Bodonhely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2011. (I. 26.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2018. 06. 01

a helyi építési szabályzatról

2018.06.01.

Bodonhely község Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint az 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § (3) bekezdésében biztosított jogkörében a következőket rendeli el:

Általános előírások

1. § Megalkotja a helyi építési szabályzatról szóló rendeletét és elrendeli annak alkalmazását. A rendelet

a) az SZ-J1 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (belterület) (továbbiakban: SZ-J1 terv)

b) az SZ-J2 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (külterület) (továbbiakban: SZ-J2 terv)

című, Rp.I.252-1 munkaszámú tervlapokkal, mint mellékletekkel együtt alkalmazandó.

A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya Bodonhely község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

Szabályozási elemek

3. § (1) Kötelező szabályozási elemek:

a) közigazgatási határ,

b) belterületi határ,

c) módosított belterületi határ,

d) beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt terület határa,

e) szabályozási vonal,

f) meglevő, illetve a kialakítandó szabályozási szélesség,

g) eltérő területfelhasználási elemek határvonala,

h) övezeti előírások,

i) építési övezeti határ, övezeti határ,

j) építési hely,

k) kerítésépítés kötelező helye.

(2) Irányadó szabályozási elemek:

a) irányadó telekhatár

b) javasolt megszüntető jel,

c) jelentős szintbeni gépjárműtároló határa és jele, férőhelyszáma,

d) kerékpárút,

e) önálló gyalogút, gyalogos-kerékpáros irányok

f) közterületen belüli díszkert,

g) helyi védelemre javasolt épület/szobor,

h) utcakép-védelmi javaslat,

i) helyi védelemre javasolt természeti érték.

(3) Az eltérő területfelhasználási elemek határvonala és az övezeti határvonal az

SZ-J1 terven jelölttől az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett 5,0- 5,0 m mértékig elmozdíthatók.

(4) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a (2) bekezdésben szabályozott eseteket – a szerkezeti terv, a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges figyelembe véve a külön jogszabály1 szerinti előírásokat.

(5) Irányadó szabályozási elem az azonos területfelhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.

(6) Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.

(7) A község területén a meglévő és a tervezett belterületi határvonalat az SZ-J1 és

SZ-J2 tervek tartalmazzák.

(8) Ahol az SZ-J1 és SZ-J2 terv tervezett belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott területfelhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.

A telekalakítás általános szabályai

4. § (1) Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások iránya meg kell, hogy egyezzen az irányadó telekhatár vonal irányával.

(2) A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében

a) Az új területfelhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi területfelhasználású telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességű telkek szélességének aránya nem lehet több 1,5-nél.

b) A már kialakult telekosztású lakóterületi területfelhasználású telektömbben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatárrendezés) a kialakult telkek megváltoztatását eredményezi, a telekátalakítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek szélessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legfeljebb 1,5 lehet.

Amennyiben az új telekszélességgel számított arányszám meghaladja az előírtat, de a telekátalakítás előtti állapothoz képest ahhoz közeledik, a telekátalakítás engedélyezhető.

(3) A kialakult telekosztású, nem megváltozó lakóterületi területfelhasználású tömbben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó övezeti előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.

Amennyiben a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő új telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.
(4) Kialakult telekosztású lakó területfelhasználású telektömb saroktelkei, vagy a saroktelek a vele szomszédos telekkel együtt az övezetre vonatkozó előírásoktól eltérő mérettel és módon is alakítható az alábbiak szerint:
A telekalakítás eredményeként létrejövő új építési telek megengedett legkisebb telekmélysége 35,0 m , valamint a visszamaradó építési telek megengedett legkisebb területe 600 m 2 .
(5) A külön rendeletben foglaltak szerinti telekalakítási terv kötelezettségével érintett területeken a telekalakítási tervben az SZ-J1 terven rögzített keretek között a közlekedési területek helye és mérete pontosítható.
(6) Az SZ-J1 terven az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent. Az így jelölt övezetbe tartozó telkek „K” jellel jelölt mérete nem csökkenthető, kivéve az út céljára történő lejegyzést, és a telekhatár kiigazítást.

A telek beépítésének általános szabályai

5. § (1) A már beépített építési telkeken közterület bővítés helybiztosítása céljából szabályozási vonallal lehatárolt, a közterület felé eső telekrész a telek beépítettségének számításánál nem vehető figyelembe. Az építési hely határát a szabályozási vonaltól kell számítani. A helybiztosítás nem minősül építési tilalomnak.

