Kesztölc község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi XLV. törvény 8.§ (1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9.§ (6)bekezdés b)pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítésze,

a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 34.§ (1) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelősége,  

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet  3. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Esztergom Kistérségi Intézete,

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet 3. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósága,

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet  3. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága,

  az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet  3.       mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága,

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet  3. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Kulturális Örökségvédelmi Hivatala,

a  környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 37.§ e) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága,

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet  3. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Komárom-Esztergom Megyei Földhivatala,

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet  3. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága,

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet 3. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Komárom-Esztergom Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága,

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet 3. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Katonai Tervező Főcsoportfőnökség,

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet 3. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság,

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet 3. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Piacszabályozás Felügyeleti Igazgatósága,

      véleményének kikérésével  a következőket rendeli el:

Első rész

I. Fejezet

Teljes településre vonatkozó előírások

1. Szabályozási elemek

1.§

(1) A szabályozási tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek:

a)   a beépített és beépítésre szánt, illetőleg beépítésre nem szánt területek határa,

b)   a szabályozási vonal,

c)   a területegység határa és előírása,

d)   az építési övezet határa és tartalma,

e)   a védett területek határa és azokra vonatkozó előírások,

f)    a védő területek határa és azokra vonatkozó előírások és

g)   az építési hely.

(2) A terven jelölt minden egyéb szabályozási elem irányadónak tekintendő, amelyektől eltérést az elsőfokú építésügyi hatóság saját hatáskörben, a szabályozási terv, illetve a helyi építési szabályzat módosítása nélkül engedélyezhet.

2. A szabályozási terv terület-felhasználási egységei

2.§

(1) Beépítésre szánt területek

a) a lakóterületek, ezen belül: „Kertvárosias lakóterület, (Lke)”és „Falusias lakóterület (Lf)”,

b) a vegyes területek, ezen belül „Településközpont vegyes terület (Vt)”,

c) a gazdasági területek, ezen belül: „Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)”és „Ipari terület (Gip)”,

d) az üdülőterületek, ezen belül: „Üdülőházas terület üdülőterület (Üü)”és a „Hétvégiházas üdülőterületek (Üh)” és

e) a különleges területek, ezen belül: „Különleges pincesor (K-p)”, a „Különleges lovas -  sport (K-l)”, a „Különleges-sport (K-sp)”és a „Különleges turisztikai (K-tu) terület”.

(2) Beépítésre nem szánt területek

a) közúti közlekedési terület (KÖu),

b) zöldterület (Z),

c) az erdőterületek, ezen belül: „Védelmi erdőterület (Ev)”, ami tagozódik Gazdasági erdőterület (Eg)” és „Egészségügyi, szociális, turisztikai erdőterület (Ee)”,

    d) a mezőgazdasági területek, ezen belül: „Általános mezőgazdasági terület (Má)”, „Kertes mezőgazdasági terület           (Mk)” és „Korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko)”,

     e) vízgazdálkodási terület (V),

     f) természetközeli terület (Tk) és

     g) a különleges beépítésre nem szánt területek, ezen belül: „Különleges - temető (K-t), „Különleges - régészeti (K-            kr)”, „Különleges – külszíni bányaterület (K-kb) és „Különleges - rekreációs terület. (K-kre)”.

3. Telekalakítás

3.§

(1) A szabályozási vonal változásával érintett telkek esetében kötelező telket alakítani, legkésőbb az ingatlant érintő építéssel vagy funkcióváltással egyidejűleg. A telek közterületté váló része a közterületi, a beépítésre szánt területhez csatolt rész pedig az ennek megfelelő övezeti besorolást kapja.

(2) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméretnek megfelelően lehet.

(3) A településszerkezeti okból indokolt telekalakításokat a szabályozási terv tartalmazza.

(4) A szabályozási terven nem szereplő telekalakítások csak akkor engedélyezhetők, ha az érintett telkek területe és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség, szintterületi mutató) a telekalakítás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak.

4. Épületek, létesítmények elhelyezésére vonatkozó előírások

4.§

(1) A telkek beépítési módja az övezeti előírásoknak megfelelően oldalhatáron álló, illetve szabadonálló lehet. Új épület oldalhatáron állóan csak a 16 méternél keskenyebb telkeken helyezhető el.

(2) Előkertben önálló garázs épület, épített kukatároló a kerítéssel egybeépítve létesíthető. A 3 vagy annál több gépkocsi tárolására alkalmas garázs önálló épületben nem helyezhető el. A fedett parkolókat „főépülettel” egy tömegben vagy a terepszint alatt kell megépíteni.

5.§

(1) Az előkert a szabályozási terv eltérő jelölése hiányában változó lehet, általános esetben min. 5,0 méter, a régi falusi részen nincs, több helyen a szomszédos beépítéshez vagy a terepviszonyokhoz igazodó.

(2) Szabadonálló beépítési módnál az oldalkert az épület oldalkertre néző átlagos homlokzatmagasságának fele, de legalább 3,0 méter, oldalhatáron álló beépítésnél az építmények közötti távolság legalább 5,0 méter.

(3) A hátsókert a régi településrészen tűzvédelmi hatóságok engedélye alapján, a kialakult beépítéshez igazodóan elhagyható (egy tűzszakaszként számolva egy nagyobb területegységre), vagy legalább 6,0 méter.

(4) A 10%-nál nagyobb lejtésű telkek beépítése esetén az épület lejtő felöli homlokzatának vonalában a földszint szint magassága (Bf) és meglévő természetes terepszint átlagos magassága (Bf) között legfeljebb 1,2 méter magasság különbség engedélyezhető. Az épület hegy felöli homlokzatának vonalában a földszint szint magassága (Bf) és meglévő természetes terepszint átlagos magassága (Bf) között legfeljebb 0,5 méter magasság különbség engedélyezhető.

