(egységes szerkezetben a módosításáról szóló, 46/2011. (VI.29.), az 1/2012. (II.1.) és a 13/2014. (VI.2.) önkormányzati rendelettel)

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdése c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet  (továbbiakban: OTÉK) 5. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró annak 3. számú mellékletében meghatározott államigazgatási szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya, alkalmazása
1. §

(1)       E rendelet hatálya Érd Megyei Jogú Város teljes közigazgatási területére kiterjed. A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK előírásait az e rendeletben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(2) E rendelet mellékletei:

SZT-1 jelű Szabályozási terv (továbbiakban SZT) 1:4000

1. számú melléklet:         Közutak besorolása a Szerkezeti Terven szereplő úthálózati hierarcihának

                                     megfelelően: felsorolás és térképmelléklet

2. számú melléklet:         Településkép-védelem, örökségvédelem

3. számú melléklet:         Az ökológiai hálózat övezetei

4. számú melléklet:         A Vt jelű építési övezetek lakásszám korlátozás alá nem eső területei

5. számú melléklet:         Villamosenergia és hírközlő hálózat földkábeles kialakításának területei

6. számú melléklet:         A közérdek és a jogos magánérdek összehangolása

                                      szempontjából érzékeny területek

Szabályozási elemek

2. §

(1)     Az  SZT kötelező elemei az alábbiak:    

1. tervezett szabályozási vonal, szabályozási szélesség,

2. övezet, építési övezet határa, jele,

3. építési hely és határa,

4. terepszint alatti építési hely és határa,

5. szabályozási elemekre vonatkozó méretek,

6. építési vonal,

7. előkert határa,

8. megtartandó, ill. kiegészítendő, telepítendő fa, fasor,

9. megtartandó zöldfelület, faállomány,

10. telken belül megtartandó erdő,

11. kialakítandó zöldfelület,

12. telek be nem építhető területe,

13. telekcsoport újraosztási kötelezettséggel (Tak) érintett területek,

14. vegyeshasználatú út,

15. gyalogút, sétány,

16. átközlekedés (aluljáró, felüljáró) területe biztosítandó,

17. helyi egyedi védelem alatt álló építmény,

18. helyi értékvédelmi terület határa,

(2)     Irányadó szabályozási elemek:

1. magánút kialakítási javaslat, javasolt (irányadó) telekhatár,
2. javasolt telekhatár megszüntetés,
3. közhasználat céljára gyalogos átközlekedési javasat,
4. jelentősebb közhasználatú parkoló (ill. P+R) és mélygarázs minimális kapacitása,
5. beültetési kötelezettségű terület határa,
6. új épület létesítési feltételeként bontandó épület,
7. bontás esetén vissza nem építhető építmény.

(3)     A magasabb rendű vagy más jogszabályok által megfogalmazott ill. államigazgatási szerv által kért szabályozási elemeket a HÉSZ és a szabályozási tervek tájékoztató szabályozási elemként tüntetik fel. Módosításuk csak a magasabb szintű jogszabályok megváltozása esetén vagy az illetékes hatóságok egyetértésével lehetséges.

Tájékoztató jellegű szabályozási elemek a következők:

1. tervezett belterületi határ, mely a Szerkezeti terv módosítása nélkül nem változtatható,
2. műemlék, műemléki környezet határa, műemléki épület, műemléképület telke,
3. régészeti lelőhelyek, régészeti érdekű területek,
4. védőterületek, védőtávolságok, védősávok határa,
5. természetvédelmi terület, természeti területi védelem határa, ökológiai hálózat,
6. hidrogeológiai védőterületek határai, 
7. csereerdősítést követően beépíthető telekterület.

Fogalommeghatározások

3. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Alapellátás, alapellátást szolgáló épület: a lakosság mindennapi kereskedelmi- szolgáltatási- vendéglátási, intézményi, egészségügyi és egyéb ellátását biztosító tevékenység ill. épület.

2. Átmenő telek: olyan építési telek, amely legalább két utcafronttal rendelkezik, de nem minősül sarokteleknek.

3. Főépület: Az övezet rendeltetése szempontjából meghatározó, a fő rendeltetési egységeket tartalmazó épület.       
4. Homlokzatmagasság: az adott homlokzat - az építmény terepcsatlakozása feletti - vetületének átlagos magassága.           
5. Melléképület: Az építési telken, területen, illetőleg földrészleten – az övezeti előírás szerint – főépületnek nem minősülő épület. 
6. Mély fekvésű területek: azok a lefolyás nélküli területek, amelyekről a felszíni víz természetes módon vagy ember által átalakított terepviszonyok következtében nem juthat el a befogadóba.

7. Zártsorú beépítési mód: Az OTÉK-ban meghatározottak szerint az építési hely a telek előkerti és hátsókerti építési határvonalához csatlakozó oldalai a telek két oldalhatára, így az egyéb távolságok betartásával az épület az építési helyen bárhol elhelyezhető.

8. Önálló rendeltetési egység: az OTÉK 1. számú melléklet 72. pontja szerinti fogalom meghatározást kell alkalmazni.

9. Szintterületi mutató: a telken elhelyezkedő épület(ek) összes beépíthető szintterületének és az építési telek területének viszonyszáma.

10. Terepszint alatti beépítettség mértéke: A terepszint alatti építmény(ek) által műszakilag igénybevett terület bruttó nagyságának és a telek sík vetületi területének %-ban kifejezett aránya.

11. Többszintes növényállomány: az OTÉK 1. számú melléklet 104. pontja szerinti fogalom meghatározást kell alkalmazni.

12. A telek be nem építhető része: A szabályozási terven külön megjelölt telekrész, melyen valamilyen védelmi szempontból a beépítés nem lehetséges, a terület azonban a telek zöldfelületeként beszámítható, a rajta található értékes növényzet, faállomány vagy vízfelület megtartandó.

13. Fakivágási és favédelmi terv: okl. tájépítészmérnök/okl. táj- és kertépítészmérnök által készített terv, mely  tartalmazza a tervezési területen található fafajokat, megjelölve azokat, amelyeknek megtartása és védelme javasolt, valamint amelyekre fakivágási engedélyt kell kérni. Részei a

• Fafelvételi és fakivágási dokumentáció (a fafelvételi-fakivágási jegyzék és tervlap) tartalmazza a tervezési terület fáit és nagyobb cserjéit fajuk, 1 m. magasan mért törzsátmérőjük, koronaátmérőjük és állapotuk, valamint tervezett sorsuk megjelölésével és indoklásával együtt, valamint a kivágandó/átültetendő fákat)
• Pótlási dokumentáció (a vonatkozó helyi rendelet előírásainak megfelelő számítással). A jegyzék tartalmazza az ültetésre kerülő fák fafaját, méretét, iskolázottságát. A tervlap a tervezett fák helyének megjelölésével készül.
  

A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények
4. §

(1)     Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármestere a Közgyűléstől átruházott hatáskörben hatósági határozatban a jelen rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt utak mentén elhelyezkedő ingatlanokra a településkép javítása érdekében, az azt rontó állapotú építmények, meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettségét írhatja elő.

(2)     Beültetési kötelezettség terheli a Szabályozási terven jelölt ingatlanokat, melyeken a zöldfelületi előírások beültetésre vonatkozó szabályai (9.§(5)) szerinti zöldfelület kialakításáról, valamint a megvalósítás idejéről Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésétől átruházott hatáskörben a polgármester hatósági határozatban rendelkezik. 

(3)     A 6. sz. mellékletben meghatározott területek esetében amennyiben az ott megvalósítani kívánt fejlesztésekkel kapcsolatban kötelező önkormányzati feladat keletkezik az önkormányzat és fejlesztő ingatlantulajdonos településrendezési szerződésben tisztázhatja az építés különös, közérdek és a jogos magánérdek kiegyenlítésével összefüggő feltételeit.

Telekalakítás

5. §

(1)     Az építési övezetekben ill. övezetekben közműterület illetve az SZT-n meghatározott közterület szabályozás végrehajtása érdekében telek az övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.

         (2)     A település építési övezeteiben nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható.

(3)     Amennyiben az övezeti előírások másképpen nem szabályozzák, új építési telkek minimális telekszélessége 

a) oldalhatáron álló beépítés esetén:        16 m

         b) szabadon álló beépítés esetén:            18 m

(4)     Lakóterületen telekegyesítéssel létrehozható új telek legfeljebb az egyes építési övezetekben előírt kialakítható telekméret 3x-osa lehet, kivéve ha a telekalakítás egészségügyi, oktatási, szociális vagy egyházi épület létesítése céljából szükséges.   

(5)     A „Tak” jellel (Telekcsoport újraosztási kötelezettség) megjelölt telektömbökben telekegyesítés és telekhatárrendezés végezhető, de új beépítés, meglévő épület bővítésének feltétele a teljes tömbre vonatkozó telekalakítás azaz a telekcsoport újraosztása, az építési övezetre meghatározott paraméterek szerint.

Építés, létesítés általános feltételei

6. §

(1)     A település belterületi beépítésre szánt területén építési engedélyt igénylő beruházást megvalósítani csak a teljes közműellátás biztosítása esetén lehet. Ettől eltérni csak a már beépített területen, a még közcsatorna hálózattal nem rendelkező utcákban ill. a telkek jelenlegi beépítésének bővítésénél, átépítési igényénél lehet, ahol átmenetileg a közcsatorna hálózat kiépítéséig közműpótló is alkalmazható. Közműpótlóként vízzáró szennyvízgyűjtő medence létesítése szükséges.  

(2) A település beépítésre nem szánt területén, lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, szállásférőhelyet nyújtó, gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, meglevő épület felsorolt célra történő bővítése ill. funkció váltása csak akkor lehetséges, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható és a villamos energia ellátás, valamint a 42. § szennyvízelvezetésre, a felszíni vízrendezésre vonatkozó előírásai teljesíthetők.

(3) Csapadékvíz idegen ingatlanra nem, közterületen lévő csapadékvíz csatornába (nyílt vízelvezető árokba) csak befogadói nyilatkozat, és az út kezelőjének hozzájárulása birtokában vezethető ki. Ez esetben legkésőbb a használatbavételig a telken keletkező csapadékvíz visszatartása érdekében, műszaki előíráson alapuló, méretezéssel igazolt mennyiség befogadására alkalmas telken belüli tároló kialakítása szükséges. Meglévő csapadékvíz csatorna, nyílt vízelvezető árok, vagy befogadói nyilatkozat, kezelői hozzájárulás hiányában 25 m² vízszintes tetőfelületi vetületként (zöldtető kialakítása esetén 50 m²-enként) valamint 25 m² burkolt felületenként 1 m³ esővíztároló (ciszterna) kialakítása szükséges, vagy ahol a talajszerkezet szikkasztási képessége megengedi, szikkasztó akna is létesíthető, az épületektől min. 2 m védőtávolsággal

(4)     Építés csak olyan építési telken lehetséges, melynek megközelítése közterületként szabályozott útról ill. magánútról biztosítható, mely a szabályozási szélességnek ill. a javasolt szélességnek megfelelően kialakult és az csatlakozik kiépített közúthoz.

(5)     Kerítés létesítésére vonatkozó általános szabályok:

a) szögesdrót kerítés a város egészén nem helyezhető el, szögesdrótos kerítés magasítás, a városközponti, a vegyes és a lakóövezetekben nem létesíthető,

b) csak áttört kerítés létesíthető az 1. sz. mellékletben felsorolt utak menti sarokingatlanok határain (az átlátás védelme miatt) továbbá a városközpont területén,

c) tömör kerítés magassága – a gazdasági területek kivételével – legfeljebb 2,0 m lehet, tömör fa vagy falazott kivitelben építhető.

(6)     Tereprendezés csak úgy végezhető, hogy a szomszédos telekhatártól számított 1 m-es területsávban az eredeti terepszint nem változtatható, kivétel ha a szomszéd telek már eltért az eredeti terepszinttől, akkor a tereprendezést ahhoz igazodóan kell kialakítani.

II. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ HELYI RENDELKEZÉSEK

Általános építési előírások
7. §

(1)     Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható teleknél kisebb méretű, nem „Tak” jellel érintett telektömbben lévő meglévő építési telek is beépíthető, ha az összes egyéb előírás betartható és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

(2)     Amennyiben a lakásokhoz vagy rendeltetési egységekhez előírt gépjárműtárolók száma meghaladja a 20-at, vagy kereskedelmi rendeltetési egységnél a nettó 500 m2 szintterületet, vegyes és lakó területeken az előírt gépjárműtárolók 50 %-át az épület földszintjén vagy terepszint alatt kell elhelyezni.

(3)     A vegyes és lakóterület építési övezeteiben a parkolóhelyek létesítéséről és megváltásáról szóló helyi önkormányzati rendelet illetve az OTÉK által kötelezően előírt parkolószámnak megfelelő bruttó 30 m2/gépkocsi férőhelyet közlekedővel, épületen belül illetve terepszint alatt történő elhelyezés esetén nem kell beszámítani az egyes övezetek részletes előírásaiban meghatározott építhető összes szintterületbe.

(4)     A 2000 m2-t meghaladó bruttó szintterületű középület, kereskedelmi-, szállás-, vagy ipari épületek esetében az épülettel egy időben közterületről látható módon művészeti alkotást (szobor, szökőkút, grafittó, dombormű, relief stb.)  kell létesíteni az erre vonatkozó külön rendelet vagy megállapodás (Településrendezési szerződés) szerinti helyen és feltételekkel.

(5)     Érd teljes területén mozgó jármű, lakókocsi, utánfutó és egyéb közlekedési eszköz építményként nem helyezhető el és elárusítóhelyként sem működtethető.  

(6)     Konténer építmény állandó jelleggel csak gazdasági területen helyezhető el.  Egyéb területeken konténer, felvonulási építmény csak ideiglenes jelleggel, legfeljebb két év időtartamra helyezhető el kizárólag felvonulási létesítmények céljára.

(7)     Az előkert mértéke:

1. a Balatoni út, Bajcsy Zs, Riminyáki, Iparos, Diósdi utak mentén 8,5 méter,
   
2. már beépült területeken az adott utcában, az érintett ingatlan környezetében legalább kettő – a mindenkori hatályos szabályoknak megfelelően épült és a földhivatali ingatlan nyilvántartásban feltüntetett – főépülethez igazodó (kialakult állapot),
3. a többi területen 6,0 méter, ha az egyes övezeti előírások, vagy a Szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkeznek,
   
4. Amennyiben az a-c) pontok szerinti előkertben értékes fa, kút illetve egyéb megőrzésre érdemes építmény áll, az előírt előkert méretétől eltérés lehetséges. 

(8)     Az előkert és oldalkert méretén belül fedett gépkocsitároló, kivéve támfalgarázs – nem létesíthető.

(9)    Az építési vonal – ha az egyes építési övezetek másként nem szabályozzák - az építési hely közterület felé eső határvonala. Új főépületek utca felőli homlokzata hosszának legalább 60 %-a kötelezően az építési vonalra kell, hogy kerüljön.

(10)   Az építési helyen belül több épület is elhelyezhető azonban legalább egy épületnek az utca felöli építési vonalon kell állnia. Átmenő telek esetén ha több épület létesül, mindkét utca építési vonala kötelezően tartandó.

