Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2011 (V.18.) önkormányzati rendelete

a helyiségek bérletéről

Hatályos: 2015. 07. 01- 2016. 04. 30

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2011 (V.18.) önkormányzati rendelete

a helyiségek bérletéről

2015.07.01.

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 36. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzati helyiségek bérbeadására és a bérletére vonatkozó szabályok megállapítása céljából a következőket rendeli el:

I. Általános rendelkezések

1. § Az önkormányzati rendelet hatálya alá tartoznak Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának (a továbbiakban: bérbeadó) tulajdonában lévő, a város közigazgatási területén elhelyezkedő helyiségek.

2. § (1) Az önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó helyiségek vonatkozásában - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a bérbeadó jogkört a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: törvény), Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról szóló 40/2012. (XII.15.) önkormányzati rendelete, valamint ezen rendelet keretei között bérbeadó gyakorolja, akinek nevében és képviseletében a MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt. jár el.

(2) A bérbeadó gazdálkodó szervezetei és intézményei a használatukba adott önkormányzati tulajdonú helyiségeket a törvény, az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról szóló önkormányzati rendelet és jelen önkormányzati rendelet szabályai szerint hasznosíthatják.

II. Az önkormányzati helyiségek bérbeadására vonatkozó rendelkezések

3. § (1) A bérbeadó a rendelkezése alá kerülő megüresedő helyiségeket az e rendeletben rögzített kivételekkel nyílt, vagy meghívásos pályázat útján jogosult és köteles bérbe adni.

(2) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) közérdekű önkormányzati célból jogosult helyiségre pályáztatás nélkül bérlőt jelölni és a bérleti díjat, valamint a bérleti jogviszonyra vonatkozó szabályokat az önkormányzati rendeletben foglaltaktól eltérően megállapítani azzal, hogy az 1. mellékletben meghatározott I - II. övezetekben kedvezményes bérleti díjjal bérlők csak különös méltánylást érdemlő városi érdekből helyezhetők el.

(3) A 6. § szerinti közgyűlési határozatban meghatározott alap bérleti díjon való eredménytelen pályáztatás esetén a legalább 2 hónapja üresen álló helyiségeket a bérbeadó jogosult csökkentett bérleti díjjal való bérbeadásra meghirdetni és a helyiséget határozott időre legfeljebb 5 éves időtartamra bérbe adni. A bérleti díj legfeljebb a 6. § szerinti közgyűlési határozatban meghatározott alap bérleti díj 30%-áig csökkenhet azzal, hogy a csökkentésre folyamatosan, havonta legfeljebb 10%-os mértékkel kerülhet sor.

(4)

(5) Üres helyiségek átmenetileg, pályázati eljárás mellőzésével, legfeljebb 12 hónap időtartamra ideiglenesen hasznosíthatók. Ebben az esetben a bérbeadó a bérleti szerződés feltételeiben szabadon megállapodhat.

(6) Különösen indokolt esetben mellőzhető a pályáztatás, ha a hasznosítás államháztartási körbe tartozó szervezet, állami vagy önkormányzati feladatot ellátó jogi személy vagy Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában álló jogi személy javára történik.

(7) A pályáztatott helyiségek bérleti díját a bérbeadó Közgyűlés Bizottsága piaci indokoltság esetén jogosult csökkenteni, a bérleti díj legfeljebb a 6. § szerinti közgyűlési határozatban meghatározott alap bérleti díj 30%-áig csökkenhet.

4. § (1) A pályázatok meghívásos, vagy nyílt pályázati eljárásban folytathatók le. A bérbeadó a nyílt pályázat hirdetményét köteles a MIK Zrt. internetes honlapján megjelentetni, és annak a MIK Zrt. Ügyfélszolgálatán való közzétételéről is köteles gondoskodni. A pályázatok beadására a hirdetmény megjelentetésétől számított legalább 8 napos határidőt kell szabni.

(2) A pályázatot a pályázati felhívásban megjelöltek szerinti formában és tartalommal kell a pályázati felhívásban meghatározott határidő lejártáig benyújtani.

(3) Amennyiben a bérbeadó a helyiségben gyakorolható tevékenységet meg kívánja határozni, köteles az erre vonatkozó tájékoztatást a pályázók tudomására hozni.

5. § (1) A pályázónak a pályázatban nyilatkoznia kell a pályázati feltételek elfogadásáról. A bérbeadót a pályázók adatai tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

(2) A pályázatban való részvétel feltétele a pályázati letéti díj bérbeadónál történő előzetes befizetése, illetve a befizetésnek a pályázat bontásáig történő igazolása. A pályázati letéti díj bankgaranciával is kiváltható.

(3) A pályázati letéti díj mértéke a pályázati felhívásban meghatározott induló havi bérleti díj négyszerese. Abban az esetben, ha a pályázó rendelkezik más önkormányzati helyiségre vonatkozó hatályos bérleti szerződéssel, és eleget tesz bérleti díj fizetési kötelezettségének, a pályázati letéti díj mértéke az induló havi bérleti díj kétszerese.

(4) Ki van zárva a pályázók köréből:

a) aki, vagy a vele az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján kapcsolt vállalkozásban lévő személy a pályázat benyújtását megelőző 2 éven belül rendelkezett önkormányzati helyiségre kötött bérleti szerződéssel és bérleti jogviszonya a bérbeadó részéről rendkívüli felmondással szűnt meg,

b) aki bérleti jogviszonnyal rendelkezik és bérleti díj, vízdíj tartozása, vagy a Miskolc Holding Zrt. tagvállalatai felé közüzemi tartozása áll fenn, kivéve, ha a bérlő és a követelés jogosultja (közüzemi szolgáltató) megfelelő biztosíték alkalmazása mellett a tartozás rendezésére részletfizetési megállapodást kötött,

c) az adóhatóság felé tartozása áll fenn, kivéve, ha annak rendezésére részletfizetési megállapodást kötött.

6. § A helyiség pályáztatása során alkalmazandó legalacsonyabb bérleti díj összegét, a pályázati és szerződési feltételeket az 1. mellékletben meghatározott övezetek szerint a Közgyűlés határozattal állapítja meg.

7. § (1) A pályázat nyertese

a) az a pályázó, aki egyedüliként nyújt be a pályázati felhívásnak megfelelő tartalommal pályázatot.

b) több pályázat esetén az a pályázó, aki a licitálás során a bérleti díjra vagy a megszerzési alapdíjra a legmagasabb ajánlatot teszi.

(1a) A licitálás szabályait, azt, hogy a licitálás a bérleti díjra vagy a bérleti jog megszerzési alapdíjra vonatkozik, a pályázati felhívás tartalmazza.

(2) A pályázat során a pályázat kiírója bérleti jog megszerzési díjat állapíthat meg abban az esetben is, ha a pályázati felhívás alapján a pályázók a bérleti díjra licitálhatnak. A bérleti jog megszerzési alapdíj minden esetben a bérbeadót illeti, az a bérlőnek nem jár vissza. Az előírt bérleti jog megszerzési alapdíjat a szerződés megkötéséig kell megfizetni.

(3) A pályázati letéti díj összegét a nyertes pályázó esetén az óvadéki díjba be kell számítani, míg a nem nyertes pályázók részére 8 munkanapon belül vissza kell fizetni.

(4) A nyertes pályázó a bérleti szerződést a bérbeadó értesítő levelének kézhez vételétől számított 30 napon belül köteles megkötni.

(4a) A 12 hónapot meg nem haladó határozott időtartamú szerződések kivételével a szerződés hatályba lépésének feltétele, hogy a kijelölt bérlő közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú birtokba adásra vonatkozó jognyilatkozatot tegyen arról, hogy a bérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén az ingatlan visszaadására vonatkozó kötelezettségének eleget tesz, illetve nem teljesítés esetén tudomásul veszi, hogy ellene közvetlen végrehajtási eljárás indul a helyiség visszaadása iránt. A közjegyzői okirat kiállításának költsége a bérlőt terheli.

(5) Amennyiben a pályázat nyertese a bérleti szerződés megkötését az érdekkörében felmerült okból elmulasztja, a pályázati letéti díjat elveszti. A pályázat nyertesének visszalépése esetén a bérleti szerződés megkötését a soron következő legjobb ajánlatot tevő pályázónak is fel lehet ajánlani. Ha a második pályázó ezzel a jogával élni nem kíván, újabb pályázat kiírásáról kell intézkedni.

(6) Ha a helyiséget igénylő bérlő már bérleti jogviszonnyal rendelkezik az igényelt helyiséget is magában foglaló ingatlanban lévő más helyiségre vonatkozóan, úgy ez a bérlő előbérleti joggal rendelkezik a helyiségre a pályázat során legjobb ajánlatot tévő pályázóval szemben.

(7) Csak olyan pályázó pályázhat és köthet szerződést, aki:

a) nincs kizárva a pályázók köréből,

b) vállalja az önkormányzat e rendelete és a 6. § -ban foglalt közgyűlési határozata szerinti szerződési elvek és feltételek szerinti szerződéskötést,

c) vállalja a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg óvadék megfizetését, vagy a bérleti szerződésben foglalt fizetési kötelezettségek teljesítését ugyanilyen mértékű bankgaranciával biztosítja. Az óvadéki díj mértéke a pályázati letéti díjjal azonos. A bérbeadó különösen indokolt esetben, ha a hasznosítás államháztartási körbe tartozó szervezet, vagy állami vagy önkormányzati feladatot ellátó jogi személy javára történik, az óvadéki díj megfizetésétől eltekinthet.

III. A bérleti jogviszony tartalmára vonatkozó rendelkezések

8. § A helyiség bérbeadása – amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik – határozatlan vagy legfeljebb 10 évig tartó határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig történik.

9. § (1) A bérleti jogviszony időtartama alatt a bérlő köteles gondoskodni

a) a helyiség burkolatainak karbantartásáról;

b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény,

c) védő- (elő)tető, ernyős szerkezet és biztonsági berendezések karbantartásáról;

d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, vagy üzemeltet;

e) az épület, továbbá a közös használatú helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról, amennyiben az a bérlő tevékenysége miatt vált szükségessé;

f) a tevékenységével összefüggésben keletkezett szemét elszállításáról és a közüzemi díjainak megfizetéséről.

(2) Ha a bérlő előzetes bérbeadói hozzájárulás és erre vonatkozó külön megállapodás alapján, a helyiség értékét jelentősen növelő, az épület központi berendezéseinek a helyiségben lévő részei vagy a helyiségben lévő egyedi fűtőberendezés üzemképessé tételére vagy pótlására, cseréjére vonatkozó munkát végez el a helyiségben, a bérbeadó a bérlő igazolt és a bérbeadó által elfogadott költségeinek 100 %-át bérbeszámítás útján megtérítheti.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott munkálatok körébe nem tartozó beruházások esetén a bérleti díjba a beruházás költségeinek legfeljebb 50%-a számítható be a bérbeadóval létrejött megállapodás alapján.

(4) A (2) és a (3) bekezdésben foglalt esetekben a bérlő a megállapodásban rögzített időtartam alatt a havonta esedékes bérleti díj megállapodásban foglalt mértékének megfelelő összegéig, de legfeljebb a havi bérleti díj 50 %-ának megfelelő mértékig válik jogosulttá a bérbeszámításra.

(5) A helyiség átalakítása idejére, de legfeljebb a bérleti jogviszony első 4 hónapjának időtartamára a bérbeadó különösen méltányolható esetben bérleti díj mentességet állapíthat meg, vagy időlegesen csökkentheti a bérleti díj összegét.

(6) Abban az esetben, ha a bérlő előzetes bérbeadói hozzájárulás alapján, a helyiség értékét jelentősen növelő munkát kíván a helyiség vonatkozásában elvégezni, és a (2)-(3) bekezdés szerinti bérbeszámításra nem kerül sor, a bérbeadó kötelezettséget vállalhat arra, hogy a beruházás nagyságrendjétől függően, de legfeljebb 10 évig a bérleti jogviszonyt rendes felmondással nem szünteti meg.

10. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát kizárólag a bérbeadó előzetes, írásbeli hozzájárulásával ruházhatja át. Ezen hozzájárulást a bérbeadó abban az esetben adhatja meg ha a bérbeadóval szerződő fél vállalja a jelen önkormányzati rendeletben foglalt szabályok szerinti szerződés megkötését.

(2) Határozott idejű bérleti jog a jogviszonyból még fennálló időtartamra ruházható át.

(3) A bérleti jogot átadó félnek egyszeri hozzájárulási díjat kell fizetni a bérbeadó részére. A hozzájárulási díj a bérleti jogviszony megszűnésekor nem követelhető vissza.

(4) A hozzájárulási díj mértéke a havi, általános forgalmi adóval növelt bérleti díj kétszeresének megfelelő összeg.

(5)

(6) A bérleti jog átvevője a helyiséget a bérleti szerződés megkötését követően, a bérbeadó által ellenjegyzett jegyzőkönyvben rögzített állapotfelmérés mellett veheti birtokba.

(7) A bérbeadót a bérleti jog átruházása esetén elővásárlási jog illeti meg, melyet a bérleti jog átruházás jóváhagyás iránti kérelem befogadásától számított 30 napon belül jogosult gyakorolni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(8) Az elővásárlási jog gyakorlása esetén a bérbeadó a bérlő és a bérleti jog átvevője közötti szerződésben megállapított mértékű ellenértéket a helyiség birtokba vételekor köteles a bérlő részére megfizetni. Amennyiben a felek megállapodása a bérleti jog ellenértékét nem tartalmazza, ennek közlésére a bérbeadó köteles a bérlőt felhívni. Ebben az esetben az elővásárlási jog gyakorlásának határideje a bérlő nyilatkozatának kézhez vételével veszi kezdetét.

(9) A bérleti jog átruházásához való hozzájárulást a bérbeadó megtagadhatja, amennyiben a bérlőnek bérleti díj, vízdíj tartozása, vagy a Miskolc Holding Zrt. tagvállalatai felé közüzemi tartozása áll fenn, kivéve, ha a bérlő és a követelés jogosultja (közüzemi szolgáltató) megfelelő biztosíték alkalmazása mellett a tartozás rendezésére részletfizetési megállapodást kötött.

(10) A bérleti jog átruházás akkor is megtagadható, ha a bérleti jog átvevője vagy a vele az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján kapcsolt vállalkozásban lévő személy a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül rendelkezett önkormányzati helyiségre kötött bérleti szerződéssel és bérleti jogviszonya a bérbeadó részéről rendkívüli felmondással szűnt meg.

11. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát kizárólag a bérbeadó előzetes, írásbeli hozzájárulásával cserélheti el.

(1a) A hozzájárulás feltétele, hogy a bérlő rendelkezzen az I-II. övezetben legkésőbb 2005. január 01. napjától hatályos, a III-VI. övezetben legkésőbb 2005. július 01. napjától hatályos bérleti szerződéssel (a továbbiakban: új típusú szerződés). Az új típusú szerződésnek nem minősülő szerződések alapján használt helyiségek esetében a hozzájárulás további feltétele, hogy bérlő kösse meg a hozzájárulás kiadása napján hatályos jogszabályi rendelkezések szerinti és a 6. § szerinti közgyűlési határozatban foglalt díjbesorolásnak megfelelő szerződést.

(2) Az önkormányzati helyiség elcseréléséhez a bérbeadó a hozzájárulást megtagadhatja, ha a másik helyiség nem áll a bérbeadó tulajdonában, ha a csere önkormányzati érdeket sért, vagy ha a helyiségre önkormányzati érdekből szükség van.

(3) Önkormányzati tulajdonú helyiségek egymás közötti cseréje esetén, mindkét helyiség bérlőjének egy havi bérleti díjat kell megfizetni, a bérbeadói hozzájárulást megelőzően.

(4) Az önkormányzati helyiség elcseréléséhez a bérbeadó a hozzájárulást akkor is megtagadhatja, ha a bérlőnek bérleti díj, vízdíj tartozása, vagy a Miskolc Holding Zrt. tagvállalatai felé közüzemi tartozása áll fenn, kivéve, ha a bérlő és a követelés jogosultja (közüzemi szolgáltató) megfelelő biztosíték alkalmazása mellett a tartozás rendezésére részletfizetési megállapodást kötött.

12. § (1) A bérlő a helyiség egészét vagy egy részét kizárólag a bérbeadó előzetes, írásbeli hozzájárulásával adhatja albérletbe.

(1a) A hozzájárulás feltétele, hogy a bérlő rendelkezzen új típusú szerződéssel. Az új típusú szerződésnek nem minősülő szerződés alapján használt helyiség esetében a hozzájárulás feltétele, hogy a bérlő kösse meg a hozzájárulás kiadása napján hatályos jogszabályi rendelkezések szerinti és a 6. § szerinti közgyűlési határozatban foglalt díjbesorolásnak megfelelő szerződést.

(2) A helyiség egészének vagy egy önálló működésre alkalmas részének albérletbe adásához, továbbá a használatának bármely jogcímen harmadik személy részére történő átengedéséhez (a továbbiakban együtt: albérlet) való hozzájárulás megadását a bérbeadó megtagadhatja, amennyiben a bérlőnek bérleti díj, vízdíj tartozása van, vagy a bérbeadóval egyéb, a bérleti szerződéssel összefüggő jogvitája áll fenn. A hozzájárulás akkor is megtagadható, ha bérlőnek a Miskolc Holding Zrt. tagvállalatai felé közüzemi tartozása áll fenn, kivéve, ha a bérlő és a követelés jogosultja (közüzemi szolgáltató) megfelelő biztosíték alkalmazása mellett a tartozás rendezésére részletfizetési megállapodást kötött.

(2a) A hozzájárulás akkor is megtagadható, ha az albérlő vagy a vele az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján kapcsolt vállalkozásban lévő személy a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül rendelkezett önkormányzati helyiségre bérleti szerződéssel és bérleti jogviszonya a bérbeadó részéről rendkívüli felmondással szűnt meg.

(2b) A bérbeadó a hozzájárulás megadását önkormányzati érdekből (településrendezési és fejlesztési, egészségvédelmi, városképi stb.) megtagadhatja.

(3) A jóváhagyás iránti kérelem benyújtásakor a bérlő bruttó 1 havi bérleti díj összegének megfelelő mértékű eljárási díjat köteles fizetni. Abban az esetben, ha a helyiség csak egy része kerül albérletbe adásra, úgy az eljárási díjat az albérletbe adott területtel arányosan kell megfizetni.

(4)

(5) 1 évnél rövidebb időre szóló (ideiglenes) albérletbe adás esetén a (2) bekezdésben meghatározott összeg 50 %-a az eljárási díj.

13. § (1) A helyiségben folytatni kívánt tevékenységet a bérleti szerződésben meg kell határozni.

(2) A bérlő köteles a tevékenységének megváltoztatásához a bérbeadótól előzetesen hozzájárulást kérni. A használat megváltoztatására csak a bérbeadói hozzájárulás megadását követően kerülhet sor.

(3) Az I-II. övezetbe tartozó helyiségekben nem végezhető olyan tevékenység, amely ellentétes az Önkormányzat érdekeivel vagy fejlesztési elképzeléseivel.

14. § A jogcím nélküli helyiséghasználó a használat kezdetétől a bérleti díjnak megfelelő összegű használati díjat köteles a bérbeadónak fizetni.

IV. Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A helyiségek bérletéről szóló 70/2003. (XII.23.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 52/2004.(XII.17.), a 48/2005. (XI.24.), a 30/2006 (IX.13), a 7/2008. (III.12.), és a 31/2009. (IX.30.) önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.

(3) A rendelet hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben az eljárás megindításakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A helyiségbérlet létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakások bérletéről szóló önkormányzati rendelet szabályait megfelelően alkalmazni kell, amennyiben a törvény, vagy a jelen önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik.

1. melléklet a 19/2011. (V.18.) önkormányzati rendelethez

Övezeti besorolások
Az önkormányzati helyiségek besorolása a következő:
1) I. övezet:
a Széchenyi utcában, Városház téren, Hunyadi utca Városház tér és Bartók B. tér közötti részén és az Ady E. utca Széchenyi utca és a Zsolcai kapu közötti részen elhelyezkedő helyiségek.
2) II. övezet:
az Arany J. utcában,a Kossuth utcában, a Déryné utcában, a Kazinczy utca Régiposta utcáig terjedő szakaszán, az Erzsébet téren, a Rákóczi utca déli tehermentesítő útig tartó részén, a Szemere és a Corvin utcának az Uitz B. utcáig terjedő szakaszán, valamint a Munkácsy M. utcában elhelyezkedő helyiségek.
3) III. övezet:
a Szentpáli utca Régiposta u. és Horváth L. út közötti szakasza, az Uitz u.,a Csengey u., a Zsolcai kapu, a Bajcsy Zsilinszky u. és a Vörösmarty M. utcák Soltész Nagy K. útig tartó szakasza, a Király u. Vörösmarty M. útig terjedő szakaszán elhelyezkedő helyiségek.
4) IV. övezet:
A József A. út, a Hunyadi u. (kivéve az I. övezetbe tartozó szakaszát), a Tizeshonvéd, Nagyváthy J. utca, Szt. István u., Győri kapu, Andrássy u., Kiss tábornok u., Nagy Lajos K. és Árpád utca, Barabits sétány és a Szolgáltató házak helyiségei.
Soltész N.K. utca - Bem József u. – Bihari J. u. - Dankó Pista u.- Mindszent tér – Papszer u. – Bartók tér – Hunyadi u. – Ilona u. – Vologda u. – Fazekas u. – Jókai M. u. – Szeles u.- Ady E. u. – Zsolcai kapu által határolt terület helyiségei, amelyek az I.-II.-III. övezetekben nem szerepelnek.
5) V.) övezet:
A Fazekas, Jókai, Szeles utca, továbbá a város valamennyi helyisége, kivéve a I-II-III-IV-VI övezet helyiségeit.
6) VI. övezet:
A Martin-kertvárosban, Szirmán, Görömbölyön, Perecesen és Bükkszentlászlón lévő helyiségek.