6.§

(1) Közterületen új építmény, közműlétesítmény, transzformátorház, nyilvános illemhely, telefonfülke, utasváró, 0,5 m² -nél nagyobb reklámfelület, gyepes árok, támfal, egyéb mérnöki létesítmény kivételével csak közterület-rendezési terv alapján helyezhető el.

(2) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani.

(3) Közterületről láthatóan csak kőburkolatú, vagy természetes anyagból épült (fűz, természetes kő, fa, tehát nem beton) támfal-létesítmény létesíthető.

(4) Az árkok alját lehetőleg gyeppel, kaviccsal, oldalát helyi terméskő burkolattal, vesszőfonattal, fával vagy gyepes rézsűvel kell kialakítani. A nagy lejtésű területeken a vízvisszafogásról az árkok lépcsőztetésével kell gondoskodni.

7.§

(1) Szerelt kémény a tetőfelépítmény fölött legfeljebb 1,2 m kiállási hosszal építhető, a tetőszínével harmonizáló színűre festve helyezhető el. Önálló, az épületre szerelt kéményt a falazott szerkezetekhez illeszkedően, burkoltan kell kialakítani.

(2) Napkollektor magas tetőn csak a tetőfedéshez igazodó kivitelben (színben harmonizáló, tetőablakok kiosztási rendszerével együtt tervezett), az építési előadó szakértelmével elbírálható szinten dokumentált módon, építhető.

(3) Klímaberendezés előkert nélküli utcai homlokzaton nem helyezhető el, csak építésztervező által készített homlokzat átalakítási rajz engedélyezésével. Az oldalhatáron álló beépítés esetén, az oldalhatár felé néző homlokzatra klímaberendezés nem helyezhető el.

8.§

(1) A telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű növényzet (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani, ha az övezeti előírás másképp nem rendelkezik.

(2) Új intézményi funkciójú épület kialakítása, meglévő intézmény átalakítása esetén az építési engedélyezési tervnek a kert kialakítására vonatkozóan kertépítészeti tervet kell tartalmaznia.

(3) A kialakult lakóterületi tömbben beültetési kötelezettségként jelölt terület 85%-án a meglévő zöldfelületet meg kell tartani vagy ki kell alakítani.

(4) Az újonnan beépülő tömbökben, gazdasági területeken a beültetési kötelezettséggel jelölt területek 85%-át zöldfelületként kell kialakítani, a fennmaradó 15%-on parkolófelület, közlekedési felület, épület, építmény elhelyezhető.

Második rész

 II. Fejezet

Beépítésre szánt területek előírásai

5. Lakóterületek szabályozása

9.§

(1) A lakóterületeken 600 m2-nél kisebb építési telken legfeljebb egy lakás vagy 1 üdülőépület építhető.

(2) A lakóövezetek főfunkciójának megfelelő épület építészeti arculatának kialakítása során az épületek formai kialakítása igazodjon a környezethez. Ha a környezet, dokumentáltan nem mutat eltérő karaktert, tégla falazatú, hagyományos architektúra alkalmazása szükséges. Az épületek színezését minimum a szomszédos épületek, de legfeljebb az érintett utcaszakasz épületszínezésének bemutatásával igazolni kell.

(3) Terepszint alatt legfeljebb – 3,0 méter padlószintű létesítmény helyezhető el. Az építési telek legfeljebb 40%-a pincézhető alá.

(4) A kertvárosias lakóterületen a megengedett teleknagyság 70%-os méretét elérő, meglévő telek beépíthető.

10.§

(1) A kertvárosias lakóterületen

      a) telkenként 1 lakóépületben két lakás,

       b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

       c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület és

        d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület

helyezhető el.

(2) A kertvárosias lakóterületen

         a) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

         b) sportépítmény és

         c) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

kivételesen helyezhető el.

(3) A kertvárosias lakóterületen

         a) üzemanyagtöltő állomás,

         b) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, és

         c) önálló parkolóterület, garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,

nem helyezhető el.

(5) A kertvárosias lakóterületek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak:

SZ: szabadonálló

O: oldalhatáronálló

7. Falusias lakóterület

11.§

(1) A falusias lakóterületen

         a) telkenként 1 lakóépületben két lakás,

          b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

         c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

         d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület és

         e) állattartást, terménytárolást szolgáló mezőgazdasági építmény

(2) A falusias lakóterületen kivételesen

         a) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

         b) sportépítmény és

         c) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

helyezhető el.

(3) A falusias lakóterületen

         a) üzemanyagtöltő állomás és

         b) önálló parkolóterület, garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára

nem helyezhető el.

(4) Az Lf-H falusias lakóterület építési övezetében a tetőfelépítmény két típusa építhető be, egyrészt a keskenyebb telkeken utcára merőleges, lekontyolt tetővel, másrészt a szélesebb telkeken az utcával párhuzamos tetőszerkezettel. Ezek alkalmazását a homlokzat kialakításánál a tervezőnek kell mérlegelni. Az épület formavilága, tetőzete, tetőszerkezete, építmény magassága igazodjon a meglévő épülethez és a környezet beépítéséhez.

(5) Az Lf-K falusias lakóterület építési övezetében a földművelő kultúra, hazai hagyományos, szalag telkes beépítése, ahol az oldalkert megengedett mérete min 3,5 m.

(6) Az Lf-1 falusias lakóterület övezetébe a hagyományos bányászfalu kialakult tömbjei tartoznak.

12.§

(1) A falusias lakóterületekre vonatkozó előírások:

SZ: szabadonálló

O: oldalhatáronálló

I: igazodó

8. Településközpont vegyes terület

13.§

(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

   (2) A településközpont vegyes területen

         a) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

         b) igazgatási épület,

         c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

         d) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,

         e) sportépítmény,

         f) lakóépület

helyezhető el.

(3) A településközpont vegyes területen csak kivételesen elhelyezhető: nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, amely alapvetően nincs zavaró hatással a lakófunkcióra.

(4) A (2) és (3) bekezdésben felsoroltak önálló épületben vagy lakóépületben, lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetőek.

