Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 31. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésben és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 4. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§

A rendelet tárgyi hatálya

a)Kecskemét Megyei Jogú Város közigazgatási területén önkormányzati beruházásban, lakossági kezdeményezésre megvalósuló útépítésre, valamint

b)a helyi építési szabályzatban, a szabályozási tervben beépítésre szánt területen önkormányzati beruházásban, lakossági kezdeményezésre megvalósuló közműfejlesztésre terjed ki.

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Beruházási költség: a beruházás pénzügyi lezárását követően az út- és közműlétesítmény vissza nem térítendő állami és egyéb támogatásokkal csökkentett aktivált értéke, amely magában foglalja a beruházás előkészítésének, tervezésének és kivitelezésének igazolt költségeit;

2. ^[1]Érdekelt: a 6-8. §-ok tekintetében aki, vagy amely szervezet az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkezik vagy ingatlant használ.

3. Érdekeltségi egység: az érdekeltségi területen lévő minden önálló ingatlan, társasház esetén az adott társasházban található lakás és az alapító okirat szerint hozzátartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség egy érdekeltségi egységet alkot.

4. Érdekeltségi terület: azok a területek, amelyeken a megvalósított közművek szolgáltatása igénybe vehető.

5. Leágazó gáz-elosztóvezeték: az együttműködő földgázhálózat fejlesztéséért szedhető csatlakozási díjról szóló 74/2006. (GKM) rendelet 2. § 8. pontjában meghatározottak.

6. Ingatlan: az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számmal rendelkező beépített vagy a hatályos építési szabályzat vagy szabályozási terv szerint beépíthető földrészlet.

7. Közmű: a településre vagy annak jelentős részére kiterjedő elosztó és vezetékrendszerek és az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási – ideértve a belvíz – a csapadék- és szennyvízelvezetési, -tisztítási, villamos energia, gázenergia igényeit elégítik ki.

8. Lakossági közműépítés: lakossági kezdeményezésre, alapvetően lakossági érdekeket szolgáló önkormányzati beruházásban megvalósuló út-, járda- és közműépítés.

9. Szennyvízhálózat közüzemi szakaszának végpontja:

Gravitációs rendszer esetén a telekhatártól legfeljebb 1 méter távolságra telepített ellenőrző akna, vagy tisztítónyílás kimeneti oldala, ezek hiányában zárt sorú beépítés esetén az épület külső falsíkja, nem zárt sorú beépítés esetén az ingatlan határvonala. Nyomott rendszer esetén a házi átemelő szivattyú elhelyezésétől függően az átemelő szivattyú nyomó-oldali csonkját követő elzáró szerelvény, vagy épületen belüli elhelyezés esetén az épület külső falsíkja

10. Útépítés: helyi közútnak minősülő földút, javított földút, útalappal ellátott út szilárd burkolattal történő ellátása.

II. fejezet

A TÁMOGATÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

3. §

(1) Lakossági közműépítés csak az önkormányzat e célokra elkülönített költségvetési forrásainak függvényében, integrált városfejlesztési stratégiájával, a hatályos rendezési, szabályozási tervekkel és vonatkozó döntéseivel összhangban szervezhető.

(2) Közműberuházásra irányuló szervezés csak abban az esetben kezdeményezhető, amennyiben a közműfejlesztés építési, engedélyeztetési eljárásának akadálya nincs, és az ehhez szükséges közterületek kiszabályozása, a tulajdonviszonyok rendezése megtörtént.

III. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁS ALAPJA ÉS MÉRTÉKE

4. §

(1) Az alábbi műszaki tartalmú beruházásra adható támogatás:

a) ivóvízhálózat esetén a meglévő hálózathoz való csatlakozástól az elosztóhálózatra és a bekötővezeték közüzemi szakaszára,

b) szennyvízcsatorna esetén a meglévő hálózathoz való csatlakozástól a gravitációs és nyomóvezetékre – a műszakilag szükséges berendezésekkel együtt – és a bekötővezeték közüzemi szakaszára,

c) leágazó gázelosztó vezeték esetén a meglévő hálózattól kiinduló gázelosztó vezetékre, az ingatlan telekhatárán belül a mérőóra kimeneti pontjáig,

d) elektromos hálózat esetén a kisfeszültségű elosztóhálózatra – légvezetékre vagy földkábelre a műszakilag szükséges tartozékaival együtt – a fogyasztói csatlakozások nélkül;

e) útépítésre és a hozzá tartozó csapadékvíz elvezetésre, vagy

f) új járdaépítéseknél kizárólag az egybefüggő egész utcát érintő járda megépítésére, meglévő járda esetében a hiányzó szakaszok pótlására.

