1. § (1) A rendelet célja a település lakossága és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek védelme, a község közigazgatási területén a köztisztaság és az egészséges környezet fenntartása, az ezzel kapcsolatos feladatok, kötelezettségek és tilalmak helyi sajátosságoknak megfelelő meghatározása.

(2) A települési környezet védelme, a köztisztaság fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, és magatartástól tartózkodni.

(3) A rendelet területi hatálya Csobánka község közigazgatási területére, személyi hatálya pedig a község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, vagy tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre terjed ki.

(4) A rendelet tárgyi hatálya nem terjed ki a veszélyes és a termelési hulladékra, melyek elhelyezéséről magasabb szintű jogszabály rendelkezik.

2. § (1)¹ A község területén lévő ingatlanok tulajdonosai kötelesek ingatlanukat megművelni, rendben tartani, gyomtól, gaztól, szeméttől, vadon növő bokortól megtisztítani.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről (a járdák kivételével), továbbá szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről és karbantartásáról az önkormányzat közhasznú munkások foglalkoztatása útján gondoskodik.

(3) A rendelet alkalmazása szempontjából közterület minden közhasználatra szolgáló olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Ilyenek: utak, utcák, terek, közök, hidak, lépcsők, közparkok és parkosított területek, patakpartok, gyermekjátszóterek, középületekkel ellátott, vagy elfoglalt területek.

(4) A köztisztaság fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért annak előmozdításában, az e rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítésével és a tilalmak tiszteletben tartásával mindenki köteles hatékonyan közreműködni.

(5) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése a szennyeződést okozó szervezet, vagy személy feladata.

3. § (1) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.

Ha a gyalogosközlekedés célját szolgáló útterület nincs felismerhetően elkülönítve a járműforgalom céljára szolgáló útterülettől, ott a tisztántartási kötelezettség szempontjából az ingatlan mentén lévő 1,0 m széles területsávot kell járdának tekinteni.

Ha a járda területén szilárd útburkolattal ellátott területrész mellett az útszegélyig még üres füves rész vagy virágos sáv vagy fűbeton is van, az egész területet a járdához tartozónak kell tekinteni (a továbbiakban együtt: járda).

(2) Az ingatlan előtti járda tisztántartása, a gyalogos forgalomra szolgáló járdarész hó- és jég-mentesítése az ingatlan tulajdonosának/használójának a kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek, üzemek, üzlethelyiségek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztán tartani, függetlenül attól, hogy a szemét üzleti (üzemi) tevékenységből származik-e.

(3) A tulajdonos kötelessége a (1) bekezdés szerinti járdán növő gaz kiirtása (különösen a fű szükség szerinti nyírása, károsítók elleni növényvédelem), a közterületre kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése, hogy a gyalogos közlekedést, a forgalombiztonsághoz szükséges kilátást, valamint a telefon- és elektromos vezetékeket ne veszélyeztessék (bokor a saroktól 50 m-en belül 80 cm magas, a fa 2,2 m-re feltisztítva).

A légvezetékeket zavaró ág eltávolításáról, vagy eltávolíttatásáról a fa tulajdonosa – elektromos vezetékek esetén az ELMÜ-vel történő kötelező egyeztetést követően - saját költségére, maga köteles gondoskodni.

A növények telken belüli – telekhatárhoz viszonyított - ültetési (telepítési) távolságára vonatkozó helyi előírásokat e Rendelet 9. sz. melléklete tartalmazza.

(4) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát (járdaszakaszt, lépcsőt, stb.) - szükségeshez mérten, de legalább a reggeli és esti órákban egyszer-egyszer - naponként fel kell hintetni.

A felhintésre bomló szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt, stb.) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodnia.

(5) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégeznie, hogy abból ne származzon baleset.

4. § (1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(2) TILOS az összerakott hó elhelyezése:

(3) Járdáról a havat (ha szükséges) naponta többször is el kell takarítani.

5. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, gyom-mentesítése, a csapadékvíz és hóolvadék akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti/melletti szakaszra terjedően – az ingatlan tulajdonosának kötelessége. A lakosság által kirakott hordalék elszállításáról az Önkormányzat gondoskodik.

(2) A helyi közút alatti átereszek tisztítása szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal, az Önkormányzat feladata. Az útárkok kapubejárók alatti átereszeinek tisztítása szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal, a kapubejáró tulajdonosának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területén történő elhelyezéséről az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia úgy, hogy az a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken, építményekben, valamint a közterületen kárt ne okozzon, a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.

A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt, vagy zárt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékekben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből - a telkekről - csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet.

Az ingatlantulajdonos köteles törekedni a csapadékvíz keletkezési helyén történő szikkasztására.

(4) Az épület tulajdonosa - az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) előírásai szerint – köteles gondoskodni arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára, közterületre ne csorogjon.

(5) A csapadékvíz elvezető árokba, közcsatorna víznyelő aknájába szennyezett (olajos, vegyszeres, stb.) vizet bevezetni, dugulás vagy rongálás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) szórni, betölteni, beönteni vagy bevezetni TILOS!

(6) A Kovácsi- és Dera-patakba, más élővízbe vagy vízmosásba, tiszta csapadékvízen kívül más anyagot bevezetni érvényes szakhatósági engedély nélkül, valamint partjaikat szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni TILOS!

6. § (1) Állati hullát, valamint olyan anyagot vagy dolgot, ami bűzével és/vagy kémiai hatása következtében a környék levegőjét szennyezheti, az egészséget veszélyeztetheti, vagy élősdiek számára tápot nyújthat, vagy egyébként undort kelthet, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni, tárolni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi és állati ürülékkel) szennyezni TILOS!

(2) Állatot közterületen engedély nélkül legeltetni vagy járatni nem szabad. A közterületre kiszabadult háziállatokért a gazda tartozik felelősséggel. Az esetleg okozott kárt köteles megtéríteni, a beszennyezett közterület feltakarításáról gondoskodni.

(3) Használaton kívüli ásott kutakba bármilyen tárgyat, anyagot, még szennyezetlen vizet is tilos behelyezni, bevezetni érvényes szakhatósági engedély nélkül.

(4) Szemetet, hulladékot, építési törmeléket közterületre, más tulajdonában/használatában álló magánterületre üríteni, vagy ott tárolni tilos.

(5) A házi szennyvíz-elvezető rendszer bármilyen jellegű összekapcsolása csapadékvíz-elvezető árokkal és talajvíz összegyűjtésére szolgáló vezetékkel tilos. Ilyen összeköttetés gyanúja esetén a Polgármester jogosult megvizsgálni (pl. füstgyertya alkalmazásával), vagy kivizsgáltatni, hogy az összeköttetés létezik-e.

7. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodnia az általa elfoglalt terület tisztántartásáról. (A felvonulási és építési terület lekerítését szükség szerint – saját államigazgatási hatáskörében - az építkezést I. fokon engedélyező építésügyi hatóság rendelheti el.)

(3) TILOS közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, a közlekedést gátló anyagot, szemetet szállítani és kihelyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles (felszólítás nélkül is) 48 órán belül saját költségén összetakarítani, és elszállítani.

(4) Az építtető – közterület-foglalási engedély hiányában - köteles az építési anyagot a közterületre történő kirakást követően azonnal, de legfeljebb 24 órán belül felhasználni vagy a telekhatáron belülre továbbszállítani.

Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, vagy hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani és a közterületet helyre kell állítani, és meg kell tisztítani.

(5) Az építési törmeléket és egyéb hulladékot/göngyöleget csak engedélyezett törmelék-lerakóhelyre szabad szállítatni. A törmelék elszállíttatója a Polgármesteri Hivatal kérésére a fuvaros számlájával igazolja, hogy a törmeléket engedélyezett lerakóhelyre történő deponálás érdekében a fuvarosnak átadta. Amennyiben a törmelék elszállíttatója számlát felmutatni nem tud, úgy kétség esetén neki kell bizonyítania, hogy az építési törmeléket/göngyöleget engedélyezett lerakóhelyre szállíttatta. Ilyen esetben a fuvarozó által kiváltott törmeléklerakási jegy, vagy más olyan bizonylat lehet elfogadható bizonyíték, ami igazolja, hogy a sitt és/vagy a göngyöleg engedélyezett lerakóhelyre került.

(6) Építési törmelék a község területén véglegesen csak az Önkormányzat által kijelölt törmeléklerakó-helyen helyezhető el. Ha ilyen területet az Önkormányzat kijelölni nem tud, akkor a törmeléket olyan lerakóhelyre kell szállítani, mely a helyben illetékes önkormányzat engedélyével rendelkezik. A Polgármester – személyesen vagy megbízottja útján - jogosult ellenőrizni, hogy az építési-bontási munkálatokat végző a keletkezett építési törmeléket és göngyöleget engedélyezett törmeléklerakó-helyre szállíttatta-e.

(7) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda, stb.) felbontása csak a Polgármester, vagy a felhatalmazása esetén nevében eljárni jogosult Településgazda, az országos közúthálózatba tartozó utak esetében pedig a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

Közművek meghibásodása esetén a közmű kezelője köteles a Polgármesternek bejelentést tenni és 72 órán belül utólag megkérni az útfelbontási engedélyt. A hibaelhárítás után az időjárás függvényében a helyreállítást haladéktalanul, de legkésőbb 72 órán belül véglegesen el kell végezni.

(8) Beépítetlen, vagy csak időszakosan használt ingatlanokon a tulajdonos az utcafront felől jól láthatóan egy minimum 20 x 10 cm-es, tartós anyagból készített táblát köteles elhelyezni, amelyen az ingatlan utca- és helyrajzi száma látható. A köztisztasági kötelezettség alanya kilétének megállapítása céljából, valamint a tűz- és vagyonvédelem biztosítása érdekében a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatára is le kell adni a tulajdonos vagy használó nevét, címét és telefonszámát.

8. § (1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, földet, építőanyagot, tüzelőt, mezőgazdasági terméket, falevelet, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállító járműből semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha akár rakodás, akár a szállítás közben köz- vagy magánterület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt haladéktalanul eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Aki bármilyen anyag szállítása vagy rakodása során köz- vagy magánterületet beszennyez, köteles a szennyeződést saját költségén haladéktalanul eltakarítani, megszüntetni. Amennyiben a szállító vagy a rakodó ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy azt a rakodás helyén az köteles elvégezni, akinek részére, vagy akinek érdekében a szállítás történt. Amennyiben a szállítás/rakodás utáni eredeti állapot visszaállítását az erre kötelezett nem teszi meg, a közterület rendjét az Önkormányzat állíttatja helyre a kötelezett költségén.

(3) Az anyag fel- vagy lerakásánál ügyelni kell arra, hogy a közterületen lévő berendezési és felszerelési tárgyak, műtárgyak valamint a fák, növények szabadon maradjanak.

(4) A közterületen lévő berendezési és felszerelési tárgyat, műtárgyat, fát vagy más növényt beszennyezni, rongálni és/vagy megcsonkítani, kiirtani tilos.

(5) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét végezni vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.

Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy környezetszennyezés ne történjen.

(6) Ha bármilyen jármű üzemelése során köz- vagy magánterület beszennyeződik (pl. olajjal), a jármű üzembentartója haladéktalanul köteles a szennyeződés eltávolításáról és/vagy semlegesítéséről gondoskodni.

(7) Közterületen folytatott, szennyeződéssel járó tevékenység esetén a tevékenységet gyakorló köteles a környezetet folyamatosan tisztán tartani, a keletkezett szemetet összegyűjteni és engedélyezett lerakóhelyre történő elszállításáról a saját költségére gondoskodni.

(8) Gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni TILOS!

9. § (1) Közterületek, a sportolás és szabadidő eltöltés céljára szolgáló területek, valamint az erdei turistautak, kiránduló és táborozó helyek, vízfolyások és a határba vezető utak beszennyezése TILOS! E bekezdés tekintetében közterülettel azonos elbírálás alá esik a Szentkút és környezete is.

A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területeken szemetet, hulladékot (üveg, papír, gyümölcshéj, stb.) szennyező vagy az egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni TILOS!

(2) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttárolóba lehet elhelyezni. A szeméttárolók kihelyezése, rendszeres ürítése (üríttetése) továbbá karbantartása lakott területen az Önkormányzat, természetvédelmi területen a tulajdonos feladata.

(3) Aki közterületet, kiránduló helyeket, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(4) Közutakon történt állat elhullását az azt észlelőnek a Polgármesteri Hivatalban azonnal be kell jelenteni.

10. § (1) Alkalmi jelleggel igénybevett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége.

(2) Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére az árusítónak zárható edényt kell kihelyezni és azt (saját költségen) elszállítani, valamint ürítéséről és tisztántartásáról gondoskodni.

11. § Megállapította: 23/2011. (XI.30.) önkormányzati rendelet 2. § Hatálytalan: 2011. november 30.

13. § (1) Az egészségre ártalmas rovarok/ízeltlábúak (pl.: szúnyog, bolha, házi poloska, légy, svábbogár, csótány, kullancs, atka, tetű) és rágcsálók (patkány, egér, stb.) irtása, elszaporodásuk megakadályozása mindenkinek kötelező.

(2) A szúnyogok szaporodására alkalmas vizek (belvizek, tócsák, vízpangások) levezetése, megszüntetése közterületen az Önkormányzat, egyéb ingatlan területén a használó kötelessége.

(3) A rágcsálók nagymértékű elszaporodását vagy tömeges elhullását az ingatlan használója köteles a Polgármesteri Hivatalban bejelenteni.

(4) Szükség esetén az általános és kötelező rágcsálóirtást – magántulajdon esetén az ingatlan tulajdonosának költségére, közterületen az Önkormányzat költségére – a Polgármester, vagy felhatalmazása esetén a nevében eljáró hatósági ügyintéző rendeli el.

14. § (1) Mindenki köteles megőrizni és óvni Csobánka és környéke jó levegőjét.

(2)^{2 Hatályát vesztette}

(3) Fűtéshez az alábbi anyagok használata TILOS: műanyagok, gumik, festékek, vegyszerek, permetezőszerek, mérgek.

(4)^{3 Hatályát vesztette}

(5)^{4 Hatályát vesztette}

(6) A kerti hulladékok gyűjtése tároló edényben történik (kuka, tartály, konténer, papír- vagy műanyagzsák).

15. § (1) A kerti hulladékok elszállítására – az Önkormányzat és a közszolgáltatást ellátó vállalkozás közötti megállapodás alapján - a szervezett és meghirdetésre kerülő lomtalanítási akció is igénybe vehető.

(2)^{5 Hatályát vesztette}

(3)^{6 Hatályát vesztette}

(4)^{7 Hatályát vesztette}

(5)^{8 Hatályát vesztette}

(6)^{9 Hatályát vesztette}

(7)^{10 Hatályát vesztette}

(8)^{11 Hatályát vesztette}

(9) A levegő tisztaságának megóvása érdekében nem szabad a gépjárműveket 5 percnél hosszabb ideig üresben járatni, melegíteni, és ezzel a környezetet indokolatlanul szennyezni.

16. § (1) Vízhálózattal ellátott és csatornázott területeken csak vízöblítéses rendszerű illemhelyeket lehet létesíteni, melyet a csatorna-rendszerbe be kell kötni.

Vízhálózattal ellátott, csatorna nélküli területeken vízöblítéses illemhelyek abban az esetben létesíthetők, ha a keletkező szennyvíz zárt rendszerű tárolóban gyűjthető, melyet rendszeres ürítéssel ki kell tisztítani.

Vízhálózattal nem rendelkező ingatlanon az építési előírásoknak megfelelően űrgödrös illemhelyeket kell létesíteni.

(2) Átmeneti, ideiglenes tartózkodásra szolgáló helyeken (táborokban, mezőgazdasági, munkaterületeken, stb.) a közegészségügyi előírásoknak megfelelő ideiglenes jellegű illemhelyek is létesíthetők.

(3) A telkeken keletkezett házi szennyvizek telekhatáron kívülre történő vezetése szigorúan TILOS!

17. § (1) Minden magán- és közhasznú illemhelyet (árnyékszéket) állandóan használható állapotban, jó karban, tisztán, bűz-, rovar- és rágcsálómentesen kell tartani.

(2) Az árnyékszéket a szükségeshez mérten, évente többször kell fertőtleníteni.

18. § (1) A település közigazgatási területén szippantott szennyvizet elhelyezni, leereszteni TILOS!

(2) A csatornázatlan település-részeken keletkező szennyvíz szakszerű és biztonságos gyűjtéséről (szippantásáról) és elszállíttatásáról – arra működési és telep-engedéllyel rendelkező vállalkozó megbízásával - az ingatlan tulajdonosa (használója) maga köteles gondoskodni.

(3) A Csobánkán keletkező szennyvíz elhelyezésére elsődlegesen a szentendrei szennyvízfogadó állomáson van lehetőség.

(4) A szennyvíz-szippantó tartálykocsival a település útvonalain csak úgy szabad közlekedni, hogy azokból a szennyvíz elfolyni ne tudjon.

19. § (1) Szakhatóság által engedélyezett egyedi szennyvíztisztítóba befolyó szennyvizet derítés, biológiai tisztítás és fertőtlenítés után sem szabad a Kovácsi- és Dera-patakba engedni.

Az így tisztított szennyvíz locsolásra történő felhasználásához előzetesen ki kell kérni az ÁNTSZ szakvéleményét.

(2) Szennyvíz, szennyvíziszap, fekália bármilyen mezőgazdasági felhasználása tilos.

20. § (1) Közkutat nem háztartási vízszükséglet kielégítésére (építkezésre, járműmosásra, stb., igénybe venni TILOS!

(2) Az Önkormányzat által működtetett közkutak körét e Rendelet 1. sz. Függeléke listázza.

21. § (1) Állati trágyát csak szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornával és aknával ellátott helyen lehet tárolni.

(2) Hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban vagy medencében tárolható.

(3) Kizárólag szigetelt alapú, szivárgásmentes aljzattal ellátott helyen tárolhatóak:

- fémhulladék;

- vegyszert, olajat tartalmazó tartály, hordó, vagy bármilyen tároló edény, ami környezetet károsító anyagot tartalmazott;

- munkagép, mely olajszivárgással fenyegethet;

- gépjárműroncs, vagy gépjármű karosszéria elemei, alkatrészei.

22. § (1) A csatornahálózatba be nem kötött, zárt rendszerű szennyvíztárolóval nem rendelkező, életvitelszerűen lakott ingatlanokon 2006 év végéig zárt rendszerű tárolót kell kialakítani.

(2) Életvitelszerűen lakott ingatlanokon a különálló űrgödrös WC-t meg kell szüntetni, és vízöblítéses WC-t kötelező kialakítani 2006 év végéig.

(3) Mindazon ingatlantulajdonosok, akik a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötnek rá, 2005. január 1-i hatállyal talajterhelési díjat kötelesek fizetni. Azt az ingatlantulajdonost, akinél a rákötési lehetőség csak 2005. január 1.-t követően válik biztosítottá, a díjfizetési kötelezettség a műszaki rendelkezésre állástól számított 90. naptól terheli, amennyiben a csatornára nem köt rá. A díjfizetés szabályait jelen rendelet X. fejezete tartalmazza.

23. § (1) Az Önkormányzat az építészeti örökségnek azon elemeit, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos védelemben, de sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a település szempontjából kiemelkedők, hagyományt őriznek, az ott élt emberek közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, helyi védettség alá helyezi, azok a helyi építészeti örökség részét képezik.

(2) Az építészeti örökséghez tartoznak a műemlékek, műemlék jellegű épületek, a hozzájuk tartozó ültetett fák, facsoportok, fasorok, terek, parkok, amelyek megóvása közérdek.

(3) A helyi építészeti értékvédelemről, a védett és védő területekről a Helyi Építési Szabályzat rendelkezik.

(4) A Duna-Ipoly Nemzeti Park országos védettségű, Csobánkához tartozó természetvédelmi területeit a Duna-Ipoly Nemzeti Park létesítéséről szóló 34/1997.(XI.20) KTM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (ld. e Rendelet 2. sz. Függelékében)

24. § Az élővilág (flóra, fauna, stb.) igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, és funkcióit nem veszélyezteti.

25. § (1) A külterületi közutak mentén tájképi és ökológiai érdekek érvényesítése céljából legalább egyoldali fasor telepítése szükséges.

(2) A településkép, a zöldfelületek növényállományának megóvása érdekében a szabályozási tervek készítése során szükséges a meglévő fás növényzet lehető legnagyobb mértékű megtartása.

(3) Újonnan létesülő és kialakuló közterületi utak mentén 6 méter szélességű út esetén kétoldali, ennél keskenyebb, de legalább 4 m széles út esetén egyoldali, átlagosan 10 méter tőtávolságot meg nem haladó fasor telepítendő. A fasor létesítéséhez fánként legalább 4 m²-nyi burkolatlan felületet kell hagyni, vagy legalább 1,5 m széles, az útburkolattal párhuzamos zöldsávot kell kialakítani és fenntartani.

(4) A település faállományának védelme és fejlesztése érdekében az Önkormányzat – a Környezetvédelmi Alap terhére - 2006. végéig faállomány-fejlesztési tervet készít, mely az Önkormányzat Környezetvédelmi Programja részeként folyamatosan karbantartandó. A fákat érintő út- és közműépítés csak a faállomány-fejlesztési tervvel összhangban végezhető.

(5) Utcai fasorok telepítésénél az utca egyéb műszaki kialakítását figyelembe kell venni (légvezeték, közvilágítás, föld alatti közművek), és a területen őshonosan élő fákat kell ültetni.

(6) Építmények megvalósítása során a természetes terepfelületet és az értékes növényállományt csak a szükséges mértékben (fakivágási és favédelmi terv, vagy növényvédelmi terv alapján)

szabad megváltoztatni. Az előírás betartásáról – az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997.(XII.29.) KTMr. és a 253/1997.(XII.20.) Korm.rendeletben foglaltakra figyelemmel – az építésügyi hatóság gondoskodik.

26. §^{12 Hatályát vesztette}

29. § (1)^{13 Hatályát vesztette}

(2)^{14 Hatályát vesztette}

(3)^{15 Hatályát vesztette}

(4)^{16 Hatályát vesztette}

(5)¹⁷ Az állattartásra alkalmas épület meghatározását az e rendelet 8. melléklete tartalmazza.

(6)^{18 Hatályát vesztette}

31. § (1)^{19 Hatályát vesztette}

(2)^{20 Hatályát vesztette}

(3)^{21 Hatályát vesztette}

(4)^{22 Hatályát vesztette}

(5)^{23 Hatályát vesztette}

(6)²⁴ A község közigazgatási területén állatokat tartani csak az e rendelet 2. mellékletében meghatározott védőtávolságok betartásával szabad.

(7)^{25 Hatályát vesztette}

(8)^{26 Hatályát vesztette}

(9)^{27 Hatályát vesztette}

(10)^{28 Hatályát vesztette}

(11)^{29 Hatályát vesztette}

(12)^{30 Hatályát vesztette}

(13)^{31 Hatályát vesztette}

(14)^{32 Hatályát vesztette}

45. § (1) Csobánka község Önkormányzatának Képviselő-testülete helyi környezetvédelmi feladatai megoldására az Önkormányzat költségvetésén belül Környezetvédelmi Alapot tart fenn.

(2) Az önkormányzat éves költségvetésében a Környezetvédelmi Alap részére elkülönített összeg az önkormányzat eredeti bevételi előirányzata bruttó összegének 0,5%-a.

(3) Az alap megnevezése: Csobánka község Önkormányzatának Környezetvédelmi Alapja.

(4) Az alap bevételi forrásai a következők:

(5) Az Alap bevételeit környezetvédelmi célokra kell felhasználni, más célra azok még ideiglenesen sem vonhatók el.

(6) Az Alap felhasználási céljairól, és a célokhoz rendelt keretösszegekről a Képviselő-testület a Környezetvédelmi Programból lebontott éves intézkedési tervben dönt. Az Alap – Intézkedési Tervben meghatározott – elemi előirányzatainak felhasználását a Pénzügyi Bizottság felügyeli. Az elemi előirányzatok közötti évközi átcsoportosításokat kizárólag a Pénzügyi Bizottság – saját hatáskörében hozott döntésével – engedélyezheti.

(7) Az Alapot Csobánka község közigazgatási területén a következő célokra lehet felhasználni:

(8) Az alapba befolyt összeget, amely az (5) és (6) bekezdésekben foglaltak szerint nem kerül felhasználásra, lekötött betétként kell kezelni.

(9) A Környezetvédelmi Alap kezelésének számviteli szabályait, ezen belül a kötelezettségvállalással, utalványozással, ellenjegyzéssel, továbbá ellenőrzéssel kapcsolatos jog- és hatásköröket a Polgármester külön utasításban szabályozza.

54. § (1) Az Önkormányzat a csatornahálózat és bekötéseinek, a település fő átemelő- berendezéseinek, továbbá a nyomás alatti házi-csatornák és ingatlanon belüli átemelő-berendezések üzemeltetésére és fenntartására a Duna Menti Regionális Vízmű Rt. -vel mint Szolgáltatóval a 137/2003.(XI.18.) KT-határozat rendelkezései szerint szerződést kötött.

(2) Jelen fejezet rendelkezéseinek személyi hatálya arra a környezethasználóra terjed ki, aki (amely) az engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a talajba (a továbbiakban: kibocsátó).

(3) A rendelkezések területi hatálya Csobánka község teljes közigazgatási területére kiterjed.

55. § (1) A talajterhelési díj fizetésének kötelezettsége 2005. január 1-i hatállyal azt a kibocsátót terheli, aki számára a szennyvízcsatorna-hálózatra történő rákötés műszakilag biztosított ugyan, de a rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést - ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is - alkalmaz.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó kibocsátót a talajterhelési díj fizetésének kötelezettsége a szennyvíz-csatorna hálózatra történő rákötés lehetőségének műszaki rendelkezésére állásától számított 90. naptól terheli.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti díjfizetési kötelezettség szempontjából kibocsátó az, aki a bekötési vízmérő vagy mellékvízmérő (továbbiakban együtt: vízmérő) által mért vízmennyiség után fizetendő díj (továbbiakban: vízdíj) megfizetésére köteles. Mérési lehetőség hiányában kibocsátó az ingatlan tulajdonosa, vagy használója.

(4) Több kötelezett esetén a talajterhelési díj olyan arányban terheli az egyes kötelezetteket, amilyen arányban őket a vízdíj-fizetési kötelezettség terheli.

56. § Az 55. § szerinti díjfizetési kötelezettség nem terheli azt a kibocsátót, aki a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvényben foglalt feltételeknek eleget tesz.

57. § A fizetendő éves talajterhelési díj mértéke: TTD=ExAxT, ahol

TTD: fizetendő éves talajterhelési díj,

E: egységdíj (Ft/m³),

A: díjfizetési alap (m³),

T: területérzékenységi szorzó.

58. § (1) A talajterhelési díj alapja (A) a vízmérő által mért vízfogyasztás m³-ben számított mennyisége. A közműves ivóvízhálózatba be nem kötött ingatlan esetén a díj alapja a méréssel igazolt felhasznált, vagy mérési lehetőség hiányában a (3) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott átalány vízfogyasztás.

(2) Az (1) bekezdés szerinti díjalap csökkenthető a mellékvízmérő által mért, locsolásra felhasznált vízmennyiséggel, és azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

(3) Mérési lehetőség hiányában a talajterhelési díj alapjául szolgáló vízmennyiséget az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 47/1999.(XII.28.) KHVM rendeletben foglaltak szerint az önkormányzati adóhatóság határozza meg.

59. § (1)³³ A talajterhelési díj egységdíjának mértéke (E): 1200.-Ft/m³.

(2) A Csobánkára vonatkozó területérzékenységi szorzó értéke (T): 3

60. § Az 57. § szerinti éves díjnak 2005. évben 20% -át, 2006. évben 50% -át, 2007. évben 75% át, 2008. évben 90% -át, 2009. évtől 100% -át kell megfizetni.

61. § A díjfizetési kötelezettség a közműves ivóvízhálózatba bekötött ingatlanoknál a kibocsátó személyében történő változás esetén (új vízmérő tulajdonos) a szolgáltatóhoz bejelentett vízmérő állás alapján, a bejelentés napján keletkezik. A közműves ivóvízhálózatba be nem kötött ingatlanoknál a kibocsátó személyében történő változás esetén (új tulajdonos, vagy használó) a birtokba vétel napján keletkezik.

62. § A díjfizetési kötelezettség

63. § (1) A kibocsátó a díjfizetési kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év március 31–ig tesz bevallást, az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon.

(2) Az 61-62. §-ban megjelölt esetekben, a díjfizetési kötelezettség keletkezéséről, és megszűnéséről, a változást követő 15 napon belül kell bejelentést tenni az önkormányzati adóhatósághoz.

(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a bevallást - a tárgyévi tényleges vízfogyasztás alapján – a díjfizetési kötelezettség keletkezése esetén a tárgyévet követő év március 31–ig, megszűnése esetén a változás időpontját követő 15 napon belül kell benyújtani.

(4) Az 58. § (1)-(2) bekezdésben említett, a vízfogyasztást, valamint a locsolási célú felhasználást igazoló dokumentumokat (számlákat) 5 évig kell megőrizni.

64. § (1) A kibocsátó negyedévente díjelőleget köteles fizetni.

(2) A kibocsátó a negyedévi díjelőleget a negyedév utolsó napjáig fizeti meg a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel, a tárgyévet megelőző év tényleges kibocsátásai alapján fizetett teljes díj negyedének megfelelő összegben.

(3) Az 61-62. §-ban megjelölt esetekben díjfizetési kötelezettség keletkezése esetén a változás évében nem kell díjelőleget fizetni. Díjfizetési kötelezettség megszűnése esetén a változás időpontjának negyedévében esedékes díjelőleget nem kell megfizetni.

(4) Ha a kibocsátó folyamatosan működtet kibocsátást mérő rendszert, a mérések alapján a folyó negyedévre irányadó díjelőleget kell megfizetni.

65. § (1) A kibocsátó a tárgyévet követő év március 31–ig a tárgyévi tényleges kibocsátás alapján számított díj és a 64. § (1)-(2) bekezdés alapján befizetett díjelőleg különbözetét megfizeti, és a túlfizetés összegét a tárgyévet követő év első negyedévi díjelőlegének megfizetésekor beszámítja, vagy visszaigényli.

(2) Az 61-62. §-ban megjelölt esetekben díjfizetési kötelezettség keletkezése esetén a bevallás alapján számított éves díj teljes összegét a tárgyévet követő év március 31–ig kell megfizetni. Díjfizetési kötelezettség megszűnése esetén, a bevallás alapján számított díj és a már befizetett díjelőleg különbözetét a változás időpontját követő 15 napon belül kell megfizetni, túlfizetés esetén pedig visszaigényelni.

(3)³⁴ A kibocsátót – kérelmére – díjmentesség illeti meg a talajterhelési díj fizetési kötelezettség alól abban az esetben, ha az alábbi feltételek valamelyikének megfelel:

66. § A kibocsátó a talajterhelési díjat az Önkormányzat 11742087-15393678-03920000 számú talajterhelési díj beszedési számlájára fizeti meg.

67. § A vízfogyasztás mérésének lehetősége hiányában a 63-65. §-ban szereplő tényleges vízfogyasztás, és kibocsátás helyett értelemszerűen az 58. § (3) bekezdése szerint meghatározott átalány vízfogyasztási értéket kell alkalmazni.

68. § A talajterhelési díj Csobánka község Önkormányzata Környezetvédelmi Alapjának bevételét képezi.

69. § A talajterhelési díj adók módjára végrehajtandó köztartozás. A 63-66. §-ban foglalt kötelezettségek elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése esetén az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározott rendelkezéseket, szankciókat kell alkalmazni.

70. § A kötelező kéményseprő-ipari szolgáltatásokat a Képviselő-testület 3/1997.(01.30.) sz. határozata alapján a Pest megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Vállalat végzi.

71. § (1) Csobánka község Önkormányzata a települési környezet védelmével kapcsolatos intézkedéseit, terveit, programjait a helyi újság aktuális számában közzé teszi, ezzel is elősegítve a polgárok környezetvédelmi kultúrája növelését.

(2) A Képviselő Testület meghirdeti a Tiszta Udvar Rendes Ház („Szép kert”) mozgalmat, melynek pénzügyi fedezetét a Környezetvédelmi Alapból támogatja.

A mozgalom értékelését év közben – az általa meghatározott értékelési szempontok alapján - a Képviselő-testület végzi, mely minden év szeptemberéig dönt a mozgalom nyerteseiről. A Testület szeptember harmadik vasárnapján hirdet eredményét, mely alapján a nyertesek a Falunapon részükre átadott, elismerő címről szóló táblát ingatlanukon kifüggeszthetik.

(3) Az önkormányzat az ismeretterjesztés, oktatás és a vendégforgalom elősegítése részeként biztosítja az értékes (védett) természeti területek látogatásának lehetőségét, és bemutatásra alkalmas állapotának megőrzését.

(4) Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek - a lakosság, különösen az ifjúság - a természet védelme iránti elkötelezettséget kell szolgálnia. A május 10-i rendezvények szervezését és támogatását a Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság – ilyen szakbizottság hiánya esetén a Pénzügyi Bizottság - koordinálja.

(5) A környezeti ismeretek oktatásának anyagi támogatása a Környezetvédelmi Alapból történik.

72. § (1) Csobánka község Önkormányzata a lakóhelyi környezet állapotának, az esetleges pályázatok eredményhirdetésének, stb. céljából szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot Falugyűlés, és az azt előzetesen népszerűsítő helyi újságban közölt publikáció formájában.

(2) A Falugyűlés elsődleges célja a lakosság környezetvédelmi problémáinak a megismerése. E környezetvédelmi fórumot a képviselő-testületi Közmeghallgatást követő fél éven belül kell megrendezni.

73. § (1) A közterületeken, továbbá az építési és felvonulási területeken a jelen önkormányzati rendelet betartásának ellenőrzéséről a Polgármester a településgazda és a környezetvédelmi referens útján gondoskodik.

(2)^{35 ,Hatályát vesztette36}

(3) Aki jogszabályban, vagy hatósági határozatban foglalt, a környezet védelmét szolgáló előírást megszeg, beleértve a (2) bekezdésben fel nem sorolt előírásait, vagy azokban megállapított határértéket túllép - az általa okozott környezetszennyezés, vagy környezetkárosítás mértékéhez, súlyához és ismétlődéséhez igazodó összegű – környezetvédelmi bírságot köteles fizetni. A környezetvédelmi bírság befolyó teljes összege a helyi Környezetvédelmi Alap bevétele.

(4) A környezetvédelmi bírságot a környezet igénybevételi járulékon és a környezetterhelési díjon felül kell megfizetni. A környezetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, és a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy a korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

(5) A környezetvédelmi bírság összegéről A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény végrehajtására vonatkozó jogszabály rendelkezik.

74. § (1) Ez a rendelet 2011. június 1-én lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a települési környezet védelmét szolgáló helyi rendelkezések egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 15/2004. (XI.22.) KTr. számú helyi rendelet, továbbá az annak módosításáról rendelkező 3/2005.(II.25.) KTr. sz. és 23/2005.(XI.25.) KTr. sz., valamint 4/2006.(II.24.) KTr. sz., 16/2006.(VI.30.) KTr. sz. és 25/2006.(XII.15.) KTr. sz., továbbá 3/2007.(II.26.) KTr. sz., 4/2007.(II.28.) KTr. sz., 11/2007.(VI.29.) KTr. sz. és 16/2007.(XI.30.) KTr. sz., valamint 20/2007.(XII.21.) KTr. sz., továbbá a 9/2008.(VI.27.) KTr. sz., 17/2008.(XI.28.) KTr. sz., 18/2008.(XII.18.) KTr. sz., 19/2008.(XII.19.) KTr. sz., a 12/2009.(VI.26.) KTr. sz., a 20/2009.(XI.30.) KTr. sz., 2/2010.(I.29.) KTr. sz. és 16/2010.(XI.29.) sz. ÖK. rendelet.

(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(4) A rendelet kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik.