1. § Dunakeszi város közigazgatási területéhez tartozó termőföldek őrzése, a termőföldeken lévő, illetve ahhoz tartozó termények és termékek, felszerelések, eszközök, haszonállatok, továbbá mezőgazdasági építmények, egyéb művelési ágú ingatlanok földmérési jelek védelme, az illegális hulladéklerakó helyek kialakításának megakadályozása, a külterület közrendjének közbiztonságának erősítése.

2. § (1)¹ A rendelet területi hatálya Dunakeszi város közigazgatási területéhez tartozó termőföldre és egyéb művelési ágú ingatlanra, a (3) bekezdésben foglaltak kivételével terjed ki.

(1a) A rendelet területi hatálya kiterjed továbbá Dunakeszi város közigazgatási területéhez tartozó olyan vegyes művelési ágú ingatlanokra, melyek részben termőföld és egyéb művelési ág, részben erdő vagy halastó művelési ág besorolás alá esnek.

(2)² A rendelet személyi hatálya kiterjed a mezei őrszolgálat feladatait ellátó mezőőrre, a mezőőr feladatainak ellátását irányító polgármesterre, valamint az (1) bekezdés szerinti termőföld tulajdonosára, illetve a termőföldet használó természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiség nélküli egyéb szervezetre.

(3)³ Nem terjed ki a rendelet területi hatálya a védett természeti területre és értékre.

3. § (1) A képviselőtestület az 2. §. (1) bekezdésében meghatározott területek őrzéséről mezei őrszolgálat létesítésével gondoskodik.

(2) A mezei őrszolgálat ellátásához az őrszolgálat létszámát 1 (egy) főben állapítja meg.

(3) A mezei őrszolgálat a szükséges személyi, tárgyi feltételek megléte és a Pest Megyei Kormányhivatal általi nyilvántartásba vételét követően kezdheti meg működését.

4. § (1) A mezei őrszolgálatot a mezőőr látja el.

(2) A mezőőr felett a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. Feladatát a részére kiadott szolgálati utasításai szerint végzi.

(3) Mezőőr csak vizsgázott, a megyei földművelésügyi hivatal által nyilvántartásba vett személy lehet.

(4) A mezőőr szakmai felügyeletét a Pest megyei Kormányhivatal és a Dunakeszi Rendőrkapitányság látja el.

(5) A mezőőr szolgálati feladatait működési területén köteles ellátni. A mezőőr működési területe kiterjed Dunakeszi közigazgatási határán belül a város teljes külterületére. Szolgálati útvonalát a munkáltató vezénylésben határozza meg.

(6) A mezőőr feladatát változó munkarendben, a munkáltató vezénylése alapján látja el.

(7) A mezőőr foglalkoztatása a Munka törvénykönyvében foglaltak szerint történik.

5. § (1) A mezőőr feladata, hogy a mezőgazdasági termőföld, mezőgazdasági termények és termékek, gépek, felszerelések és eszközök, mezőgazdasági, valamint geodéziai építmények őrzését biztosítsa, valamint akadályozza meg a hulladék-, építési törmelék illegális lerakását.

(2) A mezőőr a működési területén jogosult és köteles a Tv. 23. § (1) és (1a) bekezdésében foglaltakat végrehajtani.

(3) A mezőőr a szolgálati feladatai teljesítése során köteles együttműködni a rendőrséggel és polgárőrséggel; katasztrófavédelemmel; a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltósággal; az önkormányzati szervekkel; a polgármesteri hivatallal; a kormányhivatallal; a járási hivatallal; a NAV vámszerveivel; az erdészeti-, vadászati-, és halászati hatósággal; a természetvédelmi őrszolgálattal és a fegyveres biztonsági őrséggel; valamint egyesületekkel.

(4) A mezőőri szolgálat ellátása során a mezőőrnek az illetékes hatóságok, személyek felé jelentenie kell:

(5) A mezőőr tevékenységéről naplót és nyilvántartást vezet, végzett munkájáról havonta írásban beszámol a polgármesternek.

(6) A mezőőr a jelen rendelethez kapcsolódó kedvezményekre való jogosultság feltételeinek fennállást folyamatosan ellenőrzi.

6. § (1) Az önkormányzat a mezei őrszolgálat megalakítási, fenntartási és működési költségeit a földhasználó, ha ez ismeretlen, a tulajdonos által fizetett mezőőri járulékból és a központi költségvetésben e célra biztosított hozzájárulásból fedezi.

(1a) A földhasználó vagy tulajdonos mezőőri járulék fizetési kötelezettségének keletkezéséről, megszűnéséről, változásáról a jelen rendelet 1. számú mellékletét képező nyomtatvány hatósághoz történő benyújtásával köteles eleget tenni a mezőőri járulék fizetési kötelezettség keletkezésétől, megszűnésétől, avagy változásától számított 60 napon belül.

