Tiszavárkony Község Önkormányzata

Képviselőtestületének

1/2011.(II.07)önkormányzati rendelete

Tiszavárkony Község Önkormányzata Képviselőtestülete

Szervezeti és működési szabályzatáról

Tiszavárkony Község Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról  szóló 1990 évi LXV törvény( továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében,

az 53 § (2)bekezdés a.) pontja tekintetében a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000 évi XCVI törvény 9. § 2) ,az 53 § (2) bekezdés c.) pontja tekintetében a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000 évi XCVI törvény  10/A § (3) bekezdésében,  az 54 §(2) bekezdés tekintetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV törvény 10§ (2) bekezdésében,  az 53 § (2) bekezdés b.) pontja tekintetében a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994 évi LXIV törvény 3. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A § (1) bekezdés e.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§*

 (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

           Tiszavárkony Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 5092 Tiszavárkony, Endre Király út 37.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

     Tiszavárkony Község önkormányzatának képviselőtestülete.

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Tiszavárkony község közigazgatási területe.

(5) *Az önkormányzat szakágazat: 841126 Önkormányzatok és társulások általános végrehajtó igazgatási tevékenysége.

(6) *Az önkormányzat, mint költségvetési szerv alapítása: 1990. szeptember 30. a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján.

(7) *Gazdálkodás szerinti besorolása: önállóan működő költségvetési szerv. Rákóczifalva Város Önkormányzatának gazdálkodási irányító szerve - az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 9. §-a szerinti gazdasági feladatok ellátására - Rákóczifalvai Közös Önkormányzati Hivatala.

2.§

 Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselőtestület külön rendeletben állapítja meg.

3.§

Az önkormányzat képviselőtestülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

4.§

(1)Az önkormányzatnak nincs  hivatalos lapja.

(2)Az önkormányzat honlapot üzemeltet, amelynek elérhetősége:www.tiszavarkony.hu.

5.§

A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hirdetőtáblájára függeszti ki.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

6.§*

Az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvénybenaz  Ötv 8. § (1) bekezdésében foglaltak közül a gazdasági programban maga határozza meg, hogy mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

7.§*

Az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvénybenaz Ötv. 8. § (4) bekezdésén túlmenően önként vállalt feladatokat nem lát el.

8. §

(1) Az önkormányzat a kötelező feladatai ellátása, koordinálása valamint fejlesztése érdekében együttműködik

a.) a Szolnoki Többcélú Kistérségi Társulással,

b.) a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzattal,

c.) Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzattal,

d.) Rákóczifalva  Város Önkormányzattal,

e.) Tószeg Község Önkormányzattal,

f.) Tiszajenő Község Önkormányzattal,

g.) Vezseny Község Önkormányzattal

h.) Jászkarajenő Község Önkormányzattal.

(2) Az együttműködés keretében az e rendelet 8. §  (1) bekezdésében meghatározott szervek esetében a polgármester folyamatos és rendszeres kapcsolattartást biztosít, a kölcsönösség jegyében együttműködik, az együttműködésről szükség szerint tájékoztatja a képviselőtestületet.

9.§

A jegyző rendszeresen tájékoztatja a képviselőtestületet a képviselőtestület feladat és hatáskörét érintő változásokról.

10. §*

(1)A képviselőtestület a feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint látja el, és egy egyes hatásköreit önkormányzati rendelettel ruházza át.

(2) A képviselőtestület polgármesterre átruházott hatásköreit ezen rendelet 1 melléklete tartalmazza.

(3) A képviselőtestület Szociális Bizottságára átruházott hatásköreit ezen rendelet 2 melléklete tartalmazza.

(4) A képviselőtestület Munkaügyi Bizottságra átruházott hatásköreit ezen rendelet 3 melléklete tartalmazza.

(5) A képviselőtestület Szolnoki Kistérség Többcélú Társulására átruházott feladatait ezen rendelet 4 melléklete tartalmazza.

(6) *Az önkormányzat szakfeladatait ezen rendelet 5 melléklete tartalmazza.

11.§*

*A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 42. §-ban felsoroltakon kívül a képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik

a.)a képviselőtestület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával az alapilletmény meghatározása,

b.)a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,

c.)hitel felvétel

d.) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

III. Fejezet

A képviselőtestület működése

12. §

A képviselőtestület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

13. §

(1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselőtestület adott évi rendes üléseinek tervezett konkrét számát és tervezett időpontját a képviselőtestület által határozattal elfogadott éves  munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(3) A munkatervet minden év február 28-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.

