1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagyecsed Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: 4355 Nagyecsed, Árpád u. 32. szám

2. § Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló. Az önkormányzat jelképeiről, valamint azok használatáról szóló szabályokat a 7/2011.(III.7.) önkormányzati rendelet szabályozza.

3. § Az önkormányzat ünnepei:

• a) Városnap, minden év július 1.
• b) Ecsedi-láp Emléknap minden év március 1.

4. § (1) Az önkormányzat által alapított kitüntető címek:

• a) Díszpolgári cím,
• b) “Nagyecsedért” cím,
• c) “Ecsedi-láp” Emlékplakett,
• d) “Nagyecsed Város Kiváló Pedagógusa” díj.

(2) A kitüntető címek adományozásának szabályait a 15/2004.(VI.01.) önkormányzati rendelet szabályozza.

5. § (1) A képviselő-testület szervei, azok jogállása:

• a) a polgármester,
• b) a képviselő-testület bizottságai,
• c) a jogi személyiséggel rendelkező közös önkormányzati hivatal,
• d) a jegyző,
• e) a jogi személyiséggel rendelkező alábbi társulások:
  • ea) Szabolcs 05. Önkormányzati Területfejlesztési Társulás,
  • eb) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás,
  • ec) Szatmári Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Intézményi Társulás,
  • ed) Szatmári Kistérségi Bölcsődei Intézményi Társulás,
  • ef) Ecsedi-láp Viziközmű Beruházási Társulás.

(1a) A képviselő-testület szervei közül az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott társulások feladatait a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:

• a) bölcsőde működtetése,
• b) piac működtetése,
• c) művészeti csoportok, civil szervezetek támogatása,
• d) nemzetközi kapcsolatok kiépítése,
• e) lakáscélú helyi támogatások nyújtása,
• f) hitéleti tevékenység támogatása,
• g) közhasznú munkavégzés biztosítása,
• h) mezei őrszolgálat működtetése,
• i) sportegyesület támogatása,
• j) önkéntes tűzoltó egyesület működtetése.

6. § A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását az állandó bizottságokra a rendelet 3. melléklete szerint átruházza.

7. § (1) A polgármester a képviselő-testület által átruházott hatáskörében dönt:

• a) a rendkívüli települési támogatással, valamint a köztemetéssel kapcsolatos ügyekben , a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 5/2012. (III.15.) önkormányzati rendelet szerint,
• b) az önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak értékesítéséről, hasznosításáról az önkormányzati vagyonról szóló önkormányzati rendelet szerint,
• c) az önkormányzat közbeszerzési szabályzatának hatálya alá nem tartozó:
  • ca) árubeszerzésről nettó 3 millió forint értékhatárig,
  • cb) építési beruházásról nettó 5 millió forint értékhatárig,
  • cc) szolgáltatás megrendeléséről nettó 3 millió forint értékhatárig,
  • cd) építési koncesszióról nettó 10 millió forint értékhatárig,
  • ce) szolgáltatási koncesszióról nettó 5 millió forint értékhatárig.

(2)

(3) A jegyző a képviselő-testület által átruházott hatáskörében dönt a települési lakhatási támogatással kapcsolatos ügyekben.

8. § Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről beszámol a döntés meghozatalát követő legközelebbi rendes ülésen.

9. § A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart. A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést, és rendkívüli ülést tart.

11. § (1) A képviselő-testület az ülések számát, idejét éves munkatervben állapítja meg, melyet a naptári év munkaterve szerinti utolsó ülésen fogad el. A munkaterv szerint megtartott ülés rendes ülés.

(2) A munkaterv előkészítése a polgármester feladata. A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

• a) a képviselő-testület tagjaitól,
• b) az önkormányzati intézmények vezetőitől,
• c) a helyben működő gazdasági szervek, és civil szervezetek vezetőitől.

