Sarkadkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2010. (I.28.) önkormányzati rendelete
Sarkadkeresztúr Község helyi iparűzési adójáról
Hatályos: 2010. 01. 28- 2015. 12. 31
Sarkadkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2010. (I. 28.) önkormányzati rendelete
Sarkadkeresztúr Község helyi iparűzési adójáról
2010.01.28.
Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. §. /1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi iparűzési adó bevezetését rendeli el. A helyi iparűzési adóval összefüggő feladatok végrehajtására a következő rendelet alkotja:
Az adókötelezettség, az adó alanya
1. § /1/ Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).
/2/ Az adó alanya a vállalkozó. A vállalkozó a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző:
a.) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
b.) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000.-Ft-ot meghaladja,
c.) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,
d.) egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.
/3/ Adómentes az (2) bekezdés c.) és d.) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.
/4/ Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is, feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó.
/5/ A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén)kívül folytatja.
/6/ Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó
a.) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat,
b.) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy nem folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül.
c.) bármely – az a.) és b.) pontba nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.
Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
2. § /1/ Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.
/2/ Az önkormányzat illetékességi területén alkalmi jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.
3. § /1/ Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével, valamint az anyagköltséggel.
/2/ Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.
4. § /1/ Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke 2009-től az adóalap 1,2 százaléka.
/2/ Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóátalány naptári naponként 200.- Ft.
/3/ A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - /3/ bekezdésben meghatározott módon levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.
/4/ Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerint) önkormányzathoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.
5. § /1/ Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adóról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény és az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. törvény rendelkezései az irányadók.
/2/ Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba, a rendelet hatálybalépésével a 18/2008. (XII.29.) KT. számú rendelet hatályon kívül helyezve.
/3/ A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.