1. § (1) E rendelet hatálya Jászszentandrás Község közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket, területet kialakítani, valamint kötelezést előírni csak az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény, (továbbiakban Étv.), valamint e törvény alapján meghatározott, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló többször módosí‐ tott 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) előírásai, illetőleg Jászszentandrás Község Helyi Építési Szabályzata (továbbiakban HÉSZ), és a rendelet mellékletét képező szabályozási tervek előírásainak együttes figyelembevételével lehet.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. Jelen rendelet előírásaitól eseti eltérést az I. fokú építési hatóság csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat – az országos érvényű előírások keretein belül, ahol és amely tárgyat érintően erre a HÉSZ kifejezetten feljogosítja.

(4) A HÉSZ mellékletét képezi a Szabályozási Terv – Külterület (1. sz. melléklet, rajzszám: SZT_01), valamint a Szabályozási Terv – Belterület (2. sz. melléklet, rajzszám: SZT_02)

2. § (1) Az igazgatási terület határa nem változik.

(2) A belterület határvonala a 2005. december 31‐én érvényben lévő ingatlan‐nyilvántartás szerinti állapot.

(3) A beépítésre szánt terület határvonalát a szabályozási terv jelöli.

(4) Azon területeket, melyek nem szerepelnek a belterületbe vonandó területek között, csak a Település‐szerkezeti terv és a Szabályozási terv módosítása után lehet belterületbe vonni

3. § (1) Jászszentandrás Község igazgatási területén építési használat szerint:

4. § (1) A beépítésre szánt területek az alábbi építési övezetekre és övezetekre sorolandók:

(2) A területek övezeti határvonalait és építési övezeti besorolásukat a Szabályozási Tervek határozzák meg.

5. § (1) A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók

(2) A területek határvonalait és övezeti besorolásukat a Szabályozási Tervek határozzák meg.

6. § (1) A szabályozási elemek jelölését és jelkulcsát a Szabályozási Tervek tartalmazzák.

(2) Szabályozási elemek:

(3) A szabályozási elemek módosítása

(4) Az övezeti határ telekhatárhoz kötött, övezeti határ csak telekhatáron lehet. Egy telek csak egy övezetbe tartozhat.

7. § (1) Az egyes építési övezeteken és egyéb övezeteken belül a telekalakítás és telekosztás a Szabályozási terv, a HÉSZ, ill. a magasabb rendű egyéb jogszabályok szerint végezhető.

(2) Új építési telek kialakítása esetén az övezeti szabályozásban megadott minimális telekméreteknél kisebb telket nem hozható létre.

(3) Az építési telek kialakítható legkisebb utcai homlokvonalának szélességét az építési övezetek előírásai tartalmazzák.

(4) Az építési telkek kialakításánál vizsgálni kell a szomszédos ingatlanok beépíthetőségét is, hogy az ún. közrezárás és a beépítés ellehetetlenítése ne következhessen be.

(5) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki. Meglévő, közterületi kapcsolatokkal nem rendelkező (csak szolgalmi joggal megközelíthető) telkek esetében nyúlványos telkek kizárólag a kialakult álla‐ pot rendezése céljából alakíthatók ki.

(6) Az önkormányzati határozattal jóváhagyott területhasználattól és a szabályozási tervtől eltérő kiala‐ kult használat esetén a terv szerinti igénybevétel időpontjáig telekalakítás csak a kijelölt új terület‐ használat és szabályozás szerinti funkció esetén engedélyezhető, illetve a kialakult használat megtar‐ tásával, csak telekegyesítés és telekhatár‐rendezés, valamint út céljára történő lejegyzés esetén enge‐ délyezhető.

8. § (1) A külterületen lévő beépítésre nem szánt mezőgazdasági‐ és erdőterületek megközelítése a településen belül kialakult határhasználati és megközelítési rend szerint történhet.

(2) Állandó és időszakos vízfolyások menti területek beépítésének előfeltétele a felszíni vízfolyások, pa‐ takok mértékadó vízhozamra történő kiépítése, mederrendezése. A telkek beépítésének előfeltétele a terület vízrendezésének és csapadékvíz elvezetésének a megoldása

(3) A közművesítés kötelező mértéke:

(4) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:

(5) Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban előírt kialakítható legkisebb telekte‐ rület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok (OTÉK és HÉSZ 14. §), valamint a sajátos övezeti előírások betartásával elhelyez‐ hető.

