Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének

a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló

19/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete[1]

a 28/2011. (XII. 1.), a 9/2012. (IV. 26.), a 18/2012. (VII. 5.), a 7/2013. (II. 21.),

a 9/2013. (III. 28.), a 18/2013. (V. 30.), a 19/2013. (VI. 13.) és a 26/2013. (XI. 4.) önkormányzati rendelet módosításaival egységes szerkezetben

Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat hivatalos adatai, jelképei, elismerő díjak és az önkormányzat hivatalos lapja

1. §[2] Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.), és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: KT. SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Cegléd Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye, címe: 2700 Cegléd. Kossuth tér 1.

(3) Az önkormányzat működési területe: Cegléd közigazgatási területe.

(4) Az önkormányzat jogi személy.

(5) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(6) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

3. § (1) Az önkormányzat hivatalos jelképei: a címer és a zászló.

(2) Az önkormányzat címere: arany szegéllyel egybefogott, azúrkék színű ívelt pajzsban, jobbra fordult, ágaskodó, mellső lábaival a pajzs szegélyének támaszkodó, nyelvét kiöltő, kétfarkú aranyszínű oroszlán.

(3) Az önkormányzat zászlaja: téglalap alakú, azúrkék színű, közepén a város címere, alsó harmadában arany színnel Cegléd felirat.

(4) Az önkormányzat címere és zászlaja használatának rendjére vonatkozó szabályokat, és azok képét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

4. § Az önkormányzat bélyegzője: kör alakú, középen Cegléd város címere látható, a köríven “Cegléd Város Önkormányzata” felirat olvasható.

5. § A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

6. § (1) Az önkormányzat hivatalos lapja: a Ceglédi Hírmondó.

(2) Az önkormányzat hivatalos lapja megjelenik: minden testületi ülést követő második hét hétfőn.

(3) Az önkormányzat hivatalos lapja térítésmentesen jelenik meg, amelyre jogosultak:

a) a lakóingatlanonként 1 példányt a település lakosai,

b) nem helyi lakosai, amennyiben:

ba) a képviselő-testület tagjai,

bb) a bizottságok nem képviselő tagjai

bc) az önkormányzati költségvetési szervek vezetői

(4) Az önkormányzat hivatalos lapja tartalmazza különösen:

a) a képviselő-testület által alkotott rendeleteket;

b) a képviselő-testület fontosabb döntéseit kivonatos formában;

c) a közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat;

d) a fontosabb társadalmi eseményeket;

(5) Az önkormányzat hivatalos lapját évfolyamonként le kell fűzni, és évenként be kell köttetni, így is biztosítva a város történetének tudományos kutathatóságát.

7. § Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.cegled.hu

2. Helyi közügyek, az önkormányzat döntése és önkormányzati kapcsolatok

8. § (1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.

(2) A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

9. § (1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben a képviselő-testület – a polgármester indítványára – csak a közvetlenül érintett lakossági csoport (érdekképviseleti szerv, társadalmi, vagy civil szervezet stb.) meghallgatása után nyilvánít véleményt, tesz kezdeményezést.

(2) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat Képviselő-testülete – annak felhatalmazására bizottsága, a részönkormányzat testülete, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, társulása, a polgármester –, vagy helyi népszavazás hozhat. Törvény a polgármesternek, főpolgármesternek, megyei közgyűlés elnökének kivételesen önkormányzati feladat- és hatáskört állapíthat meg.

10. § (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és gazdaságszervező munkában együttműködik a környékbeli önkormányzatokkal, a megyei önkormányzattal, valamint az önkormányzatok kistérségi társulásaival. Az együttműködés célja különösen a kistérségi tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való részvétel, és azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(2) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat elsődlegesen a polgármester látja el, aki tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(3) Amennyiben az önkormányzat vállalkozásban való részvételéről tárgyal a Képviselő-testület, úgy ezt megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben szükséges tisztázni a részvétel anyagi, személyi és tárgyi feltételeit. Az eljárás során a Képviselő-testület illetékes bizottságai véleményt nyilvánítanak. Az eljárást a képviselő-testület döntésétől függően lefolytathatja a polgármester, az alpolgármesterek vagy az erre felkért eseti bizottság. Az eljárás során az önkormányzat szakértői véleményt kérhet, és közgazdasági költség-haszon elemzést végez, vagy végeztet.

(4) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a részvétellel elérendő célt és megoldásának a (3) bekezdésben említett részletes feltételeit.

(5) A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladat- és hatáskörei, és azok gyakorlása

3. Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök

11. §[3] (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a Képviselő-testület és szervei biztosítják.

(2) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó önkormányzati feladatokat az Mötv.  13. § (1) bekezdése, és más törvény állapít meg.

(3) Önként vállalt feladatot saját bevétel terhére kell teljesíteni.

12. § (1) Új önként vállalt (közszolgáltatási) feladat felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságait véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, az alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.

(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és az (1) bekezdésben említett feltételeket.

(3) Az önkormányzat önként vállalt önkormányzati feladatait az 1. melléklet tartalmazza.

4. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása

13. § (1)[4] A Képviselő-testület – az Mötv-ben meghatározott kivételekkel – hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

 (2)[5] A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az Mötv. 42. §-ában foglaltakon túlmenően:

a) a Képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás esetén a személyi illetmény, vonatkozó jogszabályok keretei közötti meghatározása;

b) új, önként vállalt feladat vállalása, vagy az arról történő lemondás;

c) Hitelfelvétel kivéve, a Képviselő-testület költségvetési szerveinél foglalkoztatott dolgozók egyhavi munkabére és annak járulékainak megfelelő összegű és erre a célra szolgáló hitelfelvétel;

d) Gazdasági társaság alapítása, vagy abban való részvétel, gazdasági társaságból való kilépés, vagy gazdasági társaság megszüntetése.

