Várpalota Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2010. (IX.14.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről
Hatályos: 2023. 10. 01Várpalota Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2010. (IX.14.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről
Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 19. § (1)-(2) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 42. § (2) bekezdésében, 54. §-ában, 58. § (2)-(3) bekezdésében, 62. § (3) bekezdésében, 68. § (2) bekezdésében, 80. § (1)-(2) bekezdésében, 84. § (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1
Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed — a 2. §-ban foglaltak kivételével — Várpalota Város Önkormányzatának tulajdonában álló minden lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre.
(2)2 Az 1. mellékletben felsorolt lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadását, valamint elidegenítésükkel kapcsolatos bérbeadói feladatokat Várpalota Város Önkormányzata – a Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodája útján – látja el.
(3)3 A bérlő kiválasztásának jogát Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete Humán Erőforrás Bizottsága (továbbiakban: Bizottság) gyakorolja az alábbi esetekben:
a) bérbeadás szociális helyzet alapján,
b) közérdekű feladatok megoldása érdekében.
2. § (1) A Képviselő-testület a 2. mellékletben megjelölt szervek részére feladataik ellátásához - a mellékletben felsorolt lakások vonatkozásában - bérlő-kiválasztási jogot biztosít
(2) A Képviselő-testület felhatalmazza e szerveket a bérbeadás feltételeinek önálló meghatározására.
A lakásbérlet szabályai
1. A lakásbérlet létrejötte
3. § (1) Önkormányzati bérlakást az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni:
a) pályázat útján,
b) szociális helyzet alapján,
c) bérlő kiválasztási jog alapján,
d) lakásgazdálkodási feladatok megoldása keretében,
e) közérdekű feladatok megoldása érdekében,
f) másik lakás juttatására vállalt kötelezettség alapján vagy
g) törvényi kötelezettség alapján
h)4 krízis helyzet bekövetkezése miatt.
(2) Önkormányzati bérlakást nem lakás céljára bérbe adni nem lehet.
2. Bérbeadás pályázat útján
4. § (1) [5] Pályázat útján bérbe adni legfeljebb 5 éves időtartamra — a (2) bekezdésben foglaltak kivételével — a megüresedő összkomfortos és komfortos lakásokat lehet.
(2) Nem lehet pályázat útján bérbe adni azokat a megüresedő összkomfortos lakásokat, amelyekre
a) más szervnek bérlő-kiválasztási joga áll fenn,
b) másik lakás juttatására vállalt kötelezettség érdekében szükség van,
c) közérdekű feladatok megoldása miatt szükség van,
d) lakásgazdálkodási feladatok megoldása érdekében szükség van,
e)5
5. § (1) [7] A lakás bérleti jogának megszerzésére irányuló pályázatot — a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba tételét követő 10 napon belül – a bérbeadó írja ki.
(2)6 A pályázati hirdetmény rövidített változatát, a pályázati kiírást (továbbiakban: pályázati kiírás) az önkormányzat lapjában, a Városi Televízióban, a Várpalotai Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és Várpalota város honlapján kell közzétenni.
(3)78 A pályázati kiírás megjelenésének közhiteles időpontja a Várpalotai Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való közzététel napja. A pályázati kiírás tartalmazza a hasznosítani kívánt lakás címét, helyrajzi számát, nagyságát, a pályázat benyújtásának határidejét, valamint az ügyintéző elérhetőségét.
(4)9
(5) A pályázati hirdetménynek az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a hasznosítani kívánt lakás címét és műszaki paramétereit,
b) a pályázati ajánlat benyújtására jogosultak körének meghatározását,
c)10 annak megjelölését, hogy a pályázat mire irányul,
d) tájékoztatást arról, hogy a pályázónak legalább 60 napos ajánlati kötöttséget kell vállalni,
e) tájékoztatást a pályázat költségeinek viseléséről,
f) a pályázati ajánlat benyújtásának határidejét,
g) a pályázati tárgyalás helyének és idejének megjelölését,
h) a pályázati eredmény megállapításának módjáról szóló tájékoztatást,
i) tájékoztatást a kiíró azon jogának fenntartásáról, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén jogosult a pályázat következő helyezettjével szerződést kötni,
j) tájékoztatást a kiíró azon jogának a fenntartásáról, hogy a pályázatot – az (6) bekezdésben foglalt esetekben - eredménytelennek nyilváníthatja, és
k) a pályázati ajánlat érvénytelenségének feltételeit.
l)11 tájékoztatást az óvadék fizetésének kötelezettségéről és összegéről
(6) Eredménytelen a pályázati eljárás, ha
a) nem érkezett pályázati ajánlat,
b) kizárólag érvénytelen pályázatok érkeztek,
c) egyik ajánlattevő sem tett a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelő ajánlatot,
d) ha valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követ el.
6. § (1)12
(2)13
(3)14
(4)15
(5) A kiíró köteles biztosítani a pályáztatott lakás megtekinthetőségét.
7. § (1) A pályázati hirdetményben az ajánlatok benyújtására meghatározott idő a hirdetés megjelenésétől számított 30 napnál hosszabb nem lehet.
(2) A pályázati ajánlatokat zárt borítékban a pályázatot kiíróhoz kell benyújtani.
(3) A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét és pontos lakcímét,
b)16
(4) Érvénytelen a pályázati ajánlat, ha
a) olyan személy nyújtotta be, aki nem volt jogosult az ajánlat benyújtására,
b) a kiírásban meghatározott időn túl nyújtották be,
c)17
d) a pályázat nem tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat.
8. § (1)18 A pályázati tárgyaláson a kiíró és Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete Gazdasági Bizottságának elnöke, illetve az általuk megbízott személy a pályázók jelenlétében a zárt borítékokat felbontja, megállapítja a pályázat eredményét és azt kihirdeti.
(2)1920 A pályázatot az a pályázó nyeri el, aki összességében a legjobb ajánlatot teszi. Az ajánlattételnél előnyt jelent, ha a pályázó várpalotai bejelentett lakóhellyel rendelkezik. A pályázat elbírálása során a Gazdasági Bizottság előnyben részesítheti az érvényes pályázati ajánlatot tevő korábbi bérlőt.
(3) A pályázati tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
8/A. §21 (1) A bérlő a lakás bérbeadására vonatkozó döntést követően, legkésőbb a lakásbérleti szerződés általa történő aláírásakor, a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségei teljesítésének biztosítékául, az adott lakásra érvényes kéthavi bérleti díjnak megfelelő összegű óvadékot köteles fizetni.
(2) Az óvadék a bérlőnek a lakásbérleti szerződéséből eredő kötelezettségei teljesítésének elmaradása miatt keletkezett, valamint a lakás visszaadása esetén annak rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozatalának bérbeadó által történő teljesítésének költségeire fordítható.
(3) A lakásbérleti szerződés megszűnésekor a fel nem használt óvadékot a lakás bérlő általi visszaadását követő 30 napon belül, a bérlő részére vissza kell fizetni.
(4) A befizetett óvadék után a bérlőnek kamat nem jár.
3. Bérbeadás szociális helyzet alapján
9. § (1) Szociális helyzet alapján csak megüresedő komfortos vagy annál alacsonyabb komfortfokozatú lakásra köthető bérleti szerződés, legfeljebb 5 évi időtartamra.
(2) Kivételes méltányosságból szociális helyzet alapján összkomfortos lakásra is köthető bérleti szerződés, ha
a) a leendő bérlő igazoltan olyan mozgásszervi megbetegedésben szenved, amely miatt lakásának fűtéséről gondoskodni nem képes, vagy
b) olyan megbetegedésben szenved, amelyet az egyedi fűtésű lakás hátrányosan befolyásolna
c) az a) és b) pontokon túlmenően, szociális helyzet alapján, a Dankó u. 16/V. szám alatt kialakított összkomfortos önkormányzati bérlakásokra is köthető bérleti szerződés, legfeljebb 5 évi időtartamra.
(3) A jogcím nélküli lakáshasználóval – amennyiben megszűntek azok az okok, amely miatt jogcímnélkülivé vált – az általa lakott összkomfortos lakásra is köthető szociális helyzet alapján bérleti szerződés, amennyiben megfelel a 10. §-ban foglalt feltételeknek.
10. § (1) Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra a város közigazgatási területén lakcímmel rendelkező alábbi személyek – a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén - jogosultak:
a) magyar állampolgárok,
b) állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltak,
c) letelepedési engedéllyel rendelkező személyek,
d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyek,
e) az Európai Gazdasági Térség állampolgárai.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt személyek akkor jogosultak szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra
a)22 ha a kérelmező és a vele együttköltöző személyek összjövedelméből számított egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, egyedül költöző személy esetében pedig a négyszeresét és
b) a kérelmezőnek és a vele együttköltöző személyeknek nincs a tulajdonukban jelentős értékű ingó vagy ingatlan vagyon van, kivéve, ha azt haszonélvezeti joggal terhelten örökölték és a haszonélvezeti jog a szociális bérlakásra jogosultság elbírálásakor is fennáll.
(3) Jelentős értékű az az ingó vagy ingatlan vagyon, melynek értéke meghaladja a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötvenszeresét.
