Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete a városkép, valamint a természetes és épített környezet védelme érdekében a hirdető berendezések és hirdetmények elhelyezéséről, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

1.§

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

 (1) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, aki/amely Keszthely város közigazgatási területén, hirdető berendezést, hirdetményt kíván elhelyezni.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki:

a.) az Európai Parlament tagjai, az országgyűlési képviselő, a helyi önkormányzati képviselő és polgármester, valamint a helyi kisebbségi önkormányzati képviselő választásokkal kapcsolatos hirdetési tevékenységre,

b.) a magánszálláshelyek megjelölésére szolgáló egységes kivitelezésű tábla kihelyezésére.

(3) A közterületek reklámcélú használata és hasznosítása tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlójaként a reklámgazda jár el.

2.  §

HIRDETŐ ESZKÖZÖK ÉS BERENDEZÉSEK

(1)[1] Cégtábla, cégér, címtábla: az a tárgy, vagy felirat, amelyet az általa megjelölt tevékenységnek helyet adó ingatlan közterületi határán, közterülettel határos kerítésén, épület, építmény közterületre néző homlokzatán helyeznek el.

Cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás vendéglátás célját szolgáló helyiség nevét és az ott folyó tevékenységet feltüntető tábla.

Cégér: valamely mesterség jelvényeként használt, esetlegesen rövid, a folytatni kívánt tevékenységre, a tulajdonos nevére utaló szöveges részt is tartalmazó, rendszerint műhely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra. Minden egyéb cégérszerűen kifüggesztett, de a cégér előírásaitól eltérő tartalommal rendelkező eszköz hirdető-berendezésnek minősül.

Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla (névtábla).

Minden ettől eltérő módon elhelyezett hirdetés, hirdetmény elhelyezésére szolgáló eszköz – anyagától és kivitelétől függetlenül – hirdető berendezésnek minősül

(2) Hirdető-berendezés: minden olyan eszköz, tábla, tábla-együttes, megállító tábla, hirdetőoszlop, transzparens, amely a rajta levő hirdetménnyel a közlekedők figyelmét valamilyen szolgáltatásra, gyártmányra, termékre, eseményre, létesítményre, stb. felhívja.

Nem minősül hirdető-berendezésnek az építési adatokról (határidőkről, kivitelezőről, felelős műszaki vezetőkről) tájékoztató, csak az építkezés időtartamáig kihelyezett építési tájékoztató tábla, felirat, valamint a KRESZ-ben, ill. a kötelezően alkalmazandó ágazati szabványokban szereplő táblák, és az önkormányzat által elhelyezett információs eszközök.

(3) Hirdetmény: minden olyan eszköz, plakát, transzparens, zászló, falragasz, szórólap, stb., amely valamely áru, termék kelendőségének növelésére, szolgáltatás igénybevételére, vagy ennek fokozására irányul, illetve valamely tevékenységet vagy eseményt népszerűsít.

(4) Mobil hirdető-berendezés:

 a.) mozgó jármű  a rajta elhelyezett hirdetménnyel,

 b.) megállító tábla,

 c.) "szendvicsember" hirdető táblái.

(5)[2] Egyéb hirdető berendezés: az a közhasznú információval és funkcióval egybeépített eszköz (pl.: óra, hőmérő, autóbusz megálló várópavilonjának hirdetőszekrénye, stb.), amely rendelkezik reklámcélú felülettel.

(6) Reklámgazda: az a vállalkozás, amellyel Keszthely Város Önkormányzata közterületeinek reklámcélú használatára, hasznosítására, valamint a hirdetési és reklámtevékenység felügyeletére – ide nem értve a hatósági eljárásnak minősülő eljárásokat – pályázat alapján szerződést kötött. A reklámgazda tevékenysége során jelen rendelet előírásai szerint jár el.

(7) Használat: a reklámgazda a használat során saját eszközeit helyezi ki illetve az önkormányzat tulajdonában lévő reklámhordozókat használja függetlenül attól, hogy a reklámhordozón milyen tartalom (közérdekű információ, az önkormányzat, a reklámgazda vagy harmadik személy szolgáltatásának hirdetése) kerül közzétételre.

(8) Hasznosítás: A reklámgazda harmadik személlyel jogviszonyt hoz létre annak érdekében, hogy a harmadik személy saját reklámeszközt helyezzen el. E jogviszony keretében az ellenszolgáltatás érvényesítésére a reklámgazda jogosult.

3. §

TERÜLETI FELOSZTÁS

(1) A város közigazgatási területe a rendelet alkalmazása szempontjából a 1. sz. melléklet szerinti övezetekre oszlik:

a.) Kiemelt övezet: A Kastély u.  Szalasztó utcától a Helikon kastélymúzeum déli bejáratáig terjedő szakaszának keleti oldala – a Helikon Kastélymúzeum déli bejárata – a Kastély u. Helikon kastélymúzeum déli bejáratától a Georgikon utcáig terjedő szakaszának nyugati oldala - a Kossuth u. sétáló utcai szakaszának nyugati oldala – a Kossuth u. Széchenyi utcától Sörház utcáig terjedő szakaszának nyugati oldala – a Kossuth u. Sörház utcától a Fő térig terjedő szakaszának keleti oldala – a Kossuth u. sétáló utcai szakaszának keleti oldala által határolt terület és a Fő tér területe

b.) I. övezet: A Deák F. u. nyugati oldala – a Kossuth u. Deák F. utcától  Szent Miklós utcáig terjedő szakaszának nyugati oldala – a Kossuth u. Szendrey utcától Mártírok útjáig terjedő szakaszának keleti oldala – a Mártírok útja Kossuth utcától Park utcáig terjedő szakaszának déli oldala – a Park utca keleti oldala – a Petőfi S. utca déli oldala – a Lovassy S u. Petőfi S. utcától  Tapolcai útig terjedő szakaszának keleti oldala – a Rákóczi tér északi oldala – a Szalasztó u. északi oldala- a Kastély utca Helikon Kastélymúzeum déli bejáratától a Sopron utcáig terjedő szakaszának keleti oldala – a Sopron u. Kastély utcától Árpád utcáig terjedő szakaszának keleti oldala – a Bástya u. Északi oldala  - a Pál u. Bástya utcától Georgikon utcáig terjedő szakaszának Keleti oldala – a Georgikon utca Bercsényi utcától Deák F. utcáig terjedő szakaszának északi oldala által határolt terület, valamint a Balaton parti terület Helikon Strand déli határa és a Borbás  Vince sétány közötti szakaszának  a vasútvonaltól a vízpartig terjedő része

c.) II. övezet: A Csapás u. - Martinovics utcától - Csák György utcáig terjedő szakaszának északi oldala – a Csapás u. Csák Gy. utcától a Pál utcáig terjedő szakaszának déli oldala – a Pál u. nyugati oldala – a Bercsényi u. nyugati oldala – a Béri Balogh Ádám  u. nyugati oldala – a Festetics u. Béri Balogh Ádám utcától a Fenéki útig terjedő szakaszának nyugati oldala – a Csárda u. déli oldala – a  vasútvonal Csárda utcától Nyárfa utcáig  terjedő szakasza – a Nyárfa utca keleti oldala – a Tapolcai út Nyárfa utcától Martinovics utcáig terjedő szakaszának északi  oldala – a Martinovics utca keleti oldala által határolt terület.

d.) III. övezet: A város közigazgatási területének a kiemelt övezeten, valamint az  I. - II. övezeteken kívül  eső része.

4. §

 
A HÍRDETŐ ESZKÖZÖK ÉS BERENDEZÉSEK 

ELHELYEZÉSÉNEK SZABÁLYAI

1. A rendelet hatálya alá tartozó területen bármely hirdető berendezés csak Keszthely városképének, város-szerkezetének, kisvárosi jellegének, idegenforgalmi nevezetességeinek, történelmi hagyományainak, épületei, építményei léptékének és méretének figyelembe vételével helyezhető el. Közterületen elhelyezettnek minősül minden olyan hirdető berendezés, amelynek függőleges vetülete közterületre esik.
   

2. [3] A kiemelt övezetbe és az I. hirdetési övezetbe tartozó közterületeken és magántulajdonú ingatlanokon építendő, vagy meglévő, átalakítandó-bővítendő épületeken cégtábla, cégér, valamint ezeken az ingatlanokon hirdető berendezés elhelyezése esetén a településképi bejelentési és kötelezési eljárásról szóló 29/2013. (IX.27.) önkormányzati rendelet előírásait kell alkalmazni.

(3) A város közterületén hirdetményt elhelyezni csak tulajdonosi hozzájárulással e célra igénybe vehető építményen, továbbá e célra létesített, telepített, illetve működtetett hirdető berendezéseken:

a.) Plakáthengeren

b.) Favédő hengeren

c.) Mozgó gépjárművön

d.) Autóbusz megálló várópavilonjának hirdetőszekrényében

e.)[4]

f.) ”Szendvicsember” tábláján,

valamint a reklámgazda által rendelkezésre bocsátott és telepített, a rendelet 2. sz. mellékletét képező „egységes hirdető berendezés-rendszer” elemein lehet.

(4) Falragaszt és szórólapot a (3) bekezdés a.)-f.) pontjában felsorolt hirdető berendezéseken kívül elhelyezni nem lehet.

(5)[5] Szórólap közterületen történő terjesztésre vonatkozó szerződés csak az önkormányzat véleményezését, hozzájárulását követően köthető a reklámgazdával. A hozzájárulás iránti kérelmet a terjesztendő reklámanyag nyomtatott példányával együtt a polgármester részére kell benyújtani.

(6) A hirdetési övezetekre vonatkozó előírások:

A homlokzaton elhelyezett cég- és címtábla, hirdető berendezés – cégér kivételével – a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlhat be. A homlokzaton cégtábla legfeljebb 1 m² nagyságú helyezhető el, ennél nagyobb méretben csak (egyedi betűkből álló) cégfelirat helyezhető el a településképi bejelentési és kötelezési eljárásról szóló 29/2013. (IX.27.) önkormányzati rendelet előírásai szerint.[6]

a.) A kiemelt övezetbe tartozó közterületeken csak az „egységes hirdető-berendezés rendszer” M jelű megállító táblája, favédő henger hirdető-berendezés, autóbusz megálló várópavilonjának hirdető szekrénye, valamint ideiglenes jelleggel rendezvényeket hirdető plakát és transzparens helyezhető el. Plakát és transzparens kulturális vagy sportesemények, ünnepek, illetve városi rendezvények reklámozása céljából a rendezvény kezdete előtt maximum 30 nappal helyezhető el. Ezeket a hirdetményeket a rendezvény zárása utáni napon a közterületről el kell távolítani. A kiemelt övezetben más, a rendelet 2. § - ban felsorolt hirdető-berendezés nem helyezhető el.

A kiemelt övezetbe tartozó magán tulajdonban lévő területeken hirdető-berendezés nem helyezhető el.

b.)[7] Az I. hirdetési övezetbe tartozó közterületeken csak az „egységes hirdető-berendezés rendszer” T1 jelű, T2 jelű, hirdető-berendezései és annak változatai – kivéve a T2F3 jelű hirdető-berendezést -, a Lovassy S. u. övezetbe eső oldalán a T3 jelű hirdető-berendezés, valamint a kiemelt övezetbe elhelyezhető hirdető-berendezések, helyezhetők el. Az övezet közterületein a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény és a kapcsolódó jogszabályok, továbbá a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság útügyi érdekérvényesítési rendelkezései figyelembevételével útkezelői hozzájárulás alapján, a városi főépítész városképi illeszkedésre vonatkozó hozzájárulásával lehet hirdető-berendezést elhelyezni.

Az I. hirdetési övezetbe tartozó magántulajdonú ingatlanokon legfeljebb 1 db 2 m² felületű hirdető-berendezés helyezhető el.[8]

c.) A II. hirdetési övezetbe tartozó közterületeken csak az „egységes hirdető-berendezés rendszer” T1, T2 jelű hirdető berendezései és annak változatai, valamint a T3 és T4 jelű hirdető-berendezések helyezhetők el, kivéve a Béri Balogh Ádám u. és a Festetics Gy. út által határolt, a Szent Miklós temetőtől délre eső közterületet,  valamint a Csapás út övezetbe tartozó oldalán ahol a T4F2 jelű hirdető-berendezés is elhelyezhető. Ugyancsak elhelyezhetők az övezetbe tartozó közterületeken a kiemelt és az I. hirdetési övezetben elhelyezhető hirdető-berendezések.

A II. hirdetési övezetbe tartozó magántulajdonú területeken legfeljebb 2 db egymással össze nem építhető 4 m² hirdetési felületű hirdető-berendezés helyezhető el.

d.) A III. hirdetési övezetbe tartozó közterületeken csak az „egységes hirdető-berendezés rendszer” elemei helyezhetők  el.

 A III. hirdetési övezetbe tartozó magántulajdonú ingatlanokon legfeljebb 6 m² hirdetési felületű egymással össze nem építhető hirdető-berendezés helyezhető el

(7) Nem helyezhető el hirdető berendezés:

a.) emléktábla, dombormű, képzőművészeti alkotás közvetlen környezetében (méretének háromszorosával felrajzolt eszmei körív),

b.) iskola, művelődési intézmény közterületre nyíló részén, kivéve a művelődési intézmény tevékenységével kapcsolatos hirdetmények elhelyezésére szolgáló hirdető berendezés

c.) ha a terület közpark zöldfelülete,

d.) ha a kilátást gátolja, ill. a városképi, tájképi látványt rontja,

e.) ha a műemléki, ill. védett épület vagy épületrészlet, szobor, kapu, stb. szemlélését, fotózását hátrányosan befolyásolja, vagy ellentétes a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvénnyel.

5.§

(1) Cégér, valamint közterületbe maximum 10 cm-ig benyúló cég- és címtábla közterület használati szerződés és díjfizetés nélkül – a 4.§ (2) bekezdés figyelembevételével – tulajdonosi hozzájárulás alapján helyezhető el.

(2) Díjfizetés nélkül terjeszthetők a polgármesteri hivatal által igazolt, közcélú hirdetmények, tájékoztatások.

(3) Egyebekben a hirdető berendezések elhelyezésért, hirdetmények terjesztéséért fizetendő használati díjakat a reklámgazda állapítja meg. A szerződések megkötésére és a díjak beszedésére a reklámgazda jogosult.

6.§

(1) Aki

1. a város közterületén hirdetményt a tulajdonos hozzájárulása nélkül helyez el, terjeszt vagy
2. a 4.§ (6) bekezdése szerinti, a hirdetési övezetekre vonatkozó előírásokat megszegi

c.) a város közterületén a hirdetményt nem a 4.§ (3) bekezdésében meghatározott hirdető berendezéseken helyezi el,

d.) a 4.§ (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megszegi

felhívásra köteles a tevékenységét haladéktalanul megszüntetni és az eredeti állapotot saját költségén minden kártalanítási igény nélkül helyreállítani. Köteles emellett megfizetni a reklámhordozó kihelyezésére, használatára a reklámgazda díjszabása alapján fizetendő díjat, valamint az annak alapulvételével számított pótdíjat. A pótdíj mértéke a fizetendő közterület-használati díj 1 havi, szórólap esetén 1 napi mértékének kétszerese.

(2) A reklámgazda a tulajdonos önkormányzat képviseletében birtokvédelmi eljárást kezdeményezhet, ha a jogszerűtlen reklámcélú közterület-használat a pótdíj megállapítását követően sem szűnt meg, vagy ismétlődően fennáll, és más jogszabályban vagy e rendeletben meghatározott módon nem szűntethető meg. 

(3) A reklámhordozók jogszerű ki-, illetve elhelyezéséért, terjesztéséért, eltávolításáért és tartalmáért a reklám tevékenységet folytatót és akinek érdekében a ki-, illetve elhelyezés történt a 6.§ (1)–(2) alkalmazása tekintetében egyetemleges felelősség terheli.

7. §

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(1) Jelen rendelet a reklám és hordozója (materiális, immateriális, pl.: tevékenység) témájának, céljának, elérendő hatásának általános szabályai ügyében a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvénnyel együtt alkalmazandó.

(2)[9] E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók, valamint Keszthely Város Önkormányzata a közterület használatának szabályozásáról szóló 47/2013. (XII. 13.) önkormányzati rendeletének szabályai megfelelően alkalmazandók.

(3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a hirdető berendezések és hirdetmények elhelyezéséről szóló 12/2007. (III. 30.) rendelet hatályát veszti.

(4) Jelen rendelet 2011. június 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit az ezt követően induló, valamint a folyamatban lévő, de jogerősen még el nem bírált ügyekben kell alkalmazni.

(5) A jelen rendelet szerint közterület-használati szerződés megkötéséhez kötött, de a rendelet hatálybalépésekor már jogszerűen kihelyezett reklámhordozók szerzett joggal rendelkeznek, azonban átépítésük, felújításuk ezen rendelet szabályai szerint történhet meg.

                        Dr. Markó Péter                                                      Ruzsics Ferenc

                               jegyző                                                                polgármester