(3) A munkaterv tartalmazza:

• a) az ülések tervezett időpontját, napirendjét, a napirendi pontok előadóit,
• b) az előterjesztés elkészítési határidejét,az elkészítésért felelős személy nevét,
• c) a bizottságok megnevezését, ha az előterjesztést előzetesen a bizottságnak kell megvitatnia,
• d) egyéb szervezési feladatot.

12. § (1) A munkatervtől eltérő időpontra összehívott ülés rendkívüli ülés.

(2) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontra is összehívhatja, ha az adott ügy halaszthatatlan tárgyalást igényel.

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesterhez kell benyújtani az ülés tervezett időpontja előtt legalább 8 nappal. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés javasolt időpontját, és a napirendjére vonatkozó javaslatot.

(4) Rendkívüli ülésen kizárólag az előre meghirdetett és a meghívón feltüntetett napirend tárgyalható.

(5) A rendkívüli ülés szabályai mellőzhetők, ha az ülés összehívására nyitva álló időn belül a képviselő-testület rendes ülést tart. Ebben az esetben a rendkívüli ülésre javasolt napirendet a rendes ülés napirendjére kell felvenni.

14. § (1) Az előterjesztéseket általában írásban kell a képviselő-testület elé terjeszteni. Azokat az előterjesztéseket, amelyek a 15. § (2) bekezdésében említett határidőn belül nem készíthetők el, lehetőség szerint ugyancsak írásban kell rögzíteni, és azokat legkésőbb az ülés kezdetéig a képviselők rendelkezésére kell bocsátani (kiosztásos anyag). Szóbeli előterjesztésre csak kivételesen kerülhet sor.

(2) Kizárólag írásban nyújthatók be az alábbi előterjesztések:

• a) rendeletalkotás,
• b) helyi népszavazás kiírása,
• c) kitüntetések adományozása,
• d) 5.000.000,-Ft feletti hitelfelvétel,
• e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz való csatlakozás,
• f) intézmény alapítása.

15. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, továbbá a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a legidősebb képviselő (korelnök) látja el.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót az ülés előtt legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig az ülés előtt legalább 1 nappal kell megkapniuk a képviselőknek, és a meghívottaknak.

(3) A meghívó tartalmazza:

• a) az ülés helyét, időpontját,
• b) a javasolt napirendeket,
• c) a napirendek előterjesztőit,
• d) a tervezett napirend tárgyalásához tanácskozási joggal meghívottak megjelölését.

A meghívót az ülést összehívó írja alá.

(4) A lakosság tájékoztatása érdekében a meghívót a közös önkormányzati hivatal (a továbbiakban: Hivatal) hirdetőtábláján a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően ki kell függeszteni, és a város honlapján közzé kell tenni.

(5) A meghívóhoz mellékelni kell az írásbeli előterjesztéseket. Amennyiben a meghívás meghatározott napirendi ponthoz kapcsolódik, úgy a meghívott részére csak az erre vonatkozó írásbeli előterjesztéseket kell mellékelni.

(6) Az ülésre meg kell hívni:

• a) a képviselőket,
• b) a jegyzőt valamennyi napirendi ponthoz állandó tanácskozási joggal,
• c) napirendi pontok előadóit az őket érintő napirendi pontokhoz tanácskozási joggal,
• d) nemzetiségi önkormányzat elnökét, a nemzetiségi önkormányzatot érintő napirendi pontokhoz tanácskozási joggal,
• e) mindazokat, akiket a napirend érint, vagy jelenlétük a napirend tárgyalásához szükséges.

16. § (1) A képviselő-testület ülésein:

• a) a képviselők tanácskozási és szavazati joggal rendelkeznek,
• b) a jegyző állandó tanácskozási joggal rendelkezik,
• c) a napirendhez meghívott az adott napirendre vonatkozóan tanácskozási joggal rendelkezik.

(2) A képviselő-testület és a bizottságok ülésein a tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg az alábbi önszerveződő közösségeket:

• a) sportegyesület
• b) nagyecsedi székhellyel bejegyzett egyesületek
• c) a művelődési ház keretében működő klubok.

(3) A hallgatóság sem tanácskozási, sem szavazati joggal nem rendelkezik.

17. § Az ülés vezetője:

• a) jelenléti ív alapján számszerűen megállapítja az ülés határozatképességét,
• b) megnyitja az ülést, ha az határozatképes,
• c) javaslatot tesz az ülésen jelenlévő képviselők közül 2 fő jegyzőkönyv-hitelesítőre,
• d) javaslatot tesz az ülés napirendi pontjaira,
• e) ismerteti az írásban benyújtott interpellációkat,
• f) beszámol a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről és közéleti eseményekről, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, biztosítja, hogy a polgármester, a bizottságok elnökei és a jegyző tájékoztatást adjanak az átruházott hatáskörben hozott önkormányzati hatósági döntésekről,
• g) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,
• h) lezárja a vitát,
• i) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
• j) megállapítja a szavazás eredményét, és kihirdeti a döntést,
• k) biztosítja az ülés rendjét,
• l) szünetet rendelhet el,
• m) a napirendek megtárgyalásának végén bezárja az ülést.

18. § (1) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje:

• a) beszámoló a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről és közéleti eseményekről,valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
• b) interpellációk,
• c) kérdések,
• d) rendeletalkotást igénylő javaslatok,
• e) határozati javaslatok,
• f) egyéb beszámolók,
• g) tájékoztatók,
• h) egyéb közérdekű bejelentések.

(2) A képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott sorrendtől ügyrendi javaslatra eltérhet. Az ügyrendi javaslattal kapcsolatos döntést nem kell határozatba foglalni.

(3) A képviselők bármelyike javasolhatja a napirendi pont megtárgyalását, elhagyását, elnapolását, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz. Az erre irányuló javaslatot a napirendek meghatározásáról szóló képviselő-testületi döntés előtt kell előterjeszteni.

19. § (1) A napirendi pont tárgyalása során az ülés vezetője:

• a) biztosítja, hogy a napirendi pontok előadói az írásbeli előterjesztéseket kiegészíthessék,
• b) biztosítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismertesse véleményét,
• c) biztosítja, hogy a képviselők, illetve a tárgyalt napirendhez tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehessenek fel,
• d) vitára bocsátja az előterjesztést,
• e) biztosítja a módosító javaslatok megtételét,
• f) lehetőséget biztosít arra, hogy a napirendi pont előadója válaszoljon a feltett kérdésekre, és a vitában elhangzottakra észrevételt tegyen,
• g) lezárja a napirend vitáját,
• h) összefoglalja a vitában elhangzottakat, ismerteti a módosító javaslatokat
• i) szavazás előtt szót ad a jegyzőnek, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni,
• j) szavazást rendel el a módosító javaslatokról,
• k) szavazást rendel el a döntési javaslat egészéről,
• l) ismerteti a szavazás eredményét, és kihirdeti a döntést.

(2) A napirend tárgyalása során a hozzászólás a jelentkezések sorrendje szerint történik.

(3) Egy napirendi pont esetén legfeljebb 2 alkalommal lehet hozzászólni. A hozzászólás időtartama az első hozzászólásnál legfeljebb 5 perc, a második hozzászólásnál legfeljebb 2 perc lehet.

(4) A képviselő személyes érintettség okán legfeljebb 2 perces időtartamban felszólalhat. A felszólalást az ülés vezetője engedélyezi, viszontválaszra, további vitára nincs lehetőség.

