SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS
ÖNKORMÁNYZATA
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

12/2011. (IV.28.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

a Szervezeti és Működési Szabályzatról

Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet
Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szigetszentmiklós Város Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 2310 Szigetszentmiklós, Kossuth Lajos u. 2.

(3) A képviselő-testület megnevezése: Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Képviselő-testülete.

2. § A képviselő-testület tagjainak száma: 14 fő.

II. Fejezet
Az önkormányzat feladatai

1.Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátása

3. § (1) Az önkormányzat feladatait az alábbi mértékben és módokon látja el:

1. A településrendezés és a településfejlesztés körében gondoskodik:

1. a tulajdonában lévő belterületi földekkel kapcsolatos földhasználói kötelezettségei teljesítéséről a polgármesteri hivatal közreműködésével és vállalkozóval kötött szerződés keretei között,
2. az építés helyi rendjének biztosításáról helyi építési szabályzatok megalkotásával,
3. elővásárlási jogának biztosításáról e jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyeztetésével.

2. Az épített és természeti környezet védelme körében gondoskodik:

1. légszennyezés elleni védelemről (füstködriadó terv, háztartási tevékenységgel okozott légszennyezés, avar és kerti hulladékégetés), zaj és rezgés elleni védelemről (csendes övezet kialakítása, zajtérkép készítése, helyi szabályok megalkotása),
2. önkormányzati környezetvédelmi alappal való gazdálkodás szabályszerűségéről.

3. A lakásgazdálkodás körében gondoskodik: a tulajdonos bérbeadót megillető jogainak gyakorlásáról és terhelő kötelezettségeinek teljesítéséről, vagyon-nyilvántartási, értékelési és adatszolgáltatási kötelezettségeiről (lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, lakóépületek, vizek, vízi létesítmények, közművek, ingóvagyon, közszolgáltatást és igazgatást szolgáló vagyon stb.) az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról és értékesítéséről a polgármesteri hivatal és a szerződéses vagyonkezelők közreműködésével.
4. A vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés és csatornázás körében gondoskodik: az egészséges ivóvízellátásról, a települési vízellátásról, szennyvíz elvezetésről, az összegyűjtött szennyvizek tisztításáról, szennyvíziszap ártalommentes elhelyezéséről, a nem közművekkel összegyűjtött szennyvizek ártalommentes elhelyezésének szervezéséről, ellenőrzéséről, a csapadékvíz elvezetésről, a helyi vízrendezésről és vízkár elhárításról, valamint az árvíz- és belvízvédekezésről (védőművek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, védekezés) a polgármesteri hivatal és az e feladatok ellátására létrehozott gazdasági társasága közreműködésével.
5. Köztemető fenntartását biztosítja a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján.
6. A helyi közutak és közterületek fenntartása körében gondoskodik: A helyi közutak fenntartásáról, tisztán tartásáról, a hó eltakarításról és az út síkossága elleni védekezésről, valamint a biztonságos közlekedés biztosításáról, a helyi közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzet elhárításáról, a forgalmi rend kialakításáról és felülvizsgálatáról, a kötelezettségeinek megszegésével okozott károk megtérítéséről, közúti jelzések, hóvédművek, műtárgyak elhelyezéséről, útellenőri szolgálat működtetéséről a polgármesteri hivatal , a feladatok ellátásával megbízott gazdasági társaság, valamint egyedi megállapodás keretében más vállalkozó igénybevételével.
7. A város közigazgatási területén biztosítja a közúti járművel történő parkolást, melyre vonatkozóan rendeletet alkot.
8. [1]A helyi tömegközlekedés és köztisztaság biztosítása körében gondoskodik:

1. a települési szilárdhulladék gyűjtéséről, elhelyezéséről és folyékony hulladékkezelésről (leeresztő hely kijelölés, közcélú ártalmatlanító telep fenntartása), az elhagyott hulladékokkal, a közterületek szervezett és rendszeres tisztán tartásával kapcsolatos feladatokról, lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok szervezéséről a helyi rendeletekben szabályozott módon a hulladékkezelési közszolgáltatás szervezésével, fenntartásával a polgármesteri hivatal közreműködésével és a közszolgáltatókkal kötött szerződés keretei között,
2. a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról a polgármesteri hivatal közreműködésével és szolgáltatóval kötött szerződés kereti között,
3. a település környezet egészségügyi helyzetének figyelemmel kiséréséről a polgármesteri hivatal és külső szakértők közreműködésével,
4. az állategészségügyről hatályos jogszabályokban meghatározott feladatokról (állati eredetű melléktermékek, kóbor ebek, egészségügyi szempontból veszélyes vagy gyanús kóbor ebek és macskák, ebek veszettség elleni kötelező védő oltásának megszervezése) a polgármesteri hivatal közreműködésével a szolgáltatóval kötött szerződés keretei között.

9. [2]
10. A közbiztonság helyi feladatainak ellátásáról a polgármesteri hivatal közreműködésével, rendvédelmi iroda fenntartásával, közbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottság létrehozásával, közterület-felügyelet működtetésével, valamint a rendőrséggel és a Szigetszentmiklósi Polgárőr Egyesülettel kötött megállapodások keretei között gondoskodik. E feladatai körében gondoskodik a térfelügyeleti rendszer működtetéséről, az önkormányzati és rendőrségi szervek tevékenységének összehangolásáról, a helyi rendőri szervek létesítésének, bővítésének és fejlesztésének elősegítéséről.
11. Gondoskodik

1. a közvilágításról, közvilágítási berendezés üzemeltetéséről a polgármesteri hivatal közreműködésével, a hálózati engedélyessel kötött szerződés keretei között,
2. a távhő-szolgáltatással ellátott létesítmények távhő ellátásáról az engedélyes (ARIES Kft) útján.

12. Közreműködik a foglalkoztatás megoldásában, ennek keretében gondoskodik a közfoglalkoztatás szervezéséről a polgármesteri hivatal közreműködésével.
13. [3]Gondoskodik az óvodai nevelésről, a köznevelési intézmények működtetéséről, az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról, ennek keretében:

1. Az óvodai nevelésről, a nemzetiségi óvodai nevelésről, és iskolai nevelés-oktatásról,
2. az önkormányzati intézkedési terv, a beiskolázási terv készítéséről, a magyar nyelvi előkészítés, valamint a nemzetiség nyelvén folyó nevelés és oktatás iránti igény évenkénti felméréséről, a kötelező eszköz és felszerelési jegyzékben foglaltak teljesítéséről a polgármesteri hivatal közreműködésével,
3. a köznevelési intézmények állami fenntartásba vétele tárgyában megkötött megállapodás figyelembevételével a működtetéssel összefüggő feladatokról,
4. a házi orvosi, házi gyermek orvosi ellátásról, a fogorvosi alapellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról szolgáltatóval kötött szerződés kereti között,
5. a védőnői ellátásról, az iskola-egészségügyi ellátásról intézményei fenntartásával és közreműködésével,
6. a tulajdonában álló járóbeteg szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény működtetéséről, a megyei önkormányzat részére történő használatba adással,
7. étkeztetésről, házi segítségnyújtásról szociális intézménye fenntartásával és közreműködésével,
8. [4]a családsegítésről, adósságkezelési szolgáltatás nyújtásáról a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat társulása közreműködésével,
9. [5] a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások (ápolási díj, átmeneti segély, temetési segély, köztemetés, közgyógy-ellátás, egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság) biztosításáról a helyi rendeleteiben meghatározott mértékig a polgármesteri hivatal közreműködésével,
10. támogató szolgáltatásról, jelzőrendszeres házi segítségnyújtásról, közösségi alapellátásról, idősek átmeneti elhelyezéséről szociális intézménye fenntartásával és annak közreműködésével,
11. a szociális szolgáltatás tervezési koncepció figyelembevételével, a fenntartói irányítással összefüggő feladatok biztosításáról a polgármesteri hivatal és a szociális ügyekkel foglalkozó bizottság közreműködésével,
12. [6]a gyermekek védelmével kapcsolatos ellátó rendszer kiépítéséről, működtetéséről pénzbeli és természetbeni ellátások, valamint személyes gondoskodást nyújtó alap és szakosított ellátás (alap: gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, bölcsőde) biztosításával, illetve a máshol igénybe vehető szolgáltatásokhoz való hozzájutás szervezésével, közvetítésével a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló önkormányzati rendeletében meghatározott mértékig a polgármesteri hivatal közreműködésével.

