A rendelet 2013. június 30. napja előtt került kihirdetésre és lépett hatályba. Az NJT - ÖR – a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § - a alapján – annak csupán a 2013. június 30. napját követő első módosítás utáni egységes szerkezetű szövegeit tartalmazza. Az alaprendelet és annak korábbi módosításai a helyben szokásos módon kerültek kihirdetésre és tekinthetők meg.

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §-ának (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében kapott feladatkörében eljárva,

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése alapján,

a településrendezés meghatározott feladatkörében eljáró:

Csongrád megyei Kormányhivatal Állami Főépítész,

a környezetvédelem, természetvédelem, tájvédelem, vízügy meghatározott feladatkörében eljáró:

Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség,

a közegészségügy meghatározott feladatkörében eljáró:

Békés megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Orosházai, Szarvasi Kistérségi Intézete,

a tűzvédelem, polgárvédelem meghatározott feladatkörében eljáró:

Békés megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,

a közlekedés meghatározott feladatkörében eljáró:

Békés megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége,

a légi közlekedés meghatározott feladatkörében eljáró:

Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala,

a műemlékvédelem, régészet meghatározott feladatkörében eljáró:

Csongrád megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda,

a természet- és tájvédelem meghatározott feladatkörében eljáró:

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság,

a földvédelem meghatározott feladatkörében eljáró:

Békés megyei Kormányhivatal Földhivatala,

az erdőrendezés, erdővédelem meghatározott feladatkörében eljáró:

Békés megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága,

a talajvédelem meghatározott feladatkörében eljáró:

Békés megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága,

a honvédelem meghatározott feladatkörében eljáró:

Honvéd Vezérkar főnöke,

a bányászat, geológia, morfológia, csúszásveszély stb. meghatározott feladatkörében eljáró:

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitánysága,

hírközlés meghatározott feladatkörében eljáró:

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Szegedi Igazgatósága,

továbbá

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró:

érintett helyi önkormányzatok, valamint a helyi társadalmi szervezetek

véleményének kikérésével Orosháza város Helyi Építési Szabályzatáról (a továbbiakban: HÉSZ) a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya, alkalmazása

1. § (1) A város közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni:

a) az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló, többször módosított 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban OTÉK) és mellékletei,

b) e rendelet (HÉSZ) és csatolt mellékletei,

c) a külön dokumentált 1. melléklet (SZ1 jelű külterületi szabályozási tervlap) és 2. melléklet (SZ2 jelű belterületi szabályozási tervlap) szabályozási előírásai, a továbbiakban Szabályozási Terv

d) és az egyéb építési tevékenységgel kapcsolatos jogszabályok

együttes alkalmazásával szabad.

(2) Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építészeti és természeti értékek védelméről szóló önkormányzati rendelet alapján védett – és e rendelet 3. számú mellékletében rögzített - területet, építményt érintő felhasználást, építési munkát engedélyezni és végezni a védett érték figyelembe vételével és a védetté nyilvánító rendelkezések szerint szabad.

(3) A HÉSZ alkalmazása szempontjából:

a) vegyes forgalmú utca: az az egységes felülettel burkolt közterület, ahol a gépjármű forgalom a kerékpáros/gyalogos forgalomtól nem elkülönített,

b) főépület: a közterülethez közvetlenül csatlakozó, vagy az előkerti határvonalon álló épület,

c) üzemi gazdasági épület: vállalkozói célú (nem önellátást szolgáló), állattartásra illetve ipari tevékenységre szolgáló épület,

e) üdülőegység: üdülési, szálláshely szolgáltatási épületben egy apartman illetve egy szoba és a hozzá tartozó fürdőszoba együtt,

f) major: külterületen meglévő, nagyüzemi telephely, adott esetben üzemviteli épületegységgel és szolgálati lakásokkal,

g) tanya: mezőgazdasági területen meglévő, vagy újonnan létesülő, egy vagy több lakóegységet és gazdasági célú épületet, épületeket tartalmazó földrészlet, amely jellemzően a családi gazdálkodás alapegysége,

h) lakóutca: az a kiszolgáló út, amelyik lakóterületen vezet át (lakóterületet érint), illetve jellemzően lakóépületek, lakótelkek megközelítésére szolgál,

i) közcélú, közforgalmi funkció: az adott telken, építési telken belül rendelettel biztosított szabad (gyalogos vagy kerékpáros) átközlekedés lehetősége; ennek megfelelően közterületi jelleggel kell a telek, illetve építési telek be nem épített részét kialakítani,

j) közterületi nyíltrendszerű csapadékvíz-elvezetés: csapadékvíz elvezető árok, szikkasztó árok,

k) nem jelentős zavaró hatású gazdasági létesítmény: a külön jogszabály szerint meghatározott környezetvédelmi hatásvizsgálatot nem igénylő, vagy e hatásvizsgálat alapján nem zavaró hatású létesítménynek minősülő gazdasági, ipari, kereskedelmi  szolgáltató, egyéb építmény.

2. § (1) A színvonalas építészeti megoldások biztosítása érdekében a 3. számú mellékletben felsorolt országos és helyi védettségű épületek telkén, a történeti városrészben, azaz a városrehabilitáció kijelölt területén, továbbá Gyopárosfürdő városrész kiemelt területegységein belül: a tóparton, a strand területén, a Fasor utcában, a Kisvasút utcában, a Gyopárosi úton, a camping és sportterületeken az építési engedélyezés elbírálása - 300 m² feletti lakó-és üdülőépület, továbbá minden közhasználatú épület esetében - az önkormányzati tervtanács bevonásával történik.

(2) Az építési hatóság az engedély kérelmeket az önkormányzati tervtanács megindokolt véleménye alapján - városképi okokból - elutasíthatja.

(3) Az (1) bekezdésben említett történeti városrész területi lehatárolását a T1 jelű szerkezeti terv és az SZ2 jelű szabályozási terv tartalmazza: Móricz Zsigmond utca - Huba utca – Október 6. utca –Arany János utca – Székács József utca – Kelet utca – Árpád utca –Bajcsy Zsilinszky utca – Sámsoni utca.

(4) A (2) bekezdésben említett Gyopárosfürdő városrész területi lehatárolása: Szélső utca - Középlaki utca páros oldala - Szentetornyai út - belterületi határ - Kisszik utca – Őszirózsa utca – Gyopárosi út - Szentesi út.

2. A város területfelhasználási egységei, övezetei

3. § (1) A város beépítésre szánt területe a következő területfelhasználási kategóriákat foglalja magába:

1. Ln jelű nagyvárosias lakóterület,

2. Lk jelű kisvárosias lakóterület,

3. Lng, Lkg jelű garázsépítésre kijelölt területek (alövezetek),

4. Lke jelű kertvárosias lakóterület,

5. Lf, Lf-k jelű falusias lakóterület,

6. Vt jelű településközpont vegyes terület,

7. Vk jelű központi vegyes terület,

8. Gksz jelű kereskedelmi-szolgáltató-gazdasági terület,

9. Gip, Gip-z jelű ipari gazdasági terület,

10. Üü, Üü-i, Üü-s jelű üdülőházas üdülőterület,

11. Üh jelű hétvégi házas üdülőterület,

12. Kst jelű strand különleges terület,

13. Ksp jelű sport, szabadidő különleges terület,

14. Kc jelű camping különleges terület,

15. Kkö jelű közüzemi különleges terület,

16. Ká jelű, állami szervek speciális létesítményeinek különleges területe,

17. Km jelű nagyüzemi mezőgazdasági különleges terület,

18. Kg-l jelű különleges gazdasági lakó terület,

19. Kn jelű növénykert különleges terület,

20. K-ör jelű örökségvédelmi különleges terület,

(2) A város beépítésre nem szánt területe - a tervezett felhasználás szerint - a következő területfelhasználási kategóriákat foglalja magába:

1. Kö jelű közlekedési és közmű terület,

2. Zk jelű közpark zöldterület,

3. Zkk jelű közkert zöldterület,

4. Zkp jelű kegyeleti park zöldterület,

5. Ev jelű védelmi erdőterületek,

6. Eg jelű gazdasági erdőterületek,

7. Ee jelű egészségügyi-szociális, turisztikai erdőterületek,

8.Tk jelű természetközeli területek,

9. V jelű vízgazdálkodási területek,

10. Má, jelű általános mezőgazdasági területek,

11. Má-t jelű általános mezőgazdasági területek, természetközeli alövezet,

12. Má-r jelű általános mezőgazdasági területek, rekreációs alövezet,

13. Mk jelű kertes mezőgazdasági terület,

14. Kt jelű különleges temető terület,

15. Kb jelű különleges bányaterület,

16. Kr jelű rekultivációs különleges terület,

  17.Kr-r jelű rekultivációs különleges terület rekreációs alövezet.

4. § (1) A beépítésre szánt területeket, azok építési övezetekre tagolását a Szabályozási Terv tartalmazza, a jelentős átépülésre kerülő területeken tömbönként, vagy tömboldalanként meghatározva az övezetre érvényes előírásokat:

a) a kialakítható legkisebb telekterületméret,

b) a beépítési mód,

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke,

d) a megengedett legnagyobb építménymagasság,

e) a zöldfelület legkisebb mértéke,

f) a beépítési karakter

tekintetében.

(2) A jelentős átépülésre kerülő beépítésre szánt területeken:

a) beépítés feltételének közművesítettségi mértékét,

b) a megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket [a továbbiakban: környezetterhelési határértékeket (emisszió és imisszió)]

az adott építési övezetekre vonatkozóan a II. fejezet (területfelhasználási egységekre, övezetekre vonatkozó részletes előírások) határozza meg.

(3) A beépítésre nem szánt területeket, azok övezetekre tagolását a Szabályozási Terv tartalmazza.

(4) A beépítésre nem szánt területeken (III. fejezet), továbbá azokon a beépítésre szánt területeken, ahol jelentős átépülés nem tervezett, az OTÉK szerinti maximális beépítettség mértéke alkalmazandó; a telekalakítás és építés pedig a IV. fejezet (telekalakítások, az építmények elhelyezése) alatti általános előírások alapján lehetséges, az adott környezetben kialakult telekméretek és építési paraméterek figyelembe vételével.

II. fejezet

A beépítésre szánt területfelhasználási egységekre, övezetekre vonatkozó részletes előírások

3. Ln jelű nagyvárosias lakóterületek

5. § (1) Az övezet tömbtelkes-nagyvárosi karakterű-, és belvárosi karakterű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetre előírt közművesítettség módja, mértéke: teljes (OTÉK szerint).

(3) Új épület építése, meglévő épületek bővítése, rendeltetésváltás és a lapostetős épületek új tetőtéri szinttel való kialakítása akkor engedélyezhető, ha a szükséges többlet-parkolóhely mennyiség tömbön belül biztosítható.

(4) Az övezetben épületek bővítéséhez, új épület elhelyezéséhez, és az ezekhez szükséges telekalakításhoz az (5) bekezdés szerinti övezeti előírások teljesülését igazoló vizsgálati értékelés szükséges.

(5) Az övezeti előírások a szabályozási terv által lehatárolt - közkert zöldfelületeket, kiszolgáló utakat, parkoló felületeket is magába foglaló – telektömbön belüli lakóövezetre értelmezendők.

6. § (1) Az épületek közötti zöldfelületeket közkertként kell kialakítani és kezelni, ahol közösségi pihenőhelyek, játszóhelyek, sétányok létesíthetők.

(2) Jelképes lehatárolás sövény telepítésével megengedett, az egyes lépcsőházi szekciókhoz tartozó "előkertek" lehatárolására. Ez azonban 1,5 m-nél magasabb nem lehet.

(3) A tömbbelsőkben lévő közkertekben kerti építmény (pihenő), kerékpár-, vagy szeméttároló építmény elhelyezése tömbönként egységes formában engedélyezhető.

7. § (1) Az Lng alövezet a nagyvárosias lakóterületen belül kijelölt sorgarázsok, tömbgarázsok elhelyezésére szolgál.

(2) Az építés az alövezet hiányos közművesítettsége esetén is engedélyezhető, de szükséges az elektromos energiaellátás és a csapadékvízelvezetés megoldása.

(3) Az alövezetben a rendezési tervben kijelölt sorgarázsok, garázsudvarok ütemezve is megépíthetők, de az engedélyt a teljes megvalósulásra kell beszerezni.

4. Lk jelű kisvárosias lakóterületek övezete

8. § (1) Az övezet jellemzően a hagyományos polgáriházas karakterű-, továbbá belvárosi -, kistársasházas-, valamint mezővárosi karakterű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetre előírt közművesítettség módja, mértéke: részleges (OTÉK szerint).

(3) Az OTÉK-ban meghatározottakon túlmenően: vegyes rendeltetésű lakóépület létesíthető; a lakóépületben önálló rendeltetési egységként kereskedelmi, szolgáltató létesítmények is kialakíthatók.

(4) A kistársasházi karakterű övezetben garázsépület építhető, a szabályozási terven kijelölt helyszíneken (LkG alövezet).

(5) Nem helyezhető el az OTÉK-tól eltérően:

a) üzemanyagtöltő,

b) gazdasági célú épület, a kézműipari tevékenység kivételével.

9. § (1) Az Lkg alövezet a kisvárosias lakóterületen belül kijelölt sorgarázsok, tömbgarázsok elhelyezésére szolgál.

(2) Az építés az alövezet hiányos közművesítettsége esetén is engedélyezhető, de szükséges az elektromos energiaellátás és a csapadékvízelvezetés megoldása.

(3) Az alövezetben a kijelölt sorgarázsok, garázsudvarok ütemezve is megépíthetők, de az engedélyt a teljes megvalósulásra kell beszerezni.

5. Lke jelű kertvárosias lakóterületek

10. § (1) Az övezet laza beépítésű mezővárosi-, és családi házas előkertes karakterű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetre előírt közművesítettség módja, mértéke: részleges (OTÉK szerint)

(3) Az övezetben az OTÉK-kal ellentétben nem helyezhető el:

a) üzemanyagtöltő,

b) gazdasági célú épület, a kézműipari tevékenység kivételével.

6. Lf jelű falusias lakóterületek

11. § (1) Az övezet laza beépítésű családi házas előkertes-, falusi karakterű lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetre előírt közművesítettség módja, mértéke: részleges (OTÉK szerint).

(3) Az övezetben az OTÉK-kal ellentétben nem helyezhető el üzemanyagtöltő.

7. Lf-k jelű külterületi lakóterületi alövezet

12. § (1) Az alövezet területén a falusias lakóterületre vonatkozó szabályok érvényesek (lehatárolás a Szabályozási Terv szerint), a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel:

a) Kiscsákó-Geist major,

b) Kiscsákótanya,

c) Pusztaszentetornya,

d) Monori tanyák,

e) Bónumi tanyák (Vásárhelyi út, Szentesi út),

f) Gyökeres,

g) Pecercés,

h) Tatársánc.

(2) Az övezetre előírt közművesítettség módja, mértéke: hiányos. Ennek a feltételnek eleget tesz, ha a közüzemi elektromos energiaellátás megléte mellett az ivóvíz ellátás és szennyvízelhelyezés korszerű közműpótló berendezéssel telkenként, vagy telekcsoportonként megoldott, vagy megoldható.

8. Vt jelű településközpont vegyes területek övezete

13. § ^[1] (1) Az övezet belvárosi és polgárvárosi karakterű lakóépületek, intézményi-, kereskedelmi-, szálláshely szolgáltatási és egyéb, lakófunkciót nem zavaró létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetre előírt közművesítettség módja, mértéke: a történeti városrészben teljes, egyébként részleges (OTÉK szerint).

(3) Az övezetben – az (1) bekezdés alatt felsoroltakon felül – kizárólag nem zavaró hatású gazdasági szolgáltató épület, telephely létesíthető.

(4) Az övezetben az OTÉK-kal ellentétben nem helyezhető el termelő kertészeti építmény.

9. Vt településközpont vegyes területek Gyopárosfürdő városrészben

14. § (1) Az övezet városrészi alközponti funkciók számára, ezen belül vegyesen üdülőépületek, kereskedelmi-, vendéglátási-, szálláshely szolgáltatási- és egyéb, üdülési funkciót nem zavaró létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az OTÉK-tól eltérően nem helyezhető el az övezetben:

a) lakóépület,

b) parkolóház,

c) üzemanyagtöltő állomás,

d) a kézműipari tevékenységet meghaladó mértékű gazdasági építmény,

e) termelő kertészeti építmény.

10. Vk jelű központi vegyes építési övezet

15. § (1) Az övezet jellemzően belvárosi karakterű, egy-egy meghatározó rendeltetésű városi, térségi ellátást szolgáló létesítmények-, továbbá jellemzően vegyes rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetre előírt közművesítettség módja, mértéke: teljes (OTÉK szerint).

(3) Az övezetben az  OTÉK-tól eltérően nem helyezhetők el:

a) többszintes parkolóház és üzemanyagtöltő,

b) lakások max. 2 db szolgálati lakás kivételével,

c) lakások a 16. § (1) bekezdés alatt megjelölt terület kivételével.

16. § (1) A városközpontban, a Szabadság téren kijelölt Vk övezeten belül a nem építési helyként megjelölt területrészen városi közcélú, közforgalmi funkciók, és ehhez tartozó építmények helyezhetők el.

(2) Lakások létesítésére vonatkozó speciális előírások az (1) bekezdés alatti területre vonatkozóan:

a) földszinten, alagsorban nem létesíthetők,

b) az összes szintterület maximum 50%-án helyezhetők el.

11. Gksz jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek övezete

17. § (1) Az övezet környezetet nem zavaró gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató tevékenység elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben jellemzően vegyes-, halmazszerű karakterű épületek helyezhetők el.

(3) Az övezetre előírt közművesítettség módja, mértéke: részleges (OTÉK szerint).

(4) Az övezetben az általános előírások betartásával raktár áruház, raktárbázis, diszkont áruház is elhelyezhetők.

(5) A Gyopárosi tó védőterületén belül az övezetben az üdülési funkciót nem zavaró, a városrész ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátási, szolgáltató, szálláshely szolgáltató épületek, továbbá közösségi szórakoztató épületek helyezhetők el.

(6) A Gyopárosi tó védőterületén belül az OTÉK-kal ellentétben nem helyezhető el az övezetben:

a) üzemi termelő gazdasági tevékenység,

b) parkolóház, üzemanyagtöltő,

c) egyházi, egészségügyi, szociális építmény.

17A. § ^[2] (1) Gksz övezetben meglévő lakóépület felújítható, átalakítható, de lebontás bővítés esetén új lakóház (egy lakással) csak a gazdasági-kereskedelmi-szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó szolgálati lakásként építhető.

(2) Nagy gépjármű forgalmat igénylő telephely határától 25 m-en belül lakóház nem létesíthető.

