Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2010. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról

Hatályos: 2011. 01. 01- 2011. 01. 01

Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2010. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

2011.01.01.

az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról

Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdésében, a 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, a 19. § (1)-(2) bekezdésében, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, a 27. § (2) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1)-(4) és (6) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, a 42. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

1. Az önkormányzati lakások bérbeadásával kapcsolatos általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzati lakásokra vonatkozó bérbeadói jogokat és kötelezettségeket a képviselő-testület gyakorolja.

(2) A képviselő-testület az önkormányzati lakások szociális alapú bérbeadásának pályáztatását a Népjóléti Bizottságra ruházza át.

(3) A képviselő-testület az önkormányzati lakások piaci alapú bérbeadásának pályáztatását a

Pénzügyi, Ellenőrző, és Vállalkozói Bizottságra ruházza át.

2. § (1) Önkormányzati lakás csak lakás céljára adható bérbe.

(2) Egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók csak egy önkormányzati lakásra köthetnek bérleti szerződést.

(3) A bérlő a lakását albérletbe nem adhatja.

3. § A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer ellenőrzi.

2. Az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések

4. § A bérbeadó – jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.

II. Fejezet

3. A piaci alapú bérbeadás

5. § (1) Az önkormányzati lakás piaci alapon történő bérbeadása pályázati eljárás alapján történik. A pályázati eljárás üres lakásra írható ki.

(2) A pályázati eljárás részletes szabályaira az önkormányzat vagyonának értékesítése, hasznosítása során alkalmazandó versenyeztetési szabályokról az önkormányzat vagyonáról szóló 27/2004.(X.21.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében lévő szabályait kell megfelelően alkalmazni.

4. A szociális alapú bérbeadás

6. § (1) Szociális helyzet alapján adható bérbe az önkormányzati lakás annak, akinek családjában – a vele együtt költöző családtagokat is számítva – az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíj minimum 200 %-át, egyedülálló esetében a 250 %-át, és nem rendelekezik ingatlan vagyonnal, lakással, vagy rendelkezik, de lakhatása nem biztosított.

(2) Az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása pályázati eljárás alapján történik. A pályázati eljárás üres lakásra írható ki.

(3) A pályázati felhívást az önkormányzat honlapján, és lapjában közzé kell tenni, és a Polgármesteri Hivatal hírdető tábláján a pályázati eljárás teljes időtartamára ki kell függeszteni.

7. § (1) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a.) a bérbeadás jogcímét;

b.) a lakás címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, műszaki állapotát, a megállapított bérleti díjat, külön szolgáltatások díját;

c.) a bérlet időtartamát;

d.) a pályázat benyújtásának módját, helyét és idejét;

e.) a kiíró megnevezését;

f.) a pályázati eljárás eredmény közlésének módját és időpontját;

g.) a szerződéskötés határidejét;

h.) egyéb pályázati feltételt.

(2) A pályázat benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy a benyújtásra a felhívástól számított 30 nap álljon rendelkezésre. A kiírás időpontja az a nap, amikor a pályázati felhívást a Polgármesteri Hivatalban kifüggesztették.

(3) A pályázatot csak az arra rendszeresített nyomtatványon lehet benyújtani.

8. § (1) A Népjóléti Bizottság a pályázatot elnyerő mellett megállapítja a sorrendben azt követő két másik pályázót, akivel bérleti szerződést lehet kötni, amennyiben az első vagy második helyezett visszalép.

(2) Amennyiben a pályázó hibájából a 7. § (1) bekezdés g.) pontja szerinti határidőn belül nem köthető bérleti szerződés, ez esetben a soron következő pályázóval lehet – 15 napos határidő kikötése mellett – szerződést kötni.

9. § (1) Szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén legfeljebb 5 évre szóló szerződést kell kötni a bérlővel kivéve, ha az elhelyezés átmeneti jellegű, mely esetben ennél rövidebb időtartamra – rövidebb idejű felmondási idő kikötésével, és elhelyezési kötelezettség nélkül – kerül sor a lakás használatának biztosítására.

(2) Amennyiben a határozott időre szóló bérleti szerződés lejártának időpontjában a bérlő jövedelmi, vagyoni viszonyai változatlanul megfelelnek a szociális bérbeadás – 6. § (1) bekezdésében meghatározott – feltételeinek, akkor kérelmére vele – a Népjóléti Bizottság javaslata alapján – további 5 évre a bérleti szerződést meg lehet kötni.

(3) Ha azt a szociális helyzet, egészségi állapot vagy egyéb körülmények kivételesen indokolttá teszik – a Népjóléti Bizottság javaslata alapján – a képviselő-testület dönt szociális vagy piaci alapú bérlakás biztosításáról pályázati eljárás lefolytatása nélkül.

5. Szolgálati lakás bérbeadása

10. § Szolgálati jelleggel önkormányzati lakás annak adható bérbe, aki az önkormányzat Polgármesteri Hivatalával vagy az önkormányzat intézményeivel köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban, vagy egyéb munkaviszonyban áll, illetve a munkavállalónak a községben való letelepedése a település érdekét szolgálja.

11. § (1) Az önkormányzati lakás szolgálati jelleggel csak meghatározott időre, de legfeljebb a közszolgálati, vagy közalkalmazotti jogviszony, vagy a munkaviszony fennállásának időtartamára adható bérbe.

(2) A benyújtott kérelmek elbírálásánál - a munkáltató véleményét figyelembe véve – a Népjóléti Bizottság tesz javaslatot a bérbe adásra a képviselő-testület felé.

(3) A kérelem teljesítésénél előnyt jelent:

a.) ha a munkavállaló jelenleg nehéz lakáskörülmények között él,

b.) ha a munkavállaló felújításra szoruló önkormányzati lakást is elfogad, és vállalja annak saját költségen történő helyrehozatalát, a bérbeadóval e tárgyban kötött megállapodás keretei között,

c.) ha a munkavállaló három évnél hosszabb ideje áll közszolgálati, vagy közalkalmazotti jogviszonyban, vagy munkaviszonyban,

d.) ha a munkavállalónak a községben való letelepedése a település érdekét szolgálja.

(4) E rendelet 10. §-ában rögzített feltétel megszűnését, vagy a határozott idő elteltét követő 60 napon belül a bérlő köteles az önkormányzati lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

III. Fejezet

6. A lakbér mértéke

12. § (1) Önkormányzati lakás bérlése esetén a fizetendő piaci alapú lakbér mértéke:

a) összkomfortos önkormányzati lakás esetén: 600.- Ft/m2/hó

b) komfortos önkormányzati lakás esetén: 350.- Ft/m2/hó

c) félkomfortos lakás esetén: 150.- Ft/m2/hó

d) komfort nélküli önkormányzati lakás esetén: 100.- Ft/m2/hó

e) szükséglakás esetén: 50.- Ft/m2/hó

(2) Önkormányzati lakás bérlése esetén a fizetendő szolgálati jellegű és szociális alapú lakbér mértéke:

a) összkomfortos önkormányzati lakás esetén: 190.- Ft/m2/hó

b) komfortos önkormányzati lakás esetén: 150.- Ft/m2/hó

c) félkomfortos lakás esetén: 77.- Ft/m2/hó

d) komfort nélküli önkormányzati lakás esetén: 43.- Ft/m2/hó

e) szükséglakás esetén: 18.- Ft/m2/hó

IV. Fejezet

7. Bérbeadás lakáscsere alapján

13. § Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti – vagy tulajdonjogára cserélhető.

8. Önkormányzati lakások bérbeadása bérleti jogviszony folytatása jogcímén

14. § (1) Az önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén az a személy, akit a bérlő a bérbe adó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta, és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

(2) Az önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén a lakásban visszamaradt eltartó a

lakásbérleti jogot akkor folytathatja, ha

a) a tartási szerződéshez a bérbe adó írásban hozzájárult és

b) az eltartó a szerződésben vállalt tartási - vagy ha a bíróság a tartási szerződést

életjáradéki szerződéssé átalakítja, e szerződés szerinti - kötelezettségét teljesítette,

továbbá

c) a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy év eltelt.

9. Bérlőtársi szerződés

15. § (1) Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő, és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.

(2) Bérlőtársi szerződést kell kötni - a házastárs önkormányzati lakásba történt beköltözésének időpontjától függetlenül - a bérlő és a vele együttlakó házastársa közös kérelmére.

(3) Bérlőtársi szerződés köthető azzal a személlyel, aki

a) a bérlő gyermeke (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke), jogszerűen

befogadott gyermekétől született unokája, valamint szülője (örökbe fogadó, mostoha-

és nevelőszülője) és

b) a bérlővel legalább egy éve életvitelszerűen együtt lakik.

10. Hozzájárulás a lakásba történő befogadáshoz

16. § (1) Az önkormányzati lakásba a bérlő házastársán, gyermekén és annak házastársán, jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáján, valamint szülőjén kívül más személyt az e rendelet tiltó szabályait is figyelembe véve csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet írásban kell a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtani.

(3) A kérelemhez csatolni kell:

a) a bérlő nyilatkozatát, hogy a befogadott személyt az önkormányzati lakásba 3 napon

belül bejelenti és ezt a bérbeadó felé igazolja és

b) a befogadott személy arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a bérleti szerződés

megszűnésekor az önkormányzati lakást 3 napon belül elhagyja.

11. Az önkormányzati lakásban jogcím nélkül tartózkodó személyek elhelyezése

17. § (1) Jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználónak minősülő

személy elhelyezéséről akkor kell gondoskodni, ha

a) az általa lakott lakás kiutalása a korábbi jogszabályok alapján részére kötelező

volt, vagy

b) az elhelyezésére a lakásbérleti jog megszűnésekor hatályos jogszabályok alapján

tarthat igényt, vagy

c) az önkormányzati lakással rendelkező szervvel fennállott munkaviszonya nem a

bíróság ítélete vagy fegyelmi határozat alapján szűnt meg, illetőleg azt nem a jog-

szabály rendelkezéseinek megsértésével szüntette meg, és beköltözhető másik la-

kással nem rendelkezik. Az elhelyezésről a lakásbérleti jog megszűnésekor hatá-

lyos jogszabályban megjelölt köteles gondoskodni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy ha az önkormányzati lakást a jogcím nélküli használó rendeltetésének megfelelő állapotban a bérbeadónak átadja, akkor másik önkormányzati lakásra vagy pénzbeli térítésre tarthat igényt.

(3) Ha a jogcím nélküli lakáshasználó pénzbeli térítésre tart igényt, úgy a térítés mértéke az önkormányzati lakás éves lakbérének ötszöröse.

(4) Ha az önkormányzati lakásban olyan személy marad vissza, aki sem a törvény, sem a jelen rendelet előírásai alapján nem tarthat igényt elhelyezésre, az önkormányzati lakást köteles 30 napon belül elhagyni. Ha a lakáselhagyási kötelezettségének nem tesz eleget, az önkormányzati lakás elhagyásának megtörténtéig az önkormányzati lakás használatának első hónapjában az önkormányzati lakásra megállapított lakbér mértékének megfelelő egyszeres, 2-3 hónap között kétszeres, azt követően háromszoros összegének megfelelő használati díjat köteles fizetni.

V. Fejezet

12. A lakásbérlet megszűnése közös megegyezéssel

18. § (1) Az önkormányzat és a bérlő közötti lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel megszüntethető.

(2) Ha a bérlő másik önkormányzati lakást kap cserébe, annak megfelelőségénél figyelembe kell venni mindkét önkormányzati lakás

a) komfortfokozatát,

b) alapterületét,

c) műszaki állapotát,

d) lakóhelyiségeinek a számát,

e) településen és épületen belüli fekvését,

f) lakbérét.

(3) Ha a bérlő másik önkormányzati lakásként kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú önkormányzati lakás bérletét is elfogadja, 6 havi lakbér elengedésére jogosult.

(4) Ha a bérlő másik önkormányzati lakás helyett pénzbeli térítést fogad el, úgy a pénzbeli térítés mértéke az önkormányzati lakás beköltözhető forgalmi értékének 10 %-a

VI. Fejezet

13. Európai Uniós Záradék

19. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

VII. Fejezet

14. Záró rendelkezések

20. § (1) E rendelet 2011. január 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti

1. Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2001. (III. 08.) rendelete az önkormányzati lakások bérletére, a lakbérek mértékére, valamint az önkormányzatot megillető bérlő kiválasztási jogok hasznosításának szabályairól.

2. Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati lakások bérletére, a lakbérek mértékére, valamint az önkormányzatot megillető bérlő kiválasztási jogok hasznosításának szabályairól szóló 4/2001. (III. 08.) rendelet módosításáról szóló 25/2005. (X. 24.) rendelete.

3. Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati lakások bérletére, a lakbérek mértékére, valamint az önkormányzatot megillető bérlő kiválasztási jogok hasznosításának szabályairól szóló 4/2001. (III. 08.) rendelet módosításáról szóló 27/2008. (XII. 19.) rendelete.

4. Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati lakások bérletére, a lakbérek mértékére, valamint az önkormányzatot megillető bérlő kiválasztási jogok hasznosításának szabályairól szóló 4/2001. (III. 08.) rendelet módosításáról szóló 21/2009. (XII. 18.) rendelete.