(2) Csak műszakilag alátámasztott esetben adható támogatás az útépítés megvalósulását követő 10 éven belül olyan közmű megvalósítására, amely az út felbontását eredményezné.

5. §

(1) Önkormányzati támogatás mértéke közmű fajtánként:

a) 4. § (1) bekezdés a) pontja esetén                   a beruházási költség 50 %-a

b) 4. § (1) bekezdés b) pontja esetén                   a beruházási költség 60 %-a

c) 4. § (1) bekezdés c) pontja esetén                   a beruházási költség 50 %-a

d) 4. § (1) bekezdés d) pontja esetén                   a beruházási költség 40 %-a

e) 4. § (1) bekezdés e) pontja esetén                   a beruházási költség 50 %-a, azonban ha a hozzájárulás mértéke meghaladja a 180 000,- Ft-ot, akkor érdekeltségi egységenként a 180 000,- Ft feletti rész is

f) 4.§ (1) bekezdés f) pontja esetén                      a beruházási költség 50 %-a.

(2) Egyoldali beépítés esetén, amennyiben a beépítetlen oldal önkormányzati tulajdonú ingatlan, akkor közműtípusonként az önkormányzati támogatás mértéke a beruházási költség 75 %-áig terjedhet.

(3) Közművesítetlen ingatlanokon elsősorban az ivóvíz ellátáshoz és szennyvízelvezetéshez szükséges közművek kiépítése támogatható. Amennyiben ezek feltételei nem adottak, akkor út és más közmű építése is támogatható.

6. §

(1) Több út által határolt ingatlan csak az első útépítésnél tekintendő érdekeltségi egységnek.

(2) Ha az adott út építésében érdekeltek kétharmada az útépítési együttműködésben nem vesz részt, de két burkolt keresztutca közötti útszakaszon az érdekeltek kétharmada vállalja az útépítési hozzájárulás egyösszegű megfizetését, a támogatási igénybejelentés az adott szakaszra benyújtható.

IV. fejezet

A TÁMOGATÁSI IGÉNYBEJELENTÉSEK ELBÍRÁLÁSA

7. §

(1) Lakossági közműépítéshez nyújtandó támogatás elnyerésére irányuló támogatási igénybejelentéseket az – erre a célra rendszeresített formanyomtatványon – érdekeltek által megbízott képviselő nyújthatja be a Polgármesteri Hivatalhoz.

(2) A ^[2]Közgyűlés városrendezési ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága minden év szeptember 30-ig dönt a beruházás megvalósításának szakmai, műszaki elfogadásáról, amelyről a döntés meghozatalát követő 30 napon belül a Polgármesteri Hivatal tájékoztatja az érdekelteket.

(3) A (2) bekezdés szerinti döntést követően – amennyiben a közműépítésben érdekeltek legalább 2/3-a vállalja a hozzájárulás megfizetését – az érdekeltek a támogatásra irányuló igénybejelentésüket a következő év január 31. napjáig nyújthatják be a Polgármesteri Hivatalhoz.

(4) A ^[3]Közgyűlés városrendezési ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága május 31-ig dönt a közműberuházás támogatásáról vagy az igénybejelentés elutasításáról, amelyről a döntés meghozatalát követő 30 napon belül a Polgármesteri Hivatal tájékoztatja az érdekelteket.

(5) Az érdekelteknek – útépítés beruházás kivételével – augusztus 31-ig nyilatkozni kell a támogatási igénybejelentéseken a beruházás becsült költségeinek elfogadásáról. Ha az érdekeltek több mint egyharmada a beruházási költségeket nem fogadja el, akkor a lakossági közműépítés nem részesül támogatásban.

(6) A Közgyűlés pénzügyi lehetőségeinek függvényében az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletében dönt a beruházások pénzügyi támogatásáról. A ^[4]Közgyűlés városrendezési ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága által műszakilag támogatott, de fedezet hiányában elutasított támogatási igények a következő évben benyújtott támogatási igénybejelentésekkel szemben előnyt élveznek.

8. §

(1) A lakossági közműépítéshez az érdekeltek által vállalt hozzájárulás teljesítése történhet:

a) egyösszegű befizetéssel az e célra elkülönített önkormányzati számlára, vagy

b) az érdekelt nevére szóló, Lakás-takarékpénztár által írásba foglalt elfogadó nyilatkozat bemutatásával, miszerint a közműberuházás hozzájárulására megfelelő fedezetet biztosító lakás-előtakarékossági szerződéssel rendelkezik.

(2) Nem teljesíthető a hozzájárulás az (1) bekezdés b) pont szerinti módon, ha az ingatlannak több tulajdonosa van és a lakás-előtakarékossági szerződés megkötésének kérdésében közöttük nem jön létre megegyezés.

(3) A támogatási igénybejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a megvalósuló út, járda és közműépítéssel érintett, érdekeltségi területen elhelyezkedő ingatlan megnevezését, és helyrajzi számát;

b) a létesítendő közmű fajtáját, tervezett nyomvonalát, elhelyezkedését földhivatali térképmásolaton;

c) az igénybejelentők névsorát, az érdekeltségi egységek önálló helyrajzi számának és házszámának megjelölését;

d) az érdekeltek kétharmad részének írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a beruházási költség rájuk eső részét megfizetik;

e) az igénybejelentők képviselőjének nevét, címét, telefonszámát;

f) az igénybejelentők hozzájárulását arra vonatkozóan, hogy a megvalósuló út, járda vagy közmű térítésmentesen önkormányzati, vagy üzemeltetői szolgáltatói tulajdonba kerüljön.

V. FEJEZET

ÚTÉPÍTÉSI ÉRDEKELTSÉGI HOZZÁJÁRULÁS

9. §

(1)^[5] A polgármester – ha az útépítési együttműködésben érdekeltek több mint kétharmada részt vesz a beruházásban – az abban részt nem vevő, de a közút használatában, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. § 15. pontja szerinti érdekeltet, a résztvevők által vállalt anyagi hozzájárulás mértékéig útépítési érdekeltségi hozzájárulás egyösszegű fizetésére kötelezi.

(2) Ha egy érdekeltségi egységnek több tulajdonosa van, az érdekeltségi hozzájárulást tulajdoni hányad arányában kötelesek megfizetni.

(3) Az útépítési érdekeltségi hozzájárulás megfizetésére irányuló eljárásban első fokon a polgármester dönt.

VI. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

10. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben, valamint a hatálybalépést követően kötött lakossági szerződések esetében kell alkalmazni.

(2) Hatályát veszti a lakossági kezdeményezésre önkormányzati részvétellel és saját elhatározásból megvalósuló magánerős út-, járda- és közműépítések, valamint víziközmű társulat útján megvalósuló közműves vízellátás és szennyvízelvezetés szervezéséről és támogatási rendszeréről szóló 18/1999. (VI. 7.) számú rendelet, valamint az azt módosító, 48/2000. (XI. 16.) KR sz. rendelet, 52/2000. (XII. 4.) KR sz. rendelet, 17/2001. (IV. 23.) KR sz. rendelet, 9/2002. (II. 11.) KR sz. rendelet, 16/2002. (III. 4.) KR sz. rendelet, 41/2003. (X. 6.) KR sz. rendelet, 3/2005. (I. 24.) rendelet, 16/2005. (IV. 25.) rendelet, 44/2005. (X. 24.) rendelet, 46/2007. (XI. 30.) rendelet, 30/2008. (VI. 30.) rendelet és a 29/2009. (IV.30.) rendelet.

Kecskemét, 2010. június 15.

          Dr. Zombor Gábor sk.                                                        Dr. Metzinger Éva sk.

              polgármester                                                                                 jegyző