12. Gip-z jelű, jelentős mértékű zavaró hatású ipari-gazdasági övezet

18. § (1) Az övezet vegyes-, halmazszerű karakterű-, védelmi zónát igénylő ipari tevékenység céljára szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetre előírt közművesítettség módja, mértéke: részleges (OTÉK szerint).

13. Gip jelű, egyéb ipari-gazdasági övezet

19. § (1) Az övezet jellemzően vegyes és halmazszerű karakterű, ipari tevékenység céljára létesülő épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetre előírt közművesítettség módja, mértéke: részleges (OTÉK szerint).

(3) Lakóterülettel szomszédos ipari tevékenységet folytató üzemek területén új üzemi épület, épületbővítés építése engedélyezhető, ha a káros környezeti hatás kimutathatóan nem növekszik.

(4) Lakóterülettel szomszédos iparterületeken a meglévő üzemi eredetű zajterhelést növelő új zajforrást létesíteni nem lehet; olyan technológiai fejlesztés engedélyezhető, amelyekkel annak üzemi eredetű zajterhelése igazoltan csökken.

14. Üdülőterületek általános előírásai

20. § ^[3] (1) Üdülőterületen üdülőépületek, szálláshely szolgáltató épületek, és egyéb üdülési célú, szabadidős funkciójú építmények telepíthetők. Garázs önálló épületben is elhelyezhető, az üdülő épület létesítését követően vagy azzal egy időben.

(2) Az üdülőterületen nem helyezhető el:

a) üdülőtábor és camping,

b) lovasturizmust szolgáló istálló, az Üüs övezetben maximum 4 ló elhelyezésére szolgáló istálló kivételével,

c) közösségi szórakoztató, kulturális építmény,

d) kézműipari és egyéb gazdasági építmény.

(3) Üdülőterületen az OTÉK-ban meghatározott melléképítmények közül az alábbi létesítmények helyezhetők el:

a) közműbecsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály tároló,

d) kirakatszekrény,

e) kerti építmény,

f) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

g) kerti épített tűzrakóhely, háztartási célú kemence,

h) kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m² vizszintes vetülettel,

i) kerti szabadlépcső, tereplépcső, és –lejtő,

j) szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

(4) Meglévő lakóépület felújítható, átalakítható, de lebontás esetén új lakóház nem építhető; bővítés esetén csak üdülő létesíthető. Meglévő üdülő lakássá, üdülőépület lakóházzá nem minősíthető.

15. Üü jelű üdülőházas övezet

21. § (1) Az övezetre előírt közművesítettség módja, mértéke: részleges (OTÉK szerint). A beépítés feltétele hiányos közművesítettség és egyedi közműpótlós vízvétel a vezetékes vízhálózat megvalósításáig.

(2) Az övezetben egy telken maximum 4 üdülőegység helyezhető el.

16. Üü-i jelű intenzív beépítésű üdülőterületi övezet

22. § (1) Az övezetre előírt közművesítettség módja, mértéke: részleges (OTÉK szerint). A beépítés feltétele hiányos közművesítettség és egyedi közműpótlós vízvétel a vezetékes vízhálózat megvalósításáig.

(2) Az Üüi övezetben tömbszerűen kialakított beépítés is lehetséges; több épületből vagy üdülőegységből álló épületcsoport (pl. üdülőfalu, szociális célú intézmény) is elhelyezhető.

(3) Az üdülőegységek száma korlátlan; egy gondnoki lakás elhelyezhető.

17. Üü-s jelű speciális beépítésű üdülőterületi övezet

23. § (1) Az Üüs jelű speciális üdülőterületeken (Kerektó utca, Park utca, Kertészház utca, Tópart utca) az építési telkek a szabályozási terv szerinti módon alakíthatók ki.

(2) A minimális telekszélesség 25 m. A telekalakítással és építéssel egyidejűleg a beültetési kötelezettséggel lehatárolt telekrészek befásítandók. Az így szabadon maradó udvar mélysége max. 60 m lehet.

(3) A (2) bekezdés alatti helyszíneken az előírt 25 m-nél keskenyebb, már kialakult telekméret esetén telekösszevonás, vagy szabadonálló beépítés helyett ikres beépítés is engedélyezhető.

(4) Az Üüs jelű speciális üdülőterületeken az előírt fásítás gyümölcsfa ültetvénnyel is lehetséges; a beültetési kötelezettség – nem gyümölcsfa ültetvény esetén - háromszintes növénytelepítéssel is kielégíthető.

(5) Az Üüs jelű terület beültetési kötelezettségű részén pihenést, testedzést szolgáló kerti építmény (max 25 m²), elhelyezhető.

(6) Az övezetre előírt közművesítettség módja, mértéke: részleges (OTÉK szerint). A beépítés feltétele hiányos közművesítettség és egyedi közműpótlásos vízvétel a vezetékes vízhálózat megvalósításáig.

18. Üh jelű hétvégi házas övezet

24. § (1) Az övezetre előírt közművesítettség módja, mértéke: részleges (OTÉK szerint).

(2) Az övezetben egy telken maximum két üdülőegység helyezhető el.

19. Kst jelű, strand különleges terület övezete

25. § (1) Az övezetben:

a) a regionális jelentőségű tóparti strandhoz tartozó üzemi, szolgáltató épületek és építmények,

b) termálfürdő épületek,

c) vízgyógyászati-fizikoterápiás épületek,

d) üdülő-, és gyógyszálló épületek,

e) rekreációs szabadidős tevékenység építményei,

f) kereskedelmi, szolgáltatási, vendéglátási célú építmények helyezhetők el.

(2) Az (1) bekezdés szerint meghatározott épületek, ehhez tartozó üzemi építményrészek, üzemi parkolást is szolgáló gazdasági udvar csak a Szabályozási Tervben megjelölt építési helyen belül helyezhetők el. Az építési helyen kívüli szabad területen - szolgáltató pavilonok, medence elhelyezhetők.

(3) A Kst övezetre előírt közművesítettség módja, mértéke: teljes (OTÉK szerint).

20. A Ksp jelű, sportjátszóhely különleges területek övezete

26. § (1) Az övezetben:

a) szabadidős sport létesítmények és azokhoz tartozó kiszolgáló üzemviteli épületek,

b) öltözőépületek,

c) vendéglátóegységek,

d)klubépületek

helyezhetők el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti épületeket a telken egységes építészeti megoldással kell elhelyezni.

21. A Kc jelű, camping különleges területek övezete

27. § (1) A Kc jelű terület üdülőtábor, camping elhelyezésére szolgál.

(2) Az (1) bekezdés alatti területen az alaprendeltetést szolgáló üzemviteli -fogadóépület, továbbá főző- tisztálkodó épület, továbbá szolgáltatási, kereskedelmi, vendéglátási célú építmény helyezhető el. Szabadtéri sportpálya a területen belül kialakítható.

(3) Kc jelű területen sátras, lakókocsis, autós, faházas camping egyaránt kialakítható, amennyiben a létesítési feltételek és korszerűség követelményei teljesíthetők.

(4) Az övezetre előírt közművesítettség módja, mértéke: részleges (OTÉK szerint).

22. Km jelű különleges mezőgazdasági övezet

28. § (1) Az övezet a külterületi mezőgazdasági nagyüzemek (majorságok) övezete.

(2) Az övezetben a beépítettség legfeljebb 40% lehet, a beépítési mód szabadonálló. A zöldfelület aránya min. 40%.

(3) A területen az OTÉK 29. § (1) bekezdésben felsorolt bármilyen gazdasági épület létesíthető.

(4) Az épületek legnagyobb építménymagassága 7.5 m lehet.

(5) Az üzemi építmények építménymagassága technológiai okból (kivételes esetben) (4) bekezdésben meghatározott alatti értéket meghaladhatja, de ezt a hátrányos megjelenést fásítással kell enyhíteni.

29. § (1) A gazdaság irányításához, működtetéséhez az engedélyt kérő nyilatkozata alapján készenléti jelleggel, szolgálati lakóépület, az üzemi épületektől megfelelő védőtávolságok megtartásával létesíthető.

(2) Lakóterülettel, tanyacsoporttal, tanyás mezőgazdasági telephellyel szomszédos üzem létesítéséhez, bővítéséhez igazolni kell, hogy káros környezeti hatás nem keletkezik.

23. Kg-l jelű különleges gazdasági-lakó terület

30. § ^[4] (1) Az övezet az üveggyári iparterület környezetében lévő lakó épületek az ahhoz tartozó építmények elhelyezésére szolgál. A területen mindazon épületek és építmények elhelyezhetők, amelyek a kisvárosias és kertvárosias lakóterületeken megengedettek.

(2) Teljes üzemi rekonstrukció esetén az övezet üzemi zajterhelési határértéke 55dB nappal, 45 dB éjjel.

(3) Lakóépület építése, bővítése, felújítása esetén az épületek belső helyiségeiben teljesüljenek a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet 4. sz. táblázata szerint megengedett zajterhelésre vonatkozó zajterhelési határértékek a meglevő külső üzemi eredetű zajterhelés mellett.

(4) Az övezeten belül az iparterülettel körülvett, Csorvási úti „zárvány” területen új lakóépület nem építhető, de a meglévők felújíthatók, bővíthetők.

(5) Az övezetben a közművesítettség előírt mértéke: részleges.

24. Kn jelű, különleges növénykert övezet

31. § (1) Az övezet az arborétum, faiskola telephely és kertészeti telephely területe.

(2) Az (1) bekezdés alatt megnevezett övezetben az alaprendeltetéshez kapcsolódó gazdasági, kereskedelmi és lakóépület elhelyezhető, a meglévő átépíthető, bővíthető. Egyéb építmény: üvegház, fóliával borított kertészeti célú építmény elhelyezhető.

