1. § A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban (továbbiakban: szabályzat) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat címere:

3. § A helyi kitűntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának joga a képviselő-testületet illeti meg, ezekről külön rendeletben rendelkezik.

4. § (1) Heves Város Önkormányzata hazai kapcsolatai keretében együttműködik különösen

(2) Heves Város Önkormányzata külföldi testvérvárosai:

5. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: HEVES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA (továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: 3360. Heves, Erzsébet tér 2.

(3) Az önkormányzat illetékességi területét, határainak leírását a szabályzat 1. függeléke tartalmazza.

6. § Az önkormányzat feladatait a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai a képviselő-testület hivatala a jegyző és – megállapodástól függően – önkormányzati társulás látják el.

7. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a kötelező, illetve önként vállalt feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben szabadon dönthet.

7/A. § Heves Város Önkormányzata alaptevékenységének államháztartási szakágazati, valamint kormányzati funkciók szerinti besorolását a szabályzat 6. számú melléklete tartalmazza.

8. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatain túl önként is vállalhatja közfeladat ellátását, ha annak pénzügyi, tárgyi és személyi feltételei rendelkezésre állnak.

(2) Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását.

(3) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok és a pénzügyi bizottság véleményét ki kell kérni. Ideiglenes bizottság is létrehozható, s külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(4) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó előterjesztés akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

(5) Az önkormányzat önként vállalt feladatait a szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.

(6) A képviselő-testület által létrehozott intézmények, gazdasági társaságok jegyzékét a szabályzat 4. függeléke tartalmazza.

9. § (1)

(2) Az átruházott hatáskörök jegyzékét a szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója az e körben tett intézkedéseiről, azok eredményeiről évente számot ad a képviselő-testületnek.

(4) A települési képviselő kezdeményezheti az átruházott hatáskörben hozott döntés felülvizsgálatát. A felülvizsgálatra vonatkozó kezdeményezést írásban kell a képviselő-testület részére benyújtani. A kezdeményezést a Jogi és Ügyrendi Bizottság kivizsgálja és javaslatával együtt a képviselő-testület elé terjeszti.

10. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 11 fő.

(2) Az önkormányzati egyéni választókerületek számát és területi beosztását a szabályzat 2. függeléke, a képviselő-testület tagjainak nevét, lakcímét a szabályzat 3. függeléke tartalmazza.

(3)

11. § (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves – január 1-től december 31-ig terjedő időszakra szóló – munkaterv.

(2) A munkatervi javaslatot legkésőbb a tárgyév első ülésén kell előterjeszteni és jóváhagyni.

(3) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni

(4) A (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével készített javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani.

(5) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, jóváhagyás céljából a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A munkaterv előterjesztésével egyidejűleg tájékoztatni kell a képviselő-testületet a tervezetbe fel nem vett javaslatokról.

(6) A képviselő-testület a munkaterv elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel határoz.

(7) A munkaterv tartalmazza :

12. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén, 15 napon belül újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívásának szabálya szerint intézkedik.

13. § (1) A képviselő-testület tagjai részére az alakuló ülést megelőzően a Helyi Választási Bizottság elnöke átadja a megbízóleveleket. A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) Az alakuló ülésen

(3) Az alpolgármester megválasztására irányuló titkos szavazást a Jogi és Ügyrendi Bizottság, ennek hiányában a polgármester javaslatára létrehozott ideiglenes bizottság bonyolítja le.

(4)

(5) Az eskü szövegét az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság elnöke, egyéb esetben a polgármester olvassa elő.

(6) A képviselő-testület alakuló ülését követő 15 napon belül a jegyző valamennyi települési képviselő és bizottsági tag részére a hatályos önkormányzati rendeleteket elektronikus adathordozón átadja.

14. § (1) A képviselő testület rendes üléseit – a (2) bekezdés kivételével – havonta, lehetőleg a hónap utolsó csütörtöki napján tartja az általa elfogadott munkaterv szerint.

(2) A képviselő-testület munkaterv szerinti ülést július 1. és augusztus 31. között nem tart.

15. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülése összehívható:

(2) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(3) A polgármester az indítványban megjelölt időpontban, de legkésőbb az indítvány benyújtását követő 15 napon belül köteles a képviselő-testület ülését összehívni.

16. § (1) A közmeghallgatás helyét, időpontját a képviselő-testület éves munkatervében kell meghatározni.

(2) A munkatervben meghatározottakon túl közmeghallgatást kell tartani, ha a helyi képviselők legalább fele azt indítványozta.

(3) A közmeghallgatás összehívására a képviselő-testület ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadóak.

(4) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról a rendezvény előtt legalább 8 nappal a helyi sajtó, városi honlap és kábeltelevízió útján kell a választópolgárokat tájékoztatni.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyen részt vesznek:

(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek tartalmára, készítésére a képviselő-testület üléséről készülő jegyzőkönyv elkészítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(7)

(8)

18. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben szabályozottak szerint.

(2) Amennyiben a zárt ülés tartására – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései szerint - az érintett kérésére történik, az erre vonatkozó írásos kérelmet legkésőbb az ülés megkezdéséig az ülést vezető részére le kell adni.

(3) Az önkormányzat vagyonával való rendelkezés és a képviselő-testület által kiírt pályázat feltételeinek meghatározásása, a pályázat tárgyalásakor a zárt ülés elrendelésére bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(4) A zárt ülés tartására vonatkozó testületi döntést a szavazati arányok feltüntetésével határozatba kell foglalni.

