Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §    (1)     A rendelet hatálya kiterjed Bodajk város teljes közigazgatási területére.

          (2)     A területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni

a)  az országos településrendezési és építési követelményekről szóló   kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai,

b)  egyéb vonatkozó országos érvényű jogszabály rendelkezései, továbbá

c)  e rendelet és a mellékletét képező Szabályozási Tervben foglaltak

szerint szabad.

          (3)     A rendelet az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító szabályokat tartalmazza, és együtt alkalmazandó a szabályozást tervlapon ábrázoló Szabályozási Tervvel.

          (4)     A Szabályozási Tervlapok a következők:

                   a)  SZ-1 belterület M=1:4000,

                   b) SZ-2 gazdasági terület M=1:4000,

                   c)  KSZA Külterületi szabályozási terv M=1:10 000.

2. §  A Szabályozási Terven

a)  kötelező szabályozási és

b)  irányadó szabályozási elemek

szerepelnek.

3. §    (1)     Kötelező szabályozási elemek az alábbiak:

a)  szabályozási vonal,

b)  építési övezet határa,

c)  közterületek szabályozási szélessége,

d) építési hely,

e)  építési vonal,

f)  övezeti előírások.

          (2)     A kötelező elemtől való eltérés csak a rendelet és a Szabályozási Terv módosításával történhet.

4. §    (1)     Az irányadó szabályozási elem - a kötelező szabályozási elemen kívül - a Szabályozási Tervlapon feltüntetett szabályozási elemet jelenti, betartása ajánlott.

          (2)     Amennyiben a terven javasolt irányadó szabályozási elem nem felel meg az elvárásoknak, akkor megváltoztatása a következő módon történhet:

a)  Az egyes lakótömbön belül a telekalakítás az övezeti előírásoknak            megfelelően a Szabályozási Terven javasolt telekalakítástól eltérhet. Az építési         hely ebben az esetben a kötelező legkisebb hátsó-, elő- és oldalkert figyelembe            vételével módosul.

b)  Azon a területen, ahol a terv irányadó telektömb határral jelöli a feltárást és         megközelítést, telekosztási tervet kell készíteni minimum 12 m szabályozási szélességű út kialakításával, melynek pontos geodéziai felmérésen kell           alapulnia.

          (3)     Kötelező előkert legkisebb mérete minimum 5 m, oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén minimum 4,5 m, hátsókert 6 m. Azon a telken, ahol a Szabályozási Terv kötelező építési vonalat nem határoz meg, az előkert mérete 5 méternél nagyobb is lehet. Az egyes övezetre vonatkozó előírás egyedi előkert méretet is meghatározhat.

          (4)     Utcafronti kerítés a még fel nem szabályozott telek esetén is csak a szabályozási vonalra építhető.

II. Fejezet

Építési övezetek

5. §    (1)     A Szabályozási Terv - a településszerkezeti tervvel összhangban - a tervezési területét a (2) és (3) bekezdés szerinti rendeltetési övezetekre bontja fel.

          (2)     Beépítésre szánt területen

                   a)  Lakóterületek:

     aa)     kisvárosi lakóterület (Lk),

     ab)    kertvárosias lakóterület (Lke),

     ac)     falusias lakóterület (Lf);

                   b)  Vegyes területek:

     ba)    településközpont vegyes terület (Vt);

                   c)  Gazdasági területek:

     ca)     kereskedelmi és szolgáltató gazdasági terület (Gksz);

                   d) Üdülő területek:

     da)    üdülőházas terület (Üü);

                   e)  Különleges területek:

     ea)     oktatási terület (Ko),

     eb)    mezőgazdasági üzemi terület (Kmü),

     ec)     rekreációs terület (Krek),

     ed)    bánya terület (Kb).

          (3)     Beépítésre nem szánt területen

                   a)  Közlekedési és közműterületek:

                        aa)     általános közlekedési terület (Köá);

                   b)  Zöldterületek:

     ba)    közpark terület (Z-Kp);

                   c)  Erdőterületek:

     ca)     védelmi erdőterület (Ev),

     cb)    gazdasági célú erdőterület (Eg);

                   d) Mezőgazdasági területek:

     da)    általános mezőgazdasági terület (Má),

     db)    kertes mezőgazdasági terület (Mk);

                   e)  Vízgazdálkodási területek:

     ea)     vízgazdálkodási terület (V);

                   f)  Különleges területek:

     fa)     kegyeleti park terület (Kkegy),

     fb)     temető terület (Ktem),

     fc)     golf terület (Kgolf),

     fd)    tábor terület (Ktáb).

III. Fejezet

Beépítésre szánt területek

1. Építési övezetekre vonatkozó általános előírások

6. §             Az engedély nélkül létesíthető melléképítmény és fürdőmedence létesítése a teleknek csak az OTÉK építési helyként meghatározott részén lehet.

7. §             Saroktelek esetében az övezetre előírt beépítési százalék maximum 10%-kal növelhető meg az OTÉK 25. § (1) bekezdés szerinti mértékig, kivéve a gazdasági területet.

8. §             Az építési telken elhelyezendő építmény bármely része és hirdető berendezése az épület járdaszintjétől mért 3 m magasság felett közterület fölé legfeljebb 1,5 m szélességben és a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20-ig nyúlhat be.

9. §    (1)     Óriás plakát belterületen és beépítésre szánt területen belül nem helyezhető el. A település külterületén „óriásplakát”, reklámtábla, egyéb nagyméretű reklámeszköz nem helyezhető el, kivéve a pályázathoz tartozó hirdetőtábla, mely telken belül korlátozás nélkül elhelyezhető.

          (2)     A közúti jelzőtábla kivételével csak maximum 2 m²-es és 4 m magasságot meg nem haladó reklám vagy tájékoztató tábla, reklámeszköz helyezhető el, közút esetén az út tengelyétől mért 100 m-en túl.