14. A közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatása körében gondoskodik:

1. a sporttal és a tulajdonában lévő sporttelepekkel kapcsolatos feladatok ellátásáról a helyi adottságoknak megfelelően alkotott helyi rendelet szerint a polgármesteri hivatal közreműködésével és az ingatlant használó sportszervezettel kötött és egyéb megállapodások keretei között,
2. a kulturális örökségvédelmének megvalósításában való közreműködési jogosultságok és kötelezettségek teljesítéséről és a tulajdonába adott műemlékekről a polgármesteri hivatal közreműködésével,
3. a település könyvtári ellátás biztosításáról a Városi Könyvtár és Intézményei fenntartásával és annak közreműködésével,
4. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról, közművelődési, közgyűjteményi és művészeti tevékenység helyi irányításáról, ellenőrzéséről, intézmények, szervezetek fenntartásáról, működtetéséről a helyi rendeletében meghatározott módon és mértékig a polgármesteri hivatal és a Városi Könyvtár és Intézményei közreműködésével.

15. [7]A nemzetiségi jogok érvényesítésének biztosítása érdekében együttműködik a városban működő települési nemzetiségi önkormányzatokkal, segíti működésüket a polgármesteri hivatal közreműködésével.
16. Az egészséges életmód közösségi feltételeinek az elősegítése rendszeres szűrő vizsgálatok, egészség megőrzéshez kapcsolódó városi rendezvények szervezésével a Polgármesteri Hivatal, az egészségüggyel foglalkozó bizottság, valamint helyi egészségügyi szervezetek, intézmények közreműködésével.
17. Az önkormányzat gondoskodik továbbá:

1. a hatáskörébe és illetékességébe tartozó közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos feladatok ellátásáról a polgármesteri hivatal közreműködésével,
2. [8]az állatokkal szembeni megfelelő magatartásra, gondoskodásra nevelés előmozdításáról az önkormányzat szerveinek és köznevelési intézményeinek közreműködésével,
3. a fogyatékos személyek közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megvalósításáról ütemezetten a polgármesteri hivatal és az intézmények fenntartásával és közreműködésével,
4. a képviselő-testület és hivatala működtetéséről a polgármesteri hivatal fenntartásával,
5. a közvélemény gyors és pontos tájékoztatásáról az önkormányzati feladatok és a feladatkörébe tartozó ügyek (költségvetés, vagyonkezelés, közpénzek felhasználására kötött szerződések, különleges, vagy kizárólagos jogok biztosításáról, támogatásokról, beszedett helyi adókról) esetében a polgármesteri hivatal közreműködésével helyben szokásos módon,
6. [9]a gazdálkodás, beszámolás, a pénzügyi igazgatás, adózás rendjéről szóló jogszabályok szerinti feladatokról a polgármesteri hivatal, a könyvvizsgáló közreműködésével, a belső ellenőrzésről külső szakértő közreműködésével,
7. közalkalmazott érdekegyeztető fórumok létrehozásáról, működtetéséről, személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek biztosításáról, a szakszervezettekkel való együttműködésről,

h) a tulajdonában álló épületeken lévő művészeti alkotások védelméről, művészeti alkotások közterületi elhelyezéséről, áthelyezéséről, stb.

(2) A kötelező feladatok ellátásról a képviselő-testület az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó költségvetési tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg –állást foglal.

(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik:

1. szelektív hulladékkezelési közszolgáltatásról, a háztartásokban keletkezett építési törmelék összegyűjtéséről, a lakossági zöldhulladék összegyűjtéséről a közszolgáltatóval kötött szerződés és a helyi rendelet keretei között;
2. [10] a Duna-Vértes Hulladékgazdálkodási Társulásban, az RSD Parti Sáv Önkormányzati Társulásban, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségében (TÖOSZ), a Magyar Önkormányzatok Szövetségében (MÖSZ), a Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulásban (FAÖT), a Szigetszentmiklós-Tököl Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Társulásban és a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulásban való részvételről a társulási megállapodás keretei között;
3. [11]a közterület-felügyeletről, és a segédfelügyelők foglalkoztatásáról a polgármesteri hivatal közreműködésével;
4. a mezei őrszolgálatról a polgármesteri hivatal közreműködésével;
5. a vérvétellel és vérszállítással kapcsolatos feladatokról intézményei fenntartásával és azok közreműködésével;
6. helyi jelentőségű védett természeti terület fenntartásáról, fejlesztéséről, őrzéséről;
7. [12]
8. a hit- és vallásoktatással kapcsolatos jogszabályi kötelezettségeken felüli feladatok vállalásáról az egyházzal kötött megállapodás keretei között;
9. helyi múzeum fenntartásáról, működtetéséről, közösségek tevékenységének támogatásáról, művészeti intézmények (Sziget Színház, Filmszínház), alkotó munka támogatásáról;
10. [13]a Kisváros című helyi újság kiadásáról, elektronikus médiaszolgáltatók közreműködésével közcélú műsorszolgáltatásról;
11. a helyi turizmus fejlesztése érdekében turisztikai desztináció menedzsment szervezet működtetéséről.

(4) Az önként vállalt feladatok ellátásának mértékéről a képviselő-testület az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó költségvetési tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg –állást foglal.

2.A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatok

4. §[1] Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában foglaltakon túl a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a)  a vállalkozás alapítása, abban való részvétel,

              b)  a felterjesztési jog gyakorlása.

III. Fejezet
A képviselő-testület működése

3.Alakuló ülés

5. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését az újonnan megválasztott polgármester hívja össze. A meghívót az ülés napját megelőző 3 nappal korábban kell kikézbesíteni.

(2) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Helyi Választási Bizottság beszámol a polgármester és a képviselők választásának eredményéről.

4.A képviselő-testület munkaterve

6. § (1) A képviselő-testület minden év utolsó rendes ülésén dönt a következő évre vonatkozó munkatervéről, melynek előkészítése a polgármester feladata.

(2) A polgármester a terv elkészítéséhez kikéri:

a)     a képviselők,

b)    a jegyző,

c)     a város intézményvezetői,

d)[1] a nemzetiségi önkormányzatok, és

e)     a társadalmi és közszolgáltatást nyújtó szervek

     javaslatát.

(3) A képviselő-testület éves munkatervét az önkormányzat honlapján közzé teszi.

5.Rendes ülés

7. § (1) A képviselő-testület évenként saját munkaterve alapján két ülésszakot tart. Az első ülésszak minden év január 15-től június 30-ig, a második ülésszak pedig augusztus 21-től december 20-ig tart.

(2) Az ülésszak ülésnapokból áll. A képviselő-testület az ülésszak tartama alatt általában minden hónap utolsó szerdai napján tartja rendes ülését. A képviselő-testület évente legalább 9 rendes ülést tart.

(3) Az ülésnap 14 órától, a napirendi pontok megtárgyalásának idejéig, de legfeljebb 20 óráig tart. A hat óra időtartam eltelte után a polgármester eldönti, hogy az akkor tárgyalt napirend tárgyalása 30 percen belül befejezhető-e. Amennyiben igen, az adott napirendi pont tárgyalásának befejeztéig az ülést meghosszabbíthatja. Ha az ülés nem fejezhető be, akkor a polgármester az ülést elnapolja.

(4) A (3) bekezdés szerint elnapolt ülést – a fennmaradó napirendek változatlanul hagyása mellett – öt napon belüli időpontra újból össze kell hívni. A folytatólagos ülés időpontját az ülésen ki kell hirdetni, a távollévő képviselőt írásban kell meghívni.

6.Rendkívüli ülés

8. § (1) A polgármester indokolt esetben rendkívüli ülést hív össze.

(2) A polgármester köteles legalább 4 települési képviselő vagy bizottság indítványára, az indítvány beérkezését követő 5 napon belül rendkívüli ülést összehívni.

(3) Az indítványt írásban, a szükséges aláírásokkal ellátva, a polgármesternél kell előterjeszteni. Az indítványhoz mellékelni kell a javasolt napirendi pont(ok) előterjesztés(ei)t, amelyeknek meg kell felelniük az előterjesztésekkel szemben e rendeletben támasztott követelményeknek.

(4) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó meghívóban meg kell jelölni az ülés összehívásának okát, tervezett napirendjét, valamint mellékelni kell az előterjesztéseket és a határozati javaslatokat. A rendkívüli ülésre szóló meghívót a napirendek írásos anyagával együtt legalább az ülés kezdete előtt 48 órával ki kell kézbesíteni.

(5) A polgármester engedélye esetén a napirendek anyaga pótkézbesítéssel is továbbítható oly módon, hogy azt a képviselők az ülés időpontja előtt 24 órával korábban megkapják.

(6) A rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amelyre az indítvány irányul, és amelyet a (4) bekezdés szerinti meghívó tartalmaz, valamint a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata esetén a sürgősségi indítvány. Rendkívüli ülésen interpelláció, kérdés nem tehető fel, önálló indítvány, beszámoló nem tárgyalható.

7.Az ülés összehívása

9. § (1) A képviselő-testület ülésének összehívása meghívóval történik. A képviselők részére az anyagok továbbítása az Elektronikus Döntéstámogató Rendszeren (a továbbiakban: EDTR) keresztül történik, melyről elektronikus úton értesítést kapnak.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása vagy érintettsége esetén az ülést a Jogi- Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke, hiányában a korelnök hívja össze és vezeti.

10. § (1) A képviselő-testület rendes ülésére szóló meghívója a napirendek anyagaival együtt kerül továbbításra oly módon, hogy azt a képviselők 5 nappal az ülés előtt megkapják. A napirendek írásos anyaga  a polgármester engedélye esetén pótkézbesítéssel is továbbítható úgy, hogy azt a képviselők az ülés időpontja előtt 24 órával korábban megkapják.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

1.  az ülés helyét, napját, kezdési időpontját,
2. a javasolt napirendi pontokat,
3. a napirendek tárgyának és előadójának megjelölését,
4. az ülést összehívó aláírását, bélyegzőt és dátumot.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell:

1. a javasolt napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket, annak összes mellékletével,
2. a javasolt napirendi pontokhoz kapcsolódó – a továbbítás időpontjáig képviselő által benyújtott - írásbeli véleményeket, állásfoglalásokat,
3. a meghívó kézbesítéséig beérkezett interpellációkat,
4. írásos beszámolót a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a polgármester és az alpolgármester tevékenységéről.

(4) A képviselő-testület ülésére – a képviselőkön kívül – tanácskozási joggal meghívást kapnak:

1. [1]a nemzetiségi önkormányzatok elnökei
2. a jegyző, az aljegyző.

(5) A (4) bekezdésben felsoroltakon kívül az adott napirendekhez tanácskozási joggal meghívást kap:

1. az adott napirend által érintett Polgármesteri Hivatal szervezeti egységvezetője,
2. a könyvvizsgáló a költségvetést érintő napirendek tárgyalásához,
3. a napirendek előterjesztői az adott napirend tárgyalásához,
4. a napirend tárgya szerint érintett személyek, szervezetek képviselői,
5. szükség esetén szakértő,
6. az önkormányzati intézményeknél dolgozókra vonatkozó, a közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyt érintő előterjesztésekhez kapcsolódóan az illetékes szakszervezeti szerv képviselője,
7. az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok ügyvezetői, valamint a felügyelő bizottság elnökei.

(6)[2] A képviselő-testület ülésére tanácskozási jog nélkül meghívást kapnak:

1. a bizottságok nem képviselő tagjai,
2. az önkormányzat fenntartásában és működtetésében lévő intézmények vezetői,
3. akik jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi,
4. a Kisváros című újság főszerkesztője,
5. a Járási Hivatal vezetője, valamint
6. akik meghívását a polgármester indokoltnak tartja.

(7) A jogszabály erejénél fogva tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére a meghívóval együtt a fő napirendek előterjesztéseit elektronikus úton kell kézbesíteni. Az egyes napirendekhez tanácskozási joggal meghívottak részére - a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységvezetői kivételével - elektronikus úton előterjesztést csak azon pont esetében kell megküldeni, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik. A tanácskozási joggal nem rendelkező meghívottak részére kizárólag a meghívót kell továbbítani.

11. § (1) A város lakóit a képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és az összes napirendi pontról – rendes ülés esetén az ülést megelőző 5 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülés kezdete előtt 48 órával – a helyben szokásos módon kell értesíteni. A meghívót a Polgármesteri Hivatal székhelyén lévő hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel is közzé kell tenni.

(2) A képviselő-testület, valamint a bizottságok nyilvános üléseire vonatkozó anyagait az önkormányzat honlapján kell elhelyezni oly módon, hogy a nyilvános ülések előterjesztései teljes körűen letölthetőek az EDTR szoftver használatával.

12. § [1]

8.A képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályok

13. § (1)[1] A képviselő-testület zárt üléseire szóló írásos előterjesztéseket kizárólag az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek részére kell megküldeni.

 (2) A zárt ülésre ajánlott napirendi pontok anyagai titoktartási kötelezettség alá esnek. A titoktartási kötelezettség megszűnik, ha a képviselő-testület úgy dönt, hogy a zárt ülésre ajánlott napirendi pontot nyilvános ülésen tárgyalja.

(3)[2] Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor az érintettet legkésőbb az ülést megelőző 5. napig írásban nyilatkoztatni kell, hogy kéri-e zárt ülés tartását.

(4)[3] Amennyiben zárt ülés tartása nem kötelező, az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetekben zárt ülés tartását indítványozhatja:

1. a polgármester, az alpolgármester,
2. bármelyik képviselő,
3. a jegyző, a jegyző távollétében az aljegyző.

(5) Amennyiben zárt ülés tartása nem kötelező, a zárt ülésre történő indítványozás esetén az előterjesztést az EDTR-ben zárt ülési anyagként kell kezelni. Amennyiben a képviselő-testület úgy dönt, hogy az előterjesztést nyilvános ülésen tárgyalja, úgy az EDTR-ben legkésőbb az ülést követő napon az előterjesztést közzé kell tenni.

(6) A zárt ülés jegyzőkönyvébe csak a polgármester, a képviselő-testület tagjai, a jegyző, aljegyző és a tárgyban közvetlenül érintett vagy annak hivatalos megbízottja tekinthetnek be.

9.Az előterjesztés rendje

14. § (1) A képviselő-testület ülésére csak bizottsági javaslattal, véleménnyel ellátott írásbeli előterjesztés nyújtható be, kivéve, az egyik bizottság feladatkörébe sem sorolható témaköröket, a rendkívüli ülések anyagait és a sürgősségi indítványokat.

(2) Az előterjesztés tartalmazza:

1. az előterjesztés tárgyát, előterjesztőjét,
2. a bevezető részben az előterjesztés célját, a döntéshozatalra felhatalmazást adó jogszabályok megjelölését, rövid tartalmát, az ügyben korábban hozott döntéseket, azok megvalósulását, a tárgyaló részben a tárgy előterjesztését és annak indoklását, a befejező részben az összefoglalást, döntési javaslatot,
3. a határozati javaslatot, rendelet tervezetet,
4. a végrehajtás javasolt határidejét, felelősét, a végrehajtásért felelős szervezeti egység nevét,
5. a döntéshozatalhoz szükséges szavazati arányt,
6. a jegyző, távollétében az aljegyző törvényességi szempontú ellenjegyzési záradékát.

(3) Alternatívákat tartalmazó előterjesztés esetén egyértelműen elkülönített, pontosan megfogalmazott határozati javaslatot kell előterjeszteni.

(4) Előterjesztést tehet:

1. a polgármester, az alpolgármester,
2. a jegyző, a jegyző távollétében az aljegyző,
3. bármely képviselő,
4. bármely bizottság,
5. a polgármester vagy a jegyző megbízásából a saját feladatkörében az aljegyző és Polgármesteri Hivatal szervezeti egységvezetői,
6. az éves munkaterv szerint erre felkértek,
7. [1]nemzetiségi önkormányzatok az őket megillető jogaik gyakorlása körében.

(5) Az (1) bekezdés szerinti bizottsági véleményről a polgármester a 21. § (1) bekezdés szerint tájékoztatja a képviselőket.

10.Sürgősségi indítvány

15. § (1) A 14. §-ban – az előterjesztések rendjére vonatkozóan – megfogalmazott követelmények alól kivételt képeznek a sürgősségi indítványok.

(2) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely a meghívóban nem szerepel, vagy az ülést megelőzően az illetékes bizottság indítvány hiányában nem tárgyalt, vagy a meghívóban szereplő azon napirend, melynek anyagát az ülést megelőzően 24 órával korábban nem kézbesítették.

 (3) Sürgősségi indítvány előterjesztésére a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, vagy 4 képviselő együttesen jogosult. A sürgősségi indítványt legkésőbb az ülés napján 9 óráig írásban kell benyújtani a polgármesterhez. A sürgősségi indítványt a képviselők részére helyszíni kiosztású anyagként kell továbbítani, és utólag gondoskodni kell az anyag EDTR-en való rögzítésről.

(4) Sürgősségi indítványt minden esetben az ülés megnyitását követően – a napirendek elfogadása előtt – kell megtenni. Elfogadásáról a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(5) A sürgősség elfogadása esetén az indítványt a képviselő-testület az ülésen megtárgyalja.

11.Interpelláció, közérdekű kérdés

16. § (1) A települési képviselő által benyújtott interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláló nevét, az interpelláció címzettjét, címét és tárgyát.

(2) Az interpellációt a képviselő-testület utolsó napirendként tárgyalja.

(3) Az interpellációt a képviselő az ülést megelőző harmadik munkanapon, 12 óráig írásban nyújthatja be a polgármesterhez, és az ülésen szóban maximum 2 percben kiegészítheti.

(4) Amennyiben az interpellációra az interpellált az ülésen szóban érdemi választ ad, erre 5 perc áll rendelkezésére.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Döntését legfeljebb 5 percben indokolja, s ha a választ nem fogadja el, arról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz. Ha az interpelláció bármely képviselőt személyében érint, személyes érintettség címén legfeljebb 2 percben szót kérhet.

17. § (1) Amennyiben a képviselő-testület a választ nem fogadja el, egyszerű szótöbbséggel elrendelheti a kérdés tárgy szerint illetékes bizottság általi tárgyalását, részletes kivizsgálását. A bizottság soron következő ülésére az interpelláló képviselőt meg kell hívni.

(2) Ha az interpellációt bizottsághoz intézik, a bizottság elnöke ad választ. Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, a Képviselő-testület az ügy vizsgálatára ad-hoc bizottságot választhat, mely megállapításairól a soron következő ülésen ad tájékoztatást.

18. § (1) A napirendek tárgyalása után bármely képviselő közérdekű kérdést tehet fel. A közérdekű kérdést, az ülést megelőző harmadik munkanapon 12 óráig írásban kell benyújtani a polgármesterhez.

(2) Amennyiben a közérdekű kérdésre a polgármester vagy a válaszadásra illetékes más személy az ülésen érdemi választ ad, erre legfeljebb 10 perc vehető igénybe.

(3) Egyéb – napirenden kívüli – kérdések felvetésére a napirendek tárgyalását, lezárását követően van lehetőség.

12.Az ülés menete

19. § Az ülést a polgármester nyitja meg. A jelenléti ív alapján megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, ismerteti a távollétüket bejelentőket. Az ülés ideje alatt folyamatosan ellenőrzi a jelenlévő képviselők számát és az ülés határozatképességét. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 8 települési képviselő jelen van.

13.Rendes ülés tanácskozási rendje

20. § (1) A polgármester a határozatképesség megállapítását követően:

1. javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítők személyére,
2. javaslatot tesz a napirendekre,
3. napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot és kihirdeti a határozatokat,
4. a napirendek tárgyalásának lezárását követően beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, biztosítja a képviselők kérdezési jogát,
5. berekeszti az ülést.

(2) A polgármester jegyzőkönyv hitelesítőnek két bizottsági elnököt jelöl ki. A jelölést a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel fogadja el.

(3) A javasolt napirendi pontok elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

14.Napirendek tárgyalása, hozzászólások

21. § (1) A polgármester bejelenti a napirendet. Az első felszólalás a napirendi pont előadóját (továbbiakban: előterjesztő) illeti meg. Az előterjesztő legfeljebb 10 percben szóbeli kiegészítést tehet. A bizottsági javaslatot a polgármester ismerteti. Ezt követően a képviselőcsoport vezetője jogosult ismertetni a képviselőcsoport napirenddel kapcsolatos kérdéseit, állásfoglalását, véleményét, legfeljebb 10 percben.

(2) A vita során a hozzászóló képviselő legfeljebb kétszer kaphat szót. Az első hozzászólás legfeljebb 5 perc, a második legfeljebb 2 perc.

(3) Az előterjesztőre és a képviselőcsoport vezetőjére a (2) bekezdés szerinti korlátozás nem alkalmazható.

(4) A vita során az előterjesztő, a képviselőcsoport vezetője szükség szerint kap szót, feltéve, hogy esetleges vita lezárására irányuló ügyrendi javaslat bejelentése előtt már felszólalásra jelentkezett.

(5) A képviselői hozzászólások számát a szavazórendszer kíséri figyelemmel. A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt arról, hogy a képviselő további hozzászólásához hozzájárul-e., melynek időtartama legfeljebb 2 perc lehet.

(6)[1] A vita során a tanácskozási joggal meghívott az ülésen felszólalhat, javaslatot tehet, az előterjesztőhöz kérdést intézhet, kérésére az írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A tanácskozási joggal meghívott - kivéve a napirendi pont előterjesztőjét - legfeljebb kétszer kaphat szót, összesen 5 percben.

(7)[2] A tanácskozási jog nélkül meghívott az őt érintő napirendhez az ülésen szót kérhet, melynek megadásáról a polgármester határoz. A hozzászólás időtartama 3 perc.

22. § (1) Bármely képviselő a sikeres döntés érdekében napirendi pontonként szünetet kérhet, amennyiben a polgármester a szünetet nem rendeli el, úgy a szünet elrendeléséről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. Az így elrendelt szünet időtartama egy ülésnapon legfeljebb 30 perc lehet.

(2) A vita lezárásáig az előterjesztő az előterjesztést visszavonhatja.

(3) A polgármester az adott napirendi pont vitáját lezárja, amennyiben több hozzászólás nincs.

(4) A képviselő a tárgyalás bármely szakaszában javasolhatja a vita lezárását. Az ügyrendi hozzászólásban a vita lezárását kezdeményezőnek a hozzászólásra történt bejelentkezése időpontjában már szólásra jelentkezettek még jogosultak hozzászólásuk megtételére. Az első hozzászólás nem irányulhat a vita lezárására.

(5) Az előterjesztő a zárszó keretében legfeljebb 3 percben kifejtheti álláspontját az elhangzottakra és válaszol a hozzá intézett kérdésekre.

23. § (1) Az ülésen a polgármester jogosult:

1. a hozzászóló figyelmét felhívni arra, hogy csak a tárgyra vonatkozóan fogalmazza meg hozzászólását,
2. figyelmeztetni a hozzászólót, ha a tanácskozáshoz nem illően, másokat sértően fogalmaz,
3. rendreutasítani azt a képviselőt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
4. rendreutasítani a nem képviselő megjelenteket, ismétlődő rendzavarás esetén kötelezni az érintetteket a terem elhagyására.

(2) A polgármester a végszavazást megelőzően ismerteti a határozati javaslatot.

15.Ügyrendi felszólalás

24. § (1) Az ülés folyamán bármelyik képviselő ügyrendi javaslatot terjeszthet elő. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület azonnal, vita nélkül, a zárt ülés kivételével egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Ügyrendi javaslat:

1. napirend felvétele, levétele;
2. napirendek tárgyalása sorrendjének megváltoztatása;
3. [1]
4. zárt ülés elrendelése;
5. az ülés felfüggesztése, elnapolása, meghosszabbítása;
6. a vita lezárása;
7. az SZMSZ vagy más jogszabály rendelkezéseinek megsértésére vonatkozó figyelmeztetés;
8. a vita lezárását követően az előterjesztés teljes vagy részbeni visszavonása;
9. a szavazás rendjére, módjára vonatkozó indítvány (titkos szavazás, név szerinti szavazás);
10. [2]egyeztető szünet biztosítására vonatkozó indítvány, amennyiben a polgármester a 22. § (1) bekezdése szerint a szünetet nem rendeli el;                                                                                                  

(3)[3] A szavazás szakaszában csak a szavazás menetét érintő ügyrendi javaslatot lehet tenni, a 32. § (1) bekezdésében foglalt ügyrendi javaslat kivételével.

(4) Az ügyrendi felszólalást a javaslat előterjesztésével kell kezdeni s ezt követően legfeljebb 2 percben lehet indokolni.

(5) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a felszólalás nem ügyrendi javaslat, úgy a képviselőtől a szót megvonja.

16.Önkormányzati döntések

25. § A képviselő-testületi határozatokról, rendeletekről határidős nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.

26. § (1) Rendelet alkotását kezdeményezheti:

a)  bármely képviselő,

b)  a bizottság képviseletében annak elnöke,

c)  a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a jegyző távollétében az aljegyző,

d) [1]a települési nemzetiségi önkormányzat képviseletében annak elnöke,

e)  választópolgár népi kezdeményezés útján.

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki az illetékes bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület dönt.

27. § (1)[1]

(2) A tárgy szerint illetékes bizottság felkérheti a Jogi- Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságot a rendelet-tervezet előzetes – jogi szempontból történő – véleményezésére.

28. § (1) A rendelet és a normatív határozat kihirdetése a helyben szokásos módon, az önkormányzat honlapján történik. A rendeletek a Polgármesteri Hivatal székhelyén lévő hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel is közzétételre kerülnek.

17.Határozathozatal

29. § (1) Bármely napirendi ponthoz a polgármester, az alpolgármester, a képviselők és a jegyző, a jegyző távollétében az aljegyző módosító javaslatot tehet, illetve azt visszavonhatja. Módosító indítványt a vita lezárását követően nem lehet tenni.

(2) Ha a módosító javaslat az önkormányzat költségvetése kiadásának növelését vagy bevéte-lének csökkentését eredményezheti, azt úgy kell megtenni, hogy az ülésen érdemben tárgyalható legyen.

(3) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – a legutolsó javaslattal kezdődően – majd az eredeti határozati javaslatról. A módosító indítványnak tartalmában kell eltérni az eredeti és más javaslatoktól, csak ebben az esetben tekinthető módosító indítványnak.

30. §[1] A képviselő-testület döntéshozatala során a képviselők a szavazórendszer igénybevételével adják le szavazataikat. A szavazatok összeszámlálását a szavazórendszer végzi.

31. § (1) Titkos szavazás elrendelése esetén a szavazás rendjének biztosítása, a törvényesség megtartása, az eredmény megállapítása és a polgármesterhez történő továbbítása a képviselő-testület által esetenként - egyszerű szavazattöbbséggel - megválasztott 3 tagú Szavazatszámláló Bizottság feladata.

(2) A titkos szavazás borítékban elhelyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(3) A titkos szavazás eredményéről jegyzőkönyv készül. A titkos szavazás felhasznált szavazólapjait a jegyzőkönyv mellett zárt borítékban 6 hónapig meg kell őrizni. A szavazás eredményét rögzítő jegyzőkönyv az ülés teljes jegyzőkönyvének mellékletét képezi.

(4) A titkos szavazás szavazólapja tartalmazza:

1. a határozati javaslat tárgyát,
2. az eldöntendő kérdés rövid megfogalmazását, a kérdés szerinti döntési lehetőségeket,
3. a szavazó döntésének egyértelmű kinyilvánítására szolgáló jelzést.

(5) A titkos szavazás tartását indítványozhatja:

1. a polgármester, az alpolgármester,
2. bármelyik képviselő,

a jegyző, a jegyző távollétében az aljegyző.

32. § (1) Névszerinti szavazást kell tartani, ha azt 4 képviselő indítványozza. A vita lezárását követően névszerinti szavazást nem lehet indítványozni.

(2)[1]

(3) A névszerinti szavazás a szavazórendszer igénybevételével történik.

32/A. §[1] Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén a határozat meghozatalát megelőzően az Mötv. 49. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor erre irányuló indítvány esetén a képviselő-testület soron következő ülésén dönthet a képviselő adott hónapra eső tiszteletdíjának 50 %-os csökkentéséről.

18. Minősített többség

33. §[1] Az Mötv. 50. §-ában foglaltakon túl minősített többség szükséges:

a) a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához,

b) városrendezési terv elfogadásához,

c) az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezéshez,

d) alapítvány létrehozásához,

e) hitelfelvételhez,

f) kitüntetéshez, díszpolgári cím adományozásához,

g) helyi népszavazás kiírásához,

h) képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,

i) sürgősségi indítvány napirendre vételéhez.

19.A jegyzőkönyv

34. § (1) A képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvet a 20. § (2) bekezdése szerint megválasztott bizottsági elnökök hitelesítik.

(2) A képviselő-testületi ülésekről hangfelvétel készül.

(3)[1] A nyilvános ülés jegyzőkönyve 3 példányban készül, melyből egy eredeti példányt évente be kell köttetni, egy másolati példányt a Városi Könyvtár részére a tárgyévet követően kell átadni.

(4)[2] A zárt ülés jegyzőkönyve 2 példányban készül, melyből egy eredeti példányt évente külön kell beköttetni. A zárt ülés jegyzőkönyveit a Városi Könyvtár részére nem lehet megküldeni.

35. § (1) Az ülésen hozott döntésekről kivonatot kell készíteni, melyet a végrehajtásért felelős személynek haladéktalanul át kell adni.

 (2) A jegyzőkönyveket és a határozatokat – a zárt ülés jegyzőkönyveinek kivételével – az EDTR-en keresztül kell közzétenni.

(3)[1] A nyilvános ülés előterjesztéseit, jegyzőkönyveit érintő közérdekű adatigénylést az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései szerint kell teljesíteni.

(4) [2]

20. Lakossági fórum, közmeghallgatás

36. § (1) A képviselő-testület szükség szerint lakossági fórumot tart. A lakossági fórum időpontját a képviselő-testület határozza meg.

(2) A fórumra meghívást kapnak a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szervezetek, intézmények vezetői, valamint a gazdasági társaságok ügyvezetői.

37. § (1) A közmeghallgatás időpontját és napirendjét a képviselő-testület határozza meg. A közmeghallgatást a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez kérdéseket intézhetnek, közérdekű javaslatot tehetnek. A felszólalás időtartama személyenként legfeljebb 5 perc, ismételt felszólalás esetén 1 perc.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmára, készítésére a képviselő-testület üléséről készülő jegyzőkönyvek elkészítésére vonatkozó 34. - 35. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közmeghallgatás mindig nyilvános.

(4) [1]

38. §[1] A lakossági fórum és a közmeghallgatás időpontjáról, helyszínéről és napirendjéről a lakosságot az önkormányzat honlapján, valamint plakátokon vagy szórólapokon tájékoztatni kell.

IV. Fejezet
A települési képviselő, a tanácsnok

21.A települési képviselő kötelezettségei

39. § A települési képviselő köteles:

1. aktívan és felkészülten részt venni a képviselő-testület és a bizottságok munkájában,
2. rendszeres kapcsolatot tartani választóival, a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társadalmi szervezetekkel, ennek érdekében fogadóórát tartani, melynek időpontja az önkormányzat honlapján kerül közzétételre,

az ülés megkezdése előtt írásban, vagy szóban előzetesen bejelenteni és indokolni a képviselő-testület vagy a bizottság üléseiről való távolmaradását,

22.A tanácsnok

40. § (1) A képviselő-testület a megválasztott képviselők közül egy nemzetközi kapcsolatokért felelős tanácsnokot és egy a Polgármesteri Hivatal gazdálkodásának ellenőrzéséért felelős tanácsnokot választ.

(2) A tanácsnokok az (1) bekezdésben meghatározott területeken szakmai, politikai tanácsadóként, véleményezőként segítik a polgármester munkáját.

(3) A képviselő-testület a tanácsnokok részére a Polgármesteri Hivatal épületében külön helyiséget biztosít.

23.Képviselőcsoport

41. § (1) A képviselő-testületben ugyanazon párt, társadalmi szervezet jelöltjeként mandátumot szerzett képviselők tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot hozhatnak létre. A pártok, társadalmi szervezetek közös képviselőcsoportot is létrehozhatnak.

(2) Képviselőcsoport alakításához legalább 3 képviselő szükséges. Az ugyanazon párthoz, társadalmi szervezethez tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak. Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

(3) A már megalakult képviselőcsoport elfogadhatja pártokhoz, illetve társadalmi szervezetekhez nem tartozó képviselők csatlakozását.

(4)[1] A képviselőcsoport működési szabályait a Mötv. és e rendelet keretei között önállóan határozza meg.

(5) A képviselőcsoportot e rendeletben biztosított jogok addig illetik meg, amíg tagjainak száma eléri a 3 főt.

42. § (1) A képviselőcsoport megalakulását a megalakulástól számított 8 napon belül a képviselőcsoport vezetője a polgármesternek írásban köteles bejelenteni. A bejelentés tényéről a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

1. a képviselőcsoport megnevezését;
2. a megválasztott vezető, esetleges vezető-helyettes nevét;
3. a képviselőcsoport tagjainak névsorát.

(3) A képviselőcsoport megszűnését, a kizárt, és az újonnan belépett képviselő nevét a képviselőcsoport vezetője, a kilépést maga a képviselő, a változástól számított 8 napon belül írásban köteles bejelenteni a polgármesternek. A változás tényéről a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.

(4) Amennyiben a képviselő képviselőcsoportját elhagyja, úgy az érintett képviselő, a képviselő-testületnek ezen tényről való tudomás szerzésétől számított 6 hónapig nem lehet más képviselőcsoport tagja.

(5) A polgármester a képviselő-testület ülésének előkészítése, jelentősebb önkormányzati ügyek egyeztetése céljából kezdeményezheti a képviselőcsoportok vezetőinek összehívását, és a képviselőcsoportok vezetői is élhetnek ezzel a lehetőséggel.

V. Fejezet
A képviselő-testület bizottságai

24.A bizottságok létrehozása

43. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására, munkájának segítésére bizottságokat választ.

(2) A bizottság jellege szerint lehet: állandó bizottság, ideiglenes (ad-hoc) bizottság.

44. § A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat, az alábbiak szerinti létszámmal hozza létre:

1. Gazdasági Bizottság                                                                 9 fő
   
2. Pénzügyi Bizottság                                                                   7 fő
   
3. Népjóléti Bizottság                                                                    9 fő
   
4. Ifjúsági- Sport és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága                   9 fő
   
5. [1]Oktatási- Informatikai és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága   7 fő
   
6. Kulturális és Média Bizottság                                                      9 fő
   
7. Jogi- Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság                                  7 fő
   
8. Közbeszerzési Bizottság                                                           5 fő
   
9. Tulajdonosi Bizottság                                                                 3 fő
   

45. §[1]

46. § A bizottságválasztott tagja köteles:

1. aktívan és felkészülten részt venni a bizottság munkájában,

az ülés megkezdése előtt írásban, vagy szóban előzetesen bejelenteni és indokolni a bizottság üléséről való távolmaradását.

47. §[1]

48. § (1) A polgármesterre és a bizottságokra átruházott feladat - és hatásköröket a képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza.

(2)[1] Az átruházott hatáskör gyakorlója évente legalább egy alkalommal részletesen beszámol a képviselő-testületnek e feladatának ellátásáról.

25.A bizottságok működésének főbb szabályai

49. § (1)[1] A bizottság működési szabályait – az Mötv. és e rendelet keretei között – maga állapítja meg.

(2) A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodóan, rendszeresen, szükség szerint tartják. Az átruházott hatáskört gyakorló bizottságok a mindenkor hatályos jogszabályok - ideértve a helyi rendeleteket is - rendelkezéseinek figyelembe vételével, önkormányzati hatósági ügyek esetében pedig a kérelmek elbírálására előírt határidők figyelembe vételével szükség szerint tartják üléseiket.

(3) A bizottsági ülést az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze és vezeti. Az elnök és az alelnök egyidejű akadályoztatása esetén a bizottság legidősebb képviselő tagja, mint korelnök hívja össze és vezeti az ülést.

(4)[2] Az Mötv. 61. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a bizottságot össze kell hívni: a képviselő-testület döntése alapján, valamint a bizottsági tagok több mint felének indítványára.

(5)[3] A bizottsági ülésekre tanácskozási joggal meghívást kap a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a nem bizottsági tag képviselők, a nemzetiségi önkormányzatok elnökei, továbbá akinek jelenlétét a bizottság elnöke indokoltnak tartja.

 (6) A bizottság rendes ülésének meghívóját és az előterjesztéseket - kivéve a pótkézbesítéssel továbbítandó előterjesztéseket és sürgősségi indítványokat - legkésőbb a bizottsági ülés napja előtt 3 naptári nappal korábban kell megküldeni elektronikus úton. A bizottság ülésének időpontjáról, helyéről és a napirendi pontokról – az ülést megelőző 3 nappal – a város lakóit az EDTR-en való közzététellel értesíteni kell.

(7)[4] A bizottság zárt ülésére vonatkozó szabályokat a 13. § szerint kell alkalmazni azzal, hogy a képviselőn a nem képviselő bizottsági tagot is érteni kell.

(8)[5] A bizottság rendkívüli ülésére a 8. § szerinti szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a Közbeszerzési Bizottság rendkívüli ülésére szóló meghívót a napirendek írásos anyagával együtt legalább az ülés kezdete előtt 24 órával kell kikézbesíteni, továbbá a polgármester engedélye esetén a napirendek anyaga pótkézbesítéssel is továbbítható oly módon, hogy azt a bizottsági tagok az ülés időpontja előtt 12 órával korábban megkapják.

(9)[6] A bizottsági előterjesztések rendjére a 14. § (2)-(4) bekezdése szerinti szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a Közbeszerzési Bizottság előterjesztéseit törvényességi szempontú ellenjegyzési záradékkal a megbízott hivatalos közbeszerzési tanácsadó vagy külső közbeszerzési szakértő látja el.

(10)[7] Az ülések nyilvánosságára, a bizottság döntéshozatalára, az ülések meghívotti körére vonatkozó rendelkezéseket a Közbeszerzési Bizottság esetében Szigetszentmiklós Város Önkormányzatának Közbeszerzési Szabályzatában foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

50. §[1] A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvre vonatkozóan a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvére vonatkozó, 34. § - 35. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet az elnök és a bizottság által kijelölt két bizottsági tag, mint jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

VI. Fejezet
Polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző

26.Polgármester, alpolgármester

51.[1] § Az Mötv. 67. §-ában foglaltakon túl a polgármester:

a) segíti a képviselők munkáját,

b) gondoskodik:

ba) a testület működésének nyilvánosságáról,

bb) a helyi fórumok szervezéséről,

c) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit,

d) kapcsolatot tart:

da) felsőbb szintű szervekkel,

db) megyei közgyűléssel,

dc)[2] más települések önkormányzatával,

dd)[3] a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel, a nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületével.

52. § A képviselő-testület saját tagjai közül 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

27.A polgármester, az alpolgármester díjazása, költségtérítése

53. § (1) A polgármester illetményének és költségtérítésének megállapítására, jutalmazására – a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény keretei között – a Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot.

(2) Az alpolgármester tiszteletdíját és költségtérítését a képviselő-testület egyedi határozatban állapítja meg. Ha a képviselő-testület az alpolgármester megbízását nem vonja vissza, de a polgármester az alpolgármester feladatait írásban, teljes körűen megvonja, a feladatkör megvonását követően az alpolgármester a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjával azonos mértékű tiszteletdíjra jogosult.

(3) A képviselői tiszteletdíj és a költségtérítés mértékét a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

28.Jegyző, aljegyző

54. §[1] Az Mötv. 81. §-ában foglaltakon túl a jegyző:

1. a Polgármesteri Hivatal útján előkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
2. ellátja a testületek, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
3. [2]rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és indokolt esetben a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről,

ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat.

54/A. §[1] A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az Mötv. 82. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a jegyzői feladatokat a Jegyzői kabinet vezetője látja el.

VII. Fejezet
A Polgármesteri Hivatal

29.A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése

55. § (1)[1] A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására Szigetszentmiklósi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre.

(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján az önkormányzat tárgyévi költségvetésében meghatározza a Polgármesteri Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, a működési és fenntartási költségeket.

(3)[2] A polgármester (2) bekezdés szerinti előterjesztését a jegyző javaslatának figyelembevételével teszi meg.

56. § (1)[1] A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei a következők:

1. Polgármesteri Kabinet
2. Jegyzői Kabinet
3. Pénzügyi Osztály

ca) Költségvetési és Számviteli Iroda

cb) Pénzügyi Iroda

cc) Adóügyi Iroda

4. Szervezési Osztály

da) Testületi Iroda

db) Közszolgáltatás-fejlesztési Iroda

dc) Ügyviteli Iroda

5. Városgazdálkodási Osztály

ea) Városfenntartási Iroda

eb) Projekt Iroda

ec) Városfejlesztési Iroda

6. Igazgatási Osztály

fa) Általános Igazgatási és Intézményfenntartó Iroda

fb) Rendvédelmi és Közbiztonsági Iroda

7. Népjóléti Osztály
8. Építéshatósági Osztály
   

(2) A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítését az 1. melléklet tartalmazza.

30. A Polgármesteri Hivatal munkarendje és ügyfélfogadási rendje

57. § (1)[1] A Polgármesteri Hivatalban teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottak munkaideje heti 40 óra.

(2)[2]

     (3)[3] A képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási idejét az alábbiak szerint határozza meg:

1. [4]Általános ügyfélfogadás ideje: hetente 16 óra.
2. Polgármester ügyfélfogadási ideje: minden hónap első szerdája 9.00 – 11.00 óráig
3. Alpolgármester ügyfélfogadási ideje: hétfőnként 10.00-12.00 óráig
4. Jegyző ügyfélfogadási ideje: havonta 4 óra.
5. Aljegyző ügyfélfogadási ideje: havonta 8 óra.
6. szervezeti egységek vezetőinek ügyfélfogadási ideje: hetente 4,5 óra.
7. Városgazdálkodási Osztály ügyfélfogadási ideje: hetente 10 óra.
8. Kihelyezett ügyfélszolgálat ügyfélfogadási ideje: Lakihegyen hetente 3 óra, Felső tagon a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat akadályoztatása esetén hetente 3 óra.

     (4)[5] A Polgármesteri Hivatal minden év december 24. napja és december 31. napja között igazgatási szünetet tart. Az igazgatási szünet időszaka alatt ügyeletet biztosítani kell.

     (5)[6] A Polgármesteri Hivatal működésének, feladatainak ellátására vonatkozó részletes szabályokat a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

57/A. §[1] A képviselő-testület az „Innovatív megoldások a szuburbán városfejlődés hátrányainak kezelésére Szigetszentmiklóson” című projektben vállalt ügyfélfogadási kötelezettséget hetente 1 órában, pénteki napokon 12.45-13.45 óráig, külső fél megbízásával biztosítja.

VIII. Fejezet
A társulás

31.Társulásban való részvétel

58. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.

(2) A társulás együttműködésének tartalmát, kereteit külön megállapodás rögzíti.

IX. Fejezet
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

32.Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

59. § (1) A helyi népszavazást a választópolgárok 10 %-a kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A képviselő-testület köteles a helyi népszavazást elrendelni, ha a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezte.

(3) A képviselő-testület a népszavazás elrendeléséről – amennyiben az elrendelés nem kötelező – minősített többséggel dönt.

60. § A népi kezdeményezést a választópolgárok legalább 5 %-a terjesztheti elő a polgármesternél.

61. § A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre, a népi kezdeményezés tárgyalására a kezdeményezők képviselőit meg kell hívni.

X. Fejezet
Az önkormányzati gazdálkodás

33.Az önkormányzati gazdálkodás és a belső ellenőrzés általános szabályai

62. §[1] A képviselő-testület az önkormányzati tulajdon és a vagyongazdálkodás szabályait önkormányzati rendeletben szabályozza.

63. §[1] Az Önkormányzat belső ellenőrzéséről a jegyző külső szakértő útján gondoskodik.

XI. Fejezet
A vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai

34.A vagyonnyilatkozatok kezelése

64. § (1) A vagyonnyilatkozatot a Jogi- Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság (továbbiakban: bizottság) tartja nyilván és ellenőrzi.

(2) Az önkormányzati képviselők és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát az egyéb iratoktól fizikailag is elkülönítetten és együttesen kell kezelni.

65. § (1) A vagyonnyilatkozatok tárolása és őrzése a jegyzőnél lemezszekrényben történik. A jegyző felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és azokat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.

(2) A hozzátartozói vagyonnyilatkozatok és az ellenőrzési eljárással kapcsolatos iratok kezelésénél biztosítani kell, hogy azokhoz csak az arra jogosult személyek férhessenek hozzá.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatosan keletkezett iratokról a bizottság elnöke külön nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:

1. az iktatószámot,
2. a vagyonnyilatkozat-tétel évét,
3. a képviselő nevét,
4. a leadott vagyonnyilatkozatok számát (külön megjegyezve a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok számát),
5. a vagyonnyilatkozat leadásának dátumát.

(4) A vagyonnyilatkozat átadás-átvételével kapcsolatos szabályok:

1. A bizottság elnöke köteles elektronikus úton tájékoztatni a képviselőt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről.
2. A bizottság elnöke az a) pont szerinti tájékoztató megküldésével egyidejűleg elektronikus úton továbbítja az önkormányzati képviselőnek a vagyonnyilatkozat megtételéhez szükséges nyomtatványt és a kitöltést segítő útmutatót.
3. [1]A vagyonnyilatkozatokat 2 példányban kell elkészíteni. A kitöltött képviselői vagyonnyilatkozatok 1-1 példányát külön-külön A4-es nagyságú borítékban kell elhelyezni, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok 1-1 példányát külön-külön A4-es nagyságú zárt borítékban kell elhelyezni. A borítékokon fel kell tüntetni a nyilatkozatot tevő személy nevét.
4. [2]A borítékot a bizottság elnökének a képviselő átadja, aki a borítékokra rávezeti a vagyonnyilatkozat bizottsági nyilvántartó számát, azt lepecsételi, majd a képviselő és a bizottság elnöke aláírással látja el. A vagyonnyilatkozat első eredeti példánya a bizottságnál marad, a második példány megőrzéséről a vagyonnyilatkozatot tevőnek kell gondoskodnia.
5. A vagyonnyilatkozat átadásakor a nyilatkozattételre kötelezett tételes írásbeli igazolást kap a vagyonnyilatkozat átvételéről.

(5) A jegyző jogosult a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos konkrét technikai tevékenységek ellátására, az ellenőrzést azonban a bizottságnak kell elvégeznie.

35.[1]

66. §[2]

36.A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályok

67. § A bizottság elnöke köteles a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség határidejének lejártát követően a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást adni, amennyiben a polgármester, képviselők nem tettek vagyonnyilatkozatot. Egyben köteles e tényről a Pénzügyi Osztályt is haladéktalanul értesíteni.

68. § (1) Az ellenőrzési eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

(2) A bizottság eljárására a zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

69. § A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás kezdeményezéskor pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselővel szemben és milyen ok miatt kéri a kezdeményező az eljárás lefolytatását. Az írásos kezdeményezésnek tartalmaznia kell a kezdeményező nevét és értesítési címét.

70. § (1) A bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás kezdeményezése esetén felhívja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, és – amennyiben ezt alaposnak találja – javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. A képviselő ennek megtörténtét bejelenti a bizottság elnökének. A bizottság ebben az esetben nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását, és erről a tényről tájékoztatja a képviselő-testületet.

(2) Ha a képviselő vitatja a javítás szükségességét vagy a felhívástól számított 5 napon belül nem jelenti be a bizottság elnökének annak tényét, hogy a szükséges javítást megtette, akkor a bizottság elrendelheti az ellenőrzési eljárás megindítását.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést, mely döntésről a bizottság elnöke 15 napon belül -– az elutasítás indokát megjelölve – írásban tájékoztatja a kezdeményezőt.

(4) A névtelen kezdeményezést a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat estében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja. Az elutasító döntésről a kezdeményezőt a bizottság elnöke 15 napon belül – az elutasítás indoklásával – írásban tájékoztatja.

71. § (1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívására a képviselő saját, és a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat az „Ellenőrzési eljárással kapcsolatos adatlap” nyomtatvány kitöltésével adja meg.

(2) A bizottság felhívása, kezdeményezése esetén a leadott vagyonnyilatkozatban feltüntetett adatokat összeveti az adatlapon szereplő adatokkal.

(3) A bizottság az ellenőrzési eljárás során feladatkörében eljárva: a nyilatkozattételre köteles képviselőt, a vele közös háztartásban élő házastársat, élettársat és gyermeket, valamint más személyeket meghallgathat, szakértőt kirendelését kezdeményezheti, más szervektől, személyektől adatokat szerezhet be.

(4) A meghallgatni kívánt személyek nem kötelesek nyilatkozatot tenni.

(5) A bizottság elnöke az ellenőrzési eljárásról, annak idejéről és helyről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére, de a bizottság ülésén egyébként nem lehet jelen.

(6) A jogkövetkezmények megállapítása a képviselő-testület feladata.

37. A vagyonnyilatkozatok visszaadásának szabályai

72. § A vagyonnyilatkozat és az azzal összefüggő iratok a vagyonnyilatkozatra kötelezett képviselő képviselői megbízásának időtartamáig kezelhetők, azt követően azokat a képviselőnek vissza kell adni. A képviselői megbízás haláleset miatti megszűnése esetén vagyonnyilatkozatát, a hitelt érdemlően igazolt örökösének kell kiadni. Családi állapotban történő változás esetén a hozzátartozó vagyonnyilatkozatát a képviselő kérésére ki kell adni.

73. § A vagyonnyilatkozat kezelésével kapcsolatos rendelkezések a polgármesterre is érvényesek.

XII. Fejezet
Települési nemzetiségi önkormányzatok[1]

38. A településen működő nemzetiségi önkormányzatokkal való együttműködés[2]

74. § (1)[3] A településen közvetlenül választott roma, bolgár és német nemzetiségi önkormányzatok működnek.

(2)[4] A települési önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok feladataik ellátása során kölcsönösen együttműködnek, együttműködési megállapodást kötnek.

(3)[5] A helyi önkormányzat biztosítja és elősegíti a nemzetiségi önkormányzatok működését a 2. mellékletben foglaltak szerint.

(4)[6]

(5)[7] A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok részére biztosítja a központi állami támogatás igénybevételét. Az ezen túlmenő támogatás lehetőségét évente a költségvetés készítésekor megvizsgálja, és a költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben megállapítja.

XIII. Fejezet
Záró rendelkezések

75. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

    (1a)[1] Az 57/A. § 2013. július 1-jén lép hatályba és 2014. július 5-én hatályát veszti.

(2) Hatályát veszti a szervezeti és működési szabályzatról szóló 8/1999 (III.25.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 14/2002. (XI.1.), 21/2002. (XII.20.), 3/2003. (I.29.), 15/2003. (VII.9.), 22/2003. (X.29.), 13/2005. (VI.29), 14/2006. (X.13.), 17/2006. (XI.21.), 19/2006. (XII.19.), 9/2007. (III.20.9, 12/2007. (IV.18.), 20/2007. (VI.20.), 31/2007. (XI.21.), 35/2007. (XII.19.), 7/2008. (III.28.), 13/2008. (IV. 30), 8/2009. (I.28.), 20/2009. (VI.25.), 24/2009. (VIII.28.), 30/2009. (XI.27.), 7/2010. (II.26.), 22/2010.(IX.24.), 23/2010.(X.14.), valamint 25/2010. (XII.25.), valamint az 1/2011.(II.03.) önkormányzati rendeletek, valamint a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 9/2001.(III.30.) önkormányzati rendelet.

(3)[2] E rendelet mellékletei és függelékei:

1. melléklet: a Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése

2. melléklet: [3] Nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosítása

a)    Szigetszentmiklós Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata részére a működési feltételek biztosítása

b)    Szigetszentmiklós Város Bolgár Nemzetiségi Önkormányzata részére a működési feltételek biztosítása

c)    Szigetszentmiklós Város Német Nemzetiségi Önkormányzata részére a működési feltételek biztosítása

1. függelék: Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének tagjai

2. függelék: a bizottsági tagok névjegyzéke

3. függelék: Települési nemzetiségi önkormányzatok tagjainak névjegyzéke

4. függelék: Jegyzék a névszerinti szavazásnál a képviselők szavazási sorrendjéről

76. §[4] 

77. §[5]

2. melléklet a 12/2011. (IV.28.) önkormányzati rendelethez

Nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosítása

a) Szigetszentmiklós Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata részére a működési feltételek biztosítása

1.  A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére ingyenesen biztosítja a helyi önkormányzat tulajdonában lévő

a)  [1]Szigetszentmiklós, Kéményseprők tere 1. szám alatti épületben kialakított, a nemzetiségi önkormányzati feladatellátásához szükséges tárgyi eszközökkel felszerelt irodahelyiséget. Az ingatlanrész infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltséget a helyi önkormányzat viseli. Az ingatlanrész fenntartási költségeinek, továbbá a szükséges technikai eszközök beszerzésének, karbantartásának fedezetét a helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére tárgyévenként nyújtott helyi önkormányzati támogatás összegébe beépíti.

b)  Szigetszentmiklós, Kossuth L. u. 2. szám alatti ingatlanban, azaz Szigetszentmiklós Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) főépületében lévő helyiség használatát, előzetes egyeztetés alapján, havonta igény szerint, a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek megtartásához. A helyiség használatához kapcsolódó tárgyi infrastruktúra és rezsiköltséget, fenntartási költséget a helyi önkormányzat viseli.

2.[2] A helyi önkormányzat a Polgármesteri Hivatal (költségvetési, gazdálkodási feladatok esetében a Pénzügyi Osztály, egyéb feladatok esetében a Szervezési Osztály) útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételeket, melynek keretében a Polgármesteri Hivatal ellátja:

a)  a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása);

b)  a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat;

c)  a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat.

3.  A helyi önkormányzat viseli a 2. pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata, továbbá a postázási költségek kivételével, mely utóbbi esetében annak fedezetét a helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére tárgyévenként nyújtott helyi önkormányzati támogatás összegébe beépíti.

4.  [3]A helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében, a jegyző megbízásából a Szervezési Osztály vezetője részt vesz a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

5.  A Polgármesteri Hivatal elvégzi a nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásával, illetőleg adószám igénylésével kapcsolatos feladatok előkészítését.

b) Szigetszentmiklós Város Bolgár Nemzetiségi Önkormányzata részére a működési feltételek biztosítása

1.  A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére előzetes egyeztetés alapján havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában ingyenesen biztosítja a nemzetiségi önkormányzati feladat ellátásához szükséges helyiséghasználatot, a nemzetiségi önkormányzat székhelyén, azaz a Szigetszentmiklós, Kossuth L. u. 2. szám alatt, Szigetszentmiklós Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) főépületében. A helyiség használatához kapcsolódó tárgyi infrastruktúra és rezsiköltséget, fenntartási költséget a helyi önkormányzat viseli.

2.[4] A helyi önkormányzat a Polgármesteri Hivatal (költségvetési, gazdálkodási feladatok esetében a Pénzügyi Osztály, egyéb feladatok esetében a Szervezési Osztály) útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételeket, melynek keretében a Polgármesteri Hivatal ellátja:

a)  a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása);

b)  a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat;

c)  a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat.

3.  A 2. pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata kivételével- a helyi önkormányzat viseli.

4.[5] A helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében, a jegyző megbízásából a Szervezési Osztály vezetője részt vesz a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

5.  A Polgármesteri Hivatal elvégzi a nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásával, illetőleg adószám igénylésével kapcsolatos feladatok előkészítését.

c) Szigetszentmiklós Város Német Nemzetiségi Önkormányzata részére a működési feltételek biztosítása

1.  A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére előzetes egyeztetés alapján havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában ingyenesen biztosítja a nemzetiségi önkormányzati feladat ellátásához szükséges helyiséghasználatot, a nemzetiségi önkormányzat székhelyén, azaz a Szigetszentmiklós, Kossuth L. u. 2. szám alatt, Szigetszentmiklós Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) főépületében. A helyiség használatához kapcsolódó tárgyi infrastruktúra és rezsiköltséget, fenntartási költséget a helyi önkormányzat viseli.

2.  [6]A helyi önkormányzat a Polgármesteri Hivatal (költségvetési, gazdálkodási feladatok esetében a Pénzügyi Osztály, egyéb feladatok esetében a Szervezési Osztály) útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételeket, melynek keretében a Polgármesteri Hivatal ellátja:

a)  a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása);

b)  a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat;

c)  a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat.

3.  A 2. pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata kivételével- a helyi önkormányzat viseli.

4.  [7]A helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében, a jegyző megbízásából a Szervezési Osztály vezetője részt vesz a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

5.                                                                                                                                                    A Polgármesteri Hivatal elvégzi a nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásával, illetőleg adószám igénylésével kapcsolatos feladatok előkészítését.

Függelékek

1. függelék a 12/2011. (IV.28.) önkormányzati rendelethez

Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének tagjai

1. Szabó József polgármester
2. Becz Péter önkormányzati képviselő
3. Papp István önkormányzati képviselő
4. Tóth Imre önkormányzati képviselő
5. Virág Róbert önkormányzati képviselő
6. Sallai Gábor önkormányzati képviselő
7. Budai László önkormányzati képviselő
8. Ladányi Sándor önkormányzati képviselő
9. Dr. Vántsa Botond önkormányzati képviselő
10. Kövesdi László önkormányzati képviselő
11. Szilágyi Zoltán önkormányzati képviselő
12. Jaksa-Ladányi Emma Zsuzsánna önkormányzati képviselő
13. Dr. Barabás Botond önkormányzati képviselő
14. Fodor Antalné dr. önkormányzati képviselő
    

2. függelék a 12/2011. (IV.28.) önkormányzati rendelethez

A bizottsági tagok névjegyzéke

1./ Gazdasági Bizottság

Elnök: Becz Péter

Alelnök: Tóth Imre

Tagok:

Kövesdi László

Ladányi Sándor

Virág Róbert

Bek Zsolt

Sipos Sándor

Szlama Dezső

Terecskei Anikó

2./ Pénzügyi Bizottság[1]

Elnök: Kövesdi László

Alelnök: Tóth Imre

Tagok:

Sallai Gábor

Szilágyi Zoltán

Angler Tibor

Brenner Péter

Prunner József

3./ Népjóléti Bizottság[2]

Elnök: Sallai Gábor

Alelnök: Tóth Imre

Tagok:

Budai László

Szilágyi Zoltán

Nagy István

Jaksa-Ladányi Emma Zsuzsánna

Kálmán Eszter

Keller Tamásné dr.

Piróth Jánosné

4./ Ifjúsági – Sport és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága

Elnök: Virág Róbert

Alelnök. Papp István

Tagok:

Becz Péter

Budai László

Kövesdi László

Becz Tamás Ádám

Dorogi Gyula

Lázárné Csay Mónika

Potoczki Tamás

5./ Oktatási - Informatikai és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága[3]

Elnök:  Papp István

Alelnök: Virág Róbert

Tagok:

Dr. Vántsa Botond

Sallai Gábor

Jámborné Miskolczi Éva

Tóth Benő

Selmeczi György

6./ Kulturális és Média Bizottság[4]

Elnök: Budai László

Alelnök: Dr. Vántsa Botond

Tagok:

Becz Péter

Sallai Gábor

Szilágyi Zoltán

Horányi Gabriella

Horváth Zsolt

Rohacsek Márton

Tímár Sándorné

7./ Jogi – Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság[5]

Elnök: Dr. Vántsa Botond

Alelnök: Budai László

Tagok:

Dr. Barabás Botond

Papp István

Domonkosné Dékány Ágnes

Kopácsi Ibolya

László Zoltánné

8./ Közbeszerzési Bizottság

Elnök: Tóth Imre

Alelnök: Dr. Bardocz Kálmán

Tagok:

Becz Péter

Kövesdi László

Baski Sándor

9./ Tulajdonosi Bizottság

Elnök: Becz Péter

Alelnök: Ladányi Sándor

Tagok:

Viola Károlyné

3. függelék a 12/2011. (IV.28.) önkormányzati rendelethez

Települési kisebbségi önkormányzatok tagjainak névjegyzéke

1. Roma Nemzetiségi Önkormányzat[1]

Elnöke:       Boda Anna

Elnökh:    Lakatos Aranka

Tagjai:

Nádasdi Zita

Orsós István

2. Német Nemzetiségi Önkormányzat[2]

Elnöke:       Hohl László

Elnökh:       Nedbalek József Jenőné

Tagjai:

Bártfai Sándor

Stáhly-Zsidegné Werny Mária

3. Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat[3]

Elnöke:Kirov Milán

Elnökh: Dzsongova Vaszileva Bojanka.

Tagjai:

Miczov Ivanov Jordan

Dr. Muszev Dimitrov Dancso

4. függelék a 12/2011. (IV.28.) önkormányzati rendelethez

Jegyzék a névszerinti szavazásnál a képviselők szavazási sorrendjéről