Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2011. (IX. 20.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatásról és szociális ellátási formák megállapításának helyi szabályairól

Hatályos: 2011. 09. 20- 2025. 02. 28

Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2011. (IX. 20.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatásról és szociális ellátási formák megállapításának helyi szabályairól

2011.09.20.

1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Szt.) kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya Tápiógyörgye község közigazgatási területén élő és az Szt-ben meghatározott személyi körre terjed ki.

Eljárási rendelkezések

2. § (1) A képviselő-testület az Szt-ben foglalt egyes hatásköreinek gyakorlását az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (3) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva ruházza át bizottságára és a polgármesterre.

a) Tápiógyörgye Községi Önkormányzat Képviselő-testülete által átruházott hatáskörben a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt:

aa) az átmeneti segély,

ab) átmeneti segély kamatmentes kölcsön formájában történő nyújtása

ac) temetési segély

ad) normatív lakásfenntartási támogatás

b) Tápiógyörgye Községi Önkormányzat Képviselő-testülete által átruházott hatáskörben a polgármester dönt a köztemetésről.

(2) A jegyző első fokon dönt az Szt-ben megállapított szociális feladat-és hatáskörében eljárva ápolási díj, időskorúak járadéka, aktív korúak ellátása, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatás megállapítása tárgyában.

(3) A Szociális és Egészségügyi Bizottság, a polgármester által átruházott hatáskörben hozott első fokú döntése ellen benyújtott fellebbezést a Tápiógyörgye Község Önkormányzat Képviselő-testülete bírálja el, soron következő ülésén.

3. § (1) A jövedelem számításánál irányadó időszak

a) a havi rendszerességgel járó –nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó- jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelme,

b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlaga.

(2) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló dokumentumokat. Ezek különösen a következők: a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény, egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás, stb.

(3) Az EU tagállambeli, illetve azzal azonos jogállást élvező más államból származó jövedelmének vizsgálata az Szt. 10. § (4)-(5) bekezdése alapján történik.

(4) Ha a külföldi jövedelem nem az Európai Unió tagállamaiban, illetve azzal azonos jogállást élvező más államban keletkezett és a jövedelem keletkezésének helye szerinti állam illetékes hatóságától igazolás beszerzése válik szükségessé, az eljárásra a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló 2004. évi CXL. törvény 27. § rendelkezés szabályai az irányadók.

(5) A nem forintba megszerzett jövedelem a napi devizaárfolyamon kell átszámítani és a jogosultságot az így átszámított jövedelem figyelembevételével kell elbírálni.

(6) A jövedelemnyilatkozat adattartalmára vonatkozó változást az ellátásban részesülő a változástól számított 15 napon belül köteles az ellátást megállapítónak bejelenteni. A változás napján az ellátást megállapító a jogosultság feltételeit a rendelkezésre álló adatok alapján újra vizsgálja, melynek eredményeként dönt az ellátás tovább folyósításáról, csökkentéséről, megszüntetéséről. A bejelentési kötelezettség elmulasztása az ellátás megszüntetését eredményezi. Jövedelem nyilatkozat nélkül ellátás nem állapítható meg.

(7) Ha a Bizottság hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve a saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembe vételével vélelmezhető.

4. § (1) Amennyiben szükséges, az ellátást megállapító környezettanulmányt készít, amely az ellátást nyújtó részére egy tényállapotot rögzít, adatait az évenként kötelező felülvizsgálat alkalmával készítendő új környezettanulmány adataival kell összehasonlítani, melynek eredményeképpen a szükséges intézkedést meg kell tenni.

(2) Az e rendelet alapján megállapított, rendszeresen nyújtott ellátások jogosultsági feltételeit, ha a rendelet eltérően nem rendelkezik, évenként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot főleg az ellátást megállapító év közbeni információi és az új környezettanulmány elkészítésének adatai alapján kell elvégezni.

(3) Nem állapítható meg szociális ellátás annak, aki e rendelet feltételeinek nem felel meg.

(4) A rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére eltérő szabály hiányában az Szt. 4. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

5. § A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Szt. 17. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása

6. § (1) A pénzbeli ellátások kifizetése a határozat alapján a Polgármesteri Hivatal feladata.