(3) A Kn övezetben a beépítési mód szabadonálló; a beépítettség mértéke 40%; a zöldfelület aránya min. 40 % lehet.

25. Kkö jelű, különleges közüzemi területek övezete

32. § (1) Az Kkö jelű közüzemi különleges terület a város ellátását szolgáló vízi közmű, elektromos- és gázenergia létesítmények, továbbá a hulladékgazdálkodás valamint a megújuló energiaellátás telephelyeit rögzíti.

(2) Az (1) bekezdés alatti hulladékgazdálkodási létesítmények: szilárd hulladék átrakó, a szennyvíztisztító telephely, a szelektív gyűjtő telephely, komposztáló telep, állati hulladék telep (dögkút) meglévő, vagy tervezett területét, ezek védőtávolságait a Szabályozási Terv rögzíti.

(3) A (2) bekezdés alatti védőtávolságokon belül lakóépület építése nem engedélyezhető, a 65.§. figyelembe vételével.

(4) A bezárt hulladék lerakó rekultiválásáig – átmenetileg – a működés szerinti védőtávolságok érvényesek.

26. Ká jelű különleges övezet

33. § (1) A Ká jelű övezet az állami szervek (honvédség, rendőrség, stb) speciális létesítményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építések engedélyezése az övezetben a speciális ágazati szabályok és az OTÉK együttes alkalmazásával történik.

27. K-ör jelű különleges örökségvédelmi övezet

34. § (1) A különleges övezet a régészeti feltárások alapján Orosháza kulturális örökségének bemutatására szolgál.

(2) Az övezetben az (1) bekezdés alatti célt szolgáló építmények helyezhetők el, bemutató skanzenként kialakított területen.

(3) A területen építmények elhelyezéséhez tervtanácsi vélemény szükséges.

III. Fejezet

Beépítésre nem szánt területek részletes előírásai

28. Kö jelű közlekedési és közmű területek

35. § (1) A közlekedési és közmű terület az országos és helyi közutak, a közforgalmú vasutak, mindezek csomópontjai, gépjármű várakozóhelyek, a járdák, sétányok, kerékpárutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál. A Terven betűjellel jelölt országos és helyi közutak szerkezeti jelentőségűek; a betűjellel nem jelöltek helyi (városrészi) jelentőségűek.

(2) Országos közutak külterületi szakaszai meglévő és tervezett nyomvonala mentén építményt elhelyezni csak a közút kezelőjének előírásai szerint szabad, a (3) és (4) bekezdés szerint részletezve.

(3) Az út tengelyvonalától mérten és azzal párhuzamosan 100,0-100,0 m védőterületet kell biztosítani:

a) 47. sz. Debrecen- Békéscsaba- Orosháza (északi elkerülő út)- Szeged II. rendű főút (a hivatalosan tervezett M47) mentén (Kö1),

b) A Kiskunfélegyháza - Szentes - Orosháza (a várost délről elkerülő tervezett út) - Mezőkovácsháza - Battonya tervezett II. rendű főút mentén (Kö2) ^[5],

c) A.Szarvas - Orosháza tervezett II. rendű főút mentén (Kö2) ^[6],

d) 474 sz. út Orosháza külterület átkelési szakasz mentén (Kö2).

(4) Az út tengelyvonalától mérten 50,0-50,0 m védőterületet kell biztosítani a (Kö3) jelű:

a) a 4407 j. Gádoros-Orosháza összekötő út mentén,

b) a 4408 j. Szentetornya-Orosháza összekötő út mentén,

c) a 4427 j. Orosháza-Tótkomlós-Mezőhegyes összekötő út mentén,

d) a 4429 j. Kevermes-Medgyesegyháza-Orosháza összekötő út mentén,

e) a 4447 j. Orosháza-szentesi összekötő út mentén,

f) a 4448 j. Szentetornya – nagymágocsi összekötő út mentén,

g) a 44701 j. Orosháza elkerülő 1. sz. csomóponti ága - az Orosháza- Gerendás tervezett összekötő út mentén.

(5) A tervezett M47 alternatív nyomvonalától (Kö1), és a keleti elkerülő út (Kö3) nyomvonalától mért védőtávolságon belül tervezett építések esetében az országos közúthálózat-fejlesztésben, és az üzemeltetésben illetékes ^[7] szervekkel történő egyeztetés szükséges.

36. § (1) Az új tervezésű utak szabályozási szélességét a Szabályozási Terv tartalmazza. Az utak építési területén belül, ill. a szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.

(2) A déli elkerülő út (Kö2) potenciális nyomvonalától mért 100 m-en belül minden építési tevékenységhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.

(3) Dűlőutak és üzemi utak nyomvonalán – a tengelyvonaltól mérve – közlekedési és közmű területet kell biztosítani:

a) 12,5-12,5 m a burkolt üzemi utak mentén és

b) 8,0-8,0 m az egyéb dűlőutak mentén

(4) Az Má jelű tanyás övezetben a földrészletek megközelítését közterületről vagy közterülethez kapcsolódó magánútról (nyúlvány) kell biztosítani:

a) egy, vagy max. 9 db földrészletet megközelítő magánút szélessége min. 8 m,

b) több földrészletet (legalább 10 tanyát) megközelítő magánút szélessége min. 12 m.

(5) A tervezett északi és déli elkerülő útra - az ábrázolt csomópontok kivételével - közút nem csatlakoztatható.

37. § (1) A gyalogos főterek kialakítását - Városközpont téregyüttes, Gyopárosfürdő fogadótér - szakszerű kiviteli  terv alapján - úgy kell megtervezni, megvalósítani, hogy az új főtéren a zöldfelületek aránya a térburkolathoz viszonyítva min. 1/4 - 3/4 legyen. A térburkolatot kiselemes burkolattal kell kiépíteni. A térburkolaton forgalom átvezethető.

(2) A közlekedési területen tervezett növénytelepítéseket a létesítmények építésével egy időben kell megvalósítani, lehetőleg túlkoros (2x iskolázott 8/10 cm törzs-körméretű) fák telepítésével.

(3) Kereskedelmi, szolgáltatási, igazgatási, oktatási, egészségügyi létesítményekhez (a történeti városrész területén és nagyvárosias lakóterületen lakólétesítményekhez is) a szükséges parkolószám vagy annak egy meghatározott hányada - építési engedély terv alapján - közterületen is biztosítható, amennyiben az út szélessége, a közlekedés biztonsága ezt megengedi; továbbá a város parkolási rendeletének a tervezett megoldás megfelel.

(4) Az utak menti zöldsávokban létesülő parkolókat fásítással és kiselemes burkolattal kell kialakítani.

38. § (1) A gyűjtőútként (Kö4); kiemelt kiszolgáló utcaként (Kö5); vegyes forgalmi utcaként (Kö6) jelölt közutakat és azok csomópontjait a Szabályozási Terv szerinti szabályozási (építési) szélesség biztosításával lehet kialakítani, átépíteni. A jelölt nyomvonalat irányadónak kell tekinteni.

(2) A vegyes forgalmú utcákat telekhatártól telekhatárig kiselemes burkolattal kell kiépíteni.

(3) Közlekedési területen zöldfelületek, fák telepítése, esetleg utcabútorozás, - a forgalmi viszonyok figyelembe vételével - engedélyezhető.

(4) Kerékpárút tervezett, illetve javasolt nyomvonalát irányadónak kell tekinteni, ettől az adottságok részletes vizsgálatára alapozva el lehet térni.

39. § (1) Az országos közforgalmú vasútvonalak (Kö-v):

a) a Szeged-Békéscsabai nyomvonal,

b) az Orosháza - Szentes nyomvonal,

c) az Orosháza - Szarvas nyomvonal,

d) az Orosháza – Tótkomlós- Mezőhegyes nyomvonal

szélső vágányától 50-50 m védőtávolságot kell biztosítani. Az 50 m távolságon belüli építés engedélyezéséhez a MÁV Zrt. hozzájárulását be kell szerezni.

(2) A szélső vágánytól számított 25 m-en belül lakóépület, 9 m-en belül egyéb épület nem helyezhető el.

(3) A Szeged-Békéscsaba vasútvonalon tervezett felüljárók esetében villamosított kétvágányú 6,5 m magasságú szabadon hagyandó űrszelvényt kell biztosítani.

(4) Egyéb felüljárók esetében villamosított egyvágányú - az egyik oldalon dűlőút átvezethetőségét is lehetővé tevő - 6,5 m magasságú szabadon hagyandó űrszelvényt kell biztosítani.

(5) Belterületen a szintbeni keresztezéseknél rálátási háromszöget kell biztosítani, a vonatkozó rendelet szerint^[8]

40. § (1) A repülőtérként kijelölt területen kisrepülőgép, sárkányrepülő, sportrepülő részére leszálló pálya létesíthető, a 42. § figyelembe vételével.

(2) A kijelölt kerékpárforgalmi hálózat tervezett nyomvonalai önálló kerékpárútként, kerékpársávként, vagy gépkocsi forgalommal egyirányban kialakíthatók.

(3) Önkormányzati parkolási rendelet alapján az OTÉK-ban előírt parkolási mennyiség csökkenthető.

29. Zk, Zkk, Zkp jelű zöldterületek

41. § (1) A Zk jelű közparkok beépítésre nem szánt területek, melyeken csak a pihenést és rekreációs tevékenységet szolgáló építmények: padok, sétautak, a vonatkozó helyi rendeletben meghatározott köztéri építmények, játszótéri elemek helyezhetők el.

