Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján Terézváros városképe és története szempontjából meghatározó helyi (kerületi) jelentőségű építészeti és természeti örökség értékeinek védelme érdekében az alábbi rendeletet alkotja.

Általános rendelkezések

1.§

(1) E rendelet, így a helyi értékvédelem célja Budapest Főváros VI. kerület Terézváros közigazgatási területén (a továbbiakban Terézváros) a kulturális örökség védelméről szóló törvénybe foglaltakkal összhangban

- a lakosság jó és egyre javuló életminőségének,

- a település és a települési környezet, valamint az ott található helyi jelentőséggel bíró értékes táji, természeti, építészeti, néprajzi, képző- vagy iparművészeti, ipartörténeti, régészeti környezettel összefüggő sajátos elemek jellegzetességének, hagyományos megjelenésének

a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése.

(2) E rendelet hatálya Terézvárosban a helyi építészeti és természeti örökség mindazon elemére és részére kiterjed, amely

a) más jogszabály alapján nem védett természeti terület,

b) a kulturális örökség védelméről szóló törvény felhatalmazása alapján alkotott miniszteri rendelet alapján nem áll műemléki védelem alatt, vagy

c) Budapest Főváros a főváros városképe és történelme szempontjából meghatározó épített környezet védelméről szóló közgyűlési rendelete alapján nem áll védelem alatt,

és amelyet Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata (a továbbiakban Önkormányzat) helyi települési, táji, természeti, építészeti, néprajzi, képző- vagy iparművészeti, ipartörténeti, régészeti értékként védetté nyilvánít (a továbbiakban: helyi értékvédelem).

(3) A helyi értékvédelem feladata különösen:

a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek (együtt: védett érték) számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése;

b) a védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása

c) segítség nyújtása a sérült, károsodott esetleg megsemmisült védett értékek helyreállításában.

(4) A védett értékek Terézváros kulturális örökségének részei, ezért megőrzésük, fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek. Ezért a helyi értékvédelem alá vont helyi értékek védelme a Terézvárosban működő minden szervezet és Terézváros minden polgárának megtisztelő kötelessége.

(5) Helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti. Javaslatot tehet rá továbbá a Képviselő-testület és bizottságai, valamint Terézváros főépítésze.

(6) Amennyiben a helyi értékvédelem tárgyát az (2) bekezdés a) – c) pontjában felsorolt védelem alá vonják, a helyi védettség – kizárólag a magasabb szintű védelem tárgyában és külön döntés nélkül - megszűnik.

(7) A helyi értékvédelem közérdek, ezért e közérdeket szolgáló és érvényre juttató korlátozásokat, továbbá közforrásokon alapuló támogatásokat alkalmazhat tulajdonformára való tekintet nélkül.

(8) Terézváros közigazgatási területét érintő bármely helyi településrendezési eszköz megalkotása során az eszköz által érintett területre vonatkozóan védési vagy törlési javaslatot is kell alkotni, és javaslatot kell tenni az értékkataszter és az aktuális védettségi szint közötti esetleges ellentmondások megszüntetésére.

(9) A helyi értékvédelem alatt álló védett értékeket, a védett fák és fásszárú növények kivételével, e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A melléklet rendszeres karbantartása a főépítész feladata.

(10) E rendelet

- 1. számú függeléke az országosan védett műemlékek és területek, a

- 2. számú függeléke a fővárosi védettségű épületek és területek

felsorolását tartalmazza tájékoztató jelleggel. A függelékek rendszeres karbantartása a főépítész feladata.

Fogalom-meghatározás

2.§

E rendelet alkalmazásában:

(1) Védett településszerkezet: a történetileg kialakult utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.

(2) Védett településkép: az utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magában foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, kerteket, növény egyedeket, köztárgyakat és burkolatokat.

(3) Védett városépítészeti tér: azok a közterületnek minősülő utcák és terek, melyek alkotó elemeinek harmonikus összefüggése, térhatása a város eredeti vagy sajátos építészeti jellegét tükrözik.

(4) Védett épület: olyan épület, amely a hagyományos városkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, várostörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. Külön részletezés hiányában az ingatlan egészét és a védett épület minden alkotórészét, beleértve a hozzátartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket is, védelem illeti meg.

(5) Védett épületrész: olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el.

Védett épületrész lehet különösen az épület homlokzata, tetőszerkezete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.

(6) Védett udvar, átjáró: a közterületekhez építészetileg harmonikusan kapcsolódó kertek, udvarok, átjárók, amelyek közcélú használata biztosított, vagy biztosítandó, függetlenül a tulajdonviszonytól.

(7) Védett köz- és műtárgy: a védett épület és a védett épületrész címek alatt fel nem sorolt védett építmény, illetve alkotás (különösen emlékmű, szobor, síremlék, (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés, stb.).

(8) Védett építmény: a védett épület, védett épületrész, védett udvar, átjáró, védett köz- és műtárgy összefoglalóan.

(9) Védett növényzet: olyan növényegyed (fa, cserje, stb.) vagy növények együttese (fasor, park, stb.), amelynek megléte és fennmaradása a környezet védelme, a hagyományos városkép megőrzése, vagy várostörténeti-kulturális szempontból közérdek.

(10) Védett kert, előkert: az egyedi védelem alatt álló építészeti alkotással (templomok, közintézmények, stb.) együtt vagy attól függetlenül védelem alá vont növény-együttesek.

