elhelyezéssel kell megépíteni. Ettől eltérően telepített berendezések a telkek udvarán növényzet takarásában helyezhetők el, illetve az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők.

(2) A közterületen vezetett földgázvezetéket és a bekötővezetékeket csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

19. Elektronikus hírközlés előírásai

23. § (1) [37] Beépítésre szánt területen a hírközlési (távközlés és kábel TV) hálózatokat földkábelben kell vezetni.

(2) Meglevő, vagy tervezett lakóterületet 200 m-en belül megközelítő mobil rádiótelefon bázisállomás (antennatorony és elektrotechnikai berendezéseket tartalmazó konténer) településképi és esztétikai szempontból nem helyezhető el.

20. Védőterület igényes közmű gerinchálózatok és építmények

24. § (1) A Jászberényi szennyvíztisztító telep kapacitásnövelését és korszerűsítését követően továbbra is biztosítani kell a tisztítómű 500 m-es védőtávolságát.

(2) A szennyvízcsatorna hálózatra telepített meglevő és tervezett körzeti átemelők és szennyvízátemelőknek a 25,0 m-es védőtávolságát biztosítani kell.[38]

III. Fejezet

Területhez köthető előírások

21. Területhez köthető előírások témakörei

25. § A területhez köthető előírások témakörei

A szabályozási terv (a jelen rendelet tervi mellékleteinek összessége) a város közigazgatási területén

a) bel-külterületet (6. melléklet, a bel-külterületi beépítésre szánt területek tervlapja)

b) közterületet (7. melléklet, a szabályozási tervlapok),

c) építési övezeteket (7. melléklet, a szabályozási tervlapok),

d) övezeteket (7. melléklet, a szabályozási tervlapok),

továbbá

e) tilalmi és korlátozási területeket (3. melléklet, a tilalmi és korlátozások tervlapjai)

f) értékvédelmi területeket (4. melléklet, az értékvédelem tervlapjai)

g) sajátos előírási területeket (5. melléklet, a sajátos előírások tervlapja)

jelöl.

22. Belterület - külterület

26. § (1) A szabályozási terv a város területén

a) belterületet,

b) tervezett belterületet,

c) külterületet,

d) egyéb beépítésre szánt területet

jelöl ki.

(2) A tervezett belterületen vagy beépítésre szánt területen

a) A területen a rendelet hatályba lépését követően, de a belterületbe vonást megelőzően engedély nélkül épített épületek, építmények lebontása a belterületbe vonást követően kártalanítási igény nélkül elrendelhető. A bontás elrendelésének indokoltságát a hatályos építési szabályok előírásai döntik el.

b) A területek belterületbe vonására a területre kiterjedő, jóváhagyott szabályozási terv hatályba lépése után, az azon alapuló közművesítés és közlekedési kapcsolatok megtervezését követően kerülhet sor.

23. Közterületek

27. § (1) A szabályozási terv a város területén az elsőrendű és másodrendű közlekedési közterületeket, közparkokat és közkerteket valamint a belterületi erdőket különíti el.

(2) Az elsőrendű közlekedési funkciójú közterületek a város szerkezeti jelentőségű közlekedési területei, módosításuk a szerkezeti terv módosításához kötött.

(3) A történetileg kialakult védett utcaszerkezet (közlekedési funkciójú közterületek) védett, szintén elsőrendű, szabályozásuk nem módosítható.

(4) [39]A Városi Zagyva menti telkek hátsó telekhatárán a kerítés áttört és legalább kétszintes növénytelepítéssel kísért legyen. A kerítés anyaga nem lehet fém- és műanyaglemezből, továbbá hullámpalából.

(5) [40]A közterületek előírásait a közlekedési és közműterületekre és a zöldterületekre vonatkozó előírások is tartalmazzák.

 24. Építési övezetek előírás típusai

28. § (1) Az építési övezeti előírások

a) rendeltetési,

b) építési

előírásokból állnak.

(2) Az építési övezet jelében a betűjel a rendeltetést és a hozzátartozó környezetvédelmi előírásokat jelzi. A betűjelek tartalmát a rendeltetési és a környezetvédelmi előírások, a számkódok tartalmát az építési előírások adják meg.

(3) Az építési övezet jelében

a) az első szám a beépítési módra,

b) a második szám a beépítettség megengedett mértékére,

c) a harmadik szám a zöldfelületek legkisebb mértékére,

d) a negyedik szám a megengedett legkisebb, ill. megengedett legnagyobb építménymagasságra,

e) az ötödik szám a legkisebb telekterület-méretre és a megengedett egyéb telekméretekre

vonatkozik.

25. Az építési övezetek rendeltetési előírásai

29. § A szabályozási terv a város területén a beépítésre szánt területeken

a) lakó (a továbbiakban: L),

b) vegyes (a továbbiakban: V),

c) üdülő (a továbbiakban: Ü),

d) gazdasági (a továbbiakban: G),

e) különleges (a továbbiakban: K),

rendeltetésű építési övezeteket jelöl.

30. § Nagyvárosias lakó építési övezetek (a továbbiakban: Ln)

(1) Jellemzően nagy laksűrűségű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es építménymagasságot meghaladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Területén az alábbiak helyezhetők el:

a) lakóépület,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) zöldfelületi építmények,

d) sportépítmény,

e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

f) szálláshely szolgáltató épület,

g) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület,

h) közmű építmények,

i) [41]napenergia hasznosításának berendezései, ha azok az épülettel egy tömegben kerülnek elhelyezésre és a homlokzatmagassági előírásoknak megfelelnek.

(3) A területen az alábbi építmények nem helyezhetők el:

a) árnyékszék,

b) istálló, állatkifutó,

c) trágyatároló,

d) komposztáló,

e) siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti fedett kialakításúak kivételével,

f) szélkerék.

31. § Kisvárosias lakó építési övezetek (a továbbiakban: Lk)

(1) Jellemzően közepes laksűrűségű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Területén az alábbiak helyezhetők el:

a) lakóépület,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) zöldfelületi építmények,

d) sportépítmény,

e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

f) szálláshely szolgáltató épület,

g) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület,

h) közmű építmények,

i) [42]napenergia hasznosításának berendezései, ha azok az épülettel egy tömegben kerülnek elhelyezésre és a homlokzatmagassági előírásoknak megfelelnek.

(3) A területen az alábbi építmények nem helyezhetők el:

a) árnyékszék,

b) istálló, állatkifutó,

c) trágyatároló,

d) 1 m3-nél nagyobb komposztáló,

e) siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti fedett kialakítású kivételével,

f) szélkerék.

32. § Kertvárosias lakó építési övezetek (a továbbiakban: Lke)

(1) Jellemzően alacsony laksűrűségű, kertes, legfeljebb két önálló rendeltetési egységet – melyből legalább az egyiknek lakó rendeltetésűnek kell lennie – magába foglaló, 7,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Területén az alábbi építmények helyezhetők el:

a) lakóépület,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) zöldfelületi építmények,

d) sportépítmény,

e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

f) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari, egyéb gazdasági épület,

g) közmű építmények,

h) [43]napenergia hasznosításának berendezései, ha azok az épülettel egy tömegben kerülnek elhelyezésre és a homlokzatmagassági előírásoknak megfelelnek.

(3) A területen az alábbi épületek nem helyezhetők el:

a) szálláshely szolgáltató épület, a megengedett lakásszámnak megfelelő méretet meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével,

b) egyéb közösségi szórakoztató kulturális épület,

c) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek számára.

(4) A területen az alábbi építmények nem helyezhetők el:

a) árnyékszék,

b) állatkifutó,

c) trágyatároló,

d) 3 m³-nél nagyobb komposztáló,

e) siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti fedett kialakítású kivételével.

f) szélkerék.

33. § Falusias lakó építési övezetek (a továbbiakban: Lf)

(1) Jellemzően alacsony laksűrűségű, nagykertes, legfeljebb két önálló rendeltetési egységet – melyből legalább az egyiknek lakó rendeltetésűnek kell lennie – magába foglaló, 7,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A terület az alábbi építmények elhelyezésére szolgál:

a) legfeljebb kétlakásos lakóépület,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) a helyi lakosság ellátását szolgáló igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d) zöldfelületi építmények,

e) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kézműipari épület,

f) közmű építmények,

g) [44] napenergia hasznosításának berendezései, ha azok az épülettel egy tömegben kerülnek elhelyezésre és a homlokzatmagassági előírásoknak megfelelnek.

(3) A területen az alábbi építmények nem helyezhetők el:

a) árnyékszék,

b) állatkifutó,

c) trágyatároló,

d) 5 m³-nél nagyobb komposztáló,

e) szálláshely szolgáltató épület - a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendég-szobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével,

f) siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével,

g) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, továbbá

h) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,

i) közlekedési építmény.

j) szélkerék.

(4) Portelek területén árnyékszék, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, a családi gazdaság mértékéig elhelyezhető.

34. § Településközpont vegyes építési övezetek (a továbbiakban: Vt)

(1) Jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű, igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) Területén az alábbi építmények helyezhetők el:

a) lakóépület,

b) igazgatási épület,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyéb közösségi szórakoztató és kulturális épület,

d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

e) sportépítmény,

 f) parkolóház,

g) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,

h) zöldfelületi építmények,

i) közmű építmények,

j) [45]napenergia hasznosításának berendezései, ha azok az épülettel egy tömegben kerülnek elhelyezésre és a homlokzatmagassági előírásoknak megfelelnek.

(3) Üdülőépület létesítése – az övezeti előírásoknak megfelelő paraméterekkel - engedélyezhető.

(4) A területen az alábbi építmények nem helyezhetők el:

a) árnyékszék,

b) állatkifutó,

c) trágyatároló,

d) komposztáló,

e) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

f) szélkerék.

35. § Központi vegyes építési övezetek (a továbbiakban: Vk)

(1) Jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Területén az alábbi építmények helyezhetők el:

a) igazgatási épület,

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyéb közösségi szórakoztató- kulturális épület,

c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d) sportépítmény,

e) parkolóház,

g) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,

h) az igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági tevékenységi célú épületen belül a

tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

i) zöldfelületi építmények,

j) közmű építmények,

k) [46]napenergia hasznosításának berendezései, ha azok az épülettel egy tömegben kerülnek elhelyezésre és a homlokzatmagassági előírásoknak megfelelnek.

(3) A területen az alábbi építmények nem helyezhetők el:

a) árnyékszék,

b) állatkifutó,

c) trágyatároló,

d) komposztáló,

e) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,

f) szélkerék.

(4) A központi vegyes és a településközponti vegyes területen a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) A telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű (gyep-, cserje-, és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet (gyepszint) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/3-át boríthatja.

b) Az intézményi és a szolgáltató funkciójú területeken felszíni várakozó-, parkolóhelyet telken belül is fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó-, parkolóhely után legalább 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, őshonos, túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani.

c) A Szabályozási terven ”beültetési kötelezettségű terület”-ként jelölt területeken többszintű növényzetből álló zöldfelület alakítandó ki. Az így kialakított zöldfelület az építési öveztetre előírt zöldfelületek legkisebb mértékébe beszámítható.

36. § Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezetek (a továbbiakban: Gksz)

(1) Elsősorban nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységeket, célokat szolgáló épületek elhelyezésére kijelölt terület.

(2) Területén az alábbi építmények helyezhetők el:

a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

c) igazgatási, egyéb irodaépület,

d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

e) sportépítmény,

f) parkolóház, üzemanyagtöltő,

g) egyéb közösségi szórakoztató- és kulturális épület,

h) zöldfelületi építmények,

i) közmű építmények,

j) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,

k) [47] napenergia hasznosításának berendezései, ha azok az épülettel egy tömegben kerülnek elhelyezésre és a homlokzatmagassági előírásoknak megfelelnek.

(3) A területen az alábbi építmények nem helyezhetők el:

a) árnyékszék,

b) állatkifutó,

c) trágyatároló,

d) komposztáló.

37. § Zavaró ipari gazdasági építési övezetek (a továbbiakban: Gip)

(1) A jelentős mértékben zavaró hatású gazdasági célú ipari tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Területén egyéb célú épület nem helyezhető el.

(2) Területén a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások sem helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben megadott építménymagasságot a technológiai okokból kialakított építmények (például silók, kémények) esetében nem kell megtartani. Az eltérés azonban legfeljebb a megengedett legnagyobb építménymagasság másfélszerese lehet.

(4) [48]A területen elhelyezhetők napenergia hasznosításának berendezései.

38. § Egyéb, nem zavaró ipari gazdasági építési övezetek (a továbbiakban: Ge)

(1) Az egyéb (nem jelentős mértékben zavaró hatású) gazdasági célú ipari épületek, építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Területén a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások elhelyezhetők.

(3) [49] Az építési övezetben megadott homlokzatmagasságot a technológiai okokból kialakított építmények (például silók, kémények) esetében nem kell megtartani. Az eltérés kémények és silók esetében nem korlátozott, egyéb építmények esetében legfeljebb a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság másfélszerese lehet.

(4) [50]A területen elhelyezhetők napenergia hasznosításának berendezései.

39. § Hétvégiházas üdülő építési övezet (a továbbiakban: Üh)

(1) Területén egy üdülőegységet tartalmazó üdülőépületek helyezhetők el.

(2) Területén kivételesen helyezhető el[51] a területet használók számára (horgászati) kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület, az övezeti előírások keretein belül.

(3) Lakóépület nem létesíthető.

(4) Melléképítmények közül nem helyezhető el:

a) állatól, állatkifutó,

b) trágyatároló, komposztáló,

c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.

(5) [52] A területen elhelyezhetők napenergia hasznosításának berendezései, ha azok az épülettel egy tömegben kerülnek elhelyezésre és a homlokzatmagassági előírásoknak megfelelnek.

40. § Különleges, strand építési övezet (a továbbiakban: Kst)

(1) Területén a szabadidő eltöltését szolgáló zöldfelület jellegű, közforgalmú intézmények helyezhetők el.

(2) Az övezet ellátásához szükséges parkoló területet közterületen kell biztosítani.

(3) Lakás, szolgálati lakás még kivételesen sem helyezhető el.

(4) A strand területén legalább 8 m²/látogató zöldfelületet kell biztosítani. A zöldfelületet úgy kell kialakítani, hogy abból legalább 30 % lombárnyékoltság biztosított legyen.

(5) A strand területén csak a kommunális és árufeltöltés célú gépjármű-közlekedés engedhető meg, az árufeltöltést legfeljebb 1 t teherbírású járművel kell megoldani, a teherbírásnak megfelelő burkolat–szerkezetet kell alkalmazni.

(6) [53]A területen elhelyezhetők napenergia hasznosításának berendezései.

41. § Különleges sport, művelődési, egészségügyi  építési övezet (a továbbiakban: Ksp, Km, Keü)

(1) Területén a szabadidő eltöltésére sportolási (Ksp), kulturális (Km), egészségügyi (Keü) célú, közforgalmú létesítmények helyezhetők el.

(2) A margitszigeti Km építési övezetben

a) a létesítményhez tartozó parkolót csak a szigeten kívül szabad megvalósítani,

b) környezeti zajhatással járó (lakóterületi határértékeket meghaladó) funkció nem telepíthető,

c) a vízműellátáshoz kapcsolódó üzemi építmény távlatban is fenntartható.

(3) Az övezet ellátásához szükséges parkoló területet meglévő létesítmény esetén közterületen lehet biztosítani. Új létesítmény esetén az OTÉK-ban előírt parkolási terület felét telken belül kell biztosítani.

(4) A Ksp és Km építési övezetekben lakás, szolgálati lakás még kivételesen sem helyezhető el.

(5) Területén csak a kommunális és árufeltöltési, valamint parkolási célú gépjárműközlekedés engedhető meg, az árufeltöltést legfeljebb 1 t teherbírású járművel kell megoldani, a teherbírásnak megfelelő burkolat-szerkezetet kell alkalmazni.

(6) [54]A területen elhelyezhetők napenergia hasznosításának berendezései.

42. § Különleges közlekedési építési övezet (a továbbiakban: Kkö)

(1) Területén a városi és helyközi tömegközlekedés ellátásához, üzemeltetéséhez szükséges, valamint kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató épületek és építmények helyezhetők el, a rájuk vonatkozó egyéb előírások szerint. A védőterület-igényes építmények védőövezetét telken belül kell kialakítani.

(2) A teljes telekterület alatt személygépjármű parkoló kialakítható.

(3) [55]A területen elhelyezhetők napenergia hasznosításának berendezései.

43. § Különleges, nagykiterjedésű kereskedelmi célú építési övezet (Kke)

(1) A Kke terület bevásárlóközpont, szabadtéri és fedett kereskedelmi, valamint szolgáltató tevékenységi célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben elhelyezhető:

a) nem jelentős zavaró hatású, a lakosság kereskedelmi ellátását szolgáló, illetve ahhoz kapcsolódó szolgáltató és vendéglátó funkciójú épület,

b) az (1) bekezdésben lévő épületek tulajdonosa és használó személyzete számára szolgáló lakások,

c) igazgatási és egyéb irodaépület,

d) felszíni és térszint alatti parkoló,

e) [56] A területen elhelyezhetők napenergia hasznosításának berendezései, ha azok az épülettel egy tömegben kerülnek elhelyezésre és a homlokzatmagassági előírásoknak megfelelnek.

(3) Az övezetben nem helyezhető el egyéb gazdasági épület.

44. § Különleges, honvédségi célú építési övezet (a továbbiakban: Kho)

(1) A Kho terület elsősorban honvédségi célokat szolgál, szabályozása kívül esik a településrendezési eszközök hatáskörén.

(2) Funkcióváltás esetén csak az érintett területre készülő szabályozási terv és a szerkezeti terv szükségszerű módosítása szerint lehet területén telket alakítani, építményt elhelyezni.

45. § Különleges mezőgazdasági üzemi övezet (a továbbiakban: Kmg)

(1) Elsősorban zavaró hatású mezőgazdasági üzemi célú gazdasági építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Területén egyéb gazdasági célú épületek és a mezőgazdasági tevékenységi célú telken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások csak kivételesen helyezhetőek el, akkor, ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését és használatát.

(3) [57]A területen elhelyezhetők napenergia hasznosításának berendezései.

46. § Különleges, állatkert, arborétum építési övezete (a továbbiakban: Ka)

(1) Területén a szabadidő eltöltését szolgáló zöldfelület jellegű, közforgalmú intézmények helyezhetők el.

(2) Az övezet ellátásához szükséges parkoló területet közterületen kell biztosítani.

(3) Lakás, szolgálati lakás csak kivételesen helyezhető el.[58]

(4) [59]A területen elhelyezhetők napenergia hasznosításának berendezései.

47. § Különleges, temető építési övezet (a továbbiakban: Kt)

(1) Területén csak ravatalozó, temetőkápolna, iroda, üzemeltetési és szociális épület, urnafal, sírbolt és síremlék helyezhető el.

(2) Az övezet ellátásához szükséges gazdasági épület csak kivételesen helyezhető el.[60]

(3) Az övezet ellátásához szükséges parkoló területet közterületen kell biztosítani.

(4) Lakás, szolgálati lakás még kivételesen sem helyezhető el.

48. § Különleges, városüzemeltetési övezet (a továbbiakban: Kvü)

(1) Területén a város üzemeltetéséhez szükséges építmények, létesítmények helyezhetők el.

(2) Lakás, szolgálati lakás nem helyezhető el.

(3) [61]A területen elhelyezhetők napenergia hasznosításának berendezései.

48/A §[62] Különleges, szennyvíztisztító telep építési övezet (a továbbiakban: Kszv.)

(1)   Területén ipari és mezőgazdasági létesítmények üzemi területén keletkező szennyvizek kezelésére szolgáló létesítmények helyezhetőek el.

(2) Lakás, szolgálati lakás nem helyezhető el.

26. Építési övezetek építési előírásai

49. § Beépítési mód, az építési övezet első számjele

(1) A beépítési módok a város közigazgatási területén az alábbiak:

1. jelű szabadon álló, előkertes,

2. jelű szabadon és utcavonalon álló,

3. jelű oldalhatáron álló, előkertes,

4. jelű oldalhatáron és utcavonalon álló,

5. jelű ikerházas, előkertes,

6. jelű ikerházas, utcavonalon álló,

7. jelű zártsorú, előkertes,

8. jelű zártsorú, utcavonalon álló,

9. jelű szabadon álló, telepszerű, előkertes,

0. jelű adottságtól függő,

beépítési módú területeket határol le.