(5) A településközpont vegyes területen

         a) termelő kertészeti építmény és

         b) parkolóház, üzemanyagtöltő állomás

nem helyezhető el.

(6) A településközpont vegyes területen új telek alakítása esetén telekalakítási tervet kell készíteni.

14.§

(1) A településközpont vegyes területek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak:

SZ: szabadonálló

Z: zártsorú

I: igazodó

K: kialakult

(2) A Vt-1 övezetben csak szolgálati lakás helyezhető el.

(3) A Vt-2 övezetben legfeljebb 2 lakás építhető.

9. Üdülőterületek

15.§

(1) Az üdülőterület lehet:

         a) üdülőházas terület, mely több egységes üdülőházak, kemping, üdülőtábor elhelyezésére alkalmas és

          b) hétvégi házas terület, melyen egyedi üdülőépület építhető.

(2) Az üdülő övezetekre vonatkozó előírások:

SZ: szabadonálló

O: oldalhatáronálló

I: igazodó

(3) A hétvégi házas területen 400 m²-es és annál kisebb, meglévő építési telken 1 egységes üdülőépület építhető. 400 m²-nél nagyobb építési telken egy épület építhető, melyben legfeljebb 2 üdülő egység helyezhető el.

10. Gazdasági terület

16.§

(1) A gazdasági terület lehet:

         a) kereskedelmi, szolgáltató terület és

          b) ipari terület.

(2) A gazdasági területeken telket alakítani csak telekalakítási terv alapján lehet.

   17.§

(1) A telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű növényzet (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani. Egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb 1/4-ét boríthatja.

(2) Az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. A 0,5 hektárnál nagyobb ingatlanok esetében telekhatárok mentén legalább 10 m széles védő zöld sáv telepítendő. A védő zöld sávot háromszintű növényzetből (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) kell kialakítani.

(3) A növényfajok kiválasztásakor a honos fajok előtérbe helyezése javasolt. A beültetési kötelezettségű területeken és a telekhatárok mentén kizárólag honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fa- és cserjefajok telepíthetők. A honos fajok listáját a 1. melléklet tartalmazza

(4) A kertépítészeti terv szerinti növénytelepítést a létesítmények használatbavételi engedélye megszerzéséig el kell végezni.

(5) Rézsűk a telken csak oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.

18.§

(1) Az övezeten kívül keletkezett hulladékot, illetve veszélyes hulladékot tárolni, illetve feldolgozni a területen nem lehet.

(2) A talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek csak a szennyezést kizáró aljzaton végezhetők.

11. Kereskedelmi, szolgáltató terület

19.§

(1) A kereskedelmi, szolgáltató területen

         b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

         c) igazgatási, egyéb irodaépület,

         d) parkolóház, üzemanyagtöltő állomás és

         e) sportépítmény

         helyezhető el.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen

         a) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület és

         b) egyéb közösségi szórakoztató épület

   kivételesen helyezhető el.

(3)A gazdasági-kereskedelmi területekre vonatkozó részletes előírások:

12. Ipari terület

20.§

(1) A településen kijelölt Gip övezetben 20.§ (4) bekezdés 2. egyéb ipari területekre meghatározott építmények helyezhetők el. A területen különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények nem helyezhetők el.

(2) Ipari területen 

        a) lakóépület,

         b) egyházi, oktatási épület és

         c) szórakoztató, szolgáltató épület

         nem helyezhető el.

13. Különleges terület

21.§

(1) A különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából

         a) Különleges pincesor (K-p)

         b) Különleges lovas - sport (K-l)

         c) Különleges sport (K-sp) és

         d) Különleges turisztikai, központi (K-tu)

         területekre tagolódnak.

(2) K-sp és K-tu övezetekben

         a) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

         b) igazgatási épület,

         c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

         d) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,

         e) sportépítmény és

         f) lakóépület

         helyezhető el.

(3) K-sp és K-tu területen

         a) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek    számára,

         b) termelő kertészeti építmény,

         c) parkolóház és

         d) üzemanyagtöltő állomás

         nem helyezhető el.

22.§

(1) A különleges területre vonatkozó részletes szabályok:

Z: zártsorú

SZ: szabadonálló

K: kialakult

(2) A K-p jelű övezet a meglévő, Kesztölcre jellemző pince sorok építési övezete, ahol meglévő épületek elsősorban a meglévő funkcióra használhatók, újíthatók fel. Az utca beépítéséhez igazodóan a tetőtérben lakó, illetve nyaraló kialakítható, azzal a feltétellel, hogy a pince funkció és a hagyományos homlokzati kialakítás megőrzésre kerül.

(3) A K-l övezetben lovassport létesítmények és kiszolgáló épületei, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb ökoturizmust szolgáló épületek, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, továbbá a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények helyezhetők el. A parkoló szükségletet telken belül kell kialakítani.

(4) A K-tu jelű különleges turisztikai fogadó területen a beépítettség maximum 15%-kal emelhető, a terület teljes beépítettsége legfeljebb 40%-os lehet, ha turisztikai létesítmény, vendéglő, turisztikai szálláshely épül.

23.§

(1) A K-l építési övezetben az egyes telkek minimális zöldfelületi borítottsága 70 %, az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/2-ét boríthatja.

(2) A K-l építési övezetben az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. Az oldal- és a hátsókertben legalább 15 m széles, többszintű növényzetből (fa, cserje és gyepszint) álló zöldfelületi sáv, az előkertben legalább kétszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló növényzet létesítendő. A terület zöldfelülete kertépítészeti terv alapján alakítandó ki.

(3) A K-l építési övezetben a patak mederélétől számított 50 m-en belül épületek, építmények nem helyezhetők el. A terület többszintű növényzetből (fa, cserje és gyepszint) álló zöldfelületi sávként alakítandó ki, vagy tartandó fenn.

(4) A K-l építési övezetben növénytelepítés során elsősorban tájhonos növényfajok alkalmazása engedélyezhető. Ettől eltérni csak az épületek közvetlen környezetében lehet. A patak meder élétől számított 50 m széles sávban kizárólag honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fa- és cserjefajok telepíthetők.

(5) A K-l építési övezetben épületek, létesítmények teljes közművesítettség megléte esetén alakíthatók ki.

(6) Új telek alakítása esetén telekalakítási tervet kell készíteni.

III. Fejezet

Beépítésre nem szánt területek

14. Zöldterületek, zöldfelületek

24.§

(1) A zöldterületek a funkció, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából

         a) közpark (Z-1)

         b) közkert (Z-2) és

         c) patak menti zöldterület (Z-3)

         övezetekre tagolódnak.

(2) A Z jelű övezetekre vonatkozó részletes előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

SZ: szabadonálló

25.§

(1) A Z-1 övezetben az építési hely határvonalai: a telekszélektől számított 15 méter.

(2) A Z-2 és Z-3 övezetben kizárólag

         a) a szabadidő eltöltését szolgáló, nem épület jellegű sportolási, pihenési, játék funkciójú építmények,

         b) köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút stb.)

         helyezhetők el, ha a zöldterületet rendeltetésének betöltésében nem zavarják

(3) A Z-2 és Z-3 övezetekben épületek nem alakíthatók ki.

(4) A Z-3 övezetben kizárólag honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők.

26.§

(1) A zöldterület övezeteiben az egyes telkek legalább 80 %-át zöldfelülettel borítottan kell kialakítani.

(2) A zöldterület övezeteiben a zöldfelülettel borított telekrész legalább 1/3-át háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/2-ét boríthatja. Az egyszintű növényzetbe a gyepes sportpálya és a vízfelület 100 % mértékig, a műanyag gyepráccsal borított és gyepesített terület 50 % mértékig beszámítható.

(3) A zöldterületeken elhelyezésre kerülő kerti építmények kizárólag tájba illő építészeti kialakításúak (hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, színezésűek) lehetnek.

(4) Új zöldterületek kialakítása, vagy meglévő zöldterületek átépítése kizárólag kertépítészeti terv alapján történhet.

(5) A Z jelű övezetekben – kivéve a Z-3 övezet - parkolót csak a zöldterületet igénybevevők számára előírt parkoló-férőhely elhelyezése céljára szabad létesíteni. A Z-3 övezetben parkoló nem alakítható ki.

15. Erdőterület

27.§

(1) Az erdőterületek funkciójuk és az elhelyezhető építmények szerint

         a) erdő (Ev-1)

         b) védő erdő (Ev-2),

         c) gazdasági erdő (Eg) és

         d) egészségügyi-szociális, turisztikai erdő (Ee)

         övezetekre tagolódnak.

(2) Az erdőterület övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:

SZ: szabadonálló

(3) Az Ev-1 védett erdő övezetbe vagy a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén található vagy a Natura 2000 területként vagy mindkettőként nyilvántartott erdőterületek tartoznak.

(4) Az Ev-1 övezetben kizárólag az ismeretterjesztést és turizmust szolgáló nem épület jellegű építmények helyezhetők el. Védett erdő övezetben a táji, természeti értékek megőrzését, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák megóvását biztosítani kell.

(5) Az Ev-2 védő rendeltetésű erdőterületen kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Védő rendeltetésű erdőterületen nyilvános illemhelyek nem helyezhetők el.

28.§

(1) Az Eg gazdasági erdő övezetben az 28.§ (4) bekezdésben meghatározott építményeken túl kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények, erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás építményei

         a) erdészház,

         b) közösségi vadászház,

         c) erdőgazdaság épületei, építményei,

        d) az ismeretterjesztés építményei, és

       e) a terület fenntartásához szükséges további építmények

         helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az erdészeti hatóság  hozzájárul. A tájkarakter védelme miatt egyenként maximum 150 m2 bruttó beépített területű épületek alakíthatók ki.

(2) Az Ee egészségügyi-szociális, turisztikai erdő övezetben az 28.§ (4) bekezdésben felsorolt létesítményeken túlmenően az erdő közjóléti rendeltetésének megfelelő épületek

          a) testedzést és turizmust szolgáló építmény pl. turista és menedékház,

         b) erdei tornapálya,

         c) sportpályák és

         d) vendéglátó létesítmények

         helyezhetők el.

(3) Az erdőterületeken létrehozott épületek, építmények kizárólag tájba illő kialakítással, hagyományos szerkezettel, hagyományos színezéssel, 35°-45°közötti tető hajlásszöggel létesíthetők.

(4) Az erdőterületeken kizárólag áttört kialakítású, vadvédelmi kerítés létesíthető.

(5) A tájkarakter erősítése és a természetközeli élőhelyek védelme érdekében az erdőterületeken – különösen az Ev-1 övezetben - erdőtelepítés, erdőfelújítás során lehetőség szerint a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, ill. természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.

16. Mezőgazdasági területek általános előírásai

29.§

(1) A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében a mezőgazdasági területek a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából

         a) kertes (Mk),

         b) általános (Má) és

         c) korlátozott használatú (Mko)

         mezőgazdasági területre tagolódnak.

(2) Lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el.

(3) Önálló reklámhordozók, hirdető berendezések, nyilvános illemhelyek nem helyezhetők el.

(4) Épületek, építmények nem helyezhetőek el vízfolyások mentén 50-50m-es sávban, állóvizek mentén 100 m-es sávban

(5) A csatornahálózatba nem bekapcsolható mezőgazdasági területen bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik.

30.§

(1) Az egyes övezetekben elhelyezhető épületek kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő építészeti kialakítással, magastetővel létesíthetők.

(2) A 100m2-nél nagyobb homlokzati felületek tagoltan alakítandók ki.

(3) Az egyes övezetekben a már beépített telkeken a beépítettség az adott övezetben meghatározott mértékig növelhető. Ha a telek beépítettsége az övezetben megengedett mértéket meghaladja, a meglévő épület felújítható, a korábbi beépítettség mértékéig átépíthető, de tovább nem bővíthető

(4) Kerítés csak sövénnyel vagy cserjesávval takart drótfonatból vagy fából készíthető, tömör kerítés a mezőgazdasági övezetekben nem létesíthető.

18. Kertes mezőgazdasági terület

31.§

(1) Az Mk kertes mezőgazdasági terület a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából

         a) borvidéki kertes övezetre (Mk-1) és

         b) kertes övezetre (Mk-2)

         tagolódik.

(2) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben kialakítható legkisebb telek nagysága 1500 m², szélessége min. 12 m.

(2) A kertes mezőgazdasági terület övezeteinek részletes előírásai a következők:

SZ: szabadonálló

32.§

(1) A kertes mezőgazdasági övezetekben egy telken egy gazdasági épület helyezhető el, lakóépület nem létesíthető, lakófunkció nem engedélyezhető.

(2) A gazdasági épülettől különállóan épített, vagy a gazdasági épülethez csatlakozó pince kizárólag földborítással, és füvesítéssel alakítható ki.

(3) Kerítés a kertes mezőgazdasági övezetben kizárólag élő sövényből, lécből vagy dróthálóból létesíthető, max. 150 cm magasságig.

(4) Az építési határvonal az előkertben a telek szélétől 5 m-re, oldalkertben a telek szélétől 3 m-re, a hátsókertben: a telek szélétől 10 m-re húzódik.

(5) Az épületek közötti legkisebb tűztávolságot (az épületek tényleges homlokzatmagassága) minden esetben be kell tartani.

(6) A kertes mezőgazdasági területen állattartó gazdasági épület, valamint üzemi méretű (saját szükségletet meghaladó mennyiséget előállító) mezőgazdasági épületek (pl.: terményfeldolgozó, mezőgazdasági gépjavító) nem helyezhetők el.

33.§

(1) Az Mk-1 borvidéki kertes övezetben kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást, borturizmust szolgáló épületet, építmény, továbbá pince helyezhető el. Épületek, építmények kizárólag akkor helyezhetők el, ha a telek legalább 75 %-a szőlőműveléssel hasznosított.

(2) Az Mk-2 kertes övezetben kizárólag a szőlő-, gyümölcstermesztéshez és feldolgozáshoz, kertgazdálkodáshoz kapcsolódó gazdasági épület, továbbá pince helyezhető el.

                                                                        18. Általános mezőgazdasági terület

34.§

(1) Az Má általános mezőgazdasági terület a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából

         a) borvidéki általános (Má-1)

         b) hagyományos árutermelő (Má-2) és

         c) tanyagazdasági (Má-3)

         mezőgazdasági övezetekre tagolódik.

(2) Az általános mezőgazdasági terület övezeteinek részletes előírásait az alábbi táblázat tartalmazza

SZ: szabadonálló

G: gazdasági épület

L: lakóépület

35.§

(1) Az általános mezőgazdasági övezetekben a kialakítható legkisebb telek nagysága 3000 m2, kivéve az út és közművek számára kialakításra kerülő telkeket.

(2) Az Má-1 (borvidéki általános) övezetben kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást, borturizmust szolgáló épület, építmény, továbbá terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.

(3) Az Má-1 övezetben épületek, építmények kizárólag akkor helyezhetők el, ha a telek, illetve birtoktest legalább 75 %-a szőlőműveléssel hasznosított.

(4) Az Má-2 övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei helyezhetők el. Az övezetben terményszárító, silótorony magassági korlátozás nélkül elhelyezhető.

(5) Az Má-3 övezetben elsősorban a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei, továbbá lakófunkciót is szolgáló épület helyezhetők el.

(6) Az Má-3 övezetben a lakóépület alapterülete az övezetben megengedett beépítési % felét nem haladhatja meg, de — a tájkarakter megőrzése érdekében — legfeljebb 200 m2 lehet. Lakóépület kialakítása kizárólag a gazdasági épületek kialakításával egy időben, vagy azt követően történhet.

36.§

(1) Az Má övezetekben több telekből álló birtoktest kialakítható. Birtoktest esetén az övezetben meghatározott legnagyobb beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri és a beépítés a szomszéd telkek rendeltetésszerű használatát nem akadályozza, a természeti érték megőrzését nem veszélyezteti. Birtoktestként valamennyi mezőgazdasági terület figyelembe vehető, azonban birtokközpont ökológiai folyosóként nyilvántartott mezőgazdasági területeken nem alakítható ki.

(2) Az Má övezetekben a birtokközpont telkén a beépítettség a 25%-ot nem haladhatja meg és legalább 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani. A birtokközpont körül tájképvédelmi céllal legalább 10 m széles, honos növényfajokból álló, többszintű növénysáv (fasor, alatta cserjesávval) létesítendő.

(3) Az Má övezetekben a birtokközponton lakófunkciót szolgáló épület is elhelyezhető. A lakóépület alapterülete az övezetben megengedett beépítési % felét nem haladhatja meg, de — a tájkarakter megőrzése érdekében — legfeljebb 200 m2 lehet. Lakóépület kialakítása kizárólag a gazdasági épület(ek) kialakításával egy időben, vagy azt követően történhet.

(4) Az Má övezetekben építési határvonal az előkertben a telek szélétől 10 m-re, oldalkertben: a telek szélétől 10 m-re, hátsókertben: a telek szélétől 15 m-re húzódik.

(5) Az Má övezetekben kerítés kizárólag fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból építhető. Tömör kerítés az Má övezetekben nem létesíthető.

19. Korlátozott használatú mezőgazdasági övezet

37.§

(1) A korlátozott használatú mezőgazdasági övezetbe az „Mko” jellel jelölt, a táji-, természetvédelmi okokból érzékeny, természetvédelmi oltalom alatt álló vagy Natura 2000 területként nyilvántartott mezőgazdasági területek tartoznak.

SZ: szabadonálló

G: gazdasági épület

38.§

(1) Az Mko övezetben a kialakítható legkisebb telek nagysága 3000 m2, kivéve az út és közművek számára kialakításra kerülő telkeket.

(2) Az Mko övezetben kizárólag a gyepterületek fenntartását szolgáló gazdasági épületek, építmények (karám, szénatároló szín) helyezhetők el. Lakóépületek az övezetben nem alakíthatók ki.

(3) Az Mko övezetben birtokközpont nem létesíthető.

(4) Az Mko övezetben nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

(5) Az Mko övezetben a gyepterületek, ligetek, facsoportok megtartandók, további fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.

(6) Az Mko övezet területén átjátszó állomás, önálló reklámhordozók, hirdető berendezések, nyilvános illemhelyek nem helyezhetők el. Energia és hírközlő vezetékek terepszint alatt helyezhetők el, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.

20. Vízgazdálkodási területek

39.§

(1) A vízgazdálkodási területek a közigazgatási területen

         a) vízfolyások (V-1)

         b) állóvizek (V-2) és   

         c) vízműterület (V-3)

         övezetekre tagolódnak.

(2) A vízfolyások, csatornák és állóvizek mentén a fenntartás számára törvényben biztosított parti sávban épületek nem helyezhetők el, kizárólag gyep vagy nádas művelési ágú terület alakítható ki.

(3) A vízfolyásokat, állóvizeket kísérő erdő-, gyepterületek és nádasok megtartása kötelező, más művelési ágba nem sorolhatók, legfeljebb a gyepterületek ligetes fásítása engedélyezhető. Fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.

40.§

(1) A V-2 övezetben vízilétesítménynek nem minősülő víziállást (stég) elhelyezni a viziállások telepítésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírásainak figyelembe vételével lehet.

(2) A V-2 övezetben felépítményes víziállás nem létesíthető, a víziállás környezete nem keríthető le.

(3) A V-2 övezetben kizárólag közösségi használatú víziállások létesíthetők. A közösségi használatú víziállás területe legfeljebb 25m2 lehet. Épülethez, építményhez kapcsolódó közösségi használatú víziállás kizárólag nem szállás jellegű vendéglátó létesítményhez, vagy nem motoros vízisport létesítményhez kapcsolódóan helyezhető el.

(4) A V-2 övezetben a víziállások egymástól legalább 50m távolságban létesíthetők.

(5) A V-3 övezeten belül vízművek létesítményei és kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

                                                                          21. Természetközeli terület

41.§

(1) A természetközeli területek (Tk) a Kétágú-hegy sziklakibúvásos, természetvédelmi és tájképi szempontból fokozott védelmet igénylő területeit foglalja magába. (sziklás, karsztbokorerdős, illetve ősgyep területek).

(2) A Tk övezetben nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

(3) A természetközeli terület övezetben épületek nem helyezhetők el.

22. Különleges beépítésre nem szánt terület

42.§

(1) A beépítésre nem szánt különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából:

         a) Különleges - temető (K-t),

         b) Különleges - külszíni bányaterület (Kk-b),

         c) Különleges - rekreációs terület (Kk-re) és

         d) Különleges - régészeti terület (Kk-r)

         területekre tagolódnak.

                                                                           23. Különleges temető területe

43.§

(1) A K-t övezetben régi temetőrész kegyeleti parkként kezelendő.

(2) A K-t övezetben a temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők.

(3) A K-t övezetben urnafal csak zárt kerítésként alakítható ki. A temető területén szabadonálló urnafal nem létesíthető.

(4) A K-t övezeten belüli fejlesztés csak beépítési terv alapján készülhet, a fejlesztési tervnek megfelelően előfásítást kell végezni.

(5) A K-t övezetben a teljes közműellátás,

         a) víz,

         b) csatorna,

         c) villany,

         d) közvilágítás és

         e) burkolt út biztosítandó.

24. Különleges felszini bányaterület

44.§

(1) Ásványi nyersanyag kitermelése, bányanyitás, bányászati építmények, létesítmények elhelyezése kizárólag az SZT-6 jelű Szabályozási terven bányaterületként (Kk-b) lehatárolt területeken végezhető.

(2) A Kk-b övezetben kizárólag a bányászattal kapcsolatos technológiai és segédüzemi építmények, létesítmények, adminisztrációs és szociális épületek helyezhetők el.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott épületek, építmények a telek legfeljebb 2 %-ának mértékéig helyezhetők el, de az épületek, építmények által elfoglalt terület bányatelkenként a 300 m²-t nem haladhatja meg.

(4) A tájba illesztés elősegítése miatt a tájrendezési terv készítése során a térségben honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell alkalmazni.

45.§

(1) A Nemzeti Park, Országos Ökológiai Hálózat mag-, illetve ökológiai folyosó területein, Natura 2000 területeken, valamint a kiemelt jelentőségű települési tájképvédelmi területeken új bánya kutatás, bányanyitás, bányatelek fektetése, illetve bővítése tilos. Települési tájképvédelmi területen új bánya kutatás, bányanyitás, bányatelek fektetése, illetve bővítése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával történhet.

(2) Új bányatelek fektetése, vagy bővítése

         a) a belterülettől,

         b) rekreációs építmények területétől,

         c) kertes mezőgazdasági területtől

         d) védett területtől

1000 m-en túli távolságban történhet, és kizárólag abban az esetben, ha a bányászati tevékenység negatív környezeti hatása (pl. határértéket meghaladó zaj-, rezgésterhelés, légszennyező hatás) a bányászathoz kapcsolódó előzetes vizsgálatban, vagy környezeti hatásvizsgálatban igazolt módon, a Szabályozási terven jelölt beépítésre szánt területeket, kertes területeket, illetve fokozottan védett területet nem érinti és természeti értéket nem veszélyeztet.

25. Különleges Rekreációs terület

46. §

(1) A beépítésre nem szánt különleges rekreációs területen (Kk-Re) a pihenést, testedzést, szabadidő eltöltését, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, szelíd turizmust, illetve a terület fenntartását szolgáló épületek, építmények helyezhetők el.

(2) A beépítésre nem szánt különleges rekreációs területre vonatkozó részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

SZ: szabadonálló

(3) A tó meder-élétől számított 25 m-en belül épületek nem alakíthatók ki.

(4) A tájkarakter erősítése és a tájkép védelme érdekében a Kk-Re övezetben bármilyen rendeltetésű épület kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő építészeti kialakítással létesíthető, így: az épületek, építmények burkolata: tégla, fa, vagy kő, a tető: cserép- vagy más természetes anyagból készült fedésű, 35-45° közötti tetőhajlásszögű lehet.

(5) A Kk-Re övezetben kerítés kizárólag élő sövényből, fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból, lábazat nélkül létesíthető. Tömör kerítés az övezetben nem alakítható ki.

47. §

(1) A Kk-Re övezetben az egyes telkek területének legalább 80%-át zöldfelületként kell kialakítani.

(2) A Kk-Re övezetben a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), növényzet alkalmazásával kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek legfeljebb felét boríthatja.

(3) A Kk-Re övezetben zöldfelületek kialakítása, növénytelepítés kizárólag honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokkal történhet

26. Különleges régészeti terület

48. §

(1) A beépítésre nem szánt különleges régészeti területen (Kk-R) a kolostorrom bemutatását és védelmét szolgáló, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, szelíd turizmust, illetve a terület fenntartását szolgáló épületek, építmények helyezhetők el.

(2) A kultúrtörténeti és régészeti értékű területen a Kk-r övezetben bármilyen rendeltetésű épület kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő építészeti kialakítással létesíthető.

27. Közlekedési és közműterületek

49.§

(1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület

         a) az országos és a helyi közutak, kerékpárutak,

         b) a gépjármű-várakozóhelyek,

         c) a járdák és a gyalogutak,

         d) mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei,

         e) a közforgalmú vasutak és

         f) a közművek és a hírközlés építményeinek

         elhelyezésére szolgál.

(2) A szabályozási szélességen belül csak a közlekedési létesítmény, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.

(3) A helyi tulajdonban és kezelésben álló közlekedési és közműterületek két övezetre oszlanak:

         a) KÖu-1 övezetbe soroltak a meglévő közlekedési célra használt területek és

         b) KÖu-2 övezetbe soroltak az újonnan kialakított lakóterületet kiszolgáló utak.

(4) A KÖu-1 övezeten belül az utcák legalább egyik oldalán fasor telepítéséről gondoskodni kell. Ettől csak ott lehet eltekinteni, ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát vagy ahol a meglévőközműhálózat nem teszi lehetővé.

(5) A KÖu-2 övezeten belül új utca kialakításánál a közműlétesítmények csak földben, földkábelben helyezhetők el.

(6) A KÖu-2 övezeten belül az utak mellett építési telek beépítéséhez építési engedély csak akkor adható, ha a vízi- és föld alatt elhelyezendő energiaközművek és az útburkolatok kiépítésre kerültek, a fásítás megtörtént, illetve a közvilágítás megoldott.

50.§

(1) A közlekedési és közterületek számára a szabályozási tervben meghatározott szabályozási szélességet biztosítani kell.

(2) A meglévő lakóutcák minimális szélessége 8,0 m, az adottságok miatt a szabályozási terven jelölt szélesítések szükségesek.

(3) Új lakóutcák esetében a szabályozási szélesség minimum 12,0 m, magánutak szélessége minimum10 m.

29. Közművek és közműlétesítmények

51.§

(1) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közműveket fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(2) Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(3) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell. Az új beépítésekhez önálló közműbekötések létesítendők.

(4) A közlekedés-fejlesztést, a területfejlesztést a közműágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.

(5) A közművezetékek telepítésénél - átépítéskor és új vezeték létesítésekor - a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni.

(6) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

52.§

(1) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

(2) Táv- és hírközlési antennák telepítésekor az önkormányzattal az egyeztetett helykijelölési eljárás keretében, előzetesen vizsgálni kell a városképi és tájképi szempontokat.

V. Fejezet

Környezeti feltételek

30. A levegő védelme

53.§

         a) Duna-Ipoly Nemzeti Park területe

         b) ex lege védett források, barlangok

         c) erdők, kivéve elsődleges rendeltetésük szerint védelmi célokat szolgáló erdők közül a településvédelmi erdők, valamint az új létesítmények védelmi övezetében létrehozott erdősávok

         d) történelmi borvidék szőlőterületei

(2) A levegő védelmének egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerint levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység kizárólag a gazdasági területeken és kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha védő övezete lakóterületet, vegyes területet, üdülőterületet, rekreációs célú területet (rekreációs funkciójú különleges terület, zöldterület), továbbá természetvédelmi szempontból értékes területet - védett természeti terület, Natura 2000 terület, ökológiai hálózat magterülete, ökológiai folyosó területe - nem érint.

(3) Új, nagy létszámú állattartó telep a belterület határától számított 500 m távolságon belül nem létesíthető.

31. A felszíni- és felszín alatti vizek védelme

54.§

(1) Új beépítésre szánt terület kizárólag abban az esetben alakítható ki, ha egyidejűleg a területen a csatornahálózat is kiépül. Meglévő beépítésre szánt területeken létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek közcsatorna-hálózatba vezetése biztosítható.

(2) A beépítésre nem szánt területeken, amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra, bármely szennyvizet eredményező létesítmény építése csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén engedélyezhető.

 55.§

(1) A vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak.

(2) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

(3) A felszíni vízfolyások mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a tervezés és kivitelezés során biztosítani kell. A rendezéssel megbontott árkok rézsűjét biológiai védelemmel kell ellátni.

(4) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható.

32. A talaj védelme

56.§

(1) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők. Mezőgazdasági területen trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.

(2) A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a művelés alóli kivonásig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.

(3) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. A humuszos termőréteget lehetőség szerint a beruházással érintett területen kell elhelyezni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.

(4) A telkeken belül rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága és a rézsűről lefolyó csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen.

57.§

(1) A 12% feletti lejtős területeken az erózió megakadályozása érdekében az állandó növényborítás fenntartására kell törekedni. A területeken ültetvények telepítése, művelése során eróziót akadályozó talajmegmunkálás, vetés- és ültetvényszerkezet kötelező.. A meglévő ültetvények erózióvédelméről gondoskodni kell.

(2) A 17 %-nál meredekebb lejtésű területeken az erdő művelési ág nem változtatható meg, kivéve, ha borvidék szőlőkataszter szerinti I. osztályú területén fekszik. Ez esetben a művelési ág szőlőre változtatható.

(3) Az épületek, építmények terepre illesztése során egy tagban 1,0 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 30 foknál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 1,0 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve - több tagban - kell kialakítani úgy, hogy az egyes rézsűk között, legalább 1,0 m széles zöldfelület, növényekkel beültetett sáv legyen. A rézsűfelületek állékonyságának erősítése érdekében a rézsűfelületeken is megfelelő növénytelepítésről - terjedő tövű cserjék alkalmazása - kell gondoskodni.

33. Hulladékelhelyezés

58.§

(1) Lakó- és vegyes területen veszélyes hulladékot eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, javítószolgáltatások stb.). Veszélyes hulladékokat eredményező tevékenységek üdülőterületen, rekreációs célú különleges területeken nem folytathatók.

(2) A település közigazgatási területén kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

34. Környezeti zaj elleni védelem

59.§

(1) Kesztölc zaj ellen védendő területei a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló rendelet értelmében az alábbi zajvédelmi kategóriákba tartoznak:

         a) 1. zajvédelmi kategória (üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület): Üh, Üü építési övezetekbe sorolt területek,

         b) 2. zajvédelmi kategória (lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, és a temetők, zöldterület): Lke, Lf, K-T, Z, Kk-Re övezetekbe sorolt területek,

         c) 3. zajvédelmi kategória (lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület): Vt, K-tu övezetekbe sorolt területek,

         d) 4. zajvédelmi kategória (gazdasági terület): Gip, Gksz övezetekbe sorolt területek.

35. Egyéb környezetvédelmi előírások

60.§

(1) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

(2) A telepengedély alapján gyakorolható tevékenységek - kivéve a környezetét nem zavaró hatású kézműipari tevékenységeket - kizárólag a gazdasági területeken folytathatók.

VI. Fejezet

Örökségvédelem

36. Táj- és természetvédelem

61.§

(1) A közigazgatási területen található természetes és természetközeli élőhelyek - különös tekintettel a természetközeli gyep- és erdőterületekre, vizes élőhelyekre - megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartását biztosítani kell.

(2) A biológiai sokféleség megőrzése és a tájkép védelme érdekében a gyepterületek és a mezővédő erdősávok, fasorok, továbbá a vízfolyások, árkok menti természetközeli növényzet, facsoportok megtartandók.

(3) A Szabályozási terven jelölt természetvédelmi szempontból értékes területeken (védett természeti területeken, Natura 2000 területeken, ökológiai hálózat területein) nem folytatható olyan tevékenység, és nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a tájkép jellegét megváltoztatja, továbbá a természetvédelmi szempontból értékes élőhelyek környezetállapotát, élővilágát negatívan befolyásolja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

37. Tájkép- és településkép-védelem

62.§

(1) Az SZT-6 jelű szabályozási tervlapon „települési tájképvédelmi terület” jellel lehatárolt területbe a táj- és településkép-védelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából értékes területek tartoznak.

(2) A települési tájképvédelmi területen a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez látványtervet kell készíteni, továbbá az elhelyezhetőség igazolásához tájesztétikai értékelés készítendő.

(3) A települési tájképvédelmi területen új távvezetékek (energia és hírközlő vezetékek) csak terepszint alatt helyezhetők el, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.

(4) A települési tájképvédelmi területen bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

(5) A települési tájképvédelmi területen bázisállomások tájbeillesztését látványterv készítésével is igazolni kell.

63.§

(1) Az SZT-6 jelű szabályozási tervlapon „kiemelt jelentőségű települési tájképvédelmi terület” jellel lehatárolt területbe a tájképi szempontból kiemelkedően értékes, érzékeny, tájképileg kitett területek tartoznak.

(2) A kiemelt jelentőségű települési tájképvédelmi területen a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez látványtervet kell készíteni, továbbá az elhelyezhetőség igazolásához tájesztétikai értékelés készítendő.

(3) A kiemelt jelentőségű települési tájképvédelmi területen a művelési ágváltás, a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.

(4) A kiemelt jelentőségű települési tájképvédelmi területen új távvezetékek (energia és hírközlő vezetékek) csak terepszint alatt helyezhetők el.

(5) A kiemelt jelentőségű települési tájképvédelmi területen új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Bázisállomások nem létesíthetők.

64.§

(1) A kiemelt jelentőségű települési tájképvédelmi területen zöldfelületek kialakítása, növénytelepítés során honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők. Ettől eltérni csak az üdülőterületeken, az épületek közvetlen környezetében lehet.

(2) A kiemelt jelentőségű települési tájképvédelmi területen helyiséget tartalmazó új építmény engedélyezési (bejelentési) tervdokumentációjának részeként kertépítészeti terv készítendő.

VII. Fejezet 38.

Záró rendelkezések

67.§

(1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 60. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Kesztölc község Képviselő-testületének 7/2001.(IX.28.) számú, Kesztölc község Helyi építési szabályzatáról szóló rendeletét módosító 15/2006.(XII.28.) számú rendelete.

(3) Hatályát veszti Kesztölc község Helyi építési szabályzatáról szóló 7/2001.(IX.28.) számú rendelete.

(4) A rendelet más helyi rendeletben kötelezően alkalmazandó rövidítése: HÉSZ.

     Gaál Lajos                                                                                                         Bognárné dr. Solymoskövi Veronika

    polgármester                                                                                                                              jegyző