(2) Közterület bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.

(3) Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden esetben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 18,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.

(4) Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. Már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző építési oldalon áll.

A létesítmények elhelyezésének általános szabályai

6. § (1) Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.

(2) Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.

(3) Ha az oldalsó telekhatárok az utcai építési vonallal a merőlegestől eltérő szöget zárnak be, egy telektömbön belül az épületek egységesen fogazottan is elhelyezhetők.

(4) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi területfelhasználású telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatmagassága2 és utcai homlokzatszélesség3 a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 10%-kal térhet el.

(5) A lakóépületek tető hajlásszöge 35°-45° között lehet. A tetőfedő anyaga, színezése a település hagyományaihoz kell hogy igazodjon.

(6) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a nagyobbik építménymagasságának mértékénél.

(7) Az építési telken lévő egyéb funkciójú épületek és a (6) bekezdésbeli épületek – figyelemmel a védőtávolságokra is – közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani.

(8) Utcai kerítést a telek meglévő, megmaradó vagy szabályozási vonallal megjelölt közterületi határára, vagy az SZ-J1 terven jelölt kerítésépítés kötelező helye vonalra kell építeni. A kerítés maximum 50 cm-es lábazattal épülhet. Formája, kialakítása a település hagyományaihoz illeszkedő legyen. A kerítés magassága nem haladhatja meg a rendezett terepszinttől mért 2,0 m-t.

Környezetvédelem

7. § (1) Vízvédelmi besorolás közigazgatási területre kiterjedően:

a) felszín alatti vizek esetében: fokozottan érzékeny, részben kiemelten érzékeny kategória4

b) felszíni vizek esetében: általánosan védett kategória5

(2) A település nitrátérzékeny területek közé tartozik6.

(3) A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell, hogy a közterület levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit okozó növényfajtáktól származó virágpor részecskék mennyisége az alábbi értékeket ne haladja meg:

a) fák, bokrok 100 pollen/m3

b) fűfélék 30 pollen/m3

(4) A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.

(5) A közigazgatási területen hulladéklerakó hely – hulladékudvar kivételével – nem alakítható ki.

Táj- és természetvédelem

8. § (1)7

(2) Az SZ-J terven Mkf-ként megjelölt gyepterületek művelési ága nem változtatható meg.

(3) Az alsóbbrendű kisebb forgalmú utak (országos mellékút, települési mellékút), csatornák külterületi szakaszai mentén, valamint az SZ-J1 terven jelölt helyen út-, illetve vízfolyáskísérő fásítást kell létrehozni.

(4)8

Zöldfelületek

9. § (1) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani.

A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.
(2) A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.
(3) Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.

Művi értékvédelem

10. §9

Védőtávolságok, védőterület

11. § (1) A település lakóterületei és különleges területei körüli 1000 m-es területsávon belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló új építményt építeni, vagy ilyen meglévő építményen kapacitásnövelő építési beavatkozást végezni csak az építtető által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott védőtávolság betartásával lehet.

(2) Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten

a) 20 kV-os vezeték: 5,0- 5,0 m ,

b) 120 kV-os vezeték: 13,0- 13,0 m .

A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos10 jogszabályok tartalmazzák.

(3) Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytől mérten:

a) középnyomású gázvezeték: 7,0- 7,0 m .

A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos11 jogszabályok tartalmazzák.

(4) A temető védőterülete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény nem építhető.

(5) A vízfolyások, csatornák, vízfelületek parti sávja a partvonaluk mentén húzódó

a) Rába-folyó, Holt-Rába, Kepés-Lesvári-csatorna, Buga-csatorna esetén: 6,0- 6,0 m széles területsáv.

A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos12 jogszabályok tartalmazzák.

(6) Az oktatási és egészségügyi intézmény védőterülete a telekhatártól mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.

(7) A Bodonhely-Csorna és Bodonhely-Pásztori közötti mikrohullámú összeköttetés miatt beépítési korlátozás:

a) az összeköttetés tengelyvonalától számított 20,0- 20,0 m széles sávra eső ingatlanokon a 35,0 m feletti nagyságú építményekre.

(8) Az Árpás-Kisbabot távlati vízbázis kijelölt hidrogeológiai védőidomán belül építményeket, létesítményeket elhelyezni, a területet használni a vonatkozó jogszabályban13 előírt feltételekkel, korlátozásokkal lehet.