(1b) A földhasználó vagy tulajdonos mindaddig nem köteles új bejelentést tenni, míg az ingatlan adataiban, a földhasználó vagy tulajdonos személyében, a jogszabályokban avagy bármely, a mezőőri járulék fizetési kötelezettséget érintő körülményben változás nem következik be. A járulékfizetési kötelezettséget érintő változást a változás bekövetkeztét követő év első napjától kell figyelembe venni.

(1c) A földhasználó vagy tulajdonos mezőőri járulék fizetési kötelezettségét azon év végéig, mely évben a (3) bekezdésben meghatározott változások bekövetkeztek, a részére korábban határozatban megállapítottak szerint köteles teljesítenie.

(2)⁴ Járulékköteles valamennyi, a 2. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott minden, 5.000 m ² alapterületet meghaladó ingatlan, annak hasznosításától függetlenül. A járulékfizetési kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha a 5.000 m ² alapterületet meghaladó ingatlannak több földhasználója vagy tulajdonosa van, és ezen személyek használatában vagy tulajdonában álló ingatlanrész alapterülete nem haladja meg a 5.000 m²-t. A járulékfizetési kötelezettség fennáll továbbá abban az esetben is, ha egy ingatlantulajdonosnak több olyan ingatlantulajdona van, amelyből egy sem haladja meg a 5.000m² alapterületet, de a tulajdonában álló ingatlanok összalapterülete a 5.000 m²-t meghaladja. A járulékfizetési kötelezettséget nem érinti azon tény, ha az ingatlan olyan vegyes művelési ágú, mely részben termőföld és egyéb művelési ág, részben erdő vagy halastó művelési ág besorolás alá esik, de ebben az esetben a járulékfizetés alapja a termőföld és egyéb művelési ág besorolás alá eső terület m2-ben számított alapterülete.

(2a) A mezőőri járulék alapja az ingatlan m2-ben számított alapterülete.

(3) A mezőőri járulék mértéke:

(4) A (3) bekezdésben meghatározott mezőőri járulék összegéből kedvezmény jár az alábbi esetekben:

(4a)⁹ Mentes a mezőőri járulék megfizetése alól

(5) A (4) bekezdésben foglalt kedvezmény a földhasználó vagy tulajdonos kérelme alapján jár. A kérelemhez csatolni kell az abban foglaltak igazolására szolgáló okiratok másolatát. A kérelemben foglaltakat az erre feljogosított személy jogosult ellenőrizni.

(6) A (4) bekezdésben meghatározottak szerinti kedvezmény nem jár abban az esetben, ha a földhasználó vagy tulajdonos a kérelem benyújtásától számított 3 éven belül (6) bekezdés szerinti valótlan tartalmú kérelmet nyújtott be.

(7) Mezőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet, vegyes gazdálkodási tevékenység.

(8) Amennyiben a kedvezményre való jogosultság feltételei megszűntek, a kedvezmény a jogosultsági feltétel megszűnését követő év január 01. napjától visszavonásra kerül.

7. § (1) A mezőőri járulék megfizetésére a földhasználó, ha ez ismeretlen, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos köteles. Több földhasználó vagy tulajdonos esetében a földhasználók, tulajdonosok a használatukban álló illetve tulajdonukban lévő ingatlanterület alapterülete után kötelezettek járulékfizetésre.

(2) Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották – annak tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte – a szerző felet kell a tulajdonosnak tekinteni.

(3) A járulékfizetés alól mentes a Magyar Állam és a helyi önkormányzat.

8. § (1) A járulékfizetési kötelezettség a 2. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott ingatlan használatának illetve tulajdonjogának keletkezését követő év első napján keletkezik.

(2) A járulékfizetési kötelezettség annak az évnek az utolsó napján szűnik meg, amikor a földhasználat vagy tulajdonjog megszűnik.

9. § (1) A mezőőri járulék megfizetésének kötelezettségét Dunakeszi Város jegyzője állapítja meg.

(2) A mezőőri járulékot a kötelezett két egyenlő részletben, minden év március 15-ig és szeptember 15-ig fizetheti be kamatmentesen az önkormányzat számlájára.

(3) A megállapított mezőőri járulék összege a járulékfizetésre kötelezett kérelmére indokolt esetben mérsékelhető, vagy elengedhető. Indokolt esetnek tekinthető, ha a területet ár-belvíz sújtotta, vagy más típusú elemi kár következtében a termés részben vagy egészben megsemmisült, illetve ha a mezőőri járulék megfizetése a járulékfizetésre kötelezett természetes személy és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. A megállapított mezőőri járulék megfizetésére a járulékfizetésre kötelezett kérelmére részletfizetés engedélyezhető abban az esetben, ha a fizetési nehézség

(4) A mezőőri járulék adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.

(5) A mezőőri járulékból az önkormányzat költségvetésébe befolyt összeg kizárólag a mezei őrszolgálattal kapcsolatos feladatok ellátására használható fel.

(6)¹⁰ A nem határidőben megfizetett mezőőri járulék után késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden késedelemmel érintett naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.

9/A. § A mezőőri járulék megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a mezőőri járulékról bejelentést kellett volna tenni.

10. § E rendelet 2011. július 1. napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.