(4) Azok a volt bérlők, illetve az önkormányzati bérlakásban vele együtt lakott személyek, akik önkormányzati bérlakással rendelkeztek a város területén és bérleti jogviszonyuk felhalmozott lakbértartozásuk miatt szűnt meg, a kiköltözéstől számított 3 évig nem nyújthatnak be szociális helyzet alapján történő bérbevételre ajánlatot, kivéve, ha a bérbevételi ajánlat benyújtásakor a bérbeadóval szemben tartozásuk már nem áll fenn.
(5) Az a személy, aki önkormányzati bérlakását e rendeletben foglalt kedvezményekkel megvásárolta, szociális helyzet alapján történő lakás bérbevételére újabb ajánlatot az adás-vételi szerződés megkötésétől számított 10 év eltelte után nyújthat be.
11. § (1) A jogos lakásigény mértéke, amely esetén a 14. § (5) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeket alkalmazni kell:
a) 1-3 fő együttköltöző személy esetén 1 lakószoba
b) 4-6 fő együttköltöző személy esetén 2 lakószoba
c) 6-nál több együttköltöző személy esetén, a jogos lakásigény mértéke minden további személy esetén fél szobával nő.
(2) A jogos lakásigény mértékének számításánál a lakásba együtt költözők számát kell figyelembe venni. A bérlővel együttköltöző személy lehet: a bérlő élettársa, házastársa, gyermeke, együtt élő gyermekének a gyermeke, szülője, illetve a bérbeadó hozzájárulásával a 27. § (1) bekezdésében meghatározott személyek, az ott meghatározott feltételek fennállása esetén.
12. § (1) A szociális helyzet alapján kijelölt bérlő a bérleti jogviszonyának fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.
(2) A bérlő a lakásból történő, 2 hónapot meghaladó indokolt távollétét és annak időtartamát köteles a bérbeadó részére írásban bejelenteni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakról a kijelölt bérlőt tájékoztatni kell és a kikötéseket bérleti szerződésben rögzíteni kell.
(4)23 A szociális helyzet alapján történő bérbeadás iránti kérelmeket (a továbbiakban: bérbevételi ajánlat) a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a Polgármesteri Hivatal Szervezési, Intézményirányítási és Szociális Irodáján (a továbbiakban: Iroda).
(5) A bérbevételi ajánlathoz csatolni kell az alábbi iratokat:
a) az együtt költöző személyek jövedelmére vonatkozó igazolásokat, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 4. mellékleten,
b) tartós egészségkárosodás esetén a kezelőorvos erről szóló igazolását.
(6) Az Iroda a bérbevételi ajánlatot — amennyiben az megfelel a rendeletben előírtaknak — nyilvántartásba veszi és erről az ajánlattevőt értesíti.
13. § (1)24 Az Iroda a benyújtott bérbevételi ajánlatokat az (5) bekezdésben meghatározott pontszám szerint lakásigénylési névjegyzékben vezeti.
(2)25 A lakásigénylési névjegyzékbe került bérbevételi ajánlatokat az Iroda a 5. mellékletben foglaltak alapján pontszámmal látja el. A lakásigénylési névjegyzékbe vételről és a besorolási pontszámról az Iroda tájékoztatja az ajánlattevőt.
(3)26 Azt az ajánlattevőt, aki nem felel meg a 10. §-ban foglalt feltételeknek, nem lehet a lakásigénylési névjegyzékbe felvenni, az ajánlattevőt az Iroda erről értesíti.
(4) Szociális helyzet alapján a bérbeadó csak azzal köthet bérleti szerződést, akit a Bizottság kijelöl.
(5) Szociális helyzet alapján bérbe adható lakás üresedése esetén az Iroda a legmagasabb pontszámmal rendelkező ajánlattevőket - az együttköltözők számát és a 11. §-ban foglaltakat figyelembe véve - kiválasztja és környezettanulmány felvétele után a Bizottság elé terjeszti.
(6) A bérlőkijelölésre történő előterjesztés előtt az Iroda a bérlő szociális helyzetét megvizsgálja. Ennek során a jövedelemben utólag bekövetkezett, a 10. § (2) bekezdésben szabályozott összeg felső határának 15%-át meg nem haladó növekedést figyelmen kívül kell hagyni.
(7)27 A bérbeadó a lakásigénylési névjegyzék készítése során az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott személyes adatokat tartja nyilván.
(8)28 A (7) bekezdésben meghatározott adatokat a bérbeadó, a feladatellátással megbízott köztisztviselő, valamint a Bizottság kezelheti, az ajánlat benyújtásától a bérleti szerződés megszűnéséig.
14. § (1) A Bizottság az Iroda által előterjesztett személyek közül választja ki a bérlőt. Az erről szóló határozatot az Iroda a Bérbeadónak megküldi, és egyidejűleg az ajánlattevőt a döntésről értesíti.
(2) A Bizottság a 13. § (5) bekezdéstől eltérően, nem a legmagasabb pontszámmal rendelkező, 18 év alatti gyermeket nevelő ajánlattevőt is kiválaszthat bérlőként, ha a családban olyan krízishelyzet alakult ki, amelynek következtében a gyermek (gyermekek) családból való kiemelésének veszélye áll fenn, lakhatásuk más módon nem biztosított és a család önhibáján kívül került krízishelyzetbe.
(3) A szociális helyzet alapján bérbe adható önkormányzati tulajdonú bérlakás megüresedését a Bérbeadó haladéktalanul köteles az Irodának bejelenteni.
(4) A Bérbeadó a megkötött bérleti szerződés egy példányát köteles megküldeni az Irodának.
(5)29 Azt az ajánlattevőt, akinek – a 11. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő – 2 lakást felajánlottak és nem fogadta el, az ajánlattevők nyilvántartásából törölni kell és a törléstől számított 5 éven belül nem fogadható be újabb kérelme önkormányzati bérlakásra vonatkozóan.
(6) A szociális helyzet alapján megkötött bérleti szerződés időtartamának lejárta előtt az Iroda a bérlő szociális helyzetét a 12-13. §-ban foglaltak alkalmazásával megvizsgálja. Amennyiben a bérlő a 13. § (6) bekezdésében meghatározott növekményhatárt is figyelembe véve megfelel a 10. §-ban rögzített feltételeknek, úgy kérelmére, új bérbeadási eljárás lefolytatása nélkül az általa lakott lakás újabb, legfeljebb 5 éves időtartamra ismételten bérbe adható.
4. Bérbeadás bérlő-kiválasztási jog alapján
15. § (1) Amennyiben olyan lakás üresedik meg, melyre bérlő-kiválasztási jog áll fenn, a bérbeadó a megüresedésről haladéktalanul köteles értesíteni a jogosultat.
(2) A jogosult az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a lakás bérlőjét kiválasztani és erről a bérbeadót értesíteni.
(3) A bérlő kiválasztási jog gyakorlásáig üresen tartott önkormányzati bérlakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, a kiválasztásra jogosult szervet terhelik.
(4) Amennyiben a jogosult a megadott határidőn belül bérlő kiválasztási jogával nem élt, a lakás hasznosításáról a bérbeadó gondoskodik.
5. Bérbeadás lakásgazdálkodási feladatok megoldása keretében
16. § (1) A bérbeadó a szociális helyzet alapján bérbe adott lakás bérlőjével a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetheti, ha a lakás bérlője részére másik lakást biztosít.
(2) A bérbeadó a lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 26. § (1) bekezdésében biztosított felmondási jogával csak akkor élhet, ha a felmondási idő lejártakor a településen másik megfelelő lakást tud biztosítani.
(3) Ha a bérbeadó a (2) bekezdésben foglalt esetben a bérlő részére cserelakásként alacsonyabb lakbérű lakást biztosít, a bérlőt a két lakás éves lakbére közötti különbözetének ötszörös összege illeti meg.
6. Bérbeadás közérdekű feladatok megoldása érdekében
17. § (1)30 Önkormányzati érdekből lakáshoz juttatható személyek köre: a város intézményei feladatainak ellátásához, zavartalan működéséhez szükséges közalkalmazottak, köztisztviselők, a tűzoltóság, rendőrség, polgári védelem hivatásos állományú tagjai, az önkormányzat által alapított korlátolt felelősségű társaság alkalmazottai és az önkormányzattal feladatátvállalási szerződést kötött társaságok alkalmazottai.
(2)31 Önkormányzati érdekből lakás bérbeadására irányuló kérelmet Várpalota város polgármesteréhez kell benyújtani.
(3) A bérlő személyére a polgármester tesz javaslatot a Bizottságnak. A javaslathoz csatolni kell az intézmény (hivatal, szerv) működéséért felelő vezető megindokolt javaslatát, amennyiben a polgármesteri javaslat nem az intézmény vezetőjére vonatkozik. A polgármester esetleges nemleges javaslatát is a bizottság elé terjeszti elbírálásra.
(4) Nem tehet javaslatot a polgármester olyan személy bérlőként való kijelölésére, akinek a városban
a) megfelelő lakhatási lehetősége van vagy
b)32
(5) A bérbeadó a Bizottság által önkormányzati érdekből bérlőként kijelölt személlyel köteles a bérleti szerződést megkötni a kijelölésre jogosító foglalkoztatási jogviszonyának fennállása időtartamára, de legfeljebb 10 évre.
(6) Amennyiben a kijelölt bérlő a 10 évre szóló bérleti jogviszony lejárta után sem képes lakáshelyzetét önerőből megoldani, a Bizottság megvizsgálja anyagi, szociális körülményeit és amennyiben indokolt, az (5) bekezdésben meghatározott időre ismét bérlővé jelölheti.