(9) A hullámtéri terület használatánál a vízoldali töltéslábtól számított 60,0 méteren belül a fedőréteg megbontásával járó tevékenységet csak a vízügyi hatóság előírásai alapján lehet végezni.

(10) Fakadóvíz veszélyes környezet a Rába-folyó töltésének mentett oldalán a töltéslábtól számított 110,0 méter széles területsáv. A területsávon belül:

a) az építési telek beépítésének feltétele

aa) az építmények alatti, valamint azok körüli 1,0 m-es sávban a legalább 114,50 mBf magasságot elérő rendezett terepszint,

ab) a 114,50 mBf magasság el nem érő rendezett terepszint esetében az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló jogszabályban meghatározott geotechnikai dokumentáció elkészítése.

b) nem lehet talajvíz kutat fúrni,

c) pince építése esetén a pincét úgy kell kialakítani, hogy a felúszás elleni védelem biztosítva legyen.

TERÜLETFELHASZNÁLÁS, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint

12. § (1) A település közigazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:

a) Beépített és beépítésre szánt terület
aa) Lakóterület
aaa) kertvárosias Lke
aab) falusias Lf
ab) Különleges terület
aba) mezőgazdasági üzem Kmü
b) Beépítésre nem szánt terület
ba) Különleges terület
baa) temető Kt
bab) sportterület Ksp
bac) régészeti park/történeti park Kr
bb) Közlekedési-, közműterület
bba) útterület KÖu
bbb) közműterület Köm
bc) Zöldterület Z
bd) Erdőterület E
be) Mezőgazdasági terület M
bf) Vízgazdálkodási terület V
bg) Természetközeli terület Tk

Az övezeti jel értelmezése

13. §

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET

LAKÓTERÜLET

A kertvárosias lakóterület építési előírásai

14. § (1) A kertvárosias lakóterületen telkenként elhelyezhető

a) fő funkciót hordozó épületként

aa) egy darab legfeljebb kétlakásos, vagy két darab, egymástól legfeljebb 6,0 m távolságban álló egylakásos lakóépület, kivéve, ha az övezeti előírás másként rendelkezik

ab) önállóan vagy az egyik lakás helyén a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató épület, oktatási, egészségügyi, szociális épület

ac) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület

b) a fő funkciót kiegészítő épületként

ba) gépjármű és egyéb tároló épület, pince

bb) ahol az övezeti előírás lehetővé teszi, a család önellátását szolgáló állattartó épület.

(2) A telkeken a ba), bb) pontokban felsorolt építmények csak az aa), ab), ac) pontban felsorolt építmények egyidejű építése, vagy megléte esetén építhetők.

(3) Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az aa), ab), ac) pontban felsorolt épületek építhetők.

(4) Önálló épületként az ab), ac) pontban felsorolt épületeket az előkerti építési hely határa vonalra kell építeni. Amennyiben az ab), ac) pontban foglaltak az egyik lakás helyén létesülnek, az utcához közelebb az ab), ac) pontokban felsorolt funkciók kerülhetnek.

(5) Az ab), ac) pontokban felsorolt épületekhez szükséges, külön jogszabály szerint meghatározott mennyiségű parkolók csak az előkertben és/vagy a létesítmény telke előtti közterületen kialakított párhuzamos leállású parkolósávban létesíthetők.

(6) Építési övezeti előírások:

Építési övezet jele

Lke

Építési hely

beépítési mód

kialakult, vagy ettől eltérő szándék esetén oldalhatáron álló

Beépíthetőség

megengedett legnagyobb beépítettség


legkisebb kötelező
zöldfelület

25%, vagy ha az építési hely ennél kisebb, akkor legfeljebb annak területe, ha a kialakult állapot ezt meghaladja bontás és új építés esetén az ehhez való közelítéssel a túllépés megengedhető

60%

Épület

megengedett legnagyobb építménymagasság

az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6. § (4) bekezdés ére, de legfeljebb 4,5 m

Telekalakítás

kialakítható legkisebb építési:
telekszélesség



telekmélység

telekterület


kialakult, új telekalakítás esetén legalább 14,0 m figyelemmel a 4. § (2) b) pontjára, valamint a (3) és (5) bekezdésére

30,0 m

600 m2

Építési hely határai

előkert


oldalkert


hátsókert

kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 3,0 m-rel lehet

kialakult, ha ez >6,0 m, akkor új építés esetén 6,0 m , 14,0 m vagy annál keskenyebb telek esetén 4,5 m

6,0 m

Közműellátás

Az építési övezet telkeit el kell látni:
a) közüzemi villamos energia vezetékkel,
b) közüzemi ivóvízvezetékkel,
c) közüzemi szennyvíz-csatornával,
d) csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.

Környezetvédelem

Az építési övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a) zajvédelmi besorolás: lakóterület 14,
b) kötelező szennyvízcsatorna rákötés,
c) kötelező hulladékelszállítás,
d) a telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.

A falusias lakóterület építési előírásai

15. § (1) A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhető:

a) fő funkciót hordozó épületként

aa) egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület

ab) önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, kézműipari és intézményi épület

ac) a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a szabályozott terület lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású, legfeljebb egy átlagos lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) építmény

b) a fő funkciót kiegészítő épületként

ba) gépjármű és egyéb tároló (pajta, géptároló, terménytároló)

bb) pince

bc) állattartó épület figyelemmel a külön állattartási rendeletben foglaltakra

bd) kisipari műhely

(2) A telkeken a ba), bb), bc), bd) pontokban felsorolt építmények csak az aa), ab), ac) pontban felsorolt építmények egyidejű építése vagy megléte esetén építhetők.

(3) Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az aa), ab), ac) pontban felsorolt épületek építhetők.

(4) Önálló épületként az ab), ac) pontban felsorolt épületeket az előkerti építési hely határa vonalra illeszkedően kell építeni. Amennyiben a ab), ac) pontban foglaltak az egyik lakás helyén létesülnek, az utcához közelebb a ab), ac) pontokban felsorolt funkciók kerülhetnek.

(5) Építési övezeti előírások:

Építési övezet jele

Lf

Építési hely

beépítési mód

kialakult, vagy ettől eltérő szándék esetén oldalhatáron álló

Beépíthetőség

megengedett legnagyobb beépítettség



legkisebb kötelező
zöldfelület

30%, vagy ha az építési hely ennél kisebb, akkor legfeljebb annak területe, ha a kialakult állapot ezt meghaladja bontás és új építés esetén az ehhez való közelítéssel a túllépés megengedhető

50%

Épület

megengedett legnagyobb építménymagasság

fő funkciót hordozó épület esetén az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6. § (4) bekezdés ére, de legfeljebb 4,5 m
fő funkciót kiegészítő épület esetén 6,0 m

Telekalakítás

kialakítható legkisebb építési:
telekszélesség



telekmélység

telekterület


kialakult, új telekalakítás esetén legalább 14,0 m figyelemmel a 4. § (2) b) pontjára, valamint a (3) és (5) bekezdésére

40,0 m

800 m2

Építési hely határai

előkert


oldalkert


hátsókert

kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 2,0 m-rel lehet

kialakult, ha ez >6,0 m, akkor új építés esetén 6,0 m , 14,0 m vagy annál keskenyebb telek esetén 4,5 m

6,0 m

Közműellátás

Az építési övezet telkeit el kell látni:
a) közüzemi villamos energia vezetékkel,
b) közüzemi ivóvízvezetékkel,
c) közüzemi szennyvíz-csatornával,
d) csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.

Környezetvédelem

Az építési övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a) zajvédelmi besorolás: lakóterület 15,
b) kötelező szennyvízcsatorna rákötés,
c) kötelező hulladékelszállítás,
d) a telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.

Építési övezet jele

Lf

O

30

50

4,5

18

K

-

Építési hely

beépítési mód

oldalhatáron álló

Beépíthetőség

megengedett legnagyobb beépítettség

legkisebb kötelező
zöldfelület

30%


50%

Épület

megengedett legnagyobb építménymagasság

fő funkciót hordozó épület esetén 4,5 m
fő funkciót kiegészítő épület esetén 6,0 m

Telekalakítás

kialakítható legkisebb építési:
telekszélesség

telekmélység

telekterület


18,0 m

kialakult

értelem szerint

Építési hely határai

előkert

oldalkert

hátsókert

5,0 m , egyben építési vonal

6,0 m

6,0 m

Közműellátás

Az építési övezet telkeit el kell látni:
a) közüzemi villamos energia vezetékkel,
b) közüzemi ivóvízvezetékkel,
c) közüzemi szennyvíz-csatornával,
d) csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.