(3)[6] a) A Képviselő-testület feladat- és hatáskörét a 2. melléklet,

b) a Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet,

c) a Képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatásköröket a 3/a. melléklet,

d) a bizottságokra átruházott hatásköröket a 4. melléklet,

e) a Ceglédi Kistérségi Társulásra átruházott feladatokat pedig az 5. melléklet

tartalmazza.

III. Fejezet

A települési képviselő

5. A képviselő jogai és kötelességei

14. § (1) A képviselő-testület tagjait törvényben és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, és terhelik.

(3) A képviselő-testület tagja az eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja.

15. § A képviselő főbb jogai:

a) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.

b) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.

c) A képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

d)[7] Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a közös önkormányzati hivatal intézkedését, erre a hivatal 15 napon belül köteles érdemi választ adni.

e) Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, elutasítás esetén a bizottsághoz vagy a tisztségviselőkhöz fordulhat.

f) Igényt tarthat írásban benyújtott hozzászólásának jegyzőkönyvhöz csatolására, és kérheti véleményének jegyzőkönyvbe való rögzítését.

g) A képviselő-testület vagy a tisztségviselők megbízása alapján képviselheti a képviselő-testületet.

16. § (1) A képviselő főbb kötelességei:

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;

b) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni, amely kötelezettség a megbízatásának lejárta után is fennáll;

d)[8] a vele szemben fennálló, az Mötv. 49. § (1) bekezdésben meghatározott személyes érintettséget a Képviselő-testület ülésén haladéktalanul bejelenti, ellenkező esetben a polgármester javaslatot tehet a Képviselő-testületnek arra, hogy a képviselő tiszteletdíját az önkormányzati képviselők és a bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendeletben a kötelességszegés esetére megállapított mértékben csökkentse, amelyről a Képviselő-testület minősített többséggel dönt

e) magasabb rendű jogszabályokban foglaltak szerint vagyonnyilatkozatot tenni;

f) a képviselő-testület, és a bizottság(ok) munkájában való közreműködés, ennek során a testületi döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban való részvétel;

g) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a képviselőt a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára és óvja a képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét.

(2) A polgármester és a települési képviselők vagyonnyilatkozatát a Jogi - Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság tartja nyilván, és kezdeményezés esetén ellenőrzi.

6. A képviselők és bizottsági tagok díjazása

17. § (1) A képviselők és a bizottságok nem képviselő tagjai képviselői és bizottsági munkájukkal kapcsolatban, megbízatásuk időtartamára tiszteletdíjban részesülnek.

(2) A tiszteletdíj mértékéről a Képviselő-testület minden évben a költségvetés elfogadásakor dönt. A tiszteletdíj mértékét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(3) Igazolatlan a képviselő, bizottsági tag távolléte valamely ülésről, amennyiben távollétét legkésőbb az ülés megnyitása előtt nem jelzi az ülés levezető elnökének, vagy a polgármesternek.

(4) A hiányzás jellegének írásbeli, jelenléti íven történő minősítése a levezető elnök esetében a polgármester, tag esetében a levezető elnök feladata.

IV. Fejezet

A tisztségviselők

7. A polgármester

18. § (1) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a testület tagjai előtt.

(2) A polgármester illetményére, jutalmazására – az alakuló ülés kivételével – a Gazdasági Bizottság elnöke tesz javaslatot.

(3) A polgármester illetményére az alakuló ülésen a korelnök tesz javaslatot.

19. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

a) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit;

b) képviseli az önkormányzatot;

c) segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját;

d) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat;

e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését;

f) ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeivel ellentétesnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal az ülést követő három napon belül kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezésről a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt;

(2)[9] A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:

a) ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat;

b) véleményt nyilvánít a város életét érintő kérdésekben;

c) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;

d) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az önkormányzat költségvetési szervei munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a város érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról;

e) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét;

f) ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat;

g) koordinálja, segíti és összefogja a település civil kezdeményezéseit

h) döntést hozhat a közös önkormányzati hivatal, vagy más önkormányzati költségvetési szerv, jogszerű működését érintő ügyben, amennyiben a Képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal, nem hozott döntést,

i) döntést hozhat a két ülés közötti időszakban a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó, az önkormányzat és költségvetési szerve, gazdálkodó szervezete vagyonát érintő halaszthatatlan kármegelőzés, kárenyhítés, helyreállítás tekintetében.

(3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:

a) indítványozhatja a bizottság összehívását;

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

(4)[10] A közös önkormányzat hivatallal összefüggő polgármesteri feladatok:

a) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt;

b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásnak, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására;

d) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét;

e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati költségvetési szervek vezetői tekintetében.

8. Az alpolgármester

20. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással egy főállású alpolgármestert választ, és további főállású alpolgármestereket választhat.

(2) Az alpolgármester bérére és jutalmazására a 18. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

9. A tanácsnok

21. §[11]

10. [12]Jegyző, aljegyző

22. § (1) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt.

(2) Ellátja Cegléd és Kőröstetétlen településeken a jegyző feladatait.

(3) A jegyzőt Cegléd város polgármestere nevezi ki az Mötv. rendelkezései alapján.

23. § (1) Az aljegyzőt az Mötv. jegyzőre vonatkozó szabályai szerint, a jegyző javaslatára Cegléd város polgármestere nevezi ki.

(2) A jegyző jogállására vonatkozó szabályokat az aljegyzőre is megfelelően alkalmazni kell.

24. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra

a) a közös önkormányzati hivatal vezetői munkakörű közszolgálati tisztviselői látják el az adott szervezeti egység ügyrendjébe tartozó jegyzői feladatokat a b) pontban foglalt kivétellel;

b) a jegyző munkáltatói jogkörbe tartozó feladatait a Pénzügyi Iroda vezetője látja el.

                                                                     

V. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

11. A bizottságok típusai, feladatai és szervezete

25. § (1)[13] A Képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, szervező és ellenőrzési feladatokat ellátó – az önkormányzat által döntési jogkörrel felruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló önkormányzati szervek. A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A Képviselő-testület által szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladata elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) A Képviselő-testület által létrehozott bizottságok létszámát, megnevezését, valamint az általuk ellátandó feladat- és hatáskörök részletes jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület a bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről létrehozásakor dönt. A döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő indítványozhatja.

(5) Egy képviselő egyidejűleg két állandó bizottságnak lehet tagja, vagy egy bizottságnak elnöke és egynek tagja.

(6) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelességei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(7) A bizottság elnökének vagy valamely tagjának visszahívásáról a Képviselő-testület nyílt szavazással, minősített szótöbbséggel dönt.

26. § (1) A bizottságok elnökeire, alelnökeire a polgármester tesz javaslatot.

(2) A bizottság képviselő-testületi tagjaira a Képviselő-testület bármely tagja tehet javaslatot.

(3) A bizottság nem képviselő-testületi tagjaira a bizottság elnöke tesz javaslatot.

12. A bizottság működése

27. § (1)[14] Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – az Mötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg, amelyet a megalakulását követő 3 hónapon belül tájékoztatás céljából a képviselő-testület elé terjeszt.

(2) A bizottság féléves munkaterv alapján működik. A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, és azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni, és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.

(3) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(4) Szükség esetén vagy célszerűségi okokból a bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról. Együttes ülés esetén a bizottsági tagok közös meghívó útján értesítendők. A határozatképességet bizottságonként kell megállapítani.

28. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 5 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(2) A bizottságot a kezdeményezést követő 5 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, valamint a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző.

(4)[15]

(5) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat.

(6) A bizottság átruházott hatásköre gyakorlása során hozott döntését határozatként jeleníti meg, amelynek kiadmányozója a bizottság elnöke. A jegyzőkönyvben rögzítendő bizottsági határozatokat külön-külön évenként, az év elejétől kezdődően folyamatos arab számos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, elfogadásának évét, zárójel közt a hónapját és napját, valamint a bizottság rövidítését tartalmazó (pl. „GB határozat”) megjelölést.

29. § (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a hozzászólók véleményét tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

(2) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.

(3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.

(4)[16] A bizottság a tevékenységről évente előterjesztésben számol be a képviselő-testületnek.

(5)[17] A bizottság működésének ügyviteli feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el.

(7) Bármely képviselő-csoport vezetője a Képviselő-testület ülésén tanácskozási szünet iránti javaslatot terjeszthet elő. A javaslat alapján az ülést vezető elnök köteles szünetet elrendelni. A szünet időtartama 10 percnél hosszabb nem lehet.

VI. Fejezet

A Képviselő-testület működése

13. A munkaterv

30. § (1)[18] A Képviselő-testület működésének alapja a féléves időszakra elkészített munkaterv, melynek alapján a nyári ülésszünet kivételével havonta ülésezik, de évente legalább hat rendes ülést tart.

(2) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé. A polgármester gondoskodik arról, hogy a Képviselő-testület és a bizottságok munkaterv tervezetei összhangban legyenek. A munkaterv tervezetét minden év június 15-ig és december 15-ig kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a testületi ülések tervezett időpontját és a tárgyalni kívánt napirendi pontokat,

b) a napirend előterjesztőjének megnevezését,

c) a jogszabályban kötelezően előírt napirendi pontokat,

(4) A Képviselő-testület munkatervéhez javaslatot kell kérni:

a) az alpolgármestertől,

b)[19]

c) a bizottságtól

d) az önkormányzati képviselőktől,

e)[20] a jegyzőtől,

f) az önkormányzati költségvetési szervek vezetőitől,

(5) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor ismertetni kell azokat a javaslatokat is, melyek a tervezetből kimaradtak.

(6) Az elfogadott munkatervet az önkormányzat hivatalos lapjában kell megjelentetni.

14. Általános szabályok és a képviselő-testületi ülés összehívása

31. § (1)[21] A képviselő-testület alakuló, munkaterv szerinti rendes, vagy rendkívüli ülést tart.

(2) Az alakuló ülés összehívásáról a megválasztott polgármester gondoskodik. A polgármester – eskütételét követően – javaslatot tesz az alpolgármesterek megválasztására és illetményére. Javaslatot tesz továbbá a Jogi - Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság képviselő tagjainak, elnökének és alelnökének megválasztására.

(3) A képviselő-testület – a nyári ülésszünet kivételével – minden hónap utolsó előtti csütörtökén tartja rendes ülését.

(4) A képviselő-testület évente egy alkalommal nyári ülésszünetet tart, melyről a lakosságot hivatalos lapja útján értesíti.

(5) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjaiból megválasztott alpolgármester, mindkét személy együttes akadályoztatása esetén a Jogi - Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze, legalább az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirendek tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval.

32. § (1)[22] Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a rendkívüli testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(2) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselőket;

b) a választókerület országgyűlési képviselőjét, és a városban lakó országgyűlési képviselő(ke)t,

c) a bizottságok nem képviselő tagjait;

d) a jegyzőt;

e) a polgármesteri hivatal vezető tisztségviselőit;

f) a lakossági szervezetek képviselőit;

g) az önkormányzati költségvetési szervek vezetőit;

e)[23] a közös önkormányzati hivatal vezető munkakörű közszolgálati tisztviselőit

(3) A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(4) Tanácskozási joggal kell meghívni:

a) a választókerület országgyűlési képviselőjét, és a városban lakó országgyűlési képviselő(ke)t,

b) a jegyzőt,

c)[24] a közös önkormányzati hivatal vezető munkakörű közszolgálati tisztviselőit

d) azokat a személyeket, akiknek a jelenléte az előterjesztés tárgyalásánál az előterjesztő, a polgármester,

agy az illetékes bizottság megítélése szerint szükséges,

e) továbbá mindazokat a személyeket, akiknek meghívását egyéb jogszabályok teszik kötelezővé.

f)[25] A Képviselő-testület az Mötv. 53. § (3) bekezdésében foglalt együttműködést valamennyi érintett önszerveződő közösség számára úgy biztosítja, hogy nyilvános ülésének meghívóját és előterjesztéseit, valamint állandó bizottságai nyilvános ülésének meghívóját és előterjesztéseit a város honlapján közzéteszi, és a tevékenységi körben érintett önszerveződő közösség képviselője számára az ülésen tanácskozási jogot biztosít.

h) az önkormányzat által alapított gazdasági társaságok vezetőit;

i) azokat a személyeket, akiknek a jelenléte az előterjesztés tárgyalásánál az előterjesztő, a polgármester vagy az illetékes bizottság megítélése szerint szükséges.

33. § (1) A 32. § (2) bekezdésének a) - d) pontjaiban feltüntetett meghívottak részére megküldött meghívónak mellékletként tartalmaznia kell az előterjesztéseket. A meghívót és az előterjesztéseket az ülés előtt legalább 5 nappal korábban kell kézbesíteni. Az egyéb meghívott részére csak annak a napirendnek az előterjesztését kell megküldeni, amelyre tekintettel a meghívót kapta, vagy amelynél közvetlenül érintett.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – halasztást nem tűrő esetben – az ülés előtt közvetlenül is kiküldhető a meghívó (rendkívüli testületi ülés). Erre bármilyen célszerű értesítési mód (pl. telefon, e-mail; hivatalsegéd, stb.) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.

(3)[26] A Képviselő-testületi ülések időpontjáról és a várható napirendi pontokról a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal a hirdetőtáblán elhelyezett hirdetmény útján, és az önkormányzat hivatalos honlapján kell tájékoztatni azzal, hogy a nyilvános ülés anyagai letölthetőek a honlapról, valamint megtekinthetőek a Közös Önkormányzati Hivatal jegyzői titkárságán.

15. A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok

34. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, melynek helyszíne a Városháza (2700 Cegléd, Kossuth tér 1.) I. emeleti Díszterme. A képviselő-testület kihelyezett ülést is tarthat.

 (2) A képviselő-testület

a)[27] zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt rendelkezések alapján,

b)[28] zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezések alapján.

(3) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.

(4) Határozatképtelen testületi ülést változatlan napirendi pontokkal 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

                                                

35. § (1) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyet foglalhatja el, véleménynyilvánításával azonban a testület munkáját nem zavarhatja.

(2) Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, és azt felszólítás után is folytatja, az ülést vezető elnök a rend­zavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

(3) A hallgatóság részéről a hozzászólási szándékot az ülés megnyitása előtt az ülést vezető elnöknél szóban vagy írásban lehet kezdeményezni az érintett napirend kapcsán. A hozzászólás időtartama legfeljebb 1 perc, amennyiben az ülést vezető elnök szót ad.

36. § (1) A Képviselő-testület ülését – elnökként – a polgármester vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az ülés vezetése a 31. § (5) bekezdésében meghatározott sorrend szerint történik.

(2) Az ülést vezető elnök feladatai és jogosítványai:

a) megnyitja és berekeszti az ülést,

b) megállapítja és az ülés folyamán figyelemmel kíséri a határozatképességet,

c) napirend előtt tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről, beszámol az előző testületi ülés bejelentései nyomán tett intézkedésekről, melyről a képviselő-testület nem alakszerű határozattal dönt,

d) írásbeli tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról;

e) előterjeszti, szavazásra bocsátja a napirendi javaslatot,

f) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

g) kiegészítést kérhet, ennek lehetőségét megadhatja az előterjesztőnek,

h) hozzászóláskor megadja, vagy megvonja a szót, a képviselő-testület ezt vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel felülbírálhatja,

i) hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását,

j) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy ha ismétli az általa korábban már elmondottakat. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben nem szólalhat fel,

k) ügyel a módosító indítványok és határozati javaslatok szövegszerű megfogalmaztatására, szavazásra bocsátásuk előtt felolvastatja azokat;

l) napirendi pontonként szavazásra bocsátja – előterjesztésük időrendjében – először a módosító indítványokat, majd az eredeti, valamint a módosításokkal elfogadott határozati javaslatot;

m) kihirdeti a határozatokat,

n) biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását,

o) tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja.

37. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a képviselő-testületi ülést vezető elnök gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, vagy a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;

c)[29] ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a Képviselő-testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját az önkormányzati képviselők és a bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendeletben a kötelességszegés esetére megállapított mértékben csökkentse, amelyről a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

 (3) A képviselő-testületi ülést vezető elnök rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

16. A napirend, hozzászólás

38. § (1) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között vita nélkül tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, valamint az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

(2) Az ülés napirendjét az ülést vezető elnök ismerteti a meghívó tartalmára, sürgősségi indítványra, visszavont előterjesztésre, valamint sorrend változásra tett indítványra való tekintettel. A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely testületi tag tehet javaslatot. A polgármester felszólíthatja a javaslattevőt az indoklásra. Amennyiben az indítványozó és a halasztást előterjesztő személy eltér, úgy az előterjesztőnek is lehetőséget kell adni véleménye rövid kifejtésére. Az indítvány elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

39. § (1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) A tárgyalt napirendi ponttal kapcsolatban felmerült ügyrendi kérdésre a választ a hozzászólások, vita megkezdése előtt kell megadni.

40. § (1) A hozzászólásokra – a tárgyalt előterjesztést véleményező szakbizottságok elnöki hozzászólásait követően – a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A hozzászólás időtartama legfeljebb 5 perc, a bizottsági elnöki minőségben hozzászólók azonban ezt az időtartamot legfeljebb 5 perccel túlléphetik. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 3 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a képviselőtől.

(2) A vita lezárását, a hozzászólások további korlátozását bármely képviselő és a polgármester javasolhatja. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) Személyes megjegyzésként - 2 perces időtartamra - bármely képviselő szót kaphat a vita lezárása után a hozzászólásával kapcsolatban felmerült esetleges félreértések eloszlatása érdekében.

(4) A jegyzőnek soron kívül szót kell adni, amennyiben törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

(5) Az ülés soron kívüli berekesztéséhez a képviselők egyszerű többségi szavazata szükséges.

(6) Az előterjesztő a javaslatot, továbbá a települési képviselő a módosító határozatát a vita bezárásáig meg­változtathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(7) A napirendi pont tárgyalása során bármely képviselő tárgyalási szünet elrendelését kérheti a polgár­mestertől. A szünet időtartamát napirendenként legfeljebb 10 percben állapíthatja meg. Amennyiben a polgármester a kérést nem teljesíti, e döntését a Képviselő-testület egyszerű többséggel felülbírálhatja.

17. Előterjesztés

41. § (1) A Képviselő-testület elé a következő megjelöléssel kerülhetnek előterjesztések:

a) önkormányzati rendelet-tervezet,

b) beszámoló, jelentés vagy javaslat,

c) sürgősségi és egyéb ügyrendi indítvány,

d) tájékoztató,

e) interpelláció,

f) kérdés,

g) egyéb közlemények, információk, bejelentések.

(2) A Képviselő-testület elé előterjesztést terjeszthet

a) polgármester, alpolgármesterek,

b) jegyző,

c[30]) a közös önkormányzati hivatal vezető munkakörű közszolgálati tisztviselői

d)[31]

e) bizottság,

f) települési képviselő.

(3) Döntést igénylő előterjesztést kizárólag írásban lehet benyújtani.

(4) A (2) bekezdésben jelzett előterjesztők olyan ügyben, amelyben a képviselő-testület már döntött, lényeges új tény és körülmény felmerülése nélkül további előterjesztést, megismételt kérelem esetén sem terjeszthetnek a képviselő-testület elé.

18. A sürgősségi indítvány

42. § (1) Egyes napirendek fontosságára tekintettel a (2) bekezdésének b) pontjában felsoroltak bármelyike sürgősségi indítványt terjeszthet elő, hogy a témát napirendi javaslattól eltérő sorrendben, vagy annak ellenére tárgyalja a Képviselő-testület, hogy az előzetesen kiküldött napirendben nem szerepel. A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, vagy elvetéséről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel soron kívül dönt.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

a) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülés kezdetéig írásban nyújtható be a polgármesternél.

b) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:

ba) a polgármester,

bb) az alpolgármesterek,

bc) a témakör szerint illetékes bizottság(ok) elnöke(i),

bd) a képviselő-testület tagja,

be) a jegyző.

(3) A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.

(4) Amennyiben a testület nem ismeri el a sürgősséget, az ügyet egyszerű napirendként tárgyalja, vagy nem tűzi napirendre.

19. A Képviselő-testület döntései, a döntéshozatal módja

43. § (1) A Képviselő-testület:

a) rendeletet alkot,

b) határozatot hoz.

(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű határozat nélkül dönt:

a) a sürgősségi indítványról,

b) a napirend előtti témák elfogadásáról,

c) ügyrendi kérdésekről,

d) a képviselői interpellációra adott válasz elfogadásáról,

e) tájékoztató anyag elfogadásáról.

44. § (1)[32] A Képviselő-testület döntéseit rendszerint nyílt szavazással, általában egyszerű szótöbbséggel hozza, melyhez a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A képviselők „igen”, vagy „nem” szavazattal szavaznak, vagy élhetnek a „tartózkodás” lehetőségével.

(2)[33] Minősített többség – a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata – szükséges az Mötv. 50. §-ában foglalt rendelkezésen túlmenően az alábbi ügyek eldöntéséhez:

a) az önkormányzat gazdasági programjának elfogadásához, módosításához;

b) kötvénykibocsátáshoz, hitelfelvételhez, kölcsönfelvételhez vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállaláshoz, államháztartáson kívüli forrás átvételéhez, átadásához – értékhatártól függetlenül;

c) minden nettó 3 millió forintot meghaladó összegű vagyonügylethez, kötelezettségvállaláshoz;

d) gazdálkodó szervezet alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez;

e) a Képviselő-testület munkatervének elfogadásához, és módosításához;

f) az önkormányzati kitüntetések, címek adományozásához;

g) önkormányzati rendeletben meghatározott ügyekben.

(3)[34] A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

(4) Titkos szavazás esetén a Képviselő-testület tagjai sorából választja meg a szavazatszámláló bizottság elnökét és két tagját.

(5) A titkos szavazás, írásban igazoltan átadott-átvett, borítékba helyezett, önkormányzati bélyegzővel ellátott szavazólapon, a szavazás titkosságának biztosításával és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) a szavazás eredményét, a meghozott döntést.

(6) A titkos szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(7) A nyílt szavazást a Képviselő-testület elektronikus szavazatszámláló rendszer használatával teljesíti.

45. § (1)[35] Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha

a) azt jogszabály írja elő, vagy

b) négy képviselő írásban benyújtott javaslatában indítványozza.

(2)[36] Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.

 (3) Névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak nevét, a jelenlévő tagok pedig nevük felolvasásakor igennel, nemmel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól.

(4) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A jegyző által hitelesített szavazási eredményt tartalmazó szavazatösszesítő számítógépes rendszer által készített névsort az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

 

20. A rendeletalkotás szabályai

46. § Rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő-testület tagja

b) a képviselő-testület bizottságai

c) a polgármester,

d) a jegyző,

e) a szabályozandó tárgykörben érintett érdekképviseleti szervek

f) népi kezdeményezés

47. § (1) A rendelettervezet szakmai előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Az előkészítő munkába be kell vonni a tárgykör szerint illetékes bizottságot, a tárgykör szerint érdekelt önkormányzati és nem önkormányzati szerveket egyaránt.

(3) A lakosság szélesebb körét érintő rendelettervezet szövegét társadalmi egyeztetésre kell bocsátani az önkormányzat honlapján történő közzététellel. A véleményezésre a közzétételt követő naptól számítva legalább 15 napot kell biztosítani.

(4) A lakosság szélesebb körét érintő rendelettervezetről lakossági fórumot vagy közmeghallgatást lehet tartani.

(5) A lakossági fórumról vagy közmeghallgatásról a tárgy szerint illetékes bizottság javaslata alapján a testület dönt.

(6) Az érdemi véleményeket ismertetni kell a rendelettervezet indokolásában.

48. § (1) Az önkormányzati rendelet a képviselő-testületi ülést követően a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján legalább 2 napra történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. A kifüggesztés időtartamába nem számít be a kifüggesztés és a levétel napja. A rendelet kihirdetésének időpontja a hirdetőtábláról való levétel napja. A kifüggesztéssel kihirdetett rendeletet a Ceglédi Hírmondó legközelebbi számában, és az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(2) A rendelet hatályba léptető rendelkezésében fel kell tüntetni kihirdetésének módját.

49. § (1) A hatályos önkormányzati rendeletek a Városi Könyvtárban, és az önkormányzat honlapján mindenki számára hozzáférhetőek.

(2) A rendeletalkotással (értelemszerűen a módosítással, kiegészítéssel) nyilvántartással, kihirdetéssel kapcsolatos adminisztratív feladatok a Polgármesteri Hivatal feladatkörébe tartoznak.

(3) A módosított rendelet egységes szerkezetbe foglalásáról legkésőbb a módosító rendelet hatályba lépését követő 10 munkanapon belül kell gondoskodni – a rendelet előzőleg hatályos, teljes szövegének elektronikus formátumban történő megőrzése mellett.

50. § (1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

(2) Az önkormányzat rendeleteinek érvényesülését a tárgy szerint illetékes bizottság szükség szerint, de ciklusonként legalább egy alkalommal megvizsgálja, a vizsgálat eredményéről beszámol a testületnek, és amennyiben szükségesnek tartja, kezdeményezi a rendelet felülvizsgálatát.

21. Kérdés, interpelláció

51. § (1)[37] Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítő jellegű felvetés, vagy tudakozódás. A kérdésre választ a polgármester, az alpolgármesterek, a bizottság elnöke, a jegyző valamint a jegyző megbízásából a közös önkormányzati hivatal vezető munkakörű közszolgálati tisztviselője adhat. A kérdések feltételére külön napirendi pont keretében kerül sor.

(2) A kérdést maximum 3 perces időkeretben lehet feltenni, a válaszadás időtartama sem lehet több 3 percnél. A kérdésre a képviselő-testület ülésén vagy az azt követő 15 napon belül írásban köteles választ adni a megkérdezett. Az írásos választ a képviselő-testület valamennyi tagjának meg kell küldeni. A válasz elfogadásáról a képviselő minden további kiegészítés nélkül igennel, vagy nemmel nyilatkozik.

52. § (1) Az interpelláció: olyan, önkormányzati ügyben benyújtott írásos felvilágosítás kérés, amely problémát tár fel, és arra kér választ, hogy az miként szűntethető meg, vagy valamilyen mulasztás, helytelen gyakorlat, panasz orvoslását kéri.

(2) Az interpellációkat a Képviselő-testület ülését megelőző harmadik nap 15:00 óráig lehet írásban benyújtani a polgármesternél. A képviselő interpellációját a testület ülésén szóban megismételheti, kiegészítheti.

(3) Az interpellációra a polgármester, az alpolgármesterek vagy a jegyző köteles a Képviselő-testület ülésén választ adni. A válaszadási kötelezettség az interpelláltat csak az előzetesen benyújtott interpelláció tekintetében terheli.

(4) A szóban is elmondott interpelláció és az interpellációra adandó válasz időtartama nem lehet több 3 percnél.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, amennyiben válasza nemleges, a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(6) Amennyiben az interpelláló képviselő nincs jelen az ülésen, a választ a Képviselő-testület soron következő ülésén kell megadni.

(7) Amennyiben a Képviselő-testület nem fogadta el a választ, az interpelláció tárgyában a válaszadásra kötelezett köteles vizsgálatot folytatni és az arról szóló tájékoztatót a képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszteni.

(8) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába lehetőleg be kell vonni az interpelláló képviselőt is.

(9) Az interpelláció tartalmától függően a Képviselő-testület a vizsgálattal az illetékes bizottságot is megbízhatja.

(10) A jegyző az interpellációkról, arra tett intézkedésekről folyamatos nyilvántartást vezet.

22. A jegyzőkönyv

53. §[38] A Képviselő-testület üléséről számítógépes program használatával - hangfelvétel útján jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv-ben előírt követelmények mellett az alábbiakat:

a) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás)a távolmaradt képviselők nevét, távollét okát, vagy azt, hogy nem jelezték,

b) az ülés nyilvános vagy zárt ülési módját,

c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,

d) az ülés megnyitásának időpontját,

e) a döntéshozatal módját,

f) a polgármester esetleges intézkedéseit (az ülésen történt fontosabb eseményeket),

g) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, bejelentéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,

h) az ülés bezárásának az időpontját.

54. § (1)[39] A jegyzőkönyvet 3 példányban, írásban kell elkészíteni, ebből

a) az eredeti példányt évenként be kell kötni,

b) egy példányt az iratkezelési szabályzat szerint ügyiratként kell kezelni,

c) egy példányt az Mötv. alapján a Pest Megyei Kormányhivatalnak kell megküldeni.

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányával együtt kell kezelni mellékletként:

a) a meghívót,

b) az előterjesztéseket,

c) az írásban benyújtott interpellációkat,

d) a jelenléti ívet,

e) a név szerinti szavazásról készült jegyzőkönyvet.

(3) Zárt ülésről készült jegyzőkönyv vezetése megegyezik az általános szabályokkal, de kezeléséről - a korlátozott betekintési jogra tekintettel - a jegyzőnek külön kell gondoskodni. A zárt ülésen hozott határozatok sorszámozása folyamatosan történik.

(4) A nyilvános ülések jegyzőkönyvét - elektronikusan - meg kell küldeni:

a) a városi könyvtárnak, és egyidejűleg el kell helyezni az önkormányzat honlapján ;

b) mindazoknak a képviselőknek, akik ezt kérik, azon előterjesztésekkel együtt, amelyek a testületi ülésig nem álltak rendelkezésre.

55. § (1) A jegyzőkönyvben rögzítendő képviselő-testületi határozatokat külön-külön évenként, az év elejétől kezdődően folyamatos arab számos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, elfogadásának évét, zárójel közt a hónapját és napját, valamint az „Ök. határozat” megjelölést.

(2) A jegyzőkönyvből határozat-kivonatot kell készíteni. A kivonatot a képviselő-testületi ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni:

a) a végrehajtásért felelősöknek,

b) mindazoknak, akiket a határozat érint,

c) minden képviselőnek (elektronikus úton).

(3) A határozatokról időrendi sorrendben nyilvántartást kell vezetni, amelyben a jegyző által megadott szempontok szerinti adatok kerülnek feltüntetésre. A nyilvántartás kezelése a polgármesteri hivatal feladata.

23. A Képviselő-csoport

56. § (1) A Képviselő-testületben képviselettel rendelkező jelölő szervezethez tartozó képviselők – tevékenységük összehangolására – képviselő-csoportot („frakció”) hozhatnak létre.

(2) A képviselő-csoport alakítás joga – a feltételek megléte esetén – a független képviselőket is megilleti.

(3) Képviselő-csoportot legkevesebb 2 képviselő alakíthat.

(4) Egy képviselő csak egy képviselő-csoportnak lehet a tagja.

(5) A képviselő-csoport megalakulását legkésőbb 15 napon belül a polgármesterhez kell írásban bejelenteni, a következő tartalommal:

a) a képviselő-csoport elnevezése,

b) a képviselő-csoport vezetője,

c) a képviselő-csoport vezetőjének helyettese,

d) a képviselő-csoport névsora.

(6) A képviselő-csoport megszűnését legkésőbb a következő képviselő-testület ülésére szóló meghívó kézbesítésének napján kell írásban a polgármesterhez bejelenteni.

VII. Fejezet[40]

A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

           

24. A közös önkormányzati hivatal működése

57. § (1) A képviselő-testület Köröstetétlen Község Önkormányzatával 2012. december 13-án megkötött megállapodás alapján 2013. január 1-jével közös  önkormányzati hivatalt működtet.

(2) A közös önkormányzati hivatal a képviselő-testület szerve, és ellátja Cegléd Város Önkormányzata, valamint Kőröstetétlen Község Önkormányzatának feladatait.

(2) A közös önkormányzati hivatal önálló jogi személy. Az önkormányzat éves költségvetése határozza meg a működéshez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási kötelezettségeket.

(3) A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal. Székhelye: 2700 Cegléd, Kossuth tér 1.

 (4) A közös önkormányzati hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározását a 6. melléklet tartalmazza.

25. A közös önkormányzati hivatal feladatköre

58. § (1) A közös önkormányzati hivatal ellátja a képviselő-testület és a polgármester által meghatározott, valamint a bizottságok működésével kapcsolatos feladatokat.

(2) A települési képviselő a közös önkormányzati hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást és ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának az intézkedését, amelyre a hivatal köteles intézkedni, valamint tizenöt napon belül érdemi választ adni.

(3) A közös önkormányzati hivatal igény szerint köteles az önkormányzat és a hivatal működésével, a város életével kapcsolatban adatokat szolgáltatni, és jelentést készíteni a képviselő-testületnek, valamint a bizottságoknak.

VIII. Fejezet

Az önkormányzat társulásai és együttműködése

26. Az önkormányzat társulásai

59.§ (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.

(2)[41] A Képviselő-testület a különböző társulási megállapodások megkötése során az Mötv. IV. fejezete, valamint a kapcsolódó egyéb jogszabályok rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.

(3) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(4) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:

a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,

b) lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,

c) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása.

IX. Fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, közmeghallgatás, lakossági fórum

27. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

60. § A képviselő-testület a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés részletes eljárási rendjét külön önkormányzati rendeletben állapítja meg.

28. Közmeghallgatás

61. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egyszer közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:

a) a közmeghallgatás alkalmával a lakosság és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, helyi civil szerveződések közérdekű kérdéseket intézhetnek, valamint közérdekű javaslatokat tehetnek;

b) a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a Képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;

c) a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervével egyidejűleg terjeszti elő;

d) a közmeghallgatásra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzati költségvetési szerv székhelyén is sor kerülhet;

e) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a helyben szokásos módon, hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel, lapzárta függvényében a hivatalos lap útján, valamint a hivatalos honlapon tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 15 nappal.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(3) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

29. Lakossági fórumok

62. § (1) A Képviselő-testület a különböző lakossági fórumok szervezéséről a féléves munkaterv elfogadásakor dönt.

(2) A Képviselő-testület minősített többséggel elrendelheti a munkatervtől eltérő lakossági fórum tartását is.

(3) A lakossági fórum meghirdetésére a közmeghallgatás szabályai vonatkoznak.

X. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása

30.[42] A gazdasági program

63. § (1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért az Önkormányzat felelős.

(2) A gazdasági program elkészítésére, tartalmára, elfogadására és felülvizsgálatára az Mötv. 116. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók.

31. Az önkormányzat vagyona

64. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

(2) A polgármester az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben jelen szabályzatban valamint a költségvetésben foglaltak alapján köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodást.

(3) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról évente egy alkalommal köteles tájékoztatni a lakosságot.

(4) Az önkormányzati törzsvagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes tárgyairól az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló hatályos rendelet feltételi szerint lehet rendelkezni.

32. Az önkormányzat költségvetése

65. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:

a) Az első forduló (koncepció) főbb elemei a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele, az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés, ezen belül:

aa) a bevételi források,

ab) azok bővítésének lehetőségei,

ac) a kiadási szükségletek, azok gazdaságos (törvényes keretek között mozgó) célszerű megoldásainak meghatározása,

ad) az igények és a célkitűzések egyeztetése,

ae) a szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása,

af) a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.

b) A második forduló főbb elemei a képviselő-testület a koncepció és az esetleges lakossági fórum után megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét, amely több változatban is készülhet. A költségvetési rendelet tartalmi követelményeit külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

66. § A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést valamennyi bizottság megtárgyalja.

67. § A zárszámadási rendelet elkészítésére és előterjesztésére a 66. §-ban rögzített szabályok az irányadók.

33. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

68. § (1)[43] Az önkormányzat gazdálkodási feladatainak adminisztrációját a közös önkormányzati hivatal látja el. E körben különösen:

a) a Pénzügyminisztérium által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési koncepciót, és az elemi költségvetést, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére,

b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,

c) igénylést nyújt be a Magyar Államkincstár felé, a normatív állami támogatásokra, valamint a pályázatokból elnyerhető támogatásokra,

d) felügyeli az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek (a továbbiakban: intézmény) tekintetében a bérgazdálkodási jogkört, ennek keretében gondoskodik azok pénzellátásáról,

e) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, az önkormányzat törzsvagyonát elkülönített nyilvántartásban vezeti,

f) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolójához,

g) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat költségvetési szervei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, teljesítéséről a kiskincstári rendszer alkalmazásával.

(2) Az önkormányzat által fenntartott intézmények önállóan, vagy részben önállóan gazdálkodnak, a költségvetéssel biztosított pénzeszközeiket a finanszírozási és az előirányzat felhasználási tervnek megfelelően – a költségvetési rendeletben foglaltak szerint - használhatja fel. Az intézmény vezetője egyszemélyben felelős az intézmény gazdálkodásának szabályszerűségéért, a jegyző gazdálkodásra vonatkozó utasításainak végrehajtásáért, az általa – a jogszabályok és a képviselő-testület felhatalmazása alapján – kiadott szabályzatokban foglaltak betartásáért, az intézmény számára előírt bevételi terv teljesítéséért.

(3)[44] A közös önkormányzati hivatal, valamint az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetői kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból – a házipénztárra vonatkozó szabályok szerint – teljesítik.

69. § (1) Az önkormányzatnál külső ellenőrzést végezhetnek

a) az Európai Unió különböző szervezetei, az Európai Unió által nyújtott támogatások tekintetében,

b) a Pest Megyei Kormányhivatal,

c) az Állami Számvevőszék,

d) a Magyar Államkincstár,

e) az uniós támogatások kezelését irányító hatóságok és a kifizető hatóságok.

(2) Az önkormányzat saját intézményei ellenőrzéséről a képviselő-testület

a) jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr tevékenysége,

b) a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) kiépítése,

c) könyvvizsgálat, valamint

d) a Jogi – Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság ellenőrzési tevékenysége útján gondoskodik.

70. § (1) A Gazdasági Bizottság és a Jogi – Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság - egyebek között - az önkormányzatnál és intézményeinél:

a) Véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit,

b) Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, vagyoncsökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,

c) Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.

(2) A Gazdasági Bizottság és a Jogi – Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a képviselő- testülettel. Ha a Képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

34. Felterjesztési jog

71. §[45]

XI. fejezet

Záró rendelkezések

35. Mellékletek, függelékek

72. § (1)[46] A KT SZMSZ mellékletei:

1. melléklet: Önként vállalt feladatok

2. melléklet: A Képviselő-testület feladat és hatásköre

3. melléklet: A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök

3/a. melléklet: A Képviselő-testület által a jegyzőre átruházott feladat- és hatáskörök

4. melléklet: A bizottságok elnevezése, rövidített elnevezése, létszáma, átruházott feladat- és hatáskörei

5. melléklet: A Képviselő-testület által a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulásra átruházott feladatok

6. melléklet: A Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódása, munkarendje, valamint ügyfélfogadási rendje

 (2) A KT. SZMSZ függelékei:

1. függelék: A képviselő-testület tagjainak névsora, jogállása

2. függelék: A Képviselő-testület állandó bizottságainak tagjai

3. függelék: Az önkormányzat által fenntartott intézmények, többségi, vagy kizárólagos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezetek jegyzéke

4. függelék: A Képviselő-testület döntéshozatalának módja – elektronikus szavazatszámláló rendszer működése

5. függelék: Testvértelepülések névsora és az együttműködési megállapodások

6. függelék: Hatályos rendeletek jegyzéke

36. Hatálybalépés

73. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2011. május 1-jén lép hatályba.

         (2) A 6. melléklet 6.9.2. pontja 2011. június 1-jén lép hatályba.

(3) A rendelet Cegléd Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának hirdetőtábláján 2 napra történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre.

74. § Hatályát veszti

1. a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 35/2007. (XII. 20.) Ök. rendelet,

2. az Önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 9/2001. (III. 29.) rendelet módosításáról szóló 2/2008. (II. 4.) KT. rendelet 2. §-ának (3) bekezdése,

3. a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 35/2007. (XII. 20.) Ök. rendelet módosításáról szóló 18/2008. (V. 26.) KT. rendelet és

4. a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 35/2007. (XII. 20.) Ök. rendelet módosításáról szóló 22/2009. (V. 28.) KT. rendelet.

Dr. Diósgyőri Gitta sk.                                                                                            Földi László sk.

jegyző                                                                                                              polgármester

Az egységes szerkezetbe foglalás időpontja:

                                                                                                      2013. november 7.

Dr. Diósgyőri Gitta

jegyző