(5) A jegyző a jogszabálysértő döntés esetén haladéktalanul köteles jelezni a jogszabálysértés tényét, és azt, hogy a döntést miért tartja jogszabálysértőnek. A jelzés alapján a képviselő-testület módosítja a jogszabálysértő döntést, feltéve hogy egyetért a jegyző jelzésével, vagy a döntést változatlanul hagyja. Amennyiben a képviselő-testület a döntést a jegyző jelzése ellenére változatlanul hagyja, e tényt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

20. § (1) Az ülés vezetője biztosítja az ülés rendjét, melynek keretében:

• a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, túllépi a hozzászólásra rendelkezésre álló időkeretet, a tanácskozáshoz nem illő, méltatlan magatartást tanúsít, vagy az ülés rendjét egyéb módon zavarja,
• b) ismétlődő rendzavarás esetén megvonhatja a szót a hozzászólótól,
• c) a képviselő kivételével kizárja az ülésről a rendbontót, ha az a)-b) pontokban foglalt intézkedései eredménytelenek.

(2) Az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

21. § (1) Interpellációnak az a kérdés vagy problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(2) Interpellációt a települési képviselő a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsághoz és jegyzőhöz (a továbbiakban: interpellált) intézhet, melyet írásban a polgármesternél kell benyújtani az ülést megelőzően legalább 3 nappal. Az interpellációt legkésőbb annak képviselő-testületi ülésen történő ismertetéséig vissza lehet vonni.

(3) Az interpellált a benyújtott interpellációra a benyújtást követő rendes ülésen szóban köteles érdemi választ adni.

(4) Ha a válaszadás olyan előzetes vizsgálatot igényel, amely a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem folytatható le, az interpellált az ülést követő 15 napon belül írásban köteles válaszolni. Ebben az esetben a választ minden települési képviselőnek meg kell küldeni.

(5) Az interpelláló képviselő a válasz elfogadásáról a (3) bekezdésben foglalt esetben az ülésen, a (4) bekezdésben foglalt esetben a soron következő rendes ülésen nyilatkozik.

(6) Ha az interpelláló képviselő a válaszadáskori ülésen nincs jelen, az interpellációt a soron következő rendes ülésig elnapoltnak kell tekinteni.

22. § (1) Az interpelláló képviselő a 21. § (5) bekezdésben tett nyilatkozatát követően az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület a 25. § (2) bekezdés c) pontjára figyelemmel dönt.

(2) Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, elrendeli az interpelláció tárgyának bizottság általi részletes kivizsgálását, melyben az interpelláló képviselő is részt vehet.

(3) A képviselő-testület a (2) bekezdésben foglalt esetben az interpelláció tárgyában a bizottsági jelentés alapján a jelentést követő rendes ülésen dönt.

(4) Ha az interpelláció tárgya nem tartozik egyik bizottság hatáskörébe sem, továbbá ha az interpellált a bizottság, és az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, akkor az interpellációra adott válaszról a képviselő-testület dönt.

23. § (1) A képviselő a testületi ülésen a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottsághoz és a jegyzőhöz kérdést intézhet akár írásban, akár szóban.

(2) Kérdésnek kell tekinteni minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre vonatkozó tudakozódást, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe.

(3) A kérdezés joga a képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően illeti meg.

(4) A kérdésre az ülésen kell érdemi választ adni. Ha a válaszadás olyan előzetes vizsgálatot igényel, amely miatt az ülésen nem adható válasz, akkor a kérdezett az ülést követő 15 napon belül írásban köteles válaszolni. Ebben az esetben a választ minden települési képviselőnek meg kell küldeni.

(5) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület a válasz nem hoz döntést.

24. § (1) A határozatképességet az ülésvezető az ülés egész időtartama alatt köteles és jogosult vizsgálni. Erre bármely képviselő felhívhatja az ülésvezető figyelmét az ülés ideje alatt.

(2) A határozatképtelen ülést megnyitni nem lehet, helyette az ülést 8 napon belül ugyanazon napirendi pontokkal össze kell hívni.

(3) Ha az ülés a megnyitását követően válik határozatképtelenné, az ülés vezetője legfeljebb 15 perces szünetet rendel el. Ennek eredménytelen eltelte után az ülést be kell rekeszteni és a még hátralévő napirendeket a (2) bekezdésben foglalt szabályok szerint összehívott ülésen kell megtárgyalni.

25. § (1) A képviselő-testület rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A képviselő-testület határozathozatal nélkül a szavazati arányok rögzítésével dönt:

• a) az ügyrendi kérdésekről,
• b) tájékoztatók tudomásulvételéről,
• c) az interpellációra adott válasz elfogadásáról.

(3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában ügyrendi kérdés minden, az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(4) Az előterjesztésben szereplő, valamint a vitában elhangzott valamennyi javaslatot egyenként kell szavazásra bocsátani úgy, hogy először a vitában elhangzott módosító javaslatokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról kell dönteni. A szavazás során ellenpróbát kell tartani.

(5)

26. § (1) Minősített többség szükséges:

• a) az 5 millió forint feletti hitelfelvételhez,
• b) az önkormányzati tulajdon elidegenítéséhez.

(2) Amennyiben a döntéshozatal során a szavazásra bocsátott javaslat bármilyen ok miatt nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, akkor az ülés vezetője legfeljebb 15 perces szünetet rendel el, majd a szünet után újra szavazásra bocsátja a javaslatot.

(3) Amennyiben a képviselőtestület határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a következő ügyekben hozhat döntést:

• a) a vagyongazdálkodásáról szóló rendeletben foglalt vagyonhasznosítási ügyben, ide nem értve a vagyon értékesítését, megterhelését;
• b) önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szerv éves üzleti tervének, éves beszámolójának jóváhagyásában.

A polgármester a döntésről a képviselőtestületet a következő ülésen tájékoztatja.

(4) A polgármester az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy egyéb vészhelyzet (vis maior) esetén az ennek elhárításához szükséges mértékig döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselőtestület a következő ülésen tájékoztatja.

27. § (1) A képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos.

(2) A képviselő-testület által hozott határozat megjelölése tartalmazza:

• a) a képviselő-testület megnevezését,
• b) a határozat számát arab számmal,
• c) meghozatalának idejét évét, hónapját és napját,
• d) a “határozat” kifejezést,
• e) a képviselő-testület nevének rövidítését,
• f) a határozat megnevezését és címét

az alábbiak szerint:

28. § (1) A polgármesternél rendelet alkotását kezdeményezheti:

• a) a képviselő,
• b) a polgármester,
• c) az alpolgármester,
• d) a képviselő-testület bizottsága,
• e) a jegyző,
• f) nemzetiségi önkormányzat,
• g) erre irányuló népi kezdeményezés.

(2) A kezdeményező feladata, hogy a kezdeményezés tartalmazza a szabályozás indokát, a szabályozásra vonatkozó érdemi javaslatot. Rendeletalkotásra vonatkozó javaslat csak olyan ügyre irányulhat, amelyben a képviselő-testületnek van rendeletalkotási joga.

(3) A kezdeményezést írásban a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester a jegyző és a tárgy szerint illetékes bizottság bevonásával a kezdeményezést megvizsgálja, majd azt a képviselő-testület elé terjeszti.

(4) A képviselő-testület állást foglalhat a rendelet tervezetének előkészítéséről, főbb elveiről, meghatározhatja az előkészítés menetét, az egyeztetések és a vitafórumok rendjét, a tervezet előkészítéséhez szakértőket kérhet fel.

(5) A rendelet-tervezet normaszövegének elkészítése a jegyző feladata.

29. § (1)

(2) Az elfogadott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A rendelet kihirdetése a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével történik.

(4) A kihirdetett rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza:

• a) a rendelet számát, tárgyát,
• b) a megalkotás időpontját,
• c) a hatálybalépés időpontját,
• d) a módosító vagy hatályon kívül helyező rendelet számát, hatályba lépésének időpontját.

30. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazás nyílt vagy titkos.

31. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel vagy névszerinti szavazással történik.

(2) Névszerinti szavazás elrendelésére javaslatot tehet a polgármester, az alpolgármester és bármely képviselő. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) Névszerinti szavazás esetén a jegyző egyenként felolvassa a képviselők nevét, akik “igen”, “nem”, “tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja a polgármesternek, aki a szavazás eredményét kihirdeti. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

32. § (1) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik. A bizottság feladata a szavazólapok elkészítése, a titkosság feltételeinek biztosítása, a szavazatok összeszámlálása.

(2) Amennyiben az ülésen az Ügyrendi Bizottság tagjai határozatképes létszámban nincsenek jelen, vagy az Ügyrendi Bizottság nem működik, akkor a szavazással járó feladatok ellátásra 3 fős eseti bizottságot kell választani az ülésen jelenlévő képviselőkből. Ennek tagjaira az ülésvezető tesz javaslatot, mely javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A titkos szavazás eredményét a bizottság külön jegyzőkönyvbe foglalja, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

33. § (1)

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző, valamint a képviselők közül az ülésen megválasztott 2 jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

(3) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:

• a) a meghívó,
• b) az írásbeli előterjesztések,
• c) a jelenléti ív,
• d) az írásban benyújtott hozzászólások, egyéb indítványok,
• e) az elfogadott rendeletek,
• f) a névszerinti szavazásról készített névsor egy eredeti példánya,
• g) a 32. § (3) bekezdésben említett bizottsági jegyzőkönyv.

34. § (1) A jegyző a jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt évente bekötteti. A jegyzőkönyvek kezeléséről a Hivatal gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit elkülönítve kell tárolni és őrizni.

(2) A jegyzőkönyvekbe történő betekintést a jegyzőnél kell előzetesen kezdeményezni. A jegyzőkönyv a Hivatalban munkaidőben tekinthető meg a jegyző jelenlétében.

35. § (1) A közmeghallgatáson a képviselő-testület és szervei hatáskörébe tartozó közérdekű kérdést lehet feltenni, valamint javaslatot tenni.

(2) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés, javaslat az ülésen nem válaszolható meg, azt az illetékes bizottságnak, ennek hiányában a polgármesternek meg kell vizsgálnia, és 15 napon belül írásban válaszolnia kell a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő rendes ülésen tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatással érintett ülés összehívására az 5. alcím, az ülés vezetésére, a tanácskozás rendjére a 6. alcím, a döntéshozatalra a 9. alcím, a szavazás rendjére, módjára a 10. alcím szabályait kell alkalmazni.

36. § A lakosság tájékoztatására, a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonás érdekében lakossági fórum tartható. A fórum megszervezése a polgármester feladata.

37. § (1) A vagyonnyilatkozatot a képviselő két példányban, dátummal ellátva, aláírva készíti el, melynek egy példányát átadja az Ügyrendi Bizottság elnökének, egy példányát pedig magánál tart. A bizottság elnöke a vagyonnyilatkozat átvételét igazolja.

(2) A képviselői vagyonnyilatkozatot nyitott borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot lezárt és az Ügyrendi Bizottság elnöke által az átvételkor lepecsételt borítékban kell leadni.

(3) A képviselőt, ha feladatai ellátásában három hónapon túl akadályoztatva van, mindaddig nem illeti meg a tiszteletdíj, amíg az akadályoztatás meg nem szűnik.

(4) A képviselő az ülésekről való távollétét legkésőbb az ülést megelőző napig a polgármesternél, vagy a bizottság elnökénél köteles bejelenteni szóban vagy írásban. A képviselőtől a tiszteletdíj 25%-át le kell vonni 2 havi időtartamra, ha a képviselő-testület, vagy a bizottság két egymást követő ülésén önhibájából, előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt.

(5) Ha a képviselő a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a tiszteletdíj 25%-át le kell vonni 1 havi időtartamra.

(6) A képviselőtől a tiszteletdíj 25%-át le kell vonni 2 havi időtartamra, ha a képviselő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott kötelezettségei megszegi.

(7) A kötelezettségeit ismételten megszegő képviselőtől a tiszteletdíj megvonása újra megállapítható a (4)-(6) bekezdésekben foglaltak szerint.

(8) A képviselő-testületi ülésen a polgármester köteles bejelenteni, ha tiszteletdíj megvonására okot adó körülmény merült fel. A bejelentést követően a tiszteletdíj megvonásáról a képviselő-testület dönt.

38. § (1) A képviselő-testület az állandó bizottságok elnevezését, létszámát, feladat-, és hatáskörét a rendelet 3. melléklete szerint határozza meg, mely tartalmazza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be a képviselő-testület elé, továbbá amelyeket bizottságnak kell véleményeznie, valamint amelyek bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.

(2) A képviselő-testület meghatározott időre vagy meghatározott feladatok ellátására ideiglenesen bizottságot hozhat létre, melynek feladat- és hatáskörét, személyi összetételét a képviselő-testület a létrehozással egyidejűleg határozza meg.

(3) Az ideiglenes bizottság megbízatása a feladat elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

39. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottság elnökének távolléte, akadályoztatása esetén az ülés vezetésére a bizottság által választott olyan tag jogosult, aki egyben települési képviselő is.

(2) A meghívót a 15. § (2) bekezdés szerint kell megkapniuk a bizottsági tagoknak, és a meghívottaknak.

(3) Az elnök köteles a bizottságot összehívni:

• a) a képviselő-testület határozatára,
• b) a bizottsági tagok kétharmadának indítványára,

(4)

39/A. § A bizottság tagjára a 37. § (3)-(8) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.

39/B. § (1) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja (továbbiakban: külsős tag) köteles vagyonnyilatkozatot tenni, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény szerinti időpontban, az ott meghatározott módon és tartalommal.

40. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(3) A polgármester hétfői és szerdai napokon 9.oo -11.oo óráig fogadóórát tart.

(4) Az alpolgármester csütörtöki és pénteki napokon 9.oo-10.oo óráig fogadóórát tartanak.

(5) A jegyző keddi és csütörtöki napokon 9.oo -11.oo óráig fogadóórát tart.

(6) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a Pénzügyi Iroda vezetője látja el.

41. § (1) Az önkormányzat a Hivatal útján, a nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.

(2) A Hivatal ügyfélfogadási rendje:

• a) az ügyfélfogadási idő csütörtöki napon 8.oo--16.oo óráig, a hét többi napján 8.oo--12.oo óráig tart,
• b)
• c) a Hivatal munkaidőn kívül anyakönyvi ügyeletet tart,
• d) a Hivatal az a) pontban meghatározott ügyfélfogadási időn kívül köteles fogadni az ügyfeleket minden olyan ügyben, melyben az azonnali intézkedés elmaradása elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna.

42. § A társulási megállapodás előkészítése a polgármester és a jegyző feladata, melyről a képviselő-testület határoz.

43. § A képviselő-testület költségvetési rendeletet alkot, melynek tervezetét a polgármester az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben előírt határidőn belül terjeszt a képviselő-testület elé.

44. § A képviselő-testület zárszámadási rendeletet alkot, melynek tervezetét a polgármester a költségvetési évet követő 4 hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé.

45. § Az önkormányzati vagyonról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló szabályokat a 13/2002.(X.17.) önkormányzati rendelet szabályozza.

46. § (1) Ez a rendelt 2011. február 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 18/2003. (X. 31.) önkormányzati rendelet, és az azt módosító 6/2004. (IV. 05.), 23/2004. (IX. 06.), 26/2005. (X. 28.), 28/2005. (XII. 22.), 13/2006. (VI. 30.), 17/2006. (X. 10.), 7/2007. (III. 30.) és 17/2007. (XI. 06.) önkormányzati rendelet.