(2) [63]A beépítési módok részletes előírásai az alábbiak:                              

a) Az 1. jelű szabadon álló, előkertes beépítési mód területein az előkert legalább 5 m, az oldalkert legalább az építési övezetben engedélyezett legnagyobb homlokzatmagasság fele, de legkevesebb 3 m legyen. A hátsókertet a jelen rendelet 6. § (6) bekezdése szerint kell kialakítani. Az előkert mérete az utcában kialakult eltérő érték vagy közterület céljára történő lejegyzés esetén csökkenthető vagy növelhető. Szabadon álló beépítésű tömbbe ékelődött ikerházas beépítésű telekpárt együttesen kell egy szabadonálló beépítésű telek-egységként kezelni, ahol a beépíthetőségi jogok területarányosan osztódnak a két telekegység között. (A közös telekhatáron minden esetben tűzfalat kell kialakítani.)

b) A 2. jelű szabadon és utcavonalon álló beépítési mód területein az oldalkert legalább az építési övezetben engedélyezett legnagyobb homlokzatmagasság fele, de legkevesebb 3 m legyen. A hátsókertet a jelen rendelet 6. § (6) bekezdése szerint kell kialakítani. Az épület utcai homlokzata 50 %-ának utcavonalon kell állnia. Ez határozza meg az építési helyet. Szabadon álló beépítésű tömbbe ékelődött ikerházas beépítésű telekpárt együttesen kell egy szabadonálló beépítésű egységként kezelni, ahol a beépíthetőségi jogok területarányosan osztódnak a két szomszédos telek (hrsz.) között. (A közös telekhatáron minden esetben tűzfalat kell kialakítani.)

c) A 3. jelű oldalhatáron álló előkertes beépítési mód területein az előkert legalább 5 m, az oldalkert mérete legalább az építési övezetben engedélyezett legnagyobb homlokzatmagasság mértéke, de legkevesebb 3 m legyen. A hátsókertet 6. § (6) bekezdése szerint kell kialakítani. Az épületet az utcában kialakult helyzet szerinti oldalsó telekhatáron kell elhelyezni, ahol az épület legfeljebb 1,0 m-re maradhat el az oldalhatártól. Az előkertnek minden esetben az utcában kialakulthoz kell igazodni (ennek hiányában az első beépülő teleknél kell annak mértékét rögzíteni).

d) A 4. jelű oldalhatáron és utcavonalon álló beépítési mód területein az oldalkert mérete legalább az építési övezetben engedélyezett legnagyobb homlokzatmagasság mértéke, de legkevesebb 3 m legyen. A hátsókertet a jelen rendelet 6. § (6) bekezdése szerint kell kialakítani. Az épületet az utcában kialakult helyzet szerinti oldalsó telekhatáron kell elhelyezni. Az utcai homlokzathossz legalább 50 %-ának – kivéve a jász övezeteknél - az utcavonalon, és az oldalhatárra kerülő homlokzat legalább 2/3-ának az oldalhatártól számított 0,2 m-en belül kell elhelyezkednie.

e) Az 5. jelű ikerházas, előkertes beépítési mód területein az előkert legalább 5 m, az oldalkert mérete legalább az építési övezetben engedélyezett legnagyobb homlokzatmagasság fele, de legkevesebb 3 m legyen. A hátsókertet a jelen rendelet 6. § (6) bekezdése szerint kell kialakítani. Az épületet bármelyik oldalhatáron el lehet helyezni, ha a tetőidomok tűzfallal egymáshoz illeszthetők. Az előkertnek minden esetben az utcában kialakulthoz kell igazodni (ennek hiányában az első beépülő teleknél kell annak mértékét rögzíteni).

f) A 6. jelű ikerházas utcavonalon álló beépítési mód területein az oldalkert mérete legalább az építési övezetben engedélyezett legnagyobb homlokzatmagasság mértéke, de legkevesebb 3 m legyen. A hátsókertet a jelen rendelet 6. § (6) bekezdése szerint kell kialakítani. Az épületet bármelyik oldalhatáron el lehet helyezni, ha a tetőidomok tűzfallal egymáshoz illeszthetők. Az épületek utcai homlokzatának 2/3-át kell az utcavonalra helyezni.

g) A 7. jelű zártsorú előkertes beépítési mód területein az OTÉK 35. § előírásai szerint kell a hátsókerteket kialakítani. Az épületet az építési vonalra kell elhelyezni a teljes homlokvonal legalább 2/3 -ának mértékéig.

h) A 8. jelű zártsorú utcavonalon álló beépítési mód területein a hátsókertet a jelen rendelet 6. § (6) bekezdése szerint kell kialakítani. Az épületet az utcavonalon lévő telekhatárra kell elhelyezni a teljes homlokvonal szélességében.

i) A 9. jelű szabadonálló, telepszerű beépítési mód területein (lakó- ipar- és intézményi „telepek”) a beépíthetőséget a szabályozási tervben rögzített tényleges vagy elméleti telekhez kell méretezni, melyben több darab, több rendeltetési egységet magába foglaló épület helyezhető el. Előkertet, ha a szabályozási terv nem jelöli, nem kell létesíteni.

j) A 0. jelű adottságtól függő beépítési módú területeken adottságtól függően, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 18. § (2) bekezdés szerint alkalmazza az építési hatóság az illeszkedés szabályait

(3) [64] Ha a fenti beépítési módokban rögzített elő, oldal és hátsókertre vonatkozó előírásoktól a szabályozási tervlap eltérő értékeket rögzít, azokat kell figyelembe venni.

(4) A beépítési vonalat, ha a szabályozási terv ettől eltérően nem intézkedik, az előkert telek belső területe felé eső határán kell megvalósítani. Az épület homlokvonalának legalább 50 %-ban a beépítési vonalra kell esnie.

50. § Beépítettség, az övezeti kód második számjele

(1) A telkek beépítettségének megengedett legnagyobb mértéke a város közigazgatási területén az alábbi:

(2) Kialakult úszótelkek esetén a meglévő épületek telekterülete 100 %-ban beépíthető, (kivéve a garázs-telkeket), de új úszótelek meglévő épülethez kötötten sem alakítható ki.

(3) 30 %-os zöldfelületi arány felett a telekterület minden 300 m²-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő, őshonos fát kell ültetni a telken.

(4) 30 %-os zöldfelületi arány alatt a zöldfelületként tartandó telekterület minden 50 m²-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő, őshonos fát kell ültetni a telken.

(5) A beültetési kötelezettséggel terhelt (zöldfelületként tartandó) telekrészeken kétszintes növényállományú (cserje+fasor, facsoport) zöldfelületet kell kialakítani a beépítésre szánt területek övezeteiben.

(6) A telken belüli kötelező zöldfelületi minimum 60 %-át fával kell beültetni.

51. § A zöldfelület legkisebb mértéke, az övezeti kód harmadik száma

(1) A zöldfelület legkisebb mértékét az erre vonatkozó egyéb jogszabályok figyelembe vételével a zöldfelületi arány határozza meg az alábbi táblázatban szereplő értékeknek megfelelően.

(2) 30 %-os zöldfelületi arány felett a telekterület minden 300 m²-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő, őshonos fát kell ültetni a telken.

(3) 30 %-os zöldfelületi arány alatt a zöldfelületként tartandó telekterület minden 50 m²-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő, őshonos fát kell ültetni a telken.

(4) A beültetési kötelezettséggel terhelt (zöldfelületként tartandó) telekrészeken kétszintes növényállományú (cserje+fasor, facsoport) zöldfelületet kell kialakítani a beépítésre szánt területek övezeteiben.

(5) A telken belüli kötelező zöldfelületi minimum 60 %-át fával kell beültetni.

52. § [65] Homlokzatmagasság, az övezeti kód negyedik számjele

   Az építhető épületek megengedett legnagyobb homlokzatmagasságát az erre vonatkozó egyéb jogszabályok figyelembe vételével a homlokzatmagassági réteg határozza meg, az alábbi táblázatban szereplő értékeknek megfelelően.

٭A betűjel az általánostól eltérő értékekre utal

53. § Telekterület-méret, az övezeti kód ötödik számjele

(1) A kialakítható legkisebb, legnagyobb telekterület-méretet az erre vonatkozó egyéb jogszabályok figyelembe vételével az alábbi táblázatban szereplő értékek lehetnek.

(2) A legkisebb kialakítható telekhez tartozó homlokvonal és telekmélység értékek:

27. Övezetek rendeltetési és építési előírásai

54. § Különleges, bánya övezet (a továbbiakban: Kb)

(1) A területen bányaművelés létesítményei, ill. az ahhoz tartozó létesítmények, épületek helyezhetők el.

(2) A területen a dolgozók számára szolgáló tartózkodási helyiség, valamint szociális épület és szolgálati lakás is létesíthető.

(3) [66]A területen elhelyezhetők a napenergia hasznosításának berendezései.

55. § Különleges, városüzemeltetési övezet (a továbbiakban: Kvü)

(1) Területén a város üzemeltetéséhez szükséges építmények, létesítmények helyezhetők el.

(1a) [67]A területen elhelyezhetők a napenergia hasznosításának berendezései.

(2) Lakás, szolgálati lakás nem helyezhető el.

(3) Az övezetben új telek nem alakítható ki. A területen szabadonálló építmények helyezhetők el legfeljebb 2 %-os beépítéssel, 4,5 m-es építménymagassággal. Technológiával igazolt esetben a gazdasági építmény építmény-magassága ettől eltérhet.

56. § Különleges-szabadidő központ, szabadidőpark övezete (a továbbiakban: Ksz)

(1) Területén csak a szabadidő eltöltését szolgáló, kereskedelmi, vendéglátó és kulturális szolgáltató funkció valamint a beépíthető összes szintterület 30 %-ban szállás, szolgáltatás számára szolgáló épületek helyezhetők el.

(2) Az épített játszó és szórakoztató építmények feleljenek meg a közterületre vonatkozó baleset- megelőzési előírásoknak, amit a létesítéskor igazolni kell.

(3) A területen szabadonálló épületek helyezhetők el legfeljebb 2 %-os beépítéssel, és legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal.

(4) Az újonnan kialakítható legkisebb telekterület 6000 m² lehet.

(5) Legfeljebb 1,5 m magas áttört kerítés, legfeljebb 30 cm-es lábazattal létesíthető.

(6) [68] Az övezetben, táj és városképi vizsgálattal megalapozottan, emberi tartózkodásra nem alkalmas széltorony, vagy napenergia hasznosításának berendezése is elhelyezhető, a megadott beépítettség megtartása mellett.

