a)

építményadó,

b)

telekadó.

(1)

A rendelet alkalmazásában adóalany:

a) a magánszemély;

b) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb szervezet;

c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.

(2)

A feltételes adómentességről a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (2), illetőleg (3) bekezdése rendelkezik.

(3)

Az (1)-(2) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is, feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

(4)

A rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Államra, a helyi önkormányzatra, az országos és helyi nemzetiségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az egyházra, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-re és a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-   végrehajtási gazdálkodó szervezetre.

(1)

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).

(2)

(3)

Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

(1)

Az adó alanya (3. §) az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.

(A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos.)

(2)

Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

(3)

Társasház, -garázs és - üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

a)

magánszemélyek esetében a lakás és üdülő épülethez tartozó kiegészítő helyiségek, valamint a gépkocsitároló;

b)

magánszemélyek esetében azon lakások és lakrészek, amelyeket az adóalany kizárólag lakás céljára használ vagy hasznosít;

c)

az óvóhely, a lakóközösségek közös tulajdonában és közös használatában lévő helyiségek.

(1)

Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

(2)

Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.

(3)

Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

(4)

Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti.

(1)

Az adókötelezettség

a) a belterületi, aranykorona-értékkel nyilvántartott telek esetében a telek tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését és/vagy a művelési ág törlését követő év,

b) külterületi telek esetében a művelési ág törlését követő év,

c) az épület megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév

első napján keletkezik.

(2)

Az adókötelezettség

a) belterületi telek esetében a telek művelési ágba sorolása és/vagy tényleges mezőgazdasági művelésének megkezdése évének utolsó napján szűnik meg,

b) külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzése évének utolsó napján szűnik meg, feltéve, hogy a tanyához tartozó földterület ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll,

c) a telek épülettel való beépítése félévének utolsó napján szűnik meg.

(3)

Az adókötelezettségben bekövetkező – az (1) és (2) bekezdésben nem említett  – változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.

(1)

A helyi adót az önkormányzati adóhatóság – bevallás alapján – kivetéssel állapítja meg.

(2)

Az adózónak az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie.

(3)

Nem kell újabb adóbevallást tenni mindaddig, ameddig adókötelezettséget érintő változás nem következik be.

(4)

Ha az adózó bevallási kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 172. §-ában meghatározott mértékű mulasztási bírságot kell fizetnie.

(5)

Az adót évente két egyenlő részletben – az adóév március 15-ig és szeptember 15-ig– lehet késedelmi pótlék mentesen megfizetni.

(6)

Kérelem alapján – indokolt esetben – a jegyző részletfizetést, vagy fizetési halasztást engedélyezhet az Art. 133. §-a alapján.

(1)

Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba.

(2)

Az e rendelettel nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és az Art. rendelkezései az irányadók.

(3)

Hatályát veszti az építmény-  és telekadóról szóló 31/2003./X.21./ XI.ÖK számú rendelet, valamint az azt módosító 44/2003./XII.22./ XI.ÖK sz. rendelet, 58/2004./XII.20./ XI.ÖK sz. rendelet, 58/2005./XII.20./ XI.ÖK sz. rendelet, 47/2006./XII.18./ XI.ÖK sz. rendelet, 41/2007./XII.22./ XI.ÖK sz. rendelet és a 8/2009./II.24./ XI.ÖK sz. rendelet.