(11)  Melléképület elhelyezésére vonatkozó szabályok:

1. Új épület elhelyezése esetén gépkocsitároló vagy egyéb melléképület csak a főépülettel együtt tervezetten, azzal harmonizáló anyaghasználattal és kialakítással helyezhető el.
2. Már beépített telken melléképületet a főépülethez hozzáépítve, vagy a főépület mögött, annak takarásában szabad elhelyezni, az adott építési övezetre vonatkozó elő- oldal- illetve hátsókert előírásainak megfelelően.  
3. Ahol a hátsókertben meglévő, ingatlan-nyilvántartási térképen feltüntetett melléképület áll, a szomszédos határos telken a hátsókertben is építhető melléképület a meglévővel azonos szélességben, annak takarásával. 

(12) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén 18 m telekszélességig az épületet a telekhatártól 1 m-re kell elhelyezni. 18 m-t meghaladó telekszélesség esetén az épületet a telekhatártól legalább 1 m-re kell elhelyezni.  Meglévő oldalhatáron álló épület esetében az építési hely határa az épület külső oldalfala.

(13) A minimális hátsókert mérete – az övezeti előírások eltérő rendelkezése hiányában – a tényleges építménymagasság, de minimum 6 méter, kivéve ha a hátsó telekszomszédnak a hátsó telekhatáron meglévő épülete van, ez esetben a meglévő épület hátsó falának letakarásával (a hátsókert mérete 0 m) megengedhető melléképület építése. Ha egy oldalhatáron álló beépítési módba sorolt telektömböt határoló utcaszakaszon belül egyetlen olyan közbenső telek van, amely mellett mindkét oldalon ugyanabba az építési övezetbe sorolt saroktelkek találhatók, amelyeken a közbenső telek hátsókerti telekhatára vonalában lévő oldalsó telekhatártól 3,0m-nél kisebb távolsággal elhelyezett (oldalhatáron álló) épületek vannak, akkor a közbenső telek hátsókertjének legkisebb mérete 3,0m lehet.

(14) Az építési hely mélysége a hátsókert vonaláig tart, átmenő telek esetében pedig a másik előkert vonaláig. Amennyiben új út szabályozása nyomán jön létre átmenő telek, az építési hely mélysége a kialakított úttól számított előkert vonaláig tart (tervezett út kapcsán kialakuló tervezett telekhatár 6,0 m előkert figyelembevételével). Zártsorú beépítési mód esetén az építési hely mélysége az építési hely határától számított 15 m, ha a szomszédos zártsorú épület ennél mélyebben épült be, akkor max. abban a mélységben takarhatja le a beépítés a meglévő épületet. 

 (15) A három oldalról közterülettel határolt telken, illetve a két oldalról közterülettel határolt, hegyes-szögű telkeken az előkert legkisebb mélységét a környező építési telkeken kialakult állapotnak megfelelően kell meghatározni. A főépületet úgy kell elhelyezni, hogy legalább két homlokzata építési vonalra essen, amennyiben további épület létesül azok tetszés szerint, de építési vonalon álló homlokzattal valósíthatók meg.

(16)   Ha az építési övezet paramétereiben  „K” – kialakult jelölés szerepel

1. a beépítési mód mellett, akkor a kialakult beépítési mód megtartható, a meglévő épületek eszerint bővíthetők, de új épület csak az előírt beépítési módnak megfelelően helyezhető el,
2. a legkisebb kialakítható telekméretnél, akkor az építési övezet telke tovább nem osztható,
3. A legnagyobb építménymagasság mellett, akkor a telken meglévő épület az előírt építménymagasságot meghaladhatja, de a meglévő épület bővítés esetén ill. új épület építménymagassága az előírt építménymagasságnál nagyobb nem lehet.
   

(17) A zártsorú beépítési mód előírása esetén:

a)   ha a szomszédos telkek nem beépítettek, a tervezett épület az előkert, építési vonal és egyéb előírások figyelembevételével az építési helyen bárhol elhelyezhető,

b)   ha a szomszédos épületek zártsorúan, tűzfallal épültek be, a tervezett épületet is így kell elhelyezni,

(18)   Telken belül a burkolt felület maximum 30 % lehet, kivéve alapellátást is biztosító épület esetében, ahol a burkolt felület nagysága a telek 35 %-a lehet. Gazdasági területen a telken belüli burkolt felület növelhető a beépíthető alapterület rovására, amennyiben a minimális zöldfelület mértéke teljesül.

(19)   Önálló terepszint alatti építményként csak közműaknák, mélygarázsok, és a földdel borított pincék létesíthetők.

(20)  A városkép védelme, a kedvező tájképi megjelenés elősegítése érdekében  Érd beépítésre szánt területein minden 12,5 m-nél magasabb; beépítésre nem szánt területein minden 6 m-nél magasabb elhelyezni kívánt torony- illetve oszlop-szerű építményre városképi sziluettvizsgálat készítése kötelező a 9. sz. Függelékben meghatározott tartalom szerint.

Építészeti előírások
8. §

(1) Oldalhatáros beépítés esetén az épületek fő tetőgerinc vonala utcára merőleges legyen, kivéve ha az adott utcában 3-3 szomszédos telken illetve az utcaképben kialakult oldalhatáros beépítésre ez nem jellemző. 

(2) A meglévő főépületek felújításánál, tetőtérbeépítésnél illetve olyan bővítésnél, melynél az utcai homlokzat magassága nem változik, az övezeti előírásokban meghatározott minimális építménymagasságot nem kell figyelembe venni.

(3)  Közterületre néző homlokzat homlokzatmagassága nem lehet nagyobb, mint az előírt építménymagasság + 1 m.

(4) Az építési övezeteknél meghatározott legnagyobb építménymagasság egyházi és kegyeleti épületek (templom, kápolna) tornyánál figyelmen kívül hagyható.

(5) Zártsorúan beépült telkeken az épületek tömeg- és homlokzatképzését az utcaszakaszra jellemző arányrendszerrel, anyaghasználattal és színezéssel kell megoldani.

(6) Zártsorúan építendő új épület elhelyezése vagy meglévő átalakítása esetén az utcai homlokzatmagasságot úgy kell kialakítani, hogy a csatlakozó párkánymagassága legfeljebb 1,0 m eltéréssel illeszkedjék a szomszédos zártsorú épület párkánymagassághoz.

(7) A gazdasági területen kívül elhelyezendő, átépítésre kerülő épületek homlokzati felületeinek anyagai: tégla, kő, fa, üveg, vakolat lehet. Ez utóbbinál pasztell színeket kell alkalmazni, kerülendő a rikító, a településképet zavaró színek használata.

(8) A beépítésre szánt területen főépület esetében magastető tetőfedéseként az alábbi építőanyagok alkalmazhatók: hagyományos cserép, betoncserép (vörös-vörösesbarna, barna, zöld, antracit), korcolt lemezfedés (fém színekben), bitumenes zsindely ill. cserepeslemez, (vörös, vörösbarna, barna és sötétzöld színben), nád.

(9) A gazdasági területek kivételével nem alkalmazható homlokzati anyagként fémlemez; tetőhéjazatként: hullámpala, szürke tónusú pala, műanyag hullámlemez, ipari fémlemezfedés, PVC szigetelés.

(10) Lakóterületen többszintes tetőterű épület nem alakítható ki.

(11) A lakó- és vegyes építési övezetekben az építési telken, a telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhető melléképítmények: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény és kizárólag a Gip-2 övezetben legfeljebb 6,0 m magas szélkerék.

Zöldfelületek kialakítása

9. §

(1) Az építési övezetekre meghatározott telken belüli minimális zöldfelület arány szerinti zöldfelületet a használatbavételi engedély megkéréséig ki kell alakítani.

(2) A telekre előírt zöldfelületnek – ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek – legalább kétszintűnek kell lennie.

(3) Lakóterületen a gyep vagy talajtakaró növényzetet konyhakerti haszon-növények termesztése is pótolhatja.

(4) A megtartandó, telepítendő fa, fasor szabályozással érintett telkeken az épületek használatbavételi engedélyének megadásáig a fasort el kell telepíteni.

(5) A beültetési kötelezettség 10 m szélességig két sor 6×6 m-es kötésben telepített előnevelt fákból álló fasort és egy cserjesort jelent, minden további 10 m szélesség esetén további egy fasort és cserjesort kell ültetni. A beültetési kötelezettség szerinti növénytelepítést kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani.

(6) A telken belüli megtartandó, telepítendő fasor kötelezettségen legfeljebb 6 m tőtávolságban telepített előnevelt fákból álló fasortelepítést és alatta cserjesor telepítését kell érteni.

(7) A beültetési kötelezettségű területet és a megtartandó, telepítendő fa, fasor által igénybe vett területet a kötelező zöldfelületi arányba be lehet számítani.

(8) Közlekedési célú közterületen levő zöldfelületen a biológiailag aktív felület csak gyalogjárda, kerékpárút és köztárgyak kialakítása céljából burkolható le.

(9) Közterületen fásítás elsősorban a 7. számú függelék szerinti honos fafajokkal történhet.

(10) Meglevő fasorok hiányainak pótlása a fasort meghatározó fafajokkal történhet, kivéve, ha településesztétikai okok, balesetelhárítás, vagy a fák egészségi állapota a fasor teljes cseréjét teszik szükségessé.

(11) Új közutak, utcák kialakításánál

a) 12-15 m szabályozási szélesség esetén legalább egyoldali fasor,

b) legalább 16 m szabályozási szélességtől kétoldali fasor

telepítéséhez kell területet biztosítani.

(12) Fasorok telepítése utcánként azonos fafajokkal egységesen történhet.  

(13) A gyorsan öregedő, törékeny, allergiakeltő pollenű fák közterületi fasor telepítésére nem alkalmazhatók.

(14) Nagy forgalmú utcákban (országos közutak, települési főutak és gyűjtőutak), csak a levegőszennyezést tűrő fafajok ültethetők.

(15) Gyümölcsfák utcai fasorként csak a kiszolgáló utakon ill. lakóutcákban ültethetők. Nem alkalmazhatók azonban a tűzelhalás fertőzésére fogékony gyümölcsfa fajok, fajták.

(16) Légvezeték alatt csak olyan kisnövésű fák ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges.

(17) Telken belül fák és cserjék a telek határától legalább a következő távolságok betartásával ültethetők:

a) 3,0 m-nél magasabbra nem növő cserjék legalább 1,0 m-re,

b) 3,0 m-nél magasabbra növő cserjék és fák legalább 3,0 m-re.

(18) Ha fák kivágása nem a fák elhalása vagy egészségi állapota, a balesetveszély elhárítása, a közegészségügyi szempontok figyelembe vétele miatt történik, akkor a kivágott fák pótlásáról gondoskodni kell.

Közterületek, közterek kialakítása

10. §

(1)    Közterületen pavilon csak ideiglenes jelleggel (az adott rendezvény időtartamára, illetőleg a 22081/2 hrsz-ú Európa sétányon, valamint a 19287 hrsz-ú Diósdi úti aluljáró felett kialakított sétányon lévő közterületi értékesítés idejére) a városképbe illően, a közlekedésbiztonsági előírások figyelembevételével, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának, és a pavilonban dolgozók számára megfelelő illemhely használati lehetőség biztosításával létesíthető.

(2)     A városképi szempontból kiemelt jelentőségű közterületek (Budai út, Velencei út, Fehérvári út, Diósdi út, Balatoni út, Riminyáki út, Bajcsy Zs. Út, Iparos utca, Alsó utca, Felső utca, Molnár utca, Fő utca, Ercsi út, Római út, Mecset utca) továbbá a műemléki környezetben lévő közterületek és a helyi értékvédelmi terület közterületei csak egységes kertépítészeti terv alapján alakíthatók illetve újíthatók fel. A kertépítészeti terv méretaránya legalább M=1:500, egyes részmegoldások esetében M=1:200, M=1:100

Településkép-védelmi terület, Helyi értékvédelmi terület

11. §

(1)     A Településkép-védelmi terület és azon belül a helyi értékvédelmi terület (Ófalu kialakult településszerkezete) az SZT-n és a 2. sz. tervi mellékletben lehatárolt terület.  

(2)     A Településkép-védelmi területen a történeti szerkezet, az utcakép, településkép, a környezettel való szerves, látványbeli kapcsolat megőrzendő. Új épület elhelyezésekor vagy meglévő épület homlokzatát, tetőformáját megváltoztató bővítése esetén a  történeti településképhez való illeszkedés igazolására látványterv készítendő az érintkező közterület(ek) olyan pontja felől, ahonnan az utcaképi változás a legmarkánsabban észlelhető.

(3)  Helyi értékvédelmi területen a területrész szerkezete, úthálózata, telekosztása, a telek utcai határvonala megtartandó, megőrzendő elem. A településszerkezet védelme érdekében lakóterületen telekhatár korrekció csak ott lehetséges, ahol az a tömb kialakult telekszerkezetét jelentősen nem befolyásolja, a telek és a szomszédos telkek kontúrját javítja és legfeljebb a telek területének 15 %-át érinti.

(4)    A helyi értékvédelmi területen a meglévő főépületek újjáépíthetők, az eredeti alapterülettel, párkánymagassággal valamint az eredeti tetőgerinc és forma megtartásával.

(5)   Helyi értékvédelmi területeken új fő rendeltetésű épület fő tömege csak magastetős kialakítású lehet 35-45^o tetőhajlásszöggel.

(6)   A belterületi pincesorok területén a meglévő pincék homlokzatának átalakítása, felújítása csak a helyi építési hagyományokhoz igazodva történhet.

(7)   A helyi értékvédelmi területen épület építése az alább felsorolt helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával engedélyezhető:

          Szerkezet:          hagyományos építőanyag

Tetőhéjalás:        hagyományos égetett cserép, vörös – barna árnyalatban, nád.

          Nyílászárók:       fa szerkezettel, kizárólag: natúr, fehér, sötétzöld, okker, barna színekben.

Homlokzat:         vakolt felület, fehér vagy pasztell színben

(8)    Településkép-védelmi területen a melléképületek, melléképítmények esetében sem alkalmazható tetőhéjazatként: hullámpala, műanyag hullámlemez, bitumenes zsindelyfedés, ipari fémlemezfedés.

(9)    Helyi értékvédelmi területen – a zártsorúan beépített épület részeként kialakított behajtót kivéve – utcáról nyíló garázs nem létesíthető.

(10) Településkép-védelmi területen az épületek utcai homlokzatára látható helyre technológiai létesítmény (pl. klímarendezés, szellőző stb.) nem helyezhető el, az csak az adott épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető.

(11) A településkép védelmének érdekében az 2. sz. mellékletben jelzett helyi értékvédelmi területen, a 6. sz. függelékben lévő helyi egyedi védelem alatt álló építmények ingatlanjain, valamint a 4. sz. mellékleten jelzett városközponti területen lévő ingatlanokon kereskedelmi tevékenység csak az építési szabályoknak megfelelő helyen, és formában kialakított épületben történhet. A rendelkezést nem kell figyelembe venni a 22081/2 hrsz-ú Európa sétány a 19287 hrsz-ú Diósdi úti aluljáró felett kialakított sétány területén lévő közterületi értékesítés, a rendezvények idejére ideiglenes jelleggel telepített pavilonok, berendezések, tárgyak elhelyezésekor, valamint a karácsonyt megelőző fenyőfa árusítás esetében.