(4) A munkaterv tartalmazza:

a.) az ülések tervezett időpontját,

b.) az adott ülésen tárgyalandó témákat,

c.) az előterjesztő megnevezését.

14.§*

(1) Rendkívüli ülést kell összehívni

a.) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 44. §-ban meghatározott esetben,

b.) ha a képviselőtestület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról  dönt,

c.) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.

(2) Rendkívüli ülést kell összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselőtestület összehívására van szükség.

15. §

1. A képviselőtestület ülését a polgármester az éves munkaterv szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti.
2. Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, akkor a képviselőtestület tagjaiból választott alpolgármester látja el az (1) bekezdés szerinti feladatokat.
3. A polgármesteri és a képviselőtestület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselőtestület tagjaiból választott alpolgármester akadályoztatása esetén a Munkaügyi Bizottság elnöke hívja össze a képviselőtestületet és vezeti a képviselőtestület ülését.
4. A képviselőtestület ülését, főszabályként, az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

16.§

A képviselőtestület rendes és rendkívüli üléseit az ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

17.§

(1) A képviselőtestület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

a.) az ülés helyét,

b.)az ülés időpontját,

c.)a tervezett napirendeket,

d.)a napirendek előadóit,

e.)a képviselőtestület ülése összehívójának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselőtestületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.

(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

a.) a képviselőknek,

b.) a jegyzőnek,

c.) tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,

d.) az egyes napirendhez meghívottaknak,

e.) az előterjesztőknek

f.) akiket az ülés összehívója megjelöl.

18.§

(1) A képviselőtestület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselőtestület összehívására

a.) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b.)elektronikus levélben (e-mailben),

c.) szóbeli meghívással.

(3) Szóbeli meghívás esetén lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

19. §

(1) A képviselőtestület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi pontjához kapcsolódóan

a.) a jegyzőt,

b.)a bizottság nem képviselő tagját,

c.) az illetékes országgyűlési képviselőt,

d.) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

a.) az önkormányzat intézményének vezetőjét, vagy azt,

b.) akit egy – egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

20.§

A képviselőtestület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái:

a.) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtábláján,

b.) a www.tiszavárkony.hu honlapon történő közzététellel.

21.§

A képviselőtestület ülésének vezetése során ellátandó feladatok

a.) a képviselőtestület határozat képességének megállapítása,

b.) jegyzőkönyv hitelesítők választása,

c.) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,

d.) az ülés jellegének ( nyílt/ zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

e.) napirendi pontonként

ea.)a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása

eb.) a vita összefoglalása,

ec.) az indítványok szavazásra való felvetése,

ed.) a határozati javaslatok szavaztatása,

ee.) a szavazás eredményének megállapítása, pontosan számszerűen,

ef.) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

f.) a rend fenntartása

g.) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

h.) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

i.) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és az egyéb önkormányzati döntésekről,

j.) az ülés bezárása.

22. §

(1) A képviselőtestület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz  4 képviselő jelen van. Egyszerű többséget igénylő döntéshez a jelenlévők többségének egybehangzó szavazata szükséges, azaz minimum 3 szavazat.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

23. §

(1) Jegyzőkönyv hitelesítők kijelölése nem kötelező.

(2) Ha a képviselőtestület bármely tagja indokoltnak tartja, akkor a hitelesítő választására indítványt tesz.

(3) Jegyzőkönyv hitelesítőket csak a képviselőtestületi tagok közül lehet választani, maximum 2 főt. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.

24.§

(1) A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

25. §*

(1) a képviselőtestület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A képviselőtestület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel, határozat hozatal nélkül – hozzászólási jogot ad a képviselőtestületi ülésen megjelent személynek. A hozzászólás maximális időtartama: 3 perc.

(3) Hozzászólási jogot nem lehet adni azokban az esetekben, melyeknél zárt ülést lehet elrendelni. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselőtestület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonásra került, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.

(4) A zárt ülés elrendeléséről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 46. § (2) bekezdés a.) és b.) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A képviselőtestületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg  hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(5)A képviselőtestület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

26.§

1. A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.
2. A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

27.§

1. A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.
2.  A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

28. §

Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

29. §

A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.

30.§

Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők  több mint felének „igen” szavazata szükséges.

31. §*

Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének  ( legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges

1. a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 50. §-ban foglaltat esetében, valamint
   
2. jelen rendelet alapján meghatározott esetekben.