(5)

20. § (1)

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása estén a korelnök jogosult a testület ülésének összehívására.

(3) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze.

(4) Az ülés meghívóját, valamint az előterjesztéseket az ülést megelőzően legalább öt nappal a képviselők és a bizottsági tagok webtárhelyről történő letöltéssel kapják meg, a tanácskozási joggal meghívottak részére emailban kell kézbesíteni. A 21. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak előterjesztést csak azokhoz a napirendi pontokhoz kapnak, amelyhez meghívásuk kapcsolódik.

(5) A rendkívüli ülésre szóló meghívót a tervezett kezdés előtt legalább 24 órával kézbesíteni kell. Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület telefonon és emailben is összehívható.

(6) A meghívó tartalmazza:

(7) A meghívó kiküldése és az ülés tárgyalási anyagának összeállítása a jegyző feladata, aki e kötelezettségének a (4) bekezdésben foglaltak szerint köteles eleget tenni.

(8) A zárt ülésen tárgyalandó előterjesztés csak a zárt ülés résztvevőinek kézbesíthető.

(9) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről az ülés időpontja előtt legalább 5 nappal a település lakosságát a városi honlapon és a Hevesi Közös Önkormányzati Hivatal hirdető tábláján elhelyezett hirdetmény útján kell értesíteni.

(10) A nyilvános ülések előterjesztéseit az ülés előtt öt nappal a város honlapján közzé kell tenni.

21. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésére tagjain és jegyzőjén kívül meg kell hívni

(2) Tanácskozási jog nélkül meg kell hívni

22. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére és a tárgyalás sorrendjére a levezető elnök tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A napirendi pontokat a képviselő-testület az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

(2) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

(3) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határozathozatal nélkül dönt.

(4) A napirendi pont tárgyalásának elhalasztását bármely települési képviselő indítványozhatja, amelyről a képviselő-testület -- az elhalasztás indokolását követően -- vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz, egyidejűleg a polgármester javaslatára meghatározza a napirendi pont tárgyalásának új időpontját.

(5) Az ülés elnöke a napirendet – a meghívó és a napirendi előterjesztések kézbesítését követően – kiegészítheti, ennek felvételéről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

23. § A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések:

24. § (1) A 23 §. a) pontjában írt előterjesztésre jogosult:

(2) Az előterjesztések valamennyi típusa csak az adott témában érintett bizottság(ok) véleményének és a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.

(3) Rendelet alkotásra vonatkozó előterjesztés csak a Jogi és Ügyrendi Bizottság, költségvetést érintő, vagy pénzügyi kihatású előterjesztés csak a Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával nyújtható be a képviselő-testületnek.

(4) Képviselő-testület által a testület bizottságaira átruházott hatáskört érintő tárgykörben előterjesztést csak a hatáskört gyakorló bizottság nyújthat be.

(5) Előterjesztés a képviselő-testület elé általában írásban tehető.

(6) Csak írásos előterjesztés készíthető a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyekben.

(7) Szóbeli előterjesztés kivételesen a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján tűzhető napirendre. Szóbeli előterjesztésnek kell tekinteni a képviselő-testületi ülés napján kiosztott, napirendekhez nem kapcsolódó írásos előterjesztést is.

(8) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(9) A döntési tervezetet akkor is ki kell adni írásban, ha az előterjesztés szóban történik.

(10) Az előterjesztések terjedelme – a rendelet, éves és középtávú tervek kivételével – az öt oldalt nem haladhatja meg.

(11) Az előterjesztést a képviselő-testületnek kell címezni, - kivéve az átruházott hatáskörben eljáró bizottság elé kerülő előterjesztéseket - melynek tartalmaznia kell a 23. §-ban meghatározottak szerint az előterjesztés jellegét, a napirendi pont tárgyát és az ülés időpontját.

(12) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülés előtt 10 munkanappal a jegyzőhöz kell eljuttatni.

(13) Az előterjesztő jogosult az előterjesztést visszavonni.

25. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan előterjesztés, amelynek szükségessége az adott képviselő-testületi ülést megelőző bizottsági ülések lezárását követően merült fel és az előterjesztésekre egyébként vonatkozó eljárási rend szabályait nem lehetett betartani.

(2) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány tárgyában egyszerű többséggel dönt.

(3) Sürgősségi indítványt nyújthat be:

(4) A sürgősségi indítványt írásban, a sürgősség tényének rövid indokolásával legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző második napon 12.00 óráig a polgármesternél kell benyújtani, aki dönt a javaslat indokoltságáról.

(5) Amennyiben a polgármester az indítványnak nem ad helyt, a sürgősségi indítvány kérdésében a képviselő-testület a napirend előtt egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal dönt. Elutasítás esetén az indítvány a testület soron következő ülésén napirendre kerül.

26. § (1) A napirend tárgyalásának megkezdése előtt az ülés elnöke jelentést ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról, valamint tájékoztatást ad az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről, illetve az utolsó ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről.

(2) A jelentés és a tájékoztató elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A tájékoztatót a képviselők kiegészíthetik, a polgármesterhez a tájékoztató tartalmára vonatkozóan kérdéseket tehetnek fel.

27. § (1)

(2) Bármely képviselő javaslatára a polgármester vagy a képviselő-testület minimum 10 perc időtartamú tárgyalási szünetet rendelhet el.