          (3)     Erdőterületen, korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen, egyéb rendeltetésű (vízgazdálkodási) területen, továbbá természeti és védett természeti területen, településkép védelmi területen nem létesíthető reklámhordozó. Kivételt képez ez alól a pályázathoz tartozó hirdetőtábla, mely telken belül korlátozás nélkül elhelyezhető.

10. §  (1)     Legfeljebb 10 %-os lejtésű telek esetén a magas tetős épület tetőhajlásszöge 30-45 fok között lehet, 10 %-ot meghaladó lejtésű telek esetén ettől eltérő magastető kialakítás is lehetséges.

          (2)     Legfeljebb 10 %-os lejtésű telken F+1 és F+1+tt szintszámnál oromfalas kialakítás nem alkalmazható.

          (3)     Lapos tetős épület építése - településképi okokból - nem javasolható, lapos tető kivételesen max. F+1 szintig létesíthető.  A terasz nem minősül lapostetőnek.

          (4)     A gazdasági területen a tetőforma és a tetőhajlásszög  eltérően is kialakítható. Az eltérést több főépület esetében az elvi engedély benyújtása előtt tisztázni kell.

11. §  (1)     Az épület lefedésénél a tetőfedés anyaga nincs szabályozva, de a kedvező településkép érdekében a tetőfedés színe a természetes cserépszínhez hasonló (narancs - piros - sötétpiros - világosbarna) lehet.

          (2)     Nem alkalmazható fekete, sötétszürke, kék színű tetőfedés.

          (3)     A már 80%-ban beépült utcák esetében az építészeti jellemzőket továbbra is alkalmazni kell (pl. tetőforma, gerincmagasság, épületszélesség, előkert, hátsókert, stb.).

12. §  (1)     Lakóterületen a kerítésmagasság maximum 1,8 m lehet.

          (2)     Üdülőterületen a kerítés csak áttört, nem tömör kivitelű, maximum 1,5 m magasságú természetes anyagú (kő, fa stb.), vagy élő sövény lehet.

          (3)     Az utcafronti kerítést fel nem szabályozott telek esetén a szabályozási vonalra kell megépíteni.

2. Településkép védelmi területre vonatkozó sajátos előírások

13. §           A településközpont lehatárolt településkép védelmi területén az építési övezeti előírásokon túl az alábbi előírásokat is figyelembe kell venni:

a)  Az övezetben lévő műemlék és helyi védett épület folyamatos felújításáról és      karbantartásáról gondoskodni kell a vonatkozó előírások alapján.

b)  Az övezetben meglévő épület felújítása, bővítése a meglévő épületek        tömegarányai és stílus jegyei figyelembe vételével történhet.

c)  Az épület tömegformálásában a kialakult arányokhoz, anyag használatában          az övezetben túlsúlyban lévő megoldásokhoz kell alkalmazkodni.

d) Az utcai és a közútról látható homlokzaton közmű műtárgy nem   helyezhető      el.

e)  A területen belül a történeti településkép érvényesülését befolyásoló, a     kialakult településszerkezetet megváltoztató, nagy kiterjedésű építmény           elhelyezésére vonatkozó engedélyezési tervhez látványtervet kell készíteni.

IV. Fejezet

Lakóterületek

3. Lk jelű kisvárosias lakóövezet

14. §  (1)     A terület jellemzően sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló - lakóépület, továbbá a helyi lakosság ellátását szolgáló, a lakófunkciót nem zavaró létesítmény elhelyezésére szolgál.

          (2)     A területen lakóépület, helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, kivételesen szálláshely-szolgáltató épület helyezhető el, kivéve vendéglátó épületek közül az önálló rendeltetésű italboltot, valamint üzemanyagtöltőt.

          (3)     A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény kivételesen elhelyezhető.

          (4)     A terület beépítésének feltétele az OTÉK ide vonatkozó előírásai szerinti teljes közművesítettség.

15. §           Az egyes övezetek beépítésének feltételei a következők:

4. Lke jelű kertvárosias lakóövezet

16. §  (1)     A terület jellemzően laza beépítésű, összefüggő nagy kertes telkenként több önálló rendeltetési egységet magába foglaló - lakóépület, továbbá a helyi lakosság ellátását szolgáló, a lakófunkciót nem zavaró létesítmény elhelyezésére szolgál.

17. §  (1) 2000 m2-nél kisebb telken csak abban az esetben építhető két önálló épület, ha a telek két utcára nyílik.

          (2) 2000 m²-nél nagyobb területű ingatlanon 2 önálló, épületenként 2 lakásos épület is elhelyezhető az övezeti előírások betartása és az előírt védőtávolságok megtartása mellett.

18. §  (1)     A területen legfeljebb kétlakásos lakóépület, helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület helyezhető el, kivéve vendéglátó épületek közül az önálló rendeltetésű italbolt, valamint üzemanyagtöltő.

          (2)     A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény kivételesen elhelyezhető.

          (3)     Állattartás céljára építmény a helyi önkormányzati rendelettel összhangban építhető.

19. §  (1)     A terület beépítésének feltétele az OTÉK ide vonatkozó előírásai szerinti részleges közművesítettség, közműves szennyvízelvezetés mellett.

          (2)     A szennyvíz gerincvezeték kiépítéséig zárt szennyvíztároló építése engedélyezhető. Létesíthető továbbá környezetvédelmi engedéllyel rendelkező házi szennyvíztisztító berendezés.

20. §            Az egyes övezetek beépítésének feltételei a következők:

5. Lf jelű falusias lakóövezet

21. §  (1)     A terület jellemzően alacsony laksűrűségű lakóépület, továbbá a helyi lakosság ellátását szolgáló, a lakófunkciót nem zavaró létesítmények elhelyezésére szolgál.

          (2)     A területen lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület helyezhető el.

          (3)     A területen nem helyezhető el a vendéglátó épületek közül az önálló rendeltetésű italbolt.

          (4)     Állattartás céljára építmény a helyi önkormányzati rendelettel összhangban építhető.

22. §  (1)     A terület beépítésének feltétele az OTÉK ide vonatkozó előírásai szerinti részleges közművesítettség, közműves szennyvízelvezetés mellett.

          (2)     A szennyvíz gerincvezeték kiépítéséig zárt szennyvíztároló építése engedélyezhető. Létesíthető továbbá környezetvédelmi engedéllyel rendelkező házi szennyvíztisztító berendezés.

23. §  (1)     A Szabályozási Terven jelölt építési helyen belül az épület - a kötelező építési vonal figyelembe vételével - bárhova elhelyezhető.

          (2)     Kialakult beépítési mód esetében az építési vonalat a szomszédos, már beépített ingatlanokhoz kell igazítani.

24. §  (1)     Egy ingatlanon legfeljebb 2 lakás építhető, egy épületben.

          (2)     A telken a lakófunkciót kiegészítő funkciók számára további egy önálló épület építhető.

          (3)     A két utcára nyíló teleknél két önálló lakóépület is elhelyezhető, de a 2000 m²-nél kisebb telken legfeljebb 2 lakás építhető.

          (4)     Két önálló lakóépület esetén nem építhető a lakófunkciót kiegészítő funkció számára önálló épület, azt a lakóépülettel egy tömbben kell megépíteni.

25. §  (1)     A 2000 m²-nél nagyobb telek esetében a beépítési % keretein belül több épület is elhelyezhető.

          (2)     A telken legfeljebb 2 önálló lakóépület építhető, épületenként legfeljebb 2 lakással.

          (3)     Lakófunkciót, kiegészítő funkciót a lakóépülettel egy épülettömegben kell elhelyezni.

26. §            Az egyes övezetek beépítésének feltételei a következők:

V. Fejezet

Vegyes területek

6. Vt Településközponti vegyes terület

27. §  (1)     A terület jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó, helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, valamint sport építmény elhelyezésére szolgál.

          (2)     A területen elhelyezhető többlakásos lakó, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sport építmény.

          (3)     Önálló lakóépület a területen elhelyezhető az övezeti előírások betartásával.

28. §  (1)     A terület beépítésének feltétele az OTÉK ide vonatkozó előírásai szerinti részleges közművesítettség, közműves szennyvízelvezetés mellett.

          (2)     A szennyvíz gerincvezeték kiépítéséig zárt szennyvíztároló építése engedélyezhető. Létesíthető továbbá környezetvédelmi engedéllyel rendelkező házi szennyvíztisztító berendezés.

          (3)     Állattartás céljára építmény nem építhető.

29. §  (1)     Az egyes övezetek beépítésének feltételeit a következők:

VI. Fejezet

Gazdasági területek

7. Gksz Kereskedelmi és szolgáltató gazdasági terület

30. §  (1)     A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

          (2)     A területen az OTÉK előírásai szerinti kereskedelmi, szolgáltató területre meghatározott építmény helyezhető el, az egyes építési övezetekre vonatkozó kötöttségekkel.

31. §           Építészeti-városképi követelmények:

                    a)  A főútvonal menti területre városképi szempontból is igényesen kialakított          létesítmény telepíthető.

                   b)  A területen mobil konténer csak ideiglenesen, felvonulási épületként (az   építkezés időtartamára) telepíthető. Portaépület, megfelelő építészeti     kialakítással, az előkertben is elhelyezhető.

                   c)  A telek előkertjében, valamint az egyéb telekhatárok mentén minimum egy          sor nagy lombkoronájú és időjárás tűrő fát kell telepíteni.

                   d) A területen egy ingatlantest, amely megfelelő közúti kapcsolattal rendelkezik,     tovább osztható oly módon, hogy telekosztásnál kialakítható közforgalom    részére megnyitott magánút. Erről építési telek nyitható.

32. §  (1)     A technológiai berendezés, építmény (pl: kémény, torony, tároló tartály, stb.) magassága az övezetre előírt maximális építménymagasságot meghaladhatja.

          (2)     Azon az építési telken, ahol a szabályozási terv telken belüli kötelező zöldfelületet jelöl, kertészeti terv alapján készített három szintű zöldterületet kell kialakítani. A zöldterület csak a közúti csatlakozás helyén szakítható meg.

33. §  (1)     Az egyes építési övezetek betartandó telekalakítási és beépítési előírásai a következők:

          (2)     A Szabályozási tervlapon *-gal jelölt övezetben üzemanyag töltő állomás kivételesen elhelyezhető.

VII. Fejezet

Üdülő területek

8. Üü jelű üdülőházas üdülőövezet

34. §            Az üdülőházas területen olyan üdülőépület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, mely üdülési célú tartózkodásra alkalmas.

35. §  (1)     A területen olyan építmény is elhelyezhető, amely a terület üdülési rendeltetését nem zavarja és az üdülési használatot szolgálja.

          (2)     A területen csak az OTÉK 22. § (2) bekezdése szerinti parkoló és garázs helyezhető el.

36. §  (1)     A kialakított telek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető a beépítési % keretein belül.

          (2)     Az épületet környezethez illeszkedő módon kell kialakítani, lehetőség szerint magastetővel kell ellátni.

          (3)     Nem használható az épület lefedéséhez azbesztcement, trapézlemez fedés és betoncserép.

37. §           Az övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások a következők:

VIII. Fejezet

Különleges területek

38. §  (1)     A különleges területbe azok a terület tartozik, amely felhasználása, vagy a rajta elhelyezendő építmény különlegessége miatt (helyhez kötött, jelentős hatást gyakorol környezetére vagy a környezete megengedett külső hatásaitól is védelmet igényel) eltér az egyéb terület-felhasználási kategóriába sorolt területtől.

          (2)     Az építési övezetben csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú intézmény (rekreáció, oktatás, mezőgazdasági üzemi, bánya) és az annak rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmény helyezhető el.

          (3)     A K jelű terület övezetében építési tevékenység engedélyezhető. Az épületet a környezetbe illesztett módon, növényzetből alakított térfallal elkülönítve kell elhelyezni.

9. Különleges oktatási terület

39. §            Az oktatási terület oktatás, nevelés alap-, közép- és felsőfokú képzés céljára és ezzel összefüggő tevékenység elhelyezésére szolgáló terület.

40. §           Az övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások a következők:

41. §  (1)     Az övezet területén teljes közművesítés és kiépített közúti közlekedés esetén lehetséges az építés.

          (2)     Az OTÉK szerinti parkolószámot saját telken belül kell kialakítani, vagy önkormányzati parkolórendelet alapján kell a gépkocsi elhelyezését biztosítani.

          (3)     A kialakított telek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető a beépítési % keretein belül.

          (4)     Az épületet környezethez illeszkedő módon kell kialakítani, lehetőség szerint magastetővel kell ellátni. Ettől eltérő építészeti kialakítás esetén a környezetbe való illeszkedést látványtervvel kell igazolni.

10. Kmü különleges mezőgazdasági üzemi terület

42. §           Az üzemi gazdasági terület az üzemi méretű mezőgazdasági tevékenység - állattenyésztés, továbbá állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás - céljára szolgáló terület.

43. §  (1)     Az övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások a következők:

          (2)     A Szabályozási Tervlapon *-gal jelölt övezetben terményszárító, silótorony, takarmánykeverő és víztorony magassági korlátozás nélkül építhető, azonban a 10 métert meghaladó magasságú építmény környezetbe illesztését az engedélyezési tervhez mellékelendő látványtervvel kell igazolni.

          (3)     Az övezet területén

                   a)  a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához    szükséges építmény, szolgálati lakás,

                   b)  állattartó épület,

                   c)  terménytároló,

                   d) szerszám- és géptároló,

                   e)  vegyszertároló,

                   f)  terményfeldolgozó,

                   g)  mezőgazdasági gépjavító,

                   h)  őrház,

                   i)   termékvezeték és annak műtárgya,

                   j)   komposztáló telep építménye

                   elhelyezhető.

11. Krek Különleges rekreációs terület

44. §            A terület rekreáció, szabadidő eltöltése céljára és ezzel összefüggő tevékenység elhelyezésére szolgál.

45. §            Az övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások a következők:

46. §  (1)     Az övezet területén részleges közművesítés és kiépített közúti közlekedés esetén lehetséges az építés.

          (2)     Az OTÉK szerinti parkolószámot saját telken belül kell kialakítani, vagy helyi önkormányzati parkolórendelet alapján kell a gépkocsi elhelyezését biztosítani.

          (3)     A kialakított telek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető a beépítési % keretein belül.

          (4)     Az épületet környezethez illeszkedő módon kell kialakítani, lehetőség szerint magastetővel kell ellátni.

          (5)     Nem használható az épület lefedéséhez azbesztcement, trapézlemez fedés és betoncserép.

12. Kb bánya terület

47. §  (1)     Az építési övezet a város külterületén levő bánya területét foglalja magában.

          (2)     A területen bányaművelés célját szolgáló ellátó, kiszolgáló létesítmény helyezhető el.

          (3)     Az övezetek telekalakítási és beépítési előírásai a következők:

IX. Fejezet

Beépítésre nem szánt területek

13. Beépítésre nem szánt területen településkép védelmi területre vonatkozó előírások

48. §  (1)     A beépítésre nem szánt területen a településképvédelmi területen történő építés esetén építmény elhelyezésére vonatkozó engedélyezési tervhez látványtervet kell készíteni.

          (2)     Az övezetben közművezetéket és járulékos közműépítményt tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

          (3)     Az építmény és környezete tervezésekor figyelemmel kell lenni azok tájba illesztésére.

          (4)     Az övezetben az építményt oly módon kell megtervezni, hogy az a tájképi értékek fennmaradását és a településkép védelmét ne veszélyeztesse. Ennek igazolására tájba illesztési terv benyújtása kötelező.

          (5)     A település teljes igazgatási területére kiterjedő - turisták számára is használható - település térkép elhelyezése a településközpontban és a buszmegállókhoz közel szükséges, az innen induló túra utat táblával jelezni kell.

X. Fejezet

Közlekedési és közmű övezetek

14. Köá általános közlekedési és közműterület

49. §  (1)     A közúti közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület helyi közút, kerékpárút és gépjármű várakozó hely, járda és gyalogút, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítménye, továbbá a közmű és a hírközlés építménye elhelyezésére szolgál.

          (2)     Az út elhelyezéséhez szükséges építési terület szélességét a Szabályozási Tervlapon jelöltek szerint kell megállapítani.

          (3)     A terület telkén elhelyezhető építmény esetében

                   a)  az elfoglalt terület a telekterület 2%-át,

                   b)  a magasság a 4 métert, továbbá a technológiai okból szükséges mértéket

                   nem haladhatja meg.

          (4)     A külterületi legelő és erdő művelési ágú ingatlanon átvezető földutat az   ingatlan-nyilvántartásban fel kell tüntetni, és azt közforgalom számára megnyitott magánútként kell üzemeltetni.

50. §            Bodajk gyűjtőútjai a következők:

a) Petőfi Sándor utca,

b)  Május 1. utca,

c)  Templomkert utca,

d) Tópart utca,

e)  Deák Ferenc utca.

XI. Fejezet

Zöldterület övezete

15. Z-kp  zöldterület (közpark)

51. §            A Z-kp jelű övezetben csak az OTÉK ide vonatkozó előírásai szerinti épület jellegű építmények helyezhető el, ha a zöldterület rendeltetését szolgálja, vagy azt funkciójának betöltésében nem zavarja. Elhelyezhető továbbá a szabadidő eltöltését szolgáló - sportolási, pihenési, játék - nem épület jellegű építmény is.

52. §  (1)     Zöldterületen fa kivágása, a növényzet károsítása csak közérdekből és abban az esetben engedélyezhető, ha azt a fa egészségügyi állapota, balesetveszély elhárítás, vagy közegészségügyi szempont szükségessé teszi.

          (2)     Tájidegen fajta és akác kivágása fakivágási engedéllyel végezhető.

53. §            A település közterületen található zöldfelületei védelmében:

                   a)  A kivágott, elhalt, engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról          lombtérfogat-egyenérték mellett kell a növényzet kivágójának gondoskodnia.         Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás            helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv      részeként kell meghatározni.

                    b)  A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét az     építési hatóság meghatározhatja.

54. §  (1)     Közút szabályozási szélességén belül csak olyan módon létesíthető szegély menti vagy merőleges parkoló, hogy legalább 8 méterenként 1 db lombos fa telepíthető legyen, továbbá a fa számára legalább 1 x 1 m szilárd burkolat nélküli felületet kell biztosítani a törzs körül.

          (2)     A meglévő zöldterület más területfelhasználási egységbe nem minősíthető át.

          (3)     Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások a következők:

XII. Fejezet

Erdőövezetek

55. §  (1)     Az övezetben az OTÉK ide vonatkozó előírásai szerinti az erdő rendeltetésének megfelelő építmény engedélyezhető.

          (2)     Az erdőterület a település közigazgatási területén az erdő rendeltetése szerint védelmi erdőterület (Ev) és gazdasági célú erdőterület (Eg).

56. §  (1)     A Szabályozási Terv szerinti védelmi rendeltetésű (Ev jelű védett, véderdő) erdőterületen épület nem létesíthető.

          (2)     Az övezet területén az OTÉK 32. § szerinti építménye elhelyezhető, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarja, a táji-természeti értékeket nem károsítja, és az építéshez a védelmi rendeltetést felügyelő erdészeti-természetvédelmi hatóság hozzájárul.

          (3)     Védelmi rendeltetésű erdőterületen a táji, természeti érték megőrzése, a természetes és természetközeli ökoszisztéma megóvása biztosítandó. Az erdészeti hatóság által meghatározott feltételekkel kizárólag természetközeli erdőművelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés folytatható.

          (4)     Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Evt.) szerinti erdőterületet termelésből kivonni kivételes esetben és csak akkor lehet, ha az erdőterületre tervezett létesítmény elhelyezésére vagy tevékenység gyakorlására az adott térségben nem található más arra alkalmas földterület.

57. §           Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások a következők:

XIII. Fejezet

Mezőgazdasági területek

16. Má-1 jelű általános mezőgazdasági övezet

58. §  (1)     Általános mezőgazdasági terület az árutermelő mezőgazdasági termelést szolgáló területfelhasználási egység.

          (2)     Általános mezőgazdasági területen az OTÉK 32. §, továbbá a 29. § (1) bekezdése szerinti építmény helyezhető el.

59. §  (1)     Nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető.

          (2)     Állattartó telep belterülettől, továbbá belterületen kívüli beépítésre szánt területtől és országos jelentőségű védett természeti terület határától legalább 100 m védőtávolság, vízfolyástól, vízfelülettől legalább 100 m védőtávolság biztosításával alakítható ki.

60. §            Általános mezőgazdasági területen:

                   a)  A beépítettség mértéke legfeljebb 2%, de egy épület területe maximum 500 m²    lehet.

                   b)  A beépíthető telek legkisebb területe gazdasági épület esetén

                        ba)    1 ha, ha a telek szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban van nyilvántartva,

                        bb)    10 ha, ha a telek szántó, legelő vagy gyep (rét) művelési ágban van nyilvántartva.

                   c)  Lakóépület nem építhető.

                   d) A beépíthető telek szélessége legalább 30 m.

                   e)  A kialakítható telek területe legalább 1 ha (10 000 m²).

                   f)  A beépítés módja szabadon álló.

                   g)  Az előkert és az oldalkert szélessége legalább 10 m.

                   h)  Az építménymagasság legfeljebb 4,5 m.

                   i)   Az épület csak tájba illő, a helyi építési hagyományoknak megfelelő tömeg, homlokzat és tetőforma kialakítású lehet, tetőhéjazatként csak nád vagy piros cserép alkalmazható.

61. §            Amennyiben az ingatlan területe meghaladja a 10 ha-t, a beépítés az OTÉK 29. § (3)-(4) bekezdése szerint lehetséges oly módon, hogy az épület csak tájba illő, a helyi építési hagyományoknak megfelelő tömeg, homlokzat és tetőforma kialakítású lehet, tetőhéjazatként csak nád, vagy piros cserép alkalmazható.

62. §  (1)     A Szabályozási Terven jelölt hóvédő erdősáv telepítése a mezőgazdasági területen belül az erre a célra kijelölt területen lehetséges.

          (2)     Építés a hóvédő erdősáv területén nem engedélyezhető.

63. §  (1)     Az általános mezőgazdasági övezetben (jelenleg jellemzően szántó művelési ágú terület) az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

          (2)     A *-gal jelölt terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és lakófunkciót is kielégítő épület építhető, ebből a lakóépület alapterülete maximum 300 m² lehet.

          (3)     A**-gal jelölt területen ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, akkor elvi építési engedély kérelmet kell benyújtani.

64. §  (1)     Általános mezőgazdasági övezetben birtokközpontot az OTÉK előírásai szerint lehet kialakítani.

          (2)     Birtoktest kialakításához több, mezőgazdasági művelés alatt álló, összesen legalább 20 ha nagyságú terület szükséges.

          (3)     A birtokközpont épület elhelyezésére szolgáló telke minimum 2 ha nagyságú legyen.​

17. Má-2 korlátozott használatú mezőgazdasági övezet

65. §  (1)     Az övezetbe a mezőgazdasági terület ökológiai, természetvédelmi és vízvédelmi (környezetvédelmi) okokból sajátos helyzetű és használatú részei tartoznak.

          (2)     Az övezetben az egyéb vízügyi, környezetvédelmi és természetvédelmi jogszabályban foglaltak betartása mellett a mezőgazdasági művelés, használat folytatható.

66. §  (1)     Az övezetben az OTÉK ide vonatkozó előírásai szerinti építmény helyezhető el, ha az a természeti, táji értékeket nem károsítja, a környezetet nem veszélyezteti.

          (2)     A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz való közelítés érekében szabad.

67. §  (1)     Az övezetben a gyep, kaszáló, legelő élőhelyei megtartandók, szántóföldi vagy kertes művelésbe nem vehetők.

          (2)     Ösztönözni kell az extenzív jellegű, környezet- és természetkímélő gazdálkodást.

          (3)     Erdősítés csak előzetes természetvédelmi (élőhelyi, társulástani) vizsgálat eredményétől függően történhet.

68. §  (1)     Az övezetben tájidegen létesítmény, önálló reklámhordozó, mobil szerkezet, lakókocsi nem helyezhető el.

          (2)     Új villamosenergia-ellátási, valamint táv- és hírközlő vezeték csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.

          (3)     Az övezetben lakóépület nem helyezhető el.

69. §            Az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei, amennyiben építésüket az élőhelyen történő extenzív gazdálkodás indokolja, a következők:

18. Mke jelű kertes mezőgazdasági terület

70. §  (1)     A kertes mezőgazdasági terület elsősorban a saját szükségletű, kisüzemi méretű mezőgazdasági termelést szolgáló területfelhasználási egység.

          (2)     A területen az OTÉK 32. § építményei, továbbá

                   a)  gazdasági épület (présház, tároló),

                   b)  pince,

                   c)  fóliasátor, üvegház

                   helyezhető el.

          (3)     Az épület csak tájba illő, a helyi építési hagyománynak megfelelő tömeg, homlokzat és tetőforma kialakítású lehet, tetőhéjazatként csak nád vagy piros cserép alkalmazható.

71. §  (1)     Kertes mezőgazdasági terület Mk jelű övezetben:

                   a)  A telek beépítettségének mértéke legfeljebb 3%, de 100 m²-nél nagyobb alapterületű épület nem létesíthető.

                   b)  A beépíthető telek területe legalább 1000 m².

                   c)  Csak szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágú telek építhető be.

                   d) A beépítés módja szabadon álló.

                   e)  Az előkert legalább 10 m.

                   f)  Az oldalkert legalább 3 m.

                   g)  Az építménymagasság legfeljebb 3,5 m.

                   h)  Egy telken csak egy épület építhető.

                   i)   Állattartó telep nem létesíthető.

72. §            Az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei, amennyiben építésüket az élőhelyen történő extenzív gazdálkodás indokolja, a következők:

XIV. Fejezet

Vízgazdálkodási területek

73. §           A vízgazdálkodással összefüggő övezetbe az alábbi területek tartoznak:

                   a)  a patak, tó-tározó medre,

                   b)  a vízmedrek mentén a vízgazdálkodás szempontjából a Szabályozási Terv            és e rendelet előírásai szerint meghatározott szélességű parti sáv,

                   c)  a közcélú nyílt csatorna medre és partja a vízgazdálkodási területként       szabályozott szélességben és

                   d) a felszíni vízfolyás hullámtere.

74. §  (1)     A vízgazdálkodási terület a következő övezetekre tagolódik: a V jelű vízmedrek övezete.

          (2)     A területen építményt elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével, külön jogszabályban foglaltak szerint lehet.

          (3)     A vízgazdálkodási övezetben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávot szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni.

          (4)     A területen levő vízmeder parti sávját a hatályos rendelkezések előírásainak megfelelően biztosítani kell.

75. §            A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás

                   a)  a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, hanem szolgálja,

                   b)  segítse elő a csapadékvíz tárolását, a vízhiányos időszakra való      visszatartását,

                   c)  biztosítsa a meglévő élőhely védelmét és új kialakulását.

XV. Fejezet

Különleges beépítésre nem szánt területek

19. Kt Temető területe

76. §  (1)     Az építési övezet a város területén kijelölt temető területét foglalja magában.

          (2)     A temető területén csak a temető üzemeléséhez szükséges létesítmény építése engedélyezett.

          (3)     A temető területén belül a telekhatároknál 10-10 m védőtávolságot kell biztosítani.

          (4)     A védőtávolságon belül urnafal létesíthető.

          (5)     Az övezetek telekalakítási és beépítési előírásai a következők:

20. Kkegy kegyeleti park területe (volt orosz sírkert)

77. §  (1)     Az építési övezet a város területén kijelölt kegyeleti park területét foglalja magában.

          (2)     Az övezetek telekalakítási és beépítési előírásai a következők:

21. Ktáb tábor területe

78. §  (1)     Az építési övezet a város területén levő ifjúsági tábor területét foglalja magában.

          (2)     A területen szállásépület, a szabadidős, rekreációs programok célját szolgáló ellátó és szolgáltató létesítmény helyezhető el.

          (3)     Az övezetek telekalakítási és beépítési előírásai a következők:

22. Kgolf- golf területe

79. §  (1)     Az építési övezet a város területén levő tervezett golfpálya  területét foglalja magában.

          (2)     A területen szállásépület, a szabadidős, rekreációs programok célját szolgáló ellátó és szolgáltató létesítmény helyezhető el.

          (3)     A beépítés feltétele a teljes közműlefedettség, beleértve a zárt szennyvízelvezetést.

          (4)     Az övezetben közművezetéket és járulékos közműépítményt tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

80. §  (1)     Az övezet ökológiai érzékenysége miatt a Kgolf-2 övezetben építmény nem helyezhető el.

          (2)     A Kgolf-2 övezetben kizárólag ökológiai tájhasználat engedhető meg, extenzív golfpálya tartható fenn.

          (3)     Vegyszeres gyepkezelés, intenzív műtrágyázás nem engedélyezett.

          (4)     A fenntartás módjáról kezelési tervet kell készíteni.

          (5)     Az építmény és környezete tervezésekor figyelemmel kell lenni azok tájba illesztésére.

          (6)     A tájképvédelmi övezetben az építményt oly módon kell megtervezni, hogy az a  tájképi értékek fennmaradását ne veszélyeztesse. Ennek igazolására tájba illesztési terv benyújtása kötelező.

81. §           Az övezetek telekalakítási és beépítési előírásai a következők:

XVI. Fejezet

Az érték- és környezetvédelem szabályai

23. Régészeti értékvédelem

82. §  (1)     Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató munkavégzéshez a kulturális örökségvédelemért felelős államigazgatási szerv előzetes engedélye szükséges.

          (2)     Minden olyan esetben, amikor régészeti lelet vagy jelenség kerül elő, a tevékenységet azonnal abba kell hagyni, és a helyszín vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt vagy az illetékes régészeti szervet. A bejelentési kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli.

24. Táj- és természetvédelem

83. §           A táj-, természet- és környezetvédelmi szempont megfelelő érvényesítése érdekében az érvényben lévő környezetvédelmi és természetvédelmi törvény általános elírásain túl az e rendeletben foglalt előírásnak kell érvényt szerezni.

25. A zöldfelületek létesítésének, karbantartásának és védelmének általános szabályai

84. §  (1)     A beépítésre szánt terület kialakítása, használata során a be nem épített, burkolatlan területet rendezett zöldfelületként kell kialakítani, fenntartani az erózióvédelem, humuszvédelem, a levegőminőség-védelem és a helyi klíma védelmének elősegítése érdekében.

          (2)     A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a növényzettel fedett terület alatt a szilárd burkolatú felület nélküli, gyeppel, cserjével és fával betelepített beépítetlen terület sík vetülete értendő.

          (3)     Többszintes növényállomány létesítése esetén az előírt legkisebb zöldfelület mértéke az OTÉK ide vonatkozó előírásai alapján csökkenthető a megadott mértékben. A zöldfelületi arány csökkentése érdekében terepszint alatti, növényzettel fedett építmény létesítése csak a talajvíztől mentes, magasabban fekvő területen lehetséges.

          (4)     A tervezett új zöldterület létesítését, fenntartását kertépítészeti kiviteli és kezelési terv alapján kell elvégezni.

85. §  (1)     A közműfejlesztésnél, építmény, út fejlesztésénél olyan megoldás engedélyezhető, amely nem veszélyezteti a kialakított fasor, faegyed életképességét, valamint nem jár a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével.

          (2)     Fasor létesítésénél, parkoló fásításánál, vagy ilyen jellegű zöldfelület felújításánál a zöldfelületet alkotó faegyed részére legalább 5 m² szilárd burkolat nélküli termőterületet, és legalább 1 m³ termőföldtömeget, vagy termőfölddel feltöltött ültető gödröt kell biztosítani.

          (3)     A meglévő fásított közteret, fasort, az intézmény és magánkert városképi szempontból értékes faegyedét, valamint az utcaképet meghatározó városképi jelentőségű gyepes zöldsávot, a beépítésre szánt terület közterületi fájának (1 m-es magasságban mért) 10 cm törzs-körméretűnél nagyobb egyedét és a zöldfelület védendő zöldfelületi elemét érintő rendezés, változás csak hatósági engedély alapján történhet.

          (4)     Az újonnan tervezett közút építési területén, fő- és gyűjtőut rekonstrukciójánál út menti fasort kell telepíteni. A fasor helyét a közmű és az útburkolat tervezésekor biztosítani kell.

26. Föld- és talajvédelem

86. §  (1)     Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.

          (2)     Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

          (3)     Termőföldet érintő célú tereprendezéshez a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges. A mezőgazdasági terület területfeltöltéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható.

          (4)     A terület egészén csak olyan tevékenység folytatható, és csak olyan új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt nem károsítja.

          (5)     A vízmeder feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmeder természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.

27. Levegőtisztaság-védelem

87. §  (1)     Bodajk az alacsony légszennyezésű településkategóriába tartozik.

          (2)     A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó

                   a)  tevékenységet folytatni,

                   b)  új építményt elhelyezni, illetve meg lévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad.

88. §  (1)     A területen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható.

          (2)     Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.

89. §  (1)     A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni és szállítani (mozgatni).

          (2)     A zavaró mértékű légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmény körül a közegészségügyi, a környezetvédelmi és az építési hatóság előírásai szerint a szennyező építménytől meghatározott védőtávolságot kell kijelölni. A védőtávolságon belüli védőterületen huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas, vagy élelmiszer- és gyógyszergyártással, tárolással összefüggő új létesítmény nem helyezhető el.

          (3)     Olyan esetben, amikor az új beépítés a település átszellőzése, levegőminősége szempontjából meghatározó levegőmozgást, a jellemző mikroklimatikus adottságokat megváltoztatja (pl. akadályozza vagy kedvezőtlen légáramlatokat kelt), az építés csak akkor engedélyezhető, ha kedvezőtlen változás feltételezése esetén az építési engedélyezésre beadott dokumentációban igazolják, hogy az építés, a funkcióváltozás ilyen kedvezőtlen hatással nem jár.

28. Zaj- és rezgésvédelem

90. §  (1)     Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, engedélyezhető, továbbá környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a jogszabályban megállapított zaj és rezgésterhelési határértéket nem haladja meg.

          (2)     A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmény környezetében, az útkategória függvényében, a vonatkozó jogszabályban meghatározott zajterhelési határértéket nem haladhatja meg.

29. Felszíni- és felszín alatti vizek védelme

91. §  (1)     A földtani felépítésből és hidrogeológiai jellemzőkből következően Bodajk település közigazgatási területe és a vizsgált objektum területe is a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny.

          (2)     Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vízbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizet közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet.

          (3)     Tilos kockázatos anyag, vagy az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe.

          (4)     A területen a vízfolyás, a felszíni és felszín alatti víz védelme érdekében a víz szennyeződését, a vízmeder nem kívánatos feltöltődését vagy lefedését eredményező építési munka nem folytatható.

92. §  (1)     A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területen a közhasználatú terület kialakításának részeként, az azt feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.

          (2)     A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.

          (3)     A szennyvízközmű által nem ellátott területen a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata megengedett és kötelező.

          (4)     A felszíni víz elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően - a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó terv alapján kell meghatározni.

          (5)     Terepszint alatti építmény, építményrész elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, és a kialakult természetes viszony károsan nem befolyásolható. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.

30. Hulladékgazdálkodás, hulladékártalmatlanítás

93. §  (1)     A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. Azon a területen, amely a szervezett szemétszállításba nincsen bekapcsolva, a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

          (2)     A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, más edényzetben, vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve.

          (3)     Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék - a talajvédelmi hatóság engedélyével - az építéshatóság által kijelölt terület feltöltéses tereprendezéséhez, rekultivációjához hasznosítható.

          (4)     A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról és ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni.

          (5)     A különleges kezelést igénylő lakossági hulladék gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, a lakossági hulladékudvar területén történhet.

31. Közművesítés és közműlétesítmények

94. §  (1)     Közműlétesítmény és közműhálózat elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni.

          (2)     Az előírások szerinti védőtávolságot biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.

95. §  (1)     A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen (közműtelephelyek területén) vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közmű és biztonsági övezete helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani.

          (2)     Közmű számára új szolgalmi jog bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető.

          (3)     A célvezeték és az előírások szerinti védőtávolság helyigényét szintén közterületen kell biztosítani, ettől eltérő esetben - megegyezően és azonosan eljárva - a közcélú vezetéknek szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyét fenntartani.

          (4)     Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

32. Vízellátás

96. §  (1)     A vízvezeték védőtávolság igénye a vonatkozó szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.

          (2)     A beépítésre szánt területen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, vagy meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.

33. Vízelvezetés

97. §            A talaj, a talajvíz és a rétegvíz, valamint az élővíz védelme érdekében a településen szennyvízzel a környezetet nem szabad szennyezni, ezért

                    a)  nyílt árokra, patakra, tóra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való      szennyvízrákötést, valamint felhagyott kútba történő          szennyvízbevezetést   létesíteni tilos, az előforduló esetet meg kell szüntetni;

                   b)  a szennyvíz szikkasztásos kezelése - kivéve a már régebben            engedélyezetteket - a területen tilos, az még átmenetileg sem engedélyezhető.

98. §  (1)     Bármely építési övezetben létesített gazdasági célú létesítményből kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel elő kell tisztítani.

          (2)     Közvetlen az élővízbe vizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóság által előírt megfelelő kezelés után szabad.

          (3)     A vízfolyás, csatorna part-éleitől 6-6 m, az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árok partéleitől minimum 3-3 m, a már elépített helyen az árok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m szélességű sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni.

99. §  (1)     Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad.

          (2)     A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

          (3)     A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (1 ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

          (4)     A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolót kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Erről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági terület belső útjáról összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba.

34. Villamosenergia ellátás

100. §  (1)   Burkolat nélküli úttal feltárt területen, valamint beépítésre nem szánt területen a villamos energia ellátás hálózatának földfeletti vezetése fennmaradhat területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a villamos energia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafej is elhelyezhető.

            (2)   Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatest elhelyezése engedélyezhető.

            (3)   Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

35. Földgázellátás

101. §  (1)   Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni.

            (2)   A tervezett gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el. A berendezés a telek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatán szerelhető. A helyi telkenkénti földfeletti elhelyezésű nyomásszabályozó telepítésénél kell az esztétikai, városképi megjelenésre figyelmet fordítani.

            (3)   Földgázvezetéket közterületen csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

36. Hírközlés

102. §  (1)   Beépített és beépítésre szánt területen új vezetékes hírközlési hálózatot létesíteni vagy meglevő rekonstrukcióját engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad.

            (2)   Közszolgálati hírközlési antenna és annak tartószerkezete csak építési engedéllyel helyezhető el.

XVII. Fejezet

Záró rendelkezések

103. §  (1)   Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indított államigazgatási ügyekben kell alkalmazni.

            (2)   Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 14/2004. (X. 1.) ÖKR. sz. önkormányzati rendelet.