9. § (1) Építési telken és területen épület, építmény csak akkor helyezhető el, ha:

(2) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei nem biztosítottak, építési munka csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követően engedélyezhető, végezhető.

(3) Az építési telken belül a telek beépített területébe be nem számítandóan az alábbi mellék funkciójú építmények helyezhetők el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása – 3 m széles be‐ járó – megtartása mellett.

(4) Terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósítása mellett engedélyezhető.

(5) Az építési telken a telek beépített területébe beszámított módon a további építmények helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

(6) Adótorony és antenna oszlop előírásai:

10. § (1) Előkertek

Az előkertek mérete a kialakult állapot.

(2) Építési vonal

11. § (1) Amennyiben az általános és konkrét övezeti szabályozás másként nem rendelkezik, az illeszkedés szabályainak alkalmazásával kell eljárni az alábbi esetekben:

12. § (1) A településen csak magastetős építmény építhető.

(2) Közterület felé a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formá‐ ban, sem szabad oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában. Helyette a homlokzat 1/3‐ad ré‐ szét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfel‐ építmény (melynek minimális szélessége 3,0 m) megjelenhet megszakított, vagy végigfutó tetőpár‐ kánnyal. Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.

(3) Nem helyezhető el utcai homlokzatfelületen klíma berendezés kültéri egysége.

(4) Fém kémény csak körbefalazva helyezhető el.

(5) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető, melyen belül galéria szint létesíthető.

13. § (1) A település egyedi telkes lakóövezeti területein az épületek az alábbiak figyelembe vételével kerülhetnek elhelyezésre:

14. § (1) A falusias lakóterületen belül az Lf1 és Lf2 övezetben elhelyezhető épületek és funkciók: 1 telken belül legfeljebb 2 lakás helyezhető el.

(2) Az Lf3 övezetben elhelyezhető épületek és funkciók:

(3) A falusias lakóterületen belül nem helyezhető el:

(4) A falusias lakóterület telkeire, beépítettségére és használatára vonatkozó övezeti jellemzőket és előírásokat a 3. sz. melléklet tartalmazza.

15. § (1) A kereskedelmi‐, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető:

16. § (1) A település területén belül az iparterületek az egyéb iparterület kategóriába tartoznak, ahol jelentős mértékű zavaró hatású iparterület nem jelölhető ki.

(2) Az iparterületre vonatkozó előírásokat a 3. sz. melléklet tartalmazza.

(3) A Gip övezetben az ipari funkción kívül elhelyezhető:

(4) Az ipari terület övezetében a technológiához kapcsolódó környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani. A kötelező védőfásítás megvalósítását az engedélyezés során kell elrendelni. A védőerdő legkisebb szélessége 15 m lehet.

17. § (1) Az üdülőterület üdülőházas vagy hétvégi házas üdülőépületek elhelyezésére szolgáló terület.

(2) Az üdülőterületekre vonatkozó övezeti jellemzőket és előírásokat a 3. sz. melléklet tartalmazza.

17/A. § (1) Üdülőházas területen olyan üdülőépületek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakítá‐ suk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak. Az üdülőházas üdülőterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:

Szállásépületek, kemping, üdülő tábor.

(2) Az üdülőházas üdülőterületen nem helyezhető el:

(3) Lakóépület az övezetben nem helyezhető el. Kivételt képez az egy lakóegységet magában foglaló szol‐ gálati lakóépület, mely nem önálló telken, hanem az üdülőépület (camping, üdülőtábor) telkén is elhe‐ lyezhető. Önálló telek a meglévő szolgálati lakóépülethez sem alakítható ki.

17/B. § (1) A hétvégi házas területen legfeljebb két üdülőegységes üdülőépület helyezhető el.

(2) Az övezet területén az övezeti előírások megtartásával az igénybevevők ellátására elhelyezhetők:

(3) A hétvégi házas üdülőterületen nem helyezhető el:

(4) Lakóépületek az övezetben nem helyezhetők el.

18. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények külön‐ legessége miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A nagy zöldfelülettel rendelkező, rögzített intézményfunkciójú területeken csak az övezeti és szabá‐ lyozási terven jelölt intézmények és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmé‐ nyek helyezhetők el.

(3) A különleges területek beépítési előírásait a 3. sz. melléklet tartalmazza.

18/A. § (1) A temető területen a temetéssel összefüggő, és a szertartáshoz kapcsolódó kiszolgáló, ravatalozó és egyházi épület építhetők.

