1. § (1)

2. § (1) A KÉSZ az általános rendelkezéseken túl

- a város egész területén érvényes helyi szabályok meghatározását,

- a város egyes – az építési övezeteknél, övezeteknél nagyobb kiterjedésű – területeihez köthető szabályok helyi sajátosságok alapján történő meghatározását,

- az építési övezetek és övezetek felhasználásának és az azokban történő építés feltételeinek, szabályainak a helyi sajátosságok alapján történő meghatározását,

- a közterületek és közhasználat számára megnyitott magánterületek felhasználásának és az azokon történő építés feltételeinek, szabályainak a helyi sajátosságok alapján történő meghatározását,

továbbá

- az értékvédelemmel,

- a védőterületekkel,

- az Étv. 17. §-a szerinti sajátos jogintézményekkel

kapcsolatos, helyi sajátosságoknak megfelelő előírásokat, valamint

- a záró rendelkezéseket tartalmazza.

(2) A KÉSZ mellékleteinek tartalma:

3. § (1) A szabályozási tervet (továbbiakban SZT) a KÉSZ-szel együtt kell alkalmazni.

(2) A SZT tervlapjai az állami földmérési alaptérkép fedvényeként

- különböző szempontú; a meglévő állapot szerinti és tervezett területlehatárolásokat, továbbá

- a lehatárolt területekhez kötődő, kötelező szabályozási előírásokat és

- irányadó tervezői javaslatokat

tartalmaznak.

(3) A szabályozási tartalmú területlehatárolások a következők:

4. § Az építés és az ingatlanhasználat helyi rendjével kapcsolatos előírásokat tartalmaznak

5. § 1) Beépítésre szánt területen nyúlványos (nyeles) telket csak akkor szabad alakítani, ha a telekalakítás lehetőségét

- a SZT-en kötelező, vagy javasolt, tervezett telekhatár jelöli, vagy

- az övezetre vonatkozó különleges szabályok megengedik.

6. § (1) Nem tekinthető az OTÉK 45. § (1) bekezdése alkalmazása során a „telekhasználat műszaki követelményeinek biztosítása érdekében szükséges”-nek az olyan, kizárólag a saját telken történő tereprendezés, feltöltés amely azt a célt szolgálja, hogy a telken az egyébként engedélyezhetőnél – az eredeti terephez viszonyítottnál – magasabb épületet lehessen építeni. (prizma, domb)

(2) A terepkialakítás, építés eredményeképpen nem vezethető csapadékvíz a szomszédos építési telekre, kivéve azt az esetet, ha a vízelvezető műtárgyat a SZT tartalmazza.

7. § (1) Az építési telek – OTÉK 33. § paragrafus 1. pont szerinti – megközelíthetőségét szolgáló utak teherbírásának, helyszínrajzi elrendezésének, hossz- és keresztmetszeti kialakításának meg kell felelni a rendezési terv szerinti fejlesztések megvalósulása esetén várható forgalomnak.

(2) A közterületek – a közterülettel szomszédos ingatlanokon megvalósított telekalakítás, új beépítés ütemének megfelelő – kiépítése során a SZT-en nem jelölt zsákutca nem jöhet létre.

Ezen rendelkezés szempontjából nem zsákutca

a) a tömbhatáron álló saroktelek megosztásakor a teleklábnál kialakuló közterületszakasz és

8. § (1)

(2) Komárom beépítésre szánt területein telken belül kizárólag elválasztott rendszerű csatorna létesíthető az OTÉK 77. § (2) bekezdésben írt eset kivételével.

(3) Az üdülő és hétvégi házas, valamint a mezőgazdasági major területeket és a beépítésre nem szánt területeteken engedélyezhető épületeket – a (4) bekezdés szerinti kivételekkel – legalább az OTÉK 8. § (2) bekezdése szerinti részleges közművesítettséggel kell ellátni, legkésőbb az általuk kiszolgált épületek használatbavételéig.

(4)

(5) Olyan ingatlanon, mely – akár részben – felszíni vizek árvízvédelmi töltésétől, illetve medrétől számított 100 méteren belül van, kizárólag zárt csatornahálózatba bekötött szennyvízelvezetésű építmény építhető.

A 100 méteres távolság a földmérési alaptérképen szereplő ingatlanhatártól számít.

(6) Vegyes területeken, valamint nagyvárosi- és kisvárosi lakóterületen új közműveket légvezetéken vezetni tilos.

(7) A meglevő és tervezett közcélú hálózatok és biztonsági övezetei számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani, eltérő esetben a helyigényüket szolgalmi jog vagy közérdekű használati jog bejegyzésével kell fenntartani. Közművek és biztonsági övezetük fölé épület nem építhető. Nem tekinthető a közművek fölé építésnek, ha az felszínnel nem érintkező épületrész és a felszín között akkora távolság van, amely a közmű cseréjét és karbantartását átlagos megoldásokkal lehetővé teszi.

(8) Feleslegessé vált közműhálózatokat, közműlétesítményeket (kutakat) fel kell számolni, vagy szakszerűen úgy üzemen kívül helyezni, hogy későbbi ráépítés esetén semmilyen szennyeződést, vagy baleseti kockázatot se jelentsenek.

9. § (1) a) A részleges közművesítés keretében kiépülő egyedi szennyvíztisztítás hatásfokának olyannak kell lenni, hogy a tisztított szennyvíz akár élővizekbe is bevezethető legyen.

(2) Kizárólag külterületen és egyéb befogadó hiányában lehet közműpótló berendezéssel ártalmatlanított, tisztított kommunális szennyvizet szikkasztani.

(3) Ha a villamos energia és a hírközlési közmű vezetése légvezetéken is megengedett, akkor a közvilágítással ellátott utak mentén ez kizárólag – a közvilágítással is – közös oszlopsoron lehetséges.

(4)

10. § (1) Az OTÉK szerint valamennyi építési övezetben elhelyezhető tárgyak, építmények a beépítésre szánt területeken csak olyan magas kialakítással helyezhetők el, amely az ott meglévő vagy megengedhető építmény legmagasabb pontját nem haladja meg.

(2) A Duna medervonalától számított 1000 méteren belül nem helyezhető el 20 méternél magasabb, megújuló energia termelésre szolgáló műtárgy.

11. § (1) Levegőterhelést okozó létesítmény csak akkor létesíthető, ha védelmi övezete nem korlátozza más övezetek területének megengedhető hasznosítását.

(2) A város közigazgatási területén kellemetlen szagot, bűzt okozó új, gazdasági célú; termelő, vagy raktározó tevékenységet szolgáló építmény nem helyezhető el.

Nem tartoznak ezek közé a tevékenységek közé a közműveknek, közszolgáltatásoknak a település és térsége ellátásához szükséges létesítményei, ha a védőterületük nem akadályozza a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, továbbá a jogszabályoknak megfelelő állattartás létesítményei.

(3) Mezőgazdasági rendeltetésű terület a belterület sem jelenlegi, sem tervezett határától mért 1000 m távolságon belül szennyvízzel nem öntözhető.

12. § (1) Új funkció volt iparterületen, vagy katonai célra használt területen való megvalósítása előtt a terület talaj- és talajvíz-szennyezettségét meg kell vizsgálni, és ha szükséges, a szennyezett talajt a területről a szakhatósági előírások figyelembevételével el kell távolítani.

Szennyezett talaj csak az arra környezetvédelmi engedéllyel rendelkező területen, telken tárolható, kezelhető, ártalmatlanítható. Az előbbi környezetvédelmi engedéllyel nem rendelkező telken illetőleg közterületen szennyezett talaj átmenetileg sem tárolható. A szennyezett talajú terület kármentesítéséről, a szennyezett talaj kitermeléséről, elszállításáról a terület tulajdonosa a környezetvédelmi engedélyben meghatározott módon köteles gondoskodni. A szennyezett talajt csak megfelelő engedéllyel rendelkező gazdálkodóval szabad ártalmatlaníttatni.

A kármentesítésre vonatkozó előírások teljesítése nélkül létesített épületek használatbavétele nem engedélyezhető.

(2) A város közigazgatási területén a feltöltés anyagában (bármely feltöltés esetén) a szemcse térfogata nem lehet nagyobb két köbdeciméternél.

(3) Építési törmelék a (2) bekezdésben előírtak betartása mellett is csak az építés hatóság engedélye alapján használható egyébként is építési engedély köteles feltöltésre, úgy, hogy a nem teherbíró feltöltés tömörsége is legalább 80 százalékos legyen és biztosított legyen a legalább 20 cm-es humusztakarás.

(4) A SZT-en jelölt szennyezett talajú területeken a telkek beépítését csak a terület kármentesítését követően lehet elkezdeni.

A kármentesített területeken, illetve a korábban szennyezett területeken a környezetvédelmi hatóság előírásai szerinti monitoring rendszert kell kialakítani és üzemeltetni.

13. § (1) A város közigazgatási területén kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. olyan technológiák alkalmazhatók, amelyek során

a) a felszín alatti vizek állapota szempontjából az „érzékeny” vízminőség védelmi területre,

b) az üzemelő és távlati ivóvízbázisok – külön jogszabály szerint – kijelölt, ill. előzetesen lehatárolt belső, külső és jogerős vízjogi határozattal kijelölt hidrogeológiai védőterületein a „kiemelten érzékeny” területekre vonatkozó határértékek teljesülnek.

(2) A csatornázott területeken új létesítmény keletkező szennyvizeit a csatornahálózatba kell vezetni. A meglévő csatornahálózatra a rákötés kötelező, különös tekintettel a vízbázis védőterületére.

(3) Használt és tisztított szennyvizek az „általános vízminőségvédelmi területi kategóriára” vonatkozó határértékek teljesülése esetén vezethetők élővízfolyásba, befogadóba, felszíni csapadékvíz-elvezető árokba.

(4) A felszíni vizek elvezetésének módját – legalább az összefüggően kezelendő vízgyűjtő területre vonatkozóan – a tereprendezésre, a felszíni vízelvezető-rendszerre és a szivárgó-rendszerre vonatkozó terv(ek)ben kell meghatározni.

(5) Közösségi, vízisport és sporthorgászati építmények hullámtéren csak a SZT-en jelölt építési helyen helyezhetők el.

14. § (1) A szabályozási tervlapon zajhatárérték izogörbékkel kísért, zajforrást jelentő út építése részeként olyan mértékű zajvédelmet kell kiépíteni, hogy a zajvédelmi jogszabályok szerint védett övezeteket, az övezetekben az építési előírásoknak megfelelően építhető építményeket határértéket túllépő zaj ne érjen.

(2) Az (1) pont rendelkezésétől csak az esetben lehet eltérni, ha a határérték feletti zajjal érintett terület tulajdonosa, vagy kezelője írásban vállalja, hogy a zajvédelmet saját területének zajforrás szerinti határán maga fogja létesíteni és fenntartani, továbbá az út tulajdonosával, kezelőjével szemben semminemű kárigénnyel a zaj miatt nem fog élni.

15. § Veszélyes, vagy radioaktív hulladékot Komáromban tilos lerakni.

16. § (1) Az utcai telekhatáron 1,20 méternél magasabb tömör kerítés kizárólag előkert nélküli beépítéseknél és Ó-Szőny helyi területi védelem alatt álló részén (lásd a SZT), illetve gazdasági szerepkörű övezetekben létesíthető.

(2) Teljes hosszában 2,50 méternél magasabb tömör kerítés kizárólag a műemléki védelem alatt álló ingatlanokon, a műemlékvédelmi hatóság előírása alapján létesíthető.

(3) Az (1) bekezdés szerinti helyeken a tömör kerítésből, telekhatáronként legfeljebb egy bejárat, kapu 2,50 méternél magasabb kerete is kiállhat a megengedett építménymagasság figyelembevételével.

(4) A tervezett szabályozási vonalon kell építeni az új kerítést.

Ezen rendelkezés szempontjából nem számít új kerítésnek – az építési engedély alapján épített, vagy több, mint 10 éve fennálló kerítésen – új bejárat kialakítása, a meglévő bejárat lezárása, vagy a kerítés vonalának részleges; a közterület felöli telekhatáron álló kerítés teljes hosszának legfeljebb 20 %-át érintő módosítása.

17. § (1) Lakókocsi és üdülősátor felállítása szálláshely céljára az üdülőházas szerepkörű területeken kívül, az OTÉK 43. § előírásainak betartásával Koppánymonostor, és Szőny településrészek falusias lakóterület szerepkörű építési övezeteiben megengedett, illetve minden olyan övezetben, ahol azt a részletes szabályozási előírások megengedik.

(2) Sátor, (lakó)kocsi és más ideiglenes jellegű építmény kiállítási tárgyként és/vagy ideiglenes jelleggel (kiállítás időtartama alatt), az övezet rendeltetésének megfelelően kerülhet elhelyezésre évente összességében 60 napnál nem hosszabb időre, ha építési helyét a SZT kifejezetten nem tartalmazza,

18. § (1) Konténert, vagy más ideiglenes használatra szánt építményt a város beépítésre szánt részein általában felvonulási célra, az épülő építmény használatbavételéig -, vagy közterületen határozott időre szóló közterület-használati szerződéssel lehet elhelyezni, létesíteni.

(2) Konténer, vagy más ideiglenes használatra szánt építmény – kivételesen – rendezvények alkalmával is elhelyezhető beépítésre szánt területen, vagy közterületen határozott időre szóló közterület-használati szerződéssel, ha a rendezvény időtartama nem haladja meg egyfolytában a 45 napot, egész évben összesen a 90 napot.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt előírások nem vonatkoznak a hulladékgyűjtő konténerekre.

19. § (1) A felhasználás kizárólagosságát

- jogszabályban előírt állami vagy önkormányzati feladatok, közszolgáltatások ellátásának biztosítása, illetve

- védett terület vagy épület funkciójának megtartása

érdekében jelöli a SZT.

(2) Az (1) bekezdés szerint megjelölt terület, vagy épület kizárólag az ott feltüntetett rendeltetésre használható.

(3) Az „alapfokú ellátás” megjelölésű kizárólagos funkció után zárójelben álló pontosítás – például (óvoda) – irányadó szabályozási elem.

(4) A kizárólagos használat vonatkozhat a telek SZT-ben lehatárolt részére is. Ilyen esetben, ha azt a telekalakítási- és építési szabályok lehetővé teszik, a telek fennmaradó része – telekalakítás után – más célra is használható.

20. § (1) Elvi engedélyezési eljárásban kell tisztázni a jogszabályok keretein belül, az építészeti-műszaki szakszerűséget biztosító követelményeket, feltételeket a kérelemben bemutatott egyedi építés szándék ismeretében a következő esetekben:

(2) A jogszabályi kereteken belül, a konkrét városépítészeti környezet mérlegelésével, – ha készült – tervtanács szakvéleményének ismeretében, elvi építési engedélyben, az építészeti karakter jellemzői között az építési hatóság – a kérelem tartalmának megfelelően – értékeli

- az építészeti minőség,

- az értékvédelem,

- a csatlakozó szomszédos telkekhez és azok beépítéséhez történő illeszkedés,

- az utcaképben együttesen érvényesülő, csatlakozó, illetve szomszédos épületek, illetve utcaszakasz látványához történő illeszkedés,

- a szomszédos telkek és engedély alapján épített épületek rendeltetésszerű használatának zavartalansága

érdekében többek között:

21. § (1) Jelen paragrafust olyan területekre kell alkalmazni, amelyek a jóváhagyott szabályozási tervben nem rendelkeznek teljes körűen szabályozó övezeti szabályokkal.

(2) A SZT-en érvényes övezeti szabályokkal nem rendelkező területek beépítési és egyéb építési feltételeit elvi engedélyben kell meghatározni azokra a paraméterekre vonatkozóan, amelyekről a szabályozás nem rendelkezik.

(3) Az (1) bekezdés szerinti területeken az illeszkedési feltételek meghatározásakor figyelemmel kell lenni az ingatlannak helyet adó telektömb, utca karakterére, az utcaszomszédságban lévő beépített ingatlanok rendeltetésére, beépítési módjára, beépítettségére, zöldfelületi jellemzőire, épület- és telekméreteire.

(4) Az (1) bekezdés szerinti területeken az illeszkedési feltételek meghatározásakor nem tekinthető illeszkedőnek:

(5) Túlnyomórészt lakófunkciójú telektömbben történő építés esetén nem tekinthető – a (3) bekezdésben írtakon túlmenően – illeszkedőnek:

(6) Jelen paragrafus rendelkezéseinek alkalmazásakor:

22. § (1) Kivételesen – építészeti hangsúly létrehozása érdekében, vagy gazdasági és különleges területen technológiai okokból, - az adott városépítészeti

23. § (1) A jogszabályok és a SZT alkalmazása során újonnan beépítésre szánt- és jelentős mértékben átépítésre kerülő- illetve rehabilitációra kijelölt területként kell kezelni a SZT -en jelölt területeket.

(2) Az újonnan beépítésre szánt, illetve a jelentős mértékben átépítésre kerülő területeken a jelen rendeletben, illetőleg a SZT-ben a területre előírt kiszolgáló utak és közművek, legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig történő megvalósítása az úttal, közművel kiszolgált ingatlan(ok) tulajdonosainak kötelezettsége.

(3) Az önkormányzat a (2) bekezdésben leírt kötelezettségek teljesítését egyes esetekben támogatja, illetve magára vállalja.

A támogatásról, illetve az önkormányzat által végzett út- és közműépítésekhez történő hozzájárulás mértékéről és módjáról önálló önkormányzati rendeletek intézkednek.

(4) Újonnan beépítésre szánt- és jelentős átépítésre kerülő, beépítésre szánt területek építési telkek megközelítésére szolgáló útjait szilárd burkolattal kell kiépíteni.

24. § (1) Fenyves tábor alatt a Határ utca - Erdő utca - Fenyves utca - közigazgatási határ közötti területet kell érteni, ahol a terület karakterét elsősorban az építési telkeken is mindenütt megtalálható fenyőfák határozzák meg.

(2) A Fenyves táborban lévő építési telkeken és erdő szerepkörű területeken a terület karakterét meghatározó fenyőfát csak erdész- vagy kertész szakvéleményben igazolt balesetveszély megszűntetése érdekében szabad kivágni. A meglévő fák kivágás esetén az építési telkeken 100 m²-ként legalább egy luc- vagy erdeifenyőfa elültetéséről kell gondoskodni.

(3) A Duna mellékágára néző magas part egy vízügyi tanulmány szerint szakadó part; magas vízszint és rendkívüli csapadékviszonyok esetén, a felszín kialakítása és a rosszul megválasztott épület-elhelyezés, alapozás, vízelvezetés csúszásveszélyt okozhat, ezért azoknak a telkeknek a beépítésekor, amelyek a területét a magaspart metszi, vagy amelyek a magaspart vonalától 20 méternél nincsenek távolabb az épület elhelyezését, alapozását, vízelvezetését geotechnikai szakvélemény figyelembe vételével kell tervezni.

Mivel a magas part vonalát vízügyi adatszolgáltatás nem tartalmazta és az alaptérkép sem tartalmaz magassági adatokat, általában a magaspart vonalának a topográfiai térképről átvett a szabályozási terven szereplő 115 méteres szintvonalat kell tekinteni. Ahol a 115 méteres szintvonal nem metszi a vízparti telket, ott magas partnak a Hajóvontató part felöli telekhatárt kell tekinteni.

Amennyiben a vízügyi hatóság pontosabban meghatározza a magas part vonalát, úgy azt kell mérvadónak tekinteni.

(4) Az építési övezetek azon telkei nem építhetők be, amelyeken a geotechnikai szakvélemény szerint az építés és/vagy az épület működtetése csúszásveszélyt okoz, vagy csúszás- illetve omlásveszélynek van kitéve.

(5) Az övezeti előírásnál kisebb területű, a SZT alaptérképe szerint mátr kialakított telkek a lakóövezetekben is csak üdülő épület építésére használhatók.

(6) A Koppány vezér úttól északra fekvő övezetekben engedélyezhető üdülő épület építése is.

(7) A Duna partján fekvő telkek mértékadó árvízszint alatti részein nem szabad építeni.

(8) A Hajóvontató part területének legnagyobb része mértékadó árvízszint alatt fekszik, így azon telkek, amelyek csak a Hajóvontató partról nyílnak, ilyenkor csak vízi úton érhetők el.

(9) Természetes állapotában 25 %-nál nagyobb átlagos lejtésű területen tervezett épület lejtő felöli oldalán a csatlakózó terepszint felett az övezeti jelben megengedett legnagyobb szintszámnál egy szinttel magasabb épület is építhető. Ebben az esetben a megengedett legnagyobb építménymagasság 2,0 méterrel növelhető.

25. § (1) Az Ipari Park területén az előkertek mérete – a SZT-en az építési hely határával máshogyan jelölt helyek kivételével – 10 méter. A 6 méter építménymagasságnál nem magasabb épületek vagy épületrészek az előkerten belül, az utcai telekhatárhoz 5 méternél nem közelebb is elhelyezhetők.

26. § (1) A fésűs beépítéssel szabályozott övezetekben a legalább 14 m széles telkek hajlított házas beépítési móddal is beépíthetők. A meglévő egy- vagy kétsoros beépítés átépítéskor is megtartható a meglévő lakásszámmal, amennyiben az átépítés is az eredeti beépítési móddal történik.

(2) A kialakult, a KÉSZ egyéb előírásaiban megengedettnél nagyobb telekszélesség a telek hosszirányú telekosztásakor megtartható.

(3) Legfeljebb 2,20 m magas tömör kerítés is építhető utcai telekhatáron álló beépítés esetén, illetve, ha az épület utcai homlokzata előtt nem áll kerítés.

(4) A településrészt szegélyező árok vonalában tervezett utakat osztott pályával, az árok megtartásával kell kiépíteni, ha mindkét oldalon telkeket tár fel.

27. § (1) A 2.1.1 Szabályozási tervlapokon lévő övezeti kódok jelentése tartalmazza az egyes építési övezetekre és övezetekre érvényes használati, telekalakítási és építési előírásokat.

(2) Az övezeti kód övezeti sorszámból és övezeti jelből áll.

28. § (1) Az övezeti kód első része az övezetek egyedi azonosító száma; az övezeti sorszám.

(2) Az övezeti sorszám utáni csillag arra utal, hogy a KÉSZ 5. sz. melléklete az övezetre vonatkozó – az övezeti jel jelentésénél részletesebb – előírásokat tartalmaz.

29. § (1) Az övezeti kód második része az övezeti jel.

(2) Az övezeti jel tartalmazza

- az építési övezet, illetve övezet szerepkörét

és további betűkből és számokból, valamint az ezeket elválasztó jelekből áll.

(3) Az övezeti jel egyes karaktereinek jelentését a KÉSZ 4. sz. melléklete mutatja be. Az építési övezeti jel

- első csoportja a telek használatának intenzitásával és beépítési módjával kapcsolatos -,

- a második csoport a telken elhelyezhető épület magasságára és szintszámára vonatkozó -,

- a harmadik csoport a kialakítható telkek méretére vonatkozó

értékeket, szabályokat határoz meg.

(4) Az övezeti jelben – a beépítési módot meghatározásán kívül – általában az egyes mutatókat közvetlenül meghatározó számok állnak, azonban rendkívüli esetben „K”, „R” vagy „E” betűk is állhatnak.

(5) Ha beépítésre nem szánt terület övezeti jelében a legnagyobb beépítettség és a beépíthető telek legkisebb mérete értékei után „f” betű is áll, akkor az adott mutatóra vonatkozóan a jelen rendelet -- meghatározott feltételek teljesülése esetén -- eltérő paramétereket tartalmaz. Az adott paraméter tekintetében a jelen rendelet adott övezetre vonatkozó előírásait kell alkalmazni

(6) A lakó szerepkörű építési övezetek övezeti jelében szereplő intenzitási mutatókat a telkeknek az övezeti jelben szereplő „megengedett legkisebb telekmélység” mélységű, utcai telekhatár felőli sávjához viszonyítva kell érvényesíteni. Ha az övezeti jel nem tartalmazza a „legkisebb telekmélység” mutatót, akkor a figyelembe vehető sáv mélységét a telekterület és a telekszélesség hányadosa határozza meg. Ha csak a telekterület van szabályozva, akkor a figyelembe veendő sáv mélységét úgy kell meghatározni, hogy az előírt telekterületet elosztjuk az övezet vonatkozó utcai homlokvonala hosszának és a telkek számának hányadosával.

30. § (1) Az építési övezetek megengedett szerepkörét az övezeti jel elején lévő betűjel jelentése határozza meg.

(2) Az építési övezet megengedett szerepkörei a következők lehetnek:

31. § (1) Hulladékudvar a 4., 5. és 11. körzeten (Belváros, Fürdőváros, intézményközpont) kívül bármelyik építési övezetben elhelyezhető az adott övezetre vonatkozó építési előírások keretein belül oly módon, hogy működése a környezetét számottevő mértékben ne zavarja, a telken belüli tárolás rendezetten, a közterület és a szomszédos telkek felöl takartan (növényzet, kerítés, épületben való elhelyezés révén)történjen.

(2) Az építési telkek beépítetlen részén is kizárólag az engedélyezhető építmény rendeltetéséhez tartozó tevékenység végezhető.

(3) Még nem beépített telken sem végezhető olyan tevékenység, melyet szolgáló építmény az övezetben nem lenne engedélyezhető.

(4) Kiegészítő épület kizárólag kertvárosias-, falusias-, továbbá üdülő-, hétvégiházas övezetben helyezhető el a kiegészítő épületként épített gépkocsitároló kivételével, mely kisvárosias lakóövezetben is elhelyezhető.

(5) 700 m²-nél kisebb telken kiegészítő épület csak az övezet rendeltetésének megfelelő épülettel összeépítve helyezhető el.

(6) Ha a telek egy része közhasználatra átengedett út, járda, vagy parkoló, akkor ezt a részt a telekkihasználtság, beépítettség, zöldfelületi hányad meghatározásánál burkolt felületként kell figyelembe venni.

32. § (1)

(2)

(3) Az elsődlegestől eltérő-, de megengedett rendeltetésű épület (például gazdasági célú épület) is kizárólag a környező épületek méreteihez, kialakításához illeszkedve létesíthető.

(4) Lakóterületen zavarónak kell tekinteni az olyan gazdasági tevékenységet, amely

- végzése szabadtéri tárolással jár,

- végzése során közvetlenül a szabadba nyíló nyílászáróval összekötött helyiségben – akár alkalomszerűen – 85 dB A-hangnyomásszintet (L_AD) okozó tevékenységet végeznek,

- végzése során mérgező, bűzt keltő, vagy oldószertartalmú anyagot használnak, dolgoznak fel, vagy állítanak elő.

(5) A már beépített telken folytatott építési tevékenység során is megtartható az övezetben megengedettnél nagyobb, meglévő lakásszám a többi övezeti előírás keretei között.

(6) Olyan építési övezetekben, ahol a szabályozás legalább húsz új, 500 m²-nél nem nagyobb méretű építési telek kialakítását is lehetővé teszi a közlekedési területeken túlmenően közös használatú pihenő, játszó, zöldterületet kell kialakítani a telekcsoport újraosztásakor. Ezt a közös használatú területet úgy kell méretezni, hogy minden új építési telekre legalább 30 m² közös használatú terület jusson.

33. § (1) A nagyvárosias lakóövezet jellemzően nagy laksűrűségű terület, mely– jellemzően több rendeltetési egységet magában foglaló – telkenként egy lakóépület elhelyezésére szolgál.

(2) A területen a lakóépületeken kívül, azok helyett elhelyezhető:

vagylagosan telkenként egy, a helyi lakosság ellátását szolgáló,

- legfeljebb 2500 m² árusítóterű kiskereskedelmi-,

- szolgáltató-, vendéglátó épület, sportépítmény,

továbbá

- egyházi-, művelődési-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület.

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen vagylagosan telkenként egy:

- szálláshely szolgáltató épület,

- igazgatási épület,

- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény,

- többszintes parkolóház és hozzá kapcsolódó üzemanyagtöltő.

(4) A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint kiegészítő épület.

(5) Kivételesen, ha a SZT az építési helyeket rajzosan tartalmazza, akkor a telepszerű beépítésre kijelölt övezetekben telkenként több épület is elhelyezhető.

34. § (1) A kisvárosias lakóövezet jellemzően közepes laksűrűségű terület, mely– jellemzően több rendeltetési egységet magában foglaló – telkenként egy lakóépület, továbbá gépkocsitároló célú kiegészítő épület elhelyezésére szolgál.

(2) A területen a lakóépületen kívül, a helyett elhelyezhető:

vagylagosan telkenként egy, a helyi lakosság ellátását szolgáló,

- legfeljebb 2500 m² árusítóterű kiskereskedelmi-,

- szolgáltató-, vendéglátó épület, sportépítmény,

továbbá

- egyházi-, művelődési-, oktatási-, egészségügyi, szociális épület.

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen, vagylagosan, telkenként egy:

- szálláshely szolgáltató épület,

- igazgatási épület,

- termelő kertészeti építmény,

- üzemanyagtöltő,

- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb, legfeljebb 1000 m² összes hasznos alapterületű gazdasági építmény.

(4) A területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint az (1) bekezdésben megengedettől eltérő funkciójú kiegészítő épület.

(5) Kivételesen, ha a SZT az építési helyeket rajzosan tartalmazza, akkor a telepszerű beépítésre kijelölt övezetekben telkenként több épület is elhelyezhető.

35. § (1) A kertvárosias lakóövezet jellemzően kis laksűrűségű, kertes terület, mely– legfeljebb hat rendeltetési egységet, köztük legfeljebb négy lakást magában foglaló – telkenként egy lakóépület, továbbá egy kiegészítő épület elhelyezésére szolgál.

(2) A területen a lakóépületen kívül, a helyett, a vonatkozó, egyéb szabályok betartásával elhelyezhető:

vagylagosan, telkenként egy, a helyi lakosság ellátását szolgáló, legfeljebb 1000 m² hasznos alapterületű

- kiskereskedelmi-,

- szolgáltató-, vendéglátó épület,

továbbá

- egyházi-, művelődési-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület.

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen vagylagosan telkenként egy :

- a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

- sportépítmény,

- üzemanyagtöltő,

- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, legfeljebb 600 m² összes hasznos alapterületű egyéb gazdasági építmény.

(4) A területen nem helyezhető el:

- szálláshely szolgáltató épület – a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével,

- egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

- önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

36. § (1)

(2) A területen a lakóépületen kívül, a helyett, a vonatkozó egyéb szabályok betartásával elhelyezhető vagylagosan telkenként egy:

legfeljebb 400 m² összes hasznos alapterületű

- mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,

- nem zavaró hatású, a helyi lakosság ellátását szolgáló kiskereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, kisipari épület,

- kiegészítő épület,

továbbá

- szálláshely szolgáltató épület,

- helyi igazgatási-, egyházi-, művelődési-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,

- sportépítmény,

- üzemanyagtöltő.

(3) Az övezeti előírások keretein belül, már túlnyomórészt beépített utcára fekvőtelekként néző saroktelken második, legfeljebb egy lakásos lakóépület is építhető, ha az utcai telekhatár hossza legalább 40 méter. Már túlnyomórészt beépítettnek minősül az utca, ha az övezeti előírásoknak megfelelően kialakított telkek legalább 2/3-a beépült. A második épületet úgy kell elhelyezni, hogy – esetleg a szomszédos telek, vagy telkek bevonásával tervezett - későbbi, az övezeti előírásoknak megfelelő olyan telekalakításnak ne legyen akadálya, amely eredményeképpen a második épület is önálló telken állhat.

37. § (1) A településközpont vegyes övezet jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába foglaló;

- lakó-

és olyan

- igazgatási-, művelődési-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi-,

valamint helyi települési szintű

- legfeljebb 10.000 m² árusítóterű kiskereskedelmi-,

- oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportépítmények

elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A területen az (1) bekezdésben felsoroltakon túl elhelyezhető parkolóház, és a parkolóházon belül üzemanyagtöltő.

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

- nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,

- a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató épület.

(4) A területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint kiegészítő épület.

(5) A területen, telkenként, a közterület felöli oldalon, legfeljebb két gépkocsibejárat építhető úgy, hogy szélességük összege általában ne haladja meg a telek szélességének kétötödét.

Egy – legfeljebb 3,60 m tiszta belméret szélességű; – gépkocsibejárat azonban bármilyen keskeny telek beépítésekor létesíthető.

(6) 2500 m²-nél nagyobb árusítóterű kiskereskedelmi célú épület kizárólag közlekedési hatásvizsgálat kedvező eredménye alapján létesíthető, vagy alakítható ki használati mód változtatással.

A közlekedési hatásvizsgálatban ellenőrizni kell, hogy

- a kereskedelmi épület forgalma nem okoz-e az úthálózatnak az épület megközelítéséhez várhatóan használt elemein olyan forgalomnövekedést, mely a „Közutak tervezése útügyi műszaki előírás” szerinti, eltűrhető forgalomnagyságot meghaladja, továbbá

- a várható környezeti zajszintek határérték alatt maradnak-e, vagy a meglévő határérték túllépés nem nő-e.

38. § (1) A központi vegyes övezet – jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába foglaló;

- központi igazgatási-,

- legfeljebb 2500 m² árusítóterű kiskereskedelmi-,

- szolgáltató gazdasági

épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az (1) bekezdésben felsoroltakon túl elhelyezhető:

- vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület,

- egyéb közösségi szórakoztató-, művelődési épület,

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

- sportépítmény,

- többszintes parkolóház és hozzá kapcsolódó üzemanyagtöltő,

- nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,

- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás,

- az I. emelet felett lakásokat is tartalmazó több rendeltetésű épület,

- vásárcsarnok a kiskereskedelmi épületre vonatkozó méretkorlátozás nélkül.

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

- üzemanyagtöltő,

- lakóépület.

(4) A területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint kiegészítő épület.

39. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató övezet nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, kivéve a 2500 m²-nél nagyobb árusítóterű kiskereskedelmi épületeket (nem ide számítva a vásárcsarnokokat).

(2) A területen az (1) bekezdésben szereplőn túl elhelyezhető:

- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás,

- igazgatási, egyéb irodaépület,

- parkolóház, üzemanyagtöltő,

- sportépítmény.

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

- egyéb közösségi szórakoztató épület,

- lakó-, szálláshely szolgáltató épület.

(4) A területen lakó- és szálláshely szolgáltató épület csak meglévő, korábban munkásszálló vagy iroda rendeltetésű épület újrahasznosítása érdekében helyezhető el feltéve, ha a környezeti viszonyok a lakófunkció működését nem akadályozzák.

40. § (1) A jelentős mértékű zavaró hatású ipari övezet a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények (technológiai és segédüzemi építmények, adminisztrációs és szociális épületek) elhelyezésére szolgál.

(2) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

- más ipari építmény,

- energiaszolgáltatási építmény,

- településgazdálkodási építmény

beleértve a technológiai és segédüzemi építményt, adminisztrációs és szociális épületet.

(3) A területen a tervezett építési hely, építési vonal és az utcai telekhatár között, bejáratonként egy, legfeljebb 50 m² alapterületű portaépület elhelyezhető.

(4) A területen folytatott tevékenységek veszélyességi övezete nem eshet más szerepkörű, beépítésre szánt területen lévő övezet területére, vagy olyan, más szerepkörű övezetben lévő épületre, amelyben huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség van.

