1. § (1) E rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse, ezzel másnak kárt ne okozzon.

(2) A rendeletet – a (3) bekezdésben megállapított kivétellel – Kaposhomok község közigazgatási területén alkalmazni kell:

(3) A rendelet nem alkalmazható: cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel működő állatfelvásárló telephelyre, lósport telepre, nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepre, állatkórházra, gyepmesteri telepre, állatkertre, vadaskertre, laboratóriumi kísérleti állattartásra és a fegyveres testületek állattartására.

2. § A rendelet alkalmazásában:

(1) Állat: bármely gerinces vagy gerinctelen állat (beleértve a halakat, hüllőket és kétéltűeket is).

(2) Állattartó: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli.

(3) Állattartás: az állatok olyan feltételek közötti tartása, amelyben azok egészsége, illetve jó közérzete az ember figyelmétől, gondoskodásától függ.

(4) Haszonállat: azon állatok, amelyeket élelmiszer, gyapjú, bőr, vagy szőrme előállítása vagy egyéb mezőgazdasági cél miatt tartanak, elsősorban jövedelemszerzés céljából. Ezen belül:

(5) Kedvtelésből tartott állat: az ember által nem gazdálkodás céljából tartott olyan állat, melynek húsa az európai étkezési szokások figyelembe vételével nem szolgálhat emberi fogyasztásra (eb, macska, díszmadár, és minden egyéb állatfaj, kivéve, ha azok – a tartás céljánál fogva – a jövedelemszerzést szolgálják).

(6) Állattenyésztés: az állatok tenyész- és haszonértékét növelő célirányos tevékenységek összessége.

(7) Jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amelyek az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelelnek, tartási, takarmányozási igényeit kielégítik (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet).

(8) Nagy létszámú állattartó telep: olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább:

3. § (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló és tartásukkal kapcsolatos épületek és építmények létesítéséhez – az egyéb jogszabályokban meghatározottak szerint – az építési hatóság engedélye szükséges.

(2) A község közigazgatási területén állat csak az e rendelet 1. számú. mellékletében meghatározott állattartási védőtávolságok – amennyiben magasabb szintű jogszabály ennél nagyobb távolságot nem állapít meg - , valamint az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bűz stb.) nélkül tartható.

(3) Az állattartó az állat tartása során köteles a jó gazda gondosságával tartani az állatot.

(4) Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson.

(5) Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy az a közterületet ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos, illetőleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani.

(6) Az állattartó köteles arról gondoskodni, hogy az állatát felügyelet nélkül kóborolni ne hagyja, közterületre felügyelet nélkül ne engedje. Állatot közterületen tartani, vagy legeltetni tilos.

(7) A lakás lebontása miatt vagy egyéb okból történő elköltözés esetén az állattartó köteles állatának elhelyezéséről gondoskodni. Ha az állattartó az állatára nem tart igényt – kivéve veszélyes állat tartása - , köteles előzetes bejelentése alapján az állat további gondozásáról gondoskodni (állatmenhelyre szállítás, elajándékozás stb.).

4. § (1) Az állattartás szabályozása szempontjából a település az alábbi állattartási övezetekre tagolódik:

(2) Belterületi övezetben

(3) Külterületi övezetben az állattartás az érvényben lévő építési szabályoknak megfelelően, az adott állattartási technológia figyelembevételével és a közegészségügyi előírások betartásával folytatható. Külterületen a szükséges szakhatósági-építésügyi, közegészségügyi, állategészségügyi engedélyekkel létesíthető nagylétszámú állattartó telep.

(4) A község területén vadállat nem tartható.

5. § (1) Az ebeket az állattartók úgy kötelesek tartani – szükség esetén megkötve, elzárt helyen - , hogy azok ne tudjanak elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni.

(2) A telep, ház, lakás bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni.

(3) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne tudja elhagyni.

(4) Tilos ebet beengedni vagy bevinni a vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe.

(5) Tilos ebet – a vakvezető eb és a jelzőeb kivételével – beengedni vagy bevinni:

(6) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti létesítményekbe, illetve területekre őrző-védő eb bevihető, ha azt az ingatlan védelme szükségessé teszi.

(7) Az ebtartó köteles az eb veszettség elleni oltásáról gondoskodni a külön jogszabályban meghatározottak szerint.

(8) A veszélyes és veszélyesnek minősített ebet a külön jogszabályok betartásával és engedéllyel lehet tartani.

(9) A gazdátlan, kóbor ebek befogásáról az önkormányzat gondoskodik.

(10) Ebharapás által okozott személyi sérülés esetén az állattartó köteles az ebet hatósági állatorvoshoz vinni, megvizsgáltatni és az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek, illetve képviselőjének átadni.

(11) Aki veszett vagy veszettségre gyanús kóbor ebet észlel, köteles azt az állatorvosnak, illetőleg a Körjegyzőségen bejelenteni.

6. § A méhészkedést – a vonatkozó külön (állat-egészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával – erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja.

7. § (1) Minden állattartó köteles a tulajdonában lévő, illetve gondjaira bízott kis és nagy állat fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhullását a körzeti állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasítását betartani.

(2) Az elhullott 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű, kedvtelésből tartott állatokat, valamint a három hetesnél fiatalabb szopósbárány, kecskegida és borjú hulláját az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek hatásvonalától 1,5 m-re elföldelheti.

(3) A (2) bekezdésben felsoroltnál nagyobb mennyiségű, illetve a nagyobb egyedi testtömegű állatok hulláját engedélyezett állati hulladékgyűjtő, gyűjtő-átrakó telepre vagy kezelő üzembe kell szállítani az állat tartójának.

8. § Szabálysértés követ el és 30.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki e rendelet:

9. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Az állattartó az állattartást – ha azt e rendelet szerinti tiltott helyen, vagy nem megengedett mértékben és formában folytatja - vagy, ha a trágyalé- és trágyatároló védőtávolsága nem megfelelő, köteles azt 2012. január 1-ig megszüntetni és az előírt mértékre csökkenteni, a rendelet előírásai alapján.

(3) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.

(4) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.