Kulturális örökségvédelem

12. §

(1) A régészeti érdekű területeken építési engedélyezéshez vagy bejelentéshez kötött építési munkához kapcsolódó földmunkák csak régészeti megfigyelés mellett végezhetők.  A beruházónak a régészeti megfigyelés érdekében a munkálatok megkezdése előtt 8 munkanappal fel kell vennie a kapcsolatot a régészeti szakfeladatok elvégzésére jogosult szervezettel.  

(2) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken végzendő 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetve a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló engedélyköteles tevékenységek esetén az illetékes örökségvédelmi hatóságot szakhatóságként meg kell keresni.  

Táji és természeti értékek védelme

13. §

(1) Távközlési magasépítmény, adótorony, önálló antenna építmény, önálló reklámépítmény 

1. országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területeken,
2. az ökológiai hálózat övezeteiben,
3. közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeken (Natura 2000 területek),
4. erdőterületeken,

nem létesíthető.

(2) Érd közigazgatási területén – a Különleges Mezőgazdasági üzemi területeket kivéve –  szélerőmű, szélerőműpark nem létesíthető.

(3) Külterületen levő fasorok, mezsgyék, védőerdősávok megőrzéséről gondoskodni kell.

(4) Mezőgazdasági és erdőterületen a hagyományos történelmi tájkarakter védelme érdekében elsősorban a helyi építési hagyományoknak megfelelő tájbaillő épületek építhetők.

(5) A szőlőhegyi tájkarakter védelme érdekében a kertes mezőgazdasági területek egységes építészeti karakterét, a történeti szerkezetét meg kell őrizni.

(6) Külterületi fásítás, erdősítés esetén törekedni kell honos fafajok telepítésére, és honos erdőállományok kialakítására. Az inváziós fa- és cserjefajok alkalmazása kerülendő (ld. 7. sz. függelék 3. pont)

(7) A Duna árterén az árvédelmi, az ökológiai és természetvédelmi, továbbá a tájképvédelmi érdekekkel összhangban gondoskodni kell a természetszerű erdőállományok megőrzéséről, a tájidegen erdőállományoknak honos erdőtársulásokra való fokozatos cseréjéről.

Környezetvédelem

14. §

(1) A város igazgatási területén kizárólag olyan építmények, építhetők, üzemeltethetők, illetve olyan tevékenységek folytathatók, amelyek légszennyezőanyag-kibocsátása a környezetvédelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértékeket nem haladja meg.

[21/2001. (II.14) Korm rend; 14/2001. (V.9.) KÖM-EüM-FVM rendelet]

(2)  A levegő védelme szempontjából védelmi övezetet igénylő építmények (légszennyező források) csak úgy alakíthatók ki, hogy a szomszédos telkek, övezetek, építési övezetek beépítési lehetőségét, területfelhasználását nem korlátozzák.

[21/2001. (II.14) Korm rend]

(3) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor működtethető, vagy építhető, illetve ilyen tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a vonatkozó zajterhelési határértékeket nem haladja meg.

(4) Zajvédelmi szempontból érzékeny területek:

a) különleges területek közül a rekreációs terület,

b) védett természeti területek,

c) egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdők területe,

d) egészségügyi, szociális intézmény, óvoda területe,

e) üdülőépületek.

Zajvédelmi szempontból érzékeny területen az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységtől származó zajterhelés nem lehet több nappal 45 dB; éjszaka 35 dB határértéknél.

(A 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet első sora alapján.)

(5) Kisvárosias, kertvárosias és falusias lakóterületen, zöldterületen, temető, oktatási építmény területén üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységekből származó zajterhelés nem lehet több nappal 50 dB; éjszaka 40 dB határértéknél.

(A 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet második sora alapján)

(6) Nagyvárosias lakóterületen és vegyes területen üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységekből származó zajterhelés nem lehet több nappal 55 dB; éjszaka 45 dB határértéknél.

(A 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM EüM együttes rendelet 1. számú melléklet harmadik sora alapján.)

(7) Zajvédelmi szempontból nem érzékenyek a gazdasági területek, a (4) bekezdésben fel nem sorolt különleges területek, az általános mezőgazdasági terület övezetei, ahol az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységből származó zajterhelés az övezet területén létesített lakóépületek homlokzatánál nem lehet több nappal 60 dB; éjszaka 50 dB határértéknél.

(A 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet negyedik sora alapján)

(8) Zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek a 10. sz. függelékben lehatárolt területek.

A zajvédelmi szempontból fokozottan védett területen az üzemi vagy szabadidős zajforrástól vagy közlekedési létesítménytől származó zaj zajterhelési határértékeit külön rendelet szabályozza.

(9) A település teljes területén állattartás az Önkormányzat állattartási rendelete és a Helyi Építési Szabályzat együttes betartásával lehetséges.

(10) Technológiai eredetű szennyvíz, illetve az üzemek területén összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába csak akkor vezethető, ha előtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározott mértékben az üzem területén megtörtént.

(11) A szabályozási tervlapokon vízgazdálkodási területként szabályozott vízfolyások  medrének felső rézsű élétől számított 50-50 m védőtávolságon belül mezőgazdasági területen új épület nem létesíthető.

(12) A város igazgatási területén tisztítatlan szennyvíz nem szikkasztható el.

(13) A közcsatornával ellátatlan külterületen a keletkező szennyvizet

a) szivárgásmentes, zárt tárolóban kell összegyűjteni, vagy

b) egyedi szennyvíztisztítóban kell megtisztítani.

(14) Egyedi szennyvíztisztító létesítésére engedély csak akkor adható, ha az illetékes hatóságok a tisztított szennyvíz vízfolyásba vezetéséhez, megfelelő vízfelületen vagy növénytelepítéssel való elpárologtatásához, illetve mezőgazdasági, vagy erdőterületre történő kiöntözéséhez hozzájárulnak, és a szennyvíztisztító előírt védőtávolsága a szomszédos telkekre nem fed rá.

(15) Talajmozgatással járó tevékenység során, továbbá a beépítendő területeken a termőréteg védelmét, elkülönített tárolását és újrahasznosítását biztosítani kell.

(16) A gazdálkodó szervezeteknek gondoskodniuk kell a tevékenységükből keletkező veszélyes és nem veszélyes termelési hulladékok hasznosításáról, ártalmatlanításáról.

(17) A város igazgatási területén dögkút, dögtemető nem létesíthető. Dögkonténer a belterület határától legalább 500 m védőtávolság biztosításával létesíthető.

(18) Az üzemi technológia során keletkező veszélyes hulladék átmeneti tárolása a vonatkozó jogszabályok szerint a talaj, talajvíz szennyezése nélkül történhet.

(19) A keletkező kommunális szilárd hulladék szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell. Kommunális szilárd hulladék zárt gyűjtőedényben tárolható.

(20) Veszélyes hulladékok állandó tárolására szolgáló telephely, kommunális hulladéklerakó telep, hígtrágyás állattartó telep a város közigazgatási területén nem létesíthető.

(21) Mezőgazdasági területen

a) autópálya tengelyvonalától számított 100 méteren belül gazdasági épület, 250 méteren belül lakóépület,

b) a 6-os és 7-es főút tengelyvonalától számított 50 méteren belül gazdasági épület, 100 méteren belül lakóépület,

c) egyéb országos közút tengelyétől számított 25 méteren belül gazdasági épület, 50 méteren belül lakóépület

nem létesíthető.

(22) A szennyvíztisztító telep védőtávolságán belül lakóépület, lakás, üdülőépület, kereskedelmi szállásépület, élelmiszer-kereskedelmi és vendéglátó épület nem létesíthető.

(23) Nagylétszámú állattartó telep (Ld. 8. sz. függelék) a belterülettől, a belterülethez kapcsolódó beépítésre szánt területtől 500 méter védőtávolságon belül nem létesíthető.

III. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEKRE

ILLETVE ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

15. §

Érd MJV területén a beépítésre szánt területek használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:

LAKÓTERÜLETEK

Nagyvárosias lakóterület (Ln)

16. §

(1) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

(2)   A lakótelepen a meglévő lakóépületek földszintjén (fogadószintjén) lévő közös használtra szánt, ill. már egyéb célra hasznosított helyiségek használati módjának (rendeltetésének) megváltoztatása – gépkocsitároló és hulladéktároló kivételével – csak akkor lehetséges, ha a hulladéktárolók és egyéb közös kiszolgáló helyiségek (kerékpártároló, babakocsitároló, közműhelyiség, stb.) alkalmasak a rendeltetésszerű használat biztosítására.

(3)   Az övezetben a zártsorúan csatlakozó új épület párkánymagassága meg kell egyezzen a szomszédos épületével.

Kisvárosias lakóterület Lk
17. §

(1)   A kisvárosias lakóövezetben többlakásos lakóépületek helyezhetők el.

(2)   Az övezetekben haszonállattartást szolgáló építmények nem létesíthetők.

(3)   Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

(4)   Az Lk-1 építési övezetben további úszótelket kialakítani nem lehet. Az úszótelkeket a teljes területre vonatkozó telekalakítási terv alapján lehet építési telkekké alakítani, melynek során meglévő utcaként funkcionáló telekrészeket utcákká (közterület vagy magánút) kell alakítani.

(5)   A meglévő úszótelkes beépítés a határoló közterületekről illetve utcaként lejegyzendő területek figyelembevételével, szabadonálló beépítéssé alakítható.  

(6)   Az Lk-1 építési övezetben a meglévő épületek a jelenlegi úszótelken nem bővíthetők.

(7)   Az Lk-1 építési övezetben max. 4 lakásos épületek létesíthetők.

(8)   Az építési övezetben az előkert és a hátsókert mérete min. 2 m.

(9)   A Lk-1/g építési övezetben kizárólag gépkocsitárolók építhetők. A meglévő gépkocsitárolók rendeltetését más célra megváltoztatni nem lehet.

Kertvárosias lakóterületek Lke
18. §

(1)   A kertvárosias lakóterületen a lakóépületen kívül csak oktatási, egészségügyi, szociális, egyházi épület illetve funkció alakítható ki. A már meglévő nem lakó-rendeltetésű épület fenntartható, de nem bővíthető.

(2)   Kertvárosias lakóterületen 1000 m2 telekterületig legfeljebb 1 lakás; 1000 m2 felett legfeljebb 2 lakás építhető. Akkor is építhető 2 lakás, ha az adott telek területe közterületszabályozás miatt csökken 1000 m2 alá. 

(3)   Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően az ott felsoroltakon felül:

a)               az 1. sz. mellékletben felsorolt főutak, települési főutak, gyűjtő- és feltáró utak valamint az Alsó utca menti   kertvárosi lakóövezetekben a lakosság ellátását szolgáló, nem zavaró, jelentős forgalmat nem vonzó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, illetve ilyen funkciójú helyiség (maximum 1 rendeltetési egység), is elhelyezhető, illetve a meglévő helyiségek rendeltetése ilyen célra megváltoztatható, de ilyen funkció  létesítése mellett legfeljebb 1 lakás helyezhető el.

b)                az Lke-9 építési övezetben a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény, illetve egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület is elhelyezhető, a 2000 m2-nél nagyobb területű, a közép, és nagyfeszültségű légvezetékek alatti ingatlanokon.

c)     a városi köztemető körüli, 100 m-en belüli kertvárosi lakóterületeken nem zavaró, jelentős forgalmat nem vonzó, a temetkezéssel összefüggő kereskedelmi, szolgáltató funkciók (virág- és kegytárgybolt, temetkezési iroda –maximum egy rendeltetési egység) elhelyezhető, illetve meglévő helyiségek rendeltetése ilyen célra megváltoztatható, de ilyen funkció létesítése mellett legfeljebb 1 lakás helyezhető el.

(4)   Az építési övezetekben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

(5)   Az építési övezetekben a külön rendeletben meghatározottak szerinti feltételekkel állattartó épületek létesíthetők, melyek összes alapterülete legfeljebb a beépíthetőség mértékének 5 %-a lehet. Állattartó épület oldalhatáron álló beépítésnél a főépület szerinti oldalhatáron; szabadonálló beépítésnél a főépület takarásában helyezhető el. A telek közterületi határvonalától 20 m mélységű területrészén állattartó, építmény állatkifutó, trágyatároló és egyéb – az állattartással összefüggő építmény nem létesíthető.

(6) Az építési övezetekben új épület alapterülete illetve meglévő épület bővítésével létrejövő alapterület nem lehet nagyobb az egyes építési övezetekben előírt legkisebb kialakítható telekmérettel számított alapterület kétszeresénél, kivéve szociális, oktatási, egyházi illetve egészségügyi épület létesül. 

(7) Új épület legnagyobb tagolatlan homlokzati hossza legfeljebb 25 m lehet.  

(8) Az Lke-1/h építési övezetben az SZT-n jelölt „megtartandó faállomány”-al érintett területen a meglévő faállomány megtartandó, új beépítés illetve a „megtartandó faállomány” területét érintő bővítés a telken csak favédelmi terv alapján lehetséges. Favédelmi terv alapján a Szabályozási terven jelölt „megtartandó faállomány” területétől 15 % eltérés lehetséges.

(9) Az Lke-7 jelű építési övezetben az előkert felőli építési határvonalat egyben építési vonalnak kell tekinteni. Az elhelyezendő épületek utcai homlokzatmagassága nem haladhatja meg a legnagyobb építménymagasság mértékét, udvari homlokzatmagassága pedig az utcai homlokzat Balti tenger feletti szintmagasságát.

Falusias lakóterületek Lf
19. §

(1) Falusias lakóövezetben a lakóépületen kívül csak oktatási, egészségügyi, szociális, egyházi épület illetve funkció alakítható ki.

(2) Az építési övezetben 1000 m² telekterületig legfeljebb 1 lakás; 1000 m² felett legfeljebb 2 lakás építhető. Akkor is építhető 2 lakás, ha az adott telek területe közterületszabályozás miatt csökken 1000 m² alá. 

(3) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

(4) Az építési övezetben a külön rendeletben meghatározottak szerinti feltételekkel állattartó épületek létesíthetők, melyek összes alapterülete legfeljebb a beépíthetőség mértékének 5 %-a lehet. Állattartó épület oldalhatáron álló beépítésnél a főépület szerinti oldalhatáron; szabadonálló beépítésnél a főépület takarásában helyezhető el. A telek közterületi határvonalától 20 m mélységű területrészén állattartó épület, építmény állatkifutó, trágyatároló és egyéb – az állattartással összefüggő építmény nem létesíthető.

(5) Új épület alapterülete illetve meglévő épület bővítésével létrejövő alapterület nem lehet nagyobb az egyes építési övezetekben előírt legkisebb kialakítható telekmérettel számított alapterület kétszeresénél, kivéve, ha szociális, oktatási, egyházi illetve egészségügyi épület létesül. 

(6) Új épület legnagyobb tagolatlan homlokzati hossza legfeljebb 35 m lehet.

VEGYES TERÜLETEK
20. §

(1) A településközpont vegyes övezetekben lakóépület, továbbá kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület, igazgatási, egyházi, oktatási, művelődési, sport-, egészségügyi, szociális épületek helyezhetők el. A lakóépületen kívüli funkciók lakóépületben is elhelyezhetők. 

(2) A központi vegyes övezetekben több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek helyezhetők el. Ezen kívül elhelyezhető még vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület, közösségi szórakoztató, kulturális, egyházi, oktatási, sport-, egészségügyi, szociális épület.

(3) A központi vegyes övezetekben önálló lakóépület nem helyezhető el, de igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmények, létesítése mellett az épület szintterületének maximum 50 százalékát lakások, szolgálati lakások létesítésére is fel lehet felhasználni.

(4) Az övezetekben fűrészáru gyártó, fémmegmunkáló, autóbontó, színesfém-felvásárló, hulladékgyűjtő és kezelő, kamion, illetve teherautó parkoló, tüzelő- és építőanyag telep, valamint vegyi feldolgozó műhely, üzem nem létesíthető, a meglévő nem bővíthető. Építőanyag vonatkozásában bemutató terem (pl. szaniteráru, nyílászárók, stb.) létesíthető, azonban önálló raktárépület a Vt-7 jelű építési övezet kivételével nem helyezhető el (az értékesítés csak raktárról történő szállítással valósítható meg).

(5) A településközpont vegyes övezetekben építhető lakás ill. rendeltetési egységek maximális száma az egyes övezetenként meghatározott szintterületi mutatóból és a telek nagyságából számított maximálisan építhető bruttó szintterület 130-al történő osztásából lefelé kerekítve számolt érték. A lakás illetve rendeltetési egység számításnál a 7.§ (3) bekezdés szerint számolt terület nem vehető figyelembe.

(6) A (5) bekezdés szerinti számítás mellett az alábbi építési övezetekben a megengedett legnagyobb lakásszám a következő:

            Vt-1, Vt-1/l, Vt-1/ó, Vt-2, Vt-2/l építési övezetekben:             max. 3 db

            Vt-3, Vt-5, Vt-6, Vt-7 jelű építési övezetben:                         max. 4 db

Kivétel ez alól a 4. számú mellékletben lehatárolt, alább felsorolt területek, melyek esetében csak az (5) bekezdés szerinti számítás alkalmazandó:

1. Parkvárosi alközpont: M7-es – Simító utca – Törökbálinti út – Sóskúti út – Gépész utca – M7-es
   
2. „Pára” területe: Somogyvári utca – Bajcsy-Zsilinszky út – hrsz 6564 DK-i határa – hrsz 6564 és 6562/2 DNY-i határa – hrsz 6562/1 DK-i határa, Salgói utca – hrsz 6585 DK-i határa – Selmeci utca – Somogyvári utca
   
3. Városközpont:  Velencei u. – Elöljáró u. – Hivatalnok u. – Esküdt u. – (Főnök u.) – Elnök u. – Érd-Felső vasútvonal – Tompa M. u. – Erkel F. u. – Sándor u. – Zoltán u. – 13635 hrsz. Ny-i telekhatár – 13636 hrsz. Ny-i és É-i telekhatár– Diósdi u. – Aba u. – Marcella u. – Érd-Alsó vasútvonal – Angyalka u. – Ágota u. – 22257 hrsz. K-i telekhatár – Budai u. –  Emőke u. – Emma u. – Edit u. – Alsó u. – Karolina u. – Felső u. – Katalin u. – Ilona u. – Ercsi u. – 18870 hrsz. D-i telekhatár – 18869 hrsz. D-i telekhatár – Intéző u. – Mérnök u. – 18754 hrsz. ÉK-i és DK-i telekhatár – Érd-Felső vasútvonal – Velencei u.

(7) Vegyes terület építési övezeteiben az egy beruházás keretében öt vagy annál több lakás építése esetén a megv alósítandó lakások méret szerinti eloszlása az alábbi kell legyen:

• legfeljebb a lakások 40%-a lehet kisméretű, de legalább 45 m²-es,
  
• legalább a lakások 40%-a kell közepes méretű legyen, legalább 60 m²-es,
  
• legalább a lakások 20%-a kell a közepesnél nagyobb méretű legyen, legalább 75 m²-es.
  

Több ütemben készülő beruházás esetén a fenti eloszlás minden építési ütemre érvényes kell legyen. A lakások fenti méretébe a lakáshoz tartozó erkély, terasz nem számít bele.

(8) Vegyes terület építési övezeteiben az egy beruházás keretében öt vagy annál több lakás építése esetén lakásonként min. 5 m²-es tároló helyiség alakítandó ki az épületen belül.

(9) Vegyes területeken haszonállattartást szolgáló építmények nem létesíthetők.

(10) Nem lakófunkciójú új épület esetén a reklám berendezéseket illetve cégfelirat helyét az épület homlokzatával együtt kell megtervezni.

(11) Vegyes területek területén az oktatási, egyházi, szociális és egészségügyi épületek, valamint a 10000 m²-t meghaladó bruttó szintterületű, fő rendeltetésében kereskedelmi épületek építési vonal hiányában zártsorú beépítési módú övezetekben az építési helyen belülszabadonállóan is elhelyezhetők.

(12)   A vegyes területeken a telekre előírt zöldfelületnek háromszintűnek kell lennie. [Háromszintűnek akkor minősül a zöldfelület, ha a beültetési kötelezettségű, illetve a fásításra kijelölt telekrészen kívüli zöldfelület minden 150m²-ére

1. legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa és továbbá 
2. legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, és
3. a telek többi, nem burkolt felületen gyep vagy talajtakaró növényzet telepítése megtörtént.

(OTÉK 5. számú melléklet)]

Településközpont vegyes építési övezetek Vt
21. §

(1) Az építési övezetekben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

(2)       A Vt-1, Vt-2, Vt-3, Vt-4 jelű övezetekben, ahol a telek lakóövezet határán helyezkedik el (Lk, Lke vagy Lf) és nem lakóépület létesül, úgy a lakóövezettel határos telekhatáron minimum 2,0 m magas esztétikus tömör kerítést kell létesíteni, továbbá a lakóövezet felé eső telekhatáron a kerítéstől számított 2 m-s sávban lombos növényzet, (cserje, fa) ültetendő.

(3) A Vt-m jelű építési övezet előírásai az alábbiak:

1. Az eredeti kapuzatok helyén az átjárást biztosítani kell.
2. A Magyar Földrajzi Múzeum épületének két oldalán, az új beépítések, csak a védett épületegyüttes funkciójához kapcsolódó, kulturális-szolgáltató funkciójú épületek lehetnek.
   
3. A múzeum hátsó telekhatárán álló tömör kerítésen legfeljebb öt kapu létesíthető, a park és a sétány összekötésével a gyalogosforgalom átvezetése érdekében.
4. Az építési övezet beépíthetőségének tisztázása érdekében elvi építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

(4) A Vt-t övezet területén a kizárólagos funkció a templom, a kapcsolódó építmények és park. Az építési övezeten belül több épület is elhelyezhető. Az építési övezet beépíthetőségének tisztázása érdekében elvi építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

(5) A Vt-4 jelű építési övezetben a főút felőli alsó két szinten csak közcélú rendeltetés létesíthető. A közösségi, közszolgálati és kereskedelmi építmények közterület felőli telekhatárán kerítés nem építhető.

(6) A Budai út menti Vt-4 övezetekben az utcai homlokzatmagasság min. 12,0 m.

(7) A Vt-5 jelű építési övezetben a közösségi, közszolgálati és kereskedelmi építmények közterület felőli telekhatárán kerítés nem építhető.

(8) A Vt-2 jelű építési övezetben a Magyar Földrajzi Múzeum műemlékegyüttes tömbjétől délre lévő tömbben a sétány és az Alsó utca mentén álló épületek sétányra néző homlokzatmagassága max. 10,5 m lehet.

(9) A Vt-6 jelű építési övezetben csak az előírt kialakítható telekméretet elérő telkek építhetők be. Lakás funkció a szolgálati lakások (személyzet számára) kivételével nem alakítható ki.

(10) A Vt-m/M jelű övezet a Minaret telkének kijelölt övezete, ahol a Minaret körül min. 100 m²-es telek alakítandó ki.

Központi vegyes terület Vk

22. §

(1) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

(2)       A Vk-1 övezetben az épületek zárt sora helyenként épületközzel megszakadhat, a terepszint feletti építési helyek közti távolság az építménymagasság legalább kétharmada, de minimum 10,0 m. Ekkor a terepszint feletti építési hely határának a telekhatártól való távolsága min. 3,0 m.

(3)       A Vk-1 övezetben az épület szintterületének max. 50 százalékát lakások létesítésére is fel lehet felhasználni.

(4)       A közösségi, közszolgálati és kereskedelmi épületek közterület felőli telekhatárán kerítés nem építhető.

(5)       A Vk-1 övezetben a legfelső teljes építményszint szintmagassága max. 90 méter lehet.

Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek (Gksz)

23. §

(1)       Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek építési övezeteiben mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, raktározás, kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás  és szolgáltatással összefüggő olyan ipari tevékenység -  melynek a környezeti terhelése nem haladja meg a lakóterületre előírt környezetvédelmi normákat -  céljára szolgáló épület, iroda, parkolóház, üzemanyagtöltő, valamint kivételesen nem gyermekelhelyezésre és betegápolásra szolgáló egészségügyi, oktatási, szociális épület, vagy egyéb közösségi szórakoztató funkciójú építmények is elhelyezhetők.

(2)       Védőövezet igényű gazdasági építmény az üzemanyagtöltő kivételével nem létesíthető. Az üzemanyagtöltő telkén belül a zöldfelület háromszintűként vagy a védőterület  legalább 60%-ában zöldfelületként alakítandó ki.

(3)       Az övezetekben önálló lakóépület nem helyezhető, lakás csak a gazdasági célú épületeken belül alakítható ki a tulajdonos, a használó és a személyzet számára.

(4)       Az építési övezetekben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

(5)      A Gksz-1 építési övezetben az újonnan kialakítandó telkek minimális szélessége 35 méter, minimális mélysége 40 méter.

(6)       A Délibáb utca-Tolmács utca-6.  és 7.sz. elkerülő út között fekvő Gksz-1k gazdasági övezet területén a kizárólagos funkció a kereskedelem és szolgáltatás (üzemanyagtöltő is).

(7)       A Gksz-2 és Gksz-5 jelű építési övezetben az újonnan kialakítandó telkek minimális szélessége 30 méter, minimális mélysége 30 méter.

(8)       A 6-os főút – 6-7. számú elkerülő út – M6-os út – Sulák patak csatornája által lehatárolt területen a meglévő épületek építési helyen kívül eső része megtartható, de az épületek ezen részének szintterülete nem növelhető.

(9)       A Gksz-4 jelű építési övezetben kizárólag kereskedelmi építmények helyezhetők el. Az újonnan kialakítandó telkek minimális szélessége 60 méter, minimális mélysége 80 méter. Az övezetben az ingatlan határán kerítés nem építhető.

(10)     A Gksz-6 jelű építési övezetben az újonnan kialakítandó telkek minimális szélessége 50 méter, minimális mélysége 80 méter. Az elő- oldal- és hátsókert minimális mélysége 10 m, amelynek közterülettel határos területeit legalább 60%-ban fásított zöldfelületként kell kialakítani.

(11) A Gksz-6 építési övezetben üzemanyagtöltő állomás (benzinkút) nem létesíthető. Mélygarázs, pinceszint, terepszint alatti építmény ill. épületrész és építmény. A közműaknák kivételével nem építhető.

(12) A Gksz-8 jelű építési övezetben az újonnan kialakítandó telkek minimális átlagos szélessége 80 méter, minimális átlagos mélysége 100 méter. Az övezetben az agrárgazdálkodáshoz kapcsolódó gazdasági, élelmiszeripari, kereskedelmi és szolgáltató építmények építhetők, a környezetzavaró hatású üzemi méretű állattartás, illetve takarmány- feldolgozás kivételével. Az oldal- és hátsókert minimális mélysége 10 m, a telek közterülettel határos legalább 20 m széles területsávját zöldfelületként kell kialakítani, a telekhatár mentén dupla fasor és cserjesáv létesítésével.

(13)    Az építési övezetekben a telkek lakó-, vagy vegyes- övezethez csatlakozó telekhatára (telekhatárai) mentén tömör falkerítés létesítendő összefüggő védő zöldsáv (beültetési kötelezettségű terület) kialakításával kiegészítve. A zöldsáv minimum 5 méter széles kell, hogy legyen. A tömör falkerítés létesítésétől az érintett szomszédos ingatlan tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozata esetén el lehet tekinteni.

(14)     A telken belüli tevékenység, szabadtéri raktározás a közterületek felé megfelelő takarás (pl. növényzet, tömör kerítés) biztosításával történhet.

(15)     Az építési övezetekben a kötelezően kialakítandó zöldfelületnek háromszintűnek kell lennie.

 (16)    Az építési övezetekben a minimális zöldfelületi értéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítendő.

Egyéb ipari gazdasági területek (Gip)
24. §

(1)       Az egyéb ipari gazdasági terület építési övezeteiben az ipari termelés, ipari szolgáltatás, raktározás célú épület, az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei, valamint kivételesen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, parkolóház, üzemanyagtöltő épület elhelyezhető.

(2)       Az építési övezetekben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

(3)       A Gip-1 jelű építési övezetben az újonnan kialakítandó telek minimális szélessége 40 méter, minimális mélysége 50 méter.

(4)       Az építési övezetekben az elő- oldal- és hátsókert minimális mélysége 10 m.

(5)       A Gip-2 jelű övezetben kizárólag nem jelentős környezetzavaró hatású, egyéb ipari- közmű- és közüzemi funkciók, jelentős területigénnyel bíró közműtelephelyek (vízmű, szennyvíztisztító, elektromos transzformátor telep, alállomás, gázfogadó, hőközpont), valamint a hírközlés építményei és berendezései helyezhetők el. A területen kivételesen elhelyezhetők a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális funkciójú építmények.

(6)       Az övezetekben az építési telken, építési területen álló épületek mellett a telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhető melléképítmények, a Gip-2 jelű övezet kivételével: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kerti építmény.

(7)       A Gip-2 jelű építési övezetben az építési telken, építési területen álló épületek mellett a telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhető melléképítmények: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kerti vízmedence, napkollektor,  ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.

(8)       Védőövezet igényű építmény telkén belül a zöldfelület háromszintűként vagy a védőterület  legalább 60%-ában zöldfelületként alakítandó ki.

(9)       A telken belüli tevékenység, szabadtéri raktározás a közterületek felé megfelelő takarás (pl. növényzet, tömör kerítés) biztosításával történhet.

(10)     Az építési övezetekben a kötelezően kialakítandó zöldfelületnek háromszintűnek kell lennie.

(11)     Az építési övezetekben a minimális zöldfelületi értéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítendő.

(12)     A Gip-3 jelű építési övezetben

            a)  kivilágítást igénylő szabadtéri építmény, fényreklám nem létesíthető,

            b) építmény elhelyezéshez természetvédelmi követelményeket tisztázó elvi engedély szükséges,

       c) a Szabályozási terven jelölt megtartandó zöldfelületen a meglévő zöldfelületet természetes állapotában kell fenntartani.

Különleges terület – Temető területe Kt

25. §

(1) A temető területén csak a temető funkciójával összhangban lévő építmény helyezhető el.

(2) Az építési ö vezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

(3) A temető előírt 30 m széles védősávjában urnafal, valamint urnasír kialakítható. A meglévő temető telkén belül, a lakóterülettel határos telekhatárok mentén min. 10 m széles védőfásítás, vagy min. 1,6 m magas tömör kerítés létesítése szükséges.

Különleges terület – Sportolási célú területek KSp
26. §

(1) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

(2) Az övezeten belül a sportolás céljait szolgáló építmény helyezhető el.

Különleges terület – Rendezvény és sport központ  K-Rsk

27. §

(1) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

(2)   Az építési övezeten belül a sportolási, rekreációs, kulturális,- rendezvénytermek és szórakoztató épületek és az ezekhez kapcsolódó kereskedelmi, szállásépület, szolgáltató, vendéglátó építmények épületei, építményei helyezhető el.

(3)   Az építési övezet területén kialakított zöldfelület felét egybefüggő fásított zöldfelületként kell kialakítani. A zöldfelület kialakítását kertépítészeti tervben kell meghatározni és kertészeti kiviteli terv alapján készülhet el.

Különleges terület – Rekreációs területek Kr

28. §

(1)   Az építési övezetek a rekreációs létesítmények funkciójával összhangban lévő építmények elhelyezésére szolgálnak. Lakás csak a tulajdonos, a használó és a személyzet számára alakítható ki.

(2)   Az építési övezetekben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők: 

(3)   A Kr-2 jelű építési övezetben a rekreációs funkcióhoz kötődő állattartás – lovaglás, haszon- és díszállatbemutató – építményei is elhelyezhetők, az egészségügyi és környezetvédelmi szakhatósági előírásoknak megfelelően.

(4)   A Kr-3 jelű építési övezetben csak olyan rekreációs funkciójú épület, építmény helyezhető el, mely a területen található kulturális örökségvédelmi – helytörténeti – kultúrtörténeti emlékekkel összhangban vannak. A beépítés és az épület környezeti és városképi illeszkedésének feltételeit valamint az értékek bemutathatóságát és integrálhatóságát a rekreációs hasznosításba elvi építési engedélyezési tervben kell igazolni.

(5)   A Kr-4/k építési övezetben a kikötői építmények és a kikötő funkcióhoz kapcsolódó vendéglátó és szolgáltató épületek helyezhetők el.

(6)   A Kr-5 jelű építési övezetben

       a) kivilágítást igénylő szabadtéri építmény, fényreklám nem létesíthető,

       b) építmény elhelyezéshez természetvédelmi követelményeket tisztázó elvi engedély szükséges,

       c) a Szabályozási terv szerinti megtartandó zöldfelületet természetes állapotában kell fenntartani.  

Különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezet Km
(mezőgazdasági majorok)
29. §

(1)   A különleges mezőgazdasági üzemi terület a mezőgazdasági üzemi építmények, mezőgazdasági termeléssel összefüggő kutatási, kereskedelmi, szolgáltató és agrárturisztikai (pl. lovasturisztikai) célú építmények elhelyezésére szolgáló Km jelű építési övezet.

(2)   Mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteiben kialakíthatók a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások is, de önálló lakóépület nem építhető.

(3)   A területen belül csak olyan kereskedelmi, szolgáltatási és gazdasági tevékenységi célú épületek létesíthetők, amelyek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból az állattartással összeegyeztethetők.

(4)   Különleges mezőgazdasági üzemi terület övezeteiben az építményelhelyezés feltételei a következők:  

(5)   A rendelet elfogadása előtt már kialakult 5000 m2-nél kisebb telkek beépíthetők..

(6)   Új épület a telekhatártól legalább 10 m távolságban létesíthető.

(7)   Állattartó telep létesítése csak a környezetvédelmi és közegészségügyi követelményeket tisztázó elvi építési engedély alapján lehetséges.

Különleges terület – Hulladékkezelő, városüzemeltetési terület Kh
30. §

(1) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

(2) Az építési övezeten belül a városüzemeltetési és a városi hulladékgazdálkodási célú építmények létesíthetők (hulladékudvar, komposztálótelep).

(3) A telekhatárok mentén 20 m szélességben beültetési kötelezettség szerinti zöldfelületet kell kialakítani.

 Különleges terület – A meglévő pincesorok területe Kp
31. §

(1) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

(2) Az övezeten belül a pincék, présházak (pincével egybeépített gazdasági épület) kizárólag a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően építhetők illetve újíthatók fel. A pincékben lakások nem alakíthatók ki.

(3) A meglévő présházak átépítése, felújítása illetve új présház építése során a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) a présház építménymagassága 3,5 m-nél nagyobb nem lehet,

b) nyeregtetős, 40-45º hajlásszögű tető létesíthető,

c) alapterülete nem haladhatja meg a 40 m²-t.

Különleges közműterületek Kk

32.§

(1) A Kk jelű építési övezetek a jelentős területigénnyel nem rendelkező közműterületek (átemelő, gázfogadó, vízmű stb.) elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet telkein csak a rendeltetéssel összefüggő építmények helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben az építményelhelyezés feltételei a következők:

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK

33. §

(1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkoló) – közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményeik, továbbá a közművek és hírközlési, és reklám építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területek övezeti besorolása a tervben:

Köu – közutak területe

Kök – vasutak területe

(3) Az úthálózat keresztmetszeti méretét úgy kell megtervezni, hogy biztosítsa a tűzoltási felvonulási területet, kielégítsék az OTÉK előírásait, továbbá a közlekedési szakhatósági előírásokat.

(4) A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak (Köu), a vasúti területek (Kök) a hozzájuk tartozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.

(5) A közutak és vasutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.

(6) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:

a)  M6 és M7 autópálya: K.I. 
b) 6. és 7. sz. főút: külterületi szakasza K.III, a településen áthaladó belterületi szakasza B.III.a.
c) A közigazgatási területen áthaladó összekötőutak:

külterületen K.V.,

            belterületen B.IV.b.

d) Települési főutak:                              külterületen K.V., B.IV.c.       
e) Gyűjtőutak:                                      külterületen K.VI., belterületen B.V.   
f) Kiszolgáló (lakó)utak:                        B.VI.d
g) Gyalogos utak, terek:                       B. X.

(7)       Közforgalom számára megnyitott magánútra a közterületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(8)       A közterületi parkolókat növényzet telepítésével, fásítással kell kialakítani, az OTÉK, illetve  Érd Megyei Jogú Város parkolást szabályzó rendeletének megfelelően.

(9)       A tehergépjármű, kamion és autóbusz-tároló telephelyet lakott területtől és szálláshely szolgáltató épülettől legalább 100 m távolság megtartásával kell kijelölni.

(10)     A közúti közlekedési övezet (Köu) telkein csak szabadon álló beépítéssel és legfeljebb 5%-os beépítettséggel létesíthető közúti közlekedéssel összefüggő épület, építmény, a közvetlen környezetében levő, vele határos övezetek egyéb építési előírásaira tekintettel. A közlekedési területen belül a műtárgyakat, a közműveket, a közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak beláthatóságát ne zavarják.

(11)     A vasúti területeken belül a vasúti és a közúti üzemi célú építmények és épületek helyezhetők el. A vasúti terület belterületi szakaszán az előzőeken kívül a következő építmények helyezhetőek el: Állomásépület a kapcsolódó raktározási, karbantartási, igazgatási, szociális épülettel, szolgálati lakás, és az áruszállítással kapcsolatos szolgáltatási, raktározási építmények. Az utazóközönséget kiszolgáló-ellátó funkciók (várótermek, kereskedelmi, szolgáltató) csak az állomásépületen belül alakíthatók ki.

(12)     A közlekedési területeken belül bármilyen építmény elhelyezése csak az illetékes közlekedési hatóság hozzájárulásával lehetséges.

(13) Közterületek, közutak illetve közhasználatra megnyitott magánutak alatt csak:

1. a közműépítmények,
2. a térszín alatti közúti és gyalogos aluljárók, gyalogos passzázsok és
3. a térszín alatti közcélú teremgarázsok helyezhetők el.
   

(14) Közforgalomnak megnyitott magánút zsákutcaként, forduló nélkül legfeljebb 6 telek kiszolgálására min. 6 m-es szélességgel létesíthető; 6 teleknél több telek kiszolgálására csak min. 9 m szélességű út létesíthető, zsákutca esetében a vonatkozó szabványoknak megfelelő fordulási sugarú forduló kialakításával.

(15)     A felszíni parkolóhelyet fásítani kell. A fásítást a fa életben maradásához szükséges, de min. 1m² termőhely biztosításával, minden megkezdett 4 db parkolóhely után 1 db, lehetőség szerint nagy lombkoronát növelő, az élőhely adottságainak megfelelő igényű, legalább kétszer iskolázott fa telepítésével kell megvalósítani.

ZÖLDTERÜLETEK (Z)

34. §

(1) Zöldterület a Szabályozási Terven Z jellel szabályozott jellemzően növényzettel fedett közterület.

(2) A Z-0 jellel szabályozott zöldterület területén épület nem létesíthető. Az övezetben elhelyezhetők a szabadidő eltöltését szolgáló épületnek nem minősülő pihenési, sportolási, játszótéri létesítmények, sétautak, kerékpárút és köztárgyak.

(3) A Z-1 jellel szabályozott zöldterület területén a (2)-es bekezdés szerinti építmények, és a közpark funkciójához illeszkedő a szabadidő eltöltését a játékot, a sportolást szolgáló épületek  továbbá vendéglátó épület helyezhetők el.

(4) A Z-2 jelű városi szintű közpark területén a (2) és a (3) bekezdés szerinti építmények, továbbá közösségi szórakoztató épület (rendezvényközpont) vendéglátó épület, sportépítmény és a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.

(5) A Z-1, Z-2 jelű övezet területének legfeljebb 2 %-a építhető be. Az épületek szabadonállóan, a Z-1 övezetben legfeljebb 3,5 m építménymagassággal, a Z-2 övezetben legfeljebb 6 méter építménymagassággal alakíthatók ki.

(6) A Z-0, Z-1 jelű zöldterület legalább 50%-át, a Z-2 jelű zöldterület legalább 70%-át  biológiailag aktív felületként növényzettel fedetten kell fenntartani illetve kialakítani.

Közpark létesítése, teljes felújítása vagy átalakítása kertépítészeti terv alapján történhet.

(7) A Zke jelű kegyeleti park övezetében a kegyeleti park funkciójához illeszkedő műtárgyak alakíthatók ki.

(8) A Fundoklia-völgy Z-0 jelű övezetében csak sétaút (tanösvény) és pihenőhely valamint a 4144 hrsz-ú telken a tanösvény jellegével harmonizáló fa esőház alakítható ki.

(9) A Z-VK jelű övezet (városközponti fásított sétány, köztér) előírásai


1. Az övezet telkén a pihenést szolgáló berendezések-építmények (pad, pergola, szökőkút, szobor, térplasztika, kerékpártároló, stb.) helyezhetők el. A sétány burkolt felülete kizárólag természetes kő vagy térkő elemekből készíthető.
2. A terek megvilágítása egységes világítótestekkel és lámpaoszlopokkal lehetséges.
3. Az Alsó és Felső utcában terepszint alatt mélygarázs létesíthető. A mélygarázs felett a kialakítandó fás zöldfelületek számára legalább 0,4 m földtakarás kötelező.
4. Az övezet területén épület nem helyezhető el (a mélygarázsok kijáratainak kivételével). Az övezetben meglévő épület (Helytörténeti Gyűjtemény) felújítható, de bővítése nem lehetséges.
5. Az Alsó és Felső utcai köztereket legalább 20%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani, a mélyparkoló fölötti sétányon is legalább 20%-os növényzeti fedettség biztosítandó.
6. Az Alsó utcai harangot meg kell tartani. A Vt-t övezet területén és az Alsó utcában található patak tájépítészeti feltárását, térbe illesztését biztosítani kell. Csobogó, szökőkút, egyéb vízfelületek elhelyezését biztosítani kell.
   

ERDŐTERÜLET (E)
35. §

(1) Erdőterület a Szabályozási Terven “E” jellel szabályozott erdők és a rendezési terv szerinti tervezett erdők területe.

(2) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából:

          a) védelmi (E_v),

          b) elsődlegesen védelmi, másodlagosan turisztikai (E_{v (e)})

          c) egészségügyi, szociális, turisztikai (E_e)

övezetekre tagolódik.

(3) Védelmi rendeltetésű erdőterület övezeteiben (E_v), (E_v(e)) épületet elhelyezni nem lehet. Az OTÉK 32. §-a szerinti építmények akkor helyezhetők el, ha azok az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

(4) Csúszásveszélyes területen lévő védelmi rendeltetésű erdőterületen csak a csúszásveszély elhárítását szolgáló építmények létesíthetők az illetékes természetvédelmi hatósággal egyeztetve.

(5) Az elsődlegesen védelmi, másodlagosan turisztikai rendeltetésű hullámtéri erdőterület (E_v(e))jelű övezetében elhelyezhetők a vízgazdálkodás, vízkárelhárítás építményei, továbbá sétaút, tanösvény, pihenőhely, erdei tornapálya.

(6) Egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterület övezeteiben (E_e) a közjóléti erdő rendeltetésének megfelelő erdőgazdálkodási, erdei turisztikai célú építmények továbbá erdei tó létesíthető, ha az illetékes erdészeti hatóság az erdőt elsődlegesen közjóléti rendeltetésbe sorolta.

(7) Az E_e jelű övezet területén épületek a következő feltételekkel létesíthetők:

          a) a beépíthető telek területe legalább 100 000 m² (10 ha),

          b) a beépítettség mértéke legfeljebb 5%,

          c) a beépítési mód: szabadonálló,

          d) az épületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m

          e) az előkert, oldalkert, hátsókert legalább 10 méter

(8) Erdőterületen 35-45º hajlásszögű nyeregtetős épületek alakíthatók ki.

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK

36. §

(1) A mezőgazdasági terület a hagyományos mezőgazdasági használat megtartása, a termőföldvédelem, a természeti és kulturális örökségi értékek védelme, a felszíni vizek védelme, és a városfejlesztés érdekeinek érvényesítése céljából, a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:

a)    általános mezőgazdasági terület,

b)    kertes mezőgazdasági terület,

c)    korlátozott használatú mezőgazdasági terület.

(2) Mezőgazdasági területen erdő létesíthető, de az erdőterületre vonatkozó szabályozás csak akkor alkalmazható, ha a rendezési terv módosításával az erdő erdőterület övezetébe kerül.

(3) A terepszint alatti építmény alapterülete, ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek, nem haladhatja meg a telek területének 1%-át, de nem lehet több 300 m²-nél.

(4) A mezőgazdasági terület övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges. Ha a szennyvíz a közcsatornába nem vezethető, akkor zárt szennyvíztárolót kell kialakítani, vagy egyedi szennyvíztisztítót kell létesíteni.

(5) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben, továbbá korlátozott használatú mezőgazdasági területen birtokközpont nem létesíthető.

(6) Mezőgazdasági terület övezeteiben legfeljebb 1,8 méter magas áttört kerítés létesíthető.

(7) A rendelet hatálybalépése előtt a földhivatali nyilvántartás szerint már meglévő lakóépületek felújíthatók.

Általános mezőgazdasági terület (Má-1, Má-2)
37. §

(1) Általános mezőgazdasági terület az árutermelő gazdálkodásra alkalmas Má-1, Má-2 jellel szabályozott mezőgazdasági terület.

(2) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos lakófunkció, szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás és agrár turizmus építményei létesíthetők, de az Má-2 övezetben nagylétszámú állattartótelep nem létesíthető.

(3) A telekosztással kialakítható legkisebb telek területe 10 000 m².

(4) Ált alános mezőgazdasági terület övezeteiben az építményelhelyezés területi feltételei a következők:

a) 1500 m²-nél kisebb telken épület nem létesíthető

b) az 1500-10 000 m² közötti területű telken csak a növénytermesztés célját szolgáló legfeljebb 4,5 m gerincmagasságú fóliasátor, üvegház, továbbá földdel borított pince létesíthető,

c) a legalább 10.000 m² (1 ha) területű szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágú telken elhelyezhetők a (2) bekezdés szerinti szőlő-, gyümölcs-, kertgazdálkodáshoz kapcsolódó gazdasági épületek;

d) a legalább 50.000 m² (5 ha) területű telek területén művelési ágtól függetlenül elhelyezhetők a (2) bekezdés szerinti gazdasági épületek;

e) a legalább 100.000 m² (10 ha) területű telken a gazdasági épületeken kívül elhelyezhető lakóépület, lakás is.

(5) A (4) bekezdés c) pontja szerint az építmény kialakítása szempontjából szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágú a földrészlet, ha a területének legalább a 70%-a szőlő, gyümölcsös vagy kert művelésű. A művelési ágra vonatkozó feltétel teljesülését az építtetőnek kell igazolnia.

(6) Az épületeket a telek határától legalább 10 m előkert, oldalkert és hátsókert biztosításával lehet elhelyezni

(7) Az építmények a telek legfeljebb 3%-os beépítésével szabadonállóan alakíthatók ki,

(8) A gazdasági épületek építménymagassága legfeljebb 7,5 m, lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.

(9) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben, ha az építtető tulajdonában álló telkek (termőföldterületek) összes területe a város igazgatási területén eléri a 10 ha-t, akkor az egyik legalább 1 ha területű telken birtokközpont létesíthető, ahol a (2) bekezdés szerinti építmények a következő feltételekkel is elhelyezhetők:

a)    a beépíthető telek területe 10000 m² ,de legfeljebb 30.000m²;

b)    a beépítettség mértéke a beszámított telkek összterületének 3%-a, de nem lehet több a birtokközpont területének 30%-ánál;

c)    a zöldfelület mértéke legalább 40%.

(10) A (8) bekezdés szerinti birtokközpont beépíthetőségébe beszámított telkek (földrészletek) területére vonatkozóan az OTÉK 29. § (6) bekezdés szerint kell eljárni.  A résztulajdon a birtokközpont kialakításába csak akkor számítható bele, ha a többi érintett tulajdonos a teljes telekre az építési tilalom bejegyzéséhez hozzájárul.

(11) Birtokközpont a belterülettől, tervezett belterülettől legalább 500 m-re létesíthető.

(12) Mezőgazdasági területen új lakás, lakóépület csak akkor létesíthető, ha

a) az árutermelő mezőgazdasági üzemi tevékenység épületei megépültek,

b) a lakás vagy lakóépület rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvizet, villamos energia ellátást, a keletkező hulladék és szennyvíz elszállítását vagy ártalommentes elhelyezését, továbbá a gépjárművel történő állandó megközelítést a tulajdonos vagy használó biztosítani tudja.

(13) Nagy létszámú állattartó telep (ld. 8. sz. függelék) létesítésének feltételeit a környezetvédelmi és közegészségügyi követelményeket tartalmazó elvi építési engedélyben kell tisztázni.

(14) Az övezet azon telkein, ahol a szabályozási terv halomsírt (kunhalmot) jelöl, építmények elhelyezéséhez természetvédelmi és kulturális örökségvédelmi követelményeket tisztázó elvi engedély szükséges.

Kertes mezőgazdasági terület (Mk)

38. §

(1) Kertes mezőgazdasági terület a vegyes kert-, szőlő-, gyümölcsgazdálkodást és a pihenést szolgáló Mk jellel szabályozott mezőgazdasági terület.

(2) Kertes mezőgazdasági terület Mk-1 jelű övezeteiben elhelyezhető egy gazdasági épület, amely ideiglenes tartózkodásra is alkalmas présház és tárolás célját szolgáló épület lehet. Elhelyezhető továbbá legfeljebb 60 m² terepszint alatti önálló építmény.. Új lakóépület és állattartást szolgáló építmény nem létesíthető, de a rendelet hatályba lépésekor már meglévő lakóépület új, önálló lakást nem eredményező átalakítása, legfeljebb 1 alkalommal, 25 m2-rel történő bővítése és felújítása lehetséges, azonban az ingatlan beépítettsége a bővítéssel együtt sem haladhatja meg a 3%-ot.    

(3) Az Mk-2 jelű övezet területén épület nem létesíthető.

(4) Az Mk-1 övezetben az építményelhelyezés feltételei a következők:

a) a beépíthető telek területe legalább 1500 m², átlagos szélessége legalább 9 m,

b) telekosztással kialakítható telek területe legalább 1500 m², szélessége legalább 14 m,

c) a beépítési mód: szabadonálló.

d) a beépítettség mértéke a telek területének 3%,-a, de legfeljebb 60 m² lehet,

e) legfeljebb 3,5 m építménymagasságú 40-45º hajlásszögű, nyeregtetős épületek létesíthetők,

f) az épületek legalább 8 m előkert és legalább 3 m oldalkert biztosításával építhetők,

g) Az övezet Szabályozási terven jelölt csúszásveszélyes területén épület nem létesíthető

h) Az épület tetőhéjazatra természetes színű és természetes anyagú égetett cserép vagy annak színével megegyező egyéb tetőhéjazat lehet.

(5) Kertes mezőgazdasági területen vízvezeték csak a csatornahálózat kiépítésével egyidejűleg létesíthető.

(6) Az övezet azon telkein, ahol a szabályozási terv halomsírt (kunhalmot) jelöl, építmények elhelyezéséhez természetvédelmi és kulturális örökségvédelmi követelményeket tisztázó elvi engedély szükséges. 

Korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko)

39. §

(1)   Korlátozott használatú mezőgazdasági területek a táj- és természetvédelmi, ökológiai, tájkarakter-védelmi, vízminőség-védelmi szempontból érzékeny, továbbá a távlati városfejlesztés érdekében biztosítandó Mko jellel szabályozott mezőgazdasági területek.

(2)   A területen telekosztással kialakítható telek (földrészlet) területe 10 000 m²-nél kisebb nem lehet.

(3)   Az Mko jelű övezetek területén épületek nem létesíthetők.

Vízgazdálkodási terület

40. §

(1) Vízgazdálkodási terület:

a) a vízmedrek területe;

b) az árvízvédelmi töltések területe;

c) a vízmű területek;

(2)     A vízmederként (V) szabályozott övezeteken:

a) a patakok területén csak a vízgazdálkodással összefüggő műtárgyak;

b) a Duna szabályozott területén a vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, a vízi közlekedés, a vízi sportolás, a horgászat műtárgyai helyezhetők el.

(3) Az árvédelmi töltések szabályozott övezetében (V-t) csak az árvíz elleni védelem műtárgyai alakíthatók ki.

(4) Vízművek övezetében (V-v) csak a rendeltetésüknek megfelelő építmények létesíthetők.

(5) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, víztároló, vízállásos terület, vízelöntéses terület, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján az illetékes Vízügyi Igazgatóság (továbbiakban: VIZIG) engedélyével szabad.

KÖZMŰVEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

41 .§

(1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, távhőellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági-, védőtávolsága számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani.

(2) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, továbbá bármi egyéb okból funkciót vesztett, feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

(3) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében, az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, továbbá a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy a zöldfelületi előírásokban meghatározottak szerinti utcai fasorok telepítését ne akadályozzák meg.

Víz, szennyvíz, csapadékvíz

42. §

(1) A vízbázisok védelmének biztosítására kijelölt hidrogeológiai védőterületen belül a vonatkozó jogszabály szerint előírt  területhasznosítási korlátozást figyelembe kell venni.

123/1997. (VII.18.) Korm. Rendelet 5. sz. melléklete

(2) Hidrogeológiai védőterület kijelölésével nem rendelkező mélyfúrású kutak körül 10 m-es sugarú kört belső védőterületként kell kijelölni és arra a területre a vonatkozó jogszabály belső védőterületre előírt területhasznosítási korlátozást figyelembe kell venni.

123/1997. (VII.18.) Korm. Rendelet 5. sz. melléklete

(3) Ha a közhálózatról a tüzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tüzivíz tározó létesítése, vagy a tüzivíz igény csökkentése szükséges. Építési engedélyt igénylő beruházás csak a szükséges tüzivíz ellátás biztosításával valósítható meg.

(4) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:

a) A talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg –rövid időre- sem megengedhető.

b) A nyílt árkokra, patakokra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

c) A település beépítésre nem szánt területén illetve a külterületi gazdasági területeken elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:

 ca) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3 m³-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor a térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket szigorúan –ellenőrzötten- vízzáró szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani. Erre csak akkor és ott van lehetőség, ahol a szennyvízgyűjtő medence, szippantó kocsival történő megközelítési lehetősége megfelelően kialakított útkapcsolattal biztosítható. Ha a közcsatorna hálózat kiépítése a beépítésre nem szánt területen 100 m távolságon belülig megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat a közcsatornára rá kell kötni, ettől eltérni csak azoknak az ingatlanoknak lehet, amelyek korábban víznyomás próbával igazolt vízzáró gyűjtőmedencét építettek és a medencéből a szennyvíz elszállíttatását számlákkal igazolni tudják. Ez a rákötési mentesség nem vonatkozik azokra az ingatlanokra, amelyeknek már az építési engedélyben is rögzítették a közműpótló használhatóságának átmeneti jellegét.

 cb)  a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 3 m³-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, egyéb előírások nem tiltják, az illetékes ÁNTSZ és a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: KÖTEVIFE) hozzájárul a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőtávolság igénye nem nyúlhat túl az engedélyt kérő telkén. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes VIZIG meghatároz.

(5) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani. Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz kezelése-elhelyezése egyedi megoldást igényel, amelyhez a szakhatóságok (ÁNTSZ, KÖTEVIFE) engedélyének a beszerzése is szükséges.

(6) Közvetlen az élőfolyásba az ipari-vállalkozási-gazdasági területekről, ipari eredetű szennyvíz csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel –az abban előírtak szigorú betartásával- vezethető be.

(7) A szennyvíztisztító telep védőtávolság igénye 150 m. A védőtávolságon belül élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, élelmiszer, gyógyszer nem állítható elő, nem tárolható, nem csomagolható és nem forgalmazható.

(8) A szennyvízgyűjtő hálózatra telepített bűzzáróan kivitelezett szennyvízátemelő műtárgy 20 m-es, szagtalanító nélkül 150 m-es védőtávolság biztosítását igényli, amelyen belüli területhasznosításra ugyan azok a korlátok vonatkoznak, mint a szennyvíztisztító telep védőtávolságán belülre.

(9) A Duna mentén 10 m-es, további állami kezelésű vízfolyások, patakok mentén a part élétől min 6-6 m-es, az egyéb önkormányzati kezelésben lévő vízfolyás part éleitől min 3-3 m, a nyílt árkok mentén 2-2 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó.

(10) A Duna árvízvédelmi létesítményének lábától 10-10 m-es sáv szabadon hagyandó árvízi védekezésre. Az árvízvédelmi létesítmény lábától a mentett oldalon 110 m-es sáv fakadóvíz előfordulásával kell számolni, a hullámtéri oldalon 60 m-es sávon belül gödröt ásni, bármilyen kitermelést végezni csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával lehet.

(11) Vízállásos, vízelöntéssel veszélyeztetett területen építeni csak az árvíz- és belvíz elleni védelem teljes körű megvalósulása esetén szabad.

(12) A jelenlegi árterületek, a hullámtér jogszabályban megengedett hasznosításától eltérő hasznosítás csak akkor lehetséges, ha az árvíz elleni védelem már kiépült, illetve megoldott és azt az illetékes hatóságokkal is engedélyezett módon tették, továbbá a terület szükséges átminősítése is megtörtént.

(13) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(14) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás megvalósítási szándéka esetén. A beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. Amennyiben a csapadékvíz veszélyeztetés nélkül a végbefogadóig nem vezethető el, akkor helyben létesítendő záportározóval kell a víz-visszatartást megoldani.

(15) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. "Zöld" parkoló létesítése tilos.

(16) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

(17) Elválasztott rendszerű csapadékvíz elvezetést kell építeni. A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. Egy telekre csak és kizárólag egy áteresz létesíthető (gépkocsi és gyalogos beközlekedést is figyelembe véve!). Az áteresz szélessége telkenként nem lehet 3,5 m-nél nagyobb. A kocsi behajtó kerékfogó szegélye 10 cm-nél jobban nem emelkedhet ki a kocsi behajtó felszínéről és 6 cm-nél nem lehet szélesebb a szegély. A nyílt árok fenekét és max. 50 cm magasságig az oldalát szint-, medertartás és a karbantarthatóság érdekében burkolni kell.

(18) Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen az árok telkenkénti 3,5 m-nél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem lehetséges, sem parkolási, sem közlekedés fejlesztési cél érdekében.

Energia, távközlés

43. §

(1) Belterületen, beépítésre szánt új fejlesztési területeken új közép-, kisfeszültségű, közvilágítási villamosenergia ellátási valamint hírközlő hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) A rendelet 5. sz. mellékletében szereplő területeken, illetőleg utak mentén, a településkép védelme érdekében új hálózat létesítése, és a meglévő hálózat rekonstrukciója csak földkábeles megoldással lehetséges.

(3) Belterület, már beépített területén - a (2) bekezdésben említettek kivételével - , valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamosenergia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(4) Beépítésre nem szánt területen egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. A közös oszlopsoron történő elhelyezéstől csak érintésvédelmi okokból lehet eltekinteni.

(5) A (3) és (4) bekezdésben említett előírások a meglévő hálózat rekonstrukciójára is vonatkoznak. 

(6) Beépítésre szánt területen új villamosenergia ingatlan-bekötést – ezzel együtt a hírközlő bekötést is - csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

(7) Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(8) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

(9) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

(10) A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területén, a Városközpont és az alközpontok térségében valamint Ófalu teljes területén új vezetékes elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(11) Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(12) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

IV. FEJEZET

EGYEDI TERÜLETEK SPECIÁLIS ELŐÍRÁSAI

A Városközpontra vonatkozó részletes előírások

44. §

Velencei u. – Elöljáró u. – Hivatalnok u. – Esküdt u. – (Főnök u.) – Elnök u. – Érd-Felső vasútvonal – Tompa M. u. – Erkel F. u. – Sándor u. – Zoltán u. – 13635 hrsz. Ny-i telekhatár – 13636 hrsz. Ny-i és É-i telekhatár– Diósdi u. – Aba u. – Marcella u. – Érd-Alsó vasútvonal – Angyalka u. – Ágota u. – 22257 hrsz. K-i telekhatár – Budai u. –  Emőke u. – Emma u. – Edit u. – Alsó u. – Karolina u. – Felső u. – Katalin u. – Ilona u. – Ercsi u. – 18870 hrsz. D-i telekhatár – 18869 hrsz. D-i telekhatár – Intéző u. – Mérnök u. – 18754 hrsz. ÉK-i és DK-i telekhatár – Érd-Felső vasútvonal – Velencei u.

(1) A Vt-2, Vt-4, Vt-5 és Vk-1 építési övezet területén a tömbön átmenő gyalogos átjárás biztosítása érdekében a gyalogos sétány vagy magánút kialakítását a terület – az Önkormányzat és a tulajdonos közötti szerződés alapján- közforgalom céljára történő megnyitásával lehet biztosítani (Étv. 2.§ (13) pont). Településrendezési szerződés megkötése esetén a magánút/sétány biztosítására alapított telki szolgalom bejegyzése ellenében az adott telek +0,2 m2/m2 szintterületi mutató növekményre jogosult. Az épületeket a sétány felé nyílászárókkal ellátott homlokzattal kell kialakítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti terület legalább 4,0 m széles gyalogosfelületein a szomszédos vendéglátó helyiségekhez kapcsolódóan terasz létesíthető úgy, hogy a visszamaradó gyalogosfelület legalább 2,0 m széles legyen, de utólagos építményként dobogós kialakítás nem létesíthető.

(3) Az Alsó u.- Budai út- 22552/13. hrsz által bezárt (jelenleg városháza) tömbben kialakított „gyalogos sétány” felett híd átvezetése, vagy épületrész átnyúlása megengedett. A közterület (sétány) számára minimálisan 4,5 m-es magas űrszelvényt kell biztosítani.

(4) A Vt-4, Vt-5, Vt-4/a és Vk-1 építési övezetben terepszint alatt az építési hely az egész telek.

(5) Az Alsó és Felső utca menti ingatlanok esetében, ahol a szabályozási terv építési vonalat nem rögzít, ott a közterületi telekhatárt kell új épület esetén építési vonalnak tekinteni. Ahol a szabályozási terv azt rögzíti, ott az új épület határfalát az építési vonalnak megfelelően kell elhelyezni, figyelembe véve a 7. § (9) bekezdést. Árkád az építési vonal mentén létesíthető.

(6) A vegyeshasználatú út besorolású közterületen a közterületet gépjárművel is járható gyalogosfelületként kell kialakítani, vagy igényes térkőburkolattal.

(7) Az Alsó és Felső utcai közterület alatti mélygarázsból az azzal szomszédos telkek mélygarázsainak megközelítése is kialakítható, amennyiben a vonatkozó előírások teljesíthetők.

(8) A tömbökben létesülő funkciók számára a parkolókat legalább fele arányban terepszint alatti gépkocsi tárolóban kell biztosítani. Az intézmények létesítése esetén a parkolóigény számításánál a parkolási rendeletben meghatározott különidejűséget figyelembe lehet venni.

(9) A parkoló elhelyezési kötelezettség 2/3-a, vagyis a beállók 1/3-a lehet a teremgarázsban elhelyezett emelőgépes beálló, amennyiben a dupla parkolási lehetőség tényét az alapító okirat tartalmazza és az emelőgép későbbi elhelyezésének lehetőségét az űrméret megengedi.

(10) A legalább 12,0 m széles közterületeken egyoldali, 16,0 m szabályozási szélességtől pedig kétoldali előnevelt állományú fasort kell telepíteni.

(11) A terület közlekedési célú területein a felszíni közterületi gépkocsi parkolók csak korlátozottan alakíthatók ki, csak mozgássérült parkolás és rövididejű megállások érdekében. A 20 méternél kisebb szabályozási szélességű közterületen a közterület hossz méretére vetítve maximálisan 1 db/10 fm, a 20 m felettiek esetén 1 db/5 fm.

(12) A városközponti tömbök új beépítésénél a közterületek és intézménykertek kialakítását, az azokon létesítendő köztárgyak, utcabútorok típusát és karakterét, a zöldfelületek kialakítását, a burkolatok terveit stb. kertépítészeti tervben kell meghatározni, melyeknek összhangban kell lennie.

(13) A terület közterületein nem létesíthető sem állandó sem ideiglenes jellegű önálló kereskedelmi célú hirdető és reklámberendezés. A vendéglátó – vagy üzlethelyiség előtt a közterületen üzletenként 1 db, egy vagy kétoldalú, max. 0,5 m² reklámfelülettel rendelkező, max. 80 cm széles és 120 cm magas megállító tábla helyezhető el, kizárólag a nyitva tartás ideje alatt.

(14) Cégtábla, cégér, címtábla kivételével egyéb hirdetési- és reklámcélú szerkezetet, reklámberendezést nem lehet elhelyezni - az igazgatási, kulturális és művelődési célú épületek kivételével - a telkek területén, az épületek homlokzatain - beleértve az oromfalakat, a tűzfalakat és tetőzetet is. Az ingatlanok kerítésein, támfalain reklámtábla nem helyezhető el.

(15) Az egyes üzletekhez csatlakozó közterületeken kívül tilos a kereskedelmi célú árubemutatás, árusítás kivéve a szervezett vásárok, rendezvények idejét. Az árubemutatás céljára üzletek előtti, legfeljebb 4 m²-es közterület vehető igénybe úgy, hogy a gyalogosközlekedés számára legalább 2 m-es szabad gyalogosfelület biztosított legyen.

(16) A területen lévő és létesülő új épületek kirakatait át nem látható felülettel takarni nem lehet. A cégfeliratok a kirakatportálokkal együtt tervezetten helyezhetők el, utólagosan a kijelölt cégérhelyeken kívül cégér, felirat létesítése nem megengedett.

(17) A területen szabályozott terepszint alatti építési helyen felépítmények elhelyezhetők, melyek bruttó alapterülete egyenként 60 nm, építménymagassága max. 4,0 m lehet.

(18) A városközpont területén önálló antennatartó torony nem helyezhető el.

Ófalu területére vonatkozó előírások (M6 autópálya és Duna közötti belterület)

45. §

Oldalhatáron álló épület a kialakult állapot szerint helyezhető el, a következők szerint: az utcai telekhatártól 9 m széles területsávban nem kell oldalkertet tartani, így az épület elhelyezése, kialakítása a telepítési távolságokra vonatkozó szabályok szerint lehetséges.

A „Pára” és környéke területére vonatkozó előírások

46. §

Somogyvári utca – Bajcsy-Zsilinszky út – hrsz 6564 DK-i határa – hrsz 6564 és 6562/2 DNY-i határa – hrsz 6562/1 DK-i határa, Salgói utca – hrsz 6585 DK-i határa – Selmeci utca – Somogyvári utca

(1) Pincerendszerek, valamint azok hatásterületein elhelyezhető épületek kialakítására vonatkozó előírások:

a) Legfeljebb 6 lakást tartalmazó, max. F+1+tetőteres épületek helyezhetők el, melyek egyszerű alaprajzzal, legfeljebb 12,0x12,0 m befoglaló mérettel építhetők. Építési engedélyezési tervek benyújtása előtt a pincerendszerekről olyan felmérés készítendő, mely bányamérési, illetve geodéziai módszerekkel a térszín alatti és fölötti viszonyokat együtt ábrázolja.Az épületek szerkezeti kialakításának megtervezésére alápincézett területeken jártas építési szakértő bevonása javasolt.

b) A létesítendő épületek alapozását lemezalappal, vagy gerendaráccsal javasolt megtervezni.

c) A megépült épületek falán szintezési falicsap létesítendő, hogy az esetleges mozgások regisztrálhatók legyenek.

(2) Pincerendszerekre, volt bányaterületre vonatkozó előírások:

a) A pincék szabad légcseréjét biztosító szellőző aknákat szabadon kell hagyni, karban kell tartani és a lakások építésénél a kiszellőző helyzetét figyelembe kell venni. A pincelejáratok szintén fenntartandók.

b) A pincék hasznosítása előtt azok állékonyságának megnöveléséről gondoskodni kell. Épületek kivitelezése csak a földalatti biztosítási munkák elkészülte után kezdhető meg.

c) A felszín feletti építmény tulajdonosának 5 évenként javasolt elvégeztetni a föld alatti üregek szakértő általi ellenőrzését.

d) A felszín feletti, illetve a felszín alatti beépítéseknél a területről olyan térkép készítése szükséges, amely bányamérési, illetve geodéziai módszerekkel a föld feletti és külszíni viszonyokat együtt ábrázolva mutatja be, majd ennek megfelelően a hatásterület és a beépítéseit tiltó sáv aktualizálható, illetve pontosítható.

V. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Záró rendelkezések
47. §

(1) Jelen rendelet 2010. augusztus 1-jén lép hatályba, és a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg, a 33/2006. (VI.27.), 24/2007. (IV.21.), 53/2007. (XII.21.), és a 42/2008. (VI.27.), KGY. rendeletek hatályukat vesztik.

(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet

Közutak besorolása a Szerkezeti Terv úthálózati hierarchiájának megfelelően:

Gyorsforgalmi utak:

- M6 autópálya           
- M7 autópálya           

Országos főutak:

- 6. sz. főút     
- 7. sz. főút

Összekötő mellékutak:

- 8103 j.: Törökbálinti út – Sóskúti út –agglomerációs belső gyűjtő út   
- 8104 j.: Zámori út – 7. sz. főút elkerülő szakaszáig tervezett folytatás        
- tervezett agglomerációs gyűrűút (belterületi szakasza: Ötvös utca)   
- 51116 j., százhalombattai bekötőút (meglevő külterületi útszakasz a 6.sz. főúttól az ig. határig)           

Települési főutak:

- Iparos utca - Bajcsy Zsilinszky u. – Riminyáki út - Diósdi u.(déli szakasza)     
- Diósdi út (keleti szakasza) – Töhötöm utca - Kossuth L. u. - Vadlúd u.          
- Budai út - Velencei út - Fehérvári út   
- Ercsi u.           
- Júlia u. és külterületi folytatása

- Szovátai út – Lőcsei út – Szent István út – Szent István híd – Elöljáró utca

- Velencei út – Tolmács utca – 7. sz. főút elkerülő szakasza

 Gyűjtő és feltáró utak:

 - Szövő u. - Folyondár u. – Alsóerdősor u. – Daróczi utca          
- Zengő utca – Szirtes utca – Ajnácskő utca – Csúcs utca – Drégely utca – Szendrő utca

- Kövező utca - Burkoló utca – agglomerációs belső gyűrűút

- Fuvaros utca – Aknász utca – Fűtő utca

- Kalotaszegi u.. 
- Bagoly u. – Kolozsvári utca – Törcsvári utca    
- Tárnoki út        
- Eperfa u. - Cseresznyefa u. - Diófa u. - Ürmös u. - Csaba u.    
- Felsővölgyi utca – Alsóvölgyi utca

- Kutyavári u. - Pipacs u. - Duna u.        
- Vörösmarty M. u. - Főnök u. – Esküdt  u.        
- Bethlen Gábor utca – Aba utca
- Jegyző u. – Fogoly utca – Pacsirta utca- Fácánköz utca

- Felső utca – Fő utca – Római út - Mecset utca

- M6 Ófalui csomópont – Vízmű – Mecset utca

- Fő utca – Molnár utca (új szakasz)

- Sugár út – Kerülő utca – folytatás az új százhalombattai útig.

- Széles utca – folytatás a Júlia utcáig
- M6 nyomvonalához kapcsolódó, új gazdasági területeket feltáró útrendszer

- 8104. j. ök. út tárnoki elkerülő szakaszának meghosszabbítása a 6. sz. főútig

Gyalogos utak, terek:

- A meglévő és a szabályozási terven kijelölt közterek, a városközpont területén tervezett sétány és Alsó utcai tér. Gyalogutak külön jellel ábrázolva

1. számú függelék

és Természetvédelmi területek tervlap

ORSZÁGOS ÉS HELYI TERMÉSZETI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉRTÉKEK

Országos jelentőségű természetvédelmi területek:

(9/2007. III.30.) KvVM rendelet alapján)

Érdi Kakukk-hegy

24575/1, 24576/1, 24593, 24599, 24602/1-2

Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (Natura 2000) területek:

(275/2004. (X.8.) Korm. rendelet, 45/2006. (XII.8.) Korm. rendelet alapján)

Tétényi plató (HUDI 20017)

4067, 4068, 4069, 4070, 4071, 4072, 4073, 4074, 4075, 4076, 4077, 4078, 4079, 4080, 4081, 4082, 4083, 4084, 4085, 4086, 4087, 4088, 4089, 4090, 4091, 4092, 4093, 4094, 4095, 4096, 4097, 4098, 4099, 4100, 4101, 4102, 4103, 4104, 4105, 4106, 4107, 4108, 4109, 4110, 4111, 4112, 4113, 4114, 4115, 4116, 4117, 4118, 4119, 4120, 4121, 4122, 4123, 4124, 4125, 4126, 4127, 4128, 4129, 4130, 4131, 4132, 4133, 4134, 4135, 4136, 4137, 4138, 4139, 4140, 4141, 4142, 4143, 4144, 4145, 4146, 4147, 4148, 4149, 4150, 4151, 4152, 4153, 4154, 4155, 4156, 4157, 4158, 4159, 4160

Duna és ártere (HUDI 20034)

032, 054/1a, 054/1b, 054/1c, 054/1d, 054/1f, 054/1g, 054/1h, 054/1j, 054/1k, 054/1l, 054/1m, 054/1n, 054/2a, 054/2b, 054/2c, 055/1, 055/2a, 055/2b, 055/2c, 055/2d, 057, 058/1, 58/3, 058/4, 059

Százhalombattai táblarög (HUDI 20052)

25001, 25002/2a, 25002/2b, 25002/2c, 25002/3a, 25002/3b, 25003/1, 25003/2, 25003/3, 25005, 25006, 25007, 25008, 25009/1, 25009/2, 25009/3, 25009/4, 25017, 25030, 25031, 25046, 25047, 25048, 24575/1, 24576/1, 24593, 24599, 24602/1, 24602/2

Ex lege védett terület, Földvár:

25002/1, 25002/2, 25002/3, 25003/1, 25003/2, 25003/3, 25004/1, 25004/2, 25004/3, 25004/4,25004/5, 25004/6, 25004/7, 25005, 25006, 25007, 25008, 25009/1, 25009/2, 25009/3, 25009/4, 25010, 25012, 25013, 25014, 25015, 25016, 25017, 25018,25019/1, 25019/2, 25020, 25021, 25022, 25023, 25024, 25025, 25026, 25027, 25028, 25044, 25045/1, 25045/2, 25045/3, 25046

Ex lege védett terület, halomsírok:

25078, 25147, 25149, 25150, 25151, 25153, 25155, 25156, 25160, 25166, 25074/1, 25074/2, 25077, 25079, 25081, 25082/1, 25145/1, 25145/2, 25145/3, 25146, 25152, 25157, 25158/3, 25158/4, 25158/5, 25158/6, 25158/7, 25158/8, 25158/9, 25158/10, 25159, 25161, 25162, 25164, 062/13, 065/23,062/25, 062/26, 062/27, 062/29, 062/30, 062/31, 062/55, 062/56, 062/60, 062/33, 062/34, 062/35, 062/38, 062/39, 062/45, 062/46, 062/47, 062/50, 062/52, 062/53, 062/54, 062/57, 062/63, 062/66, 062/79, 062/80, 062/81, 062/82, 062/83, 062/84, 062/85, 062/86, 062/87, 062/88, 062/89, 062/90, 062/91, 063/1, 063/2, 063/8, 063/9, 063/11, 063/13, 063/14, 063/17, 063/18, 063/19, 063/22, 063/23, 063/24, 063/25, 063/26, 063/27, 063/28, 063/29, 063/30, 063/31, 063/32, 063/33, 063/34, 063/35, 063/36, 063/37, 065/26, 065/27, 065/28, 065/29, 065/33, 065/35, 065/36, 065/42, 065/43, 065/44, 065/45, 065/53, 065/54, 065/73, 065/74, 065/75, 065/77, 065/78, 065/79, 065/80, 065/81

Helyi természeti védelem alatt álló értékek:

- Berza kert,                (11659-11660 hrsz)   
- Czabai kert,              (6837 hrsz)     
- az érdi idős tölgyfa,    (11636 hrsz)   
- Pest megye kaptárkövei, kaptárfülkéi közül az érdi előfordulások (I-II.sz. szikla: Érdliget, - Kopasz hegy: 11.655, 11.656 hrsz., Árvalányhaj u-i Szidónia hegyi III. sz.szikla, III-IV.sz. szikla: Parkváros, 5849 hrsz.)    

Fundoklia-völgy

9/1999. (V.21.) sz. rendelet ill. 64/2008. (XII.19.) KGY rendelet alapján

3405, 3406, 3407, 3408, 4062, 4063, 4064, 4065, 4066, 4067, 4068, 4069, 4070, 4071, 4072/1, 4072/2, 4074, 4075, 4080, 4081, 4082, 4083, 4084, 4085, 4086, 4087, 4088, 4089, 4090, 4091, 4092, 4093, 4094, 4095, 4096, 4097, 4098, 4099, 4100, 4101, 4102, 4103, 4107, 4108, 4109, 4110, 4111, 4112, 4113, 4114, 4115, 4116, 4117, 4118, 4123, 4124, 4125, 4126, 4127, 4128, 4129, 4130, 4139, 4140, 4141, 4142, 4143, 4144, 5044

2. számú függelék

Helyi védelemre javasolt természeti területek:

- az Érdi sziget (Beliczay-sziget) természetközeli területei, - a védettség megállapításáig a sziget egész területe természeti területként kezelendő.

3. számú függelék

4. számú függelék

Országos régészeti védelem alatt álló értékek:

- kiemelten védett régészeti lelőhelyek: Érd- Százhalombattai bronzkori és kora vaskori földvárhoz és településhez tartozó kora vaskori halomsíros temető:

25002/1, 25002/2, 25002/3, 25003/1, 25003/2, 25003/3, 25004/1, 25004/2, 25004/3, 25004/4,25004/5, 25004/6, 25004/7, 25005, 25006, 25007, 25008, 25009/1, 25009/2, 25009/3, 25009/4, 25010, 25012, 25013, 25014, 25015, 25016, 25017, 25018,25019/1, 25019/2, 25020, 25021, 25022, 25023, 25024, 25025, 25026, 25027, 25028, 25044, 25045/1, 25045/2, 25045/3, 25046

(a 13/2003. (VIII.15.) NKÖM rendelet alapján)

- 25078, 25147, 25149, 25150, 25151, 25153, 25155, 25156, 25160, 25166, 25074/1, 25074/2, 25077, 25079, 25081, 25082/1, 25145/1, 25145/2, 25145/3, 25146, 25152, 25157, 25158/3, 25158/4, 25158/5, 25158/6, 25158/7, 25158/8, 25158/9, 25158/10, 25159, 25161, 25162, 25164, 062/13, 065/23,062/25, 062/26, 062/27, 062/29, 062/30, 062/31, 062/55, 062/56, 062/60, 062/33, 062/34, 062/35, 062/38, 062/39, 062/45, 062/46, 062/47, 062/50, 062/52, 062/53, 062/54, 062/57, 062/63, 062/66, 062/79, 062/80, 062/81, 062/82, 062/83, 062/84, 062/85, 062/86, 062/87, 062/88, 062/89, 062/90, 062/91, 063/1, 063/2, 063/8, 063/9, 063/11, 063/13, 063/14, 063/17, 063/18, 063/19, 063/22, 063/23, 063/24, 063/25, 063/26, 063/27, 063/28, 063/29, 063/30, 063/31, 063/32, 063/33, 063/34, 063/35, 063/36, 063/37, 065/26, 065/27, 065/28, 065/29, 065/33, 065/35, 065/36, 065/42, 065/43, 065/44, 065/45, 065/53, 065/54, 065/73, 065/74, 065/75, 065/77, 065/78, 065/79, 065/80, 065/81, helyrajzi számokon nyilvántartott, természetben az Érd (- Százhalombatta) - Százhalmok területén található ingatlanok .

(a 17/2004. (VIII.27.) NKÖM rendelet alapján)

- fokozottan védett régészeti lelőhely: Érd – Ófalu kastélydomb, késő középkori kastély és pincerendszer maradványai: belterület 23.947 hrsz

(a 24/2005. (08.19.) NKÖM sz. rendelet alapján)

- védett lelőhely: Riminyák (Pusztafalu) középkori település, templom és temető: belterület.

5. számú függelék
 Jelen rendelettel hatályon kívül helyezett szabályozási tervek (SZT) azonosítószáma és lehatárolása

6. sz. függelék

Helyi egyedi védelem alatt álló építmények

Érd, Alsó u:

17. sz. 22571 hrsz

24. sz. 22746 hrsz

27. sz. 22582/1 hrsz

58. sz.22783 hrsz

60. sz. 22784 hrsz

62. sz.22787 hrsz

66. sz.22791 hrsz

82. sz 22820 hrsz

93. sz.22709 hrsz

Érd, Felső utca:

3. sz. 22716 hrsz

6. sz. 22908 hrsz

9. sz. 22721 hrsz

25. sz. 22748 hrsz

21. sz. 22738 hrsz

76. sz. 23070 hrsz

72. sz. 23065/2 hrsz

Érd, Fő utca:

12. sz  23749 hrsz

34. sz. 24043 hrsz

51. sz. 24408 hrsz

55. sz. 24412 hrsz

56. sz. 23991 hrsz

60. sz. 23989 hrsz

Érd, Kastély utca:

16. sz. 24007 hrsz

3. sz. 23979 hrsz

5. sz. 23978 hrsz

Érd, Kerék utca:

1. sz. 24552 hrsz

2. sz. 24551 hrsz

3. sz. 24550 hrsz

4. sz. 24549 hrsz

5. sz. 24548/1 hrsz

Érd, Molnár utca:

8. sz. 24504/2 hrsz

26.sz 24578/1 hrsz

Érd, Szapáry utca:

7. sz. 23964 hrsz

9. sz. 23961 hrsz

11. sz. 23960 hrsz

13. sz. 23959/2 hrsz

14. sz. 23977 hrsz

Érd, Római u. 24442 hrsz egykori ártézi kút

Érd, Szent Mihály tér: 2. sz. 24474 hrsz

Érd, Esküdt u. 2. villa 19239 hrsz

Érd, Kövirózsa u. 2. sz. villa 11854/1 hrsz

Érd, Tolmács utca 5-7. víztorony, 24799/3 hrsz

II. Lajos emlékmű, Római út

Kálvária kápolna, Kakukk hegy

Műemléki védelemre javasolt helyi egyedi védelem alatt álló építmények:

Molnár utca

13. sz.   24452 hrsz,

15. sz. , 24453 hrsz

17. sz. , 24454 hrsz

Római u.

22. sz. , 23963 hrsz

29. sz. , 24479 hrsz

32. sz.,  23949 hrsz

Kastély romjai alapfalai, pincéje, gazdatiszti   épülete

Mély út végi Fehér kereszt

7. sz. függelék

Közterületi fásításra ajánlott tájhonos fafajok jegyzéke

(csak igazoltan faiskolai, kertészeti termesztésből származású egyedek ültethetők, lehetőség szerint nemesített, nem védett fajták ültetése javasolt)

Tudományos (latin) elnevezés                                   magyar elnevezés

Acer campestre                                                          mezei juhar

Acer platanoides                                                         korai juhar

Acer pseudoplatanus                                       hegyi juhar

Acer tataricum                                                            tatár juhar, feketegyűrű juhar

Alnus glutinosa                                                            enyves éger, mézgás éger

Alnus incana                                                               hamvas éger

Carpinus betulus                                                         közönséges gyertyán

Castanea sativa                                                           szelídgesztenye

Cerasus avium (Prunus avium)                         vadcseresznye, madárcseresznye

Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb)                  sajmeggy

Fagus sylvatica                                                            közönséges bükk

Fraxinus angustifolia ssp. pannonica                 magyar kőris

Fraxinus excelsior                                                       magas kőris

Fraxinus ornus                                                 virágos kőris, mannakőris

Juglans regia                                                               közönséges dió

Malus sylvestris                                                           vadalma

Padus avium                                                               zelnicemeggy, májusfa

Populus alba                                                               fehér nyár

Populus tremula                                                          rezgő nyár

Pyrus pyraster                                                            vadkörte, vackor

Quercus cerris                                                            csertölgy, cserfa

Quercus farnetto (Q. frainetto, Q. conferta)                 magyar tölgy

Quercus petraea (Q. sessiliflora)                                  kocsánytalan tölgy

Quercus pubescens                                                     molyhos tölgy

Quercus robur (Q. pedunculata)                                  kocsányos tölgy

Salix alba                                                                    fehér fűz

Sorbus aria – ’Favorit’                                                lisztes berkenye

Sorbus aucuparia                                                        madárberkenye

Sorbus dégenii – ’Csákvár’                                         dégeni berkenye

Sorbus rotundifolia

Sorbus torminalis                                                        barkóca berkenye

Sorbus borbasii – ’Herkulesfürdő’                               borbás berkenye

Tilia cordata (T. parviflora)                                          kislevelű hárs

Tilia platyphyllos (T. grandifolia)                                  nagylevelű hárs

Tilia tomentosa (T. argentea)                                      ezüst hárs

Ulmus glabra (Ulmus montana, Ulmus scabra)            hegyi szil

Ulmus laevis vénic                                                      szil

Ulmus minor (Ulmus campestris)                                 mezei szil

Abies alba                                                                  jegenyefenyő

Juniperus communis                                                    közönséges boróka, gyalogfenyő

Larix decidua                                                              vörösfenyő

Picea abies (Picea excelsa)                                          lucfenyő

Pinus sylvestris                                                            erdei fenyő

Taxus baccata                                                 közönséges tiszafa

3. Közterületen nem ültethető fafajok:

Ailanthus altissima                                                       mirigyes bálványfa

Acer negundo),                                                           zöld juhar

Amorpha fruticosa                                                      gyalogakác

Fraxinus pennsylvanica                                                vörös kőris

Prunus serotina                                                kései zelnicemeggy

Robina pseudo-acacia                                                 fehér akác

8. sz. függelék

Nagy létszámú állattartó telep

a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet – Állategészségügyi Szabályzat – 1. számú függeléke szerint:

„4. Nagy létszámú állattartó telep: olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább

- harminc ló, vagy

- ötven szarvasmarha, vagy

- kétszáz juh, kecske vagy

- száz sertés, vagy

- kettőezer broiler baromfi, vagy

- ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.) vagy

- ötven strucc, vagy

- ötven anyanyúl és szaporulata

elhelyezését teszi lehetővé;

5. kis létszámú állattartó telep: amelyben a 4. pontban meghatározott számú állatnál kevesebb helyezhető

6. nagy létszámú állattartó telep állattartó épülete: a telep tenyész- vagy haszonállat istállója, ellető-, nevelő-, betegelkülönítő istállója, illetve karantén épülete;

- egyéb építményei, amelyeket állatjárványügyi szempontok miatt meg kell valósítani:

- az állattartó telep kerítése, kapuja,

- fekete-fehér rendszerű öltöző,

- állatrakodó,

- tejház, tejátadó helyiség,

- kényszervágó hely,

- baromfikeltető,

- takarmánykeverő,

- járműfertőtlenítő,

- juhfürösztő medence,

- kezelőfolyosó,

- kút, ivó-, itatóvíztároló,

- takarmány-, alomanyag tároló (épület, fészer, szérű),

- trágyakezelő telep és kerítése,

- hullakamra (állati hulla gyűjtő, boncolásra alkalmas helyiség),

- hullatemető, hullaemésztő verem, állathulla égető és kerítése.

Az állomás indokolt esetben az e függelékben felsorolt egyéb építmények megvalósítása alól felmentést adhat, azonban a környezetvédelmi szempontok miatt is megépítendő létesítmények esetén a felmentés csak a telepen belüli megvalósításra vonatkozhat.

- egyéb építményei, amelyeket környezetvédelmi szempontok miatt is meg kell építeni

- szennyvízkezelés és elhelyezés létesítményei,

- trágyakezelés létesítményei,

- szilárd vagy folyékony anyagok tárolására szolgáló egyéb föld alatti és föld feletti létesítmények,

- hulladékgyűjtő, kezelő és ártalmatlanító létesítmények.”

9. sz. függelék

Sziluettvizsgálati tanulmány tartalmi követelményei

1. A tervezési terület környezetének (természeti és épített környezetének ) sziluettképe a tervezett létesítmény nélkül (meglévő állapot) és annak bemontírozott fotójával (tervezett állapot) a város fő megközelítő útjai felől, azokról a pontokról, ahonnan a változás a legmarkánsabban észlelhető, továbbá a városközpont irányából.
2. A tervezett létesítmény kiszolgálását szolgáló egyéb, térszín felett megjelenő létesítményeknek ábrázolása alaptérképen és fotón. (légvezeték számára erdőirtás, nyiladék, kiszolgáló út létesítése, stb)
3. A létesítés következtében bekövetkező változások, a várható előnyök és bekövetkező károsodások szöveges értékelése.