(2) A temető telkén belül legalább 10 m széles, többszintes növényzettel ellátott védőterületet kell kialakítani.

18/B. § (1) A sportterületen sportépítmények, ezek kiszolgáló létesítményei, a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó és szolgáltató létesítmények helyezhetők el. A parkolást és a megfelelő szociális ki‐ szolgáló épületeket telken belül kell biztosítani.

18/C. § (1) Az ún. Rendezvénypark (0117/44 hrsz.) területén a sportoláshoz, szabadidő eltöltéséhez, ezek kiszolgálásához szükséges építmények és parkolók helyezhetők el.

18/D. § (1) A strand területén a strand kiszolgáló épületei (pl. Zuhanyzók, kabinok, a terület használóinak ellátását szolgáló vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató létesítmények) helyezhetők el.

18/E. § (1) Az állattartó telep területén az állattartáshoz szükséges építmények, illetve az ezeket kiszolgáló épületek helyezhetők el.

19. § (1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Tervek határozzák meg.

(2) A település közterületein elhelyezhető és engedélyezhető létesítmények és a rendeltetéstől eltérő használatok:

(3) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is.

20. § (1) A település közlekedési területei a terven szabályozási vonalak által meghatározott közterületek, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A közlekedési és közműelhelyezésére szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi parkolók, járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, a közmű rendszerek és környezet‐ védelmi létesítmények, továbbá a közművek és hírközlés ‐ kivétel a toronyjellegű ‐ építményeinek elhe‐ lyezésére szolgál.

(3) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

21. § (1) A település közúti közlekedési területeinek besorolása:

(2) Közlekedési területen a műszaki létesítményeken (útpálya, biztonsági berendezések, stb.) túl

21/A. § (1) Köu/1 országos főút

- Szabályozása:

- belterületen: min. 30 méter, illetve szabályozási terv szerint

- külterületen: az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal

a. az út építési területe min. 30 méter

b. az út védőtávolsága 100 méter

(2) Köu/2 országos mellékút, települési főút

- Szabályozása:

- belterületen: min. 22 méter, illetve szabályozási terv szerint

- külterületen: az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal

a. az út építési területe min. 30 méter

b. az út védőtávolsága 100 méter

21/B. § (1) Köu/3 települési gyűjtőút

- Szabályozása: belterületen min. 16 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték

(2) Köu/4 kiemelt külterületi kiszolgáló út

- Szabályozása: méretezés nélküli min. szélessége 12 m, ill. a szabályozási terv szerinti érték

(3) Köu/5 kiszolgáló út

- Szabályozása: méretezés nélkül min. szélessége 8 m, ill. a szabályozási terv szerinti érték

(4) Köu/6 vegyes használatú út

- Szabályozása: belterületen minimum 8 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték

(5) Köu/P parkoló

- A 10 gépjárműnél nagyobb befogadó képességű felszíni várakozó (parkoló) helyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó (parkoló) hely után legalább 1 db, nagy koronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani.

22. § (1) A településen az ingatlan‐nyilvántartásban árokként jelölt területet vízgazdálkodási területnek kell tekinteni. Az árokként jelölt területet érintő bármilyen tevékenység csak az illetékes Környezetvédel‐ mi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(2) Adótorony, antenna állvány csak közműterületen helyezhető el.

(3) Közművek védőterületén belül építmény csak az üzemeltető hozzájárulásával helyezhető el.

23. § (1) A területet min. 70% zöldfelületi fedettséggel kell kialakítani.

(2) Új zöldterületek kialakítása, illetve meglévő zöldterületek átépítése csak kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet.

(3) A zöldterületek funkcionális besorolása a tervben:

- Közkert – Zkk

24. § (1) Az övezet területén elhelyezhetők:

(2) Az övezetben az épületek által elfoglalt beépített terület a közkert területének legfeljebb 2%‐a lehet, de a szabadonálló épület bruttó területe nem haladhatja meg a 100 m2‐t;

(3) Önálló építménnyel bíró reklámok az övezetben nem helyezhetők el.

(4) A közkert legkisebb kialakítható mérete: 300 m2.

(5) Legkisebb kialakítható telekszélesség: 10 m.

25. § (1) A település területén az erdőterületek az erdő elsődleges rendeltetése szerint:

- Ev – védelmi célú erdő (védő, illetve védett erdő);

- Eg – gazdasági célú erdő

(2) Az erdőterületen az övezeti előírások betartása mellett az erdészeti hatóságnál lefolytatott erdőterület igénybevételi eljárást követően az erdő rendeltetésének megfelelően elhelyezhető:

(3) Az övezetben önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.

25/A. § (1) Védelmi rendeltetésű erdő besorolású az erdőállomány egy része az alábbi okokból:

(2) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.

25/B. § (1) Az övezetbe a védelmi erdő övezetbe nem sorolt erdőterületek tartoznak.

(2) Az övezetben az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el legfeljebb 0,5%‐os beépítettségig 10 ha‐t meghaladó területnagyság esetén.

26. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:

(3) A mezőgazdasági rendeltetésű területen – az alövezeti szigorúbb szabályozási előírások figyelembe vételével – az alábbi építmények helyezhetők el:

(4) Az övezetben önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.

(5) Mezőgazdasági területen csak tájba illeszkedő, a helyi építészeti hagyományokat követő nyeregtetős, természetes anyaghasználatú építmények helyezhetők el.

27. § (1) Az Má övezetben jellemzően elhelyezhető építmények a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés, feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges lakó‐ és gazdasági építmények.

(2) Az övezet az alábbi művelési ágú alövezetekre tagolódik:

(3) A mezsgyék közt található egyedi fákat, fasorokat meg kell őrizni. Őshonos fajokból külterületi utak mentén fasorok telepítése szükséges.

28. § (1) A korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek:

(2) Külterületen a vízfolyások partjától számított 50 méter széles védősávon belül épület nem helyezhető el.

(3) Az övezet területén bármely építmény csak akkor alakítható ki, ha az a táji‐, természeti értéket nem károsítja.

(4) Az építésre és területhasználatra vonatkozó előírások az alábbiak (az egyes alövezetekben ennél szigorúbb előírások is lehetnek):

28/A. § (1) Építmény csak az 5 ha‐nál nagyobb telken helyezhető el. A telek beépítettsége nem lehet több 2%‐nál. Az övezet területén csak nyeregtetős, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő építmény helyezhető el.

(2) Építmény közterülettől legalább 20m távolságra helyezhető el.

28/B. § (1) Építmény csak az 5 ha‐nál nagyobb telken helyezhető el. A telek beépítettsége nem lehet több 2%‐nál. Az övezet területén csak nyeregtetős, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő, a gyepek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartása, bemutató‐ és sportolási célú állattartás és szénatárolás építményei elhelyezhetők.

(2) Építmény közterülettől legalább 20m távolságra helyezhető el.

29. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a szőlő‐ és gyümölcstermesztés, kertművelés számára szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területen lakás céljára szolgáló épület nem helyezhető el.

(3) A területen pince nem építhető.

(4) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

30. § (1) A vízgazdálkodási területek övezeti besorolása:

(2) A területen csak a vízkárelhárítás célját szolgáló építmények, és a vízellátással kapcsolatos technológiai épületek helyezhetők el.

(3) A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat a vonatkozó rendelkezések előírásai szerint, valamint az alábbiak figyelembevételével, csak úgy lehet, hogy a beavatkozás:

30/A. § (1) Minden vízfolyást ökológiai folyosóként kell kezelni.

(2) A település közigazgatási területét érintő nagyvízi medrek, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek, valamint a nyári gátak mentén parti sávokat kell biztosítani.

(3) A vízfelület mellett mederfenntartási munkák folytatásához a mindenkori partéleitől számított 6,0‐6,0 m széles felvonulási terület biztosítása (parti sáv) szükséges (7 m magasnak tekintendő) munka‐ és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára. Ahol a kataszteri birtokhatár a partél közelében van, csak mobil kerítés építhető, amely szükség esetén árvédekezéskor elbontható.

(4) A parti sávban mobilkerítés kivételével semmiféle építmény nem létesíthető.

30/B. § (1) A csatornák fenntartása és karbantartása a kezelő feladata.

30/C. § (1) A vízmosásokban csökkenteni kell a gyűjtőcsatornákba mosódó hordalék mennyiségét.

(2) Az egyéb hasznosításra nem alkalmas vízmosásokban és időszakosan vízjárta területeken a természetes növényzet megőrzésével kell biztosítani az ökológiai hálózat folytonosságát.

30/D. § (1) A vízmű terület körül a vízügyi szakhatóság által meghatározott külső védőövezetben, de legalább a belső védőterület határától számított 100 méteren belül olyan tevékenység végzése, létesítmény el‐ helyezése, melynek jelenléte vagy üzemeltetése következtében csökkenhet a vízkészlet természetes védettsége, illetve a vízbe szennyezőanyag kerülhet – tilos.

31. § (1) A szennyvízszikkasztó területén csak a terület ellátását és a technológiát kiszolgáló építmények helyezhetők el.

31/B. § (1) A bánya (anyag‐nyerőhely) területén csak a terület őrzését biztosító építmények helyezhetők el.

31/C. § (1) Az övezetben építmény az adott létesítményre vonatkozó védelmi előírások szerint helyezhető el.

32. § (1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy

(2) Valamennyi terület‐felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem külön jogszabályokban megadott előírásait.

(3) A települési környezetvédelem előírásai kiterjednek:

33. § (1) A természeti értékek védelméről magasabb szintű jogszabályok rendelkeznek.

(2) A helyi művi‐, táji‐ és természetvédelmi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza.

(3) A helyi táji‐ és természetvédelmi értékek védelmét, a területek kezelését az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

(4) A tájfásítás mezőgazdasági területeket tagoló, valamint a meglévő vonalas létesítményeket kísérő fasorait, erdősávjait védeni és a karbantartásukról gondoskodni kell. Építéshatósági engedélykérelem (pl. területhasználat módosítás, építés, telekalakítás, stb.) esetén ‐ a tájfásítás meglévő elemeinek fenntartása mellett ‐ a szabályozási terven jelölt helyeken az engedélykérőt, a terület(ek) tulajdo‐ nos(ait), illetve kezelő(it) kötelezni kell a védelmi célú fásítás elvégzésére.

(5) Növénytelepítés során a terület adottságainak megfelelő, őshonos, nem invázív fa‐ és cserjefajok alkalmazhatók.

34. § (1) Természeti területként meghatározott telkek, területek területén minden tevékenység csak a termé‐ szetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Az övezetben természet‐ és környezetkímélő gazdálko‐ dási módszerek alkalmazhatók.

(2) Új épület, építmény elhelyezése, oktatási, kutatási, ismeretterjesztési, ökoturisztikai és a természeti terület fenntartását szolgáló céllal létesíthető, tájba illesztve, az illetékes természetvédelmi szakható‐ ság egyetértése esetén.

(3) Az övezetben új külszíni művelésű bánya nem nyitható.

(4) Az övezetben területhasználat változtatás illetve művelési ág váltás csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet. A természet‐közeli gyepeket feltörni nem szabad, kivétel ez alól a Horto‐ bágyi Nemzeti Park által engedélyezett védelmi célú erdőtelepítés. A kataszterezett, vagy később jegyzékbe vett Természeti Területek kezelési előírásairól a Hortobágyi Nemzeti Park gondoskodik.

(5) Természeti területek övezetében a vizes élőhelyek, különösen folyóvizek, tavak partvonalának, vala‐ mint a vizeket kísérő természetes életközösségek (növénytársulások) állapotának megváltoztatásához, valamint a vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren belül meglévő épüle‐ tek, építmények, létesítmények, átépítéséhez, átalakításához az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.

35. § Az egyedi tájértékek kataszterezése és kihirdetése után a természetvédelmi törvény és a vonatkozó kormányrendelet alapján, az egyedi tájértékekkel kapcsolatos eljárásokban az illetékes természetvédelmi felügyelőséget, mint szakhatóságot be kell vonni.

36. § (1) A meglévő fásított közterek, fasorok településképi szempontból értékes faegyedei, valamint az utca‐ képet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendő zöldfelületi elemit érintő rendezés, változtatás csak önkormányzati és szakértői engedély alapján történhet. A te‐ lepülés zöldfelületeinek védelme érdekében meglévő fát, egyéb fás növényzetet kivágni csak rendkí‐ vül indokolt esetben lehet.

(2) Az engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított fás növényzet pótlásáról lombtérfogat‐egyenérték mellett kell gondoskodni, kivéve ha a területen a visszapótlás a meglévő lombkoronaszint borítottsága miatt nem kívánatos. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben ke‐ rült sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni.

(3) A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét az eljáró hatóság megha‐ tározhatja. A visszapótlásra szánt növényzetet az építési területen, vagy annak közelében kell telepí‐ teni. A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről ‐ általában ‐ az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, különösen, ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor.

(4) A település területén amennyiben a zöldfelület rendezési kertépítészeti terv nyár (Populus) fajok telepítését írja elő, csak faiskolai, klónozott, vegetatív szaporítású, porzós nyárfaegyedeket szabad telepíteni. A vattázó termésű termő egyedek telepítése tilos.

(5) A zöldfelületek kialakításánál a termőhelyi adottságoknak megfelelő, elsősorban honos fafajok alkalmazandók.

(6) Az erdőként, közparkként és közterületek zöldfelületként jelölt területre fatelepítés beültetési kötelezettséget be kell tartani.

37. § (1) A helyi védelmi területeken az egyes épületek kialakításánál (akár védett az épület egyedileg akár nem az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni:

(2) Építési anyaghasználat

(3) Homlokzati arány, építészeti térarányok, utcaképek védelme:

(4) Az egyedi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai:

38. § (1) Helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a Képviselőtestület rendelettel dönt. A helyi védelem alá helyezés alapjául a település rendezési terv értékvizsgálata szolgál. Ezen túl önálló értékvizsgálat alapján bármely természetes, vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(3) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell:

(4) A védettséggel kapcsolatos javaslatot ‐ az erről szóló döntést megelőzően a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni.

(5) A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell.

(6) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan‐nyilvántartásba be kell jegyeztetni és a tulajdonost értesíteni kell. Az ingatlan‐nyilvántartási bejegyzésről és a tulajdonos értesítéséről a jegyző gondoskodik.

39. § (1) Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető.

(2) A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épület‐ részeknek, tartozékoknak, az új épületbe (épületeibe) történő beépítése, vagy annak megőrzése előír‐ ható.

(3) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége.

(4) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését ‐ egyebek között ‐ a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot ‐ a hatályos jogszabályok keretei kö‐ zött ‐ az illetékes építésügyi hatóság korlátozza, illetve megtiltja.

(5) Az építési engedélyezést megelőzően a beruházással érintett területre a régészeti hatásvizsgálatot el kell készíttetnie az építtetőnek. Az elkészített régészeti hatásvizsgálatot az örökségvédelmi hatástanulmányba kell beilleszteni.

40. § (1) Jászszentandrás nyilvántartott régészeti lelőhelyeit az 1. sz. függelé tartalmazza.

(2) A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetén a leletmentést, a régészeti lelőhelyen végezhető munkálatokat, a régészeti feltárást, stb. illetően a kulturális örökség védelméről szóló törvény, vala‐ mint a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészei lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismeré‐ sének részletes szabályairól szóló rendelet vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

(3) Jászszentandrás területén, ha földmunka végzés bármely szakaszában régészeti leletek kerülnek elő, vagy ennek gyanúja felmerül, a munka felelős vezetője köteles a bolygatást azonnal abbahagyni, az esetről a KÖH területileg illetékes hivatalát haladéktalanul értesíteni, a területet és a talált leletet a fe‐ lelős őrzés szabályai szerint megőrizni és a hivatal képviselőjének átadni.

(4) Földmunkával járó, 1 ha‐nál nagyobb kiterjedésű területet érintő beruházások esetén, az érintett terü‐ leten található régészeti lelőhelyek megőrzése és szakszerű feltárásának biztosítása érdekében szükséges, hogy a beruházó végeztesse el a terület előzetes régészeti felmérését.

41. § (1) A településrendezési feladatok megvalósítását a vonatkozó magasabb szintű törvény biztosította sajátos jogintézmények szerint kell végrehajtani. A települési területek rendeltetésszerű felhasználásának biztosí‐ tása érdekében sajátos jogintézményeket kell alkalmazni, azok felhatalmazása alapján kell eljárni.

(2) Beépítésre szánt területen kiszolgáló utak és közművek kialakítására az útépítés és közművesítési hozzájárulás mértékének és arányának megállapítását a Képviselőtestület külön rendeletben szabályozhatja.

(3) A településrendezési kötelezettségek közül beültetési kötelezettséget kell előírni

(4) A településrendezési feladatok megvalósulása érdekében önkormányzati rendelettel előírt a településrendezési kötelezettség határozattal történő elrendeléséről, és az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzéséről a képviselőtestület intézkedik

42. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. A kihirdetésről a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint, helyben szokásos módon Jászszentandrás község jegyzője gondoskodik. Rendelke‐ zéseit a hatályba lépését követő ügyekben kell alkalmazni.

(2) Jelen rendelet mellékletei:

(3) Jelen rendelet függelékei: