[Egységes szerkezetben a 16/2011. (VII.15.), a 24/2011. (IX.30.), a 28/2011. (XI.04.),
a 22/2012. (IV.23.), a 26/2012. (VI.18.), a 43/2012. (XII.21.), a 8/2013. (III. 25.), a 11/2013. (IV. 22.), a 18/2013. (VI. 24.) és a 31/2013. (XI. 25.) számú önkormányzati rendeletekkel]

Felsőzsolca Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (6), 9. § (2)-(3), 12. § (1), 16. § (1)-(2), 18. § (1), 22. § (1), (3), 91. § (1) bekezdésében és 31. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Felsőzsolca Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) jelképeiről (címer, zászló) a 13/1991. (X.26.) számú rendeletet, a helyi kitüntetésekről a 3/2000. (II.25.) számú rendeletet megalkotta.

A Képviselő-testület bélyegzője, pecsétje kör alakú, mindkettő az önkormányzat megnevezését tünteti fel, középen a Magyar Köztársaság és a város címerével.

A Képviselő-testület hivatalos lapja a Zsolcai Hírmondó.

I.

Általános rendelkezések

1. §    (1)     Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

                   Felsőzsolca Város Önkormányzat Képviselő-testülete

                   (a továbbiakban: Képviselő-testület)

          (2)     A Képviselő-testület székhelye: Felsőzsolca, Szent István utca 20. szám

          (3)     A Képviselő-testület működési területe: Felsőzsolca város közigazgatási területe.

          (4)[1]   

          (5)     A Képviselő-testület szervei:

1. polgármester,
2. Humánpolitikai Bizottság,
3. Pénzügyi Bizottság,
4. Ügyrendi Bizottság,
5. Felsőzsolcai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal),
6. jegyző.[2]

          (6)     A város hazai kapcsolatai:

1. Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége,
2. Kisvárosok Országos Szövetsége.[3]

          (7)     A város nemzetközi kapcsolatai:

1. Delcevo (Macedónia),
2. Gaziemir (Törökország),
3. Királyhelmec (Szlovákia),
4. Korláthelmec (Ukrajna),
5. Magyarkanizsa (Szerbia, Vajdaság),
6. Nyikómalomfalva (Románia, Erdély),
7. Olsztynek (Lengyelország),
8. Sajó-Rima Eurorégió Határon Átnyúló Együttműködés,
9. Visk (Ukrajna, Kárpátalja).[4]^{, [5]}

j)  Draganovo (Bulgária)[6]

II.

Önkormányzati feladatok és hatáskörök

1. A Képviselő-testület feladatai

2. §    (1)     Az önkormányzat főbb feladata: önállóan, szabadon, demokratikus módon széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

          (2)     A Képviselő-testület ellátja Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdésében, továbbá egyéb jogszabályokban nevesített feladat- és hatásköreit.[7]

          (3)     A Képviselő-testület az önként vállalt feladatok ellátása érdekében, a lakossági igények alapján – anyagi lehetőségeinek függvényében, - 4 éves gazdasági programjára alapozva - határozza meg, hogy mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el.

          (4)     Az önként vállalt feladatok ellátása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek során a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit tisztázni, szükséges.

          (5)     Az eljárást a Képviselő-testület Pénzügyi Bizottsága folytatja le.

                   Az önként vállalt feladatok ellátásához a Képviselő-testületnek az éves költségvetésében fedezetet kell biztosítania.

          (6)     Az önként vállalt feladatok az alábbiak:

1. központi orvosi ügyelethez való hozzájárulás,
2. egészségügyi szakellátás (fizikoterápia),
3. hozzájárulás az egyesületek házának fenntartásához,
4. 2013. január 1-jétől közös önkormányzati hivatal létrehozása Sajópálfala község Képviselő-testületével megállapodás alapján,
5. Felsőzsolcai Ipari Zóna Kft. üzemeltetése,
6. „ZSOLCA TV” Nonprofit Közhasznú Kft. üzemeltetése,
7. Sajóvölgye Energia Nonprofit Kft. üzemeltetése.[8]

          (7)     GAMESZ által végzett kiegészítő tevékenységek:

1. intézményi karbantartási feladatok ellátása
2. szállítási tevékenység ellátása
3. részben önálló intézmények gazdálkodással összefüggő feladatinak ellátása (együttműködési megállapodás alapján)
4. élelmezési tevékenység ellátása (intézményi, munkahelyi vendéglátás, szociális étkeztetésre kiterjedően).

2. A Képviselő-testület hatásköre

3. §    (1)     A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatók át a Mötv. 42. §-ában meghatározott feladatok.[9]

          (2)     A Képviselő-testületnek a Pénzügyi Bizottságra, a Humánpolitikai Bizottságra, az Ügyrendi Bizottságra és a polgármesterre ruházott hatásköreit a Felsőzsolca Város Önkormányzati Képviselő-testületének egyes rendeletei tartalmazzák.[10]

          (3)[11]

          (4)[12]

III.

A Képviselő-testület működése

1. A Képviselő-testület összehívása

4. §    (1)     A Képviselő-testület tagjainak száma: 9 fő.

          (2)     A Képviselő-testület tagjainak nevét és lakcímét az SZMSZ 1. függeléke tartalmazza.

          (3)     A Képviselő-testület július kivételével havonta egy alkalommal tart ülést.

                   Rendkívüli ülést tart:

                   a) [13] a Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben;[14]

                   b)[15]

                   c)    a helyi nemzetiségi önkormányzatok kezdeményezésére, a nemzetiségeket érintő ügyekben;[16]

                   d)    ha haladéktalanul dönteni kell a hatáskörébe tartozó ügyben, ez esetben a polgármesternek az ülés megkezdése előtt az összehívás indokát elő kell terjeszteni.

          (4) [17]^{, [18]}

2. Az ülések tervezése, előkészítése

 5. §   (1)     A polgármester az alakuló ülésen programot terjeszt a Képviselő-testület elé - a testület megbízatásának időtartamára -, amely a területfejlesztési, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, a feladatokat tartalmazza.

          (2)     A Képviselő-testület éves munkaterv alapján ülésezik.

                   A munkaterv tartalmazza:

                   a)    a testületi ülések tervezett időpontját;

                   b)    napirendjét;

                   c)    napirendi pontok előadóinak nevét;

                   d)    azokat a napirendeket, melyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani;

                   e)    azokat a témákat, amelyeket valamely bizottság nyújt be, és amelyekhez bizottsági állásfoglalás szükséges;

                   f)    évfordulók, megemlékezések, rendezvények időpontját, egyéb szervezési feladatokat.

          (3)     Testületi ülésen tanácskozási joggal vesznek részt:

                   a)    a képviselők;

                   b)    a jegyző;

                   c)    az aljegyző;

                   d)[19] a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei;

                   e)    az állandó meghívottak.

          (4)     A testület állandó meghívottjai:

                   a)    önkormányzati intézmények vezetői;

                   b)[20] a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei;

                   c)[21]  a Hivatal osztályvezetői,[22]

                   d)    közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedések esetén a reprezentatív szakszervezetek képviselői.

                   e)[23]^{, [24]}

          (5)     A Képviselő-testület ülésére eseti jelleggel meghívót kapnak azon önszerveződő közösségek, civil szervezetek képviselői, pedagógusok, orvosok stb., akiknek feladatköréhez valamely napirendi pont kapcsolódik.

          (6)     A meghívót és az írásos előterjesztéseket a képviselők részére úgy kell kézbesíteni, hogy azt a meghívottak legalább 5, rendkívüli ülés esetén lehetőleg 1 nappal az ülés napja előtt megkapják.

          (7)     A meghívónak tartalmazni kell:

                   a)    az ülés helyét és kezdési időpontját;

                   b)    a javasolt napirendeket, zárt ülésre utalást;               

                   c)    a napirendek előterjesztőit;

                   d)    ülésszak esetén annak várható időtartamát;

                   e)    a polgármester aláírását.

          (8)     Rendkívüli testületi ülést halaszthatatlanul sürgős esetben rövid úton (telefonon vagy testületi ülésen szóban) akár aznapra is össze lehet hívni. 

          (9)  A (8) bekezdésben meghatározott esetben meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának okát és tartalmát. Az előterjesztés szóban történik, vagy a helyszínen írásban kerül kiosztásra.[25]

3. Az előterjesztés

6. §    (1)     Az előterjesztések írásban, a polgármester előzetes engedélyével kivételesen szóban történhetnek.

                   A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

          (2)     Kizárólag írásban nyújthatók be az alábbi előterjesztések:

1.          intézményalapítás, - átszervezés, - megszüntetés,
2.          helyi népszavazás

          (3)     A testületi ülésre előterjesztést tehet:

                   a)    a polgármester;

                   b)    a képviselők;

                   c)    a Képviselő-testület bizottságai;

                   d)    a jegyző;

                   e)    mindazok, akiket a Képviselő-testület előterjesztés elkészítésére kötelez.

          (4)     Előterjesztésnek minősül:

                   a) határozat és rendelettervezet

                   b) tájékoztatás,

                   c)[26] beszámoló.

                   Az éves munkatervekben ennek megfelelően kell az előterjesztéseket nevesíteni.

          (5)     Az írásbeli előterjesztéseket a jegyzőnek kell leadni, legalább az ülést megelőző 20 nappal. Ha az előterjesztés formai vagy tartalmi okból nem megfelelő, az előterjesztőt 3 munkanapon belül fel kell hívni a hiányok pótlására.[27]

          (6)     Az előterjesztés főbb elemei:

                   Az első részben

              a)[28]  Felsőzsolca Város Önkormányzat Képviselő-testülete, alatta az előterjesztés adatait tartalmazó táblázat, amelynek formai követelményeit a polgármester, a Képviselő-testület bizottsága és a jegyző által benyújtott előterjesztés vonatkozásában az 1. melléklet, egyéb előterjesztő esetében a 2. melléklet tartalmazza;[29]

              b)    az előzmények ismertetése, utalás a korábbi döntésekre, a vonatkozó jogszabályok idézése;[30]

              c)    az előkészítésben résztvevők megnevezése, véleménye;

              d)    az előkészítés során felmerült kisebbség véleményének bemutatása (ha azt a kisebbségben maradt fél kéri).

                     A második részben

              e)    határozati javaslat, amely egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll;

              f)    a döntésre előterjesztett esetleges alternatív javaslatok egymástól jól elkülönülő megfogalmazása;

              g)    a meghozandó döntések indokainak bemutatása, előnyei, hátrányai;

              h)    a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezése;

              i)     a végrehajtási határidő megjelölése.

          (7)     Egyszerűbb ügyekben az előterjesztés írásbeli megfogalmazása elhagyható, elegendő egy jól megszerkesztett és világosan megfogalmazott határozati javaslat.

          (8)     A kiküldött előterjesztésekkel kapcsolatban a hatáskörrel rendelkező bizottságok és bármelyik képviselő módosító indítványt nyújthat be az ülés kezdete előtt legalább 2 nappal a jegyzőnek, vagy a polgármesternek.

4. A Képviselő-testület ülése, szabályai

7. §    (1)     A Képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester hívja össze. Mindkettőjük akadályoztatása esetén az ülés összehívásáról a Pénzügyi Bizottság elnöke gondoskodik.

         (2)[31]   A Képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülés nyilvánossága az állampolgároknak a részvétel lehetőségét jelenti, ezért az ülés időpontját és helyét a javasolt napirend feltüntetésével az állampolgárok számára a Zsolca TV képújsága útján, továbbá Felsőzsolca Város honlapján a www.felsozsolca.hu weboldalon (a továbbiakban: honlap) közzé kell tenni .[32]

          (3)[33]   A testületi ülésre kiküldött tárgyalandó anyagot – zárt ülés anyagának kivételével – az érdeklődők Felsőzsolca Város honlapján (www.felsozsolca.hu) és a Hivatalban ügyfélfogadási időben megtekinthetik.[34]

          (4)     Zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást csak a polgármester, vagy az ülést levezető elnök adhat. A tájékoztatás nem sértheti meg azokat az érdekeket és jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.

          (4a)   Ha a képviselő a zárt ülés előterjesztésének tartalmáról vagy a zárt ülésen elhangzottakról bizonyítottan tájékoztatást, felvilágosítást ad, a Képviselő-testület egyévi tiszteletdíját bármely képviselő javaslatára megvonhatja.[35]

          (5)     A Képviselő-testület normatív határozatát nyilvánosan kell kihirdetni.

          (6)     A zárt ülésre vonatkozó előterjesztést külön borítékban kell kiküldeni.

5. A Képviselő-testület tanácskozási rendje

8. §    (1)     A Képviselő-testület ülését a polgármester vagy az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a korelnök vezeti. Az ülés megnyitásakor a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet, kijelöli a jegyzőkönyv hitelesítőket. Határozatképtelenség esetén az ülést elnapolja és gondoskodik annak 15 napon belüli újbóli összehívásáról.[36]

          (2)     A polgármester

                   a)    javaslatot tesz az ülés napirendjére;

                   b)    tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről;

                   c)    közli a települési képviselők által előzetesen írásban benyújtott kérdések, interpellációk tárgyát;

                   d)    ismerteti az ülést megelőző napon írásban benyújtott sürgősségi indítványt.

          (3)     Sürgősségi indítványt a polgármester, bizottság elnöke vagy a képviselők ¼-e terjeszthet elő.

                   Ha a polgármester, vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali megtárgyalást, a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani.

                   Ha a Képviselő-testület nem támogatja a sürgősséget, úgy az ügyet egyszerű napirendi javaslatként kell tárgyalni, s a napirendek sorrendjének meghatározásakor kell eldönteni, hogy az indítvány hányadikként tárgyalandó. A napirendek sorrendjéről a Képviselő-testület határoz.

          (4)     Az előterjesztés tárgyalása előtt az előadó az előterjesztését szóban kiegészítheti. Az előterjesztés előadójához a testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni. A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

          (5)     Az ülésen megjelent állampolgároknak – kérésükre – indokolt esetben a polgármester hozzászólási jogot biztosíthat.[37]

          (6)     A hozzászólások időtartamának korlátozására, valamint a vita lezárására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

          (7)     Módosító javaslatként terjeszthető elő, ami részleteiben eltér az eredeti javaslattól. Sorrendben először a módosító, majd az eredeti javaslat kerül szavazásra. Több módosító javaslat esetén az utolsóként elhangzott javaslatot kell szavazásra feltenni. Új indítványként kerül előterjesztésre, ami az eredeti javaslattól egészében eltér.[38]

9. §    (1)     A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.

                   Ennek érdekében a polgármester

                   a)    figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától;

                   b)    figyelmezteti a hozzászólót, ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő módon fogalmaz;

                   c)    kiutasítja az ülésteremből azt a rendbontót - kivétel ez alól a képviselő
-, aki figyelmeztetést követően sem hagy fel az ülés rendjét zavaró magatartással;

                   d) 18 év alatti személy a polgármester külön engedélyével vehet részt a képviselő-testületi ülésen;

                   e)  berekeszti az ülést, ha a rend fenntartása más módon nem biztosítható.[39]

          (2)     Az ülés teljes ideje alatt azt zavaró eszközök használata (pl. mobiltelefon) tilos.

6. Határozathozatal

10. §  (1)[40]   A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó ügyekben a Mötv. 47. §-ának figyelembe vételével határozatot hoz.[41]

          (2)     A Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyek eldöntéséhez szükséges minősített többség a megválasztott képviselők több mint felének, azaz 5 főnek a támogató szavazatát jelenti.[42]

          (3)     A Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt az adminisztratív jellegű ügyekben (pl. napirend elfogadása, ügyrendi kérdések, képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszok, név szerinti szavazás elrendelése).

          (4)     A Képviselő-testület határozatait a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII.31.) KIM rendelet szerint kell megjelölni.[43]

          (5)     A határozatok tárgy szerinti és határidős nyilvántartásáért a jegyző felelős.

          (6)     A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően azonnal, de legkésőbb 10 napon belül kell megküldeni a végrehajtásért felelős személynek.

11. §  (1)     A határozathozatal szavazással történik, általában kézfelemeléssel.

          (2)     A Képviselő-testület a képviselő javaslatára név szerinti szavazást rendelhet el, a kezdeményezésről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

          (3)     Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők névsorát, s a képviselők „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavazhatnak.

          (4)     A Képviselő-testület szavazatának összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételni.

          (5)     A települési képviselő az ülés megkezdése előtt az ülést levezető elnöknek köteles bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalban.

          (6)     Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a Képviselő-testület a tudomására jutást követő munkaterv szerinti ülésén a döntést felülvizsgálja. A bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselő tárgyhavi tiszteletdíját a Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára megvonhatja.[44]

12. §  (1) [45]  A Képviselő-testület indítvány alapján, esetenként dönt a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben a titkos szavazás elrendeléséről.[46]

          (2)     A titkos szavazás lefolytatásánál a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény szavazásra vonatkozó szabályai az irányadók (szavazófülkében, szavazólappal, urna igénybevételével stb.).

7. Kérdés, interpelláció

13. §  (1)     A képviselő a feladatkörébe tartozó minden ügyben – felvilágosítás kérése céljából – kérdést terjeszthet elő szóban és írásban.[47]

          (2)     A szóban elmondott kérdés maximális időtartama 3 perc.

                   Mind a szóban, mind az írásban előadott kérdésre a megkérdezett köteles választ adni a képviselő-testületi ülésen azonnal, vagy ha ez nem lehetséges, írásban 15 napon belül. A kérdésre írásban adott választ a következő munkaterv szerinti ülésen fel kell olvasni.

                   A kérdésre adott válasz maximális időtartama 5 perc.

                   A kérdésre adott válasz elfogadásáról a Képviselő-testület csak akkor határoz - vita nélkül -, ha a kérdező a választ nem fogadja el. [Mód. a 28/2011. (XI.04.)]

          (3)     A képviselő a feladatkörébe tartozó minden ügyben – magyarázat kérése céljából – interpellációt intézethez:[48]

1.          a polgármesterhez;
2.          az alpolgármesterekhez;
3.          a Képviselő-testület bizottságainak elnökeihez;
4.          a jegyzőhöz;
5.          intézményvezetőkhöz.

          (4)          Az interpellációra adott válasz maximális időtartama 10 perc.[49]

1. Az interpellációra a képviselő-testületi ülésen akkor kell azonnal szóban választ adni, ha azt a képviselő az ülést megelőző 11 nappal benyújtotta. Ebben az esetben az interpellációt az előterjesztésekkel együtt minden képviselőnek meg kell küldeni.[50]
2. Amennyiben a képviselő az a) pontban megjelölt határidőn túl nyújtja be az interpellációt, azt a következő munkaterv szerinti ülésen tárgyalja a Képviselő-testület.[51]
3. Amennyiben az interpelláció benyújtására a képviselő-testületi ülésen kerül sor, azt a képviselőnek szóban is ismertetnie kell. A választ 15 napon belül írásban kell megküldeni az interpellálónak, és a következő munkaterv szerinti ülésen fel kell olvasni.[52]

          (5)[53]

          (6)     Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, - majd vita nélkül - a Képviselő-testület dönt.

          (7)     Az interpelláció tárgyában a Képviselő-testület részletes vizsgálatot is elrendelhet, melyet a polgármester köteles lefolytatni, indokolt esetben bizottság létrehozásával, melyben az interpelláló köteles részt venni.

          (8)     A képviselő kezdeményezheti az önkormányzat hatáskörébe tartozó ügy végrehajtásával kapcsolatos vizsgálat elrendelését. A polgármesterhez, vagy valamelyik bizottság elnökéhez benyújtott javaslat alapján a Képviselő-testület a soron következő ülésen dönthet a legalább háromtagú vizsgáló bizottság felállításáról.[54]

           (9)    A vizsgálatot kezdeményező képviselőnek a javaslatban meg kell határoznia:

1.          a vizsgálat konkrét tárgyát,
2.          a vizsgálat elrendelését alátámasztó konkrét indokokat, esetleg írásos lakossági bejelentéseket,
3.          a vizsgálat során szükséges dokumentumokat, iratokat,
4.          a vizsgálatba bevonni kívánt képviselőket, külső szakértőket,
5.          a vizsgálat várható befejezésének időpontját.[55]

          (10)   A képviselő vizsgálatot csak olyan ügyben kezdeményezhet, amely nem tartozik más szerv hatáskörébe, továbbá az ügyben korábban nem történt még hatósági vagy bizottsági vizsgálat.[56]

          (10a) A vizsgálóbizottság első ülését a polgármester hívja össze a megalakításától számított 15 napon belül.[57]

          (11)   A vizsgálatot végző bizottság első ülésén a tagjai sorából elnököt választ, aki nem lehet a vizsgálatot kezdeményező képviselő. A bizottság a működésére vonatkozó további szabályokat maga állapítja meg.[58]

          (12)   A vizsgáló bizottság a Képviselő-testület által létrejöttekor meghatározott időpontban köteles beszámolni a vizsgálat eredményéről, illetve kezdeményezni a vizsgálat befejező időpontjának meghosszabbítását és ezt követően beszámolni a lefolytatott vizsgálatról, a szükséges intézkedésekről.

8. A jegyzőkönyv

14. §  (1)[59]

          (2)     A jegyzőkönyvet 15 napon belül meg kell küldeni a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalnak papír alapon és elektronikusan.[60]^{, [61]}

          (3)     A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

                   a)    az ülés helyét;

                   b)    a megjelent képviselők, külön a távolmaradásukat bejelentők, a távolmaradásukat be nem jelentők és meghívottak nevét, a megjelenés, távozás időpontját;

                   c)    az érdeklődők számát;

                   d)    a tárgyalt napirendi pontokat;

                   e)    a testületi ülésen elhangzott hozzászólások lényegét, külön kérésre szó szerint;

                   f)    a szavazás eredményét előterjesztésenként;

                   g)    a hozott határozatok tartalmát, a végrehajtásért felelős nevét és a végrehajtás határidejét;

                   h)    a polgármester, a jegyző és a jegyzőkönyv hitelesítők aláírását.

          (4)     A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletei:

                   a)    meghívó;

                   b)    az írásos előterjesztések;

                   c)    a képviselők kérésére az írásban is benyújtott képviselői hozzászólás;

                   d)    jelenléti ív.

          (5)     A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet mellékleteivel együtt az állampolgárok részére hozzáférhetővé kell tenni. A testületi dokumentumok megtekintésének lehetőségét a jegyző biztosítja, gondoskodik azok évenkénti bekötéséről.

          (6)     A jegyzőkönyvet évenként egy számon kell iktatni és folyamatosan növekvő alszámokkal kell ellátni. A zárt ülés jegyzőkönyvét külön iktatóban kell „szolgálati használatra” minősítéssel iktatni.

9. Lakossági fórum, közmeghallgatás

15. §  (1)     A jelentősebb testületi döntések, helyzetértékelések előtt az önkormányzat választott képviselői és bizottságai lakossági fórumot szervezhetnek.
A lakossági fórumok a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

          (2)     A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatáson lehetővé teszi az állampolgároknak, a társadalmi szervezeteknek, hogy közvetlenül terjesszék elő közérdekű javaslataikat, kérdéseiket, valamint közérdekű kezdeményezéseiket. A lakosság meghatározó körét vagy egészét érintő testületi döntések meghozatala előtt egy hónappal a Képviselő-testület közmeghallgatást tart.

          (3)     A testület a döntés előtt közmeghallgatást tarthat:

                   a)    az éves költségvetés, zárszámadás;

                   b)    helyi életviszonyokat szabályozó rendelet;

                   c)    nagyobb fejlesztés, beruházás;

                   d)    jelentősebb ingatlaneladás esetén;

                   e)    egyéb esetekben akkor, amikor azt a szavazásra jogosult állampolgárok 10%-a kéri, vagy a képviselők ¼-e azt indítványozza.

          (4)     A közmeghallgatás kiírására a testületi ülés összehívásával kapcsolatos szabályok az irányadók.

          (5)     A közmeghallgatást más helyen is lehet tartani.

          (6)     Kihelyezett képviselő-testületi ülést is lehet tartani.

10. A képviselők főbb jogai és kötelezettségei

16. § (1)[62]

          (2)     A képviselők főbb kötelezettségei:

                   a)    tevékenyen részt vesz a Képviselő-testület munkájában;

                   b)    olyan magatartást tanúsít, mely méltóvá teszi a választók bizalmára;

                   c)    részt vesz a különböző vizsgálatokban;[63]

                   d)    a tudomására jutott (állami, szolgálati, üzleti és magán) titok megőrzi.
A titoktartási kötelezettsége a megbízatása után is fennáll.

          (3)     A képviselő írásban vagy szóban köteles előre a polgármesternek vagy a bizottság elnökének bejelenteni, ha a Képviselő-testület, a bizottság ülésén nem tud megjelenni, vagy valamely megbízatásában akadályoztatva van.

          (4)     Igazolt távollétnek kell tekinteni, ha

                   a) távollétét előre bejelenti, vagy

                   b) utólag igazolja.

          (4a)[64]^{, [65]}

          (5)     A képviselő munka minőségének és hatékonyságának növeléséhez a Városháza emeleti tárgyalóterme képviselői iroda funkciót is betölt.[66]

III.

Az önkormányzat rendeletalkotása

17. §  (1)     Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

                   a)    a Képviselő-testület tagjai;

                   b)    a Képviselő-testület bizottságai elnökeik útján;

                   c)    a polgármester;

                   d)    a jegyző,

                   e)[67]  a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei,

                   f)    a civil szervezetek képviselője.

          (2)     A rendeletalkotásra irányuló indítványt a polgármesterhez kell előterjeszteni, aki tájékoztatja a testületet a rendelet kezdeményezéséről.

          (3)     A Képviselő-testület állást foglal a rendeletalkotás szükségességéről és annak módjáról. Meghatározza az előkészítés menetét, megbízhatja valamely bizottságot az előkészítéssel, vagy erre ideiglenes bizottságot hoz létre. Indokolt esetben szakértőket kér fel.

          (4)     A rendelettervezethez indokolást kell csatolni, amely tartalmazza azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá a hatásvizsgálati lapon ismertetni kell a jogi szabályozás várható hatásait.[68]

          (5)     A (6) bekezdésben foglalt kivétellel az önkormányzati rendelet tervezetét társadalmi egyeztetésre kell bocsátani. A rendelettervezetet a honlapon kell közzétenni úgy, hogy elegendő idő, 5 nap álljon rendelkezésre annak érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez.[69]

          (6)     Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

1.          a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról,
2.          a helyi adókról, a helyi adók végrehajtásáról,
3.          a fizetési kötelezettségekről,
4.          az önkormányzat, az önkormányzat szervei, intézményei, gazdasági társaságai szervezeti működési szabályairól és eljárási rendjeiről,
5.          a települési képviselők, bizottságok tagjai tiszteletdíjáról,
6.          a közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban állók munkavégzésének és juttatásainak szabályairól szóló önkormányzati rendelet tervezetét, és[70]
7.          a rendelettervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.[71]

          (7)     Az önkormányzati rendelet tervezetéhez a honlapon megadott elektronikus levélcímen bárki véleményt nyilváníthat legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző szerdán 12.00 óráig.[72]

          (8)     Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely a közerkölcsöt vagy másnak a jó hírnevét sérti, a becsület csorbítására alkalmas kifejezést tartalmaz, nem kapcsolódik a rendelettervezet tárgyához, vagy név nélkül érkezett. A figyelembe nem vehető véleményeket a beérkezésüket követően törölni kell.[73]

          (9)     A beérkezett és figyelembe vehető vélemények, továbbá a véleményező nevének és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított 1 évig történik. Az adatkezelés magában foglalja az adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is.[74]

          (10)   A beérkezett és figyelembe vehető véleményeket az előterjesztő ismerteti a Képviselő-testülettel, és javaslatot tehet a vélemények rendelettervezetbe történő beépítésére. A javaslat elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.[75]

          (11)   A rendelet hiteles szövegének megszerkesztése a jegyző feladata.[76]

18. §  (1)[77]   A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján. A kihirdetés napja a kifüggesztés napja, amelyet a rendeletre kihirdetési záradék formájában rá kell vezetni.[78]^,[79]

          (2)     A Képviselő-testület rendeleteit a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII.31.) KIM rendelet szerint kell megjelölni.[80]

          (3)[81]   A hatályos rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet, amely             tartalmazza:

a)    a rendelet számát;

b)    tárgyát;

c)    a rendelet hatálybalépésének időpontját;

d)    a módosító rendelet megjelölését.[82]

          (4)[83]  

19. §  A jegyző köteles gondoskodni a rendeletek hatályosulásának figyelemmel kíséréséről, jogszabályi változás esetén köteles kezdeményezni módosítását és hatályon kívül helyezését.

IV.

A Képviselő-testület bizottságai

1. A bizottságok feladatai

20. §    (1)        A Képviselő-testület Pénzügyi Bizottságot, Humánpolitikai Bizottságot és Ügyrendi Bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hoz létre. A bizottság véleményezi a feladatkörébe tartozó előterjesztést, amelyre vonatkozóan

                   a)    módosító javaslatot tehet,

                   b)    nem kellő előkészítettségre hivatkozva javasolhatja a kiegészítést,

                   c)    javasolhatja, hogy az előterjesztést a Képviselő-testület vegye le a napirendjéről.

                   A bizottságnak a döntést indokolnia kell.[84]

(2)[85]   A Pénzügyi Bizottság 3 fő képviselő-testületi és 2 fő nem képviselő-testületi tagból áll.[86]^{, [87]}

(3)     A Pénzügyi Bizottság feladatai:

1.          Folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi a pénzügyi feladatok és a gazdálkodás végrehajtását, a számviteli szabályok betartását és azt, hogy azok a Képviselő-testület határozatainak megfelelően történnek-e.
2.          Figyelemmel kíséri az önkormányzati vagyon hasznosítását, gyarapítása érdekében tett intézkedéseket.
3.          Előzetesen véleményezi az önkormányzat költségvetését, évközi módosítását, a nem tervezett jelentősebb kérdéseket, a gazdálkodásról szóló beszámolókat.
4.          Munkájáról rendszeresen beszámol a Képviselő-testületnek.
5.          Állást foglal és minősíti a feladatkörét érintő testületi előterjesztéseket.[88]
6.          Vizsgálati megállapításait a Képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a Képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.
7. [89]
8.          Javaslatot tesz a számlavezető pénzintézet kiválasztására,
9. [90]      
10. [91]      
11. [92]      
12. [93]      
13.          Az éves költségvetés benyújtásával egyidejűleg javaslatot tesz a polgármester éves bérfejlesztésére, az alpolgármester és a képviselők tiszteletdíjára.
14. [94]      
15. [95]
16. [96]      
17. [97]         

(4)[98]   A Humánpolitikai Bizottság 3 fő képviselő-testületi és 2 fő nem képviselő-testületi tagból áll.[99]^{, [100]}

(5)     A Humánpolitikai Bizottság feladatai:

1.          Közreműködik a város egészségügyi intézményeinek fejlesztésével összefüggő tervek kidolgozásában, véleményezi azokat, végrehajtásukat ellenőrzi.
2.          Közreműködik az egészségügyi felvilágosító munkában, a város tisztaságának megteremtésében és megóvásában, valamint a káros szenvedélyek elleni küzdelemben.
3.          Ellátja a szociálpolitikai intézkedések során véleményező és ellenőrző szerepét. Segíti a roma lakosság életkörülményeinek javítását.[101]
4.          Átruházott hatáskörben szociális hatósági feladatokat lát el.
5.          Javaslatot készít a város oktatási, művelődési és sport terveihez.
6.          Véleményezi a bizottság feladatkörébe tartozó intézmények munkatervét, költségvetését.
7.          Előzetesen véleményezi a feladatkörébe tartozó vezetői pályázatok kiírását és kinevezését.
8.          Állást foglal és minősíti a feladatkörét érintő testületi előterjesztéseket.
9.          Véleményezi a bizottság feladatkörébe tartozó intézményvezetők béremelését, kitüntetését, jutalmazását és az intézmények dolgozóinak szolgálati lakáshoz juttatását.
10.          Javaslatot tesz közterületek elnevezésére, emlékmű állítására, áthelyezésére, lebontására.
11.          Javaslatot tesz művészi alkotások közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen történő elhelyezésére.
12.          Kiírja a művelődés, oktatás és sportolás céljára az éves költségvetésben elkülönített támogatási alap felhasználására vonatkozó pályázatokat, valamint javaslatot tesz a Képviselő-testület felé a támogatási alap felosztására.

          (6)[102] Az Ügyrendi Bizottság 2 fő képviselő-testületi és 1 fő nem képviselő-testületi tagból áll.[103]^{, [104], [105]}

          (7)[106] Az Ügyrendi Bizottság feladatai:

1.          Ellátja a titkos szavazással kapcsolatos teendőket.
2.          Kidolgozza a Szervezeti és Működési Szabályzatot, folyamatosan figyelemmel kíséri annak hatályosulását, javaslatot tesz új szabályzat kidolgozására, módosítására.
3.          Figyelemmel kíséri a Képviselő-testület és szervei szabályszerű működését.
4.          A közigazgatási munka egyszerűsítését kezdeményezi (hatósági, szervezési).
5.          Előzetesen megtárgyalja és véleményezi a rendelettervezeteket.
6.          Kivizsgálja az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos kezdeményezést.
7.          Nyilvántartja és ellenőrzi az önkormányzati képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatait.
8.          Javaslatot tesz a polgármester jutalmazására.
9. [107]

2. A bizottság működése, munkaterve

21. §  (1)     A bizottság éves munkaterv alapján működik.

                   A munkaterv tartalmazza:

                   a)    a bizottsági ülés időpontját és napirendjét;

                   b)    az ellenőrzések, vizsgálatok tárgyát;

                   c)    azokat a feladatokat, amelyekkel a Képviselő-testület megbízza a bizottságot.

          (2)     A munkaterv előkészítéséről a Képviselő-testület munkatervének elfogadását követő 30 napon belül a bizottság elnöke gondoskodik.[108]

          (3)     A bizottság az elnök helyettesítésére elnökhelyettest választhat.

3. A bizottság összehívása, tanácskozási rendje

22. §  (1)     A bizottsági ülések összehívása, vezetése az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes feladata.

          (2)     A bizottságot össze kell hívni a Képviselő-testület, a polgármester és a bizottsági tagok egyharmadának indítványára.

          (3)     A bizottság szükség szerint, vagy legalább évenként 6 alkalommal ülésezik.

          (4)     A bizottság határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Döntéseit szótöbbséggel hozza.[109]

          (5)     A bizottság különös szakképzettséget igénylő kérdések eldöntésére szakértőként nem bizottsági tagokat is bevonhat.

          (6)     Zárt ülésre a képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

          (7)[110]

          (8)     A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet 15 napon belül a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalnak meg kell küldeni.[111]

          (9)     A bizottság önkormányzati hatósági jogkörben hozott egyedi döntésre vonatkozó határozatát – mely tartalmazza az ülés időpontját is – a bizottság elnöke írja alá.

          (10)   A bizottság működésére további szabályokat is megállapíthat.

          (11)   Az ideiglenes bizottság működésére e rendelet szabályait kell alkalmazni.

          (12)   Az állandó jelleggel megválasztott bizottságok tagjainak nevét, lakcímét
a 2. függelék tartalmazza.

V.

Polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző

1. A polgármester feladatai

24. §  (1)     A polgármester – akár határozatban megjelölt felelősként, akár közvetetten – felelős a feladatkörét érintő képviselő-testületi határozatok végrehajtásáért.

          (2)     Gondoskodik az összetett, vagy több felelős közreműködését igénylő határozatok végrehajtásáról, tervszerű ütemezéséről, megszervezi a bizottságok munkáját a végrehajtás ellenőrzésében.

          (3)     A határozat végrehajtásáért felelős a megjelölt határidő lejárta után 5 napon belül köteles írásban jelentést tenni a polgármesternek a végrehajtásról. A polgármester a határozat végrehajtásáról írásban jelentést tesz a Képviselő-testületnek, melyet a testületi ülés meghívójával együtt kell kiküldeni.

          (4)     Ha a Képviselő-testület határozata olyan folyamatosan ellátandó feladatok megvalósítására irányul, melynek végrehajtási határideje is folyamatos, a Képviselő-testületnek a határozatban megjelölt időközönként tájékoztatást kell adni.

          (5)     Azokban az esetekben, amikor a Képviselő-testület határozatát a végrehajtásért felelős mulasztása miatt nem hajtják végre, az erről szóló beszámoló keretében a Képviselő-testületet a mulasztást elkövető felelősségre vonásáról tájékoztatni kell. Ha a felelősségre vonás megállapítása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik, erre vonatkozó javaslatot is elő kell terjeszteni.

          (6)     A határozat végrehajtásáért felelős személy, ha akadályozó körülményt észlel, annak elhárítását köteles a polgármestertől kérni.

          (7)     A várost érintő önkormányzati ügyekben képviseli az önkormányzatot és nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek, vagy azzal az adott témától függően megbízhatja a hivatal köztisztviselőjét.

          (8)     A polgármester minden szerdán ügyfélfogadást tart.[112]

2. Az alpolgármesterek feladatai

25. §  (1)     A Képviselő-testület saját tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert és egy nem a képviselő-testületi tagok közül választott társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

          (2)     Az alpolgármester a polgármester távolléte, akadályoztatása esetén ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket jogszabály és az SZMSZ a polgármester hatáskörébe utal.

          (3)[113]

          (4)     A képviselő-testületi tagok közül választott társadalmi megbízatású alpolgármester minden páratlan hét szerdáján 16.00 – 17.00 óra között ügyfélfogadást tart a 16. § (5) bekezdésében megjelölt képviselői irodában.[114]

          (5)[115]

          (6)     A nem a képviselő-testületi tagok közül választott társadalmi megbízatású alpolgármester minden páros hét keddjén 9.30 - 10.30 óra között ügyfélfogadást tart a 16. § (5) bekezdésében megjelölt képviselői irodában.

3. A jegyző feladatai

26. §  (1)     A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a testületi ülések előterjesztései megfeleljenek a törvényességi követelményeknek.

          (2)     Rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak az önkormányzati munkájukat érintő megjelenő jogszabályokról.

          (3)     A polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket.

          (4)     A Képviselő-testület vagy szervei jogszabálysértő döntése, működése esetén ezt a tényt írásban jelzi a szerv vezetőjének a vonatkozó jogszabályhely megjelölésével. Képviselő-testületi ülésen felmerült jogszabálysértés esetén az írásbeliség mellőzhető, és a jelzést a jegyzőkönyvében kell rögzíteni.[116]

          (5)     A jegyző minden szerdán ügyfélfogadást tart.[117]

             (6)     A Hivatalt érintő igazgatási ügyekben képviseli az önkormányzatot és nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek, vagy azzal az adott témától függően megbízhatja a hivatal köztisztviselőjét.[118]

4. Az aljegyző feladatai

27. §  Az aljegyző helyettesíti a jegyzőt, és ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.[119]

VI.[120]

28. §  (1)[121]

          (2)[122]

          (3)[123]

          (4)[124]

VII.

A Képviselő-testület költségvetése, vagyona

29. §  (1)[125]

          (2)[126]

          (3)     A költségvetési koncepció összeállításánál figyelembe kell venni:

1.          a feladat ellátásban bekövetkezett változásokat, szakmai feladatokat, elképzeléseket,
2.          a gazdasági programban meghatározott feladatokból a gazdasági évet érintőeket,
3.          a költségvetési törvényjavaslatban szereplő, az önkormányzat központi forráslehetőségeire ható információkat,
4.          a költségvetési évet megelőző év költségvetési adatainak várható alakulását, az    I-III. negyedév költségvetéséről készített tájékoztató egyidejű előterjesztésével,
5.          az önkormányzat kötelezettségvállalásait a költségvetési évet érintően,
6.          fel kell mérni az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények feladatellátással összefüggő igényeit (többletigényeit).

(4)     A költségvetési koncepció tartalmazza:

a)  a bevételek számbavételét:

1. központi forrásból származó bevételek

ab)  saját bevételek

ac)  átvett pénzeszközök

b) kiadások számbavételét:

27. működési kiadási többletigények

bb)  speciális célú támogatások

bc)  felhalmozási kiadások

bd)  támogatások

be)  kölcsönnyújtások

bf)  egyéb kötelezettségek

(5)     A költségvetési koncepciót a Képviselő-testület valamennyi Bizottsága megtárgyalja és véleményezi.

(6)     A Képviselő-testület a koncepcióról hozott határozatában az alábbiakról dönt:

1.   a tárgyévi költségvetés bevételeinek növelésére irányuló intézkedésekről:

aa)  a helyi adó(k) bevezetéséről, vagy meglévő(k) mértékének módosításáról,

ab)  a különféle térítési díjak változtatásáról, azok mértékéről,

ac)  a különféle bérleti díjak változtatásáról, azok mértékéről,

ad)  önkormányzati vagyon értékesítéséről, annak feltételeiről.

2.          a meglévő intézményi struktúra változatlan fenntartásáról, vagy átalakításáról,
3.          a folyamatban lévő beruházások, felújítások ütemezéséről, új beruházások, felújítások indításáról,
4.          működési kiadások változtatásának lehetőségéről és mértékéről,
5.          a képezhető általános tartaléknak a kiadási főösszeghez viszonyított mértékéről,
6.          a céltartalék képzéséről, mértékéről,
7.          létszámváltozásokról (csökkentésről, növelésről, átcsoportosításról),
8.          támogatásokról,
9.          pénzeszköz átadásokról,
10.          a mérlegegyensúly megteremtésének lehetséges és alkalmazható eszközeiről.

30. §  (1)     Az éves költségvetési rendelet tárgyalása során a bizottsági üléseken PowerPoint vagy ahhoz hasonló prezentáció segítségével részletesen ismertetni kell a javaslatot, és válaszolni a kérdésekre.[127]

          (2)     A költségvetési rendelettervezet összeállításánál figyelembe kell venni:

1. [128]az eljárási rendet meghatározó előírásokat: az Áht., valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.), az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) vonatkozó előírásait, továbbá a Képviselő-testület költségvetéssel összefüggésben hozott rendeleteit, és a tárgyévi költségvetési koncepcióról alkotott Képviselő-testületi határozatot.[129]
2.          a költségvetési rendelettervezet tartalmát meghatározó követelményeket: az Áht., Ávr. és Áhsz. vonatkozó előírásait.[130]

(3)     A költségvetési rendelettervezet testület elé terjesztésének formája:

a)    előterjesztés

b)    rendelettervezet

c)    rendelettervezethez kapcsolódó mellékletek

          (4)     A költségvetési rendelettervezetet – testületi előterjesztést megelőzően – a költségvetési szervek vezetőivel egyeztetni kell, melyről jegyzőkönyvet kell felvenni.

          (5)     A költségvetési rendelettervezetet a Képviselő-testület valamennyi Bizottsága megtárgyalja és véleményezi.

          (6)     A költségvetési rendelet elfogadását követően a költségvetési szervek vezetőivel írásban közölni kell a jóváhagyott kiemelt előirányzatokat, és a költségvetés végrehajtására vonatkozó kötelező előírásokat.

          (7)     A tárgyév január 1-jétől a költségvetés elfogadásának idejéig terjedő időszak gazdálkodására vonatkozóan az Áht. ide vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

31. §  (1)     A költségvetési rendelet évközi módosítása során figyelembe kell venni Áht., az Ávr. és az Áhsz. vonatkozó előírásait.[131]

          (2)     A költségvetési rendelet évközi módosításait a Képviselő-testület valamennyi Bizottsága megtárgyalja és véleményezi.

32. §  (1)[132]

          (2)     A polgármester a zárszámadási rendelettel egyidejűleg jelentést tesz az önkormányzat vagyoni helyzetéről.

          (3)     A helyesbített pénzmaradvány jóváhagyása a költségvetési beszámoló elfogadásával egyidőben történik. A pénzmaradvány keletkezésének forrásait, a pénzmaradványt terhelő kötelezettségek kimutatását biztosítani kell.

33. §  Az évközi beszámolók (féléves, háromnegyed éves) a feladatellátás előirányzatainak időarányos pénzügyi teljesítését tartalmazzák.

34. §[133]

VII.

Társulások

35. §  (1)     A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy társulás kezdeményezésében részt vegyen.[134]

          (2)[135]

VIII.

Záró rendelkezések

36. §  (1)     Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

          (2)     Hatályát veszti Felsőzsolca Város Képviselő-testültének 8/1999. (V. 21.) számú önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

37. §  A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei:

          1. A polgármester és a jegyző által benyújtott előterjesztés formai követelményei[136]

              2. A képviselő, a Képviselő-testület bizottsága és az előterjesztés készítésére kötelezett által benyújtott előterjesztés formai követelményei[137]

          3-4.[138]

38. §  A Szervezeti és Működési Szabályzat függelékei:

          1.  Önkormányzati képviselők

          2.  Bizottságok tagjainak neve és lakcíme

          3.[139]

          4.  Felsőzsolca Város Önkormányzata által alapított költségvetési szervek.[140]

          5. Felsőzsolca Város Önkormányzata által alapított gazdálkodó szervezetek.[141]

1. melléklet a 10/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelethez[142]

A polgármester és a jegyző által benyújtott előterjesztés formai követelményei

Felsőzsolca Város Önkormányzat

Képviselő-testülete

T e r v e z e t /J a v a s l a t / B e s z á m o l ó / T á j é k o z t a t ó

…………………………………

            2. melléklet a 10/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelethez[143]

A képviselő, a Képviselő-testület bizottsága és az előterjesztés készítésére kötelezett által benyújtott előterjesztés formai követelményei

Felsőzsolca Város Önkormányzat

Képviselő-testülete

T e r v e z e t / J a v a s l a t / B e s z á m o l ó / T á j é k o z t a t ó

…………………………………

Határozati javaslat

Tárgy:

Felsőzsolca Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Felelős:

Határidő:                                                                                                                 

1. függelék a 10/2011. (III.25.) önkormányzati rendelethez

Önkormányzati képviselők

2010-2014.

Chlepkó Tamás                                  Felsőzsolca, Kőrösi Csoma Sándor u. 13.

Nagy Lajos Zoltán                             Felsőzsolca, Bartók Béla u. 48.

Nagy Róbert                                      Felsőzsolca, Kölcsey Ferenc u. 20.

Nádi Gyula                                        Felsőzsolca, József Attila u. 2.

Rimán János                                       Felsőzsolca, Toldi Miklós u. 16.[144]

Szinai István                                      Felsőzsolca, Eperjesi u. 25.

Vasvári László                                   Felsőzsolca, Toldi Miklós u. 9.

Zsiros Sándor                                     Felsőzsolca, Kassai u. 42.

2. függelék a 10/2011. (III.25.) önkormányzati rendelethez[145]^{, [146]}

A BIZOTTSÁGOK TAGJAINAK NEVE ÉS LAKCÍME

1. A Humánpolitikai Bizottság tagjai[147]

2. A Pénzügyi Bizottság tagjai

3. Az Ügyrendi Bizottság tagjai

3. függelék a 10/2011. (III.25.) önkormányzati rendelethez[155]

4. függelék a 10/2011. (III.25.) önkormányzati rendelethez[156]^{, [157], [158]}

Felsőzsolca Város Önkormányzata által alapított költségvetési szervek

1. Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv:

1.  Felsőzsolcai Közös Önkormányzati Hivatal                          Felsőzsolca, Szent István u. 20.

2.  Gazdasági, Műszaki, Ellátó és Szolgáltató Szervezet             Felsőzsolca, Szent István u. 23.

2. Önállóan működő költségvetési szerv:

1.  Felsőzsolcai Napközi Otthonos Óvoda                                  Felsőzsolca, Park. u. 3.

2.  Felsőzsolcai Családgondozó Központ                                   Felsőzsolca, Kassai u. 32.

3.  Felsőzsolcai Közművelődési Intézet és Városi Könyvtár       Felsőzsolca, Szent István u. 2.

5. függelék a 10/2011. (III.25.) önkormányzati rendelethez[159]

Felsőzsolca Város Önkormányzata által alapított

gazdálkodó szervezetek