18. § Amennyiben az önkormányzati érdekből elhelyezett bérlő bérleti jogviszonyát foglalkoztatási jogviszonyának megszűnése miatt kell megszüntetni, a Képviselő-testület elhelyezési kötelezettséget vállal a következő esetekben:
a) ha az önkormányzati érdekből történő bérlőkijelölésre jogosító foglalkoztatási jogviszony nyugdíjazás folytán szűnt meg, kivéve ha a tűzoltóság, rendőrség, polgári védelem hivatásos állományú tagjának nyugállományba helyezésére fegyelmi vagy büntetőeljárás kapcsán került sor,
b) ha a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, rendkívüli lemondás vagy felmentés — ide nem értve az alkalmatlanság és a nem megfelelő munkavégzés miatti felmentést — következtében került sor,
c) ha a köztisztviselői jogviszony felmentéssel — ide nem értve az alkalmatlanság címén történő felmentést — szűnt meg,
d) ha a közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony egészségügyi ok miatti alkalmatlanság címén történő felmentéssel szűnt meg,
e) ha a tűzoltóság, rendőrség, polgári védelem hivatásos állományú tagjának szolgálati jogviszonya azért szűnt meg, mert a hivatásos szolgálatra egészségügyi okból alkalmatlanná vált, szolgálatképességének csökkenése vagy létszámfelettivé válása miatt tovább-foglalkoztatására nem volt lehetőség,
f) ha a közalkalmazotti jogviszony nem az a), b) és d) pontok szerint szűnik meg, de a volt közalkalmazottal közalkalmazotti jogviszonyának megszűnésekor az Önkormányzat területi ellátási kötelezettség átvállalására vonatkozó szerződést köt vagy a volt közalkalmazott ilyen szerződéssel rendelkező társas vállalkozás - területi ellátási kötelezettség ellátásában résztvevő - tagja lesz.
19. § (1) A 18. §-ban megjelölt feltételek fennállása esetén sem tarthat elhelyezésre igényt az, akinek a városban saját tulajdonú lakása van, kivéve ha azt haszonélvezettel terhelten örökölte és abba azért nem költözhet be, mert azt a haszonélvező használja.
(2) Az elhelyezésként biztosított másik lakás akkor megfelelő, ha lakószobáinak száma a 11. §-ban meghatározott jogos lakásigény mértékét eléri, továbbá a jogcím nélkül használt lakás komfortfokozatával megegyezik vagy annál eggyel alacsonyabb komfortfokozatú. A lakásigény mértékének megállapításánál a bérleti jogviszony megszűnésének időpontjában együtt lakó, megfelelő elhelyezésre jogosultak együttes számát kell figyelembe venni.
(3) Amennyiben megszűnésekor a lakásra a bérleti jogviszony már több, mint 10 éve fennállt, megfelelő elhelyezésként — a jogosult kérelmére — a jogcím nélkül használt lakás is biztosítható.
(4) Az elhelyezésként biztosított másik lakásra a 18. § a)-e) pontjaiban foglalt esetekben határozatlan idejű, az f) pontban foglalt esetben a szerződés fennállásáig, illetve társas vállalkozás szerződése esetén a területi ellátási kötelezettség ellátásában való részvétel időtartamára szóló bérleti szerződést kell kötni.
(5) Az elhelyezésre jogosult részére a megfelelő lakás bérbeadása helyett a jogcím nélkül használt lakás elhagyásáért a 31. § (1) bekezdésében meghatározott térítésben is meg lehet állapodni.
20. § (1) A 19. § (5) bekezdés szerint kifizetendő térítés összegét csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a volt bérlő az Önkormányzattól vissza nem térítendő lakáscélú munkáltatói támogatásként kapott, illetve amely összeget a visszatérítési kötelezettség mellett kapott lakáscélú munkáltatói támogatásból még nem térített vissza.
(2) A bérbeadó az önkormányzati érdekből kisajátításra kerülő ingatlan használójával — amennyiben a kisajátításról szóló jogszabály cserelakás biztosítását írja elő — köteles a cserelakásként felajánlott önkormányzati bérlakásra bérleti szerződést kötni.
7. Bérbeadás másik lakás juttatására vállalt kötelezettség alapján
21. § (1) A bérlő halála után a lakásban jogcím nélkül visszamaradt élettárs, testvér, be nem fogadott gyermektől származó unoka másik lakás bérbeadására tarthat igényt, ha
a) a bérlővel legalább a bérlő halálát megelőző két évig ténylegesen, életvitelszerűen a lakásban együtt lakott és a lakásba történő befogadásához a bérbeadó hozzájárult, és
b) szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakás bérbevételére jogosult.
(2) A bérbeadó az (1) bekezdésben meghatározott személyek részére csak olyan lakást adhat bérbe, amely a 11. §-ban szabályozott jogos lakásigény mértékét nem haladja meg.
(3) A bérbeadó az (1) bekezdésben meghatározott személyek részére csak komfortos vagy annál alacsonyabb komfortfokozatú lakást adhat bérbe.
(4) A lakásban jogcím nélkül visszamaradt olyan személyek részére, akik másik lakásra tarthatnak igényt, az általuk használt lakást kell bérbe adni, ha a lakásban a bérleti jogviszony megszűnése után nem maradt vissza olyan személy, aki a bérleti jogviszony folytatására jogosult és a lakás a (2) és (3) bekezdésben foglaltaknak megfelel.
(5) Ha a bérleti jogviszony megszűnése után több olyan személy maradt vissza a lakásban jogcím nélkül, aki másik lakásra tarthat igényt, részükre bérlőtársi bérleményként csak egy lakást lehet bérbe adni.
(6) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően nem feltétele az igényjogosultságnak a bérbeadói hozzájárulás, ha az élettárs, testvér, nem befogadott gyermektől született unoka bizonyítottan, életvitelszerűen már 1994. január 1-jét megelőző időponttól az elhunyt bérlővel együtt lakott.
22. § (1) Az együttlakásra vonatkozó bizonyítási eljárást az Iroda közreműködésével a Bizottság folytatja le.
(2) Ha a házasság felbontása során hozott bírói ítélet alapján valamelyik fél elhelyezéséről az Önkormányzat köteles gondoskodni, akkor az elhelyezésre jogosultat legfeljebb komfortos — a jogos lakásigény mértékét meg nem haladó nagyságú — lakás illeti meg.
8. Bérbeadás törvényi kötelezettség alapján
23. § (1) A Törvény 68. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a szociális intézményből elbocsátott személynek, ha a lakásügyi hatóság javára a lakásbérleti jogviszonyról az intézménybe utaláskor pénzbeli térítés nélkül mondott le, megfelelő és beköltözhető lakást kell bérbe adni.
(2)33 A szociális intézményből elbocsátott személynek, aki korábban bérlő volt, és lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le a lakásügyi hatóság javára, az Önkormányzat legfeljebb egyszobás, komfortos lakást biztosíthat, feltéve, ha ilyen lakás rendelkezésre áll, és az elbocsátott személy megfelel a rendelet 10. §-ában meghatározott feltételeknek.
23/A. §34 A Polgármester pályáztatási eljárás lefolytatása nélkül a krízishelyzetbe került személy(ek) részére átmeneti lakhatás biztosítására – maximum 6 hónap időtartamra szóló – bérleti szerződést köthet, amely egy esetben, legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható.
9. Garzonházban történő elhelyezés
24. §35
25. §36
10. Bérbeadói hozzájárulások
26. § (1) A bérbeadó az élettársak közös írásbeli kérelmére bérlőtársi szerződést köteles kötni, ha
a) az élettársak bizonyíthatóan legalább 5 éve megszakítás nélkül élettársi közösségben élnek, és
b) az élettársak mindegyike megfelel a 10 § (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltételeknek.
(2) A bérleti szerződés megkötését követően a lakásba beköltöző élettárs és a bérlő közös írásbeli kérelmére a bérbeadó bérlőtársi szerződést köteles kötni,
a) ha a lakásba később költöző élettárs befogadásához a bérbeadó hozzájárult és az élettársak bizonyíthatóan legalább 5 éve megszakítás nélkül élettársi közösségben élnek, és
b) ha az élettársak mindegyike megfelel a 10 § (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltételeknek.
27. § (1) A bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával az alábbi személyeket fogadhatja be:
a) élettársát, amennyiben az a város területén másik beköltözhető lakásingatlannal nem rendelkezik,
b) testvérét, ha a befogadást követően a család minden tagja részére legalább 6 m2 nagyságú lakóterület biztosítható,
c) a Törvény 21. § (2) bekezdése alapján jogszerűen befogadott gyermeke házastársát, élettársát,
d) be nem fogadott gyermekétől származó unokáját.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen a bérlőtársak esetében is alkalmazni kell.
28. § (1) A bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával a lakás egy részét albérletbe adhatja.
(2) A bérbeadó a lakás egy részének albérletbe adásához csak akkor járulhat hozzá, ha az albérlő részére külön szoba biztosítható.
29. § (1) A bérlő a lakást a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával elcserélheti.
(2)37
29/A. §38 Társbérleti jogviszony létrehozását az Önkormányzat nem teszi lehetővé.
11. A felek jogai és kötelezettségei
30. § (1) A bérbeadó a bérlővel a 6. melléklet szerinti bérleti szerződést köti meg.
(2)39
12. A lakásbérlet megszűnése
31. § (1) Amennyiben a lakásbérleti szerződés a Törvény 23. § (3) bekezdése alapján közös megegyezéssel szűnik meg úgy, hogy a bérlő cserelakás biztosítására nem tart igényt, a 9. §-ban foglaltak alapján kijelölt bérlőt a szerződés felbontását megelőző évben érvényes 1 évi lakbér összege illeti meg, ha legalább 3 évig életvitelszerűen az általa bérelt lakásban lakott.
(2)40
(3)41 A bérbeadó az (1) bekezdésben megállapított összeget a lakás átvételét követő 15 napon belül köteles a volt bérlő részére kifizetni.
(4) A bérlő tartozása esetén a bérbeadó élhet a visszatartás jogával.
13. A lakbér és lakáshasználati díj
32. § A lakbérekről, a lakbér megfizetéséhez nyújtandó támogatásokról és a lakáshasználati díjakról a Képviselő-testület külön rendeletet alkot.
A helyiségbérlet szabályai
14. Pályáztatás, bérleti szerződés
33. § (1) A bérbeadó pályázat útján hasznosítja — a (2) bekezdésben foglaltak kivételével — az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára épült vagy ilyen célra átminősített üres, bérleti joggal nem terhelt helyiségeket.
(2) A bérbeadó nem írhat ki pályázatot azokra a helyiségekre, amelyekre vonatkozóan a Képviselő-testület egyedi határozatban megállapítja, hogy a helyiség valamely önkormányzati vagy az Önkormányzat által támogatott feladat ellátásához szükséges.
(3) A pályázati eljárásra a 2. alcím rendelkezéseit kell alkalmazni.
34. § (1) A bérbeadó a pályázat nyertesével - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - határozott időre, legfeljebb 10 évre szóló bérleti szerződést köthet.
(2)42 Határozatlan időre szóló bérleti szerződés akkor köthető, ha a bérlő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott ellátási feladatokhoz kapcsolódó célra kívánja a helyiséget bérbe venni.
(3)43 A bérleti szerződésben megjelölt határidő eltelte után, amennyiben a volt bérlő a helyiséget tovább kívánja használni és bérleti díj vagy egyéb a bérbeadóval szemben fennálló szolgáltatási díj tartozása nincs – a helyiségekre vonatkozó eltérő tartalmú képviselő-testületi határozat hiányában - a bérbeadó a volt bérlővel legfeljebb 5 éves bérleti szerződést köthet, feltéve, hogy a volt bérlő a bérbeadó által írásban közölt, az aktuális piaci viszonyok figyelembe vételével megállapított új bérleti díj megfizetését vállalja.
15. A felek jogai és kötelezettségei
35. § (1) A bérbeadó a helyiségre bérlőtársi szerződést akkor köthet, ha a helyiség hasznosítására kiírt pályázatra két vagy több egyéni vagy társas vállalkozó együttesen nyújtott be pályázatot és a pályázatban nyilatkoztak arról, hogy a pályázat elnyerése esetén a helyiséget bérlőtársakként kívánják használni.
(2) A bérleti szerződés megkötése után a felek közös kérelmére bérlőtársi szerződést akkor köthet a bérbeadó, ha
a) a leendő bérlőtárs vállalkozói igazolvánnyal (jogi személy és nem jogi személyiségű szervezet esetén alapító vagy ezzel egyenértékű okirattal) rendelkezik, és
b) a bérlőtársak egy helyiségben gyakorolni kívánt tevékenységének a más jogszabályokban előírt feltételei biztosíthatók, és
c) a leendő bérlőtárs befogadásához a bérbeadó hozzájárult.
(3) Amennyiben a bérlőtársak közül egyik bérlőtárs bérleti jogviszonya megszűnik, a visszamaradt bérlőtárs kérelmére a bérbeadó köteles az egész helyiséget részére bérbe adni.
36. § (1) A bérlő a helyiségbe más személyt, szervezetet csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
(2) A bérbeadó a befogadáshoz akkor járulhat hozzá, ha
a) a befogadandó személy (szervezet) vállalkozói igazolvánnyal (jogi személy és nem jogi személyiségű szervezet esetén alapító vagy ezzel egyenértékű okirattal) rendelkezik, és
b) a felek által a helyiségben gyakorolni kívánt tevékenység jogszabályi feltételei biztosíthatók.
37. § (1)44 A bérbeadó a helyiség bérleti jogának átruházásához akkor járulhat hozzá, ha az új bérlő vállalja a bérleti jogviszony még fennálló időtartamára vonatkozó, de legfeljebb 6 havi díj bérleti díj előre történő megfizetését a bérleti szerződés aláírását követő 10 napon belül.
(2) Önkormányzati helyiség bérleti joga csak másik önkormányzati helyiség bérleti jogára cserélhető.
38. § (1) A minimális helyiségbérleti díjak településrészre és helyiségtípusra érvényes mértékét a Képviselő-testület évente – a költségvetési rendeletének megalkotásával egyidejűleg – határozatban állapítja meg a bérbeadó részére.
(2) A 33. § (2) bekezdése szerint hasznosított helyiségek esetében az ajánlott bérleti díjat vagy a bérleti díj fizetése alóli mentességet az egyedi képviselő-testületi határozat tartalmazza.
A bérlakások és helyiségek elidegenítése
16. Bérlakások elidegenítése elővásárlási joggal rendelkező és elővásárlási joggal nem rendelkezők részére
39. § (1) Önkormányzati bérlakás megvásárlására elsősorban az önkormányzati bérlakásban élő, elővásárlási joggal rendelkező bérlő jogosult.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott személy vásárolja meg az önkormányzati bérlakást, a vételár mértéke: a forgalmi érték 90%-a.
(3) A bérlő az adás-vételi szerződés megkötésekor, amennyiben
a) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 150%-át, a vételár 5%-át,
b) családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 150%-át meghaladja, de annak 175%-át nem éri el, a vételár 10%-át,
c) családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 175%-át eléri, de nem haladja meg annak 200%-át, a vételár 15%-át
d) családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 200%-át, a vételár 20%-át egy összegben köteles megfizetni.
(4) Amennyiben a lakást a bérlő vásárolja meg, a vételár megfizetésére – a Polgári Törvénykönyv szerint a pénztartozás esetén megállapítható kamat megfizetése mellett – kérelmére, legalább 15 év részletfizetési kedvezményt kell biztosítani. Az első vételárrészlet befizetése után fennmaradó hátralékra a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani.
(5) Amennyiben a bérlő családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 150%-át nem haladja meg – kérelmére – legalább 20 év részletfizetési kedvezményt kell biztosítani, illetve mentesül a kamatfizetési kötelezettség alól.
(6) Amennyiben a bérlő vállalja, hogy az önkormányzati bérlakás vételárát
a) egy összegben megfizeti, a vételárból 20%,
b) 5 éves részletfizetés vállalása esetén a kamat megfizetése alól mentesül és amennyiben a bérlő családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 150%-át meghaladja, a vételárhátralékból 10% engedmény illeti meg,
c) 5 éves részletfizetés vállalása esetén, amennyiben a bérlő családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 150%-át nem haladja meg, a vételárhátralékból 15% engedmény illeti meg,
d) 5-10 év közötti részletfizetés vállalása esetén, amennyiben a bérlő családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 150%-át nem haladja meg, a vételárhátralékból 10% engedmény illeti meg,
e) 10-20 év közötti részletfizetés vállalása esetén, amennyiben a bérlő családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 150%-át nem haladja meg, a vételárhátralékból 5% engedmény illeti meg.
40. § (1) Az értékesíteni kívánt bérlakás bérlője részére az elidegenítésről ajánlatot kell küldeni. Az ajánlatnak tartalmaznia kell a lakás vételárát, a 39. § (3)-(6) bekezdésben foglalt kedvezményeket, kötelezettségeket, valamint a megkötendő szerződés teljes tervezetét. Az eladót az ajánlattétel a bérlő által történő átvételt követő 30 napig köti, attól ezen időpontig nem állhat el, illetve a szerződési feltételeket nem változtathatja meg.
(2) A bérlő az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül nyilatkozhat arról, hogy elővásárlási jogával élni kíván. Amennyiben elővásárlási jogával nem kíván élni, úgy a bérlakás a Törvény 50. §-ában foglalt megkötésekkel – harmadik személy részére is – értékesíthető.
(3) A bérlő az általa lakott lakást csak akkor vásárolhatja meg, ha a szerződéskötés időpontjában a bérbeadó felé bérleti-, szolgáltatási díj tartozása nincs, a korábbi, esetleges tartozása folytán felmerült végrehajtási költségeket és kamatokat is megfizette.
(4) Önkormányzati bérlakás harmadik személy részére csak pályázat útján értékesíthető. A pályázati eljárás során a lakás tulajdonjogát az a pályázó szerzi meg, aki a pályázati tárgyaláson a mindenkori forgalmi érték 100%-át meghaladó legmagasabb összegű vételár megfizetésére tesz ajánlatot.
17. A bérlakások elidegenítésére vonatkozó egyéb szabályok
41. § (1) Önkormányzati bérlakás értékesítése esetén az adás-vételi szerződés aláírására a Polgármester vagy megbízottja jogosult.
(2) Amennyiben a vevő a lakást részletfizetési kedvezménnyel vásárolja meg, a vételár hátralék és járulékai erejéig jelzálogjogot, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat, ha a vásárlás árengedménnyel történik, az árengedmény visszafizetésének biztosítására öt évre szóló elidegenítési és terhelési tilalmat kell Várpalota Város Önkormányzata javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.
42. § (1) Az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakás elidegenítéséhez a polgármester hozzájárulhat az alábbi esetekben:
a)45
b) ha a tulajdonos az értékesíteni kívánt lakás helyett Várpalota városban másik lakást vásárol,
c) ha a tulajdonos munkahelyének vagy családi körülményeinek megváltozása miatt kényszerül más településre költözni,
d) ha az értékesítésre házasságfelbontás miatti vagyonmegosztás következtében kerül sor.
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt esetekben a hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a jelzálogjog, illetve az elidegenítési és terhelési tilalom a megvásárolni kívánt új lakásra kerüljön átjegyzésre.
(3) A jelzálogjoggal, elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakás további megterheléséhez, ranghelycseréhez, a lakás felújításához, korszerűsítéséhez szükséges pénzintézeti kölcsön felvétele esetén, e kölcsön biztosítása céljából a polgármester hozzájárulhat.
(4) Ha a vevő a vételár hátralékot és járulékait kiegyenlíti, illetve az árengedményt megfizeti, a jelzálogjogot, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat töröltetni kell.
(5) Amennyiben a vevő a lakást 5 éven belül elidegeníti és nem állnak fenn az (1) bekezdésben rögzített lehetőségek a hozzájárulás megadására, köteles az engedményt az Önkormányzat számlájára egy összegben megfizetni.
43. § (1) Önkormányzati bérlakások értékesítésre kijelöléséről a Képviselő-testület határozattal dönt.
(2) Az elidegenítésre kijelölést a bérbeadói feladatokat ellátó bérbeadó kezdeményezheti. Amennyiben a Képviselő-testület a bérbeadó kezdeményezése nélkül kíván bérlakást elidegenítésre kijelölni, úgy döntése előtt annak javaslatát kikéri.
(3) Az elidegenítésre történő kijelölés kezdeményezését a bérbeadónál a lakásban lakó bérlő és jogcím nélküli lakáshasználó is kérheti. Amennyiben a bérbeadó a kérelem alapján az elidegenítést nem kezdeményezi, a kérelmet — nemleges javaslatával — köteles döntésre a képviselő-testület elé terjeszteni. Amennyiben a társasházban lévő önkormányzati bérlakások több, mint 50 %-ának értékesítésre történő kijelölését kérték, a polgármester a kérelmeket döntésre a Képviselő-testület elé terjeszti.
(4) A bérlő-kiválasztási jog alapján bérbe adott lakás akkor jelölhető ki elidegenítésre, ha az értékesítéshez a bérlő-kiválasztási jog jogosultja hozzájárult.
18. A lakásértékesítési bevételek felhasználása
44. § A Törvény 62. § (1)-(2) és (5) bekezdései szerint megállapított lakásértékesítési bevételek
a) az önkormányzati tulajdonban lévő lakóépületek (lakó-épületrészek) felújítására és azzal együtt végzett korszerűsítésére,
b) új lakás építésére,
c) önkormányzati bérlakás céljára történő használt lakás vásárlására,
d) a külön jogszabályban meghatározott lakáscélú lakossági adósságkezelés során - a hitelintézettől felvett lakáskölcsönre fennálló tartozás kiegyenlítésére,
e) településrendezési tervek szerint lakóövezetbe tartozó területek közművesítésére,
f) építési telkek kialakítására,
g) lakásépítési és lakásvásárlási támogatás nyújtására,
h) csereingatlan biztosítására irányuló kötelezettség teljesítésére használhatók fel a tárgyévi helyi költségvetési rendelet, valamint egyéb önkormányzati rendeletekben megállapított előírások szerint.
19. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése
45. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek egyedi képviselő-testületi határozattal idegeníthetők el. Az elidegenítésről a Képviselő-testület a beérkezett kérelem, illetve az értékesítés lebonyolításával megbízott bérbeadó előterjesztése alapján dönt.
(2) Ha a nem lakás céljára szolgáló helyiség értékesítése a Törvény 58. § (1) bekezdése szerint elővásárlási joggal rendelkező részére történik, a vételár a mindenkori forgalmi értéknek megfelelő ár.
(3) A (2) bekezdésben nem foglalt esetben a nem lakás céljára szolgáló helyiség csak pályázat útján értékesíthető. A nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonjogát az a pályázó szerzi meg, aki a pályázati tárgyaláson a mindenkori forgalmi érték 100%-át meghaladó legmagasabb összeg megfizetésére tesz ajánlatot.
(4) Az elővásárlási joggal rendelkező vevő részére kérelmére — ha az értékesítésről való döntést nem ő kezdeményezte — 3 évi részletfizetési kedvezményt lehet biztosítani a Polgári Törvénykönyv szerint a pénztartozás esetén megállapítható kamat megfizetése mellett. A részleteket negyedévenként kell megfizetni, az első részlet a szerződéskötés aláírásával egyidejűleg esedékes.
(5) A (4) bekezdés szerinti részletfizetési kedvezménnyel történő értékesítés esetén a pénztározás biztosítására az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.
(6) Az elidegenítési tilalom alól felmentés nem adható, a további megterheléshez a Képviselő-testület a nem lakás céljára szolgáló helyiség felújításához, korszerűsítéséhez, átalakításához szükséges pénzintézeti kölcsön felvétele esetén — amennyiben az összes tartozás a nem lakás céljára szolgáló helyiség forgalmi értékét nem haladja meg — járulhat hozzá.
46. § Ha a nem lakás célú helyiség értékesítésére azért kerül sor, mert az az értékesítésre kijelölt - egylakásos ingatlanban lévő - önkormányzati bérlakással egy ingatlanon található és a nem lakás célú helyiség önállóan nem értékesíthető, az elővásárlási joggal rendelkező vevőnek a nem lakáscélú helyiséget legalább forgalmi értéken kell felajánlani.
47. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó elővásárlási jog esetén az ajánlat tartalmára, az ajánlati kötöttség időtartamára, az elővásárlási joggal való élésre vonatkozó nyilatkozatra, illetve a nyilatkozat megtételének elmulasztása jogkövetkezményeire a 39. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítése esetén az adás-vételi szerződés aláírására a polgármester jogosult.
Vegyes rendelkezések
48. § (1)46 Az Iroda naptári évenként jövedelemigazolás beszerzésével és adatfelvétellel felülvizsgálja a benyújtott és a lakásigénylési névjegyzékben vezetett bérbevételi ajánlatokat. Amennyiben a felülvizsgálat eredménye alapján szükséges, a pontszámot módosítja és erről értesíti az ajánlattevőt.
(2) Amennyiben az ajánlattevő nem működik együtt a felülvizsgálatban vagy a felülvizsgálat alapján nem felel meg az a 10. § (1)-(2) bekezdésében foglalt feltételeknek, az Iroda törli a nyilvántartásból és erről a törlés indokának közlésével értesítést küld.
49. § (1) A lakások és helyiségek bérletével és elidegenítésükkel kapcsolatos eljárásban az érintett állampolgár az alábbi személyes adatait köteles szolgáltatni:
a) név, születési hely és idő, anyja neve, családi állapot,
b) lakcím,
c) jövedelmi, vagyoni viszonyokra vonatkozó nyilatkozat, igazolás
d) e rendelet 9. § (2) bekezdésében foglaltak esetén az egészségi állapotra vonatkozó orvosi igazolás.
(2) A fenti adatszolgáltatási kötelezettség az igénylővel közös háztartásban élő valamennyi személyre is vonatkozik.
(3)47 Az adatkezelésre és az adatok védelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései az irányadók.
(4) A család meghatározásánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.
(5) A jövedelem fogalmára a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak az irányadóak azzal, hogy az egy havi jövedelem számításánál a kérelem, ajánlat benyújtását megelőző 12 havi jövedelem átlagát kell figyelembe venni.
50. § A bérbeadó az önkormányzati bérlakások rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését naptári évenként egyszer, illetve bejelentés vagy egyéb ok miatt szükség szerint ellenőrzi.
51. § (1) A 2004. május 10-e előtt önkormányzati érdekből meghatározott időre szóló lakáskiutalásban részesültek e rendelet hatálybalépését követően, illetve a lakáskiutaló határozatban meghatározott határidő lejártakor — feltéve, hogy az önkormányzati érdekből történő bérlőkijelölésre jogosító foglalkoztatási jogviszonyuk fennáll — a bérbeadótól kérhetik az általuk használt lakás részükre történő ismételt bérbeadását.
(2) A bérbeadó az (1) bekezdésben meghatározott személyekkel csak önkormányzati érdekből történő bérlőkijelölésre jogosító foglalkoztatási jogviszonyuk fennállásának időtartamára szóló bérleti szerződést köthet.
Záró rendelkezések
52. § Ez a rendelet 2010. október l-jén lép hatályba.
53. § (1) E rendelet hatályba lépését megelőzően nyilvántartásba vett bérbevételi ajánlatokat folyamatosan, legkésőbb 2010. december 31-ig, a 48. §-ban foglaltak szerint felül kell vizsgálni, és a bérbevételi ajánlatot az e rendeletben foglaltak szerint el kell látni új besorolási pontszámmal, amelyről a bérbevételi ajánlatot benyújtót értesíteni kell.
(2) 2010. október 1. és 2010. december 31. között megüresedő lakás esetén a 2010. október 1-je előtt besorolt legmagasabb pontszámmal rendelkező bérbevételi ajánlatokat soron kívül felül kell vizsgálni, és döntésre a Bizottság elé kell terjeszteni.
54. § (1) Hatályát veszti a 14/2004. (V. 10.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 23/2004. (VI. 30.), 37/2004. (IX. 30.), 11/2005. (III.31.), 39/2005. (XI.30.), 17/2006. (III.31.), 43/2006. (XII. 01.), 8/2007. (II. 27.), 10/2007. (III. 30.), 22/2007. (VII. 02.), 8/2008. (II. 27.), 33/2008. (IX. 18.), 15/2009. (III. 31.), 33/2009. (VI. 29.) önkormányzati rendelet.
(2) Az (1) bekezdés 2010. október 2-án hatályát veszti.
(3) Az 53. és e § 2011. január 1-jén hatályát veszti.
1. melléklet a 36/2010. (IX. 14.) önkormányzati rendelethez
1.48 Az önkormányzat tulajdonában lévő összkomfortos lakások49
A |
B |
C |
D |
E |
|||
Épület megnevezése |
Építés éve |
Alapterület m² |
Hrsz |
Önkormányzati tulajdon |
|||
% |
össz/önk-i |
||||||
lakás (db) |
|||||||
1 |
Tábormező u. 30. TH. |
1968. |
49 |
468/A/5 |
5,5 |
17/1 |
|
2 |
Erdődy P. T. u. 46-48. TH. |
1970. |
36 |
443/1/A/20 |
2,3 |
30/1 |
|
3 |
Tábormező u. 26. TH. |
1970. |
49 |
470/A/10 |
4,75 |
20/1 |
|
4 |
Körmöcbánya u. 26-28. TH. |
1970. |
53 |
445/2/A/15 |
3,46 |
30/1 |
|
5 |
Rákóczi u. 30-32-34-36. TH. |
1977. |
32 |
488/6/A/14 |
1,1 |
60/1 |
|
6 |
Liliom u. 2-4-6-8. TH. |
1979 |
85 |
517/7/A/13 |
5,2 |
60/2 |
|
1979. |
85 |
517/7/A/57 |
|||||
7 |
Rákóczi u. 17-19-21-23. TH. |
1979. |
52 |
517/4/A/3 |
1,6 |
60/1 |
|
8 |
Kossuth L. u. 3. TH. |
1953. |
51 |
171/7/A/3 |
9,1 |
12/1 |
|
9 |
Felsőinkám. u. 11-13. TH. |
1984. |
28 |
1337/13/A/23 |
4,17 |
24/1 |
|
10 |
Készenléti ltp. 39. TH. |
2001. |
50 |
4149/31/A/9 |
4,1 |
28/1 |
|
11 |
Polyán u. 2. |
1993. |
123 |
3746 |
100 |
1 |
|
12 |
Dankó. u. 16/V. |
2000. |
1515 |
2413/10 |
100 |
53/53 |
|
13 |
Bátorkő u. 2. TH. |
1956. |
35 |
511/A/3 |
5,9 |
17/1 |
|
Összesen: |
2243 |
66 |
|||||
2.50 Az önkormányzat tulajdonában lévő komfortos lakások
A |
B |
C |
D |
E |
||||
Épület megnevezése |
Építés éve |
Alapterület m² |
Hrsz. |
Önkormányzati tulajdon |
||||
% |
össz/önk-i |
|||||||
lakás (db) |
||||||||
1 |
Rutsek u.1-3., Waldstein 9. TH. |
1953. |
56 |
194/A/6 |
2,53 |
36/1 |
||
2 |
Jókai u. 2., Szent István u. |
1954. |
53 |
56/A/36 |
1,5 |
60/1 |
||
4-6-8-10-12. TH. |
||||||||
3 |
Jókai u. 6., Batsányi u. |
1955. |
53 |
57/2/A/17 |
2,62 |
60/2 |
||
2-4-6-8-10. TH. |
38 |
57/2/A/38 |
||||||
4 |
Munkácsy u. 87-99. |
1998. |
224 |
1222/9 |
100 |
7/7 |
||
5 |
Vasvári u. 12-24. |
1998. |
224 |
1222/9 |
100 |
7/7 |
||
6 |
Rutsek u. 6-8-10., Erdődy P. T. u. 3. TH. |
1956. |
38 |
199/A/8 |
8,31 |
49/5 |
||
38 |
199/A/20 |
|||||||
38 |
199/A/25 |
|||||||
40 |
199/A/47 |
|||||||
48 |
199/A/50 |
|||||||
7 |
Rutsek u. 2-4. TH. |
1968. |
55 |
198/A/10 |
8,3 |
12/1 |
||
8 |
Beszálló akna ltp. 2. TH. |
1949. |
58 |
0250/2/A/4 |
48,86 |
8/5 |
||
66 |
0250/2/A/5 |
|||||||
66 |
0250/2/A/7 |
|||||||
53 |
0250/2/A/10 |
|||||||
66 |
0250/2/A/11 |
|||||||
9 |
Beszálló akna ltp. 3. TH. |
1949. |
65 |
0250/3/A/2 |
30,85 |
8/3 |
||
69 |
0250/3/A/3 |
|||||||
67 |
0250/3/A/4 |
|||||||
10 |
Bakony u. 11-13. TH. |
1958. |
53 |
503/A/8 |
5,1 |
16/1 |
||
11 |
Erdődy P. T. u. 30-32. TH. |
1966. |
48 |
457/A/6 |
4,5 |
21/1 |
||
12 |
Bartók B. u. 22/A-B. TH. |
1949. |
46 |
2668/1/A/2 |
7,1 |
13/1 |
||
13 |
Erdődy P. T. u. 20. |
1957. |
52 |
460/A/27 |
5,1 |
39/3* |
||
Bakony u. 2-4-6. TH |
52 |
460/A/33 |
||||||
14 |
Erdődy P. T. u. 5-7., |
1960. |
51 |
210/A/31 |
3,54 |
44/2 |
||
Kastélydomb u. 6-8. TH. |
37 |
210/A/39 |
||||||
15 |
Erdődy P. T. u. 22-24. TH. |
1965. |
48 |
459/A/20 |
4,5 |
21/1 |
||
16 |
Rózsakút u. 23. |
1900-as évek |
208 |
702 |
100 |
1/1 |
||
Összesen: |
2010 |
|||||||
* |
A Társasház 3. önkormányzati tulajdonú lakása a 2. melléklet ben szerepel. |
|||||||
3.51 Az önkormányzat tulajdonában lévő félkomfortos lakások
A |
B |
C |
D |
E |
||
Épület megnevezése |
Építés éve |
Alapterület m² |
Hrsz. |
Önkormányzati tulajdon |
||
% |
össz/önk-i |
|||||
lakás (db) |
||||||
1 |
Bátorkő u. 2. TH. |
1956. |
35 |
511/A/4 |
17,6 |
17/4 |
33 |
511/A/8 |
|||||
32 |
511/A/10 |
|||||
35 |
511/A/3 |
|||||
2 |
Erdődy P. T. u. 4. TH. |
1956. |
35 |
513/A/3 |
11,5 |
17/2 |
32 |
513/A/14 |
|||||
3 |
Erdődy P. T. u. 6. TH. |
1956. |
32 |
512/A/14 |
5,7 |
17/1 |
4 |
Kastélydomb u. 23. TH. |
1960. |
36 |
214/A/8 |
6,51 |
12/1 |
5 |
Kastélydomb u. 19. TH. |
1960. |
43 |
216/A/11 |
8,2 |
12/1 |
Összesen: |
313 |
9 |
||||
4.52 Az önkormányzat tulajdonában lévő komfort nélküli lakások
A |
B |
C |
D |
E |
|||
Épület megnevezése |
Építés éve |
Alapterület m² |
Hrsz. |
Önkormányzati tulajdon |
|||
% |
össz/önk-i |
||||||
lakás (db) |
|||||||
1 |
Radnóti u. 32. (romos |
1875. |
99 |
3986/3 |
100 |
2 |
|
épület) |
|||||||
2 |
Munkácsy M. (7.) 49 |
1930-as években |
(Br.48) 23 |
1182 |
100 |
1 |
|
Összesen: |
122 |
3 |
|||||
5.53 Az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló összkomfortos helyiségek
A |
B |
C |
D |
|
Épület megnevezése |
Építés éve |
Alapterület m² |
Hrsz. |
|
1 |
Táncsics u. 3. |
1970. |
285 |
48 |
2 |
Táncsics u. 5. |
1970. |
282 |
45 |
3 |
Táncsics u. 11. |
1970. |
283 |
41 |
4 |
Táncsics u. 15. |
1970. |
286 |
38 |
5 |
Gárdonyi G. u. 41. TH. |
1966. |
215 |
108/A/2 |
6 |
Szabadság tér. 7., |
1953. |
217 |
150/1/A/23 |
Kossuth u. 2-4. TH. |
||||
7 |
Szabadság tér. 7., |
1953. |
89 |
150/1/A/34 |
Kossuth u. 2-4. TH. |
||||
8 |
Szabadság tér. 7., |
1953. |
29 |
150/1/A/35 |
Kossuth u. 2-4. TH. |
||||
9 |
Szent István u. 1. (Étterem) |
1990. |
32 |
152/2 |
(Br.135m2) |
||||
10 |
Kossuth u. 1., |
1953. |
33 |
171/6/A/3 |
Szabadság tér. 6. TH. |
||||
11 |
Kossuth u. 1., |
1953. |
20 |
171/6/A/16 |
Szabadság tér. 6. TH. |
||||
12 |
Készenléti ltp. 41. |
1959. |
153 |
jan.53 |
13 |
Polyán u. 2. |
1993. |
126 |
3746 |
(Br. 177) |
||||
14 |
Polyán u. 2. |
1993. |
89 |
3746 |
(Br. 127) |
||||
15 |
Szent István u. 24. |
1983. |
421 |
1337/7/A/25 |
(Felsőinkám u.10-12. TH.) |
||||
16 |
Szent István u. 28. (Könyvtár) |
1983. |
608 |
1337/9/A/49 |
(Felsőinkám u. 2-4-6-8. TH.) |
||||
17 |
Szent István u. 26. |
1983. |
53 |
1337/9/A/50 |
(Felsőinkám u. 2-4-6-8. TH.) |
||||
18 |
Árpád u. 12-14. TH. |
1981. |
52 |
26/3/A/31 |
19 |
Mátyás k. u. 1-3-5. TH. |
1975. |
4 |
595/4/A/46 |