56/A. § [69]Különleges – naperőmű park övezete (a továbbiakban: Kn)

(1) A naperőművek elhelyezésére szolgáló terület.

(2) A területen szabadonálló épületek legfeljebb 5 %-os beépítéssel, és legfeljebb 4,5 m-es homlokzatmagassággal helyezhetők el.

(4) Az újonnan kialakítható legkisebb telekterület 5000 m² lehet.

(5) Legfeljebb 2 m magas áttört kerítés létesíthető.

57. § Közúti közlekedési-közmű övezet (a továbbiakban: Kkö)

(1) A vasúti és légi közlekedést kivéve közlekedés, nyomvonal jellegű közmű és elektronikus hírközlés céljára kijelölt terület, közterület.

(2) [70] Területén a közforgalmi vasutak, a légi közlekedés építményeit kivéve az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdései szerinti építmények helyezhetők el, legfeljebb 5%-os beépítettség mellett.

(3) [71] Közterületen közlekedési célokat szolgáló új épületet, építményt elhelyezni legfeljebb 5% beépítettség mértékéig szabad.

a) A közlekedési területek szabályozási szélességét a mellékelt szabályozási terv rögzíti.

b) A területen a közterületek (utcák, vegyeshasználatú utak, gyalogutak, stb.) kialakítását, átalakítását az utcák, terek berendezési tárgyainak - köztárgyak - elhelyezését is tartalmazó terv vagy tervek szerint kell elvégezni, a kertészeti tervekkel összehangolva, a csapadékvíz elvezetés egyidejű megoldásával.

c) A területen a gyalogosközlekedést szolgáló terek, sétányok és járdák utca-, illetve térburkolatát, továbbá berendezését egységes koncepció alapján kell kialakítani akkor is, ha azok ütemezetten kerülnek megvalósításra.

 (4) Az utak felújítása, átépítése esetén az utak mentén, legalább az egyik oldalon egységes – lehetőleg azonos fajú és korú egyedekből álló – őshonos fasor telepítendő. Meglévő fasor hiányzó egyedeit előnevelt de azonos fajú fákkal kell pótolni.

58. § Vasúti közlekedési- övezet (a továbbiakban: KÖv)

(1) Területén a közforgalmú vasutak és azok működéséhez kapcsolódó – az OTÉK 26. § (3) bekezdésében felsorolt – építmények helyezhetők el.

59. § Hírközlési közmű övezet (a továbbiakban: KÖh)

(1) Területén (önálló telken) hírközlési létesítmények helyezhetők el a létesítményekre vonatkozó egyéb ágazati előírások szerint.

(2) Lakás, szolgálati lakás még kivételesen sem helyezhető el.

60. § Közparkok övezete (a továbbiakban: Z)

(1) Zöldterület a szabályozási terven közpark övezetként lehatárolt, jellemzően állandóan növényzettel fedett közterület.

(2) Közpark övezet területén csak a játék, sport, pihenés, ismeretterjesztés, vendéglátás és a terület fenntartási célját szolgáló építmények helyezhetők el. Mélygarázs (terepszint alatti parkoló) nem létesíthető.

(2a) [72]A területen elhelyezhetők a napenergia hasznosításának berendezései, de ezek vetületi területe, önállóan legfeljebb a telek területének 5%-át foglalhatja el.

(3) Közpark övezet területén csak az azokat használók számára létesíthető gépkocsiparkoló. A parkolókat terepszinten, fásítva (illetve a meglévő fák megtartásával) kell kialakítani, legfeljebb az adott közpark területének 5%-át véve igénybe.

(4) [73]Közpark területén a funkciónak megfelelő épületek is építhetők, de a beépítettség legfeljebb 2% lehet, legfeljebb 4,5 m homlokzatmagassággal. Közpark közhasználat elől elzárt területe az összterület legfeljebb 5 %-a lehet. 300 m2 alapterületnél nagyobb épület közparkban nem építhető.

(5) Közparkban építmény-elhelyezés, gépkocsi parkoló építés érdekében fakivágás nem, csak fa átültetés engedhető meg.

61. § Az erdőterületek övezeti tagozódása

(1) Erdőterület, a földhivatali nyilvántartás szerint erdőművelési ágban nyilvántartott, az erdőtörvény alapján erdőnek minősülő, valamint a szabályozási tervben erdőként (a továbbiakban E) körülhatárolt és megjelölt, e célra szolgáló terület.

(2) Az erdőterület az építési használata szerint (épület, építmény elhelyezése szempontjából)

a) védelmi (a továbbiakban Ev),

b) gazdasági (a továbbiakban Eg),

c) egészségügyi, szociális, turisztikai (a továbbiakban: Ee)

rendeltetésű övezetekbe tartozik.

(3) Az erdőövezetek mindegyikében, táj és városképi vizsgálattal megalapozottan, az erdőövezetre vonatkozó előírásoktól eltérően kulturális célú, emberi tartózkodásra nem alkalmas széltorony elhelyezhető.

62. § Védelmi rendeltetésű erdőövezet (Ev)

(1) A szabályozási terven védelmi rendeltetésű erdőövezetként (Ev) szabályozott területen épület nem építhető.

(2) Védelmi rendeltetésű erdőövezetben az OTÉK 32. §-a szerinti építmények csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

63. § Egészségügyi - szociális - turisztikai - rendeltetésű erdőövezet (Ee)

(1) [74]Turisztikai rendeltetésű erdőövezetben a turizmust, rekreációt, szabadidő-eltöltést szolgáló építmények helyezhetők el az OTÉK 28. § szerint (min. 10 ha teleknagyság, legfeljebb 5% beépítettség). Az épületek homlokzatmagassága legfeljebb 4,5 m lehet.

(2) Az erdőterületen csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő épületek alakíthatók ki.

(2a) [75]A területen elhelyezhető a napenergia hasznosításának berendezése, az épülettömegén belül, annak homlokzatmagassági előírásának betartásával.

(3) Erdőterületen épület legkevesebb részleges közművesítettség (zárt szennyvíztároló létesítése) esetén helyezhető el.

(4) Természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve védelemre javasolt erdőterületen bánya, távközlési magas építmény, adótorony, antenna nem létesíthető, meglévő felújítása nem engedélyezhető.

(5) Az egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületek folyamatos karbantartására, őshonos lombos fafajokkal történő felújítására – az önkormányzatnak, a tulajdonosoknak, az erdészeti szerveknek és a természetvédelmi hatóságnak – közös cselekvési programot kell készíteni, és azt az erdőtervekben érvényesíteni kell.

64. § Gazdasági rendeltetésű erdőövezet (Eg)

(1) [76]Gazdasági rendeltetésű erdőövezetként (Eg) szabályozott erdőterületen az erdőgazdálkodáshoz, fa- vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz, erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz, fafeldolgozáshoz kapcsolódó funkciójú épületek a következő feltételekkel helyezhetők el:

a) Beépíthető legkisebb telekterület: 10 ha (100 000 m2)

b) Beépítési mód: szabadonálló

c) Beépítettség (maximum): 0,5 %

d) Homlokzatmagasság (maximum): 4,5 m.

(2) A területen elhelyezhető a napenergia hasznosításának berendezése, az épülettömegén belül, annak homlokzatmagassági előírásának betartásával.

(3) Amennyiben a tanya telke nem erdőművelési ágú és nagysága nagyobb, mint 1 hektár, azon mezőgazdasági birtokközpont is kialakítható az e rendeletben arra vonatkozó szabályozást figyelembe véve. A fenti erdőövezet megjelölt területébe eső, mezőgazdasági művelésű ágú és beépítetlen telkek csak azon esetben építhetők be, ha jellemzőikben megfelelnek az általános mezőgazdasági terület övezetében megfogalmazott feltételeknek.

65. § A mezőgazdasági területek övezeti tagozódása

(1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználati és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni.

(2) A mezőgazdasági terület övezeteiben a terv jóváhagyása előtt már meglévő lakó és gazdasági épületek (tanyák) a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek), egyszeri alkalommal összesen legfeljebb 40 %-kal bővíthetők; műszakilag indokolt esetben az épület(ek) teljes bontása után a telken új épület(ek) építhető(k). A 40 %-os alapterület-növelés ez esetben is alkalmazható. Ha a jelen előírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi, az érintett telken a beépítettség növelhető és új épület is létesíthető.

(3) A mezőgazdasági területek a tájjelleg, tájhasználat, tájképi és környezetvédelmi érzékenység, valamint a beépítettség intenzitása, és építési lehetőségek szerint a következő mezőgazdasági övezetekbe tartoznak:

a) általános mezőgazdasági terület övezete (továbbiakban Má)

b) korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetei (a továbbiakban Mko-1, Mko-2, Mko-3)

c) kertes mezőgazdasági terület övezetei (a továbbiakban Mk-1, Mk-2).

66. § [77]Általános mezőgazdasági övezet (Má)

(1) Általános mezőgazdasági terület övezetébe (Má) jellemzően az árutermelő mezőgazdasági területek (szántók, zöldség-gyümölcstermesztő ültetvények) tartoznak.

Az övezetben a növénytermesztés és az állattartás, állattenyésztés, az ezekkel közvetlenül kapcsolatos saját termékfeldolgozására, tárolására és árusítására szolgáltatás építmények, továbbá lakóépület helyezhetők el.

A szabályozási tervlapon jelölt, erdősítésre alkalmas (Má) területeken az erdőművelés irányába történő művelési ágváltás a rendezési terv módosítása nélkül megengedhető.

(2) Az általános mezőgazdasági terület övezetében (jelenleg jellemzően szántó művelési ágú területek) az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

a) Beépíthető telek területe szántó művelési ág esetén:

aa) lakó-, és gazdasági, épülettel:           min. 2,5 ha (25 000 m²),

ab) gazdasági épülettel:              min. 1 ha (10 000 m²).

b) Beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén:

ba) lakó-, és gazdasági épülettel:            min. 1 ha (10 000 m²),

bb) gazdasági épülettel:                          min. 0,6 ha (6 000 m²).

c) Beépítettség: legfeljebb 3 %, de gazdasági épület(ek) össz-alapterülete telkenként legfeljebb 1000 m2, a lakóépület alapterülete legfeljebb 300 m2 lehet.

d) Egy telken legfeljebb 2 lakás építhető.

e) Homlokzatmagasság: lakóépületnél legfeljebb 4,5 m, gazdasági épültnél legfeljebb 5,5 m (ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb homlokzatmagasságot igényel, akkor elvi építési engedélykérelmet kell benyújtani).

f) A gazdasági épületen belül a tulajdonos, használó és a személyzet számára, állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek kialakíthatók.

g) Beépítési mód: szabadonálló.

h) Előkert: min. 10 m.

i) Oldalkert: min. 3 m, de az épületek közötti tűztávolság min. 6,0 m.

(3) Az övezetben nagy létszámú állattartó telep belterülethez, lakóterülethez, üdülőterülethez, különleges szabadidős, sport, strand területhez 300 m-nél, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb, illetve hidrogeológiai védőterületen nem létesíthető. Hígtrágyás rendszerű állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri (fedetlen) trágyalégyűjtő létesítésével, illetve talaj, vagy felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével és zavaró bűzhatással.

(4) Az övezetben, táj és városképi vizsgálattal megalapozottan, széltorony, vagy a napenergia hasznosítás berendezése is elhelyezhető, a megadott beépítettség megtartása mellett.

67. § Korlátozott használatú mezőgazdasági övezet (Mko)

(1) A korlátozott használatú általános mezőgazdasági területbe (Mko) a jellemzően a természetes és természetközeli állapotú, a felszíni és felszín alatt vizek védelmét, valamint a természet- és tájképvédelmet is szolgáló, továbbá az árvízvédelmet szolgáló szükségtározó, valamint a város távlati belterületi fejlesztésre tartalékolt területrészek tartoznak.

(2) A korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület Mko-1 jelű övezetébe jellemzően a táj és természetvédelmi, és ökológia hálózati szerepű részek tartoznak. Az övezetben a gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos földhivatali besorolású telkek művelési ága nem változtatható meg. Az övezetben az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

a) Épület és létesítmény elhelyezés lehetőségei (funkció alapján):

aa) lakóépület nem építhető,

ab) gazdasági épületként csak a gyepterületek művelésével (pl. szénatároló), a legeltetéses állattartással, továbbá lovassporttal (istálló, karám) kapcsolatos építmény építhető,

ac) nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető, hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható,

ad) mezőgazdasági birtokközpont nem alakítható ki.

b) [78] Beépítés részletes előírásai:

ba) A beépíthető telek nagysága legalább 4 ha (40 000 m2).

bb) Beépítettség: legfeljebb 0,5 %, de telkenként legfeljebb 300 m2 össz-alapterületű épület építhető, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő, földszintes kialakítással.

bc) Homlokzatmagasság: legfeljebb 3,5 m.

bd) Beépítési mód: szabadonálló, előkert: min. 10 m, oldalkert min. 3 m.

c) Az övezetben, táj és városképi vizsgálattal megalapozottan, széltorony is elhelyezhető, a megadott beépítettség megtartása mellett.

(3) A korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület Mko-2 jelű övezetébe az árvízi szükségtározás, vésztározás céljára kijelölt területrészek tartoznak.

a) Az övezetben a földterületek mezőgazdasági művelése továbbra is folytatható, de a védett vagy védelemre tervezett, valamint ökológiai hálózati és természeti területi kategóriába tartozó területrészeken a gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos földhivatali besorolású telkek művelési ága nem változtatható meg.

b)[79] Az övezetben az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

ba) Az övezetben az időszakonkénti elárasztással járó sajátos funkció miatt épület nem létesíthető.

bb) A záportározó, az árvízcsúcs csökkentő tározó a szükségtározó és a belvíztározó területén nem lehet:

bba) bejelentéshez, vagy engedélyhez kötött építési tevékenységet folytatni,

bbb) a kezelő hozzájárulása nélkül a tározó kapacitáscsökkenésével járó, vagy a vizek lefolyási viszonyát megváltoztató tereprendezést végezni.

bc) Nem jár kártalanítás a kár azon része után, amely a fentiekben meghatározott rendelkezések megszegése miatt keletkezett.

(4) A korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület Mko-3 jelű övezetébe a város távlati belterületi fejlesztésre (beépítésre szánt területek kialakítására) szánt területrészek tartoznak. Az övezetben a földterületek mezőgazdasági művelése továbbra is folytatható, az építmények elhelyezésére vonatkozóan pedig, az alábbi szabályok érvényesek:

a) Épület és létesítmény elhelyezés lehetőségei (funkció alapján):

aa) gazdasági épület annak figyelembevételével építhető, hogy a fejlesztések megvalósulásával azok külön kártérítés nélküli elbontása rendelhető el.

ab) lakóépület nem építhető

ac) mezőgazdasági birtokközpont nem alakítható ki.

b) Beépítés részletes előírásai:

ba) Beépíthető telek területe szántó, kert, művelési ág esetén: min. 2,5 ha (25 000 m²)

bb) Beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös művelési ág, és intenzív kertészeti hasznosítás (pl. fóliás, v. üvegházas termesztés) esetén: min. 0,5 ha (5 000 m²).

bc) [80]Homlokzatmagasság: legfeljebb 5,5 m

bd) Beépítési mód: szabadonálló előkert: min. 10 m, oldalkert min. 3 m.

be) Beépítési százalék: 3 %.[81]

(5) [82]A nagy létszámú állattartó telep belterülethez, lakóterülethez, üdülőterülethez, különleges szabadidős, sport, strand területhez 300 m-nél, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb, illetve hidrogeológiai védőterületen nem létesíthető. Hígtrágyás rendszerű állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri (fedetlen) trágyalégyűjtő létesítésével, illetve talaj, vagy felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével és a fentebb jelzett terület-felhasználású területeken zavaró bűzhatással.

68. § Kertes mezőgazdasági övezet (Mk)

(1) A kertes mezőgazdasági területbe (Mk) a jellemzően kistelkes, hagyományosan kertgaz-dálkodású területrészek (zömmel volt zártkerti területek) tartoznak. A terület kettő övezetre (Mk-1, Mk-2) tagolódik. Az övezetek telkein (mindkét övezetre érvényesen) az alábbi közös előírásokat kell megtartani:

a) Telkenként egy (ideiglenes tartózkodásra is alkalmas) gazdasági épület (présház, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló), illetve egy földdel borított pince helyezhető el.

b) Állattartó épület, nagy létszámú állattartó telep (kivéve: méhészet, illetve az övezetben már meglévő vagy létesülő lakóépület telkén saját szükségletű állattartást is szolgáló építmény) az övezetekben nem létesíthető.

c) Az övezetekben a beépíthetőség szempontjából említett művelési ágak (szőlő, gyümölcsös, szántó, kert) az esetben vehetők figyelembe, ha a telek területének  legalább 75 %-a az említett művelési ágban nyilvántartott (földhivatali nyilvántartás) és ténylegesen is úgy művelt

d) [83]A területen elhelyezhető a napenergia hasznosításának berendezése, az épülettömegén belül, az épület homlokzatmagassági előírásának betartásával.

(2) A kertes mezőgazdasági terület Mk-1. jelű övezetében (amelybe Jászberény hagyományos kertes dűlői: Neszűr, Kishegy, Újhegyi szőlők tartoznak) az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

a) Lakóépület nem építhető, birtokközpont nem alakítható ki.

b) Gazdasági épülettel beépíthető telek:

ba) Telekszélesség az építési helyen: min. 8 m

bb) Telekterület nagysága:

1. szőlő és (vagy) gyümölcsös, kertművelési ág esetén: min. 720 m²

2. 720 m²-t el nem érő nagyságú, továbbá a fenti művelési ágakba nem tartozó telkeken (szántó, gyep, erdő) építmény (az OTÉK 32. § 1., 2. pont alattiakat kivéve) nem építhető.

bc) Beépítettség: legfeljebb 3 %, de maximum egy 90 m²-es alapterületű épület és földdel borított pince építhető, a helyi népi építészeti hagyományoknak megfelelő jelleggel, tájba illő építészeti kialakítással.

bd) Azon telken, melynek csak egy része tartozik olyan művelési ágba, mely a beépítés szempontjából megfelelő (tehát kert, szőlő, vagy gyümölcsös), az egyéb művelési ágú telekrész területe (szántó, gyep, erdő) a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe.

c) [84]Az övezetben a homlokzatmagasság legfeljebb 3,5 m, a beépítési mód: szabadonálló (legalább 2 m oldalkerttel), a hagyományosan kialakult építési sávokhoz igazodó épület elhelyezéssel, de az épületek közötti távolságra vonatkozóan az OTÉK 36. §-ában foglaltakat be kell tartani.

d) Az övezet területén meglévő épületek, melyek a fentebb meghatározottaknál kisebb telkeken állnak, megtarthatók, felújíthatók, de alapterületük nem bővíthető.

(3) A kertes mezőgazdasági terület Mk-2 jelű övezetében (amelybe az Öregerdő korábban zártkerti besorolású területe tartozik) az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

a) Beépíthető telek területe szántó, kert, művelési ág esetén:

aa) lakó-, és gazdasági, épülettel: min. 2 ha (20 000 m²)

ab) gazdasági épülettel: min. 4000 m²

b) Beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös művelési ág, és intenzív kertészeti hasznosítás (pl. fóliás, v. üvegházas termesztés) esetén:

ba) lakó-, és gazdasági épülettel: min. 6000 m²

bb) gazdasági épülettel:            min. 1500 m²)

c) Beépítettség: legfeljebb 3 %, de gazdasági épület(ek) össz-alapterülete telkenként legfeljebb 1000 m² lehet (de egy gazdasági épület legfeljebb 300 m² alapterülettel épülhet, a lakóépület alapterülete legfeljebb 300 m² lehet a gazdasági épületen felül.

d) Egy telken legfeljebb 2 db lakás létesíthető

e) Gazdasági épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek kialakíthatók.

f) [85]Homlokzatmagasság: legfeljebb 4,5 m, ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, akkor elvi építési engedélykérelmet kell benyújtani.

g) Beépítési mód: szabadonálló, előkert: min. 10 m, oldalkert min. 3 m.

h) Az övezetben mezőgazdasági birtokközpont, kiegészítő központ az esetben alakítható ki, ha ott nagy létszámú állattartó telep nem létesül.

i) 1500 m²-t el nem érő nagyságú, továbbá a fenti művelési ágakba nem tartozó telkeken (gyep, erdő) építmény (az OTÉK 32. § 1-2. pont alattiakat kivéve) nem építhető.

j) Azon telken, melynek csak egy része tartozik olyan művelési ágba, mely a beépítés szempontjából megfelelő (szántó kert, szőlő, vagy gyümölcsös), az egyéb művelési ágú telekrész területe (gyep, erdő) a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe.

k) Az övezet területén meglévő épületek, melyek a fentebb meghatározottaknál kisebb telkeken állnak, megtarthatók, felújíthatók, de alapterületük nem bővíthető.