Környezetvédelem

Az építési övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a) zajvédelmi besorolás: lakóterület 16,
b) kötelező szennyvízcsatorna rákötés,
c) kötelező hulladékelszállítás,
d) a telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.

Építési övezet jele

Lf

O

30

50

4,5

K

50

-

Építési hely

beépítési mód

oldalhatáron álló

Beépíthetőség

megengedett legnagyobb beépítettség

legkisebb kötelező
zöldfelület

30%


50%

Épület

megengedett legnagyobb építménymagasság

fő funkciót hordozó épület esetén 4,5 m
fő funkciót kiegészítő épület esetén 6,0 m

Telekalakítás

kialakítható legkisebb építési:
telekszélesség

telekmélység

telekterület


kialakult

50,0 m

értelem szerint

Építési hely határai

előkert




oldalkert


hátsókert

Dózsa Gy. utcára néző építési telkek esetén kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 2,0 m-rel lehet, Petőfi S. utcára néző építési telkek esetén 5,0 m , egyben építési vonal

Dózsa Gy. utcára néző telkek esetén kialakult, Petőfi S. utcára néző építési telkek esetén 6,0 m

6,0 m

Közműellátás

Az építési övezet telkeit el kell látni:
a) közüzemi villamos energia vezetékkel,
b) közüzemi ivóvízvezetékkel,
c) közüzemi szennyvíz-csatornával,
d) csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.

Környezetvédelem

Az építési övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a) zajvédelmi besorolás: lakóterület 17,
b) kötelező szennyvízcsatorna rákötés,
c) kötelező hulladékelszállítás,
d) a telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.

Építési övezet jele

Lf int

a) Az övezetben a település intézményi alapellátását biztosító létesítmények helyezhetők el.
b) Az intézményi épületben annak működtetéséhez kapcsolódóan legfeljebb 2 db lakás alakítható ki.
c) A telkeken az intézményi épület mellett egy épületben megépítve, legfeljebb 30 m2 területű tároló épület építhető. Állattartó épület nem helyezhető el.

Építési hely

beépítési mód

szabadonálló

Beépíthetőség

megengedett legnagyobb beépítettség

legkisebb kötelező
zöldfelület

30%


50%

Épület

megengedett legnagyobb építménymagasság

6,5 m

Telekalakítás

kialakítható legkisebb építési:
telekszélesség

telekmélység

telekterület




SZ-J1 terv szerint

Építési hely határai

előkert

oldalkert

hátsókert



SZ-J1 terv szerint

Közműellátás

Az építési övezet telkeit el kell látni:
a) közüzemi villamos energia vezetékkel,
b) közüzemi ivóvízvezetékkel,
c) közüzemi szennyvíz-csatornával,
d) csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.

Környezetvédelem

Az építési övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a) zajvédelmi besorolás: lakóterület 18,
b) kötelező szennyvízcsatorna rákötés,
c) kötelező hulladékelszállítás,
d) a telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.

Különleges terület

16. § (1) A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint:

a) mezőgazdasági üzem Kmü

(2) A mezőgazdasági üzem területén az állattartó tevékenységhez, valamint a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó géptároló, terménytároló, kezelő épületek, igazgatási és szociális épületek építhetők.

(3) Építési övezeti előírások:

Építési övezet jele

Kmü

Az építési hely

beépítési mód

szabadonálló

Beépíthetőség

megengedett legnagyobb beépítettség
legkisebb kötelező
zöldfelület

30%

50%

Épület

megengedett legnagyobb építménymagasság

7,5 m
tároló műtárgy esetén: 12,0 m

Telekalakítás

kialakítható legkisebb építési:
telekszélesség
telekmélység
telekterület



kialakult

Építési hely határai

előkert
oldalkert
hátsókert

kialakult, vagy 12,0 m
kialakult, vagy 12,0 m
kialakult, vagy 12,0 m

Egyéb

igazgatási, szociális épület a telekhatároktól 7,5 m elhagyásával építhető

tartható állatlétszám

a levegő védelmével kapcsolatos jogszabályban 19 meghatározott, védelmi övezet kijelöléshez kötött összállatlétszámot az övezet területén nem haladhatja meg

Közműellátás

Az építési övezet telkeit el kell látni:
a) közüzemi villamos energia vezetékkel,
b) legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel,
c) közüzemi szennyvíz-csatornával,
d) csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.

Környezet-védelem

Az építési övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a) zajvédelmi besorolás: gazdasági terület 20,
b) kötelező szennyvízcsatorna rákötés,
c) kötelező hulladékelszállítás,
d) elhullott állatok kötelező elszállítása,
e) a telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET

Különleges terület

17. § (1) A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint:

a) temető Kt

b) sportterület Ksp

c) régészeti park/történeti park Kr

(2) A temető területén a sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.

a) Beépítési mód: szabadonálló

b) Megengedett legnagyobb beépítettség: 2%

c) Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%

d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m

e) Építési hely határai: minden telekhatártól 10,0 m .

(3) A sportterületen sportpályák és az azokhoz kapcsolódó kiszolgáló építmények, parkolók építhetők.

a) Beépítési mód: szabadonálló

b) Megengedett legnagyobb beépítettség: 2%

c) Kialakítandó zöldfelület minimuma: 20%*

d) Megengedett legnagyobb burkolt felület: 10%*

e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

f) Építési hely határai: minden telekhatártól 6,0 m .

*a sportpályák nem számítandók bele

(4) A temető és a sportterület telkeit el kell látni:

a) közüzemi villamos energia vezetékkel,

b) közüzemi ivóvízvezetékkel,

c) közüzemi szennyvíz-csatornával,

d) csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.

(5) A régészeti park/történeti park területén kiállítási és kulturális célú építmények, a rideg állattartáshoz kapcsolódó autentikus építmények, valamit a látogatók pihenésére, fogadására, ellátására szolgáló épületek, valamint kerti építmények helyezhetők el.

a) Az épületekre vonatkozó előírások:

aa) építési hely határa: a telekhatároktól 7,5 m

ab) megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,5 m

ac) megengedett legnagyobb beépítettség: 2%

ad) az épületek jellege, kialakítása, anyaghasználata a település hagyományaihoz igazodó legyen, sziluettjük illeszkedjen a mögöttes táj megjelenéséhez

b) A területen lévő NATURA 2000 jelölő fajok, élőhelytípusok, valamint élőhelyek miatt figyelembe kell venni az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekre vonatkozó előírásokat, jogszabályokat.

c) A kialakított létesítmények nem károsíthatják a NATURA 2000 jelölő fajokat, élőhelytípusokat, valamint élőhelyeket.

d) A 7. számú függelékben szereplő ütemezésnek megfelelően kell a régészeti park/történeti park területét felhasználni.

e) Az újabb ütemű területek felhasználása addig nem kezdhető el, míg az előző ütemű terület legalább 60%-a be nem épült.

Közlekedési-, közműterület

18. § (1) Közlekedési és közműterületek besorolása sajátos használat szerint:

a) közútterület KÖu

b) közműterület Köm

(2) A közúti területek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.

a) a tervezett, illetve módosított szabályozási szélességet számadat jelöli

b) a meglévő, megmaradó szabályozási szélesség jele: „M”

(3) A szabályozási tervlapokon KÖu jellel ellátott közlekedési területek közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerinti besorolása:

a) Országos közúthálózatba tartozó utak:

aa) mellékút KÖu M

b) Helyi utak:

ba) települési mellékút KÖu Te

bb) települési gyűjtőút KÖu Gy

bc) kiszolgálóút KÖu

bd) szervizút KÖu Sz

be) jelentősebb mezőgazdasági út KÖu Mg

(4) A közutak területén a 8. számú függelékben /Út mintakeresztszelvények/ ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.

(5) Bodonhely közigazgatási területén a helyi közúthálózatba tartozó utak az alábbi tervezési osztályba tartoznak.

a) Külterületi utak

aa) Bodonhely-Rábacsécsény K.VIII.A.60

ab) Bodonhely-Egyed K.VIII.A.60

b) Belterületi utak

ba) gyűjtőút B.V.c.A.50

bb) kiszolgáló út B.VI.d.A.50

bc) szervizút B.VI.d.A.30

bd) gyalogút B.X.

(6) A P jelű (parkoló terület) övezet gépkocsik parkolására alkalmas terület. A gépkocsi parkolókat fásítottan kell kialakítani, legalább 3 gépkocsihelyenként 1 db nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni.

(7) Közműterületek a Köm jellel jelzett területek. A telek területet igénylő közművek számára az SZ-J1 tervben jelölt közműterületeket csak a terven megjelölt célra lehet felhasználni.

Mezőgazdasági terület

19. § (1) A mezőgazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:

a) általános Má

b) korlátozott funkciójú (gyep) Mkf

(2) Általános mezőgazdasági terület

a) A terület elsősorban növénytermesztésre szolgál. A területen az 3,0 ha-t elérő, vagy azt meghaladó nagyságú földrészleten, annak max. 3,0%-os beépítésével, de max. 1000 m 2 földszinti alapterületű a termelés folytatásához szükséges gazdasági épületek, géptároló szín, a saját területen megtermelt termény és takarmány tárolására szolgáló épület, állattartó épület építhetők, figyelembe véve a 11. § (1) bekezdését. Lakóépület nem építhető. A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,5 m .

b) A területen a külön jogszabály21 szerint birtokközpont kialakítható.

(3) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület (gyep)

a) Az SZ-J terven Mkf-ként megjelölt gyepterületek művelési ága nem változtatható meg.

Erdőterület

20. § (1) Az erdőterület besorolása a sajátos használat szerint:

a) gazdasági Eg

b) védelmi Ev

c) védett területen lévő védelmi Evv

d) védett területen lévő gazdasági Egv

(2) Elsődlegesen gazdasági célú erdőterület

a) Az övezetben épület nem építhető.

(3) Elsődlegesen védelmi célú erdőterület

a) Az övezetben épület nem építhető, közművezeték a szükséges legrövidebb szakaszon érintheti.

(4) Védett területen lévő elsődlegesen védelmi célú erdőterület

a) Az övezetben épület nem építhető.

(5) Védett területen lévő elsődlegesen gazdasági célú erdőterület

a) Az övezetben épület nem építhető.

Zöldterület

21. § (1) A zöldterületek legfőbb alkotóeleme a növény, ezért azokat a funkciójuknak megfelelően kell növényzettel beültetni.

(2) A zöldterületi közparkok területén sport-, játék-, játszó- és pihenőszerek építhetők, testedzést szolgáló- és kerti építmények, szobrok elhelyezhetők.

A zöldfelület minden megkezdett 100 m2-én legalább 1-1 nagyméretű díszfa telepítése kötelező.
(3) A Zkk (közkert) jelű övezetben a (2) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető:
a) a rendezvények, vásárok megtartásához szükséges ideiglenes épület,
b) idényjellegű vendéglátó, turisztikai célú épület.
c) az épületek jellege, kialakítása, anyaghasználata a település hagyományaihoz igazodó legyen.
(4) 22 A DK (közterületen belüli díszkert) jelű területen épület nem építhető ideiglenes jelleggel sem, csak köztéri dísztárgyak, szobrok és pihenőrészek helyezhetők el. Az útépítési elemek kialakítása során helye és mérete pontosítható. Burkolt felület a szükséges legrövidebb szakaszon érintheti.

Vízgazdálkodási terület

22. § (1) Vízgazdálkodási terület az SZ-J1 és SZ-J2 terven V jellel jelölt terület az alábbiak szerint:

a) Rába-folyó, illetve a nagyvízi meder területe

b) Holt-Rába

c) Kepés-Lesvári-csatorna

d) Buga-csatorna

(2) A folyóvizek, állóvizek, holtágak medrében és a meghatározott parti sávjában, továbbá hullámtereken kizárólag a vonatkozó jogszabálynak23 megfelelő létesítmények helyezhetők el.

(3) A hullámtéri erdők területén a védett területen lévő erdőterületre vonatkozó előírásokat kell betartani, kivéve az (5) bekezdésben foglalt eseteket.

(4) A hullámtéri mezőgazdasági területeken a természeti értékek védelme érdekében a korlátozott funkciójú mezőgazdasági területre vonatkozó előírásokat kell betartani.

(5) Az övezetben a vízgazdálkodási létesítményeken kívül a 012 hrsz-ú telek 150,0 m sugarú körön belüli környezetében kijelölhető kikötőhely, fürdőzőhely, sátorozóhely, valamint a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó terület. A fenti területek kiszolgálásához szükséges építményeket a mentetett oldalon a 012 hrsz-ú telektől számított 300,0 m sugarú körön belüli építési övezetben lehet elhelyezni. A kikötőhely, fürdőzőhely, sátorozóhely, valamint a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó területen pihenést, testedzést, szabadidő eltöltését szolgáló kerti építmények helyezhetők el.

a) A területen lévő NATURA 2000 jelölő fajok, élőhelytípusok, valamint élőhelyek miatt figyelembe kell venni az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekre vonatkozó előírásokat, jogszabályokat.

b) A kialakított létesítmények nem károsíthatják a NATURA 2000 jelölő fajokat, élőhelytípusokat, valamint élőhelyeket.