(11) Védett érték károsodása: minden olyan esemény vagy beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltozását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

(12) Értékvizsgálat: A helyi építészeti örökség védelmének az adott épületre, építményre, köz- és műtárgyra, ezek együttesére vonatkozó szempontjait felkutató és dokumentáló örökség- és értékvédelmi feltáró és alátámasztó olyan szakmai vizsgálat, amely esztétikai, műszaki, építészet-, művészet- valamint építéstörténeti és helytörténeti vizsgálatot is tartalmaz a védendő értékek feltárása céljából. Az értékvizsgálat a további védelemre javaslatot is tartalmazhat. Az értékvizsgálat eredményét településrendezési eszköz (szabályozási terv, építési szabályzat, stb.) örökségvédelmi, vagy értékvizsgálati munkarésze, vagy önálló értékvédelmi dokumentáció tartalmazza.

(13) Értékvédelmi dokumentáció: a védendő vagy védett értékről elkészített olyan munka, amely tartalmazza

a) a vizsgálat tárgya korabeli eredeti terveinek másolatát – amennyiben az fellelhető,

b) a vizsgálat tárgyára vonatkozó szakirodalmi adatokat (építtető, építész, építési év, stílus, stb.),

c) a beavatkozással, építési munkával érintett részek, részletek részletrajzait, fénykép felvételeit,

d) a vizsgálat tárgyának egészét bemutató fotódokumentációt

– a tervezett beavatkozásnak megfelelő részletezettséggel – továbbá

e) értékvédelmi szempontú műleírást.

(14) Falkutatás: részletes feltárása és dokumentálása az eredeti, építéskori vakolatnak, annak anyagát, színét (színeit) és készítésmódját illetően.

(15) Fa: olyan évelő fásszárú növény, amelynek egyértelmű csúcsdominanciával rendelkező központi részéből (törzséből) nőnek ki a fő ágai, a talaj szintje felett. Gyökérzettel, törzzsel és lombkoronával egyaránt rendelkező élő egyed.

(16) Fasor: egy sorban lévő fák összessége, ahol a fák tőtávolsága (azok tengelyében mérve) nem nagyobb a fák 25 éves korban várható koronaátmérőjének kétszeresénél.

(17) Védett fa: e jogszabályban önállóan vagy fasor részeként nevesített faegyed, melyet csak indokolt esetben lehet kivágni és helyére - a tiltott fafajok és egyedek kivételével – csak fajazonos visszapótlás keretében lehet fát telepíteni.

(18) Védett növény-együttes: történeti, művészeti vagy botanikai értékkel bíró, önálló kertet nem alkotó kertépítészeti alkotás vagy zöldfelület. Lehetőleg eredeti rendeltetésének megfelelően, teljes eredeti területére kiterjedően kell védelem alá helyezni és fenntartani.

(19) Védett kert: történeti, művészeti vagy botanikai értékkel bíró, önállóan vagy védett épülethez kapcsolódó, esetleg a településszerkezet részeként megjelenő kertépítészeti alkotás, zöldfelület, illetőleg park. Lehetőleg eredeti rendeltetésének megfelelően, teljes eredeti területére kiterjedően kell védelem alá helyezni és fenntartani.

(20) Ültetési időszak: konténeres növények kivételével a nyugalmi állapot időszaka (a lombhullás és rügyfakadás közötti időszak).

(21) Vegetációs időszak: rügyfakadás és lombhullás közötti időszak.

(22) Kertészeti szakvélemény: kamarai névjegyzékben szereplő, jogosultsággal rendelkező táj- és/vagy kertépítész mérnök által készített, a fák, illetve növényzet korát, egészségi állapotát, egyéb releváns jellemzőit, valamint a készítő által javasolt teendőket tartalmazó írásos és rajzi mellékletet is tartalmazó munkarész.

(23) Fákkal kapcsolatos szakértői vélemény: szakértői névjegyzékben szereplő, jogosultsággal rendelkező táj- és/vagy kertépítész mérnök, dendrológus által készített, a fák, illetve növényzet korát, egészségi állapotát, egyéb releváns jellemzőit, valamint a készítő által javasolt teendőket tartalmazó írásos és rajzi mellékletet is tartalmazó munkarész.

(24) Aktuális faiskolai átlagár: Minimum három faiskola két hónapnál nem régebbi áraiból számított matematikai átlag ár.

A helyi védelem fajtái

3.§

(1) Helyi védelem az alábbi kategóriákban rendelhető el:

a) helyi területi védelem,

b) helyi egyedi védelem,

c) helyi utcaképi védelem és

d) ideiglenes védelem.

(2) Helyi területi védelem

a) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növény együttes),

b) a településkép (külső és belső településkép, látvány),

c) településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formája, anyagai, színvilága együttesen)

védelmére terjed ki.

(3) Helyi egyedi védelem

a) az építmény (épület, köz- és műtárgy) vagy ezek együttese egésze vagy valamely része (anyaghasználat, szerkezet, színezés, stb.),

b) az építményhez tartozó vagy önálló földrészlet és annak jellegzetes növényei, és

c) köztárgyak, különösen szobrok, képzőművészeti alkotások, művészeti-ipartörténeti értéket hordozó utcabútorok

védelmére terjed ki.

(4) Helyi utcaképi védelem

a) az épületek meghatározott homlokzatai,

b) az utcai homlokzat mögötti épülettraktusai

védelmére terjed ki.

(5) Ideiglenes védelem

A helyi értékvédelem alá vonás tárgyában megindított eljárás idejére meghatározott átmeneti védelem, melynek szabályai minden részletükben azonosak a helyi értékvédelem szabályaival a potenciális érték védelme érdekében. Ideiglenes védelem nem rendelhető el már jogerős és végrehajtható engedéllyel bontani, alakítani kívánt építmény, építményrész védelme érdekében.

(6) Helyi területi védelem alá vont településrészen belül helyi egyedi védelem is elrendelhető.

Helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés általános szabályai

4.§

(1) Helyi védelem alá helyezésről, a védelem módosításáról, vagy a helyi védelem megszüntetéséről a Képviselő-testület - a 2. § (6) bekezdésébe, valamint a 6. § (7) és (8) bekezdésébe foglalt kivétellel - rendeletben dönt.

(2) A helyi védelemmel kapcsolatos önkormányzati rendelet vagy rendeletmódosítás előterjesztésének tartalmaznia kell az érdekeltek határidőben benyújtott észrevételeit, az erre adott válaszokat és az önkormányzat képviselő testületének a településfejlesztése és rendezése ügyében illetékes bizottsága állásfoglalását.

(3) A helyi védelemmel kapcsolatos önkormányzati rendelet szakmai megalapozására az értékvizsgálat szolgál.

(4) A helyi védelem alatt álló építészeti értékek megőrzése érdekében törekedni kell

a) elsősorban az eredeti (vagy ahhoz közel álló) rendeltetésnek megfelelő használat biztosítására, ha ez nem lehetséges,

b) közcélú hasznosításra, s ha ez sem lehetséges

c) valamely közösségi (kulturális, idegenforgalmi, oktatási-művelődési, stb.) funkciók elhelyezésére, továbbá

d) a védett értékek lehetőség szerinti bemutathatóságára.

(5) A helyi egyedi védelem megszüntetésére csak akkor kerülhet sor , ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy azt az utólagos értékvizsgálat javasolja.

(6) Helyi védelem alatt álló építményt részben elbontani, növényegyedet, növény-együttest csonkítani csak az önkormányzat által elfogadott értékvizsgálat alapján lehetséges.

(7) Helyi védelem alatt álló építményt egészében elbontani, növény-egyedet, növény-együttest kivágni tilos.

(8) Helyi védelem alatt álló építmény bontása csak más módon elháríthatatlan közvetlen életveszély esetén lehetséges.

(9) Nem kezdeményezhető helyi védelem alá helyezésre irányuló eljárás, ha annak tárgyában nem

a) elvi építési,

b) fennmaradási vagy

c) kötelezési

építésügyi hatósági eljárás van folyamatban.

(10) Helyi védelem alá helyezésre irányuló eljárásban megállapítható korábbi építésügyi hatósági eljárásban megadott engedélybe foglalt jogokkal ellentétes tiltás vagy elvárás, ezt azonban jogerős és végrehajtható engedéllyel szemben érvényesíteni nem lehet.

Helyi védelemmel kapcsolatos részletes szabályok

5.§

(1) A helyi területi védelemmel kapcsolatos önkormányzati rendeletnek az értékvizsgálat alapján kell tartalmaznia:

a) a védendő terület lehatárolását, helyrajzi száma szerint felsorolva az összes érintett ingatlant,

b) a védendő terület jellegzetes szerkezetének, telekosztásának, utcavonal-vezetésének megőrzésére, továbbá az esetleges telekalakítás során védendő településszerkezet megtartására vonatkozó előírásokat,

c) azokat a követelményeket, amelyek biztosítják, hogy új építményeket csak a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését megtartva, azt nem sértve lehessen építeni, illetve a meglévőket fenntartani, bővíteni, átalakítani,

d) a védendő területre jellemző, hagyományos építészeti részletek, elemek (pl. kerítés- és kapuformák, építményszínezés, stb.), építményfajták, valamint növényzet megtartására és kezelésére vonatkozó előírásokat,

e) azokat a követelményeket, amelyek biztosítják, hogy a közterületek burkolatát, a köztárgyakat, hirdető-berendezéseket, üzletek kitelepülését a védendő településkép jellegzetességeinek megtartásával és azok bemutathatóságának biztosításával alakítsák ki, helyezzék el, valamint

f) a hagyományos és jellegzetes növényzet pótlásának szükséges módját és mértékét.

(2) A helyi egyedi védelemről döntő önkormányzati rendeletnek az értékvizsgálat alapján kell tartalmaznia:

a) a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, homlokzati jelleg megtartására (homlokzati nyílásrendre, nyílásosztásra, díszekre, tagozatokra) ezek anyagaira vonatkozó előírásokat

b) a védelem alapját jelentő belső kialakítás, illetve használati mód változtatásának feltételeit,

c) bővítés, átalakítás, felújítás esetén az utcakép és településszerkezet védett értékeivel való összhang követelményeit

d) egyes építmények, építményrészek bővítése, átalakítása során a védelem alapját képező részek meghatározását, azok megtartása érdekében, továbbá

e) minden egyéb a védelem szempontjából jelentőséggel bíró további előírást és információt.

(3) A helyi utcaképi védelemről döntő önkormányzati rendeletnek az értékvizsgálat alapján kell tartalmaznia:

a) a védendő utcarész lehatárolását, helyrajzi száma szerint felsorolva az összes érintett ingatlant,

b) a védendő utcakép jellegzetes térfalának, ritmusának, színezésének, utcavonal-vezetésének megőrzésére, továbbá az esetleges építés, telekalakítás során a védendő utcakép megtartására vonatkozó előírásokat,

c) azokat a követelményeket, amelyek biztosítják, hogy új építményeket csak a jellegzetes utcakép egységes megjelenését megtartva, azt nem sértve lehessen építeni, illetve a meglévőket fenntartani, bővíteni, átalakítani,

d) a védendő utcaképre jellemző építészeti részletek, elemek (pl. kerítés- és kapuformák, építményszínezés, stb.) és növényzet megtartására és kezelésére vonatkozó előírásokat,

e) minden egyéb az utcakép védelme szempontjából jelentőséggel bíró további előírást és információt.

(4) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmazni kell:

- a kezdeményező nevét, megnevezését, címét

- a javasolt védelem típusát

- a védendő érték megnevezését,

- pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, emelet, ajtó, stb.),

- a védendő érték rövid leírását,

- a kezdeményezés indoklását.

ezeken túl helyi területi és utcaképi védelem esetén meg kell határozni a védendő érték körülhatárolását,

(5) A helyi védelem módosítására vonatkozó kezdeményezésnek tartalmazni kell:

- a kezdeményező nevét, megnevezését, címét

- a korábbi és javasolt védelem típusát

- a védendő érték megnevezését,

- pontos hely megjelölését – amennyiben az megváltozna,

- a védendő érték rövid leírását – amennyiben az megváltozna,

- a kezdeményezés indoklását.

ezeken túl helyi területi és utcaképi védelem esetén ismételten meg kell határozni a védendő érték körülhatárolását – amennyiben az megváltozna,

(6) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmazni kell:

- a kezdeményező nevét, megnevezését, címét

- a védelem alól kivonandó érték megnevezését,

- a kezdeményezés indoklását.

Helyi védelemmel kapcsolatos eljárási szabályok

6.§

(1) Az Önkormányzaton belül indított helyi értékvédelemmel kapcsolatos eljárásokban az értékvizsgálatot a kerület főépítésze készíti elő, egyéb esetekben a kezdeményező készítteti el, melynek során a kerület főépítészével egyeztetni köteles.

(2) A nem az Önkormányzat által indított helyi értékvédelemmel kapcsolatos eljárásokban az értékvizsgálatot elkészíttetése átruházható az Önkormányzatra, de az eljárás költségeit ez esetben is a kezdeményező viseli. A feladat átruházásáról szerződést kell kötni.

(3) A helyi értékvédelemmel kapcsolatos eljárás megindulásáról az érintetteket írásban, elektronikus úton a honlapján és hirdetményi kifüggesztés útján is kiértesíti az Önkormányzat. Amennyiben valamely érintett felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközik, értesítését a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni. A használók értesítése a tulajdonos útján történik.

(4) Az eljárással kapcsolatban bárki az értékvédelmi vizsgálatba betekinthet, továbbá 22 munkanapon belül írásban észrevételt tehet. A Képviselő-testületet az írásos észrevételekről a téma előterjesztésében tájékoztatni kell.

(5) A helyi értékvédelemmel kapcsolatos eljárásban született döntéséről írásban értesíti ki az Önkormányzat

a) a védett érték tulajdonosát,

b) a még élő alkotóját vagy a szerzői (alkotói) jogok ismert birtokosát,

c) az eljárás kezdeményezőjét,

d) a területileg illetékes első fokú építésügyi hatóságot

e) a területileg illetékes örökségvédelmi szerveket,

f) a Fővárosi Önkormányzatot,

g) a területi főépítészt,

h) a területileg illetékes Földhivatalt.

Az eljárás többi résztvevője az önkormányzat honlapján tekintheti meg a döntést. Valamennyi érintett értesítéséről a jegyző megbízásából a főépítész gondoskodik.

(6) A Képviselő-testületnek a tartalmi követelményeknek megfelelő kezdeményezésről annak benyújtásától számított 1 naptári éven belül a döntenie kell.

(7) Amennyiben a Képviselő-testület a döntésre meghatározott 1 éves időtartamon belül nem hozza meg döntését, a kezdeményezést elutasítottnak kell tekinteni.

(8) A döntésig, de legfeljebb a kezdeményezés benyújtásától számított 1 évig a védelemre javasolt érték ideiglenes védettség alá kerül. Az ideiglenes védettség a Képviselő-testület döntésével illetve az 1 év leteltével megszűnik.

(9) A helyi értékvédelemmel kapcsolatos eljárásban született döntésnek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről vagy törléséről a főépítész gondoskodik, bejegyzés esetén a következő szöveggel:

„Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének …/2011. önkormányzati rendelete alapján helyi védelem alá vont érték.”

A késedelmes bejegyzés azonban nem érinti a védettség hatályát.

A védett helyi értékek nyilvántartása

7.§

(1) Helyi védelem alatt álló építményt az e célra rendszeresített „Helyi védelem alá vont építmény - évszám” vagy „Helyi védelem alá vont épület - évszám” feliratú táblával meg kell jelölni. A védettséget jelölő táblát az Önkormányzat készítteti és helyezteti el. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla esetleges cseréje és pótlása az Önkormányzat, karbantartása a tulajdonos feladata.

(2) Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Helyi védelem alá vont növény - évszám” vagy „Helyi védelem alá vont növény-együttes - évszám” feliratú táblával kell megjelölni, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata. A védettséget jelölő táblát az Önkormányzat készítteti és helyezteti ki.

(3) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. E tábla fenntartása és karbantartása kizárólag az Önkormányzat feladata.

(4) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást közzé kell tenni az önkormányzat honlapján, abba bárki betekinthet. A nyilvántartás egyszerű és közérthető kivonatát évente egyszer, az év első hónapjában közzé kell tenni a kerület újságában.

(5) A nyilvántartás minimálisan tartalmazza a védett érték:

- címét,

- térképét, az ingatlan(ok) helyrajzi számával,

- tulajdoni lapja kivonatát

- ismert tulajdonosa, kezelője, használója adatait,

- a védelem szempontjából releváns műszaki adatokat,

- az értékvizsgálati anyagot,

- fényképek dokumentációt,

- az érték felvételkori állapotát,

- a vizsgált értéktől függően érintett értékvédelemmel foglakozó állami szervezetnek az értékvizsgálatra adott állásfoglalását, véleményét,

- az értékvizsgálati anyagra alapozott helyreállítási javaslatot,

amennyiben az szükséges,

- az önkormányzattól kapott támogatások adatait.

- az állapotfelmérések adatait, továbbá

- az esetleges intézkedéseket.

(6) A helyi védelem megszűnése esetén a korábban védett érték megnevezésének a hozzátartozó adatokkal és a törlést elrendelő rendelet pontos meghatározásával együtt, mint védelem alól kivont elemnek, szerepelnie kell a nyilvántartásban.

(7) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a kerületi főépítész gondoskodik.

(8) A védett érték állapotában bekövetkező változásokra a főépítész iroda éves állapotfelmérés keretében hívja fel az érintettek figyelmét.

A helyi védett értékek fenntartása, hasznosítása, átalakítása, bővítése, bontása

8.§

(1) A helyi védelem alatt álló területen bármely utcaburkolatot, építményt, létesítményt, köztárgyat (képzőművészeti alkotás, képzőművészeti alkotásnak nem minősülő emléktábla-emléktárgy, utcabútor, világítótest, kandeláber, pavilon, váró, cégér, reklám, üzletek kitelepülése, stb.) alakítani, elhelyezni csak Közterület Alakítássi Terv (továbbiakban KAT) és a helyi építészeti-műszaki tervtanács (továbbiakban Tervtanács) állásfoglalása alapján lehet.

(2) A KAT-nek tartalmaznia kell a helyi értékvédelem szempontjait is.

(3) A védett építményen külső vagy belső felújítási, helyreállítási, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő munkát (pl. színezés) – függetlenül attól, hogy az építési engedély alapján vagy anélkül végezhető – megkezdeni és végezni, valamint a védett építmény rendeltetését megváltoztatni csak a Tervtanács ajánlása szerint lehet.

(4) Nem adható fennmaradási engedély olyan építési munkálatokra, amelyek a védett értéket a Tervtanács álláspontja szerint károsan érintik. Ilyen esetben kizárólag az eredeti állapot helyreállítása való kötelezés, vagy az értékvédelmi szempontokat figyelembevevő átalakítás engedélyezése lehetséges.

(5) A védett építményen semmilyen gépészeti, vagy hírközlési berendezés, tetőfelépítmény, gépészeti berendezés, égéstermék-kivezető szerkezet kivezetés vagy klíma- vagy légtechnikai berendezés közterületről is látható egysége és kivezetése a környezetébe nem illeszkedő, esetleg zavaró módon nem helyezhető el.

(6) A helyi védelem alatt álló területen és utcaképen belül megőrzendő illetve helyre- vagy visszaállítandó különösen a hagyományosan kialakult

a) beépítési szélesség,

b) ingatlanokon belüli légtér-arány,

c) jellemző beépítési mód,

d) utcai keresztmetszeti elrendezés (beleértve az esetlegesen meglévő, vagy korábban létező fasort), amennyiben ezt a használati (pl. közlekedési) követelmények lehetővé teszik,

e) épületszélességet, telekszélességet és a

f) bejáratok helye.

(7) A védett helyi értéket érintő munkák engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell a hatályos jogszabályokban előírt tervdokumentáció további egy példányát, valamint a következő mellékleteket:

a) a védett helyi érték beavatkozással érintett részének előzetes vizsgálatának dokumentációját,

b) az anyaghasználatra és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést,

c) homlokzati színtervet (az adott homlokzati anyagokhoz illeszkedő színkód megjelölésével)

d) a munkák által érintett védett helyi értékek és a környezet adott állapotának színes fénykép dokumentációját.

(8) A védett helyi értéket érintő építési munka esetén az elsőfokú építésügyi hatóság - a Tervtanács közreműködésével - a helyi építési szabályzattal összhangban meghatározhatja:

a) a közterületről nem látható tetők, kialakítását,

b) bővítmény esetén annak az építési helyen belüli elhelyezését,

c) a portálok kialakítását,

d) a homlokzatképzést és színezést,

e) a felhasználható anyagok körét,

f) a beavatkozással kapcsolatos, a védett értékek rehabilitációjával összefüggő egyéb feltételeket és követelményeket.

(9) A védett építmények eredeti külső megjelenését, ezen belül

a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, részletképzését, valamint ezek rész- és befoglaló méreteit,

b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c) az eredeti színezését, vagy ha ez nem ismert, a védett építmény jellegének és környezetének megfelelő színezést,

d) eredeti épülettartozékait és felszereléseit

az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.

A épített örökség megőrzését biztosító egyéb rendelkezések

9.§

(1) Védett épület, épületrész, valamint 1950 előtt épült épület esetén

a) az épület külső megjelenését érintő beavatkozás csak az épület megkutatott eredeti tervei alapján, azok felhasználásával végezhető el,

b) a helyreállítást lehetőség szerint az eredeti megjelenésnek megfelelően kell elvégezni,

c) amennyiben az műszakilag lehetséges, úgy a nyílászárók cseréje helyett azok felújítása és helyreállítása indokolt,

c) a nyílászárók cseréje esetén pedig az épület eredeti – ennek hiányában ismert, a környezetéhez illeszkedő meglévő - nyílászáróival megegyező formák, osztások, anyaghasználat és színezés alkalmazható. Kizárólag műanyag nyílászáró, vagy összetett műanyag tok- és szárnyelemeket felhasználó nyílászáró látszó műanyagfelülettel nem alkalmazható,

d) bitumenes zsindely, anyagától függetlenül trapéz- és hullámoslemez fedés a kerületben nem létesíthető.

(2) Portálok kialakításának részletszabályai:

a) Meglévő portál átalakításánál vagy cseréjénél az épület eredeti építészeti kialakításától eltérő portálokat az eredeti tervek alapján, vagy az eredeti nyílások geometriai méreteinek figyelembevételével helyre kell állítani.

b) Ahol portál nyílásait, illetve a földszinti homlokzati nyílásokat az eredeti architektúrától eltérően, az épület tartószerkezetének átalakításával megváltoztatták, és azok helyreállítása indokolatlan statikai kockázattal vagy anyagi ráfordítással járna, ott a megváltoztatott nyílások megtarthatók, de a homlokzatalakítás összhangban kell legyen az épület többi homlokzati nyílásaival. Védett épület esetében az eredeti portál visszaállításától eltekinteni csak nyomós szerkezeti okból, vagy a későbbi egységes és esztétikai alapokon is elfogadható portál-kialakítás megőrzése érdekében lehet.

c) Külön felsorolás nélkül védett Terézváros minden eredeti, vagy eredeti részeket még tartalmazó 1950 előtt készített földszinti, közterületre vagy az ingatlan kertjére, udvarára nyíló fa és kovácsoltvas kapuzata. ​

A kerület zöldfelületeinek megőrzését biztosító rendelkezések

10.§

(1) Védett érték Terézváros minden közterületén és közforgalom számára megnyitott területén lévő minden fa és fásszárú növény (továbbiakban fa), függetlenül attól, hogy tulajdonosa természetes vagy jogi személy esetleg más jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

(2) E rendelet a fák védelmében a faállományt két védelmi szintbe sorolja:

a) kiemelt egyedi védelem alá vont fák, melyeket a rendelet 2. számú melléklete tartalmaz, és

b) egyéb védett fák. (Minden közterületén és közforgalom számára meg-nyitott területén lévő fa, amelyet a 2. számú melléklet nem sorol fel.)

E melléklet rendszeres karbantartása a főkertész feladata.

(3) A védett fák, fasorok tulajdonosa, kezelője és fenntartója köteles a tulajdonában, kezelésében, vagy fenntartásában lévő fákat, fasorokat

a) a mindenkori szakmai szempontoknak megfelelően jó karban tartani, vagy tartatni;

b) fejleszteni, illetve a használat mértékének megfelelően fenntartani és felújítani,

c) a szükséges mértékben pótolni a kivágott, elhalt faegyedeket vagy elvégezni a fasor rekonstrukcióját,

d) felmérni, nyilvántartani, állapotukat legalább 5 évenként felülvizsgálni.

(2) Tilos a növényzet (fák, cserjék, virágok, gyep) bármilyen módon történt megrongálása, pusztítása, károsítása, vagy olyan szakszerűtlen kezelése, amely értékük csökkenésével jár.

(4) Az (3) bekezdés előírásait elmulasztó tulajdonos, kezelő a növényállomány károsodása, pusztulása, indokolhatatlan elöregedése esetén kötelezhető a növényzet, zöldfelület helyreállítására, rekonstrukciójára, a növényállomány cseréjére, pótlására, újratelepítésére.

(5) Védett fát kivágni csak engedéllyel és a következő esetekben lehet:

1. ha a fa növény-egészségügyi szempontból való kivágását kertészeti szakvélemény igazolja vagy javasolja,

2. ha park- vagy kertrekonstrukció során a besűrűsödött faállomány a növényegyedek életképességét negatívan befolyásolja és ezt kertészeti szakvélemény rögzíti,

3. ha közforgalom számára megnyitott ingatlanon meghatározott épület vagy rendeltetés parkolási igényeinek kielégítése, vagy a közterületi parkolás megszüntetése, csökkentése céljából mélygarázs létesítése szükséges és a faegyed(ek) megtartása annak megépítését nem teszi lehetővé.

(6) Kiszáradt fát a tulajdonosa köteles a fa kiszáradását követően legfeljebb 60 napon belül, de legkésőbb tárgyév végéig eltávolítani és visszapótolni. Az eltávolítás időpontját a jegyzőnek legalább 15 nappal a tervezett munka elvégzése előtt be kell jelenteni. A bejelentés tartalmazza legalább a bejelentő nevét és lakcímét, a visszapótlásként telepíteni kívánt fa alapvető adatait, valamint a fa kiszáradását bizonyító dokumentumot (fénykép(ek), esetleg szakvélemény). Jegyzői válasz hiányában a visszapótlás abban a formában teljesítendő, ahogyan azt a bejelentő – e jogszabály adta keretek között – meghatározta.

(7) A platánfák a kerület kiemelt egyedi védelem alá vont, óvandó fái, kivágásuk csak különösen indokolt esetben lehetséges. E különös indokot a fakivágási engedély kérelemben meg kell nevezni.

(8) A kerületben a 3. számú melléklet szerinti fafajok nem telepíthetők.

A védett fák pótlásának szabályai

11.§

(1) Annak, aki védett fa kivágására engedélyt kapott, gondoskodnia kell annak visszapótlásáról is.

(2) A visszapótlásának mértéke

1. a) Védett fa esetén a kivágott fák törzsátmérőjének másfélszerese.b) 
   

2. b) Kiemelt egyedi védelem alá vont fa esetében a kivágott fák törzsátmérőjének háromszorosa.

3. c) Természetes úton kiszáradt fák visszapótlásánál pedig annyi fát kell ültetni, ahányat eltávolítottak.

(3) Közterületen történő fakivágás esetén a fapótlást lehetőség szerint teljes egészében vagy minél nagyobb részben az adott területen belül kell megoldani a szakmai és műszaki szempontoknak megfelelően.

(4) Magánterületen történő fakivágás esetén a fapótlást lehetőség szerint teljes egészében vagy minél nagyobb részben az adott telken belül kell megoldani a szakmai és műszaki szempontoknak megfelelően.

(5) Amennyiben azon a telken, ahol a fakivágás történik, a fapótlás nem vagy nem teljes egészében hajtható végre, a fennmaradó fapótlási kötelezettségre a kerület főkertésze ad konkrét javaslatot.

(6) A főkertész által adott fapótlási javaslat a pontos helyet és a telepítendő fafajt, fafajokat is előírhatja. Az Önkormányzat olyan közterületet vagy befogadó nyilatkozatot adó magánterületet jelölhet meg faültetésre, ahol a zöldfelület fejlesztésére szükség van, és annak szakmai és műszaki feltételei adottak.

(7) A fapótlás minden járulékos költsége (pl.: szállítás, földcsere, facsemete, gégecső, támaszték, faültetési munkálatok stb.) a kötelezettre hárul.

(8) A visszapótlási kötelezettség teljesítésénél a 10 cm törzsátmérőnél és 31 cm törzskerületnél kisebb méretű facsemeték nem használhatók. A visszapótlásra kerülő faegyedeknél a törzsátmérőt a gyökérnyaktól számított 1,2 m magasságban kell mérni.

(9) Visszapótoltnak az a fa tekinthető, amely a kiültetéstől számított első nyugalmi időszakot követően is kihajt. Ennek hiányában a visszapótlás (kiültetés) megismétlendő az eredeti kötelezettség szerinti feltételekkel. Az ismételt visszapótlás tényét a pótlásra kötelezettnek 30 napon belül be kell jelentenie.

(10) Cserje kivágására a fák kivágására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a (11) bekezdés szerinti kivétellel.

(11) Közterületen lévő cserje kivágása esetén cserjénként 2 db új cserje pótlása írható elő.

(12) A visszapótlásra kerülő cserje beültetés utáni magassága legalább 1,0 m legyen.

A visszapótlási kötelezettség megváltása

12.§

(1) A visszapótlás pénzbeni megváltásának egysége a minimum kétszer iskolázott 18/20 cm törzs-körméretű platánfa (Platanus hispanica) vagy juharlevelű platán (Platanus x acerifolia) aktuális faiskolai átlagára.

(2) Amennyiben a fakivágást engedélyező határozat pótlási kötelezettséget nem ír elő, vagy az előírt pótlás teljesítése nem lehetséges — a kivágott és pótolt fák értéke különbségének megfelelő összegű, az Önkormányzat Értékvédelmi Alapjába történő befizetéssel a fapótlási kötelezettség megváltható. Az élőfa értékét a "Radó-féle" faérték számítás szerint kell megállapítani, melyet jelen rendelet 4. számú melléklete tartalmaz.

(3) Az engedély nélkül történő fakivágás, valamint rongálás esetében a kárigény érvényesítésénél élőfa vonatkozásában a "Radó-féle" faérték számítás szerint kiszámított faérték másfélszeresét kell figyelembe venni.

(4) A visszapótlási kötelezettség megváltása címén történő befizetésekből az Önkormányzat

a) a későbbi faültetéseket, növényzet-ápolási és -karbantartási munkákat és zöldfelület-fejlesztéseket, másodsorban

b) a védett helyi értékek támogatását

finanszírozza.

A védett fákkal kapcsolatos sajátos előírások

13.§

(1) A (2) bekezdésben felsorolt utcákban a fasorok telepítése, valamint a fapótlás kizárólag az Önkormányzat által meghatározott fafajokkal történhet.

(2) - Bajza utca és Szinyei Merse utca teljes hosszban

- Benczúr utca Felső Erdősor és Bajza utca között

- Eötvös, Csengery és Vörösmarty utca az Andrássy út és Aradi utca között

- Szondi utca Bajnok utca és Bajza utca között.

(3) A fakivágást engedélyező hatóság a szakvéleményen túl – ha az a tényállás tisztázásához szükséges – szakértői véleményt is jogosult bekérni.

(4) Közterületi és közhasználat céljára megnyitott zöldfelületen lévő gyep-felületre, rendezett, növényekkel telepített ágyásra gépkocsival vagy egyéb járművel be- és ráhajtani, ráállni, parkolni tilos, kivéve a gyephézagos és gyeprácsos, a jármű forgalom számára megnyitott felületeket.

(4) Közterületi és közhasználat céljára megnyitott zöldterületeken szemetelni, hulladékot, törmeléket, használaton kívüli tárgyakat lerakni tilos.

(5) Közterületi és közhasználat céljára megnyitott zöldterületeken a fákat rongálni, gyökerüket, törzsüket és lombkoronájukat megsérteni, tördelni, a fákon reklámokat, idegen tárgyakat elhelyezni, hozzáerősíteni tilos.

(6) Ha a zöldterület a rendeltetéstől eltérő ideiglenes használat során a növényzet, vagy a zöldterület rendeltetés szerinti részét képező felszerelések, berendezések és építmények sérülése, rongálódása, esetleg megsemmisülése fenyeget illetve valószínűsíthető, az ideiglenes használatot végző köteles az eredeti állapot megőrzése, visszaállítása céljából

a) a növényzet védelméről (például favédő kerítés, kalodák elhelyezésével, stb.) megfelelően megválasztott módon gondoskodni,

b) a növényzet szükség szerinti áttelepítéséről, visszapótlásáról gondoskodni,

c) a felszerelések, berendezések és építmények védelméről, ha szükséges szállításáról, át- és visszatelepítésről gondoskodni, valamint

d) az állapot-megőrzés és -visszaállítás összes, ezen belül különösen az a) – c) pontban felsoroltak összes költségeit viselni.

(7) Engedély nélküli fakivágás esetén a szabálysértési eljárás lefolytatása nem mentesít az e rendeletben foglalt visszapótlási kötelezettség teljesítése alól.

A védett helyi értékek fenntartásának támogatása

14.§

(1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos alapvető kötelessége. A védett helyi értékek fenntartása azonban olyan közérdek, amelyet az Önkormányzat erejéhez mérten támogat.

(2) A helyi értékvédelmi támogatás forrását az Önkormányzat éves költségvetésben kell meghatározni, melynek felhasználására évente pályázatot írhat ki, az adott év március 31. napjáig.

(3) A támogatás a védett értékeknek a szokásos jókarbantartási munkálatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben felmerülő munkálatai költségének finanszírozásra szolgál.

(4) Támogatásért csak a helyi védelem alá vont érték tulajdonosa folyamodhat és annak elnyerésére is csak ő jogosult.

(5) A pályázatokat a Képviselő-testület illetékes szakbizottsága (továbbiakban Bizottság) bírálja el, mely a benyújtási határidőt követő 22 munkanapon dönt a támogatásokról.

(6) A döntésről a pályázók a döntést követő 10 munkanapon belül írásban értesítést kapnak. A döntés felülvizsgálatát kizárólag formai hibára való hivatkozással lehet kérni.

(7) A támogatás módját, mértékét, igénybevételének feltételeit a Bizottság határozza meg és ezekről a nyertes pályázók és az Önkormányzat támogatási szerződést kötnek. A szerződés tartalmazza legalább a megítélt támogatás folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét és az ellenőrzés szabályait.

(8) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott nyilatkozik, mely nyilatkozat tartalmát az Önkormányzat – szükség esetén szakértők bevonásával – ellenőrizi.

A védett helyi értékek fenntartásának támogatását kizáró vagy csökkentő okok

15.§

(1) Nem adható támogatás olyan pályázónak, amely nem rendelkezik legalább a tervezett beruházás bruttó költségeinek 50 %-át elérő önrésszel.

(2) Nem adható támogatás a pályázat benyújtását megelőzően elkezdett építési és építéselőkészítő munkákhoz.

(3) Nem adható helyi támogatás olyan épületfelújításra, homlokzat helyreállításra, ahol az épületen fennlévő reklámhordozók, egyéb homlokzatra elhelyezett reklám és gépészeti elemek környezetbe illő átalakítása, szükség szerint eltávolítása a felújítással, helyreállítással együtt nem történik meg.

(4) Jogerős döntéssel a településkép javítása érdekében helyrehozatali kötelezettséggel sújtott ingatlan tulajdonosa az elnyert támogatást az esetlegesen végre nem hajtott kötelezés teljesítése érdekében kiszabott bírság összegével csökkentett mértékben használhatja csak fel. A támogatásból levont bírságról a támogatási szerződésben rendelkezni kell.

A védett értékek szerepe a közgondolkodás formálásában

16.§

(1) A kulturális örökség és a helyi jelentőségű építészeti és természeti értékek védelmének, ezen értékek szemlélet- és jellemformáló szerepének érvényesülése, a helyi azonosságtudat fejlesztése érdekében a védett értékeknek és a velük kapcsolatos ismereteknek a helyi oktatásban, nevelésben és közművelődésben megfelelő helyet kell biztosítani.

Záró rendelkezések

17.§

(1) E rendelet 2011. április 7. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

Budapest, 2011. március 31.

Hassay Zsófia                                  dr. Sajtos Csilla

polgármester                                           jegyző 

1. számú függelék

Műemléki védelem alatt álló épületek

2. számú függelék

Kivonat az 54/1993. (1994. II. 1.) Főv. Kgy. rendelet mellékletéből*

Budapest helyi védettségű értékeinek jegyzéke – VI. kerület

1. Épületek, építmények

2. Épületegyüttesek

1. Bajcsy-Zsilinszky út páratlan oldala, a Lázár utcától a Nyugati térig

2. Epreskert, a Bajza utca - Szondi utca - Munkácsy Mihály utca - Kmety György utca által határolt terület ² Hrsz: 28345

3. Teréz körút, a Király utcától a Nyugati térig

PÁROS OLDAL:

PÁRATLAN OLDAL:

4. Városligeti fasor páros oldala, a Bajza utcától a Dózsa György útig-Dózsa György út - Délibáb utca - Bajza utca által határolt terület

*2010. június 21-én megküldött állapot szerint

3. számú függelék

Fővárosi egyedi védelem alatt álló, műemlékvédelmi listán szereplő épületek

1. számú melléklet

Helyi értékvédelem alatt álló védett értékek

1. táblázat műemlékvédelmi javaslati lista alapján helyi egyedi védelem alá vont épületek, építmények