(4) Mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítás előírásai

A város területén mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítható.

a) A birtoktest szükséges minimális területi nagysága 15 ha, de a birtokközpont kialakítása a művelési ágakat és az azok által elfoglalt telekterületet figyelembe véve csak abban az esetben megengedett, ha a birtoktesthez tartozó telkek összterületéből (egyéb művelési ágak mellett)

aa) legalább 15 ha szántó és 5 ha egyéb művelési ágú, vagy

ab) kert, gyümölcsös, szőlő  összesen legalább 5 ha, és 15 ha egyéb művelési ágú, vagy

ac) kert, vagy gyümölcsös, vagy szőlő (valamint ezek együttesen) legalább 15 ha kiterjedésű

ad) ha a birtoktest csak gyepművelési ágú telekből, telkekből áll, azok össz-kiterjedésének legalább 30 ha-nak kell lennie

b) A birtokközpont telke legalább 1 ha (10 000 m²) legyen, beépítettsége legfeljebb 30 % lehet és a telek min. 45 %-át zöldfelületként, túlnyomórészt fákkal, cserjékkel fedetten kell kialakítani

ba) A birtokközpont telkén lakóépület is elhelyezhető, de annak alapterülete legfeljebb 300 m², építménymagassága legfeljebb. 4,5 m lehet.

bb) A birtokközpont telkén legfeljebb 2 lakás létesíthető.

bc) [86]A birtokközpont telkén a gazdasági épületek homlokzatmagassága legfeljebb 5,5 m, kivételesen – technológia, funkció által indokoltan – legfeljebb 7,5 m lehet

c) Gazdasági épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára állandó tartózkodásra alkalmas helyiségek kialakíthatók.

ca) Birtokközpont, kiegészítő központ korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület övezetében nem alakítható ki.

cb) Kiegészítő központ kialakítására is a fenti előírások vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy kiegészítő központ már legalább 3000 m² kiterjedésű telken is létesíthető, de kiegészítő központ területén lakóépület nem építhető.

cc) Birtokközpont, valamint kiegészítő központ kialakítás céljára a gazdasági rendeltetésű erdőövezetbe sorolt területen meglévő (az erdőterületek közé ékelődő) tanyák, tanyaudvarok, mezőgazdasági művelésű ágú telkek is felhasználhatók, ha területnagyságuk megfelelő méretű.

cd) A birtokközpont, kiegészítő központ telkén nagy létszámú állattartó telep[87] belterülethez, lakóterülethez, üdülőterülethez, különleges szabadidős, sport, strand területhez 300 m-nél, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb, valamint hidrogeológiai védőterületen nem létesíthető. Hígtrágyás rendszerű állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri (fedetlen) trágyalégyűjtő létesítésével, valamint talaj, vagy felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével és a fentebb jelzett terület-felhasználású területeken zavaró bűzhatással.

69. § Vízmeder vízgazdálkodási övezet (a továbbiakban: VGv)

(1) Az övezetbe

a) a Zagyva folyó és hullámtere,

b) a természetes állóvizek medre,

c) a közcélú nyílt csatornák medre

tartozik.

(2) A vízfelület vízgazdálkodási területhez az állandó vízfolyások, tavak valamint a közcélú nyílt csatornák vízmedre tartozik.

(3) A vízgazdálkodással kapcsolatos, szabályozási terven jelölt terület, az OTÉK 30. §-a szerint kezelendő.

(4) A területen csak a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással kapcsolatos építmények helyezhetők el, figyelembe véve a vízügyi jogszabályok rendelkezéseit is. Horgásztanya és hasonló funkciójú épületek, építmények nem építhetők.

(5) A parti mólók kivételével a tómederben állandó létesítmény, sziget stb. nem építhető; a parti élővilág védelme érdekében a tómederbe a nád gyökérzónáit kevésbé sértő, úszóponton jellegű, csak a horgászidényben használatos műtárgyak (pl. csónakkikötő,) helyezhetők el.

70. § Szükségtározó vízgazdálkodási övezete (a továbbiakban: VGsz)

(1) Az övezetbe a Jászteleki szükségtározó területe tartozik.

(2) Az övezetben a földterületek mezőgazdasági művelése továbbra is folytatható, de a védett vagy védelemre tervezett, ill. ökológiai hálózati és természeti területi kategóriába tartozó területrészeken a gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos földhivatali besorolású telkek művelési ága nem változtatható meg.

(3) Az övezetben csak a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással kapcsolatos építmények helyezhetők el, figyelembe véve a vízügyi jogszabályok rendelkezéseit is.

(4) Meglévő nem vízgazdálkodási célokat szolgáló építmények nem újíthatók fel.

71. § Egyéb vízgazdálkodási övezet (a továbbiakban: VGe)

(1) Az övezetbe

a) [88] az árvízvédelmi töltések, az árvízi szükségtározó töltések és azok 10 m-es víz és mentett oldali, valamint az egyéb vízfolyások védősávja,

b) vízmű-kutak területe

tartozik.

(2) A területen csak a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással kapcsolatos építmények helyezhetők el, figyelembe véve a vízügyi jogszabályok rendelkezéseit is. Horgásztanya és hasonló funkciójú épületek, építmények nem építhetők. A Városi Zagyva partján idegenforgalmi célokat szolgáló teraszok elhelyezhetők, ha azok természetvédelmi, vízvédelmi és vízgazdálkodási érdekeket nem sértenek.

72. § Természetközeli övezet (a továbbiakban: T)

(1) Az övezetbe

a) mocsár,

b) nádas,

területe tartozik.

(2) Az övezetben építmény nem helyezhető el.

28. A tilalmi és korlátozási területek lehatárolása

73. § A város területén a tilalmi és korlátozási területeket az alábbi tervlapok rögzítik:

a) változtatási tilalom,

b) nagyvízi meder tilalma és a fakadó illetve szivárgó vizek veszélye miatti korlátozás,

c) felszíni vízvédelmi tilalom és korlátozás,

d) felszín alatti vízvédelmi korlátozás,

e) közművek védőterületei miatti korlátozások,

f) az országos közutak védőterületei miatti korlátozás,

g) a vasút védőterülete miatti korlátozás,

h) bűzös létesítmény védőterülete miatti korlátozás,

i) egyéb tilalom, korlátozás

tervlapja.

74. § Változtatási tilalom (3/a. melléklet)

A város egyes területeire készítendő szabályozási terv jóváhagyásig, de legfeljebb 3 évig, a tervezésre kijelölt területen telket alakítani és építésre engedélyt adni nem szabad.

75. § Nagyvízi meder tilalma és a fakadó, illetve szivárgó vizek veszélye miatti korlátozás (3/b. melléklet)

(1) A nagyvízi meder tilalmi területén – a szabályozási tervlapon jelölt részen – a vonatkozó országos előírásokat kell megtartani.^[89]

(2) A fakadó, illetve szivárgó vizek veszélye miatti korlátozási területen – a szabályozási tervlapon jelölt részen -- a vonatkozó országos előírásokat kell megtartani. ^[90]

76. § Felszíni vízvédelmi tilalom és korlátozás (3/c. melléklet)

A felszíni vízvédelmi tilalom és korlátozás területén – a szabályozási tervlapon jelölt részen -- a vonatkozó országos előírásokat kell megtartani. ^[91]

77. § Felszín alatti vízvédelmi korlátozás (3/d. melléklet)

A felszíni vízvédelmi tilalom és korlátozás területén – a szabályozási tervlapon jelölt részen -- a vonatkozó országos előírásokat kell megtartani.

78. § Közművek, hírközlési létesítmények védőterülete miatti korlátozás (3/e. melléklet)

(1) Közmű védőterületén – a szabályozási tervlapon jelölt részen -- építmény csak szabályozási terv alapján helyezhető el.

(2) Az Antenna Hungária rövidhullámú műsorszóró állomása (Felsőmező dűlő, Jászágó és Pusztamonostor határánál) körül beépítési és magassági korlátozás érvényes, az alábbiak szerint:

a) A létesítmény telkének határától számított 500 m távolságon belüli területsáv nem építhető be.

b) 2,2 km sugarú körön belül 10 m-nél magasabb építmény nem létesíthető

c) 3 km sugarú körön belül, 20 m-nél magasabb építmény nem létesíthető

d) 6 km sugarú körön belül, 50 m-nél magasabb építmény nem létesíthető.

(3) Nagynyomású gázvezeték, távvezeték védősávjában építési korlátozás érvényes, létesítmény kialakítási igénye esetén az üzemeltetővel egyezetni szükséges.

79. § Országos közutak védőterülete miatti korlátozás (3/f. melléklet)

A területbe tartozó telkeknek – a szabályozási tervlapon jelölt részén – országos közút védőtávolsága miatt – építmény csak az OTÉK 36. § (6) bekezdésében és az 1988. évi I. törvény 42/A. § szerint előírt feltételek szerint helyezhető el. ^[92]

80. § Vasút védőterülete miatti korlátozás (3/g. melléklet)

A területbe tartozó telkeknek – a szabályozási tervlapon jelölt részén – a vasút védőterülete miatt építmény csak a vonatkozó országos előírások figyelembevételével helyezhető el.^[93]

81. § A bűzös létesítmények védőterülete miatti korlátozás (3/h. melléklet)

A területbe tartozó telkeken a bűzös, fertőzésveszélyes telephely védőterülete miatt szállásjellegű, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló építmény, valamint állattartó épület létesítése újonnan nem helyezhető el. A meglévő ilyen funkciót befogadó épületek nem bővíthetők, csak felújíthatók.

82. § Egyéb korlátozás (3/i. melléklet)

(1) A 8328 hrsz-on levő híradó objektum 1000 m-es körzetében 30 m-nél magasabb építmény nem helyezhető el.

(2) A települési területet körülvevő beépítésmentes területsávban újonnan épület nem telepíthető.

(3) A széleróziónak kitett területen, mezőgazdasági övezetbe sorolt telkek határán, az utak mentén fásítást kell végrehajtani.