Természetközeli terület

23. § (1) Természetközeli terület (mocsár, nádas) az SZ-J2 terven Tk jellel jelölt terület.

a) Az övezetben épület nem építhető.

Közműellátás

24. § (1) A belterületi közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:

a) térszín alatt:

aa) ivóvíz vezeték

ab) szennyvíz vezeték

ac) gázvezeték

ad) távbeszélő földkábel

ae) villamos energia vezeték

af) telefon vezeték

ag) kábel TV vezeték

ah) nyílt vagy fedett csapadékvíz elvezető árok

b) föld felett:

ba) villamos energia vezeték

bb) telefon vezeték

bc) kábel TV vezeték

(2) A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a külön jogszabályban24 foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani.

a) A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.

Függelékek

25. §

1. sz. függelék25

2. sz. függelék26

3. sz. függelék27

4. sz. függelék28

5. sz. függelék29

6. sz. függelék30

7. sz. függelék

A régészeti park/történeti park területének ütemezése:

8. sz. függelék

Út mintakeresztszelvények:
a) A volt „üdülőterület” területén lévő 16,0 m szélességű közterület esetén:
b) A volt „üdülőterület” területén lévő 12,0 m szélességű, kétoldali beépítésű közterület esetén:
c) A volt „üdülőterület” területén lévő 12,0 m szélességű, egyoldali beépítésű közterület esetén:
d) Települési mellékút esetén:

Hatályba léptető és záró rendelkezések

26. § Ezen rendelet 2011.március 01 napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg az 5/2010./X.29/ rendelet hatályát veszti

Kenesei Ferenc sk. Perlaki Gyuláné sk.
polgármester körjegyző
A rendelet kihirdetve:
Bodonhely, 2011. január 26.
Perlaki Gyuláné sk.
körjegyző

Mellékletek

Szabályozási és övezeti helyszínrajzok
1

jelenleg 1997. évi LXXVIII. törvény 12.§ (3)

2

Utcai homlokzatmagasság: az utcai telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30°-kal eltérő a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti homlokzat függőleges vetülete, amelybe a tűzfalat és az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beleszámítani.

3

Utcai homlokzatszélesség: az utcai telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30°-kal eltérő a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti homlokzat vízszintes vetülete, amelybe az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beleszámítani.

7

Hatályon kívül helyezte a településkép védelméről szóló 4/2018. (V. 2.) önkormányzati rendelet 36. § Hatálytalan 2018. június 1-jétől

8

Hatályon kívül helyezte a településkép védelméről szóló 4/2018. (V. 2.) önkormányzati rendelet 36. § Hatálytalan 2018. június 1-jétől

9

Hatályon kívül helyezte a településkép védelméről szóló 4/2018. (V. 2.) önkormányzati rendelet 36. § Hatálytalan 2018. június 1-jétől

14

jelenleg 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról

15

jelenleg 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról

16

jelenleg 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról

17

jelenleg 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról

18

jelenleg 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról

19

jelenleg 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról

20

jelenleg 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról

22

Módosította a 12/2011. (X.19.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2011. október 20-tól

25

Hatályon kívül helyezte a településkép védelméről szóló 4/2018. (V. 2.) önkormányzati rendelet 36. § Hatálytalan 2018. június 1-jétől

26

Hatályon kívül helyezte a településkép védelméről szóló 4/2018. (V. 2.) önkormányzati rendelet 36. § Hatálytalan 2018. június 1-jétől

27

Hatályon kívül helyezte a településkép védelméről szóló 4/2018. (V. 2.) önkormányzati rendelet 36. § Hatálytalan 2018. június 1-jétől

28

Hatályon kívül helyezte a településkép védelméről szóló 4/2018. (V. 2.) önkormányzati rendelet 36. § Hatálytalan 2018. június 1-jétől

29

Hatályon kívül helyezte a településkép védelméről szóló 4/2018. (V. 2.) önkormányzati rendelet 36. § Hatálytalan 2018. június 1-jétől

30

Hatályon kívül helyezte a településkép védelméről szóló 4/2018. (V. 2.) önkormányzati rendelet 36. § Hatálytalan 2018. június 1-jétől