1. § (1) Herend Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyona a tulajdonában lévő ingatlanokból, közművekből, ingóságokból, valamint pénzvagyonból, értékpapírokból és az önkormányzatot megillető egyéb vagyoni értékű jogokból áll.

(2)¹ Az önkormányzat tulajdonában álló egyes vagyontárgyak a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban Nvtv.) 5. § (2) bekezdése szerinti besorolásáról a Képviselő-testület dönt.

(3)² Az önkormányzati vagyon külön részeként kezelt törzsvagyon - forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon szerinti felosztásban -, valamint az üzleti vagyon tárgyait a mindenkor hatályos jogszabályok alapján vezetett vagyonkataszter tartalmazza.

(4)³ A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő vagyon elemeit az 1. melléklet, a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elemeit a 2. melléklet, az üzleti vagyonba tartozó vagyoni elemeket a 3. melléklet tartalmazza.

(4a)⁴ A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyonnal az önkormányzat nem rendelkezik.

(5) A költségvetés felhasználásával, továbbá az ajándékozás, öröklés útján vagy egyéb más módon szerzett tulajdont a vagyonnyilvántartásban szerepeltetni kell.

2. § Az Önkormányzat szervei, intézményei a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani.

3. § (1)⁵ A rendelet alkalmazásában vagyonhasznosítás a Nvtv. 3. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott fogalom.

(2) A hasznosítás az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

4. § (1) Az Önkormányzat vagyonának kezelői különösen az Önkormányzat Hivatala, költségvetési szervei (intézményei) (a továbbiakban együtt: vagyonkezelő szervezet).

(2) A vagyonkezelő szervezet jogosult - e rendeletben és alapító okiratukban foglalt korlátozásokkal:

(2) A vagyonkezelő szervezet köteles a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására.

(3) A vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni.

(4) A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő vagyon elemeit az 1. melléklet, a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elemeit a 2. melléklet, az üzleti vagyonba tartozó vagyoni elemeket a 3. melléklet tartalmazza.

(4a) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyonnal az önkormányzat nem rendelkezik.

5. § Az önkormányzati vagyon, vagyonrész vállalkozásba történő bevitelére csak közgazdasági megalapozás alapján a Pénzügyi Bizottság véleményével lehet javaslatot tenni a Képviselő-testületnek.

6. § (1) A törzsvagyon használati jogát azok az önkormányzati költségvetési szervek gyakorolják, amelyek az adott ingatlanban a rendelet hatálybalépésekor közszolgáltatást teljesítettek, illetve azok, amelyeket a Képviselő-testület a használatra egyéb okból feljogosít.

(2) A használati jogot gyakorló intézmény a rábízott forgalomképtelen, és korlátozottan forgalomképes vagyont határozott idejű bérbeadás útján az alapfeladatainak sérelme nélkül hasznosíthatja. Az 1 hónapot meghaladó időtartamú bérbeadáshoz a Képviselő-testület hozzájárulása szükséges.

7. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó önkormányzati ingatlanok tulajdonjogának forgalmazása, átruházása (adás-vétel, csere, más önkormányzatnak átadás), ingyenes és határidő nélküli használatba adása, megterhelése, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitele, illetve a 6. §-ban nem szereplő egyéb hasznosítása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgy akkor jelölhető ki elidegenítésre, ha azt a közfeladatot, amely célját szolgálja a vagyontárgy, más vagyontárggyal látja el az elidegenítést követően vagy a közfeladat ellátására más szervezettel köt megállapodást és a közfeladat ellátásához az értékesítésre kijelölt ingatlan nem szükséges.

8. § (1) Az Önkormányzat ingó vagyontárgyainak a rendeltetésszerű használatot meghaladó indokolt hasznosítása az alapfeladat sérelme nélkül a használó vagyonkezelő szervet illeti meg.

(2) A költségvetési szervek a használatukban lévő ingóságokat, valamint pénzvagyont (az alapfeladataik sérelme nélkül) gazdasági társaságba és alapítványba csak a Képviselő-testület előzetes engedélyével vihetik be.

(3)⁶ A költségvetési szervek a 100.000 Ft-ot meghaladó értékű eszközük értékesítését vagy selejtezését 300.000,- Ft értékhatárig a polgármesternek, ezen felüli érték esetén a Pénzügyi Bizottságnak az előzetes hozzájárulásával, versenytárgyalás nélkül végezhetik, ha az a Költségvetési törvényben meghatározott értéket nem éri el.

(4) Amennyiben az ingó vagyontárgy átszervezés vagy feladatváltozás miatt a használó vagyonkezelő szervnél feleslegessé válik, annak hasznosításáról a képviselő-testület az Önkormányzat Hivatala bevonásával gondoskodik. A hasznosításból származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.

9. § A költségvetési szerv hitelt nem vehet fel, kezességet nem vállalhat és pénzeszközeiből értékpapírt nem vásárolhat. Ezen jogokat a Képviselő-testület döntésének végrehajtásaként a testület megbízásából lehet gyakorolni.

10. § (1) Az üzleti vagyon körébe tartozó tulajdon kezeléséről, hasznosításáról a Képviselő-testület gondoskodik.

(2) Az üzleti vagyon hasznosításának előkészítése az Önkormányzat hivatalának a feladata.

(3) Az ⁷üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanokkal, üzletrészekkel, részvényekkel, ingóságokkal és vállalkozási célú pénzeszközökkel kapcsolatos döntések, valamint a gazdálkodási koncepcióval összefüggő kérdések a Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak.

11. § (1) Az Önkormányzat költségvetését illeti az ⁸üzleti vagyona utáni részesedés és osztalék, amelynek felhasználásáról a Képviselő-testület dönt.

(2) Az ⁹üzleti vagyonnal veszteséges vállalkozásban részt venni nem lehet. A veszteségessé váló vállalkozásból az önkormányzati vagyonkört ki kell vonni, illetve az Önkormányzat vállalkozási részvételét a veszteséges tevékenységről való tudomásszerzést követő 60 napon belül meg kell szüntetni.

12. § Elidegenítésre csak a törzsvagyonba nem tartozó ingatlan jelölhető ki.

13. § (1) Ingatlan elidegenítésre történő kijelölését követően lefolytatott eljárásban érvényesíteni kell az Európai Bizottságnak a hatóságok által történő földterület-és épületértékesítés állami támogatási elemeiről szóló 87/C 209/03. számú közleményében meghatározott követelményeket.

(2) Az ingatlan becsült forgalmi értékét minden esetben ingatlanforgalmi értékbecslő bevonásával és a könyv szerinti nyilvántartás alapján kell meghatározni.

(3)¹⁰ A nyilvános pályázat útján történő ingatlanértékesítés során a hirdetményt:

(4) Zártkörű pályázati eljárás akkor folytatható le, ha az ajánlattevő részére meghatározott hasznosítási célt kíván a képviselő-testület meghatározni.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a zártkörű pályázatra az esélyegyenlőség biztosítása mellett legalább három olyan szervezetet kell meghívni, amely képes a meghatározott hasznosítási célt teljesíteni.

(6)¹¹

15. § (1) Az önkormányzatot megillető követelésről, jogról ingyenesen akkor lehet lemondani, ha a jog érvényesítéséhez szükséges költség várhatóan meghaladja a követelés, jog értékét.

(2) A joglemondásról szóló döntés

16. § (1) A helyiség nyilvános pályázat útján adható három hónapot meghaladó időre, vagy határozatlan időtartamra bérbe. A pályázati felhívást a város honlapján és a városi képújságban kell közzé tenni. A helyiség bérbeadásának feltételei:

(2)¹³ A nyilvános pályázat alapján benyújtott pályázatokat a Képviselő-testület, a Pénzügyi-, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság véleményének ismeretében bírálja el.

(3) A helyiség bérbeadói jogait - a kijelölő határozat alapján - a polgármester gyakorolja, míg a helyiséggazdálkodási feladatokat az Önkormányzat Hivatala látja el.

(4) A Képviselő-testület bérlő kijelölő határozatának tartalmaznia kell a helyiség bérleti díjának indulóösszegét.

(5) A bérlő a helyiségbe más személyt csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(6) A bérlő a helyiség bérleti jogát csak a bérbeadó hozzájárulásával cserélheti el, ruházhatja át másra, vagy adhatja albérletbe. A cseréhez abban az esetben lehet hozzájárulni, ha a helyiség használata illetve az abban gyakorolt tevékenység nem módosul és a szerződésben foglalt feltételek nem változnak.

17. § (1) A helyiségre kötött szerződést cserehelyiség biztosítása nélkül fel kell mondani a következő esetekben:

(2) Az (1) bekezdésekben foglalt esetekben cserehelyiség biztosítása nélkül 30 napos helyiség átadási határidővel mond fel írásban a bérbeadó.

18. § (1) Ha a helyiség értékesítése az elővásárlási joggal rendelkező részére történik, a vételár a forgalmi értéknek megfelelő ár.

(2) A birtokbaadás és az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés, a teljes vételár igazolt megfizetése után történik.

19. § Az önkormányzati bérlakások hasznosítására, elidegenítésére vonatkozó rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

20. § (1) Ez a rendelet 2011. december 31-én lép hatályba, rendelkezései azonban nem érintik a hatálybalépés előtt megkötött jogügyletek, szerződések érvényességét.

(2) Hatályát veszti