29. A települési értékvédelem előírásai[94]

83. § [95](1) A települési értékvédelmi tervlap a város közigazgatási területén az alábbi helyi települési értékvédelmi kategóriákat jelöli: 4/a. melléklet)

a) a települési értékvédelem objektumait és területeit, ezen belül

aa) a védett objektumokat (épületek, épületrészek, népi/képzőművészeti alkotások, emléktáblák),

ab) a védett történeti utcahálózatot,

ac) a védett területeket;

b) a településkép-védelmi területet,

c) a védett zöldfelületi értékeket.

(2) A települési értékvédelemi objektumokra vonatkozó előírások:

a) A védett objektumokat az épített és zöldfelületi értékek helyi védelméről szóló 34/2003. (VI. 30.) önkormányzati rendelet melléklete sorolja fel. A védelem módosítása, valamint a lista kiegészítése, vagy a listáról való törlés az önkormányzati rendelet előírásai szerint történhet.

b) Általános előírások:

ba) A helyileg védett építészeti értékeket rendeltetésüknek megfelelően, a védettséghez méltóan kell használni.

bb) A helyi védelem körébe tartozó épületeken, épületrészeken, építményeken külső vagy belső felújítási, átalakítási, bővítési, bontási munkát, továbbá olyan beavatkozást, amely azoknak megjelenésére bármilyen hatással van, csak a városi főépítész előzetes, írásbeli véleményezése mellett  lehet végezni.

bc) A védett területhez tartozó közterületen utcabútort, építményt, hirdető berendezést, (tér)burkolatot az utcakép jellegzetességének megtartásával elhelyezni csak a városi főépítész előzetes, írásbeli véleményezése mellett, lehetséges.

bd) Védett épületeken, homlokzatokon reklámhordozót elhelyezni, csak az épület adottságaihoz igazodóan, és a városi főépítész egyetértésével szabad.

c) Épületek részletes előírásai:

ca) A védett épületeket, építményeket hagyományos építészeti tömegükben meg kell őrizni.

cb) A védett épületek tetőformája megtartandó. A tető héjalása az eredetihez hasonló színű, mintázatú és anyagú új építőanyaggal felváltható.

cc) Törekedni kell a homlokzati nyílásrend és a nyílások, nyílászárók osztásának megtartására. Ezek változtatása csak igen indokolt esetben, a főépítésszel való egyeztetés mellett, megfelelő tervezői alátámasztással lehetséges.

cd) A meglévő homlokzati tagozatok megtartandók vagy esetlegesen fellelhető korábbi hiteles dokumentumok alapján eredeti formájukba visszaállítandók.

ce) A homlokzat burkolatai az eredeti állapotra, vagy annak hatását keltve korszerű anyagok használatával cserélhetők.

cf) A homlokzat színezését az eredeti állapotnak megfelelően kell meghatározni.

cg) A védett épületeket - indokolt esetben - úgy lehet bővíteni, hogy az épület jellege, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje. A bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.

ch) A védett épületekben belső átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkák végezhetők az eredeti szerkezet és a belső értékek megtartásával.

ci) Védett épület, építmény csak a védettség törlése után vagy életveszélyessé nyilvánítás esetén bontható le. A bontás előtt az épület, építmény tulajdonosának kötelessége az épület, építmény bontási- és fotódokumentációjának elkészíttetése.

d) Épületrészek részletes előírásai:

da) Ha a védett épületrészt az épület utcai homlokzata képezi, az épületet hagyományos építészeti tömegében kell megtartani, megőrizve a homlokzati nyílásrendet, a nyílások osztását, a homlokzati tagozatokat. Az eredeti építőanyagok az eredetihez hasonló megjelenést adó korszerű anyagokkal felválthatóak, de az anyagszerűség megtartása alapkövetelmény. A homlokzat színezését az eredeti állapotnak megfelelően kell meghatározni.

db) Egyéb védett épületrészek az eredeti állapotnak megfelelően megtartandók. Az épület átépítése esetén a védett épületrészt károsodás nélkül kell megtartani.

dc) Védett épületrész csak a védettség törlése után, vagy életveszélyessé nyilvánítás esetén bontható el. A bontást megelőzően a védett épületrész tulajdonosának kötelessége az épületrész felmérési és fotódokumentációjának elkészíttetése.

e) Védett népi/képzőművészeti alkotásokra, emléktáblákra vonatkozó előírások:

A védett népi- és képzőművészeti alkotások és emléktáblák az eredeti állapotnak megfelelő formában és anyaggal az eredeti felállítási helyükön tartandók fenn.

(3) Védett történeti utcahálózatra vonatkozó előírások:

a) A védett történeti utcahálózatok lehatárolását a szabályozási terv rögzíti. A védelem módosítása csak a szabályozási terv módosításával történhet.

b) A védett történeti utcák területén utcabútort, építményt, hirdető berendezést, (tér)burkolatot, csak az utcakép jellegzetességének megtartásával szabad telepíteni. A telepítéshez ki kell kérni a városi főépítész véleményét.

c) A helyileg védett történeti utcák jelenlegi szabályozási vonalát meg kell tartani.

(4) A helyileg védett területek előírásai:

a) A helyileg védett területeket a szabályozási terv rögzíti. A terület határainak módosítása csak szabályozási terv módosításával történhet.

b) A helyileg védett területek építési előírásait, a rendelet IV. fejezetének  87. §-a „A sajátos előírások területei és előírásai” rögzítik.

(5) A településkép-védelmi terület előírásai:

a) A településkép-védelmi terület az országos és helyi védelem alatt álló területek és telkek sűrűsödési területeinek védőterületére terjed ki.

b) A településkép-védelem határait a szabályozási terv rögzíti, annak módosítása, csak a szabályozási terv módosításával történhet.

c) A terület telkein történő építési tevékenységek során a védelem alatt álló területek és objektumok értékeinek védelme érdekében fokozott gondot kell fordítani az építmények környezetbeillesztésére és a tervek készítésénél a környezetbeillesztés igazolására. Ennek érdekében:

ca) Minden, a terepszintből 12,5 m-nél nagyobb mértékben kiemelkedő építmény városképhez történő illeszkedését, városképi, utcaképi (legalább a két szomszédos épület feltüntetésével) vizsgálattal, színezési tervvel, fotómontázs készítésével igazolni kell.

cb) Az épület gépészeti és közműellátási szerelvényeit az építészeti megjelenést, építészeti értékeket nem zavaró módon kell elhelyezni.

(6) A védett zöldfelületi értékek előírásai:

a) A védett zöldfelületi értékeket az épített és a zöldfelületi értékek helyi védelméről szóló 34/2003. (VI. 30.) önkormányzati rendelet melléklete sorolja fel. A védelem módosítása, valamint a lista kiegészítése, vagy a listáról való törlés az önkormányzati rendelet előírásai szerint történhet.

b) A védett zöldfelületi érték megőrzéséhez, továbbfejlesztéséhez szükséges bármilyen beavatkozás csak az első fokú természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehetséges.

c) A védett természeti értékek megóvása, esetenként őrzése és fenntartása a terület kezelőjének, magántulajdonú ingatlanokat érintő esetben annak tulajdonosának a feladata.

d) A védett zöldfelületi értékek védelme érdekében a helyi jelentőségű védett zöldfelületi értékek természetvédelmi kezelési tervét kell alkalmazni, melyet az épített és a zöldfelületi értékek helyi védelméről szóló 34/2003. (VI. 30.) önkormányzati rendelet 3. sz. melléklete tartalmaz.

e) A természetvédelmi kezelési tervben meghatározott engedélyköteles tevékenységek kizárólag hatósági eljárás keretében egyedi határozattal engedélyezhetők. A határozatot a 3. § szerint a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Iroda adja ki, és végrehajtását - szükség szerint a Polgármesteri Hivatal Építésigazgatási Iroda bevonásával - ellenőrzi.

30. A régészeti védelem előírásai[96]

84. § (1) A régészeti védelem tervlapja (4/b. melléklet) a város közigazgatási területén régészeti érdekeltségű területeket jelöl.

(2) A régészeti érdekű területeken bármilyen földmunkával járó fejlesztés, beruházás megkezdése előtt régészeti szempontú állapotfelmérést kell végezni. Ennek hiányában a földmunkákhoz - a beruházó költségére – régészeti szakfelügyeletet kell biztosítani.

31. A táj- és természetvédelem előírásai[97]

85. § (1) A táj- és természetvédelmi tervlap (4/c. melléklet) a város közigazgatási területén az alábbi helyi táj- és természetvédelmi területeket jelöli:

a) a helyileg védett természeti értékeket és területeket,

b) a tájképvédelmi területet.

(2) A védett természeti értékekről a helyi jelentőségű védett természeti területek védettségének fenntartásáról szóló 39/2007. (XII. 14.) önkormányzati rendelet intézkedik. A védelem módosítása, valamint a védelmi lista kiegészítése, vagy a listáról való törlés az önkormányzati rendelet előírásai szerint történhet.

(3) A tájképvédelmi terület előírásai

a) A tájképvédelmi terület az országos és helyi védelem alatt álló területek sűrűsödési területeinek védőterületére terjed ki.

b) A terület telkein történő építési tevékenységek során a védelem alatt álló területek és objektumok értékeinek védelme érdekében fokozott gondot kell fordítani az építmények környezetbeillesztésére és a tervek készítésénél ennek igazolására.

c) Tájképvédelmi területen a táj jellegét megváltoztató létesítmény nem helyezhető el, tájképet romboló tevékenység nem végezhető, kerítésként műanyag, fémlemez, hullámlemez nem alkalmazható.

d) Művelési ág csak extenzívebb irányban változtatható meg.

IV. FEJEZET: A város egyes területeire érvényes

sajátos előírások

32. A sajátos előírások területei

86. § (1) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos előírási területeket jelöli:

a) jász lakó építési övezeteket,

b) a várostól északra elhelyezkedő, a 32. számú országos főút menti gazdasági területeket

c) raktározási korlátozás alá eső területeket (a Sportpálya utca - Zagyva folyó-Gyöngyösi út – Kárpát utca –Messzelátó utca – Ártér – Október 23. utca – Kinizsi utca és tervezett folytatása – Jászteleki út – Szent István Krt. – Szent Imre herceg utca – Nyíl utca és tervezett folytatása – Horváth Péter utca – Vaspálya utca – Rákóczi út által határolt területek),

d) a volt szemétlerakó területére eső telkeket (728/2385, 387/2388, 389/4, 390 hrsz telkek).

(2) A sajátos előírások az I-III. Fejezet általános előírásaitól eltérhetnek, ilyenkor a sajátos előírások a mértékadók.

33. A sajátos előírások területei és előírásai

87. § (1) A területek lehatárolását az 5. melléklet tartalmazza.

(2). JÁSZ LAKÓ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI

a) A kisvárosi lakóterület sajátos építési övezete a jász halmazos beépítés Lk 48821 (a továbbiakban: JH) melynek részletes tartalma:

aa) Beépítési mód: oldalhatáron álló beépítés, utcavonalon elhelyezett épülettel.

ab) Beépíthetőség legfeljebb 60 %.

ac) [98]Homlokzatmagasság legfeljebb 4,0 m lehet.

ad) Újonnan kialakítható építési telek legalább 180 m² és legfeljebb 360 m² területű és legalább 10 m-es utcai telekszélességű legyen. (A telekszélességet az utcavonalán kell mérni.)

ae) Az előírt legkisebb zöldfelületi fedettség 20 %.

af) Az övezetben telkenként egy lakóépület építhető.

ag) Önálló melléképület nem építhető.

ah) A sajátos építési övezet telkén elhelyezhető épület utcavonalon lévő, szélessége legfeljebb 6,0 m lehet. Az övezetben lévő telek oldalhatárán épült épületnek lehet minimum 4,8 m-rel hátrahúzott keresztszárnya, amely a másik oldalhatárt legfeljebb 4,0 m-re közelítheti meg, nyílás nélküli végfal esetén. A keresztszárny gerincmagassága nem lehet magasabb a főszárny gerincmagasságánál.

ai) A hátsó szomszédos telkek esetén, amennyiben az egyik telek mélysége kisebb, mint 20 m, és a különbség nem éri el a 6,0 m-t, mindkét telken építhető a hátsó telekhatárra azonos gerincmagasságú, nyeregtetős épületrész. Amennyiben a különbség eléri a 6,0 m-t, csak a rövidebb telek építhető be ilyen módon. A telekhatárra épült takaratlan tűzfalakat (az érintett ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával) a hátsó-szomszéd kúszónövénnyel (Heldera helix - borostyán, Parthenocissus - vadszőlő) befuttathatja. Rövid telken 20 m és annál kisebb mélységű telek értendő.

aj) Önálló melléképület nem építhető.

ak) A sajátos építési övezetben a 31. § rendeltetési előírásait is alkalmazni kell.

b) A jász kertvárosi lakóterület sajátos építési övezete a jász fésűs, kistelkes beépítés Lke 46622(a továbbiakban: JF); melynek részletes tartalma:

ba) Beépítési mód: oldalhatáron álló beépítés, utcavonalon elhelyezett épülettel.

bb) Beépíthetőség legfeljebb 40 %-os lehet.

bc) A zöldfelületi fedettség legalább 40 % legyen.

bd) [99]Homlokzatmagasság legfeljebb 4,0 m lehet.

be) Újonnan kialakítható építési telek legalább 360 m² és legfeljebb 550 m² területű és legalább 12 m-es utcai telekszélességű legyen. (A telekszélességet az utcavonalán kell mérni.)

bf) Hátsókert legkisebb mérete 6,0 m.

bg) Építési övezetben telkenként egy lakóépület építhető.

bh) Önálló melléképület építhető a megengedett beépítettség, előírt zöldfelületi fedettség betartása mellett.

bi) A sajátos építési övezet telkén elhelyezhető épület utcavonalon lévő szélessége maximum 6,6 m lehet. Az övezetben lévő telek oldalhatárán épült épületnek lehet minimum 6,0 m-rel hátrahúzott keresztszárnya, amely a másik oldalhatárt legfeljebb 4,0 m-re közelítheti meg. A keresztszárny gerincmagassága nem lehet magasabb a főszárny gerincmagasságánál.

bj) A sajátos építési övezetben a 32. § előírásait is alkalmazni kell.

c) A jász övezetek általános előírásai:

ca) Csak hagyományos tömegű és anyaghasználatú épületek létesíthetők. Utcavonalon álló, oromfalas, nyeregtetős, az utcavonalra merőleges gerincű, magastetős épületek alakíthatók ki. A tetőhéjazat anyaga terrakotta (cserép) színű, égetett kerámia (cserép), vagy azzal azonos megjelenésű egyéb, osztott textúrájú anyag lehet. A tetősík min. 40°-os max 45°-os meredekségű lehet, a tetőgerinc 3,5 m-rel lehet magasabban a homlokzat magasságánál. Tetőtérbeépítés lehetséges. A tetőtéri ablakok a keresztszárnyak és az utcafront közötti tetőszakaszon csak tetősíkban fekvők lehetnek. Bővítés, felújítás, új tetőszerkezet esetén az eredeti tetőidom megtartható, bővítés esetén a tetőidom illeszkedhet a meglévő tetőidomhoz.

cb) A téglatest tömegű épületet le kell fedni kontyolás nélküli oromfalas nyeregtetővel. Az oromfalat a koszorú magasságában párkánnyal osztani kell. Az oromfalat a keresztszárnyak kivételével nem lehet lekontyolni. Ehhez a tömeghez síkban is csatlakozhat toldalék, (tornác) melynek legfeljebb szélessége 2,0 m lehet, lefedése pedig, min. 20°-os, legfeljebb 30°-os meredekségű, félnyeregtető lehet. A két tömeg együttes szélessége azonban 7,5 m-nél nem lehet nagyobb.

cc) Ha az épületek elhelyezése legfeljebb 1,5 m-es előkerttel kialakult, akkor az épület főtömegéhez „toldalékként” nyeregtetővel fedett „tornácajtó” építmény is kialakítható legfeljebb 1,8 m szélességű épületrészként (az előzőekben meghatározott szélességen belül).

cd) Meglévő, az övezeti előírásokban szereplő értéknél szélesebb épület esetén az épület utcavonallal párhuzamos gerincű nyeregtetővel is lefedhető. A tetőgerinc magassága legfeljebb 3,0 m-rel lehet több az építmény-magasságnál, és ha az adottságok miatt ez szükséges, a tető hajlásszöge kisebb lehet az előírásokban szereplőknél.

ce) A jász építési övezetekben a telekhatáron elhelyezésre kerülő (tűz)fal magassági átlaga 0,5 m-rel lehet magasabb az övezetben megengedett építmény-magasságnál (kivéve JH övezet). Ennek következményeként az épület hátsó és oldalszárnyának tetőhajlásszöge lehet az előírásnál alacsonyabb, de az utcai oromfal vagy utcára néző tető hajlásszögét előírásszerűen kell kialakítani.

cf) Amennyiben a telek oldalhatára és utcafrontja nem derékszögben csatlakozik, az épület sarokcsatlakozása kialakítható derékszögben is, ebben az esetben az épület utcafrontjának egyik sarka az utcai telekhatárra kell hogy kerüljön.

cg) A jász építési övezetekben az oldalhatáron és utcavonalon álló épületek utcai homlokzatán nem helyezhető el garázskapu, kivéve, ha a 4. pont szerint a tetőgerinc az utcával párhuzamos.

(3) A 32. SZÁMÚ ORSZÁGOS FŐÚT MENTI GAZDASÁGI TERÜLETEKRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁS

A szabályozási tervlapon lehatárolt területen belül, a jellemző északi, észak-nyugati széljárás miatt csak olyan létesítmények telepíthetők, amelyekben alkalmazott technológiák levegőszennyezést nem okoznak.

(4) A SPORTPÁLYA UTCA-ZAGYVA FOLYÓ-GYÖNGYÖSI ÚT-KÁRPÁT UTCA-MESSZELÁTÓ UTCA-ÁRTÉR-OKTÓBER 23 UTCA-KINIZSI UTCA ÉS TERVEZETT FOLYTATÁSA-JÁSZTELEKI ÚT-SZENT ISTVÁN KRT.-SZENT IMRE HERCEG UTCA-NYÍL UTCA ÉS TERVEZETT FOLYTATÁSA-HORVÁTH PÉTER UTCA-VASPÁLYA UTCA-RÁKÓCZI ÚT ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁS.

A szabályozási tervlapon lehatárolt területen belüli vegyes és lakó építési övezetekben, telkenként a raktárfunkciójú építmény-szintterület nem haladhatja meg az 500 m²-t.

(5) A VOLT SZEMÉTLERAKÓ TERÜLETÉRE ESŐ 728/2385, 387/2388, 389/4, 390 HRSZ TELKEK TERÜLETÉTRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁS.

A szabályozási tervlapon lehatárolt területen belül a volt szemétlerakók területén jelölt utóhasznosítás csak talajmechanikai szakvélemény figyelembevételével lehetséges.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

88. § (1) Ez a rendelet az elfogadást követő 30. napon[100] lép hatályba.

89. § Hatályát veszti:

1. Jászberény Város Helyi Építési Szabályzatáról, és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 1/2005 (I. 14.) önkormányzati rendelet,

2. Jászberény Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 1/2005. (I. 14.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 11/2008. (III. 27.) önkormányzati rendelet,

3. Jászberény Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 1/2005. (I.14.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 45/2008. (XII. 15.) önkormányzati rendelet,

4. Jászberény Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 1/2005. (I.14.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 12/2009. (III. 26.) önkormányzati rendelet,

5. Jászberény Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 1/2005. (I. 14.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 22/2009. (V. 28.) önkormányzati rendelet,

6. Jászberény Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 1/2005. (I. 14.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 24/2009. (VI. 25.) önkormányzati rendelet,

7. Jászberény Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 1/2005. (I.14.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 31/2009. (VIII. 27.) önkormányzati rendelet,

8. A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek átültetésével és hatálybaléptetésével összefüggő helyi önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 36/2009. (IX. 16.) önkormányzati rendelet 2. § első francia bekezdése.

90. § A rendelet hatálybalépése után a város területébe újonnan bekerülő beépítésre szánt területeken az egyes övezeteknél az építmények használatba vételéhez előírt helyi utak és közművek megépítéséről – az önkormányzat vonatkozó helyi rendeletében foglaltak figyelembevételével – az érintett ingatlan vagy ingatlanok tulajdonosa vagy tulajdonosai saját költségükön köteles(ek) gondoskodni.

91. § A rendelet kihirdetéséről és közzétételéről a Jászberény Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2007. (XI.5.) önkormányzati rendeletben leírtak szerint kell gondoskodni.

92. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

A rendelet mellékletei az alábbi linken érhetőek el: