Balatonlelle Város Önkormányzat Képviselő testületének 14/2011. (X.27.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól

Hatályos: 2024. 01. 01

Balatonlelle Város Önkormányzat Képviselő testületének 14/2011. (X.27.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól

2024.01.01.

Balatonlelle Város Képviselő Testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Ötv. 79. §-ában, a 80. § (1) bekezdésében, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 112. §-ában és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.) 108. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A RENDELET HATÁLYA

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Balatonlelle Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő

a) ingatlanokra, ingókra, (tárgyi és forgóeszközökre), vagyoni értékű jogokra (immateriális javakra) és követelésekre,

b) a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokra és a pénzvagyonra.

(továbbiakban együtt: vagyontárgy).

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a - forgalomképes – az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

(1) Értékpapír: a váltó, a kötvény, a részvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a vagyonjegy, a közraktárjegy, a kárpótlási jegy, a befektetési jegy, a szövetkezeti üzletrész, csekk, állampapír.

(2) Tagsági részesedést megtestesítő vagyoni értékű jog: a közhasznú társasági üzletrész, korlátolt felelősségű társasági üzletrész, szövetkezeti részjegy.

(3) Vagyoni értékű jog: minden olyan jog, ami pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet, beleértve a (2) bekezdésben foglaltakat is.

(4) Törzsvagyon: az a vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat és hatáskör ellátását, a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(5) Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a jogi jellege, mely szerint polgári jogi jogügylet szabad tárgya lehet.

(6) Korlátozott forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak azon jogi jellege, mely szerint polgári jogügylet tárgya csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén lehet.

(7) Forgalomképtelenség: törvényben vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyak azon tulajdonsága, hogy az ilyen vagyontárgy tulajdonjoga jogügylet útján nem ruházható át, - törvényben meghatározottak kivételével -nem terhelhető meg, nem lehet tartozás fedezete és végrehajtás sem vezethető rá.

(8) Forgalmi érték: erre jogosultsággal rendelkező szakértő által megállapított, készpénzben kifejezett érték, amelyen az adott vagyontárgyak tulajdonjoga normál, nyílt piaci körülmények között a legnagyobb valószínűséggel értékesíthető, ez minden esetben bruttó összegben értendő.

(9) Bérleti díj: bérleti szerződés alapján a bérlő által a bérbeadónak fizetett díj, mely minden esetben bruttó összegként értendő.

(10) Portfolió: értékpapírból és/vagy más befektetési eszközökből álló együttesen kezelt befektetés állomány.

(11) Kedvezményes átengedés: a vagyontárgy tulajdonjogának a rendelet 9. § (2) bekezdésben meghatározott forgalmi értéknél alacsonyabb értéken történő átruházása vagy hasznosítása. Kedvezményes átengedésnek minősül a vagyontárgynak a becsült forgalmi értékével megegyező, de a rendelet 22. §-ban foglaltak mellőzésével történő átruházása vagy hasznosítása is.

(12) Vagyonleltár: az Önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglevő vagyon állapota szerinti kimutatás. Célja az önkormányzati vagyon számbavétele értékben és mennyiségben.

(13) Stratégiai jellegű vagyontárgy: az a forgalomképes vagyontárgy, amely az Önkormányzat számára várospolitikai, vagy hosszabbtávú üzletpolitikai célból nélkülözhetetlen, kiemelkedő jelentőségű és hasznosítása erre tekintettel történhet.

(14) Üzleti jellegű vagyontárgy: stratégia vagyontárgynak nem minősülő gazdasági, pénzügyi tranzakció vagy ügylet lebonyolításával kapcsolatos forgalomképes vagyontárgy.

(15) Gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó.

(16) Nonprofit gazdasági társaság: nem jövedelemszerzésre irányuló, közös gazdasági tevékenység folytatására alapított gazdasági társaság.

(17) Rendelkezési jog: a tulajdonost megillető azon jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá hogy a tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon.

(18) Tulajdonosi jog: magába foglalja az ingatlanokra, az ingókra, vagyoni értékű jogokra vonatkozó rendelkezési jogot és a tagsági viszonyból eredő, illetve részvényesi jogokat, valamint a gazdasági társaságokban, közhasznú társaságokban és vállalatokban a tulajdonost megillető jogok gyakorlását.

(19) Vagyonkezelő: az Ötv. 80/A. § - 80/B. §-ai alapján önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódó korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyontárgyakra létesített vagyonkezelői jog jogosultja.

(20) Vagyonhasznosító: e rendelet szerint azon önkormányzati vagyont hasznosítók, akik nem tartoznak a vagyonkezelői körbe.

(21) Vagyonkezelési szerződés: Az Önkormányzat és a vagyonkezelő – kivéve a Polgármesteri Hivatalt és az önkormányzati intézményeket - közötti írásbeli szerződésforma.

(22) Követelésről való lemondás: A polgári, munkajogi és egyéb jogviszonyból származó szerződésekből, illetve jogszabályi rendelkezésekből eredő, pénzben kifejezhető igényről való kifejezett lemondás, mely a fő – és/vagy mellékkövetelés részben vagy egészben történő elengedésében, mérséklésében, halasztott fizetés illetve részletfizetés engedélyezésében valósulhat meg.

(23) Behajthatatlan követelés: Az a követelés, melyet a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 10. pontjának e) alpontja behajthatatlan követelésnek minősít.

II. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA

3. § (1) Az Önkormányzat vagyona (továbbiakban: önkormányzati vagyon) az 1. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakból áll.

(2) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó – forgalomképes – vagyonból áll.

(3) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek.

4. § (1) Forgalomképtelen vagyontárgyak:

a) közterek és parkok,

b) egyéb közterületek,

c) vizek és víziközműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények,

d) helyi közutak és azok önkormányzati tulajdonban lévő műtárgyai,

e) levéltári anyagok,

f) mindaz a vagyon, amelyet törvény vagy a Képviselő Testület forgalomképtelenné nyilvánít.

5. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:

a) önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódó kulturális, oktatási, sport, egészségügyi, szociális és egyéb intézmények használatába, illetve ezen közfeladatok ellátásának az átadása során vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak,

b) a Képviselő Testületet és a Polgármesteri Hivatal, valamint közhatalmi tevékenység ellátását segítő önkormányzat intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlanok,

c) közművek és víziközművek,

d) mindazon vagyontárgyak, amelyeket törvény vagy a Képviselő Testület korlátozottan forgalomképessé nyilvánít.

(2) Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok forgalomképesség szerinti besorolását tételesen az ingatlanvagyon kataszter tartalmazza.

6. § Forgalomképes vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. A forgalomképes vagyontárgyak körét az ingatlanvagyon kataszter tartalmazza.

Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

7. § (1) Az Önkormányzat vagyonát a Polgármesteri Hivatal tartja nyilván a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Számviteli törvény) vonatkozó előírásainak megfelelően.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyont és annak változásait forgalomképesség szerinti besorolását tételesen az ingatlanvagyon kataszterben kell nyilvántartani.

(3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről továbbá az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

(4) Vagyontárgyak önkormányzati törzsvagyonná minősítése vagy ezen minősítés megváltoztatása esetében a törzsvagyoni minősítésről és a minősítés megváltoztatásáról, az önkormányzat vagyonnyilvántartásán és az ingatlankataszteri nyilvántartásán történő átvezetésről a Képviselő Testület határozattal dönt.

Az önkormányzati vagyon számbavétele, a vagyonleltár

8. § (1) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont:

a) törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes és

b) forgalomképes vagyon bontásban tartalmazza.

(2) A forgalomképes vagyon azon részét, amelynek hasznosulásához különösen fontos önkormányzati érdek fűződik, a forgalomképes vagyon körén belül, de attól elkülönülten, stratégiai vagyonként kell nyilvántartani. A forgalomképes vagyontárgyak minősítését a Vagyongazdálkodási irányelvek keretében kell elvégezni, illetve felülvizsgálni.

(3) A vagyonleltár az egyes vagyoncsoportokon belül

a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen,

b) az ingó vagyontárgyakat vagyonhasználóként összesített mérleg szerinti értékben,

c) a portfolió vagyont tételesen és értéken veszi számba.

(4) A vagyonleltár tartalmazza az Önkormányzatot terhelő kötelezettségeket és az Önkormányzatot megillető követeléseket egyaránt.

(5) A vagyonleltárt évenként kell elkészíteni, és az éves költségvetési beszámolóhoz mellékelni.

(6) Az Önkormányzatot megillető, 1 millió forintot meghaladó adókintlévőségekről a jegyző negyedévente tájékoztatni köteles a Képviselő Testületet.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

9. § (1) Az Önkormányzat az ingatlanvagyonát a számviteli szabályok szerinti bruttó értéken, értékbecslés esetén becsült értéken, az ingó vagyonát nyilvántartási értéken, a portfolió vagyonát pedig névértéken tartja nyilván.

(2) A vagyontárgy szerzésére, továbbá az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére vagy ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét:

a) ingatlan és ingó vagyon esetén hat hónapnál nem régebbi - erre jogosult szakértő által készített - forgalmi értékbecslés alapján,

b) értékpapír esetén - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az egyes értékpapírtípusok piacán az értékesítés, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján,

c) társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jog esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

(3) Amennyiben adott jogügylet tárgyát képező szerződés több vagyontárgyra (vagyontömegre) vonatkozik, úgy az értékhatár megállapításánál a vagyontárgyak együttes értékét kell alapul venni.

(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során - amennyiben 6 hónapnál nem régebbi adó – és értékbizonyítvány alapján történik a hagyatéki vagyon értékének megállapítása – megállapított értéket kell alapul venni.

(5) A (2) bekezdés alapján megállapított forgalmi értéktől a Képviselő Testület kivételesen fontosnak ítélt várospolitikai vagy alapos gazdasági érdek esetén egyedi mérlegelés alapján, indokolással ellátott határozatával eltérhet.

Fejlesztési koncepció

10. § (1) A fejlesztési koncepciónak tartalmaznia kell az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, fejlesztésére és gyarapítására vonatkozó célkitűzéseket, a kiemelt feladatok meghatározását és azok végrehajtásának eszközét és módját.

(2) A Polgármester minden évben elkészíti, és – az Önkormányzat valamennyi Bizottságának véleményével együtt - a Képviselő Testület elé terjeszti minden év november hónapban a következő évre tervezett fejlesztési koncepciót.

III. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON FELETTI RENDELKEZÉSI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI

Rendelkezési jogok gyakorlása

11. § (1) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazon a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonosi jogokat a Képviselő Testület, valamint e rendeletben megállapított mértékben és feltételekkel a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság továbbá a Polgármester gyakorolja.

(3) A Képviselő Testület az önkormányzati vagyontárgyakkal kapcsolatos rendelkezési jogának gyakorlását az Ötv. és az Áht. rendelkezései alapján, valamint a Ptk. szabályai szerint megkötött szerződésekkel – e rendeletben meghatározott keretek között – a rendelet 12. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetekre (Vagyonhasznosítókra) bízhatja.

Az önkormányzati vagyon hasznosítói és a vagyonhasznosítók jogállása

12. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosítói:

a) a Polgármesteri Hivatal

b) az Önkormányzat költségvetési szervei, intézményei

c) az Önkormányzat gazdasági – illetve közhasznú társaságai

d) az önkormányzati társulások

(2) Az önkormányzati vagyon hasznosítóját megilleti a működés feltételeként rábízott vagyonra vonatkozóan az ingyenes használat joga.

(3) Az önkormányzati vagyon hasznosítója köteles a rá bízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni és gyarapítani.

(4) Az önkormányzati vagyon hasznosítója jogosult illetve köteles a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak:

a) birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, birtokvédelemre,

b) bérbeadásra és egyéb hasznosításra,

c) ingó vagyontárgyak elidegenítésére,

d) közterhek viselésére.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott jogokat e rendelet szabályai szerint kell gyakorolni.

(6) A vagyonhasznosító köteles a hasznosításában lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására.

(7) A vagyonhasznosító – az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglalt vagyonhasznosítót kivéve – beruházást, felújítást csak a költségvetési rendeletben szabályozott módon és keretek között végezhet.

(8) A megbízott vagyonhasznosító – a szerződés szerint, illetve a Képviselő Testület erre irányuló döntése alapján – a tulajdonos nevében eseti, vagy általános meghatalmazás alapján a szerződésben meghatározott mértékben gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat és teljesíti a tulajdonost terhelő kötelezettségeket.

Az önkormányzati intézmények használatában lévő

vagyonnal kapcsolatos szabályok

13. § (1) Az Önkormányzat az intézményei részére a feladatai ellátásához szükséges vagyont a feladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja.

(2) Az Önkormányzat intézményei az alapító okiratban rájuk bízott vagyont térítésmentesen használhatják, és ennek keretében gondoskodnak annak fenntartásáról és karbantartásáról.

(3) Az Önkormányzat intézményei a használat jogánál fogva a jó gazda gondosságával jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére és a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására.

(4) Az Önkormányzat intézményeitől a vagyontárgyak hasznosításának jogát a Képviselő Testület megvonhatja, ha az – az intézményi feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül – az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.

(5) Az intézmény vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és a gazdaságos működtetéséért.

(6) Az önkormányzati intézmény használatában lévő ingatlan vagy ingatlanrész bérbeadásáról és használatának átengedéséről minden esetben a Képviselő Testület dönt. Kivételesen indokolt, esetben – amikor a Képviselő Testület döntése a sürgősségre tekintettel nem szerezhető be – az intézmény vezetője a Polgármester hozzájárulását követően jogosult az intézmény bérbeadásáról és használatának átengedéséről dönteni. Erről az intézmény vezetője a soron következő Képviselő Testületi ülésen beszámolni köteles.

(7) Az intézmények a rájuk bízott vagyont a Számviteli Törvény szabályai szerint saját könyveikben tartják nyilván.

(8) Önkormányzati forrásból beszerzett és az intézmények működéséhez rendelt vagyontárgyakat közvetlenül az intézmény veszi nyilvántartásba.

(9) A pályázaton elnyert támogatásból beszerzett és az intézmények működéséhez rendelt vagyontárgyak esetén

a) amennyiben a pályázati kiírásban, vagy a támogatási szerződésben foglalt feltételek azt megengedik, az intézmények közvetlenül veszik ezeket nyilvántartásba,

b) amennyiben a pályázati, vagy támogatási feltételek a közvetlen intézményi nyilvántartásba vételt nem teszik lehetővé, úgy a vagyontárgyat az Önkormányzat veszi nyilvántartásba és az intézmény működteti (használja).

Az Önkormányzatot terhelő pályázati, vagy támogatási feltételek teljesülésével a vagyontárgyat az Önkormányzat átadja az intézmény részére, aki azt ettől az időponttól a saját könyveiben tartja nyilván.

(10) Az önkormányzati tulajdonú vagyontárgynak az intézmény részére a (8) és (9) bekezdések szerinti átadása a Polgármester által aláírt átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján történik.

Az önkormányzati vagyon kezelői, a vagyonkezelői jog, a vagyonkezelő jogállása

14. § (1) Az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében az Önkormányzat – az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht) alapján létrehozott intézményei kivételével – jogi személyeknek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a közfeladat ellátását átadhatja és a feladat ellátásához szükséges korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyontárgyaira a feladat ellátását átvevő javára vagyonkezelői jogot létesíthet. (Vagyonkezelők)

(2) A vagyonkezelésbe átadott vagyon a közfeladat ellátását biztosítja, ezért a vagyonkezelésbe adható vagyoni kör az átadni kívánt önkormányzati közfeladatokhoz igazodik.

(3) E rendelet 3. számú melléklete részletesen tartalmazza az (1) bekezdésben felsoroltak részére átadott önkormányzati közfeladatokat és ezen feladatok ellátásához szükséges korlátozottan forgalomképes és forgalomképes önkormányzati vagyontárgyakat, amelyekre nézve az Önkormányzat az Ötv. 80/A. § - 80/B. §-aiban, az ÁhT 105. §-ában és e rendelet 16. §-ában foglalt vagyonkezelői szerződéssel – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett – vagyonkezelői jogot létesített.

(4) Vagyonkezelői jog nem létesíthető – a forgalomképtelen önkormányzati vagyontárgyakon túlmenően – önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, illetve társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre.

(5) A vagyonkezelőt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – megilletik a tulajdonosi jogok és terhelik a tulajdonosi kötelezettségek (különösen a Számviteli törvény könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget szabályozó rendelkezései) azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, nem terhelheti meg és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.

(6) A vagyonkezelő

- köteles teljesíteni az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget,
- viseli a vagyonhoz kapcsolódó terheket,
- évente elszámol a vagyonkezelésében lévő vagyon után elszámolt és a bevételeiben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról,
- teljesíti a vagyonkezelési szerződésben vállalt, illetve a jogszabályokban előírt egyéb kötelezettségeket.
(7) A vagyonkezelő köteles gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról. Köteles továbbá a vagyonkezelésében lévő önkormányzati vagyonnal rendeltetésszerűen, az adott ágazati szabályok szerint, az általában elvárható gondossággal gazdálkodni.
Ezen tevékenységéért a polgári jog általános szabályai szerint felelősséggel tartozik.

A vagyonkezelői jog létrejötte és megszűnése

15. § (1) A vagyonkezelői jog a vagyonkezelési szerződés megkötésével jön létre. Ingatlan vagyontárgyak esetében a vagyonkezelői jog létrejöttéhez – ezen túlmenően – az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI tv. (továbbiakban: Inytv.) 16. § a) pontja, és az Áht 105/A. § (7) bekezdése szerint az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jogot nyilvános pályázat útján - ellenérték fejében -, vagy a Képviselő Testület határozata alapján kijelöléssel – ingyenesen – szerezheti meg.

(3) A vagyonkezelői jog pályázat útján történő létesítése esetén a pályázati kiírásra és lebonyolításra az átadandó közfeladatot szabályozó ágazati jogszabályban meghatározott – ennek hiányában az Áht. 105. § /2/-/5/ bekezdései szerint, valamint az Önkormányzatnak a versenyeztetési eljárásra vonatkozó – e rendelet 1. sz. mellékletében foglalt – szabályokat kell alkalmazni.

(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell az adott közfeladat ellátására vonatkozó ágazati jogszabályoknak megfelelően a pályázó személyi és szakmai, technikai felkészültségével kapcsolatos elvárásokat, az ellátás biztosítását szavatoló tényezőket, valamint az Ötv. 80/A. § (7) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak esetén a vagyonkezelői jog létesítéséhez hozzájárulni jogosult szervnek az adott vagyontárgyak védettségével kapcsolatos szakmai szempontjait, illetőleg az ellátás színvonalának emelését és biztonságát szolgáló kritériumokat.

A pályázat kiírása előtt vagyonértékelést kell készíttetni. A vagyonkezelői jogot valós értéken – a közfeladat ellátásának garanciáit is figyelembe véve – az összességében a legelőnyösebb ajánlattevő részére lehet átruházni.
(5) A pályázónak a pályázat benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell, hogy nem áll csőd-, felszámolási-, vagy végelszámolási eljárás alatt, nincs lejárt köztartozása és az önkormányzat felé három hónapnál régebben lejárt olyan tartozása, amelyre nem kapott halasztást, valamint a pályázónak teljesítenie kell mindazt a feltételt, amit a törvény a pályázatbenyújtás feltételéül határoz meg.
(6) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának vagyonkezelői jogát kijelöléssel – kizárólag ingyenesen – szerezheti meg az önkormányzati közfeladatot átvállaló:
- más helyi önkormányzat, helyi önkormányzatok társulása,
- az Önkormányzat, vagy több önkormányzat, illetve kisebbségi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság és közhasznú társaság,
- állam és az Önkormányzat közös alapításában működő gazdasági társaság,
- az állam többségi részesedésével létrehozott gazdasági társaság, közhasznú társaság.
A felsorolt gazdasági társaságok és közhasznú társaságok a vagyonkezelői jogot kijelöléssel csak akkor szerezhetik meg, ha az adott közfeladatot az önkormányzat számára nem üzletszerű vállalkozási tevékenységként végzik, továbbá, hogyha az állami, az önkormányzati vagy együtt az állami és önkormányzati többségi tulajdon legalább a vagyonkezelési szerződés megszűnéséig ezen szervezetekben fennáll.
(7) A vagyonkezelői jog megszűnik
- a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,
- határozatlan idejű vagyonkezelés esetében a szerződés rendes felmondásával,
- a szerződésnek a jogszabályokban, illetve szerződésben meghatározott egyéb okok miatt történő rendkívüli felmondásával,
- a vagyontárgy megsemmisülésével,
- a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével,
- feleknek közös megegyezésen alapuló, erre irányuló írásbeli megállapodásával,
- a szerződésben meghatározott egyéb ok, vagy feltétel bekövetkezése esetén.
(8) A szerződés azonnali felmondása esetén a vagyonkezelő köteles a kezelt vagyont az Önkormányzat birtokába adni, olymódon, hogy az szükség esetén változatlan színvonalon biztosítsa az adott közfeladat folyamatos ellátásához a saját személyi és tárgyi infrastruktúrát.

Vagyonkezelési szerződés

16. § (1) A vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni.

(2) A vagyonkezelési szerződésnek - figyelemmel az Áht. 105/B. §-sára, az önkormányzati közfeladatra vonatkozó ágazati szabályozásra, valamint a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános tartalmi kellékeire is - tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a) A vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és hozzá kapcsolódóan a vagyonkezelő által ellátható egyéb tevékenységek pontos megjelölését.

b) A vagyonkezeléssel érintett vagyontárgyaknak az Önkormányzat számviteli nyilvántartásával megegyező tételes jegyzékét, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon érték szerinti megjelölését.

c) A vagyonkezelőnek a feladatai ellátásához, illetve a kezelésbe átadott vagyon működtetéséhez alvállalkozók és közreműködők igénybevételével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit.

A közreműködők és alvállalkozók igénybevételéhez az előzetes képviselő testületi hozzájárulás szükségességét.

d) A vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit.

e) A vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve kijelölés esetén az ingyenesség tényét.

f) A vagyonkezelőnek, mint az önkormányzati vagyon-nyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatási kötelezettnek a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakkal kapcsolatos kötelezettsége teljesítésének módját és formáját.

g) Az önkormányzati vagyon kezeléséből az Önkormányzatot megillető befizetések teljesítésére és a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket.

h) A szerződés teljesítésére vonatkozó biztosítékokat, esetlegesen egyéb mellékkötelezettségeket, a vagyontárgyakra vonatkozó biztosítás megkötésének kötelezettségét.

i) A vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhető eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat.

j) Az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, valamint a vagyonkezelés megszűnésével keletkező elszámolást, továbbá az önkormányzati költségvetést megillető bevételek, illetve a költségeknek az egyéb bevételektől történő elhatárolásának módját.

k) A vagyonkezelési szerződés időtartamát.

l) A vagyonkezelési szerződés megszűnésének e rendelet 15. § (7) bekezdésében és az Áht. 105/C. §-ban foglaltakon túlmenő eseteit, illetve a szerződés felmondásának egyéb okait.

m) A vagyonkezelési szerződés megszűnése esetére a közfeladat folyamatosságának biztosítása érdekében a felek által teljesítendő szolgáltatásokat és elszámolást.

n) A vagyonkezelői jog gyakorlásának az ellenőrzését,

o) Az Ötv. 80/A. § (7) bekezdése szerinti vagyontárgyak esetében, amennyiben a vagyonkezelői jog átruházását, továbbá a vagyonkezelési szerződés hatályba lépését egyéb jogszabályok kötik más szerv hozzájárulásához, a hozzájáruló nyilatkozatok a szerződés mellékleteit képezik.

p) A vagyonkezeléssel kapcsolatos számviteli és adatszolgáltatás tartalmát, formáját és határidejét.

(3) Felek a vagyonkezelői jog ellenértékét nem csak pénzösszegben, illetve bizonyos részben nem pénzösszegben, hanem a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakon az értékcsökkenést meghaladóan végzett csak értéket növelő, a szakma szabályai szerinti szokásos üzemeltetési költségek keretébe nem tartozó, állagvédelemre irányuló és a vagyonkezelési szerződésben meghatározott tevékenységben is megállapíthatják.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott tevékenység értékét a vagyonkezelő előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal köteles igazolni, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon legalább évente egyszer beszámolni a Képviselő Testületnek.

(5) A vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell, hogy a vagyonkezelői jog ellenértékeként a vagyonkezelő által végzett tevékenység következtében az Önkormányzat a nála felmerülő általános forgalmi adó kötelezettségét áthárítja a vagyonkezelőre.

(6) A Vagyonkezelő köteles évente egyszer a tárgyévet követő február 15-éig a vagyonkezelésbe adott ingatlanvagyon változásairól az Önkormányzat Vagyonnyilvántartásával és ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti egységének a megfelelő bizonylatokat és dokumentumokat átadni.

(7) Amennyiben a vagyonkezelésbe átadott vagyon, illetve annak meghatározott eleme bármely okból alkalmatlanná válik a vagyonkezelő által vállalt feladat ellátására, illetve a feladat ellátására való szükségessége megszűnik, a vagyonkezelő köteles erről a polgármestert 8 napon belül értesíteni. A vagyonkezelésből történő kivonásról, a szerződés módosításáról a Képviselő Testület dönt.

A vagyonkezelésbe adott vagyon birtokba adására vonatkozó szabályok

17. § (1) A vagyonkezelésbe adandó vagyon birtokba adása előtt az Önkormányzatnak rendeznie kell az ingatlanra fennálló közterheket és az általa létesített jogviszonyból származó esedékes kifizetéseket, vagy teljesítéseket, a folyamatban lévő befejezetlen beruházások kivételével el kell végeznie a megkezdett, de még be nem fejezett, őt terhelő feladatokat.

(2) A birtokba adási eljárás során jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az Önkormányzat vagyonnyilvántartásába és ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti egysége részére kell 15 napon belül eljuttatni.

A vagyonkezelés során felmerülő tulajdonosi hozzájárulások és jóváhagyások szabályai

18. § (1) A vagyonkezelőnek tulajdonosi hozzájárulást kell beszereznie a vagyonkezelési tevékenység körében felmerülő bármely hatósági engedélyhez kötött tevékenységhez. A tulajdonosi hozzájárulást a Képviselő Testület jogosult megadni.

(2) A tulajdonosi hozzájárulás beszerzésének kötelezettsége nem terjed ki az azonnali veszélyelhárítást szolgáltató, de egyébként hozzájáruláshoz kötött tevékenységre. Az így elvégzett tevékenységet és annak indokolását a tulajdonosnak 15 napon belül jelentenie kell.

(3) A vagyonkezelő tulajdonosi hozzájárulás nélkül adhat be kérelmet elvi hatósági engedély, szakhatósági hozzájárulás, állásfoglalás iránt.

A kezelt vagyon nyilvántartása

19. § (1) Vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, mely tételesen tartalmazza azok könyvszerinti nettó és bruttó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét és az azokban bekövetkezett változásokat.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, illetve költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.

(3) Abban az esetben, ha a vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésbe vett és a saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a használatból, a működtetésből származó bevételeit közvetlen költségeit és ráfordításait köteles elkülöníteni.

A vagyonkezelés ellenőrzése

20. § (1) A vagyonkezelő köteles tűrni, hogy az Önkormányzat a vagyonkezelésébe adott önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tevékenyégére, annak célszerűségére, törvényességére vonatkozó ellenőrzési jogait (tulajdonosi ellenőrzés) zavartalanul gyakorolhassa.

(2) Az Önkormányzat (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési jogainak gyakorlása érdekében a vagyonkezelő köteles a közérdekből nyilvános adat, valamint az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Adatvédelmi törvény) rendelkezéseit nem sértő adat kiszolgáltatására, okirat bemutatására.

(3) Az Önkormányzatnak az (1) bekezdésben biztosított ellenőrzési jogát a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság a Polgármesteri Hivatal közreműködésével gyakorolja.

(4) A Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) az ellenőrzött szerv önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésében álló ingatlanának területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat - és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni,

c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(5) A Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:

a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 15 nappal tájékoztatni,

c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet. valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni.

(6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(7) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba való betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott

dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot tájékoztatni.
(8) Felek az ellenőrzéssel kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket a vagyonkezelési szerződésben szabályozzák.

Eljárás a tulajdonos képviseletében

21. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan esetén a Ptk. 155. §-ában meghatározott földhasználati jog alapításáról, valamint az önkormányzati ingatlanra – kivéve a Balatonlellei Építési Szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) szerint közlekedési célra fenntartott területet – építés esetén a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról a Képviselő Testület dönt.

(2) A Polgármester dönt:

a) önkormányzati tulajdonú ingatlanra vonatkozó, illetve az Önkormányzatot egyéb ingatlanok tekintetében megillető fellebbezési jogról való lemondásról,

b) a HÉSZ szerint közlekedési célra fenntartott területen történő építés esetén a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról,

c) a Képviselő Testület erre irányuló döntése esetén a kisajátítási eljárás kezdeményezéséről és nyilatkozik a kártalanításra vonatkozó pénzügyi fedezetnek és lakásnak a rendelkezésre.

(3) Az Önkormányzat által elrendelt jelzálogjog és elidegenítési és terhelési illetve terhelési tilalom feloldásáról és törléséről minden esetben a Képviselő Testület dönt.

(4) Elővásárlási jogról történő lemondásról minden esetben a Képviselő Testület dönt.

Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése

22. § (1) Az Önkormányzat a forgalomképes és korlátozottan forgalomképes vagyontárggyal támogathat:

a) egyházakat,

b) alapítványokat,

c) társadalmi és civil szervezeteket,

d) gazdasági társaságokat és közhasznú szervezeteket,

e) más önkormányzatokat, önkormányzati társulásokat,

f) költségvetési szerveket.

(2) A támogatás formái:

a) forgalomképes vagyontárgyak ingyenes vagy kedvezményes tulajdonba adása,

b) ingyenes vagy kedvezményes használatba adás,

c) közérdekű kötelezettség vállalás,

d) alapítvány javára rendelés vagy hozzájárulás,

e) pénzeszköz átadás,

f) valamely őt megillető bevételről – kivéve adóbevételek - az Önkormányzat teljes vagy részleges lemondása.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott támogatások nyújtására csak akkor kerülhet sor, ha az új tulajdonos, vagy használó a támogatásból esetlegesen adódó, az Önkormányzatot terhelő ÁFA összegét tartozás átvállalás jogcímén megfizeti.

(4) Az Önkormányzat a (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti támogatást kizárólag forgalomképes vagyontárgyakkal nyújthatja akkor, ha a támogatással a vagyontárgy tulajdonjogának átruházására is sor kerül. Egyéb esetekben a támogatás nyújtása korlátozottan forgalomképes vagyontárggyal is megvalósítható.

(5) A támogatás odaítéléséről minden esetben a Képviselő Testület dönt. A Képviselő Testület ezen jogosultságát külön rendeletben foglaltak szerint átruházhatja.

(6) A Képviselő Testület az (1) bekezdésben felsoroltakat a (2) – (4) bekezdés szerinti módon abban az esetben támogathatja, ha a támogatott

a) legalább tíz új munkahelyet létesít, vagy

b) önkormányzati feladat ellátását veszi át, vagy

c) a város érdekeit szolgáló oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és sporttevékenységet folytat, vagy

d) közbiztonsági vagy védelmi feladatot lát el, vagy

e) városfejlesztési feladatot végez, vagy

f) környezet és természet védelmére irányuló beruházást végez.

(7) Az (1) – (6) bekezdéseken túlmenően pénzbeli illetőleg természetbeni támogatásban részesíthető:

a) természeti katasztrófa vagy elemi csapás által sújtott természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

b) karitatív céllal természetes személy,

c) önkormányzati rendelettel szabályozott támogatási jogcím alapján az önkormányzati rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően természetes személy, vagy szervezet.

(8) Természetbeni támogatás különösen:

a) élelmiszer,

b) tüzelő, tűzifa,

c) tankönyv,

(9) A (7) bekezdés szerinti juttatásról a bekezdés a) - b) pontjában meghatározott esetben a Képviselő Testület dönt, a c) pontjában meghatározott esetben a hatáskör gyakorlásáról a támogatás megállapításának feltételeit meghatározó önkormányzati rendelet rendelkezik.

Követelésekről való lemondás, követelés elismerése

23. § (1) Az Önkormányzat a polgári, munkajogi és egyéb jogviszonyból – kivéve adójogviszony - származó, illetve jogszabályi rendelkezésekből eredő követeléseiről kizárólag jelen §-ban foglalt esetekben és módon mondhat le.

(2) Az Önkormányzat a behajthatatlannak nem minősülő követelésről – amennyiben az nem veszélyezteti kötelezettségeinek teljesítését – akkor mondhat le, ha

a) a kisösszegű követelés érvényesítése aránytalanul nagy, vagy a követelés mértékét meghaladó költségekkel járna,

b) a követelés érvényesítése a kötelezett természetes személy életkörülményeit bizonyítottan megnehezítené vagy ellehetetlenítené, így különösen kiskorú gyermekei tartását, lakhatását, vagy tartási kötelezettsége körébe tartozó egyéb hozzátartozója tartását veszélyeztetné,

c) a követelés érvényesítése a kötelezett gazdálkodó szervezet felszámolását illetve végelszámolását eredményezné, és ez valamely közérdekű cél megvalósítását veszélyeztetné, illetve az Önkormányzat érdekeit sértené,

d) a követelésről való lemondással járó előnyök összességükben meghaladják a lemondásból származó hátrányokat, így különösen ha a lemondás megkötött ügylet meghiúsulását akadályozná meg, vagy annak teljesedésbe menését segítené elő,

(3) A követelésről való lemondást a kötelezettnek írásban kell kérnie, amelyet részletesen indokolni köteles és a kérelméhez az azt alátámasztó dokumentumokat is csatolnia kell.

(4) A követelésről való lemondásról összeghatártól függetlenül a Képviselő Testület dönt.

(5) A követelés megtérülése érdekében - a kötelezett jövedelmi viszonyai és vagyoni helyzete figyelembevételével

a) az 1 évet meg nem haladó halasztott fizetési kérelmekről a Polgármester

b) az 1 évet meghaladó halasztott fizetési kérelmekről a Képviselő Testület dönt.

A döntéshozó legfeljebb a kötelezettnek 3 évre szóló részletfizetést engedélyezhet.

(6) A követelésről való lemondás feltételeit a jogosult döntését követő 15 napon belül okiratba kell foglalni.

(7) A behajthatatlannak minősülő követelések törléséről (leírásáról) – kivéve a behajthatatlan adókintlévőségeket – értékhatártól függetlenül minden esetben a Képviselő Testület dönt. A behajthatatlanság tényét és mértékét hitelt érdemlően igazolni kell.

Felajánlott vagyon elfogadása

24. § (1) Bármely vagyontárgy tulajdonjoga ingyenes vagy kedvezményes felajánlásának elfogadásáról összeghatártól függetlenül a Polgármester dönt.

(2) Ha a vagyontárgy ingyenes vagy kedvezményes felajánlása a 12. § (1) bekezdésében megjelölt vagyonhasznosító részére történik,

a) ötszázezer forint értékhatárig a Polgármester dönt,

b) ötszázezer forint értékhatár felett a Képviselő Testület dönt,

melyek döntésüket megelőzően kikérik a vagyonhasznosító vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a szerv képes-e a felajánlott vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.

(3) Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás, amelynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a felajánlott vagyontárgy értékét.

(4) Az Önkormányzat köteles az ingyenesen vagy kedvezményesen felajánlott és elfogadott vagyontárgyat a felajánló által megjelölt vagyonkezelő, vagyonhasznosító szerv részére a felajánló által meghatározott célra átadni.

Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos perbeli vagy

peren kívüli egyezségkötés, az önkormányzat képviselete

25. § (1) Az Önkormányzat vagyonát vagy követelését érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére minden esetben a Képviselő Testület dönt.

(2) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a Polgármester gyakorolja. Ez alól kivételt képeznek az adóhatósággal kapcsolatos eljárások.

(4) Az Önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik a Képviselő Testület előzetes egyetértését tartalmazó határozata alapján.

A szerződések nyilvántartása és közzététele

26. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére és hasznosítására kötött szerződésekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetéséről a Jegyző gondoskodik.

(2) A szerződésekről készített nyilvántartás nyilvános, a benne foglaltak tartalmáról az Adatvédelmi törvény rendelkezései szerint szolgáltatható adat. A vonatkozó hatályos jogszabályok szerinti jogügyleteket tartalmazó szerződések jogszabályban meghatározott adatait az Önkormányzat „Üvegzseb” szabályzatában foglalt eljárási rend szerint az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(3) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15/A. § és 15/B. § - ban kapott felhatalmazás alapján közzé kell tenni az Önkormányzat pénzeszközei felhasználásával, az Önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő - a nettó egymillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű - árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések esetén:

a) a szerződés-kötés évét, a szerződés iktatószámát

b) a szerződés megnevezését (típusát),

c) a szerződés tárgyát,

d) a szerződést kötő másik nevét,

e) a szerződés értékét,

f) határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát,

g) valamint a fenti adatok változásait.

IV. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON HASZNOSÍTÁSÁNAK NYILVÁNOSSÁGA

27. § (1) Önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, használatba vagy bérbeadása illetve más módon történő hasznosítása az alábbi eljárások keretében történhet:

a) Vevőkijelölés

b) nyilvános pályázat

c) zártkörű pályázat

d) árverés

(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése vagy hasznosítása kérelemre vagy hivatalból indulhat.

(3) Az Állampolgárok és gazdálkodó szervezetek kezdeményezése alapján indult pályáztatás esetén a kezdeményezők hasznosítói ötleteinek védelmét biztosítani kell. Két egyforma, azonos értékű pályázat benyújtásakor az ötletgazda elsődlegességének elve érvényesül.

28. § (1) Az e rendeletben meghatározott tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönthet úgy, hogy – a rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén – az önkormányzat vagyonát

a) értékesítheti vevőkijelölés, árverés, versengő ajánlatkérés vagy pályáztatás útján,

b) hasznosíthatja bérlőkijelölés, árverés, vagy pályáztatás útján.

(2) Az önkormányzati vagyon hasznosítását és értékesítésnek szabályszerűségét az Ügyrendi Bizottság ellenőrzi.

29. §

Vevőkijelölés

(1) Vevőkijelöléssel idegeníthető el, illetve bérlőkijelöléssel hasznosítható az önkormányzati vagyon, ha:
a) az ajánlattevőt a dologgal kapcsolatos egyéb jogosultság illeti meg (elővásárlási jog, használati jog, stb.) vagy
b) egy ajánlat érkezése esetén.
(2) A vevőkijelölésről szóló döntés a Képviselő Testület hatáskörébe tartozik.

30. §

Nyilvános és zártkörű pályázat

(1)
a) 1 Nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés útján kell elidegeníteni az önkormányzati vagyont, amennyiben a vagyontárgy egyedi forgalmi értéke bruttó 12 millió forintot meghaladja.
b) 2 Nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés útján kell hasznosítani az önkormányzati vagyont, amennyiben a vagyontárgy egyedi forgalmi értéke a bruttó 12 millió forintot meghaladja.
c) 3 Az a)-b) pontokban meghatározott bruttó értékhatártól a Képviselő Testület indokolással ellátott határozatával – amennyiben az Önkormányzat érdeke azt megkívánja – eltérhet. Az eltérés kizárólag a bruttó 12 millió forint alatti értékesítések tekintetében valósulhat meg.
d) 4 A jelen bekezdés b) pontjában meghatározott hasznosítás azon ingatlanokra terjed ki, amelyek nem esnek az önkormányzati szabályozásban meghatározott közterület fogalma alá. Az ily módon történő hasznosítás legfeljebb két évre szól.
(2) A pályázat során követendő eljárás rendjét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(3) A pályázatok főszabályként nyilvánosak.
(4) Nyilvános pályázat helyett főszabályként csak akkor írható ki zártkörű pályázat, ha
a) a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása meghatározott ajánlattevők, befektetők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé,
b) az önkormányzati érdekek, különösen a közszolgáltatás ellátása, vagy az üzleti titok megóvása azt indokolttá teszik,
c) a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek.
(5) A pályázat módjáról a kiírásról történő döntés alkalmával rendelkezik a Képviselő Testület.
(6) A Képviselő Testület a pályázat kiírásával egyidejűleg rendelkezik arról, hogy maga vagy más szerve jogosult a pályázatot elbírálni. Amennyiben erről határozati formában döntés nem születik, úgy a pályázat elbírálására a Képviselő Testület jogosult.
(7) A pályázat eredményét az elbírálást követően legkésőbb 8 munkanapon belül írásban kell közölni valamennyi ajánlattevővel.
(8) A pályázati eljárás eredményeként – a (11) – (12) bekezdésben foglalt kivételekkel – csak azzal a pályázóval köthető szerződés, aki a pályázatot megnyerte.
(9) A pályázat nyertese az, aki a kiírásban foglalt szempontoknak és az önkormányzat érdekeinek összességében a legmegfelelőbb ajánlatot tette.
(10) A megkötendő szerződésben szerepeltetni kell az önkormányzat érdekeit szolgáló kikötéseket, az esetleges biztosítékokat és mellékkötelezettségeket, a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazható szankciókat, továbbá lehetővé kell tenni a szerződés teljesítésének ellenőrizhetőségét.
(11) Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése – a szerződéskötésre nyitva álló határidőn belül a pályázó hibájából – meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem vagy nem szerződésszerűen tudja csak teljesíti és ezért a szerződéstől a pályázó eláll, vagy felmondja azt, úgy a Képviselő Testület dönthet úgy hogy a soron következő pályázóval – azonos feltételek mellett – kíván szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.
(12) A nyertes pályázó helyébe lépő pályázóval csak akkor köthető szerződés, ha a pályázati kiírás erre lehetőséget adott, és
a) a pályázat eredményének közlésekor a 2. és 3. helyre rangsorolt ajánlattevőt erről külön értesítették, továbbá
b) a szerződésnek a kiíró által történt, valamint a (11) bekezdésben foglalt okok miatti felmondásakor, vagy attól történő elállásakor a szerződéskötéstől számított 6 hónap még nem telt el.

31. §

Az árverés

(1) Az árverés a vagyon értékesítésének, hasznosításának nyilvános, a pályázó közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetés, mely során a vételár – a rendelet eltérő rendelkezése hiányában – a licitlépcsők alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlati ár.
(2) A Képviselő Testület az árverés lebonyolítására más szervet vagy személyt is megbízhat.
(3) Az árverés lebonyolítására vonatkozó szabályokat a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
V. Fejezet

RENDELKEZÉS EGYES ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ VAGYONTÁRGYAKKAL

A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

32. § (1) A Képviselő Testület hatáskörébe tartozik a forgalomképtelenné minősítendő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba vétele, az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgy forgalomképtelenné minősítése, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő forgalomképtelen vagyontárgy korlátozottan forgalomképessé illetve forgalomképessé minősítése. A Képviselő Testület ezen hatáskörét a 7. § (4) bekezdésében meghatározott szabály szerint gyakorolja.

(2) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis. Az ilyen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete.

(3) Az Önkormányzat a forgalomképtelen vagyontárgyak fenntartását és működtetését e rendelet 11. § (3) bekezdésben foglalt vagyonhasznosítókra bízhatja. A fenntartás és működtetés feltételeiről rendelkező megállapodást a Képviselő Testület hagyja jóvá.

(4) A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak bérbeadására, vagy egyéb módon történő hasznosítására irányuló szerződések megkötésekor minden egyéb esetben a Képviselő Testület dönt.

A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti

rendelkezési jog gyakorlása

33. § (1) A Képviselő Testület hatáskörébe tartozik a korlátozottan forgalomképessé minősítendő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba vétele, az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgy korlátozottan forgalomképessé minősítése, továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes vagyontárgy forgalomképtelenné, illetve forgalomképessé történő minősítése A Képviselő Testület ezen hatáskörét az 7 § (4) bekezdésében meghatározott szabály szerint gyakorolja.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának ellenérték fejében történő megszerzésére irányuló eljárás során a közbeszerzési eljárás szabályait vagy a beszerzést végző vagyonkezelő illetve vagyonhasznosító szerv belső szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának elidegenítése, vagyonkezelői jog alapítása, bérbeadása, használati jogának átengedése, megterhelése, gazdasági társaságba, önkormányzati társulásba, kistérségi társulásba vitele a Képviselő Testület hatáskörébe tartozik.

(4) A műemlékileg védett, a természeti területek, természeti emlékek, parkerdők és erdők elidegenítéséhez, megterheléséhez, gazdasági társaságba való beviteléhez az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges.

A forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jogok gyakorlása

34. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető forgalomképes vagyonnal vállalkozás végezhető.

(2) Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

(3) A forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának ellenérték fejében történő megszerzésére irányuló eljárásban a közbeszerzési eljárás szabályait és a beszerzést végző vagyonkezelő illetve vagyonhasznosító szerv belső szabályzataiban foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan, ingóvagyon és vagyoni értékű jog elidegenítéséről, egyéb módon történő hasznosításáról, megterheléséről összeghatártól függetlenül a Képviselő Testület dönt.

Tulajdonosi jogok gyakorlása gazdasági társaságokban és közhasznú társaságokban

35. § (1) Gazdasági társaság alapítására, üzletrész vagy részvény értékesítésére, vételére, elővásárlási jog vagy jegyzési elsőbbségi jog gyakorlására, önkormányzati vagyontárgy gazdasági társaságba vitelére, gazdasági társaságból történő kilépésről – az önkormányzati tulajdonrész mértékétől függetlenül – kizárólag a Képviselő Testület jogosult.

(2) A gazdasági társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) ülésén a tagsági, (részvényesi) jogokat a Polgármester gyakorolja. Ezt a jogát általa megbízott személy útján is gyakorolhatja. Amennyiben a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) ülésén a megbízott személy az ott felmerülő kérdésben felhatalmazással nem rendelkezik, a meghozandó döntéshez azt megelőzően, vagy - indokolt esetben - utólagosan a Polgármester hozzájárulása szükséges.

Az Önkormányzat vagyonához kapcsolódó egyéb rendelkezések

36. § (1) A Képviselő Testület dönt az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatban:

a) kötvénykibocsátásról,

b) kezességvállalásról,

c) társadalmi szervezethez való csatlakozásról.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

37. § (1) E rendelet 2011. október 28. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti Balatonlelle Város Önkormányzatának „Az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 9/2009. (IV.30.) számú rendelet, és a módosítása tárgyában kiadott 22/2009.(VIII.28.) számú önkormányzati rendelet.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet

A PÁLYÁZATI ELJÁRÁS SZABÁLYAI

I.

A pályázat kiírása, meghirdetése

1. A nyilvános pályázati felhívást közzé kell tenni a Képviselő Testület döntésében foglaltak szerint:

a) az Önkormányzat honlapján (www.balatonlelle.hu)

b) a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján (8638 Balatonlelle, Petőfi Sándor u. 2.

c) a Képviselő Testület döntésétől függően az a)-b) pontokon felül más helyen és módon.

2. Zártkörű pályáztatás esetén legalább 2 érintettnek kell egyidejűleg és közvetlenül megküldeni a pályázati felhívást, a határidő kezdő napját legalább 10 nappal megelőzően.

3. A pályázatok leadására határidőt kell megjelölni, melyet úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzétételének napja és a pályázatok benyújtására megjelölt határnap között a pályázók rendelkezésére álló idő ne legyen kevesebb 10 napnál.

4. A pályázati eljárás folyamán – az 5. pontban foglaltak kivételével – a kiíró a pályázati feltételt, az eljárás és az elbírálás módját nem változtathatja meg.

5. A Képviselő Testület a kiírásban szereplő, illetve a pályázó(k) tudomására hozott pályázati feltételeket, illetve szabályokat, vagy azok bármelyikét a pályáz kiírását követően, csak az alábbiak szerint változtathatja meg:

a) ha ezt a jogát a pályázati kiírásban kifejezetten fenntartotta magának, és erről a pályázókat megfelelő módon tájékoztatta, és

b) ha a pályázatok benyújtási vagy elbírálási határidejét hosszabbítja meg, és

c) a pályázónak az ajánlat benyújtására a módosítás közzétételétől - zártkörű pályázat esetén az értesítés elküldésétől - számított legalább 3 nap álljon rendelkezésére.

6. Az 5. pont szerinti változtatást a pályázati kiírás közzétételére, illetve az ajánlatok kérésére vonatkozó szabályok szerint kell közzétenni, illetőleg valamennyi érdekeltnek megküldeni.

7. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,

b) a pályázat célját, jellegét, (nyilvános vagy zártkörű), több forduló esetén a fordulók számát, továbbá arra vonatkozó utalást, hogy a pályázó titkosan (a pályázó neve külön zárt borítékban szerepel), vagy név megjelölésével pályázhat,

c) a pályázat tárgyaként az értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését, hasznosítás esetén a vagyontárgy forgalmi értékét,

d) szükség esetén a pályázati biztosíték nyújtásának módját és értékét,

e) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és pontos időpontját,

f) az ajánlati kötöttség minimális időtartamát,

g) a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének és idejének megjelölését,

h) a részletes pályázati kiírás rendelkezésre bocsátása esetén megtekintésének, átadásának illetve kiváltásának helyét, módját, idejét és esetleges költségét.

i) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázat során ajánlatott tett egyik ajánlattevővel se kössön szerződést, és ily módon a pályázatot – akár indokolás nélkül is – eredménytelennek minősítse,

j) a vagyontárgy jellege szerint szükséges további információkat,

k) a pályázat tárgyára vonatkozó terheket, korlátozásokat, az esetleges elővásárlási jogot, illetve az ennek gyakorlásával kapcsolatos feltételeket,

l) az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét.

8. A pályázati felhívásban előírható, hogy az ajánlattevőnek meghatározott fizetési garanciát, vagy szerződés-tervezetet is csatolnia kell, illetve a megküldött szerződés-tervezet elfogadásáról kell nyilatkoznia.

9. A benyújtott ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kell kezelni.

10. A pályázó részére a pályázati feltételek pontosítása céljából a pályázati felhívásban foglaltakon túl is adható felvilágosítás, biztosítható helyszíni szemle lehetősége, de csak olyan tartalommal, mely nem sérti a többi pályázó esélyegyenlőségét, és az ajánlatok értékeléséig az azok kezelésére vonatkozó előírásokat.

11. A pályázók egyikének biztosított minden információt, adatot, és egyéb szolgáltatást a többi, a pályázatban résztvevő számára is ugyanolyan módon kell biztosítani. Az ilyen felvilágosítás nem eredményezheti a már benyújtott eredeti ajánlat feltételének módosítását, vagy egyes pályázónak más pályázókkal szembeni előnyben részesítését.

II.

Pályázati biztosíték

1. A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték adásához köthető, melyet a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell rendelkezésre bocsátani.

2. A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után – az alábbi kivételektől eltekintve – vissza kell adni.

Nem jár vissza a biztosíték, ha:

a) a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át,

b) az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta,

c) a szerződés megkötés az ajánlattevőnek felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

III.

A pályázati felhívás visszavonása, kizárás a pályázatból

1. A Képviselő Testület a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. A visszavonásra a közzétételnél irányadó szabályokat kell alkalmazni.

2. A pályázati felhívás visszavonása esetén a kiíró a dokumentumok szolgáltatása ellenében köteles a pályázónak az I/7/h) pont szerinti ellenértéket visszafizetni.

3. Ha az ajánlattevő, vagy az érdekkörében álló más személy a pályázat titkosságát megértette, a pályázó kizárható az eljárásból. Erről a Képviselő Testület dönt.

4. Az ajánlattevő, a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig az ajánlatát bármikor visszavonhatja, illetve módosíthatja.

5. Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért, és az ajánlattétellel kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.

IV.

Az ajánlat

1. Az ajánlattevők ajánlataikat zárt borítékban, hivatalos cégszerű aláírással, az adott pályázatra utaló jelzéssel személyesen vagy meghatalmazott útján nyújthatják be.

2. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát:

a) a pályázati feltételekben foglalt feltételek elfogadására,

b) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre,

c) a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére,

d) az ajánlati kötöttségre vonatkozóan,

e) arra vonatkozóan, hogy a kiíróval szemben lejárt tartozása nincs,

f) nem magánszemély pályázó esetén arra vonatkozóan, hogy csőd-, felszámolási eljárás ellene nem indult, továbbá végelszámolását nem kezdeményezték, jogutód nélküli megszűnése nincs folyamatban,

g) mely szerint elfogadja a vételár megfizetésére vonatkozó feltételeket,

h) arra vonatkozóan, miszerint a pályázati felhívásban szereplő feltételek ismeretében teszi meg az ajánlatát,

i) egyéb, a Képviselő Testület által meghatározott kötelezettségvállalásra.

3. Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot rendelkezésre bocsátotta, illetve igazolja a biztosíték összegének letételét.

V.

Az ajánlatok benyújtása, felbontása

1. Az ajánlati dokumentumokat – a berkezés sorrendjében – bírálati sorszámmal kell ellátni, melyről külön – iktatószámmal ellátott – lajstromot kell készíteni.

2. Az átvett ajánlatokról 2 példányban átvételi elismervényt kell készíteni, melyből egy példányt az ajánlatot átadó részére át kell adni, egy példányt pedig adott ügyiratban kell őrizni. Az átvételi elismervényen és a lajstromon az alábbiakat kell feltüntetni:

a) az ügyirat iktatószámát,

b) a pályázat bírálati sorszámát,

c) a pályázat pontos megnevezését,

d) az átvétel helyét és pontos idejét (év, hónap, nap, óra, perc),

e) az átvevő és átadó megnevezését

3. Az határidőben beadott pályázatok nyilvános bontásánál az alábbi személyek lehetnek jelen:

a) az ajánlattevő vagy meghatalmazottja,

b) polgármester,

c) bizottságok elnökei,

d) jegyző,

e) jegyzőkönyvvezető - ügyintéző

f) akiket a Képviselő Testület arra határozatában feljogosít.

4. Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal, ügyvédi meghatalmazással, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni a képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét.

5. A jegyzőkönyvezető jegyzőkönyvet készít a bontásról, mely tartalmazza

a) a bontáson részt vevők megjelölését

b) a pályázat pontos megnevezést,

c) a bontás helyét, idejét,

d) az ajánlatok bírálati sorszámát és darabszámát,

e) a pályázatok felbontásakor illetve ismertetésekor bejelentett óvásokat, kifogásokat, észrevételeket, hozzászólásokat,

f) szükség esetén az érvénytelen ajánlatokat és annak indokolását,

g) egyéb tartalmi elemeket, mely adott eljárás kapcsán felmerülhet.

6. Az ajánlatok nyilvános felbontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), és azt, hogy az ajánlat megfelel-e a kiírásban meghatározott alaki, formai követelményeknek.

VI.

A pályázatok értékelése, elbírálása

1. A pályázaton benyújtott ajánlatokat a bíráló bizottság véleményezi, és köteles a Képviselő Testületnek az elbírálásra indokolással ellátott javaslatot tenni.

2. A bíráló bizottság tagjait a Képviselő Testület a pályázat kiírásakor történő döntéssel egyidejűleg, de legkésőbb a pályázat lezárásáig jelöli ki, vagy dönt arról, hogy a bíráló bizottság tagjainak kijelölésére mely szerv jogosult.

3. Az ajánlatok értékelésében (elbírálásában) részt vevő személyeket, illetve az általuk felkért szakértőket titoktartási kötelezettség terheli. Az ajánlat értékelésében (elbírálásában) résztvevők az e minősében tudomásukra jutó információkat kizárólag a pályázat értékelésének (elbírálásának) céljára használhatják fel.

4. A pályázat értékelésében részt vevő, illetve közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) ) nem lehet:

a) az ajánlatot benyújtó pályázó,

b) az ajánlatot benyújtó pályázó alkalmazottja,

c) az ajánlatot benyújtó pályázónál más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatott,

d) az ajánlatot benyújtó pályázó tulajdonosa (résztulajdonosa) vagy tagja, vezető tisztségviselője, amennyiben a pályázó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,

e) az, aki vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa (résztulajdonosa) olyan gazdasági társaságnak, melynek a pályázó a tulajdonosa (résztulajdonosa) vagy vezető tisztségviselője.

5. A pályázat értékelésében részt vevő köteles haladéktalanul bejelenteni a vele szemben fennálló bármely összeférhetetlenségi okot.

6. Összeférhetetlenségi kérdésben vita esetén a Képviselő Testület dönt. Az összeférhetetlenség megállapítása esetén a pályázót az eljárásból ki kell zárni.

7. Az ajánlatok felbontása után felvilágosítás kérhető a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása elvégezhető legyen. Ez nem eredményezheti a pályázati ajánlatban megfogalmazott vállalások, lényeges feltételek módosítását, csak azok értelmezését szolgálhatja.

8. Érvényes az ajánlat, amely mind formai, mind tartalmi követelményeit tekintve megfelel a pályázati kiírásban foglaltaknak.

9. Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati felhívásban, a jogszabályokban, valamint e rendeletben foglalt egyéb feltételeknek.

10. Eredménytelen a pályázat, ha:

a) a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett, vagy

b) a beérkezett ajánlatok egyike sem felel meg a pályázati felhívás követelményeinek, vagy más pályázatra vonatkozó előírásnak, vagy

c) az ajánlat tartalma, vagy az ellenérték jelentősen eltér a kiíró elvárásaitól, vagy

d) a kiíró valamely ajánlattevőnek a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat eredménytelenné nyilvánítása mellett döntött, vagy

e) amennyiben a kiíró a pályázati eljárást indokolás nélkül eredménytelenné nyilvánította.

11. A pályázati ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.

12. A bírálatról jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza:

a) a bírálaton részt vevők megjelölését

b) a pályázat pontos megnevezést,

c) a bírálat helyét, idejét,

d) az ajánlatok bírálati sorszámát és darabszámát,

e) a bírálat szempontjait, kifogásokat, észrevételeket, hozzászólásokat,

f) szükség esetén az érvénytelen ajánlatokat és annak indokolását,

g) írásbeli, indokolással ellátott döntési javaslatot a Képviselő Testület felé,

h) egyéb tartalmi elemeket, mely adott eljárás kapcsán felmerülhet.

2. melléklet

AZ ÁRVERÉS SZABÁLYAI

1. Az árverést hirdetmény kibocsátásával kell kitűzni, ebben fel kell tüntetni:

a) ingatlan vagyontárgy esetében:

- az ingatlan-nyilvántartási adatokat (település, utca, házszám, helyrajzi szám, nagyság, stb.)
- az ingatlan beépíthetőségét, közművesítettségét, tartozékait, épületnél a jellemző sajátosságokat,
- a beépítéssel kapcsolatos esetleges kikötéseket.

b) ingó vagyontárgy esetében a vagyontárgy leírását,

c) az induló árat, fizetési feltételeket,

d) az árverés helyét, és idejét,

e) az árverési letéti díj összegét.

2. Az árverési hirdetményt a helyi sajtóban vagy szükség esetén országos napilapban kell közzétenni, továbbá ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára valamint a honlapon közzé kell tenni legalább 8 napra.

3. Árverezni személyesen, vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, ügyvédi meghatalmazásba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az árverésen az vehet résztk aki az induló ár 10%-át letéti díjként az Önkormányzat számlájára - legkésőbb az árversé megkezdéséig – befizeti.

4. Az árverési tárgyalást közjegyző jelenlétében a kiíró által megbízott személy vezeti. Az árverés megkezdésekor az árversé vezetője az árverezőkkel közli az induló árat (a kikiáltási árat), és felhívja őket ajánlatuk megtételére. A licitálás az induló ár 5%-ának megfelelő licitlépcsőkkel történik. Az árversét addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha további ajánlat nincs, az árverés vezetője a megajánlott legmagasabb összeg háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy a legtöbbet ajánló a vagyontárgyat megvette, vagy a hasznosítás jogát megszerezte (árverési vevő).

5. Az árverésen nem csökkenthető az induló ár.

6. Az árverési vevő által befizetett letéti díjat be kell számítani az árba. A többi árverezőnek a letéti díjat az árverés befejezést követő 15 napon belül vissza kell adni.

7. Az árverési vevővel a szerződést az árverést követő 15 napon belül kell megkötni. Amennyiben az árverési vevő a szerződést a 15 napos határidőn belül saját hibájából nem köti meg, vagy az árat a kiírási feltételek szerint nem fizeti meg, a befizetett letéti díjat elveszíti.

8. Az árverésen az adott vagyontárgyra tett második legjobb ajánlattevő figyelmét az árverésen fel kell hívni arra, hogy az árverés nyertesével kötendő szerződés meghiúsulása esetén a szerződést a kiíró vele is megkötheti.

9. Az árverés sikertelen, ha

a) nem tettek vételi ajánlatot,

b) a második legmagasabb vételi ajánlatot tevő vevő sem köt szerződést.

10. Az árverés sikertelenségének esetén a megismételt árverésen nem vehet részt az, aki az előző árverésen nyertes vevőként, vagy utóbb nyertes helyébe lépett második legjobb ajánlatot tevőként később a szerződéskötéstől visszalépett, vagy az árat határidőn belül nem fizette meg.

11. Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell:

a) az árverés helyét, idejét,

b) az árverés vezetőjének nevét,

c) az árverésre jogosultak azonosító adatait,

d) az elárverezett vagyontárgy adatait, induló árát, az árverési árat,

e) a legmagasabb, és az azt követő ajánlatot tevő árverési vevő nevét, születési adatait, anyja nevét, és lakcímét, jogi személy esetében az azonosító adatokat.

12. Az árverési jegyzőkönyvet az árverés vezetője és a közjegyző írja alá.

3. melléklet

A rendelet 14. § (3) bekezdése szerinti vagyonkezelői szerződések

Szerződés jellege

Határozat száma

Ingatlan címe

Ingatlan hrsz.

Ingatlan jellege

Szerződés kelte

Szerződést kötő másik fél

1.

Kegyeleti szolgáltatási szerződés

1/2007.(I.25.( KT .számú határozat

Balatonlelle, Temető utca, Balatonlelle, Irmapusztai úton lévő köztemető

3646 hrsz., 4424/15 hrsz.

köztemető

2007. 01. 31.

Somogy Megyei Temetkezési Szolgáltató Kft.

2.

3.

4.

1

A (1) bekezdés a) pontja a Balatonlelle Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2023. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

2

A (1) bekezdés b) pontja a Balatonlelle Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2023. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

3

A (1) bekezdés c) pontja a Balatonlelle Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2023. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

4

A (1) bekezdés d) pontját a Balatonlelle Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2023. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.