20 |
Mátyás k. u. 1-3-5. TH. |
1975. |
13 |
595/4/A/48 |
21 |
Felsőinkám u. 1. TH. |
1984. |
94 |
1337/4/A/45 |
22 |
Bakony u.8-10-12-14. Laksz. |
1979. |
79 |
462/1/A/84 |
23 |
Bakony u.8-10-12-14. Laksz. |
1979. |
404 |
462/1/A/85 |
24 |
Bakony u.8-10-12-14. Laksz. |
1979. |
160 |
462/1/A/86 |
25 |
Bakony u.8-10-12-14. Laksz. |
1979. |
59 |
462/1/A/87 |
26 |
Bakony u.8-10-12-14. Laksz. |
1979. |
156 |
462/1/A/89 |
27 |
Erdődy P. T. u. 19-21. TH. |
1974. |
62 |
432/3/A/24 |
28 |
Erdődy P. T. u. 19-21. TH. |
1974. |
36 |
432/3/A/25 |
29 |
Rákóczi u. 30-32-34-36. TH. |
1977. |
53 |
488/6/A/61 |
30 |
Rákóczi u. 30-32-34-36. TH. |
1977. |
31 |
488/6/A/62 |
31 |
Rákóczi u. 30-32-34-36. TH. |
1977. |
81 |
488/6/A/63 |
32 |
Rákóczi u. 14-16-18-20. TH. |
1977. |
144 |
488/3/A/61 |
33 |
Rákóczi u. 14-16-18-20. TH. |
1977. |
138 |
488/3/A/62 |
34 |
Készenléti ltp. 41/2 TH. |
1959. |
167 |
4153/2/A/2 |
Összesen: 34 db |
4954 |
6.54 Az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló komfortos helyiségek
A |
B |
C |
D |
|
Épület megnevezése |
Építés éve |
Alapterület m² |
Hrsz. |
|
1 |
Szabadság tér. 3-4. TH. |
1953. |
172 |
171/1/A/8 |
2 |
Szabadság tér. 3-4. TH. |
1953. |
34 |
171/1/A/9 |
3 |
Szabadság tér. 3-4. TH. |
1953. |
126 |
171/1/A/19 |
4 |
Szabadság tér. 3-4. TH. |
1953. |
54 |
171/1/A/20 |
5 |
Újlaky u. 2-4-6,.TH |
1956. |
221 |
188/A/32 |
6 |
Újlaky u. 2-4-6,. |
1956. |
52 |
188/A/33 |
Waldstein J. u. 1. TH. |
||||
7 |
Újlaky u. 2-4-6,. |
1956. |
50 |
188/A/34 |
Waldstein J. u. 1. TH. |
||||
8 |
Újlaky u. 8-10. TH. |
1955. |
271 |
190/2/A/20 |
9 |
Újlaky u. 18-20-22,. |
1954. |
93 |
192/A/1 |
Erdődy P. T. u. 1. TH. |
||||
10 |
Szent István u. 11-13. TH. |
1952. |
57 |
104/A/1 |
11 |
Szent István u. 15-17. TH. |
1952. |
23 |
103/A/1 |
12 |
Szent István u. 15-17. TH. |
1952. |
72 |
103/A/2 |
13 |
Szent István u. 15-17. TH. |
1952. |
70 |
103/A/4 |
14 |
Szent István u. 15-17. TH. |
1952. |
139 |
103/A/5 |
15 |
Alkotmány u. 2/A-B. TH. |
1971. |
54 |
3312/A/1 |
16 |
Bátorkő u. 1., Erdődy P. T. u. 8-10-12-14-16., Bakony u. 1.TH |
1959. |
331 |
509/A/35 |
17 |
Bátorkő u. 1., Erdődy P. T. u. 8-10-12-14-16., |
1959. |
112 |
509/A/47 |
Bakony u. 1. TH. |
||||
18 |
Bátorkő u. 1., Erdődy P. T. u. 8-10-12-14-16., |
1959. |
263 |
509/A/48 |
Bakony u. 1. TH. |
||||
19 |
Kastélydomb u. 6-8., |
1956. |
100 |
210/A/3 |
Erdődy P. T. u. 5-7. TH. |
||||
20 |
Bakony u. 2-4-6., |
1957. |
62 |
460/A/11 |
Erdődy P. T. u. 20. TH. |
||||
21 |
Bakony u. 2-4-6., |
1957. |
50 |
460/A/12 |
Erdődy P. T. u. 20. TH. |
||||
22 |
Bakony u. 2-4-6., |
1957. |
17 |
460/A/13 |
Erdődy P. T. u. 20. TH. |
||||
23 |
Bakony u. 2-4-6., |
1957. |
74 |
460/A/14 |
Erdődy P. T. u. 20. TH. |
||||
24 |
Bányabekötő u. TH. |
1961. |
709 |
3207/A/1 |
25 |
Bányabekötő u. TH. |
1961. |
657 |
3207/A/2 |
26 |
Bányabekötő u. TH. |
1961. |
71 |
3207/B/1 |
Összesen: 26 db |
3934 |
7.55 Az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló külterületi helyiségek
A |
B |
C |
D |
||
Épület megnevezése |
Építés éve |
Alapterület m² |
Hrsz. |
||
1 |
Beszálló akna ltp. 2. TH |
1949. |
52 |
0250/2/A/2 |
|
2 |
Beszálló akna ltp. 2. TH |
1949 |
9 |
0250/2/A/3 |
|
3 |
Zöldfa u. 2. |
94 (818m2-es terület) |
3406/2 |
||
Összesen: 3 db |
155 |
8.56 Garázs helyiségek a társasházakban
A |
B |
C |
|
Épület megnevezése |
Alapterület m² |
Hrsz. |
|
1 |
Erdődy P. T. u. 17. TH. |
37 |
439/A/17 |
2 |
Erdődy P. T. u. 17. TH. |
30 |
439/A/18 |
3 |
Erdődy P. T. u. 27-29. TH. |
17 |
432/5/A/2 |
4 |
Erdődy P. T. u. 27-29. TH. |
18 |
432/5/A/25 |
5 |
Erdődy P. T. u. 27-29. TH. |
17 |
432/5/A/26 |
6 |
Erdődy P. T. u. 27-29. TH. |
17 |
432/5/A/27 |
7 |
Felsőinkám u. 11-13. TH. |
28 |
1337/13/A/28 |
8 |
Felsőinkám u. 11-13. TH. |
28 |
1337/13/A/29 |
9 |
Felsőinkám u. 15-17. TH. |
15 |
1337/12/A/30 |
10 |
Hétvezér úti |
30 |
3223/91 |
Összesen: 10 db |
237 |
9.57 Önkormányzati tulajdonú polgári védelmi „Légó” helyiségek
A |
B |
C |
|
Épület megnevezése |
Alapterület m² |
Hrsz. |
|
1 |
Erdődy P. T. u. 17. TH. |
37 |
439/A/17 |
2 |
Erdődy P. T. u. 17. TH. |
30 |
439/A/18 |
3 |
Erdődy P. T. u. 27-29. TH. |
17 |
432/5/A/2 |
4 |
Erdődy P. T. u. 27-29. TH. |
18 |
432/5/A/25 |
5 |
Erdődy P. T. u. 27-29. TH. |
17 |
432/5/A/26 |
6 |
Erdődy P. T. u. 27-29. TH. |
17 |
432/5/A/27 |
7 |
Felsőinkám u. 11-13. TH. |
28 |
1337/13/A/28 |
8 |
Felsőinkám u. 11-13. TH. |
28 |
1337/13/A/29 |
9 |
Felsőinkám u. 15-17. TH. |
15 |
1337/12/A/30 |
10 |
Hétvezér úti |
30 |
3223/91 |
Összesen: 10 db |
237 |
10.58 Egyéb nem lakás célú helyiségek a társasházakban
A |
B |
C |
||
Épület megnevezése |
Alapterület m² |
Hrsz. |
||
1 |
Gárdonyi G. u. 41. TH. (hőkezelő) |
22 |
108/A/1 |
|
2 |
Erdődi P. T. u. 19-21. TH. |
70 |
432/3/A/3 |
|
(hőkezelő) |
||||
3 |
Erdődy P. T. u. 19-21. TH. |
34 |
432/3/A/5 |
|
(liftkezelő) |
||||
4 |
Erdődy P. T. u. 42-44. |
144 |
444/1/A/29 |
|
TH.(hőkezelő) |
||||
5 |
Tábormező u. 30. TH. (hőkezelő) |
56 |
468/A/18 |
|
6 |
Tábormező u. 26. TH. (pince raktár) |
52 |
470/A/21 |
|
7 |
Tábormező u. 8-10-12. TH. |
73 |
476/A/40 |
|
(hőkezelő) |
||||
8 |
Bakony u. 16-18-20. TH. (hőkezelő) |
81 |
479/3/A/43 |
|
9 |
Bakony u. 16-18-20. TH. (hőkezelő) |
80 |
479/3/A/44 |
|
10 |
Rákóczi u. 4. TH. (hőkezelő) |
57 |
514/A/18 |
|
11 |
Rákóczi u. 4. TH. (hőkezelő) |
27 |
514/A/19 |
|
Összesen: 11 db |
696 |
2. melléklet a 36/2010. (IX. 14.) önkormányzati rendelethez
1. Jogosult: Magyar Honvédség Helyőrség Parancsnokság Székesfehérvár
A |
B |
C |
D |
E |
||
|---|---|---|---|---|---|---|
% |
Össz/önk-i |
|||||
1 |
Mátyás k. u. 1-3-5. TH. |
1975. |
59 |
595/4/A/29 |
6,8 |
41/3 |
2 |
Mátyás k. u. 1-3-5. TH. |
1975. |
48 |
595/4/A/37 |
||
3 |
Mátyás k.u. 1-3-5. TH. |
1975. |
48 |
595/4/A/40 |
||
4 |
Honvéd u. 12-14. TH. |
1981. |
42 |
69/9/A/5 |
12,6 |
30/4 |
5 |
Honvéd u. 12-14. TH. |
1981. |
42 |
69/9/A/8 |
||
6 |
Honvéd u. 12-14. TH. |
1981. |
53 |
69/9/A/15 |
||
7 |
Bakony u. 16-18-20 TH. |
1972. |
71 |
479/3/A/15 |
2,9 |
42/1 |
8 |
Összesen: 7 db |
363 |
||||
2. Jogosult: Veszprém Megyei Rendőrkapitányság
A |
B |
C |
D |
E |
||
|---|---|---|---|---|---|---|
% |
Össz/önk-i |
|||||
1 |
Erdődy P. T. u. 20. |
1957. |
53 |
460/A/9 |
2,6 |
39/1 |
2. |
Összesen: 1 db |
53 |
||||
3. melléklet a 36/2010. (IX. 14.) önkormányzati rendelethez
NYILATKOZATOK
1. Alulírottak közösen kérelmezzük, hogy velünk a bérbeadó bérlőtársi szerződést kössön, élettársak esetén a bérlőtársi szerződés feltételeinek megfelelünk*:
2. A bérbevételi ajánlat benyújtását megelőző 3 éven belül önkormányzati bérlakással rendelkeztünk (a megfelelő válasz aláhúzandó):
3. Önkormányzati bérlakást vásároltunk (a megfelelő válasz aláhúzandó):
4. Jövedelem és vagyonnyilatkozat
A jövedelmek típusai |
Az ajánlat-tevő jövedel-me |
Az ajánlat-tevővel együtt- költöző házastárs (élettárs) jövedelme |
Az ajánlattevővel együttköltöző egyéb rokon jövedelme |
Össze-sen |
||
1. Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz |
||||||
2. Társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem |
||||||
3. Ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesíté-séből származó jövedelem |
||||||
4. Nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátások |
||||||
5. A gyermekek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (GYED, GYES, GYET, családi pótlék, tartásdíj, árvaellátás) |
||||||
6. Munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás |
||||||
7. Föld bérbeadásából származó jövedelem |
||||||
8. Egyéb (kapott tartás-, ösztöndíj, értékpapír-ból származó jövedelem, kis összegű kifizeté-sek stb.) |
||||||
9. Összes nettó jövedelem |
||||||
10. a család összes nettó jövedelmét csökkentő tényezők (tartásdíj összege) |
||||||
a) A tulajdonos neve: ................................
b) A vagyontárgy megnevezése: ................
c) Ingatlan esetén annak címe: .................
d) Az ingatlan ................................... név
.... lakcím lakos haszonélvezeti jogával terhelt.
e) A vagyontárgy forgalmi értéke: ...... Ft.
5. Alulírottak büntetőjogi felelősségünk tudatában kijelentjük, hogy a fentiekben közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
4. melléklet a 36/2010. (IX. 14.) önkormányzati rendelethez
JÖVEDELEMIGAZOLÁS
Az igazolás kiadását megelőző 12 hónapban kifizetett jövedelmekről
5. melléklet a 36/2010. (IX. 14.) önkormányzati rendelethez
Szociális helyzet alapján bérbevételi ajánlatot tevők körülményeinek pontszámmal jelöléséhez
a) albérletben lakik 2 pont
b) családtagként lakik 1 pont
c) szükséglakás* követelményeinek sem megfelelő lakáskörülmény 3 pont
a) A bérbevételi ajánlatban szereplő és az együttköltöző személyek összességének jövedelméből számított 1 főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj
b) Az egyedül költöző személy esetén az 1 főre jutó jövedelem
A bevezető a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1.§ (2) bek. mód. a 29/2015. (X.30.) ör. 1.§-a
Az 1.§ (3) bek. mód. a 40/2011. (X.28.) ör. 2.§-a
A 3.§ (1) bek. új h) ponttal kieg. a 25/2016. (XII.15.) ör. 1.§-a
A 4. § (2) bek. e) pontját hatályon kívül helyezte a 29/2015. (X.30.) ör. 4.§ (2) bekezdése, hatálytalan: 2015. november 1-jétől
Az 5.§ (2) bek. mód. a 17/2013. (VI.04.) ör. 2.§ (2) bek.
Az 5.§ (3) bek. mód. a 17/2013. (VI.04.) ör. 2.§ (3) bek.
Az 5. § (3) bekezdése a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (4) bekezdését a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 12. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (5) bekezdés c) pontja a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (5) bekezdés l) pontját a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdése iktatta be.
A 6. § (1) bekezdését a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 12. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § (2) bekezdését a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 12. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § (3) bekezdését a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 12. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § (4) bekezdését a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 12. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (3) bekezdés b) pontját a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 12. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (4) bekezdés c) pontját a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 12. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8.§ (1) bek. mód. az 1/2011. (II.07.) ör. 1.§-a
A 8.§ (2) bek. mód. a 25/2016. (XII.15.) ör. 2.§-a
A 8. § (2) bekezdése a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 8/A. §-t a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 10. § (2) bekezdés a) pontja a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 12.§ (4) bek. mód. a 29/2015. (X.30.) ör. 3.§-a
A 13. § (1) bekezdése a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (2) bekezdése a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (3) bekezdése a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (7) bekezdését a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 13. § (8) bekezdését a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 14.§ (5) bek. mód. a 17/2013. (VI.04.) ör. 3.§-a
A 17. § (1) bekezdése a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (2) bekezdése a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (4) bekezdés b) pontját a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 5. §-a hatályon kívül helyezte.
A 23. § (2) bekezdése a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A rendeletet 23/A. §-sal kieg. a 25/2016. (XII.15.) ör. 3.§-a
A 24.§-t hatályon kívül helyezte a 17/2013. (VI.04.) ör. 7.§ (2) bek.
A 25.§-t hatályon kívül helyezte a 17/2013. (VI.04.) ör. 7.§ (2) bek.
A 29.§ (2) bek. hatályon kívül helyezte a 17/2013. (VI.04.) ör. 7.§ (2) bek.
A 29/A. §-t a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.
A 30.§ (2) bek. hatályon kívül helyezte a 17/2013. (VI.04.) ör. 7.§ (2) bek.
A 31. § (2) bekezdését a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 12. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 31. § (3) bekezdése a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 34.§ (2) bek. mód. a 17/2013. (VI.04.) ör. 4.§-a
A 34.§ (3) bek. mód. a 25/2016. (XII.15.) ör. 4.§-a
A 37. § (1) bekezdése a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 42. § (1) bek. a) pontját hk. helyezte a 29/2015. (X.30.) ör. 4. § (2) bekezdése, hatálytalan: 2015. november 1-jétől
A 48. § (1) bekezdése a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 49.§ (3) bek. mód. a 17/2013. (VI.04.) ör. 5.§-a
Az 1. melléklet 1. pontja a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 1., 2., 3. táblázatát mód. a 40/2011. (X.28.) ör. 3.§-a
Az 1. melléklet 2. pontja a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 3. pontja a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 4. pontja a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 5. pontja a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 6. pontja a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 7. pontja a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 8. pontja a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 9. pontja a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 10. pontja a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 6. melléklet a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.