(2) A Zkk jelű közkert a közpark méretét el nem érő kisebb közterületi teresedések zöldfelületként megjelölt területe.

(3) A nagyvárosias lakóterületeken (tömbtelkes kialakítású lakóterületeken) az épületek közötti zöldfelületeket az országos érvényű előírások alapján közkertként kell kezelni.

(4) A Zk, Zkk jelű zöldterületeket min. 50%-os növényzet borítottsággal kell beültetni

(5) A Zkp jelű kegyeleti park volt temető terület, ahol építési és temetési tevékenység nem megengedett; azt park jelleggel kell fenntartani.

30. Ev, Ee és Eg jelű erdőterületek

42. § (1) Erdőterületen az OTÉK és az erdőtörvény által meghatározott keretek között lehet létesítményt elhelyezni.

(2) Az Ev jelű, beépítésre nem szánt védőerdő területen építmény (nyomvonalas létesítmény kivételével) nem helyezhető el.

(3) Ee jelű egészségügyi-turisztikai erdőterületen az erdőterület rendeltetésének megfelelő építmények: turistautak, rekreációs játszó- és pihenőhelyek helyezhetők el. A rendeltetésnek megfelelő épületek (esővédő, turistaház, üdülőnépességet ill. turistákat kiszolgáló büfé-pavilon,  az adott területen összesen 5%-os beépítettséggel létesíthető.

(4) Eg jelű gazdasági erdő területen a gazdasági tevékenységhez szükséges létesítmények helyezhetők el.

(5) Azokon a beépítésre szánt területeken, amin belül az erdő borítottság meghatározó (pl. különleges camping terület, üdülőterület), az adott telken a tervezett fejlesztések esetén az erdő művelési ág aránya nem csökkenhet; kivéve, ha ez az arány 100 %-os. Utóbbi esetben min. 2/3 legyen az erdő művelési ág aránya, és a kivágott fát kétszeres mennyiségben pótolni kell.

31. Tk jelű természetközeli területek

43. § (1) Az övezet a gyep, nádas művelési ágú terület, melyet eredeti természeti állapotában fenn kell tartani; a művelési ág csak a (2) bekezdés alatti esetekben változtatható meg.

(2) Az övezetben építési tevékenység nem engedélyezhető, kivéve - amennyiben más megoldás nincsen - a közcélú (közmű, energia, közlekedési, vízgazdálkodási infrastruktúra) létesítményeket.

(3) A Tk jelű természetközeli területen - a gyep, nádas művelési ág megtartásával - pihenést és rekreációs tevékenységet szolgáló sétautak, tanösvények, padok elhelyezhetők.

32. V. jelű vízgazdálkodási területek

44. § (1) A tavak, a csatornák, ezek medre és partja a vízgazdálkodási területi kategóriába tartoznak.

(2) A Gyopárosi tórendszer funkcionális meghatározása:

a) Kerek tó: természeti állapot megtartása, horgásztó,

b) Északi tó: csónakázás, horgászat,

c) Középső tó: vízparti üdülés, fürdés, vízisportok (vízi jármű kivételével), horgászat,

d) Déli tó stranddal határos része: csónakázás, vízparti üdülés,

e) Déli tó déli része: természetközeli állapot, horgászás,

f) tó a strandterületen: vízparti üdülés, csónakázás.

(3) Vízgazdálkodási területek, vízmedrek, ill. csatornák partéleitől számított 6,0-6,0 m szélességű szabad sávot kell biztosítani, a vízmedrek gépi karbantartása céljából.

(4) A belvízveszélyes, vízjárta területeken (8. melléklet) csak a vízrendezést követően vagy megelőző műszaki megoldásokkal adható ki építési engedély.

45. § (1) Övezeti előírások: A beépítési mód szabadonálló. A lakóépületek legnagyobb építménymagassága 5,0 m, az üzemi épületeké max. 7,5 m. (üzemtechnológiai építményeké kivételesen 35 m).

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

a) Má általános mezőgazdasági terület,

b) Mk kertes mezőgazdasági terület - kiskert övezet.

(3) Az övezetekben építési tevékenység a 46-49. §-okban foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel végezhető.

(4) Az épületek telepítését, elhelyezését és építészeti megfogalmazását úgy kell kialakítani, hogy az alföldi hagyományokra alapozva a táji adottságokhoz illeszkedjen, az (1) bekezdés alatti -, illetve alábbi paraméterek betartásával:

a) A lakóépületek nyeregtetősek lehetnek, cserépfedéssel, vagy nádfedéssel, dominánsan fehér, vagy törtfehér színezéssel.

b) Tanyán az üzemi épületeket a lakóépülethez harmonizálva kell kialakítani (legalább a telepítés, épülettömeg tekintetében).

34. Má jelű általános mezőgazdasági övezetek

46. § (1) Má övezetben meglévő, 6000 m²-t (illetve szőlő, gyümölcsös, kert művelés esetén 3000 m²-t) el nem érő tanyai földrészleten új lakóépület és egyéb épület az OTÉK előírásai és a (2) és a (3) bekezdésben foglaltak szerint létesíthető.

(2) Az (1) bekezdés alatti értéket el nem érő földrészleten lakóépület a meglévő, már kialakult „tanyaudvaron” – azaz lakóépülettel rendelkező telken – létesíthető a következő feltételekkel:

a) e rendelet hatálybalépése előtt igazoltan már meglévő, 720 m²-t elérő telkeken a meglévő lakóház felújítható,

b) új tanya építése engedélyezhető.

(3) Birtokközpont meglévő, vagy új tanyán kialakítható, ez esetben építési tevékenység az általános feltételek (OTÉK) szerint. Birtokközponton üzem létesíthető, a Km övezetre vonatkozó szabályok szerint.

47. § (1) Az Má-t jelű alövezetben a természetközeli állapotú gyep, művelési ágú területeket eredeti természeti állapotukban fenn kell tartani. A többi területre, művelési ágra az Má szabályok érvényesek.

(2) Az övezetben a gyepes területeken ligetes-szórványos faültetés megengedhető.

48.§ Az Má-r jelű rekreációs alövezetben a mezőgazdasági termelés, az önellátást szolgáló állattartás, a turisztikai célú állattartás, a falusi vendéglátás, a rekreációs-sport tevékenység építményei, a vízparti üdülés-horgászat, és az ahhoz tartozó kiszolgáló építmények helyezhetők el.

35. mk jelű kertes mezőgazdasági övezet

49. § (1) Kertes mezőgazdasági övezetbe tartoznak a belterületbe át nem sorolt volt zártkertek (kiskertek) területei, továbbá a távlatban is kert művelésre szánt, e célra alkalmas belterületi földrészletek.

(2) Amennyiben a földrészlet beépítettsége már a jelen előírások hatályba lépésének idejében a 3 %-ot igazoltan meghaladta, csak épületfelújítás engedélyezhető annak bővítése nélkül.

(3) A belterület határát övező Mk övezetben, ahol a Terv telken belüli fásítást ír elő, a fásítás gyümölcsfa ültetvénnyel is lehetséges.

36. Kt jelű temető különleges övezet

50. § (1) A Kt jelű temető különleges területen a temetkezéshez kapcsolódó építmények (síremlék, sírbolt, ravatalozó, kápolna, emlékmű, szobor, és egyéb kegyeleti építmények), továbbá temetőkerti építmények (utak, sétányok, pihenőhelyek, hulladékgyűjtők, stb.) helyezhetők el. Sírkő készítést szolgáló üzemi épület, műhely nem helyezhető el.

(2) Kt övezetben max 2% beépítettséggel, max. 5 m építménymagassággal helyezhetők el épületek, a hatályos, temetőkről szóló helyi rendelettel összhangban.

(3) A közterületi határon tömör kerítés építendő, és fasor telepítendő.

37. Kb jelű bányászati különleges terület övezete

51. § (1) A Kb jelű bányászati különleges területen - a bányaművelési tevékenység és az ahhoz kapcsolódó építmények elhelyezése kivételével - minden nemű építkezés és műszaki tevékenység végzése tilos.

(2) A MOL Rt. Kezelésében lévő "Orosháza I., II, III" bányatelek területén műszaki tevékenységet megelőzően a MOL Rt. előzetes véleményét be kell szerezni.

(3) A Kb jelű bányászati övezetben a felszíni bányaművelésű területeken a nyersanyag kitermelését követően tájrehabilitációt kell végrehajtani. A bányató vízkészletének használata vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozik.

38. Kr jelű rekultiválandó különleges terület övezete

52. § (1) A Kr jelű rekultiválandó különleges területek a már kitermelt és üzemelő bánya területek, a lezárt hulladéklerakó telephelyek, az engedélyben meghatározott időtartamig.

(2) A rekultivációig a védőterületekre vonatkozó szabályok érvényesek.

53. § A Kr-r jelű rekreációs alövezetben a vízparti üdülés-horgászat kiszolgáló építmények elhelyezhetők.

IV. fejezet

A telkek kialakítására és a telkek beépítésére vonatkozó előírások

39. Telekalakítások általános előírásai

54. § (1) A Tervben folyamatos vonallal jelzett (szabályozási vonallal meghatározott) telekalakítás előfeltétele az érintett, még beépítetlen telek beépítésének

(2) Az új magánérdekű utcanyitásokhoz tartozó lakóterületen a telekalakítások magánkezdeményezésűek is lehetnek. Az utcanyitás több ütemben is megtörténhet.

(3) Utcanyitásoknál, utcaszélesítéseknél a tervezett telekméret területe a beépítési % alapja. Nagy telekmélységű telkeknél a be nem építhető telekrésszel levont telekméret a beépítési % alapja; a növénytermesztésre szolgáló fóliasátor figyelmen kívül hagyható.

(4) Az irányadó telekhatárként jelzett telekosztás a mindenkori telektulajdonos kezdeményezésére hajtható végre. Ahol több részre osztható a telek, a telekalakítások több ütemben is megtörténhetnek.

(5) A kialakítható és beépíthető új építési telkek minimális szélessége, amennyiben a Terv ettől eltérő értéket nem határoz meg:

a) oldalhatáron álló beépítési mód esetén 14 m,

b) szabadonálló beépítési mód esetén 20 m,

c) zártsorú (félig zártsorú) beépítési mód esetén10 m.

40. Épületek elhelyezése a különböző építészeti karakterű övezetekben

55. § (1) Tömbtelkes-nagyvárosi karakterű övezetekben közterületi kapcsolattal kialakított telken, közúttal vagy magánúttal megközelíthetően lehet épületet elhelyezni; új úszótelek nem alakítható ki.

(2) Belvárosi karakterű övezetekben a főépületet az utcavonalra kell telepíteni. Az épület minimum két szintes (kivéve a védett épületeket).

(3) Polgárvárosi karakterű övezetekben a főépületet az utcavonalra és legalább az egyik oldalhatárra kell telepíteni. Az épület zártsorú, vagy félig zártsorú beépítésű (kivéve a védett épületeket).

(4) Mezővárosi karakterű övezetekben a főépületet az utcavonalra és legalább az egyik oldalhatárra (57.§ (5) bekezdés szerinti csurgótávolságra) kell telepíteni.

56. § (1) Kistársasházas karakterű övezetekben egy telken belül egy vagy több épületben többlakásos lakóházak telepíthetők. A beépítési mód szabadonálló.

(2) A kertes-családiházas karakterű övezetek előkertesek, ahol az előkert határvonalára kell a főépületeket telepíteni.

(3) Halmazszerű karakterű övezetek előkertesek, ahol az épületek építési helyen belül helyezhetők el.

(4) Egyéb, vegyes karakterű övezetek előkertesek, ahol a közterület felőli épületet az előkerti határvonalra, a további épületeket az építési helyen belül lehet elhelyezni.

(5) Egyéb épület (nem főépület) a (2)-(3)-(4) bekezdések alatti karakterű övezetekben a főépület létesítésétől függetlenül létesíthető, építési helyen belül.

41. Az előkert, oldalkert, hátsókert (az építési hely) meghatározása

57. § (1) Kialakult városrészekben az előkert mérete – azaz az előkerti (építési) határvonal - a környezetben uralkodó beépítésnek megfelelően határozandó meg. Az 56. §-ban meghatározott karakterű építési övezetekben, vegyes beépítés (változó előkertméret) esetén a szomszédos előkert méreteket kell figyelembe venni.

(2) Az előkert mérete nem kialakult (tervezett) városrészekben 5 m.

(3) A hátsókert mérete 6 m; kivéve, ha a Terv ettől eltérő építési helyet határoz meg. A hátsókerten belül épület elhelyezhető, amennyiben a hátsókertre néző homlokzata nyílás nélküli tűzfallal készül.

(4) Az oldalkert mérete általában az OTÉK szerint, figyelembe véve (5) bekezdés előírásait.

(5) Oldalhatáros beépítés esetén a főépületeket - az utcától 15 m-en belül az egyéb épületeket is - arra az oldalhatárra - vagy ettől max. 1 m-re meghatározott csurgótávolságra kell illeszteni, amely a tömbben kialakult uralkodó beépítésnek felel meg. Vegyes beépítés esetén a szomszédos beépítés a meghatározó. Ettől a szabálytól eltérni akkor lehet, ha a szomszédos beépítés, vagy egyéb körülmény ezt nem teszi lehetővé; ez esetben az előírt beépítési mód az építési helyre értelmezendő.

(6) Az utcavonalra, előkertre vonatkozó szabályok alól eltérni akkor lehet, ha az eltérés indoka (pl. szomszédos épületekhez való illeszkedés) előzetes vizsgálattal igazolt.

42. Speciális beépítési előírások

58. § ^[9] (1) Az építési telkeken az építési helyen belül több épület is elhelyezhető, kivéve, ha az adott telekméretek, épületfunkciók és védőtávolságok ezt nem teszik lehetővé.

(2) Az előkerteket díszkertként kell kialakítani és fenntartani. Előkertben parkolóhelyek megfelelő növényzet (pl. fa, cserje, lugas) telepítésével alakíthatók ki.

(3) A közterülethez, előkerthez kapcsolódó épülettől (főépülettől) különálló épületek építménymagassága a főépülettől eltérő lehet, de az övezetre előírt maximális értéket nem haladhatja meg.

(4) Azokon a teleksorokon, ahol az oldalsó telekhatár hegyesszöget zár be az utcai határvonallal, a főépület alaprajzi kontúrjának szélső sarokpontja illesztendő az utcai határvonalra vagy előkerti határvonalra.

(5) Azokban a belterületi városrészekben, kialakult beépítésű tömbökben, ahol a korábban már kialakított telek szélessége nem éri el a HÉSZ-ben, illetve OTÉK-ról szóló rendeletben meghatározott telekméreteket, építési engedély akkor is adható, ha az egyéb beépítési előírások teljesíthetők.

59. § (1) A zártsorú beépítést előíró övezetekben a telek teljes utcavonalon történő beépítése már a kialakult telkek esetében - több ütemben is megvalósulhat. Ez esetben ún. "félig zártsorú” beépítés is engedélyezhető oly módon, hogy: az oldalhatárra eső homlokzaton nyílás nem létesíthető, az oldalkert minimális mérete az általános szabályok szerint lehet. Ez esetben a tetőgerinc az utcával párhuzamos lehet. Az építési engedély kérelemben a teljes ütemezést kell ábrázolni.

(2) Kisvárosias, kertvárosias lakóterületen, továbbá településközpont vegyes övezetekben, garázs és egyéb kiszolgáló funkciójú épületek létesítése főépületként engedélyezhető, az övezetre előírt építménymagasság betartásával, az építészeti illeszkedés igényével.

(3) A már kialakult városrészekben az épített környezethez igazodó tömegformálást és tetőidomot lehet engedélyezni és építeni. Ezt utcaképpel kell igazolni.

(4) Állattartó épület elhelyezése az építési helyen belül a helyi környezetvédelmi rendeletnek megfelelően a 6. számú melléklet szerint lehetséges.. Az állattartási épület kifutóját, vagy az erre a célra szolgáló hátsókertet lehatároló kerítést az állattartó épület részeként kell figyelembe venni.

(5) Reklámépítmények az építési helyen belül helyezendők el.

(6) Saroktelkeken – az adott területre érvényes övezeti előírástól eltérően – a beépítettség megengedett mértéke:

a) településközpont vegyes övezetben 80%,

b) kisvárosias övezetben 60%.

60. § (1) A speciális létesítménynek számító, közérdekű hírközlést szolgáló antennatartó torony, mikrohullámú torony, 6 m-nél magasabbra emelkedő szélkerék (széltorony), antennatartó torony Má, Má-t, Má-r, Mk és Km, területeken, továbbá Lf övezetben helyezhető el, az utcai telekhatártól számított 20 m-en kívüli zónában.

(2) Az (1) bekezdés alatti építményekre vonatkozó létesítési korlátok:

a) Lakóépülettől és a szomszédos telekhatártól dőlési távolságot kell tartani, melynek értéke a magassági méret+1 m.

b) Lf övezetben telkenként max. 3 db szélkerék helyezhető el (dőlési távolsággal).

(3) A megújuló energia ellátás építményei, és ezek járulékos építményei minden övezetben elhelyezhetők az (1) bekezdés figyelembevételével.

V. Fejezet

Közművekre vonatkozó előírások

61. § Védőterületek, a közművek tengelyvonaltól számítottan:

a) elektromos távvezeték:

aa) 400kV: 28.0-28.0 m,

ab) 120kV: 18.0-18.0 m,

ac) 20 kV: 8-8 m (csupasz vezeték esetén áramvezetőtől mért 5-5 m, burkolt vezeték esetén 2,5-2,5 m)

b) MOL Rt.:

ba) olaj-és gázkút körül: 50.0 m

bb) szénhidrogén vez. - "GOÜ" 28.0-28.0 m,

bc)kondenzátum vez. -  "K" 20.0-20.0 m

bd) gázvezeték (NA 200) "G" 15.0-15.0 m

c) ellátó gázvezeték: -          "GE" 9.0-9.0 m

d) regionális vízvezeték: "V" 5.0-5.0 m

e) hírközlési sáv magasság: a Szentes - Orosháza-Békéscsaba mikrohullámú 100 m-es sávban a szabályozási tervben jelölt maximális magasságokon belül.

62. § (1) A közműveket, valamint azok biztonsági övezetét elsődlegesen közterületen kell kialakítani. Amennyiben ez nem lehetséges vagy a korábban kiépített közműhálózat nem közterületen létesült, úgy a közmű- és szállítóvezetékek valamint azok biztonsági övezete számára szolgalmi jogi bejegyzéssel helyet kell biztosítani.

(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságain belül mindennemű építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(3) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti jelleggel engedélyezhető a szakhatóságok által is engedélyezett, korszerű és szakszerű, ellenőrzötten kivitelezett és üzemeltetett közműpótló berendezés. (Pl. a zárt szennyvíztároló berendezésen kívül, kis kapacitású szennyvíztisztító berendezés építése is engedélyezhető, laza beépítésű környezetben). Átmeneti megoldásként zárt szennyvíztároló építhető.