(2) A havi rendszerességgel megállapított szociális ellátásokat a Polgármesteri Hivatal a tárgyhót követő hónap 5. napjáig utalja ki.

(3) Az alkalmanként megállapított szociális ellátásokat a döntést követő 8 napon belül kell a házipénztárból kifizetni.

A pénzbeli ellátások ellenőrzésének szabályai

7. § A rendszeres szociális ellátások jogosultságát – ha a rendelet másként nem rendelkezik – évente egy alkalommal felül kell vizsgálni.

Adatkezelés

8. § Az adatkezelésre vonatkozó szabályokat az Szt. 18-24. §-a szerint kell alkalmazni.

II. Fejezet

Pénzbeli ellátások

9. § (1) A pénzbeli ellátások formái:

a) időskorúak járadéka

b) foglalkoztatást helyettesítő támogatás

c) rendszeres szociális segély

d) lakásfenntartási támogatás

e) ápolási díj

(2) Lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(3) A készpénzben megállapított átmeneti segélyt a jogosult a polgármesteri hivatal pénztárában veheti át.

(4) Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a készpénz segélyt nem rendeltetésének megfelelően használja fel a jogosult, akkor azt a családsegítő szolgálat gondozója részére kell kifizetni. Ebben az esetben az illetékes hatóság a családsegítő szolgálat dolgozóját eseti gondnokul kirendeli.

(5) A családsegítő szolgálat gondozója a felvett készpénzsegélyen a jogosult részére élelmiszert, ruhaneműt, tisztítószereket, a háztartás viteléhez szükséges egyéb dolgokat, tüzelőt vásárolhat, és kifizetheti a közüzemi díjakat. A felvett összeg felhasználásáról 15 napon belül számlákkal köteles elszámolni.

10. § A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

11. § A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a hivatal a jogosultság fennállását – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni köteles, ennek tényét az ügyintéző az ügyiratban feljegyzéssel rögzíti.

12. § (1) A Szociális Bizottság által hozott határozatok ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni.

(2) A fellebbezést a Szociális Bizottság Elnöke az iratok csatolásával a Képviselő-testület soron következő rendes ülése elé terjeszti, kivéve ha a határozatot hozó saját hatáskörében határozatát módosítja, vagy visszavonja.

13. § (1) Az önkormányzati hatósági ügynek minősülő szociális igazgatási ügyekben az ügyfél a kérelmét nyomtatványon nyújthatja be.

(2) Az önkormányzati hatósági ügynek minősülő szociális igazgatási ügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

III. Fejezet

AZ ELLÁTÁSOK FORMÁI

SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

14. § Tápiógyörgye Község Képviselő-testülete az Szt. időskorúak járadékára vonatkozó rendelkezéseit – melyet az Szt. 32/B, 32/C, 32/D, 32/E §-a tartalmaz - változtatás nélkül alkalmazza.

Aktív korúak ellátása

15. § (1) Tápiógyörgye Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Szt. aktív korúak ellátására vonatkozó rendelkezéseit – melyet az Szt. 33-37/C §-a tartalmaz - változtatás nélkül alkalmazza.

(2) Az aktív korúak ellátására jogosult személyek foglalkoztatásának megszervezését a Polgármesteri Hivatal látja el.

(3) Az aktív korúak ellátásában részesülő személy számára a Képviselő testület együttműködési kötelezettséget ír elő a Tápiószelei Központú Közös Fenntartású Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal. Az aktív korúak ellátására jogosult személy az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő naptól számított 15 napon belül köteles a Tápiószelei Központú Közös Fenntartású Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat helyi munkatársaival, illetve az illetékes állami közfoglalkoztatási szervvel a kapcsolatot felvenni.

(4) Az önkormányzat az Szt 37§ (1) bekezdés d) pontjában leírt felhatalmazás alapján az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel

a) az ügyfél írásos kérelme, valamint a kérelméhez csatolt Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakértői bizottságának igazolása alapján a bérpótló juttatásra való jogosultságból átkerülhet a rendszeres szociális segély jogosultsági körbe, amennyiben esetében legalább 40%-os egészségkárosodás áll fenn.

b) Az ügyfél írásos kérelme, valamint a kérelméhez csatolt nőgyógyászati igazolás alapján a bérpótló juttatásra való jogosultságból átkerülhet a rendszeres szociális segély támogatási formába, amennyiben állapotos (terhes).

(5) Az Szt. 35. § (2) bekezdése alapján a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság egyéb feltételei, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja

a) a lakókörnyezetének rendezettségét biztosítja

b) a jogosult által életvitelszerűen lakott házat és annak udvarát tisztán tartja,

c) kertjét ápolja,

d) a kerítéssel határolt terület előtti (utcai rész) járdát tisztán tartja,

e) a lakott épület állagát megóvja,

f) a lakott épület higiénikus állapotát biztosítja.

(6) A (7) bekezdésben előírt kötelezettségek nem teljesülése esetén a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével a jegyzőnek fel kell szólítani.

(7) A határidő eredménytelen eltelte után a kérelmet el kell utasítani, illetve a megállapított ellátást meg kell szüntetni.

(8) A jogosultság feltételeként előírt lakókörnyezet rendezettségének biztosítását a kérelem beérkezését követően a műszaki feladatokat ellátó ügyintéző ellenőrzi és feljegyzést készít.

(9) Ha a helyszíni ellenőrzés során a (7) bekezdésben meghatározott szempontok nem teljesülnek az ellenőrzést végző személy az ellenőrzésről feljegyzést és fényképet készít.

(10) A megállapított jogosultság esetén a lakókörnyezet rendezettségének fennállását félévente ellenőrzi a (10) bekezdésben meghatározott ügyintéző. Ha az ellenőrzés során a (7) bekezdésben megállapított kötelezettségek nem teljesülése állapítható meg a (8)-(10) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

Az együttműködési kötelezettség megszegése

16. § (1) Az együttműködési kötelezettséget megszegi a segélyezett, ha a közcélú munkában előírt tevékenység ellátását elvállalja, de nem az elvárható módon teljesíti.

(2) Az együttműködési kötelezettséget súlyosan megszegi a segélyezett, ha:

a) az előírt tevékenység ellátását nem vállalja, vagy nem teljesíti, illetve a felajánlásra nem jelenik meg;

b) a kirendeltség által felajánlott megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, illetve a felajánlásra nem jelenik meg;

c) az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott megfelelő munkalehetőséget elfogadja, de a nyilatkozatban meghatározott időpontban és helyen a munkavégzést nem kezdi meg, vagy a munkáltató a foglalkoztatást rendkívüli felmondással megszünteti;

d) az együttműködési felhívásra, valamint a munkavégzésre meg nem jelent személy az akadályoztatásáról, a távolmaradásának okáról szóló igazolást a felhívás kézhezvételétől, illetve a munkakezdésre megjelölt naptól számított 3 napon belül nem mutatja be;

e) az ellátásra jogosult az együttműködésre kijelölt állami foglalkoztatási szervvel a határozatban megjelölt határidőig nem veszi fel a kapcsolatot.

f) Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének következménye a megállapított ellátás megszüntetése, amely egyben azzal jár, hogy ismételten csak valamennyi jogosultsági feltétel újbóli teljesítése esetén részesülhet ellátásban az aktív korúak ellátására jogosult személy.

Lakásfenntartási támogatás

17. § (1) Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosultak körét, a megállapítás és folyósítás feltételeit az Szt. 38. § (1)-(8) bekezdésben foglaltak szabályozzák.

(2) Helyi lakásfenntartási támogatást a képviselő-testület a normatív lakásfenntartási támogatás kiegészítéseként nyújtja azon normatív lakásfenntartási támogatásban részesülőknek, akiknek a normatív lakásfenntartási támogatása nem éri el a 3.000 forint/hó összeget. A helyi lakásfenntartási támogatás összege a normatív támogatás összegének és a 3.000 forint összegének különbözetével egészül ki.

18. § A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez a 63/2006. (III.27.) számú Kormányrendeletben leírt tartalmú nyilatkozatot kell csatolni.

Ápolási díj

19. § (1) Az ápolási díjra jogosultak körét , az igénylés feltételeit az Szt. 40. §-43/A § -ai határozzák meg.

(2) Az ápolási díj összege az Szt. 44. §(1) bekezdés a) és b) pontjai lapján kerül megállapításra.

(3) Az ápolási kötelezettség teljesítését az Szociális és Egészségügyi Bizottság évente ellenőrzi. Az ellenőrzés tapasztalatairól az ellenőrzést végzők a jegyzőt értesítik.

Átmeneti segély

20. § (1) A Szociális és Egészségügyi Bizottság létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújthat, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 100%-át, egyedül élő esetében 150%-át nem haladja meg.

(2) Nem részesülhet átmeneti segélyben az a személy, aki az önkormányzattól rendszeres pénzbeli ellátásban részesül

(3) Egy kérelmező esetén az átmeneti segély egy évben maximum két alkalommal adható. Az alkalmanként kifizetendő átmeneti segély összege maximum 5 ezer forint lehet.

(4) Átmeneti segély indokolt esetben adható havi rendszerességgel is létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély csak szociális étkezési formaként vagy élelmiszerként nyújtható.

21. § (1) Átmeneti segélyként pénzbeli támogatás nyújtható az alábbi esetekben:

a) élelmiszer vásárlására,

b) betegség esetén jelentkező többletköltségekre,

c) gyógyszervásárláshoz közgyógyellátási igazolvány hiánya esetén,

d) ruházat pótlására.

(2) Átmeneti segélyként természetbeni juttatás nyújtható:

a) tankönyv-vásárlásra,

b) gyermekintézmények ( óvoda, napközi, menza, nyári tábor) térítési díjának kifizetésére,

c) 4.000 forint értékű élelmiszercsomagra

22. § (1) Az átmeneti segély kiutalása

a) kérelemre,

b) hivatalból indul.

(2) A segély iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani. A kérelmet a segélyre szoruló személy, illetve bárki előterjesztheti, aki tudomást szerez a segélyre szoruló helyzetéről.

23. § (1) A Szociális és Egészségügyi Bizottság–a hivatal ügyintézője útján–a segélyt igénylők szociális helyzetéről pontosan tájékozódik, megállapításait írásban rögzíti, és szükség esetén környezettanulmányt vesz fel.

(2) A segélyt igénylő köteles az önkormányzattal együttműködni szociális helyzetének feltárásában.

(3) A kérelem előterjesztéséhez csatolni kell:

a) vagyonnyilatkozatot

b) gyermekes családok esetén az iskolalátogatási bizonyítványt, illetve iskolai véleményt.

(4) Nem szükséges a kérelmező szociális helyzetét vizsgálni (környezettanulmányt készíteni), ha a kérelmező az Szt. ellátásai közül már valamelyikben részesül, így szociális helyzete az önkormányzat előtt hivatalból ismert.

24. § Az átmeneti segély kérelem elbírálásáról hozott döntést a Szociális és Egészségügyi Bizottság Elnöke által kiadmányozott határozatban történik.

25. § A képviselő-testület pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában átmeneti segélyt nyújt az alábbi esetekben:

a) amennyiben a kérelmező részére nyugdíj, árvaellátás, családi pótlék megállapításra került, de a tényleges folyósítás nem kezdődött meg,

b) amennyiben a kérelmezőt elemi csapás (árvíz, talajvíz, tűzvész, villámcsapás, földcsuszamlás, stb.) éri és ennek következtében ingóságai oly mértékben pusztultak el, hogy létfenntartása átmenetileg lehetetlenné, vagy nagyfokban veszélyeztetetté vált.

26. § (1) A 28. §-ban leírt kamatmentes kölcsön maximális összege: 20.000., - Ft.

(2) A kamatmentes kölcsönt havi egyenlő részletekben 6 hónap alatt, legfeljebb 1 havi türelmi idővel kell visszafizetni.

(3) A törlesztő részlet fizetése minden hónap 10. napjáig esedékes.

27. § (1) A támogatásra irányuló kérelmet a polgármesteri hivatalban kell benyújtani.

(2) A kérelem előterjesztéséhez csatolni kell:

a) a 26. § (3) bek. a) pontjában szabályozott tartalmú nyilatkozatot,

b) tulajdoni lapot, amennyiben a kérelmező ingatlan tulajdonnal rendelkezik.

(3) Nem részesíthető kamatmentes kölcsönben az, akinek átmeneti segélyként kamatmentes kölcsön tartozása van.

28. § (1) A polgármester a kamatmentes támogatásban részesítettel haladéktalanul szerződést köt a kölcsön visszafizetésének módjáról, nem teljesítés esetén következményeiről, a követelés biztosításáról.

(2) Amennyiben a kérelmező ingatlan tulajdonnal rendelkezik, a jegyző a szerződés egy példányával értesíti a földhivatalt a jelzálog bejegyzése céljából.

(3) A polgármesteri hivatal pénzügyi ügyintézője a szerződéskötést követő első munkanapon a kérelmezőnek a támogatást kiutalja. A visszafizetésről folyamatos nyilvántartást vezet.

Temetési segély

29. § (1) A temetési segély iránti kérelmet a polgármesteri hivatalba kell benyújt, annak aki a meghalt személy eltemetéséről gondoskodott.

(2) A temetési segély megállapítására – átruházott hatáskörben – a Szociális és Egészségügyi Bizottság jogosult.

(3) Temetési segélyre jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetében annak 150%át nem haladja meg.

(4) A kérelemhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot, a temetés költségéről a segélyt kérő nevére kiállított számlák eredeti példányát, a család jövedelem igazolásait.

30. § (1) A temetési segély összege a helyben szokásos köztemetés összegének 10 %‑a.

(2) A temetési segély természetbeni szociális ellátásként is nyújtható.

IV. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

Köztemetés

31. § A köztemetés megállapításának feltételeit az Szt. 48. §-a szabályozza.

Közgyógyellátás

32. § (1) Az Szt. 50. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakon kívül az a szociálisan rászorult személy jogosult közgyógyellátásra

a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át, továbbá

b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladja, továbbá

c) a kérelmező és családja nem rendelkezik vagyonnal.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a kérelmező és családja jövedelemigazolását,

b) a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátása költségének igazolását,

c) a kérelmező és családja vagyonnyilatkozatát

33. § A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelemhez a 63/2006. (III.27.) kormány rendelet mellékletében előírt nyilatkozatot kell csatolni.

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

34. § Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság feltételeit az Szt. 54. §-a, valamint a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet szabályozza. Tápiógyörgye Község Képviselő-testülete az Szt. és a 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

Szociálpolitikai Kerekasztal

35. § (1) Az önkormányzat szociálpolitikai kerekasztalt működtet, különös tekintettel:

a) a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére,

b) a szociálpolitika szereplői közötti együttműködés, párbeszéd koordinálására,

(2) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai:

a) településen lévő szociális intézmények vezetői,

b) a fenntartók képviselői,

c) az önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke,

d) a jegyző által kijelölt, szociális ügyekkel foglalkozó ügyintéző,

e) a Magyar Vöröskereszt Területi szervezetének képviselője,

f) a vezető védőnő által kijelölt védőnő,

g) a kisebbségi önkormányzat elnöke

(3) A szociálpolitikai kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy ülést tart.

(4) A szociálpolitikai kerekasztal ülését a tagok által megválasztott elnök hívja össze, az ülések nyilvánosak.

(5) A szociálpolitikai kerekasztal az általa elfogadott ügyrend alapján működik.

V. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Az ellátások fajtái

36. § Tápiógyörgye községi Önkormányzat Képviselő-testülete a személyes gondoskodás keretében az Szt -ben és más jogszabályokban meghatározott feltételek szerint működő intézményei útján:

a) Étkeztetést biztosít azoknak a szociálisan rászorultaknak akik koruk, vagy egészségi állapotuk miatt azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Az ellátásra igénybevételére jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetében a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 200 %-át.

b) Házi segítségnyújtás és Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében, a Nagykátai Többcélú Kistérségi Társulásnak átadott hatáskörben gondoskodik:

ba) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,

bb) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak.

Az ellátás igénybevételére való jogosultság és térítési díj tekintetében a Kistérségi Társulás, mint fenntartó által hozott rendelkezések az irányadók.

c) Családsegítés keretében a Tápiószelei Központú Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálati Társulás közreműködésével segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

d) Nappali ellátás: ( idősek klubja a Gondozási Központon keresztül Szt, 65/F§.-ban foglaltak szerint )

e) Átmeneti elhelyezés (bentlakásos elhelyezés) (Gondozási Központon keresztül , ezen rendelet 46 §.-ban foglaltak szerint )

f) Tartós bentlakásos elhelyezés (ápolást, gondozást nyújtó intézmény) (Gondozási Központon keresztül, ezen rendelet 47. §-ban leírtak szerint)

37. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet a Gondozási Központ vezetőjéhez kell benyújtani.

(2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások iránti kérelmekről a Gondozási Központ vezetője a kérelem benyújtását követő 15 napon belül dönt, és erről értesíti a kérelmezőt.

(3) A kérelmező számára kedvezőtlen döntés esetén az ügyet véleményével együtt a szociális bizottság elé terjeszti, amely az önkormányzati hatósági ügyek szabályai szerint eljárva hozza meg döntését.

(4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

Átmeneti elhelyezés

38. § (1) Tápiógyörgye Községi Önkormányzat Képviselő-testülete által fenntartott Gondozási Központ intézménye gondozásába részesíti azt a személyt, akinek egyészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, és önmaga ellátására részben vagy egészben képes.

(2) Az intézményben meghatározott időre egy évre helyezhető el az a személy, aki szociális helyzete miatt arra rászorult. Az intézmény vezetője az egy év eltelte után újabb egy évre meghosszabbíthatja az elhelyezést, ha nincs biztosítva a gondozott személy megfelelő ellátása.

(3) Az átmeneti elhelyezést igénylő személy felvételéről a Gondozási Központ vezetője dönt.

(4) Az átmeneti elhelyezést nyert személyt és a kérelmező személyeket az intézmény vezetője nyilvántartásba veszi, és évente egyszer felülvizsgálja.

(5) A felvétellel egyidejűleg a Gondozási Központ vezetője gondoskodik a szociális otthoni elhelyezés elindításáról.

Tartós bentlakásos elhelyezés (ápolást, gondozást nyújtó intézmény)

39. § (1) Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) az önkormányzat ápolást, gondozást nyújtó intézményben gondoskodik, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg.

(2) A tartós bentlakásos elhelyezés esetében elsősorban a folyamatos gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el, ha a (4) bekezdésben leírt gondozási szükséglettel rendelkezik.

(3) Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, a (4) bekezdés szerinti gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható.

(4) Idősotthoni ellátás a napi 4 órát meghaladó, illetve a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükségletet igazoló szakvélemény alapján nyújtható.

(5) A tartós bentlakásos elhelyezést igénylő személy felvételéről a Gondozási Központ vezetője dönt.

(6) A tartós bentlakásos elhelyezést nyert személyt és a kérelmező személyeket az intézmény vezetője nyilvántartásba veszi.

40. § (1) Az átmeneti és tartós elhelyezést nyújtó ellátásokat biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, a 9/1999.(XI.24.) SzCsM. rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon.

(2) A felvételt és az ellátások igénybevételét az intézményvezető intézkedése alapozza meg.

(3) Több jelentkező esetén – ha nincs elegendő férőhely –, továbbá vitás esetben az intézményben történő felvétel és az ellátások igénybevételének az engedélyezése a képviselő-testület hatásköre.

(4) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.

Az intézményi jogviszony megszűnése

41. § (1) Az intézményi ellátás megszűnik az Szt 100 §-a és a 101. § (1.) (2.) bekezdésében foglalt esetekben.

(2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha:

a) a. az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt;

b) b. az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan, 30 napon keresztül nem vette igénybe;

c) c. az ellátott halála esetén,

d) d. az ellátott kérelmezésére, melyben az ellátás megszüntetését kéri;

e) e. az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza;

f) f. idősek klubjában történő ellátás esetén az ellátott magatartásával a közösséget zavarja, a házirendet súlyosan megsérti vagy olyan betegségben szenved, amely a közösség látogatására alkalmatlanná teszi, illetőleg a közösséget veszélyezteti;

g) g. az ellátott a részére megállapított intézményi térítési díjfizetési kötelezettségének, figyelmeztetés ellenére, 30 napon belül nem tesz eleget.

(3) Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt.

Térítési díjak

42. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásért külön önkormányzati rendeletben meghatározott intézményi térítési díjat kell fizetni.

(2) Az ellátott által fizetendő személyi térítési díjat a Gondozási Központ vezető javaslata alapján a képviselő-testület állapítja meg a 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet szabályainak figyelembevételével, mely összeg nem haladhatja meg az intézményi térítési díjat. Az intézmény vezetője az ellátás igénybevétele után, de legkésőbb az igénybevételtől számított 30 napon belül írásban értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet.

(3) Az intézményi térítési díjat az önkormányzat külön rendeletében határozza meg, melyet évente felülvizsgál.

a) Étkeztetés: a képviselő-testület a napi egyszeri meleg étkezésért (ebédért), valamint napi háromszori étkezés esetén fizetendő térítési díjat határoz meg, amelynek havi összege azonban nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 30 %-át.

b) Nappali ellátás: Ezen szolgáltatás keretében igénybe vett ellátásért fizetendő térítési díj összege nem haladhatja meg az igénybevevő rendszeres havi jövedelmének 30 %-át.

c) Átmeneti elhelyezés: Az ellátásért fizetendő intézményi térítési díj az intézményben az egy ellátottra jutó önköltség napi összege, amely alapján számított térítési díj nem haladhatja meg a jogosult havi rendszeres jövedelmének a 60 %-át.

d) Tartós elhelyezés Az ellátásért fizetendő intézményi térítési díj az intézményben az egy ellátottra jutó önköltség napi összege, amely alapján számított térítési díj nem haladhatja meg a jogosult havi rendszeres jövedelmének a 80 %-át.

(4) A személyi térítési díj összegét meg nem fizető gondozott esetén Szt. 119. § (1-2) bekezdés alapján kell eljárni.

(5) A képviselő-testület a személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak mértékét indokolt esetben felülvizsgálhatja és módosíthatja.

(6) A Gondozási Központban a jövedelemmel nem rendelkező ellátottak részére személyes szükségleteik fedezésére az intézmény költőpénzt biztosít. Költőpénzt kell biztosítani annak az ellátottnak is, aki helyett a térítési díjat jövedelem hiányában kizárólag a tartásra köteles és képes személy fizeti, illetve a térítési díjat vagyona terhére állapították meg. Ha vagyonnal rendelkező ellátottnak költőpénzt állapítanak meg, a költőpénz terhelését a térítési díjra vonatkozó szabályok szerint kell elrendelni. A költőpénz havi összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-ánál, ha a térítési díjat úgy állapították meg, hogy az vagyont is terhel, 30%-ánál. Legalább a költőpénz összegére kell kiegészíteni az ellátottnak ezt az összeget el nem érő jövedelmét. A Gondozási Központban az ellátott által fizetendő térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy részére legalább az (1) bekezdés szerinti költőpénz visszamaradjon.

43. § A képviselő-testület az Szt. 92. §. (2) bekezdés f) pontjában biztosított felhatalmazás alapján a személyes gondoskodást igénybe vevők térítési díjának megfizetésére kötelezettek köre az étkeztetés, nappali ellátás, átmeneti elhelyezés, tartós elhelyezés esetében az ellátást igénybe vevő, a tartásra köteles és képes közeli hozzátartozó, valamint a bíróság útján, vagy egyébként tartásra kötelezett.

Záró rendelkezések

44. § (1) A jelen önkormányzati rendelet 2011. szeptember 20. napján kerül kihirdetésre.

(2) A hatályba lépéssel egyidejűleg az alábbi önkormányzati rendelet hatályát veszti a szociális igazgatás és ellátás helyi szabályairól szóló 5/2011.(III.10.) rendelet.

(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembevételével készült, és rendelkezései nem érintik az irányelvet.

(4) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt. és végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A rendelet kihirdetéséről a jegyző – az SZMSZ-ben foglaltak szerint – gondoskodik.

45. § Ez a rendelet 2011. szeptember 20-án lép hatályba.