(3) Minden jelenlevő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani és a részére kijelölt helyen tartózkodni.

(4) A tanácskozás rendjének fenntartása az elnök feladata melynek érdekében:

(5) Az (4) bekezdés d) pontja képviselővel szemben nem alkalmazható. A polgármester azonban kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt jegyzőkönyvben rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) Az ülést vezetőnek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(7) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés vezetője az ülést határozott időre félbeszakíthatja, illetve bezárhatja.

28. § A képviselő-testületi ülésen elhangzó hozzászólások típusai:

29. § (1) Napirend előtti hozzászólásra az elnöktől, írásban bármelyik települési képviselő kérhet engedélyt.

(2) A települési képviselőnek meg kell jelölnie a napirend előtti hozzászólás tárgyát, várható időtartamát.

(3) A hozzászólás szövegét az ülés megnyitása előtt legalább egy órával át kell adni az elnöknek.

(4) Ha az elnök az engedély megadását megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(5) A napirend előtti hozzászólás időtartama legfeljebb 5 perc lehet.

(6) A hozzászólás tárgyában vitának és határozathozatalnak helye nincs.

30. § (1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik települési képviselő, bármikor két percre szót kérhet és javaslatot tehet. Ügyrendi kérdésnek minősül a jelen rendelet szabályainak betartásával kapcsolatos hozzászólás.

(2) Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

31. § (1) A napirendet a polgármester terjeszti elő. Az előterjesztést a beterjesztő szóban kiegészítheti, amely csak új információt tartalmazhat.

(2) A beterjesztőhöz a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.

(3) Kérdések lezárását követően a napirendhez a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők hozzászólhatnak. Az első hozzászólás joga a bizottságok képviselőit illeti meg, legfeljebb 5 perc időtartamban. Ezt követően a hozzászólásra az elnök adja meg a szót a jelentkezés sorrendjében. Egy hozzászólás ideje legfeljebb 5 perc, ismételt szókérés esetén 2 perc.

(4) Bármely hozzászóló a felszólalási idejének lejártakor kérheti annak adott idejű meghosszabbítását. Ez ügyben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) Időtúllépés esetén - a korábbi bekezdésekben foglaltakra figyelemmel - a levezető elnök a hozzászólót előbb figyelmezteti, majd ezt követően megvonja tőle a szót.

(6) A hozzászólások időbeni korlátozására, a vita lezárására bármely képviselő javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

32. § (1) A napirendek megtárgyalása után a képviselő az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben a polgármesterhez, jegyzőhöz, bizottságok elnökeihez, tanácsnokhoz interpellációt intézhet. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása kapcsán lehet előterjeszteni.

(2) Az interpellációt írásban, legkésőbb az ülést megelőző negyedik munkanapig a polgármesternél kell benyújtani, mely tartalmazza az interpelláló nevét, interpelláció tárgyát, a címzettet.

(3) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti, amely 5 percnél hosszabb időtartamú nem lehet.

(4) Az interpellációra a testületi ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - választ kell adni. Amennyiben az interpelláló képviselő nincs jelen az ülésen a válaszadásra a testület következő ülésén kerül sor.

(5) A válasz elhangzása után az interpelláló képviselőnek 2 perces viszontválaszra van joga, ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e.

(6) Ha a képviselő a választ nem fogadja el, annak elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(7) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadta el, annak vizsgálatával a tárgy szerint érintett bizottságot bízza meg, melynek eredményéről a bizottság a következő ülésen beszámol.

(8) A képviselő-testület az interpelláció tárgyában a bizottság jelentésének meghallgatását követően vita nélkül határoz.

(9) Amennyiben az interpellációra írásban adnak választ, annak másolatát meg kell küldeni minden képviselőnek és annak elfogadásáról a következő ülésen a testület a (6) – (8) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

33. § (1) A települési képviselő a képviselő-testületi ülés napirendjének megtárgyalása után – 2 perc időtartamban szóban vagy írásban – a polgármesterhez, jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez, tanácsnokhoz önkormányzati ügyben kérdést intézhet.

(2) Kérdés minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre stb. vonatkozó tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe és nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköreihez.

(3) A képviselőnek kérdés feltevési szándékát – a kérdés teljes írásos szövegének a polgármesterhez történő benyújtásával – kell jeleznie.

(4) A munkaterv szerinti soron következő ülés előtt 8 nappal benyújtott kérdésre a képviselő-testület ülésén a képviselő részére kötelező érdemi választ adni.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott időtartamon belül, de az ülés megkezdése előtt legalább egy órával benyújtott kérdésre az ülésen szóban, vagy legkésőbb 30 napon belül írásban kell választ adni. Az írásban adott válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

34. § (1) A települési képviselő a képviselő-testületi ülésen az ülés napirendjének megtárgyalása után bejelentéssel élhet intézkedést nem igénylő tény, körülmény testülettel történő megismertetése céljából.

(2) A képviselőnek bejelentési szándékát az ülés elnökének az ülés megkezdése előtt legalább egy órával jeleznie kell.

(3) A bejelentés maximális ideje 5 perc.

35. § (1) A képviselő-testület ülésén az a képviselő és tanácskozási joggal résztvevő tehet személyes megjegyzést, aki a vita során az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni. A személyes megjegyzést – legfeljebb 2 perces időtartamban – a vita lezárását megelőzően lehet megtenni.

(2) Személyes megjegyzést ugyanaz a személy – ugyanazon napirend kapcsán és ugyanabban a tárgyban – az ülésen csak egy alkalommal tehet.

36. § (1) Az elnök minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, de javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását is.

(2) Az önkormányzati rendelettervezetek tárgyalása – a képviselő-testület esetenkénti döntésétől függően – történhet paragrafusonként, fejezetenként, illetőleg az egész tervezetre kiterjedően.

(3) A hozzászólások lezárását követően az ülés elnöke az elhangzottak véleményezésére lehetőséget ad a napirend beterjesztője részére legfeljebb 3 perc időtartamban, majd a vitát lezárja.

(4) A vita lezárását követően az ülés elnöke összefoglalja az elhangzottakat.

(5) A rendelet-tervezetet, a határozati javaslatot a beterjesztő, a módosító javaslatot pedig a javaslattevő a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.

(6) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben törvényességi észrevételt kíván tenni.

(7) Az elnök a vita lezárása után elsőként elhangzásuk sorrendjében a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(8) A javaslat részekre is bontható, ebben az esetben részenként kell szavazni. A részekre bontást bárki javasolhatja, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(9) A rendelet és a határozat teljes szövegéről szavazni az elfogadott módosító javaslatoknak a rendelett-tervezet és a határozat szövegébe történt beillesztése után lehet.

(10) A szavazás eredményének megállapítása után az elnök kihirdeti a rendeletet, határozatot.

(11) A megtárgyalt és lezárt napirendi pontra csak különösen indokolt esetben lehet minősített többséggel, vita nélkül, nyílt szavazással hozott döntés alapján visszatérni.

37. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.

(2)

(3) A képviselők igenlő vagy ellenszavazattal, illetőleg tartózkodással vehetnek részt a szavazásban.

(4)

(5) Minősített többség szükséges - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezésein túlmenően - az alábbi ügyek eldöntéséhez:

38. § (1) Az elnök a napirendek tárgyalásának lezárását követően az előterjesztésben és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként szavazásra bocsátja.

(2) Szavazni személyesen kell.

(3) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt vagy titkos szavazással hozza. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(4) A név szerinti vagy titkos szavazásról – a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezésein túlmenően - a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

39. § (1) A nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával történik. A szavazatszámláló gép működésének leírását a 7. függelék tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület a szavazatszámláló gép alkalmazásának mellőzése esetén kézfeltartással szavaz.

(3) A nyílt szavazás eredményét az elnök állapítja meg. Megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd az ellenszavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát. Az ellenszavazat tényét név szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, ha azt az érintett képviselő kéri.

(4)

(5) Ha a nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával történt a szavazás eredményét rögzítő számítógépes lista hitelesített példányát a jegyzőkönyvhöz mellékelve meg kell őrizni.

40. § (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, megbízás és kitűntetés, cím adományozása ügyében – amennyiben több személyre (jelöltre) történik szavazás – lépcsőzetes szavazással dönt. A települési képviselők a javaslatban szereplő valamennyi személyre szavaznak, és az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb igen szavazatot kapott személy(ek) kiesnek. Nincs további forduló, illetőleg szavazás arra a legtöbb szavazatot kapott jelöltre, aki a szükséges többséget megkapta.

(2) Alternatív határozati javaslatokat, ide értve a pályázatokat is, külön-külön kell szavazásra bocsátani. A legkevesebb szavazatot kapó javaslatot a következő szavazási körben már nem kell szavazásra bocsátani. Az eljárást addig kell folytatni, amíg egy határozati javaslat marad.

41. § (1) Névszerinti szavazást a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak kivételével - bármely ügyben elrendelhet.

(2)

(3) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők felállva, "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.

(4) A névszerinti szavazás eredményét tartalmazó névjegyzéket -- az ülés elnöke és a jegyző aláírásával hitelesítve -- az eldöntött kérdésre utalással a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv első példányához kell csatolni.

42. § (1) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik.

(2) Titkos szavazásnál a szavazatszámlálással kapcsolatos feladatokat a Jogi és Ügyrendi Bizottság látja el.

(3) A szavazólap tartalmazza:

(4) A szavazás lezárását követően a bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(5) A jegyzőkönyv tartalmazza :

(6) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a bizottság tagjai aláírják.

(7) A bizottság elnöke a jegyzőkönyv ismertetésével tesz jelentést a szavazás eredményéről a képviselő-testületnek.

43. § A képviselő-testület döntése:

44. § (1) A rendelet alkotását (módosítását, hatályon kívül helyezését) kezdeményezheti

(2) A rendeletalkotásra vonatkozó kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A rendelet alkotására vonatkozó kezdeményezés képviselő-testület elé történő terjesztése előtt a jogalkotásról szóló törvény rendelkezései szerint előzetes hatásvizsgálatot kell végezni, melynek során a tervezett rendelet valamennyi jelentősnek ítélt hatását, következményeit meg kell vizsgálni.

(4) A lakosság széles körét érintő rendelet-tervezeteknél a beterjesztőnek gondoskodnia kell arról, hogy a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényben meghatározottak szerint a jogszabály tervezete megismerhető és véleményezhető legyen.

45. § (1) A rendeletalkotást kezdeményező előterjesztés rendelet-tervezetből és indokolásból áll. Az indokolásnak kell tartalmaznia azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait.

(2) A rendelet-tervezetet a Jogi és Ügyrendi, valamint a rendelet tárgya szerint illetékes bizottság/ok megvitatják.

(3)

(4) A képviselő-testület a szavazás során először a módosító javaslatokról – azok benyújtásának sorrendjében – szavaz, majd a rendelet egészéről dönt.

(5) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(6)

(7) A rendeletek nyilvántartásáról és folyamatos felülvizsgálatáról a jegyző gondoskodik.

(8) A jegyző figyelemmel kíséri a rendeletek hatályosulását és szükség szerint elvégzi a jogalkotásról szóló törvény rendelkezései szerinti utólagos hatásvizsgálatát, melynek során összeveti a szabályozás megalkotása idején várt hatásokat a tényleges hatásokkal.

(9) A jegyző a rendeletek hatályosulásáról két évente tájékoztatja a képviselő-testületet.

(10)

46. § (1) A rendeleteket külön-külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(2) A rendelet jelölése tartalmazza:

47. § (1) A rendelet kihirdetése a Hevesi Közös Önkormányzati Hivatal hirdető tábláján történő kifüggesztéssel történik. A kihirdetés napja a rendelet kifüggesztésének időpontja.

(2) A kihirdetett rendelet egy példányát meg kell küldeni a Városi Könyvtárnak, a rendelet tárgya szerint érintett állami és önkormányzati szervek, intézmények vezetőinek.

48. § (1) A képviselő-testület határozat fajtái:

(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásról való beszámolás idejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(3) Az elfogadott határozat szövegét az ülés vezetője kihirdeti.

49. § (1) A határozatokat a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és a meghozatal időpontjának megjelölésével kell ellátni.

(2) A határozat jelölése tartalmazza:

50. § (1) A normatív határozat kihirdetésére az önkormányzati rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő három napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(3) A határozat végrehajtásáról a végrehajtásért felelős személy a határozatban megjelölt hatgáridő lejártát követő munkaterv szerinti soron következő képviselő-testületi ülésen jelentést ad.

(4) A jelentéseket a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Bevezetőként utalni kell a határozat rendelkezésére. Be kell számolni a végrehajtás eredményéről, a szükséges mértékben módjáról is. Ha a végrehajtásnak akadálya volt, ismertetni kell, hogy azt miért nem lehetett elhárítani, továbbá javaslatot kell tenni a határozat módosítására vagy kiegészítésére.

(5) A jelentést a lejárt határidőtől számított 15 napon belül kell eljuttatni a jegyzőhöz.

51. § A képviselő-testület az ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, külön határozat meghozatala nélkül dönt:

52. § A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

53. § (1) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, mely alapján a jegyzőkönyvet a (3) bekezdésben meghatározott tartalommal kell elkészíteni. A hangfelvételek megőrzésére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

(2) A képviselő-testületi ülésről 3 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv eredeti példányát a jegyző kezeli, melyet évente beköttet. A jegyzőkönyv egy példányát a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével a Városi Könyvtár részére meg kell küldeni.

(3) A jegyzőkönyv a Magyarország helyi önkormányzhatairól szóló törvényben meghatározottakon kívül tartalmazza

(4) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel bármely képviselő indítványára dönthet arról, hogy valamely hozzászólás szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe. A szó szerinti jegyzőkönyv elkészítéséért a jegyző felel.

(5) A jegyzőkönyv melléklete:

54. § (1) A választópolgárok a nyilvános ülések jegyzőkönyveibe, előterjesztéseibe a Hevesi Közös Önkormányzati Hivatalban és a Városi Könyvtárban tekinthetnek be.

(2) A képviselő-testület nyílvános üléséről készült jegyzőkönyvet, a rendeleteket és határozatokat az aláírásukat követő 5 napon belül, legalább egy éves időtartamban a város honlapján közzé kell tenni.

(3)

55. § (1) A helyi önkormányzati képviselők jogait és kötelezettségei a mindenkor hatályos Magyarország önkormányzatairól szóló törvény és egyéb jogszabályok, továbbá a jogokra, kötelezettségekre valamint a jogállásra vonatkozóan e rendelet határozza meg.

(2) A képviselő-testület tagja Heves város egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit. Köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

(3) A település képviselő jogaira és kötelezettségeire a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

56. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén jelentheti be lemondását. A lemondást és a megbízatás megszűnésének időpontját az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

(2) A települési képviselő lemondhat a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával is, melyet a polgármesternek ad át vagy juttat el. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell.

(3) A lemondás nem vonható vissza.

(4) Az önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik a képviselő által meghatározott – a lemondást követő egy hónapon belüli – időpontban. Ennek hiányában a lemondás bejelentésének illetve az írásbeli nyilatkozat átvételének napján.

58. § (1) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a Jogi és Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra.

(2) A Jogi és Ügyrendi Bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

58/A. § (1) A polgármester a méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést a Jogi és Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra.

(2) A Jogi és Ügyrendi Bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb a méltatlanság megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt a méltatlanságról.

59. § (1) A vagyonnyilatkozatot a Jogi és Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(2) A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályait a szabályzat 4. számú melléklete tartalmazza.

60. § A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak járó tiszteletdíjról és juttatásról külön rendeletben rendelkezik.

61. § (1) Képviselőcsoport létrehozására – a testületben képviselettel rendelkező - minden párt, civil szervezet vagy képviselő jogosult. Kettő vagy több párt együttesen is létrehozhat képviselőcsoportot, de egy párt csak egy csoportnak lehet tagja.

(2) Képviselőcsoportot legalább három képviselő alakíthat. Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

(3) A képviselőcsoportok megalakulását, összetételében történt változásokat a polgármesternél kell bejelenteni.

(4) A képviselőcsoport megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a csoport vezetőjének nevét, valamint a képviselőcsoport tagjainak névsorát.

(5) A kilépett, vagy kizárt képviselőcsoport-tag 6 hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat, amely befogadja.

(6) Megszűnik a képviselőcsoport,

62. § (1) A képviselő-testület a képviselők közül egyes önkormányzati feladatkörök felügyeletének ellátására tanácsnokot választ.

(2)

(3) A tanácsnok feladatkörében:

(4)

(5) A tanácsnoki megbízás megszűnik:

(6) A képviselő testület minősített többséggel hozott határozatával a tanácsnoki megbízást - amennyiben a tanácsnok tevékenysége sérti az önkormányzat érdekeit, illetve az ellentétes a képviselő-testület döntéseivel, álláspontjával - visszavonhatja.

63. § (1) A bizottság elnökének és tagjainak személyére bármelyik képviselő és a polgármester tehetnek javaslatot.

(2) A bizottság elnökét és tagjait -- a polgármester írásbeli előterjesztése alapján -- a képviselő-testület választja meg legkésőbb az alakuló ülését követő első ülésén.

(3) Egy képviselő több bizottságnak is tagja lehet, de elnöke csak egynek.

(4) A bizottságok belső működésük szabályait a jogszabályok és a Szervezeti és Működési Szabályzat keretei között maguk határozzák meg. Az állandó bizottságoknak a belső működési szabályzatukat megválasztásuktól számított hat hónapon belül a képviselő-testületnek be kell mutatniuk.

(5) A bizottságok tagjainak száma legfeljebb 9 fő.

(6) A bizottságok feladatkörüknek megfelelően fejtik ki tevékenységüket.

(7) A bizottságból vissza kell hívni azt a tagot, aki a bizottság üléseiről egy naptári éven belül 3 alkalommal indok nélkül távol marad.

(8) A bizottság tagjainak jogállását a vonatkozó jogszabályok és e rendelet határozza meg.

64. § (1) Az önkormányzati feladatok eredményesebb ellátása érdekében, a testületi munka segítésére a képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

(2) A bizottságok összetételét a szabályzat 5. függelék tartalmazza.

(3) A bizottságok részletes feladatait és hatáskörét a szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza.

65. § (1) A képviselő-testület az általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület a megalakításakor határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízása, feladatának elvégzéséig, vagy a létrehozásakor meghatározott idő elteltéig tart. Az ideiglenes bizottság az általa végzett munkáról és annak eredményéről köteles a képviselő-testületnek írásban beszámolni.

(3) Összetételére és működésére egyebekben az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok irányadók.

66. § (1) Az önkormányzati feladatok eredményesebb ellátása érdekében, a testületi munka segítésére a képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

(3) A bizottság ülésére az írásos anyagok megküldésével egyidejűleg meg kell hívni a polgármestert, alpolgármestert és a jegyzőt, valamint a roma nemzetiséget érintő napirendekhez a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökét, valamint mindazokat, akiknek részvételét a bizottság elnöke, együttes ülés esetén az érintett bizottságok elnökei szükségesnek tartanak.

(4) A Jogi, Ügyrendi, Humánpolitikai és Nemzetiségi Bizottság valamennyi ülésére tanácskozási joggal állandó meghívott a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.

(5) A képviselőket értesíteni kell a bizottságok ülésének időpontjáról és napirendjéről.

(6) A bizottság köteles megtárgyalni és véleményt nyilvánítani a képviselő-testület, a polgármester által meghatározott kérdésekről, vagy – az általuk megjelölt – testület elé kerülő napirendekről. Indokolt esetben sürgősen is felvehet saját napirendjére előterjesztéseket.

(7) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság az indítványt a legközelebbi ülésen köteles napirendre tűzni, amelyre az indítványozó képviselőt meg kell hívni. Az indítványozó távollétében az indítványt megtárgyalni nem lehet.

(8) A bizottság, illetve az együttes ülést tartó bizottságok akkor határozatképesek, ha bizottságonként a tagok több mint fele jelen van. Határozatot egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozzák.

(9) A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A bizottság határozatainak jelölése:

(10) A jegyzőkönyv egy példányát az ülést követő 5 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek.

(11) A képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármelyik bizottság ülésén.

(12) A bizottság munkájába szakértőt is bevonhat.

(13) A bizottság tevékenységéről ciklusonként beszámol a képviselő-testületnek. A beszámolás időpontját a képviselőtestület munkatervében önálló napirendként kell meghatározni.

(14) A bizottságok ügyviteli feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el.

67. § (1) A bizottságok a polgármester vagy bármely bizottság elnökének kezdeményezésére együttes ülést tarthatnak.

(2) Az együttes ülés időpontjában, helyében és napirendjében az érintett bizottságok elnökei állapodnak meg.

(3) Az együttes ülés levezetőjét az elnökök egyhangú döntéssel jelölik ki maguk közül. Megegyezésük hiányában az ülést az idősebbik elnök vezeti le.

(4) Az ülés vezetésének rendje, a szavazás módja az egyes bizottságokra vonatkozó, jelen szabályzatban megfogalmazott eljárási rend alapján történik.

(5) Az együttes ülésen résztvevő bizottságok határozataikat külön szavazással hozzák meg.

68. § (1)

69. § (1) A polgármester megbizatását főállásban látja el.

(2) A polgármester jutalmának megállapítására a Jogi és Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.

(3)

70. § (1) A polgármester a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túlmenően az alábbi főbb feladatokat látja el:

(2) A polgármester részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

(3) A közös önkormányzati hivatal irányításával összefüggő feladatokat a Hevesi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(4) A polgármester minden páratlan hét szerdai napján, előzetes bejelentkezés alapján 8.00 – 12.00 óra között fogadónapot tart.

71. § (1) A képviselő-testület -- a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással -- a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére 2 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester – polgármester által meghatározott – feladatait a szabályzat 8. függeléke tartalmazza.

(3) Az alpolgármesterek páros és páratlan hetenként egymást váltva minden hét szerdai napján 14.00 – 17.00 óra között fogadónapot tartanak.

72. § (1) A jegyző a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló mindenkor hatályos törvény rendelkezései szerinti feladatokat látja el.

(2) A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő testület döntései határozzák meg.

(3) A közös önkormányzati hivatal jegyzőjét pályázat útján Heves Város Polgármestere és Tenk Község Polgármestere lakosságarányos döntésében nevezi ki határozatlan időre.

73. § (1) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, továbbá ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

(2) A jegyző javaslatára az aljegyzőt Heves Város Polgármestere és Tenk Község Polgármestere lakosságarányos döntésében határozatlan időre nevezi ki.

73/A. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatás esetén Heves Város Polgármestere és Tenk Község Polgármestere lakosságarányos döntésében a közös önkormányzati hivatalnak a törvény által előírt képesítési előírásoknak megfelelő köztisztviselőjét bízza meg határozott, a jegyzői, aljegyzői tisztség betöltéséig, de legfeljebb 6 hónapig terjedő időre a jegyzői, aljegyzői feladatok ellátásával.

74. § (1) Heves Város Önkormányzata Tenk Község Önkormányzatával közös önkormányzati hivatalt működtet.

(2) A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Hevesi Közös Önkormányzati Hivatal, a székhelye: 3360 Heves, Erzsébet tér 2. szám.

(3) A közös önkormányzati hivatal önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv, melynek működéséhez szükséges előirányzatokat, a működési és fenntartási költségeket az adott évi költségvetési rendelet határozza meg.

(4) A közös önkormányzati hivatalt a képviselő testület döntései szerint és saját hatáskörében Heves Város Polgármestere irányítja, az irányítási jogkörében tett intézkedéseiről folyamatosan tájékoztatja Tenk Község Polgármesterét.

75. § (1) A közös önkormányzati hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, közszolgálati ügykezelője, alkalmazottja tekintetében a munkáltatói jogokat önállóan gyakorolja, vezetői megbízáshoz, visszavonáshoz, jutalmazáshoz Heves Város Polgármesterének egyetértése szükséges. A közös önkormányzati hivatal Tenk községen belül fenntartott kirendeltségén foglalkoztatott köztisztviselő, közszolgálati ügykezelő kinevezésére, bérezésére, felmentésére és jutalmazására vonatkozó döntéshez Tenk Község Polgármesterének egyetértése szükséges. A képviselő-testület tagjai a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőjének, ügykezelőjének megbízott munkatársainak közvetlen utasítást nem adhatnak.

(2) A közös önkormányzati hivatalon belül a kiadmányozási jogot a jegyző gyakorolja. A jegyző a közös önkormányzati hivatalon belül kialakított szervezeti egységek vezetőinek, illetve a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői részére kiadmányozási jogot adhat.

(3)

(4) A közös önkormányzati hivatal a szervezeti és működési szabályzatában foglaltaknak megfelelően szakmailag előkészíti a bizottság, illetve a képviselő-testület döntéseit, a külön jogi szabályozásokban foglaltak szerinti tájékoztatási és ügyviteli közreműködési kötelezettségének a jegyző útján tesz eleget.

(5) A közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzatában foglaltakat figyelembe véve a belső működési szabályokat és a közös önkormányzati hivatalon belül kialakított egyes szervezeti egységek ügyrendjét a jegyző állapítja meg.

76. § (1) A képviselő-testület - feladatainak hatékonyabb, célszerűbb ellátása, valamint a város és környéke közös érdekeken és kölcsönös előnyökön alapuló együttműködése, térségi kapcsolatok erősítése céljából - más települési önkormányzattal társulhat.

(2) A társulással kapcsolatos megállapodást írásba kell foglalni, amelyet a polgármester és a jegyző készít elő, továbbá gondoskodnak annak végrehajtásáról.

(3) A társulás ellátja a társulási megállapodásban rá átruházott hatásköröket.

77. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és együttműködik a lakosság olyan önszerveződő közösségeivel (társulásaival), amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására törekednek.

(2) Az Önkormányzat a Roma Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, a Heves, Erzsébet tér 2. szám alatti önkormányzati ingatlanon (Városháza) belül a feladatellátáshoz szükséges tárgyi, technikai eszközökkel, ingyenesen biztosítja, havonta legalább 16 órában.

(3) A Nemzetiségi önkormányzat erre vonatkozó igénye esetén, a közcélú rendezvények – közmeghallgatás, lakossági fórum – megtartására alkalmas helyiséget az Önkormányzat a Nemzetiségi önkormányzat részére ingyenesen biztosítja.

(4) A Nemzetiségi önkormányzat egyéb rendezvényei megtartásához az Önkormányzattól, vagy annak intézményeitől, és az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságtól igényelt helyiségekre vonatkozóan az érintett szervezet vezetőjével kell az igénylésre, használatra vonatkozóan egyeztetni, illetve megállapodni.

(5) A Közös Önkormányzati Hivatal ellátja – a Szervezési és Humánpolitikai Iroda közreműködésével - a Roma Nemzetiségi Önkormányzat testületi üléseinek előkészítését, a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, az ülések jegyzőkönyveinek elkészítését és Kormányhivatalhoz történő továbbítását, valamint az ehhez kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat és egyéb működéssel kapcsolatos iratkezelési feladatokat. Az ezt meghaladó feladatok fedezetét és az egyéb működési költségeket a Nemzetiségi önkormányzat az állami támogatás és egyéb bevételeiből biztosítja.

(6) A Roma Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat a Közös Önkormányzati Hivatal – a Pénzügyi Iroda közreműködésével – látja el.

(7) A Nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein a jegyző vagy a jegyző által megbízott – vele azonos képesítési előírásoknak megfelelő – hivatali dolgozó az Önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz és jelzi amennyiben törvénysértést észlel.

(8) Az Önkormányzat és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat együttműködésének részletes szabályait az önkormányzatok között létrejött külön megállapodás tartalmazza.

78. § (1) A lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, valamint a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében lakossági fórumokat kell szervezni.

(2) A képviselő-testület lakossági fórum szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi közügyekben való részvételre az alábbiak szerint:

(3) Fontosabb lakossági fórumok:

(4) A lakossági fórumot kezdeményezheti:

(5) A város lakóinak naprakész informálását, a választópolgárokkal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a megyei napilapban való megjelentetése, a helyi újságban, a kábeltelevízióban, és a város honlapján történő rendszeres tájékoztatás.

79. § (1)

(2) A polgármester a gazdasági program elkészítéséhez az előkészítés során javaslatot kér a város polgáraitól, a képviselőktől, a bizottságoktól, a jegyzőtől, az önkormányzati intézmények vezetőitől, a városban jogszabály alapján működő civil szervezetektől.

(3) A gazdasági programot a polgármester állítja össze és terjeszti elő.

(4) A program időarányos teljesítését az önkormányzati ciklus 2. évében át kell tekinteni, és a végrehajtását értékelni kell.

80. § (1) A képviselő-testület költségvetését rendeletben állapítja meg. Megalkotására nézve a vonatkozó központi jogszabályok és az önkormányzat rendeletei az irányadóak.

(2) A képviselő-testület a költségvetést két fordulóban tárgyalja.

(3) Az első fordulóban a számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit, meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, a szükségletek kielégítésének sorrendjét, be kell mutatni a felmerült igényeket és ezek kielégítésnek alternatíváit, változatait, továbbá jelezni kell az egyes döntések hatásait.

(4) A második fordulóban a költségvetési törvény által előírt részletezésben a költségvetési rendelet-tervezetet tárgyalja a képviselő-testület. A tervezet több változatot is tartalmazhat.

81. § (1) A költségvetési évet követően a zárszámadást rendelettel állapítja meg a képviselő-testület.

(2)

82. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az őt megillető vagyoni értékű jogokból áll.

(2) A vagyonra vonatkozó részletes szabályokat a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

(3) A képviselő-testület a lakosságot évente egyszer tájékoztatja az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról.

83. § (1) A Hevesi Közös Önkormányzati Hivatal az önkormányzati intézmények (költségvetési szervek) gazdálkodásának ellenőrzését belső ellenőr útján látja el belső pénzügyi ellenőrzési szabályzatban meghatározottak szerint és gyakorisággal.

(2) A helyi önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a belső ellenőrzés útján biztosítja. Heves Város Önkormányzat Képviselő-testületének Hevesi Közös Önkormányzati Hivatala Belső kontrollrendszer szabályzatát a szabályzat 10. függeléke tartalmazza.

(3) A képviselő-testület évente megtárgyalja az önkormányzati költségvetési szerveknél tartott pénzügyi ellenőrzések tapasztalatait és meghatározza a további feladatokat.

(4) A Pénzügyi Bizottság szükség szerint, de legalább a teljes tevékenységéről szóló beszámoló keretében ad számot pénzügyi ellenőrző tevékenységéről és tesz javaslatot a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére.

(5) Az Állami Számvevőszék és más ellenőrzésre jogosult szerv vizsgálatáról készült jelentést - annak készítését, illetve megküldését követő első képviselő-testületi ülés alkalmával - a képviselő-testület elé kell terjeszteni.

84. § A képviselő-testület a helyi népszavazás rendjét külön rendeletben szabályozza.

88. § (1) Ez a rendelet 2011. április 4-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2007. (IV. 6.) önkormányzati rendelet, és az ezt módosító 23/2007. (IX. 21.) önkormányzati rendelet, a 28/2008. (XII. 5.) önkormányzati rendelet, a 15/2010. (VII. 9.) önkormányzati rendelet, a 19/2010. (VII. 9.) önkormányzati rendelet, a 23/2010. (XI. 11.) önkormányzati rendelet és a 24/2010. (XII. 3.) önkormányzati rendelet.