63. § (1) Középnyomású földgázzal ellátott területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáz nyomásszabályozók, elektromos-, illetve gáz mérőórák az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra, a kerítésbe építve, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára, épületbeugróba helyezhető.

(2) A városrészek belvízmentesítésére belvízlevezető és szikkasztó csatornákat kell kiépíteni, biztosítani kell ezek elhelyezhetőségét.

(3) A külterületi lakott helyek (tanyák) korszerűsíthetősége érdekében külterületen kis kapacitású szennyvíz-tisztító berendezése is engedélyezhető, ha a befogadó rendelkezésre áll, vagy ha a talaj- és talajvízviszonyok lehetővé teszik a tisztított szennyvíz elhelyezését.

64. § (1) A városrészek vezetékes villamosenergia-ellátását szolgáló 20 kV-os középfeszültségű villamoshálózatok mentén - a meglévő és tervezett szakaszokon - szabadvezetékes rendszer esetén biztonsági övezetet kell kijelölni és tartani, azaz:

Belterületen a csupasz szélső fázisvezetőktől számított 5-5 m (burkolt vezeték esetén 2,5-2,5 m) szükséges (Fokozott biztonság esetén 2,5-2,5 illetve 1,25-1,25 m). A hírközlési kábelek kötései nem kerülhetnek szilárd burkolat alá; szükséges esetben kiváltás, vagy szekrény építés szükséges.

(2) Tartalék védőcső elhelyezése szükséges az optikai és helyi kábelek út alá kerülő szakaszai mellé. Ha a védőtávolság nem biztosítható, az úttükör és a kábelek közé védőbeton szükséges.

(3) Új nyomvonalon kiépülő rekonstrukció és hálózatbővítés esetén csak földalatti elektromos és távközlési vezetékek épülhetnek az új építésű városrészekben, a Fasor utcában, a Kisvasút utcában és Gyopárosi úton, továbbá a történeti városrészben az alábbi területen belül: Móricz Zsigmond utca - Huba utca – Könd utca - Táncsics utca – Bajcsy-Zsilinszky utca - Szabó Dezső utca.

(4) A (3) bekezdés szerinti „új építésű városrész” alatt az utcanyitással kialakuló, beépítésre szánt terület értendő.

VI. Fejezet

Környezetvédelmi előírások

65. § (1) A hulladék lerakó és a szennyvíztisztító telep védőterületén belül

a) hulladék lerakóhely 500 m védőövezetében új lakóépület, élelmiszert forgalmazó kereskedelmi létesítmény nem létesíthető,

b) szennyvíztisztító telep 150 m védőövezetében új lakóépület nem létesíthető, 300 m védőövezeten belül feltételekkel létesíthető.

(2) Nyílt vízfelszínek (tavak, csatornák, természetes vízfolyások) partélétől számított 50,0 m-en belül állattartási épület, ill. annak kifutója, valamint trágyatároló 100 m-en belül nem létesíthető.

(3) Speciális védőterületek: A gyopárosi üdülőterület védőterületén belül (a tórendszertől mért 500 m-en, ill. az üdülőterülettől mért 100 m-en belül) légszennyezést előidéző üzem nem létesíthető.

(4) A Gip-z övezetben lévő veszélyes üzem Szabályozási Terven megjelölt:

a) 100 m-es védőzónáján belül új építésű huzamos tartózkodásra szolgáló épület - a veszélyes üzem gazdasági tevékenységét szolgálók kivételével - nem helyezhető el, új munkahely nem létesíthető, parkolóhely nem jelölhető ki;

b) 360 m-es védőzónáján belül közterületek, kis közösségi létesítmények, kiskereskedelmi üzletek nem építhetők; 507 m-es védőzónáján belül tömegtartózkodásra szolgáló építmények nem létesíthetők.

(5) A történeti városrész - városrehabilitáció területén lévő ipari, ipari jellegű, raktározási tevékenységeket folytató telephelyek üzemi épületei területileg nem bővíthetők. Kapacitásbővítést jelentő építési tevékenység nem engedélyezhető, csak akkor, ha a káros környezeti hatás igazoltan nem növekszik.

66. § A tovább nem hasznosítható építési hulladék elhelyezése csak az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletében meghatározott települési, vagy kistérségi lerakón történhet.

(2) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni, a telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos.

(3) Az építési-, tereprendezési, területelőkészítési munkálatok során keletkező hulladékokat kizárólag hulladékkezelési engedéllyel rendelkező hasznosító, ártalmatlanító, lerakó telephelyen szabad elhelyezni.

67. § (1) Gyopárosfürdő városrészben az üdülőterület határától mért 100 méteres védőterületen belül, illetve a Gyopárosi tavaktól mért 500 m védőterületen belül a talajvizek, felszíni alatti vizek természetes vagy mesterséges trágyázással, hulladék elhelyezésével, szennyvíz elhelyezéssel nem szennyezhetők, az erre irányuló és az ezt megengedő építési tevékenység nem engedélyezhető. A vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 1000 méteren belül a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (műtrágya, növényvédő szer, hulladék) elhelyezését úgy kell megoldani, hogy élővízbe jutása kizárható legyen.

(2) A Gyopárosi tavakba az összegyűjtött, nem tisztított felszíni csapadékvizek, csurgalékvizek nem vezethetők; illetve a tervezett létesítmények nagy burkolt felületeiről származó csapadékvizek esetében mechanikai védettséget is biztosító iszap és olajfogó műtárgy közbeiktatásával engedélyezhető.

(3) A felszíni vizekbe tisztított szennyvíz, illetve egyéb használt víz csak vízjogi létesítési engedéllyel vezethető be ^[10].

68. § (1) A tervezett közmű hálózat kiépítéséig a részleges-, illetve teljes közműves hálózat hiányában is engedélyezhető az építés, az egyéb rendelkezések betartásával.

(2) Falusias lakóterületen, illetve mezőgazdasági területen, 1000 m²-t elérő, és min.45 m mélységű telkeken üzemi állattartó épület létesíthető.

(3) Vezetékes szennyvízelhelyezést kell megvalósítani azokon a területeken, ahol már rendelkezésre áll a vezetékes közcsatorna hálózat  Addig, amíg az elvezető hálózat ki nem épül, átmenetileg részleges közműellátással (hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezéssel engedélyezhető a tervezett beépítés. A közcsatorna hálózat kiépítése után azonban ezekre az ingatlanokra nézve egy éven belül kötelező a hálózatra történő rákötés.

69. § (1) Telekalakítással egyidejűleg - a defláció elleni védelem érdekében - azon 5 hektárt meghaladó szántó művelési ágú mezőgazdasági területen (Má-övezetben), amelynek az uralkodó szél irányába eső határától 50 m-en belül erdő művelési ágú terület, vagy védőfásítás nem található, a terület minimum 2%-án többszintes védőfásítást (fák és cserjék együttes telepítését) kell kialakítani, a teleknek az uralkodó szél, vagyis az ÉNy-i irányába eső határa mentén.

(2) Mk övezetben a szántóföldi művelésből kivont területek megkötése az erdősítés, fásítás mellett gyümölcsfa ültetéssel, és gyepesítéssel (zárt  gyeptakaró létrehozásával) is megteremthető. A gyepesítéshez az öntözés feltételeit biztosítani kell.

(3) A meliorált, drénezett mezőgazdasági területeken végzett beruházások, építések esetén a meliorációs létesítményeket meg kell védeni, és működőképességüket továbbra is biztosítani kell. Ennek érdekében a külterület Pusztaföldvár felé eső részén a tervezéskor egyeztetés szükséges az illetékes vízügyi társulatnál.

70. § (1) A település felszín alatti vízbázisának szennyeződés-érzékenységi besorolása: különösen érzékeny.

(2) Orosháza keleti területe kiemelten érzékeny, mint a felszín alatti vízbázisának vízminőségvédelmi területe. E területen

a) nem engedélyezhető olyan tevékenység, amely az ivóvízbázist veszélyezteti,

b) belterületen teljes-, illetve 65. § (1) bekezdés szerint megindokolt esetben részleges, vagy hiányos közművesítettség,

c) külterületen korszerű közműpótló szükséges.

(3) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után engedhetők a befogadóba.

(4) A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni.

71. § A Településszerkezeti Terven lehatárolt városrehabilitáció, azaz történeti településmag területen, valamint Gyopárosfürdő üdülőterület védőövezetén belül, továbbá nagyvárosias és kisvárosias lakóterületeken, az ezekkel közvetlen szomszédos telkeken mindennemű légszennyezést okozó üzemi tevékenység (autófényezés, asztalosipar, gumi és műanyag feldolgozás stb.), illetve az ezeket szolgáló építmény létesítése tiltott.

72. § (1) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy az a területre, illetve létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési (imissziós és emissziós) határértékeket ne haladja meg.

(2) Orosházán a közlekedési eredetű zajterhelési határértékek:

a) Forgalmi utak, vasúti mellékvonalak, tömör beépítés:

aa) Nappal: 65dB(A),

ab) Éjjel: 55dB(A).

b) Gyűjtő és forgalmi utak, vasúti mellékvonalak, laza beépítés:

ba) Nappal: 60dB(A),

bb) Éjjel: 50dB(A).

c) Forgalmi és gyűjtőutak, Gyopárosfürdő üdülőterület:

ca) Nappal: 55dB(A),

cb) Éjjel: 45dB(A).

(3) Lakóterület és gazdasági terület határán fokozott zajvédelemről kell gondoskodni. Lakóterületet és üdülőterületet zavaró zajos tevékenység nem folytatható, a vonatkozó rendelet szerinti zaj és rezgésterhelési határérték nem léphető túl, kivéve az alkalomszerűen engedélyezett rendezvények esetét. Ez esetben az előírt határérték max. 10 dB-el léphető túl.

(4) Nagy közlekedési igényű telephely csak olyan építési övezetben helyezhető el, melynek megközelítése nem kizárólag lakóutcán/lakóutcákon történik.

(5) Azokon a beépítésre szánt területeken, ahol területfelhasználás megváltozik, a felszíni vízbázisok védelme érdekében, illetve a terület nitrát érzékenysége miatt fel kell számolni lehetséges talajszennyező forrásokat (pl.: árnyékszék, hígtrágya, trágya, lerakók a tanyákon belül stb).

(6) Az építési övezetenkénti zajterhelési határértékeket a 7. számú melléklet tartalmazza.

73. § (1) Majorokat, üzemközpontokat, állattartó telepeket minimum 15,0 m-es védőerdősávval (minimum 3 sor faültetéssel) kell körülvenni, amely két oldala cserjével lezárt terület. A védősávot saját területen (telken) belül kell kialakítani a terület tulajdonosának.

(2) Tanya udvar körül legalább három oldalról fasort kell létesíteni, mely a tulajdonos feladatát képezi. Új tanya esetén ez a használatba vétel feltétele.

(3) Az üdülőterületet, lakóterületet védő erdősávokat min. 15 m szélességben kell megvalósítani a szabályozási tervlapokon jelzett helyeken. A telepítendő fajokat erdészeti szakvélemény alapján kell kiválasztani és telepíteni. Az érintett ingatlanokon átmeneti hasznosításként kertművelési tevékenység folytatható.

(4) Vízmedrek, vízgazdálkodási területek mentén csak a helyi természeti adottságnak megfelelő fásítás végezhető – 3 m, illetve 6 m szabadon maradó parti sáv megtartásával - ^[11].

(5) Fásítások minimális szélessége a Szabályozási Terv szerint. A fásításoknál az alföldi tájra jellemző tájhonos fafajokat kell telepíteni.

74. § (1) A belterület határát övező Mk övezetben, ahol a Terv telken belüli fásítást ír elő, a fásítás gyümölcsfa ültetvénnyel is lehetséges. A Szabályozási Terv szerinti méretezés veendő figyelembe, de minimum 3 sor ültetendő.

(2) Szomszédos ingatlanra árnyékvetés elkerülése érdekében alacsony növésű fa fajokat kell alkalmazni.

(3) Má és Mk övezetben, az Lf övezet hátsókertjében, továbbá az Üüs övezetben megengedett az erdőtelepítés az erdészeti hatóság hozzájárulásával.

(4) Hulladéktároló, szennyvíztisztító telep környezetében minimum 25-25 m szélességben, védőfásítást kell létesíteni.

75. § (1) Egy utcában azonos fajtából kell utcai fasorokat telepíteni; kivéve, ha valamilyen körülmény miatt nincs erre mód; ez esetben is az egyes utcaszakaszokon azonos fajtájú fasorok telepítendők.

(2) Légvezeték alatt alacsony növésű kislombkoronájú fákat kell telepíteni.

(3) Védőzöld sávok, véderdősávok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani. A telepítéshez – a termőhelyi adottságoktól függően - a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok telepítését kell előtérbe helyezni.

(4) Többszintű növényállomány telepítése alkalmazható a zöldfelületi mutató teljesítéséhez.

VII. Fejezet

A természeti- és épített értékek védelmével, továbbá a településképpel kapcsolatos előírások

76. § (1) A közigazgatási területen lévő kunhalmok, szikes tavak, földvár törvény által („ex lege”) védett, továbbá más nyilvántartott (4. számú melléklet), országos jelentőségű védett természeti területek tekintetében mindennemű tevékenységhez az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges.

(2) A kunhalmok és földvár területe nem építhető és nem fásítható be; gyepfelülettel borítható.

(3) A Vásárhelyi és Csanádi gyepek kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területen az alábbi előírásokat kell betartani:

a) a területen az építkezések nem megengedettek., kivéve – különleges esetben - a közcélú beruházásokat,

b) a területen mindennemű tevékenység folytatásához az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges.

(4) A Vásárhelyi és Csanádi puszták különleges madárvédelmi területen, és a Mágocs ér különleges természet-megőrzési területen, annak partján olyan tevékenységet lehet folytatni, amely a védettként megnevezett fajok fennmaradását, a növény- és állatpopulációk hosszú távú megőrzését nem gátolják, illetve biztosítják.

(5) A Szabályozási Terven lehatárolt, (3) és (4) bekezdésben szereplő NATURA 2000 területekre a vonatkozó kormányrendeletek előírásait kell alkalmazni. ^[12]

(6) A természeti területeken, azok védőövezetében, továbbá Má-t övezetekben a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzendők; új építések is ennek megfelelően folytathatók (nyeregtetős épülettömeg, jellemző hagyományos anyaghasználat, max. 4,5 m építménymagasság). A tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.

77. § A 4. számú mellékletben felsorolt helyi táji értékek, helyi természeti értékek megőrzendők, megjelölendők.

78. § (1) A település teljes közigazgatási területén nyilvántartott, régészeti lelőhelyek ex lege védettek, esetükben alkalmazni kell a kulturális örökség védelméről szóló törvény előírásait ^[13].

(2) A település közigazgatási területén található vízfolyások, tavak nádasok magas partvonulatai az (1) bekezdés szerinti törvény értelmében régészeti érdekű területek, ahonnan a régészeti örökség elemei csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el.

79. § (1) A helyi értékvédelmi rendeletben védetté nyilvánított (3. számú mellékletben szereplő) helyi védettségű épületek felújításakor, átalakításakor, bővítésekor az eredeti (az eredetihez hasonló) építészeti elemeket kell alkalmazni (kapuk, ablakok, tagozatok, felületképzések, stb.); ehhez előzetes egyeztetés szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő épületek szomszédságában történő építések esetében a védett épülettel való építészeti összhangot utcaképpel kell igazolni, a közvetlen környezetük harmonikus alakulása, az építészeti illeszkedés igazolása érdekében. Ehhez a közvetlen szomszédos épületeket bemutató (fotót, rajzot, montázst) kell benyújtani.

(3) A SzabályozásiTerven jelölt városrehabilitáció területe – kivéve a nagyvárosi karakterű építési övezeteket – védett történeti városrész, ahol a kialakult történeti városkép értéket képező részleteit, utcáit, házsorait, azok környékét meg kell védeni és a főbb építészeti elemeket tekintve (utcai nyílásarányok, nyílásritmus, felületképzések) hagyományőrző módon át kell örökíteni a felújítás és átépülés során.

(4) A helyi védettség településrendezési eljáráson kívüli megszüntetésének kezdeményezéséről a kulturális örökségvédelmi hatóságot tájékoztatni kell.

80. § (1) A telken lévő egyéb épületeket a főépülettel harmonizáló építészeti kialakítással, jellemzően azonos anyaghasználattal kell kialakítani.

(2) Azokon a saroktelkeken, ahol melléképület a telekhatárra épül, min 1.80 m. magas tömör (nyerstégla vagy vakolt felületű) kerítést kell létesíteni a főépület és a melléképület közé, és a kerítést a főépülettel azonos homlokzatképzéssel kell kialakítani.

(3) Kertvárosias és falusias lakóövezetben a város építési hagyományaitól idegen lapostetős épület nem engedélyezhető, még ideiglenes jelleggel sem. Kivétel lehet ez alól a közterületről nem látható melléképületek, vagy a lapostető részleges alkalmazása (pl. tetőteraszként), illetve ha a lapostető alkalmazása az építészeti illeszkedés érdekében történik.

(4) A meglévő lapostetős épületek magastetősítését épületenként lehet engedélyezni, de a megvalósítás pl: lépcsőházi szekcióként több ütemben is történhet.

(5) Többlakásos lakóépületek függőfolyosói, erkélyei és loggiái nem építhetők  be; kivéve, ha egységes módon, az épület egészével harmonizáló, esztétikus kivitelben készül, és az összes műszaki feltétel megoldható; előzetes egyeztetés szükséges a városi főépítésszel.

81. § (1) Többlakásos lakóházak nyílás nélküli végfalain homlokzati rács létesítése - kúszónövény telepítéséhez - engedélyezhető.

(2) Az építési hatóság előírhatja a portál, kirakat rendeltetésszerű használatát a városkép védelme érdekében.

(3) Új ház, épület létesítése esetén az engedély terven jelölni kell a cégtábla, reklámtábla helyét.

(4) Mezővárosi és polgárvárosi karakterű építési övezetben, amennyiben az övezeti előírás zártsorú, félig zártsorú beépítés esetén tömör tégla vagy tömör vakolt felületű kerítés létesítendő a közterület határán.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

82. § (1) E rendelet és a hozzátartozó szabályozási terv kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. E rendeletet a hatályba lépést követően megkezdett ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő eljárásban, ha az építtető számára kedvezőbb elbírálást tesz lehetővé, e rendelet szabályait kell alkalmazni.

(2) Hatályát veszti Orosháza város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2007. (V.11.) Ör. számú rendelet, valamint a módosítására kiadott 23/2009. (XII.04.) számú rendelet és 30/2009. (XII.19.) számú rendelet.

(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.