32. §

(1) A képviselőtestület döntéseit  ( határozat, rendelet ) általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) A képviselőtestület a jelenlévő képviselők egynegyedének, vagy a polgármesternek az  indítványára név szerinti szavazást rendel el.

(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ ( igen, nem, tartózkodom ) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

33.§

(1) A titkos szavazásról a képviselőtestület esetenként dönt.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős munkacsoport gondoskodik.

(3) A titkos szavazás eredményéről a 3 fős munkacsoport külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvéhez.

34. §

Az e rendelet 26 -33 §-ában foglaltak a képviselőtestület bizottságára is vonatkoznak.

35. §

1. (1) A képviselőnek joga van az Ötv. 19. § (2) bekezdés a.) pontjában meghatározott felvilágosítás – kérési joggal írásban élni.
2.  Felvilágosítás – kérésnek az a kérdés és probléma felvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
3.  A felvilágosítás kérést a polgármesternél az ülés előtt legalább 10 nappal írásban kell benyújtani.
4. Amennyiben a felvilágosítás kérést  a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselőtestület ülésén nyújtják be az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselőtestület a soron következő ülésén dönt.
5. Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselőtestület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselőtestület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

36. §

1. Előterjesztésnek minősül a képviselőtestület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.
2. A képviselőtestület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
3.  Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján, vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
4. Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendelet alkotással összefüggő napirendet.

37. §

(1) Az előterjesztések lehetséges tartalmi elemei

a.) az előterjesztés témájának,  tárgyának meghatározása,

b.) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselőtestületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

c.) a téma ismertetése,

d.) a jogszabályi háttér bemutatása,

e.) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

f.) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,

g.) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

h.) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

i.) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,

j.) rendelet tervezet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó elemeket.

38. §

(1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(2) A jegyző a polgármesteri hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.

(3)Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester legfeljebb 10 gépelt oldalra korlátozza.

(4)A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 36- 37. §-ban, valamint a 38. § (1)- (3) bekezdésében előírt követelményeknek.

39. §

(1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által  vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

a.) a határozat szövege,

b.) a végrehajtást igénylő döntéseknél

ba.) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

bb.) a határozat végrehajtásának időpontja.

40. §

(1) A képviselőtestület döntései

a.) a határozat

b.) a rendelet.

(2) A képviselőtestület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

a.) a napirend meghatározásáról,

b.) az ügyrendi kérdésekről,

c.) a képviselői felvilágosítás- kérésről, valamint a felvilágosítás kérésre adott válasz elfogadásáról.

41. §*

(1) A képviselőtestület számozott határozata tartalmazza a képviselőtestület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(2) A képviselőtestület hatósági határozataira – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004 évi CXL törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

42. §

A képviselőtestület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozat hozatal pontos időpontját ( év, hó, nap megjelöléssel).

A határozatok jelölése a következő formában történik:

Tiszavárkony Község Önkormányzat Képviselőtestületének ……/…………. (…………)

Önkormányzati határozata a …………………………………- ról.

43. §

A jegyző gondoskodik a képviselőtestületi határozatok nyilvántartásáról. A határozat nyilvántartás formája a határozatok nyilvántartása sorszám szerint.

44. §*

(1) *Rendelet alkotását a képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság, a jegyző, vagy az alpolgármester írásban kezdeményezi a polgármesternél. A polgármesternek joga van a rendelet alkotási javaslatát testületi ülésen szóban is előterjeszteni.

(2) A képviselőtestület indokolt esetben kétfordulós tárgyalással is tárgyalhatja a rendelet tervezetet.

(3) A rendelet tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző e tevékenységébe bevonja a hivatal tárgy szerint illetékes ügyintézőjét, aki felelős a rendelet tervezethez kapcsolódó előterjesztésben foglaltakért, és szükség szerint külső szakértőt is bevonhat.

(4) A rendelet helyben szokásos kihirdetésének módja: kötelező jelleggel az önkormányzat Polgármesteri Hivatala bejárata melletti hirdetőtáblájára történő kihelyezés.

45. §

(1) A képviselőtestület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját ( év, hó, nap megjelöléssel).

A rendelet jelölése a következő formában történik:

Tiszavárkony Község Önkormányzat képviselőtestületének  ……/……(…………)önkormányzati rendelete a …………………………….  – ról.

(2)A rendelet nyilvántartás formája: a rendelet nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével.

(3) A jegyző gondoskodik a módosított képviselőtestületi rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.

46. §*

(1) *Hatályát veszti 2/2013. (II. 8.) önkormányzati rendelet 13. § alapján, Hatályos: 2013.02.09.

(2) *Hatályát veszti 2/2013. (II. 8.) önkormányzati rendelet 13. § alapján, Hatályos: 2013.02.09.

(3) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

47. §*

1. A képviselőtestület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról való szavazással hozza. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
2.  * Határozat és maximum 4 oldalas rendelet esetén a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, 4 oldalnál terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként.
   
3. A jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni
   1.  egy példányt a jegyző kezel,
   2. Egy példányt meg kell küldeni a kormány hivatalnak,
   3. Egy példány a polgármester részére kerül átadásra.
4. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a.) a meghívót,

          b.) a jelenléti ívet,

      c.) az írásos előterjesztéseket,

      d.) a jegyzőkönyv szövegébe be nem épített rendeletet és

      e.) a képviselők kérése alapján

ea.) a képviselői indítványokat,

eb.) a képviselői hozzászólásokat,

ec.) a képviselői kérdéseket.

48. §*

(1)A képviselőtestület, az e rendelet  23 §-ában meghatározott módon, dönt a jegyzőkönyv hitelesítők választásának szükségességéről. A jegyzőkönyvet, amennyiben választásra kerülnek, a hitelesítőknek is alá kell írniuk.

(2) *a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

IV. Fejezet

A települési képviselő

49. §

A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

50. §

 A települési képviselő – az Ötv. 19. § (2) bekezdés f.) pontjában meghatározottakon túl – köteles

a.) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselőtestület működése során hozott közérdekű döntésekről,

b.) lehetőség szerint legalább az ülést megelőző egy nappal bejelenteni, ha az ülésen nem tud megjelenni,

c.) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselőtestület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

d.) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magántitkot megőrizni.

V. Fejezet

A képviselőtestület bizottságai

51. §

A képviselőtestület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében bizottságokat hoz létre.

52. §

A képviselőtestület bizottságai

a.) a Munkaügyi Bizottság

b.) a  Szociális Bizottság

53. §

( 1) A Munkaügyi Bizottság  tagjainak száma 3 fő.

(2) A Munkaügyi Bizottság feladatai:

a.)A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000 évi XCVI törvény 9. § (2) bekezdés szerinti kivizsgálás

b.) A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994 évi LXIV törvény 3. § (4) bekezdése szerinti javaslat kidolgozása és benyújtása a képviselőtestület felé,

c.) A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000 évi XCVI törvény 10/A .§ (3) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat nyilvántartás és ellenőrzés.

(3) A Munkaügyi Bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg

a.) a polgármestert és

b.) a jegyzőt.         

54. §

1. A szociális bizottság tagjainak száma 5 fő.

2. A szociális bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg:

a.) a polgármestert

b.) a jegyzőt.

55. §

A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

56. §

(1) A bizottság szükség szerint ülésezik.

(2) A bizottsági üléseket a bizottsági elnök hívja össze. A bizottsági elnök akadályoztatása és a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a korelnök hívja össze.

(3) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti.  Amennyiben az ülést más hívta össze, úgy az összehívó köteles az ülést vezetni.

(4) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselőtestületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(5) A bizottság a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

57. §

1. A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a kormány hivatalnak.
2. A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselőtestület hivatala látja el.
3. (3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet.
4. (4) A bizottság kétévente beszámol a képviselőtestületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a bizottság elnökének kell gondoskodnia.

VI. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

58. §*

(1) A polgármester főállású tisztségviselő.

(2) A polgármester illetményének emelését, a száznál kevesebb lakosú község kivételével az – a Munkaügyi Bizottság javaslatára – a képviselőtestület állapítja meg.

(3) *A polgármester gyakorolja az önkormányzatnál dolgozók felett a munkáltatói jogokat. Az önkormányzat által foglalkoztatottak jogviszonya közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, melyekre a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó. Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya munkaviszony, melyekre nézve a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi. IV. törvény (pl.: megbízási, vállalkozási jogviszony, egyéb) az irányadó.

59. §

(1)A polgármesternek joga van e tisztségéről a képviselőtestülethez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondani, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában a képviselőtestület összehívására, vezetésére kijelölt  Munkaügyi Bizottsági elnöknek juttatja el.

      (2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, vagy az (1) bekezdésben meghatározott személynek.

60. §

1. A polgármester Ötv.35. § -ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

1. segíti a képviselőtestület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
2. meghatározza a jegyző képviselőtestületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
3. képviseli az önkormányzatot,
4. kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
5. fogadóórát tart,
6. nyilatkozik a sajtónak.

2. A polgármester fogadóórája:

Minden héten hétfőn du. 13-tól 16 óráig, és minden szerdán de 9 órától 12 óráig.

Előzetes egyeztetés alapján, a fogadóórákon kívül, munkaidőben is fogad.

3. A polgármester külön utasításban, saját hatáskörében szabályozza a polgármesteri feladat és hatáskör tekintetében a kiadmányozás rendjét.

61. §

A társadalmi megbízatású alpolgármesternek, aki a képviselőtestület tagjaiból került megválasztásra, átruházott feladatai és hatáskörei nincsennek.

62. §*

(1)A jegyző a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

a.) tájékoztatást nyújt a képviselőtestületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról,

b.) tájékoztatja a képviselőtestületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,

c.) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

d.)biztosítja az önkormányzati rendeletek, határozatok érintettekkel való megismertetését.

(2) A jegyző helyettesítésére aljegyző került kinevezésre.

VII. Fejezet

A képviselőtestület hivatala

63. §*

(1) Tiszavárkony Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, Rákóczifalva Város Önkormányzatának Képviselő-testületével együtt közös önkormányzati hivatalt hoz létre közös önkormányzati hivatal elnevezéssel.

(2) A közös önkormányzati hivatal belső szervezeti felépítését, az általa ellátandó feladatokat a közös önkormányzati hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg, amelyet a Képviselő-testület külön határozattal fogad el Rákóczifalva Város Önkormányzatának Képviselő-testületével.

(3) A közös önkormányzati hivatal neve: Rákóczifalvai Közös Önkormányzati Hivatal

(4) A közös önkormányzati hivatal Tiszavárkonyon kirendeltséget tart fenn.

(5) A Közös önkormányzati hivatal kirendeltségének ügyfélfogadási rendjét a kirendeltségen ki kell függeszteni.

VIII. Fejezet

A lakossággal való kapcsolattartás

64. §*

(1) Általános közmeghallgatást kell tartani a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 54. §-ában foglaltak szerint.

(2) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(3) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselőtestület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

65. §

A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgároknak és a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek joga van közérdekű kérdést felvetni, és javaslatot tenni.

66. §

(1)A közmeghallgatást a polgármester vezeti. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselőtestületi ülés vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A képviselőtestület megbízottja révén legalább egy fővel részt vesz az (1) bekezdésben meghatározott fórumon.

IX. Fejezet

Együttműködés az önszerveződő közösségekkel

67. §

A képviselőtestület az önszerveződő közösségekkel együttműködik, részükre a képviselőtestületi üléseken tanácskozási jogot biztosít.

X. Fejezet

A képviselőtestület gazdasági programja.

68. §

(1)A képviselőtestület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselőtestület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

XI. Fejezet

Vagyonnyilatkozat

69. §

(1) A képviselőtestület bizottságának nem képviselő tagja is vagyonnyilatkozat tételre köteles.

(2) A vagyonnyilatkozatot az ún. vagyonnyilatkozat nyilvántartó és ellenőrző bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(3) A vagyonnyilatkozat nyilvántartó és ellenőrző bizottság a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozóan az ügyrendjében belső szabályokat állapít meg.

XII. Fejezet

Záró rendelkezések

70. §

(1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon  lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a.) a képviselőtestület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 6/2007.(IV.20.)önkormányzati rendelet,

b.) a képviselőtestület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 6/2007.(IV.20.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 14/2007.(IX.03.)önkormányzati rendelet,

c.) a képviselőtestület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 6/2007.(IV.20.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 25/2007. (XII.22.) önkormányzati rendelet,

d.) a képviselőtestület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 6/2007.(IV.20.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 13/2008.(IX.22.) önkormányzati rendelet,

e.) a képviselőtestület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 6/2007.(IV.20.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 9/2009.(VI.29.) önkormányzati rendelet,

f.) a képviselőtestület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 6/2007.(IV.20.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló  4/2010. (II.01.) önkormányzati rendelet,

g.) a képviselőtestület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 6/2007.(IV.20.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló   10/2010. (X.14.) önkormányzati rendelet.

Tiszavárkony, 2011 február 03

Mészáros Zoltán                                                                   Hatvani Júlia

Polgármester                                                                          jegyző

A rendelet kihirdetésének időpontja: 2011 február 07.

                                                                                         Hatvani Júlia

                                                                                           jegyző

*Módosított a 2/2013. (II. 8.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. február 09.