41. § (1) Az egyéb ipari övezet az ipar, az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei (technológiai és segédüzemi építmények, adminisztrációs és szociális épületek) elhelyezésére szolgál.

(2) Ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás,

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

(3) A területen a tervezett építési hely, építési vonal és az utcai telekhatár között, bejáratonként egy, legfeljebb 50 m² alapterületű portaépület elhelyezhető.

42. § (1) A mezőgazdasági major övezet a mező- és erdőgazdasághoz kapcsolódó gazdasági (feldolgozó, termesztő, állattartó és -tenyésztő, raktározó, karbantartó) tevékenység céljára szolgáló és segédüzemi építmények, adminisztrációs és szociális épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás,

- a mező- vagy erdőgazdasági tevékenység célú épületekkel egy időben, vagy később épülő; a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb négy lakásos lakóépület,

- legfeljebb 1000 m² összes hasznos alapterületű, nem jelentős zavaró hatású, más gazdasági tevékenység célú épület.

43. § (1) Az üdülőházas övezet hosszabb tartózkodásra is alkalmas üdülőépületek, szálláshely szolgáltató épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az (1) bekezdésben szereplőn túl elhelyezhető

- üdülőtábor és kemping,

- egyházi, egészségügyi, szociális épület.

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

- az ingatlantulajdonos lakása,

- az üdülőközönség ellátását szolgáló legfeljebb 400 m² összes hasznos alapterületű kiskereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

- az üdülőterület közbiztonságát szolgáló építmény,

- sportépítmény,

- lovas turizmust szolgáló lóistálló, ha azt az állattartásról szóló önkormányzati rendelet megengedi.

(4) A területen kizárólag a használók igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem helyezhető el.

44. § (1) A hétvégiházas övezet kertes beépítésű, 6,0 m-t meg nem haladó építménymagasságú, telkenként egy – legfeljebb két üdülőegységet tartalmazó – üdülőépület elhelyezésre szolgál.

(2) A területen az (1) bekezdésben szereplőn túl elhelyezhető az üdülőközönség ellátását szolgáló:

- legfeljebb 250 m² összes hasznos alapterületű kiskereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

- egyházi, szociális épület.

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

- az üdülőterület közbiztonságát szolgáló építmény,

- telektömbönként legfeljebb 5 db, egyenként legfeljebb 1000 m² területű, szabadtéri sportpálya,

- lovas turizmust szolgáló lóistálló, ha azt az állattartásról szóló önkormányzati rendelet megengedi.

(4) A területen kizárólag a használók igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem helyezhető el.

(5) Kettőnél több üdülőegységet tartalmazó üdülőépület kizárólag az SZT-ben rajzosan is arra kijelölt építési helyen létesíthető.

45. § A SZT-en – a z itt felsorolt különleges övezetek kombinálásával – kijelölt többfunkciós központok övezetében a kombinációban szereplő övezetek részletes szerepköri szabályai közül – ellentmondás esetén – a megengedőbb szabályokat kell alkalmazni.

46. § (1) Az oktatási központok különleges övezet oktatási épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az (1) bekezdésben szereplőn túl elhelyezhető:

- művelődési épület,

- kollégium, szállás jellegű épület,

- egyházi, egészségügyi, szociális épület,

- az oktatási profilnak megfelelő, nem zavaró hatású laboratórium és üzemi-, irodaépület,

- parkolóház, üzemanyagtöltő,

- sportépítmény.

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

- összesen legfeljebb 1000 m² árusítóterű kiskereskedelmi épület,

- vendéglátó-, szórakoztató épület.

(4) A nem közvetlenül oktatási célú épületek hasznos alapterülete legfeljebb a területen megépült összes hasznos alapterület 30 %-a lehet.

47. § (1) Az egészségügyi központ különleges övezet egészségügyi; technológiai, segédüzemi és betegforgalmi, adminisztrációs épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az (1) bekezdésben szereplőn túl elhelyezhető:

- orvos- és nővérszállás épület,

- laboratórium és egészségügyi eszközöket, berendezéseket gyártó, javító; nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

- irodaépület,

- művelődési- és egyházi épület,

- parkolóház.

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

- legfeljebb 1000 m² árusítóterű kiskereskedelmi épület,

- oktatási-, szociális épület,

- vendéglátó épület,

- sportépítmény.

(4) A nem közvetlenül egészségügyi célú épületek hasznos alapterülete legfeljebb a területen megépült összes hasznos alapterület 10 %-a lehet.

48. § (1) A nagykiterjedésű, sportolási célú különleges övezet sportolási célú építmények (sportpályák, sportcsarnokok, segédüzemi épületek, öltöző épületek, adminisztrációs épületek) elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az (1) bekezdésben szereplőn túl elhelyezhető:

49. § (1) A temetők különleges övezet

- temetési helyek és

- a temető kegyeleti céljával és közegészségügyi rendeltetésével kapcsolatos épületek, valamint

- az OTÉK 38. § (8) bekezdés szerinti fásított védőterület (legalább 30 m széles) elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az (1) bekezdésben szereplőn túl elhelyezhető:

50. § (1) A nyersanyaglelőhelyek (bányák) telkeinek, építményeinek különleges terület kizárólag a bányászattal kapcsolatos technológiai- és segédüzemi építmények, adminisztrációs- és szociális épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Külszíni bányászati tevékenység – külszíni bányaterület – számára kutatásba vonható terület, bányatelek lefektetése, bányaművelés megkezdése, bányatelek bővítése kizárólag a jelen bekezdés alábbi pontjaiban felsorolt feltételek együttes teljesülése esetén lehetséges:

(3) Külszíni bányaterületek újrahasznosítása, tájrehabilitációja során az alábbi követelmények biztosítandók:

(4) A külszíni bánya terület felhagyását követően haladéktalanul meg kell valósítani a tájrendezési tervnek megfelelő tájrehabilitációt.

51. § (1) A hulladékkezelők és lerakók különleges övezet kizárólag

52. § (1) A közlekedési épületek különleges övezet a közlekedési pályák mellett közlekedési célú

- technológiai és segédüzemi építmények,

- adminisztrációs- és szociális-, utasforgalmi épületek,

- szállás jellegű épületek

elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az (1) bekezdésben szereplőn túl elhelyezhető utasforgalmi igényeket kiszolgáló

- legfeljebb 2500 m² árusítóterű kiskereskedelmi-,

- szolgáltató-, vendéglátó épület,

- garázs-, parkolóház, illetve a parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő.

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen utasforgalmi igényeket kiszolgáló

- szállás jellegű épület.

53. § (1) A fürdő és rekreációs célú különleges övezet

- szabadtéri fürdőmedence, valamint játék- és sporteszközök, rekreációs célú zöldfelületek,

- uszodák és fürdőépületek, illetve az ezeket szolgáló technológiai és segédüzemi építmények, adminisztrációs és szociális épületek

elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az (1) bekezdésben szereplőn túl elhelyezhető elsősorban a fürdővendégeket szolgáló:

54. § (1) A művelődési központ különleges övezet

- nagy alapterületű művelődési célú épületek (például mozi, színház, múzeum, könyvtár, művelődési központ)

elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az (1) bekezdésben szereplőn túl elhelyezhető a művelődési központot igénybevevő látogatókat szolgáló:

- legfeljebb 1000 m² árusítóterű kiskereskedelmi-,

- vendéglátó, szolgáltató, szállás jellegű épület,

- parkolóház,

valamint

- épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

55. § (1) Az egyházi központ különleges övezet

- templomok, gyülekezeti épületek,

- egyházi igazgatási épületek

56. § (1) Az erődök területe különleges övezet a világörökség várományos erődrendszer kezelési tervében lehatárolt területeket foglalja magában.

(2) Az övezetek elsődleges szerepe a védett erőd építmények megőrzése, az erődök bemutatása valamint kulturális és idegenforgalmi célú hasznosítása.

(3) Az övezetben; az erődépítményekben és az erődök karakterét, városképi és tájképi dominanciáját nem veszélyeztető módon elhelyezett meglévő, vagy új épületekben elhelyezhetők:

- kiállító-, rendezvény- és művelődési célú-,

- vendéglátó, szolgáltató, szállás jellegű-,

- kiskereskedelmi,

- valamint az előbbiek működését szolgáló adminisztrációs és szociális, továbbá segédüzemi rendeltetési egységek, személyzeti lakások.

(4) A Monostori erőd övezetében a (3) pontban felsoroltakon túl az erődön kívül elhelyezhető:

- kemping,

az erőd létesítményeinek látogatóit szolgáló

- sportépítmény,

- járműtároló építmény,

- utasforgalmi építmény.

57. § (1) Az övezetek megengedett szerepkörét az övezeti jel elején lévő betűjel jelentése határozza meg.

(2) Az övezet megengedett szerepkörei a következők lehetnek:

58. § (1) A közúti közlekedési övezet

- gyorsforgalmi út,

- főforgalmi út (országos főút),

- forgalmi út (országos mellékút),

- gyűjtőút,

- kiszolgáló út,

- kerékpárút,

- gyalogút és

- parkolók

valamint az úttartozék, közmű, járda, az úthoz tartozó zöldfelület, környezetvédelmi berendezés elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az (1) bekezdésben szereplőn túl elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

- közlekedési építmény,

- kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,

- igazgatási épület,

valamint, ha a közút rendeltetésszerű használatát nem akadályozza

- szálláshely szolgáltató épület,

- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás,

- emlékmű, köztéri képzőművészeti alkotás, utcabútor, reklámberendezés.

(3) A SZT által jelölt „lehetséges tömbfeltárás” helyen 12 m széles sávot új épülettel nem beépíthető területként kell kezelni. Ezt a területsávot az érintett telek beépíthetőségének számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A nem beépítésre szánt területen kialakítandó új dűlőút (lehet magánút is) legkisebb szabályozási szélessége; telkének szélessége - méretezés hiányában – legalább 10,0 méter legyen. A 10,0 m szabályozási szélesség szabályozási terv alapján legfeljebb 6,50 méterig csökkenthető, amennyiben az a földrészletek biztonságos megközelítését és a közlekedési területen elhelyezendő egyéb műtárgyak (felszíni vízelvezetés, közművek, stb.) megvalósítását nem korlátozza.

(5) 100 férőhelyet meghaladó parkoló létesítése esetén igazolni kell a csatlakozó közúthálózat kapacitásának megfelelőségét.

(6) A gyűjtő- vagy magasabb rendű utakról nyíló személy- és tehergépkocsi bejárókat az útkezelővel egyeztetett helyen lehet kialakítani. A rendezési tervezéskor már egyeztetett gépkocsibejárók jelölését a SZT tartalmazza.

(7) Legalább 12 méter szabályozási szélességű, új közúti közlekedési célú közterület vagy magánút kiszabályozásánál biztosítani kell egyoldali-; legalább 16 méter szabályozási szélesség esetén kétoldali fasor helyét. Előbbieket meglévő út burkolatának - legalább egy teljes útszakaszra (utcától-utcáig) terjedő és a teljes szabályozási szélességre vonatkozó - átépítése során is biztosítani kell. Egyes útszakaszok mentén azonos fajú fákat kell telepíteni. Meglévő utak átépítése esetén a fasor telepítése elhagyható, ha elhelyezése a meglévő közműadottságok miatt lehetetlen.

(8) Az úthálózat elemeinek besorolása az útügyi műszaki előírás alapján:

59. § (1) A közforgalom számára megnyitott magánút terület kizárólag

- kiszolgáló út,

- kerékpárút,

- gyalogút és

- parkoló

valamint az úttartozék, utcabútor, közmű, járda, az úthoz tartozó zöldfelület, környezetvédelmi berendezés, reklám elhelyezésére szolgál.

(2) Beépítésre szánt területen közforgalom számára megnyitott magánutat kialakítani szabályozási terv alapján lehet, kivéve, ha a magánút meglévő és túlnyomórészt (legalább 80 %-ban) már felosztott telektömb, legfeljebb 10 lakótelkének kiszolgálására létesül.

(3) A magánút szélessége:

60. § (1) A kötöttpályás közlekedési övezet közforgalmi vasutak építményei, berendezései valamint közmű, zöldfelület, környezetvédelmi berendezés elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az (1) bekezdésben szereplőn túl elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

- közlekedési építmény,

- kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,

- igazgatási épület,

valamint, ha a vasút rendeltetésszerű használatát nem akadályozza

- szálláshely szolgáltató épület,

- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás,

- emlékmű, köztéri képzőművészeti alkotás, utcabútor, reklámberendezés.

61. § (1) A vízi közlekedési övezet a vízi közlekedés építményei, berendezései valamint közmű, zöldfelület, környezetvédelmi berendezés elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az (1) bekezdésben szereplőn túl elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

- közlekedési építmény,

- kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,

- igazgatási épület,

valamint, ha a terület rendeltetésszerű használatát nem akadályozza

- szálláshely szolgáltató épület,

- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás,

- emlékmű, köztéri képzőművészeti alkotás, utcabútor, reklámberendezés.

62. § (1) A közműövezet a közművekhez és más közszolgáltatásokhoz tartozó technológiai berendezések építményeinek, valamint a működtetéshez szükséges üzemi, szociális és adminisztratív épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Kivételesen, ha az (1) pontban felsorolt létesítmények környezeti hatásai azt lehetővé teszik, az övezetben szolgálati lakások, - szállások is létesíthetők.

63. § A hírközlési övezet kizárólag hírközlési nagyberendezések építményeinek és a működésükhöz szükséges segédüzemi építmények, adminisztrációs és szociális épületek elhelyezésére szolgál.

64. § (1) A közútról, köztérről megközelíthető közpark övezet zöldfelületek és vízfelületek kialakítására szolgál.

(2) Az (1) bekezdésben említetteken túl pihenést (pergola, pavilon) és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, sportpálya, stb.), valamint köztárgy létesíthető.

(3) A területen az OTÉK 27. §-ában megengedett mértékig vendéglátó épület, nyilvános illemhely és a terület fenntartásához szükséges épület is elhelyezhető. Az épülethez úszótelek kialakítható.

(4) Kivételes esetben, ha a közparkban található értékes fák fennmaradása biztosítható, a közpark területének legfeljebb 50 %-a alatt mélygarázs létesíthető legalább 1,0 méter földtakarással.

(5) Közparkok vagy közhasználatra átadott parkosított zöldfelületek, játszókertek létesítése, illetve meglévők olyan átalakítása, mely során a területen belül megváltozik a terepszint, az utak-, a fák-, a cserjecsoportok vagy virágágyasok helye; kertépítészeti tervre adott építési engedély alapján történhet.

65. § (1) A közútról, köztérről megközelíthető közkert övezet zöldfelületek és vízfelületek kialakítására szolgál.

(2) Az (1) bekezdésben említetteken túl testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, sportpálya, stb.), valamint köztárgy létesíthető.

(3) A területen az OTÉK 27. §-ában megengedett mértékig nyilvános illemhely és a terület fenntartásához szükséges épület is elhelyezhető. Az épülethez úszótelek kialakítható.

(4) Kivételes esetben, ha a közkertben található értékes fák fennmaradása biztosítható, a közpark területének legfeljebb 50 %-a alatt mélygarázs létesíthető legalább 1,0 méter földtakarással.

66. § (1) A védett erdő övezetbe az országos és helyi védett természeti területeken, a természeti területeken, a NATURA 2000 által érintett területeken levő erdőgazdasági területek tartoznak, a honvédelmi érdekeket szolgáló erdőterületek kivételével.

(2) A terület a táji, természeti értékek megőrzését, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák fenntartását szolgálja.

(4) A területen épületek nem -, kizárólag az ismeretterjesztést és turizmust szolgáló építmények helyezhetők el.

67. § (1) A védő erdő övezete olyan erdőterület, melynek feladata valamelyik, szomszédos területen megengedett használat káros hatásainak (például: árvíz, zaj, bűz) csökkentése és/vagy látványának takarása, illetve természeti hatás okozta károk (például erózió) elleni védekezés.

(2) A védő erdő területe csak úgy használható, hogy a védő hatás folyamatosan biztosított legyen.

(3) A területen épületet elhelyezni nem lehet.

68. § (1) A gazdasági erdőövezet az erdőgazdálkodás célját szolgálja.

(2) Az ökológiai hálózat, a védett természeti területek puffer területein lévő területeken az erdő művelését úgy kell tervezni, hogy az ökológiai hálózatban betöltött szerepük folyamatosan biztosított legyen (például természetközeli gazdálkodási mód, erdő felújításkor, -telepítéskor honos fajok előnyben részesítése).

(3) A területen erdő- és vadgazdálkodási célú építmények (erdészház, közösségi vadászház, szállítási-, tárolási-, állattartó építmények, stb.) létesíthetők.

(4) Vízfolyások mentén 50-50 m-es sávban építmények nem helyezhetők el.

69. § (1) Az egészségügyi-, szociális-, turisztikai erdő övezet turisztikai, pihenési, üdülési célokat szolgáló erdőterület.

(2) A területen

- vendéglátó-, szolgáltató- (legfeljebb 600 m² árusítóterű kiskereskedelmi-), szállásjellegű épület, kemping,

- egészségügyi- és szociális épület,

- sportépítmény,

- tanösvény,

- egyéb, az erdőhöz és a természethez kötött oktatási-, ismeretterjesztési célú létesítmény (pl. szabadtéri oktató-, bemutató hely)

elhelyezhető.

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

- állattartási építmény,

- erdőgazdálkodási üzemi építmény.

70. § (1) Kertes mezőgazdasági övezetbe a volt zártkerti területek, kistelkes mezőgazdasági művelésű területek tartoznak.

(2) A kertes mezőgazdasági övezetekben, az övezeti jellel meghatározott korlátokon belül, legalább 14 m szélességű telken a 8. §-ban előírt közművesítettségi feltételek teljesülése esetén elhelyezhető telkenként:

(3) Az épületek elhelyezésénél legalább 10 méteres előkertet kell biztosítani oly módon, hogy az előkertben nem helyezhető el olyan építmény, tárgy, amely a későbbiekben az előkert esetleges közterület céljára való igénybevételét akadályozná. Ha a telek előtti út szélessége 5 méternél is kisebb, akkor az előkert méretét a különbségnek megfelelően növelni kell.

71. § (1) Az általános mezőgazdasági övezet az árutermelő növénytermesztés és állattartás céljára szolgáló nem beépített terület.

(2) Mezőgazdasági célú építmények (feldolgozó, termesztő, állattartó, -tenyésztő, raktározó, karbantartó épületek és segédüzemi építmények):

(3) Mezőgazdasági építményekkel együtt, legfeljebb azokkal azonos hasznos alapterületű-, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb kétlakásos lakóépület is elhelyezhető:

(4) Gyümölcsös, ill. szőlő művelési ágúnak a telek akkor tekinthető, ha a telken a gyümölcsös , ill. szőlő művelési ágú telekrészek aránya legalább 80 % és ezek tényleges hasznosítása is megfelel a bejegyzett művelési ágnak.

(5) A birtoktest és a birtokközpont kialakítására, és a birtokközpontban elhelyezhető építményekre vonatkozó előírások:

(6) A (3) és (5) bekezdés c) pontja szerint lakóépület akkor helyezhető el az övezet telkén, ha

- a telek gépjárművel való megközelítése szilárd burkolatú úton biztosított;

- az ott élők alapfokú ellátása vagy a menetrend szerinti, helyi tömegközlekedési járatok megállóhelye, a meglévő úthálózaton számítva a lakóépületektől 1 km-en belül biztosított.

(7) A korábbi előírásoknak megfelelően engedélyezett és elhelyezett, meglévő lakóépület - kizárólag lakás céljára - legfeljebb 200 m², összes hasznos alapterületig bővíthető, vagy újjáépíthető az elő-, oldal-, hátsókertre vonatkozó előírások betartásával. Amennyiben az övezeti jel a SZT-en másként nem tartalmazza, a lakóház építménymagassága legfeljebb 3,6 m lehet. Az ilyen lakóépület telkén közműpótló létesítmény elhelyezhető. A melléképítmények közül az Lf; falusias lakóterületnek megfelelőek helyezhetők el.

72. § (1) A természeti értékek védelme érdekében korlátozott funkciójú mezőgazdasági övezet mezőgazdasági célú használatát, beépítését a természetvédelmi-, ökológiai-, tájvédelmi érdekek érvényesítése korlátozza.

(2) A területen kizárólag a természetes- és természetközeli élőhelyek, a természeti értékek sérelme nélkül lehet gazdálkodni, építményt létesíteni.

(3)

73. § (1) A vízgazdálkodási szerepkörű övezetek:

(2) A hullámtereken kizárólag a vonatkozó jogszabálynak megfelelő létesítmények helyezhetők el.

A hullámtereken (az árvízvédelmi gátakon belül) a tájhasználatot (mező- és erdőgazdasági művelés) az árvízvédelem és a vízgazdálkodás, továbbá a környezet és a természetvédelem érdekeinek kell alárendelni.

(3) A hullámtéri erdők területén a védett erdőövezetre vonatkozó előírásokat is be kell tartani.

(4) A hullámtéri mezőgazdasági területeken a természeti értékek védelme érdekében korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek övezetére vonatkozó előírásokat is be kell tartani.

(5) Az árvízvédelmi berendezések, töltések karbantartását a mentett oldalon a töltésláb melletti kezelősáv szabadon hagyásával biztosítani kell. A sáv szélessége 10 m, ha más érték nincs a szabályozási terven jelölve.

(6) A vízgazdálkodási övezet elsősorban

- a felszíni vizek medrének és természetközeli környezetének, valamint az árvízvédelmi létesítményeknek, vízjárta területeknek, továbbá

- a vízbeszerzési területeknek és védőterületeiknek ad helyet.

(7) A felhagyott, rekultivált felszíni bányák megszüntetett bányatelkén kialakult lévő tavak övezetének területén a vízgazdálkodási létesítményeken kívül a vízi sportoláshoz, horgászáshoz, szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó közösségi létesítmények is elhelyezhetők.

(8)

(9) Vízgazdálkodási területen építmények elhelyezése, használata kizárólag a tulajdonos kockázatára történik.

74. § (1) A nagykiterjedésű, sportolási célú különleges övezet sportolási célú építmények (sportpályák, segédüzemi épületek, öltöző épületek, adminisztrációs épületek) elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az (1) bekezdésben szereplőn túl elhelyezhető:

75. § (1) A temetők különleges övezet

- temetési helyek és

- a temető kegyeleti céljával és közegészségügyi rendeltetésével kapcsolatos épületek, valamint

- az OTÉK 38. § (8) bekezdés szerinti fásított védőterület (legalább 30 m széles) elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az (1) bekezdésben szereplőn túl elhelyezhető:

76. § (1) A nyersanyaglelőhely különleges övezet a bányászattal kapcsolatos tevékenység folytatására, az ehhez szükséges technológiai- és segédüzemi építmények, adminisztrációs- és szociális épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Külszíni bányászati tevékenység – külszíni bányaterület – számára kutatásba vonható terület, bányatelek lefektetése, bányaművelés megkezdése, bányatelek bővítése kizárólag a jelen bekezdés alábbi pontjaiban felsorolt feltételek együttes teljesülése esetén lehetséges:

(3) Külszíni bányaterületek újrahasznosítása, tájrehabilitációja során az alábbi követelmények biztosítandók:

77. § (1) A használat megengedett intenzitását a telekkihasználtsági mutató határozza meg.

(2) A mutató előírt értékét – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az építési teleknek az építési övezeten belüli részére kell kielégíteni.

(3) Kivételesen, ha az SZT kijelöli az építési övezet építési jogot adó részének határát, akkor a telekkihasználtsági mutatót e vonal és az övezet utcai határvonala közötti telekterülethez kell viszonyítani.

78. § (1) Az övezetek beépítésének megengedett módját az övezeti jel 3. elemének betűjel jelentése határozza meg.

(2) Az övezet beépítésének megengedett módjai – az OTÉK és a sajátos karakterű helyi beépítési minták figyelembe vételével – a következők lehetnek:

79. § (1) Szabadon álló beépítésű telkeken az építési hely nem érintkezik a telekhatárokkal.

(2) Szabadon álló beépítésű telken kétszintesnél magasabb épület, 18,00 méternél nagyobb épületmélységgel, lakóterületen csak a SZT-en rajzosan is jelölt építési helyen helyezhető el.

(3) Az oldalkert mérete újonnan beépítésre szánt területeken 3 méternél sem lehet kisebb.

80. § (1) Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala – egyéb előírás hiányában: az északi, vagy a keleti-, illetve azokhoz közeli tájolású telekhatár, vagy a már túlnyomó részben beépített telektömbben a kialakult tájolású telekhatár legyen, egységesen a telektömb érintett utcaszakaszán, de legalább az építési övezet területén.

(2) Oldalhatáron álló beépítési módú saroktelek esetén, ha az építési hely egyik határvonala megegyezik a telek hosszabb utcai határával, akkor ezen az építési hely határvonalon legfeljebb földszint és tetőteres, hagyományos, fésűs beépítésű épületet lehet elhelyezni, ha a teleklábbal szomszédos telkeken előkertet kell biztosítani.

Ha a szomszédos telkeken előkertet nem kell kialakítani, akkor a tervezett épület utcai telekhatárán álló homlokzatát teljes értékű homlokzatként kell kialakítani.

(3) Oldalhatáron álló beépítésű telken kétszintesnél magasabb épület, 18,00 méternél nagyobb épületmélységgel csak a SZT-en rajzosan is jelölt építési helyen helyezhető el.

(4) Ha az oldalhatáron álló megengedett beépítésű módú telek mindkét oldalhatárán épület áll, akkor a szomszédos épületek adottságainak mérlegelésével, új beépítés esetén az építési hely meghatározása az ikres, vagy a zártsorú beépítési mód előírásai szerint is történhet.

(5) Az oldalkert mérete újonnan beépítésre szánt területeken:

- legfeljebb 6 méteres, az építési övezetre megengedett legnagyobb építménymagasságig a legnagyobb megengedett építménymagasságnál,

- 6 méternél nagyobb, az építési övezetre megengedett legnagyobb építménymagasság esettén 6 méternél

sem lehet kisebb.

81. § (1) Ikresen csatlakozó beépítés esetén az építési helyek közös telekhatárát úgy kell meghatározni, hogy az sarokteleknél az utcai telekhatárral ellentétes oldalon legyen. Túlnyomó részben beépített telektömbben a kialakult helyzetet kell alapul venni.

(2) Az övezetben ténylegesen kialakult, nem kiegészítő épületekkel beépített építési hely mögött újabb nem kiegészítő épület elhelyezése csak akkor engedélyezhető, ha azt a szabályozási terv kifejezetten jelöli.

(3) Az oldalkert mérete újonnan beépítésre szánt területeken 3 méternél sem lehet kisebb.

82. § (1) Zártsorú beépítés esetén

83. § (1) A telepszerű beépítés egységes városépítészeti koncepció, beépítési terv mélységű szabályozás alapján épül(t).

(2) Telepszerű beépítésű területen, az SZT módosítása nélkül, a terven nem jelölt építési helyen, telkenként legfeljebb egy 30 m²-es, földszintes épület építhető.

(3) A telepszerű beépítésű övezetekben jelzett méretű telket az egész tömbtelekre vonatkozó telekalakítási-, közterület kialakítási terv alapján lehet engedélyezni, illetve kialakítani.

(4) A telepszerű beépítési övezetekben az intenzitási mutatók a tömbtelekre vonatkoznak, használatukkor a tömbtelek részének kell tekinteni az úszótelkeket is.

84. § (1) A csoportházas beépítés a telepszerű beépítés azon, lakóépületek elhelyezésére szolgáló változata, amikor a telkenként csak legfeljebb egy lakás, vagy legfeljebb egy – két rendeltetési egységből álló – generációs lakás épül.

(2) A csoportházas beépítésű területen telket alakítani, építeni, csak a beépítési terv mélységű szabályozás szerint, a szabályozási terven megjelölt épülettervek alkalmazásával lehet.

(3) A csoportházas beépítésű területen a csoportházi egységeken kívül létesíthetők az együttes egészét kiszolgáló közösségi épületek és járműtárolók is önálló telkeken.

(4) A csoportházas beépítés esetén az egy ütemben kiépülő területen belül a beépítettséget és a telekkihasználtságot a lakópihenő övezetben lévő közös használatú beépítetlen területek figyelembe vételével lehet kiszámítani.

85. § (1) A „kialakult beépítési mód” azon övezetek szabályozása, melyekben

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában leírt esetben:

86. § Kivételes esetben az övezet beépítése egyik itt felsorolt beépítési módba sem sorolható, de a terv meghatározza az egyes építési helyekre vonatkozó építési előírásokat és rajzosan az építési helyeket is.

87. § Kivételes esetben az övezet beépítése csak az építési program pontos ismeretében határozható meg. Ilyenkor az építési hatóság az építési helyet és az övezeti jelben nem szereplő előírásokat – az építési programot is tartalmazó kérelemre, a tervtanácsi állásfoglalás figyelembe vételével – elvi építési engedélyben határozza meg.

88. § (1) A fésűs beépítés az oldalhatáron álló beépítés azon formája, amikor a földszintes vagy földszint- és tetőtér-beépítéses épület főtömege az utcára merőleges (nem derékszögű telek esetében az oldalhatárral párhuzamos) nyeregtetővel (kontyolt, csonka kontyolt nyeregtetővel) van fedve, és keresztszárny legfeljebb a saját oldalkert irányában, az utcai építési vonaltól legalább 6 méter távolságra épül.

(2) A fésűs beépítésű épület főtömegének szélessége legfeljebb 9 méter lehet.

(3) A fésűs beépítésű épület keresztszárny gerincmagassága nem lehet magasabb a főtömeg gerincmagasságánál.

(4) Fésűs beépítésű épület legfeljebb 4,80 építménymagasságú homlokzata – újonnan beépítésre szánt, vagy jelentős átépítésre kerülő övezetek kivételével – a hátsó telekhatárra is építhető, ha a telek mérete miatt a megengedett beépítettség elérheti a hátsó telekhatárt. A hátsó telekhatáron álló falban nyílás nem lehet.

(5) Fésűs beépítésű épület legkisebb oldalkert mérete 4,5 méter. Ha az épületnek nincs az oldalkertbe nyúló keresztszárnya, akkor az oldalkert legkisebb mérete az oldalkertre néző homlokzat építménymagasságával azonos is lehet.

89. § (1) Az egysoros beépítés az oldalhatáron álló beépítés fésűs beépítéshez hasonló változata, amely a fésűs beépítéstől abban különbözik, hogy a beépített oldalhatáron egymás mögött több lakás, rendeltetési egység helyezkedik el.

(2) Az egysoros beépítésű épület tömegalakítására a fésűs beépítésű épületek tömegformálására vonatkozó előírásokat kell betartani.

90. § (1) A hajlított beépítés az oldalhatáron álló beépítés azon változata, amikor az épület főtömege egy, az utcai beépítési vonalon álló, az utcával párhuzamos, és egy, az oldalhatáron álló nyeregtetővel (kontyolt, csonka kontyolt nyeregtetővel) fedett épületrészből áll.

(2) A hajlított beépítésű épületek főtömegeinek magassága legfeljebb földszint- és tetőtér-beépítéses, szélessége legfeljebb 9 méter lehet.

(3) A hajlított beépítésű épület utcai szárnya mellett az oldalkert minimális szélessége 3 méter, máshol az építési hely lehatárolására a fésűs beépítésnél előírtak vonatkoznak, ha azt a SZT másképpen nem jelöli.

(4) Újonnan beépítésre szánt, vagy jelentős átépítésre kerülő övezetekben, telekcsoportok új, közös építészeti koncepció alapján egyszerre történő beépítése esetén az (1) bekezdés tetőidomra vonatkozó előírásaitól el lehet térni. Ilyen esetben az utcai szárnyak zártsorúan is összeépíthetők.

91. § (1) A kétsoros beépítés esetén mindkét oldalhatár mentén elhelyezkedhetnek az egysoros beépítéshez hasonlóan egymás mögött álló lakások, rendeltetési egységek.

(2) A kétsoros beépítésű épületek tömegalakítására az egysoros beépítésre vonatkozó előírásokat kell betartani.

(3) Kétsoros beépítésű épületek között a telekhatáron készülő vápa a két épület közös szerkezete is lehet.

92. § (1) Zártudvaros az a beépítés, amikor az építési hely a telken üresen maradó udvar körül a telekhatárok mentén, legalább 3 telekhatárt érintve helyezkedik el.

(2) Új zártudvaros beépítés kizárólag műemléki, illetve városképi, városszerkezeti védelem alatt álló területen – a kialakult településszerkezet megőrzése és a környezethez történő illeszkedés érdekében –létesíthető, ha

- az a szomszédos épülethez csatlakozik, vagy

- a szomszédos épületek használatát számottevően nem korlátozza, vagy

- az építési helyet a SZT tartalmazza.

(3) Az építési hely – telekhatárra merőleges mélysége az utcai telekhatár mentén legfeljebb 12 m, a többi telekhatár mentén legfeljebb 9 m.

(4) Új zártudvaros beépítések telekhatáron álló falait – az utcai telekhatárok kivételével tűzfalként kell kialakítani.

93. § (1) A keretes beépítés a zártsorú beépítés azon formája, amikor az – általában többszintes – épületek a tömbök határán vagy az előkert hátsó határán helyezkednek el, és az egyes épületeknek legfeljebb rövid, az utcavonalra merőleges szárnyai vannak.

(2) Keretes beépítésű tömbökben az építési hely mélysége az utcai oldali építési vonaltól 18 méter, ha azt a SZT másképpen nem jelöli.

(3) Keretes beépítésű tömbökben az épületek tetőidomának főtömege vagy lapos tető, vagy az utcavonallal párhuzamos nyeregtető lehet.

94. § (1)

(2) a) A 77. § (4) bekezdés a) pontjában leírt feltételeknek megfelelő saroktelek beépítése 75 % lehet.

(3) Lakóterületen (lakóövezetben) a már kialakult építési telken az elbontott lakóépület helyett egy, legfeljebb 100 m² összes hasznos alapterületű egylakásos lakóépület építhető, vagy a meglévő lakóépület a lakásszám növelése nélkül bővíthető az épület-elhelyezésre vonatkozó egyéb övezeti szabályok betartásával akkor is, ha a telek beépítettsége – legfeljebb 5 %-kal – meghaladja az övezetben előírt beépítettséget.

(4) Beépítésre szánt területek közül azokon a területeken, ahol lakóépület a jelenleg érvényes jogszabályi előírások szerint nem létesíthető, a rendelet hatályba lépésekor már meglévő, korábbi előírásoknak megfelelő lakóépület lakás céljára minden esetben bővíthető a meglévő lakásszám növelése nélkül. Ilyen esetben a telek beépítettsége az övezetben megengedett, de legfeljebb 35%, illetve legfeljebb 100 m² lehet.

(5) Ha a telek beépítettségét szabályozza az övezeti szabály „K” betűvel, akkor azt az övezetben előforduló legkisebb és legnagyobb beépítettség határain belül a városképi illeszkedést és a használat intenzitásának a meglévő beépítéssel való hasonlóságát mérlegelve lehet a telek beépítettségét tervezni. A mérlegeléskor figyelembe kell venni azt is, hogy a tervezett épület olyan építési helyen álljon, mely megfelel az övezetben ténylegesen kialakult építési helyeknek.

95. § (1) A telek zöldfelületének számításakor figyelembe vehető:

(2) A zöldfelület számításakor nem vehető figyelembe a parkoló és a parkolóhoz vezető út területe.

(3) Ha az övezeti szabályozás az OTÉK 25. §-ában lévő táblázat „legkisebb zöldfelület” oszlopában lévő irányadó mértéknél kevesebb zöldfelületet engedélyez, és a ténylegesen tervezett kialakított zöldfelület mértéke is kisebb az irányadó értéknél, akkor a telken belüli zöldfelületet többszintes növényállománnyal kell kialakítani.

(4) A szabályozási terv a (3) bekezdésben leírt esetben előírhatja a telken belüli zöldfelületi hiány közterületen való pótlását.

(5) Ha a telken kialakítandó zöldfelület nagyságát szabályozza az övezeti szabály „K” betűvel, akkor az nem lehet kevesebb, mint az övezeten belüli

- arányában legtöbb zöldfelülettel rendelkező ingatlan zöldfelületi arányának a fele, illetve

- az arányában legkisebb zöldfelülettel rendelkező ingatlan zöldfelületi aránya.

(6) Lakó- és üdülő szerepkörű területeken új lakó- vagy szállás, illetve üdülő célú épület létesítése, vagy meglévő épület lakó- vagy szállás célú használati mód változása esetén az övezeti előírás keretein belül biztosítani kell, hogy az építési telken belül a lakó, vagy szállás, illetve üdülő célú rendeltetési egységek összes hasznos alapterületéhez viszonyítva legalább a következőkben felsorolt arányú zöldfelület létesüljön:

falusias lakóterületen, üdülőházas és hétvégiházas területen 75 %;

kertvárosi lakóterületen 50 %;

kisvárosi lakóterületen 25 %.

(7) A (6) bekezdésben előírtaktól eltérni kertvárosi- és kisvárosi lakóterületen, a telkenkénti megengedett legnagyobb összes lakásterületet meghatározó részletes szabályozás alapján akkor lehet, ha a telektömbben kialakított közös használatú zöldfelület figyelembevételével a telektömb egészére a (6) bekezdés előírásai szerinti zöldfelületi mérleg biztosítható.

(8) Tömbtelek esetében a zöldfelület létesítésére vonatkozó előírást a tömbtelek egész területén belül kell megvalósítani.

(9) Részben már beépült telek továbbépítése esetében a zöldfelületi mérleg készítése során a meglévő használatra vonatkozóan is ki kell elégíteni jelen előírást.

(10) Nem csökkenthető az OTÉK 25. §-ában lévő táblázat „legkisebb zöldfelület” oszlopában lévő, előírt legkisebb zöldfelület mértéke lakóterületen a nagyvárosias lakóterület kivételével.

(11) Olyan intenzív beépítésű területeken, ahol az építési telek nem beépített része alatt is pince helyezkedik el, legalább 2 közepes növekedésű (legalább 4 m lombátmérőjű) fa kiültetéséhez és életben maradásához szükséges 3 m széles sávot, vagy egyenként legalább 3 m átmérőjű szigetet kell a telken belül kialakítani, mely alatt nem húzódik pince. Keretes beépítésű telektömbökben, értékes faállomány megtartása érdekében a telektömb telkeinek pincétől mentes részére vonatkozó előírás összevonható, ha a növényállomány megtartását beültetési kötelezés biztosítja, és a telekhatárokon kerítés építését a szabályozás tiltja.

(12) Az allergiát okozó növényfajok (6. sz. melléklet) telepítése kórház és gyógyintézmények, bölcsődék, óvodák, egyéb oktatási intézmények kertjében, közparkokban, strandokon tilos.

(13) A települési zöldfelületi rendszerének kialakítása érdekében az engedélyezési terv részeként kertépítészeti terv készítendő:

96. § (1) Az épület oldalsó telekhatáron álló homlokzatának – az építménymagasság számításánál figyelembe vehető – tényleges magassága sehol sem haladhatja meg a megengedett építménymagasságot,

(2)

97. § (1) A megengedett szintszám a csatlakozó terepszint feletti padlóvonalú szintek számát határozza meg, beleértve a tetőtérben lévő szinteket is.

(2) A megengedett szintszám szempontjából nem kell figyelembe venni a legfelső hasznos szint feletti gépészeti helyiségeket, valamint az épület üzemeltetéséhez tartozó helyiségeket, amennyiben alapterületük nem haladja meg a legfelső hasznos szint 50%-át.

98. § (1)

(2) Lakó-, üdülő- vagy vegyes szerepkörű; szabadon álló, oldalhatáron álló, vagy ikres beépítésű területen, az övezeti jellel előírt legkisebb telekszélességnél több, mint 50 %-kal -, de legfeljebb 100 %-kal szélesebb telek csak kivételes esetben alakítható ki.

Kivétel akkor tehető, ha

- azt a SZT tervlapjai rajzosan tartalmazzák (kötelezően, vagy javasoltan tervezett telekhatár, illetve megszüntetendő telekhatár előírásokkal);

- a telekalakítás – lakó- vagy üdülő szerepkör esetén alapfokú – közintézmény elhelyezése céljából történik;

- a telekalakítás tömbbelsőben lévő telek megszüntetését szolgálja;

- meglévő telekből a SZT-en meghatározott útlejegyzés történik.

(3) Nyeles telek csak akkor alakítható, ha:

(4) Telekcsoport újraosztása esetén

az övezeti előírásnak megfelelő területű, de

az övezeti előírásban szereplő „telkek legkisebb szélessége” vagy a „telkek legkisebb mélysége” mutatók valamelyikénél legfeljebb két méterrel kisebb méretű telek is kialakítható akkor, ha

- az újraosztás a SZT-en jelölt, új közterület kialakításával is jár;

- ezzel nem alakul ki az eredeti telekosztásnál keskenyebb telek;

- összességében nem alakul ki több telek, mint amennyit az övezeti előírás szerinti legkisebb telekméretek betartásával ki lehetett volna alakítani a telekrendezéssel érintett területen;

- 14 méternél kisebb szélességű telek – az eltérési lehetőség alkalmazása miatt -- nem alakul ki.

(5) Ha a kialakítható telek legkisebb méretét szabályozza az övezeti szabály „K” betűvel, akkor annak területe – a telekösszevonás esetét kivéve –nem lehet kisebb az övezetben meglévő telkek területének átlagánál, szélessége, illetve mélysége a tömbben előforduló legkisebb szélességnél vagy mélységnél.

Kivétel - a terület vonatkozásában – a kialakuló telek beépítési lehetőségeit és kötöttségeit tisztázó elvi építési engedélyben – a feltételek és az egyedi hatósági előírások egyidejű meghatározásával – akkor tehető, ha az a szabályosabb telekrend érdekét szolgálja. A konkrét városépítészeti körülmények mérlegelésével sem engedélyezhető azonban olyan telek kialakítása, melynek területe kisebb az övezetben meglévő legkisebb telek területénél, kivéve, ha a telek csökkentésére útlejegyzés miatt kerül sor.

(6) Új fekvőtelek csak akkor alakítható ki, ha kialakítását a SZT tervlapjai rajzosan tartalmazzák.

Ez alól kivétel a kialakuló telek beépítési lehetőségeit és kötöttségeit tisztázó elvi építési engedélyben – a feltételek és az egyedi hatósági előírások egyidejű meghatározásával – falusias lakóterületen lévő saroktelek felosztásakor akkor tehető, ha

- legfeljebb két építési telek alakul ki;

- a telekláb felöl kialakuló új telek léte nem akadályozza az SZT-en szereplő tömbfeltárást;

- az eredeti telek mélysége nagyobb, mint az övezeti előírás szerinti minimális telekmélység kétszerese + 6 méter és

- a telekláb mentén csatlakozó telek mélysége vele közel azonos (-5 - + 10 %).

Ebben az esetben a telket meg lehet úgy osztani, hogy az eredeti telekláb mellett a tömbfeltárás leendő helye – első ütemben legalább 6 méter széles – közterületként kialakuljon.

(7)

(8) Egymástól a valóságban, vagy a SZT-en közterülettel elválasztott, azonos övezeti besorolású övezetek a kiszolgáló út szerepű közterület megszűntetésével összevonhatók akkor, ha:

99. § (1) A területeken az övezeti jelben meghatározott legkisebb beépíthető telekmérettől eltérő méretű telkek is kialakíthatók, azonban ezeken nem lehet építeni, ha nem felelnek meg az övezeti jelben szereplő méretnek.

(2) A kertes mezőgazdasági övezetekben kialakítható telek legkisebb területe 1500 m², legkisebb szélessége 16 m.

(3) Az általános mezőgazdasági övezetekben kialakítható telek legkisebb területe 3000 m², legkisebb szélessége 30 m.

(4) A korlátozott használatú mezőgazdasági övezetekben és kialakítható telek legkisebb területe 10 000 m², legkisebb szélessége 50 m.

(5) Az erdőterületeken a védőerdő övezetek kivételével a kialakítható telek legkisebb területe 10 000 m², legkisebb szélessége 50 m.

(6) A (2)-(5) bekezdésekben nem szereplő övezetekben az egyéb jogszabályokban megengedett, a telek rendeltetés szerű használatát nem gátló méretű telkek alakíthatók.

(7) A SZT-en jelölt közterület, út kialakítása érdekében a (2)-(5) bekezdésben írtaknál kisebb telek is kialakítható.

100. § (1) A rendezési terv szerint kialakított közterület

- oldalhatárai megegyeznek a tervezett szabályozási vonalakkal;

- a SZT szerinti területük a terven jelölt határvonalakon túl legfeljebb csak a hossztengelyére közel merőleges telekhatárokkal van megosztva; és

- köztulajdonban van.

(2) A rendezési terv szerinti közterület részletekben akkor alakítható ki, ha meglévő közterülethez nem csatolható. Ilyen esetben:

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során nem számít hosszában megosztott közterületnek az, amely egyes szeletei különböző köztulajdonban (pl. állami és önkormányzati), vagy különböző kezelésben vannak.

(4) A SZT-en szereplő közterületek szélessége a szabályozási terv módosítása nélkül is növelhető, amennyiben az érintett telkek tulajdonosai ahhoz hozzájárulnak, és a bővítés nem okozza a közterület szerkezeti terven meghatározott szerepének módosulását.

(5) A közterület önálló övezetbe nem sorolt; „nem közlekedési célú közterület” jelölésű részének legalább 70 %-át zöldfelületként kell kialakítani, és legfeljebb 2 %-ig lehet kereskedelmi-, rekreációs-, vagy nyilvános illemhely épülettel beépíteni. Köztárgyak területét nem kell a telek beépített területének számítása során figyelembe venni. A nem közlekedési célú közterület összes területe egy-egy közterületen belül nem csökkenthető, de helye máshol is kijelölhető.

101. § (1) A közhasználat számára megnyitott területek közhasználatát az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(2) A közhasználat számára megnyitott magánút is csak akkor alkalmas közlekedési szerepe betöltésére, ha a SZT szerinti területe legfeljebb a hossztengelyre közel merőleges telekhatárokkal van megosztva.

(3) A közhasználat számára átadott területrészek kialakításáról az önkormányzat és a tulajdonos szerződést kötnek.

102. § (1) A különböző célú közterületek szerepkörük szerint is vannak övezetekbe sorolva; felhasználásuk, beépítésük az övezeti előírásoknak megfelelően történhet.

(2) Közlekedési célú közterületen kereskedelmi és vendéglátó egység elhelyezésének szabályai:

(3) A járdán építmény, köztárgy, berendezés csak abban az esetben állhat, ha

(4) A járdán építmények, köztárgyak, berendezések, korlátok csak az előírt szélességű gyalogossáv és az úttest felöli biztonsági sáv közötti berendezési sávban állhatnak. Növényzet a gyalogossáv és a telekhatár közötti területen is telepíthető. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyektől a forgalom haladási irányával ellenkező irányban, továbbá a gyalogos-átkelőhely nélküli forgalmi csomópontban az úttest szegélyének sarokpontjától mért 50 m-en belüli részén 0,50 m-nél magasabb építmény, kilátást zavaró köztárgy, berendezés és növényzet nem állhat.

(5) Az önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, közterületek felett, vagy alatt építményt elhelyezni, a közterületet – a parkoláson kívül – úgy használni, hogy az mások használatát tartósan gátolja, csak az önkormányzattal kötött közterület-használati szerződésnek megfelelően lehet. Az önkormányzat a közterület használatát önálló rendeletben szabályozza.

(6) A közterületen, közterület felett, vagy alatt épület, építményrész vagy bármilyen tárgy elhelyezése, elhelyezésének engedélyezése során az önkormányzat városképvédelmi rendeletében foglaltakat is be kell tartani.

(7) A közterület alatt, vagy felett – az OTÉK 39. § előírásainak megfelelő, de az OTÉK 40. §-ban előírtnál nagyobb mértékben a közterületbe nyúló – épület a SZT-en rajzosan jelölt helyen belül elhelyezhető.

(8) Nyilvános WC közterület alatt – a vonatkozó egyéb szabályok betartásával – bárhol elhelyezhető.

103. § Újonnan kiépülő, vagy átépülő gyalogutakat, gyalogjárdákat kerekes-székkel és gyermekkocsival is használható módon kell kialakítani.

104. § (1) Lakóterületen az építési telkekhez kapcsolódó közterületen a parkolási rendeletben előírt számú parkolóhelyet kell létesíteni.

(2) Csoportházas beépítésű lakóterületeken az előírt járműtárolók közös használatú területen, vagy közös használatú épületben is elhelyezhetők. Ilyen esetben az új rendeltetési egységek használatbavétele a járműtárolók használatbavételét követően történhet.

(3) A (2) pont előírásai alkalmazhatók olyan lakóterületeken is, ahol a terület egészére készült közterület alakítási terv igazolja, hogy a közös járműtárolók kialakításának célja a terület forgalomcsillapítása, vagy gépjármű forgalomtól történő mentesítése.

105. § (1) A kulturális örökség védelme miatt megkülönböztetett területeket és ingatlanokat a SZT tartalmazza.

(2)

(3) A régészeti területen belül a vonatkozó jogszabálynak megfelelően megkülönböztetünk régészeti érdekű területet és általánosan-, fokozottan-, illetve kiemelten védett lelőhelyet.

106. § (1) A mezőgazdasági-, erdő- és zöldterületeken az élővilág (flóra, fauna, stb.) igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.

(2) Az országos és helyi természetvédelmi védettség alatt álló területek lehatárolását a SZT tartalmazza.

(3) A védett természeti területeken – (2) bekezdés szerinti területeken – építményt elhelyezni csak kivételesen, az illetékes természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával szabad.

(4) Komárom teljes közigazgatási területén a tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását. Ennek megfelelően a város területén a táj jellegét, látképi, természeti értékeit veszélyeztető, károsító tevékenység folytatására alkalmas építményt elhelyezni tilos.

(5) Komárom sajátos karakterét adó, folyóparti, hullámtéri területei jellégének megőrzése, védelme érdekében:

(6) Az 1 hektárnál nagyobb összefüggő vízfelületű felszíni vizek partjának közhasználatát megszüntető telekalakítás vagy építés nem engedélyezhető.

107. § (1) A szabályozási terven jelölt védőterületen, vagy védősávban, az adott területfelhasználási egységben megengedett funkciók csak úgy gyakorolhatók, a megengedett funkcióknak megfelelő építmények csak úgy létesíthetők, ha működésük nem akadályozza a védelmi cél megvalósulását.

(2) A szabályozási terven jelölt parti sáv határának kijelölése a tervezés során rendelkezésre álló vízügyi adatszolgáltatás szerinti medervonal figyelembevételével történt. A medervonalra vonatkozó adatszolgáltatás hiányában a parti sáv kijelölése a felszíni víznek helyet adó telek határától történt. Ha hivatalos vízügyi adatszolgáltatás szerint a parti sáv határa a felszíni vízhez közelíthető, akkor a parti sáv határának a vízügyi adatszolgáltatás szerinti aktualizálása nem jelenti a terv módosítását.

(3) Huzamos emberi tartózkodásra alkalmas építményt (lakóépületet, üdülőépületet, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási épületet, kivéve a telepítésre kerülő-, illetve már működő légszennyező források működésével összefüggő építményt) és telepet elhelyezni csak a megfelelő településhigiéniai és kármegelőzési feltételek biztosítása esetén, az illetékes szakhatóság(ok) hozzájárulásával szabad:

(4) Temető szerepkörű övezet határától számított

- 50 méteren belül a szennyvizet zárt csatornába kell vezetni,

- 100 méteren belül a vízellátás csak hálózatról biztosítható.

108. § (1) A SZT-en jelölt országos közút és vasút védőterületén építmények a közutak és vasutak védőtávolsága miatt kizárólag a vonatkozó jogszabályokban előírt feltétekkel helyezhetők el.

(3) A SZT-en jelölt közművek védőterületén a közművek védőtávolsága, védőterülete miatt építmények kizárólag a vonatkozó jogszabályokban előírt feltétekkel helyezhetők el.

109. § (1) A fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett területek határait a SZT tartalmazza.

(2) Az (1) pont szerint lehatárolt területen belül:

a) Az épületek padlóvonalát a szakhatósági előírások figyelembevételével kell meghatározni.

b) Az épület alapozását és a felszín alatt létesített helyiségek szerkezeteinek teherbírását és szigetelését a helyiségben tervezett tevékenységhez tartozó szárazsági követelmény figyelembevételével talajmechanikai szakvélemény alapján úgy kell méretezni, hogy az számoljon a fakadó és szivárgó vizek okozta terheléssel.

c) A felszín alatti helyiségbe vezető rámpa építését kerülni kell. Amennyiben technológiai kötöttségek miatt, kivételesen erre mégis sor kerül, akkor azt úgy kell kialakítani, hogy az esetleges elöntés ne okozzon szerkezeti károsodást, illetve a felszín alatti helyiség elöntését sem.

(3) Mély fekvésű területnek kell tekinteni a SZT-en jelölt árvízi öblözet területét, valamint a 110 mBf magasság alatt fekvő területeket. Ilyen területeken történő építés esetén is be kell tartani a (2) pont alatti előírásokat.

(4) Az (1) bekezdés szerinti, beépítésre szánt területeken – a telekalakítás, beépítés feltételeként – a terepszintet úgy kell kialakítani, hogy belvíz a terület tervezett használatát, a tervezett épületek működését ne veszélyeztesse.

A terepszint tervezett, új kialakítása – tervezett tározó tó kivételével – sem a munkavégzéssel érintett területen, telken, sem a szomszédos területeken nem eredményezheti újabb belvizes felszínborítások megjelenését.

(5) Az (1) és (3) bekezdés szerinti területeken építmények létesítése, használata csak a tulajdonos (használó) saját felelősségére (kockázatára) történhet. A terület adottságaiból eredő esetleges károkért kártalanítás nem jár.

110. § A SZT tartalmazza a város területén érvényes telekalakítási és építési tilalmak területi lehatárolását.

111. § (1) Komárom Város Képviselő-testülete elővásárlási jogot állapít meg Komárom önkormányzata számára a SZT-en jelölt elővásárlási joggal érintett ingatlanokra.

(2) Ahol az elővásárlási jog a teleknek csak egy részét érinti, ott kizárólag a bejelölt területen kívánja az önkormányzat az e rendelet szerinti elővásárlási jogát gyakorolni, vagyis ha telekalakítás eredményeképpen olyan utódtelek jön létre, melynek egésze a tervlapon bejelölt területen kívül helyezkedik el, akkor arról a rendelet módosítása nélkül törölhető az elővásárlási jog a Polgármester kezdeményező intézkedését követően.

(4) Az elővásárlási jog a cél megvalósulásáig, vagy törléséig marad érvényben az ingatlanon. Ha az önkormányzat által már megvásárolt ingatlanrész az elővásárlási jog elrendelését indokoló célt kielégíti, akkor a többi részről a rendelet külön módosítása nélkül törölhető az elővásárlási jog a Polgármester kezdeményező intézkedését követően.

112. § (1)

(2) A zöldfelületi mérleg számításakor figyelembevett, növényzettel kialakított tetőkertekre (létesítésükre) az önkormányzat e rendelettel beültetési kötelezettséget rendel el, melyről a vonatkozó építési engedélyben az építtetőt tájékoztatni kell. A tetőkert fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(3) A beültetési kötelezettséggel terhelt ingatlanokon készített engedélyezési terveknek kertépítészeti munkarészt is tartalmazni kell.

(4) A kiöregedett, elpusztult növényzetet pótolni kell.

(5) A szabályozási terven megtartásra jelölt fák, facsoportok, fasorok csak balesetveszély esetén, erdész, vagy kertész szakvéleménye alapján vághatók ki. (Az ilyen növények terven való jelölése ortofotó alapján történt; természetben a megőrzési kötelezettség a jelölés 10 méteres sugarú környezetére is vonatkozik.)

113. § Aki e rendeletnek az ingatlanok beépítésével, használatával kapcsolatos, a 8. § (4) b) és c) pontban, a 9. § (1) és (2) bekezdésben, a 31. § (2) és (3) bekezdéseiben, a 112. §-ban foglalt előírásait megsérti szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

114. § (1) Ez a rendelet 2010. március 1. napján lép hatályba.

(2) Kihirdetéséről Komárom Város Jegyzője gondoskodik.

(3) A KÉSZ és a SZT azon rendelkezéseit, melyekhez az OTÉK 111. § (2) bekezdése szerinti eltérések miatt az állami főépítész hozzájárulása szükséges, a 7. sz. melléklet tartalmazza a hozzájáruló dokumentumokra való hivatkozásokkal együtt.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az 1. § (1) a) pont szerinti területen hatályát vesztik a 116. § szerinti rendeletek.

115. § (1) A SZT - országos érvényű jogszabályi előírások alapján - sok olyan lehatárolást, jelölést tartalmaz, amelyeket a tervezési folyamaton kívüli jogalkotók határoznak meg. Annak érdekében, hogy a településrendezési eszközökben kötelezően szerepeltetendő ilyen előírások a tervben naprakészen szerepeljenek az önkormányzat felhatalmazza a jegyzőt a külső jogszabályváltozások miatti, a védett-, védőterületekre; védősávokra; befolyási övezetekre és sávokra vonatkozó előírások átvezetésére, abban az esetben, ha a változások az önkormányzati hatáskörbe tartozó szabályozások módosítását nem igénylik.

(2) Egy, a tervmódosításra is jogosult tervező szakvéleménye alapján kell megállapítani, hogy a külső jogszabályok változása igényli-e a rendezési eszközök módosítását.

(3) Az (1) bekezdés szerinti karbantartások a képviselőtestületnek a karbantartásról adott tájékoztatást tudomásul vevő határozatát követően alkalmazhatók.

(4) Az (1) bekezdés szerinti lehatárolások jelmagyarázata mellett * (csillag jel) szerepel a SZT-n.

(5) Jelen paragrafusban eddig leírt eljárást kell alkalmazni abban az esetben is, ha az önkormányzatnak lehetősége van az alaptérkép frissítésére.

(6) Az alaptérkép frissítése során a térképen korábban meglévő földmérési, térképkészítési hibák korrekciója miatt értelmüket veszthetik, vagy hibásakká válhatnak az ingatlanhatártól függő szabályozási elemek (például övezet lehatárolása, védőterület lehatárolása). A karbantartás során az ilyen elemek is pontosíthatók.

116. § (1) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a következő felsorolás szerinti rendeletek: