Tekenye község képviselő testületének 2/2011 (II.16..) önkormányzati rendelete

Tekenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2011. (II.16.) rendelete a helyi építési szabályzatról.

Hatályos: 2011. 03. 01- 2016. 12. 30

Tekenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének

2/2011. (II.16.) rendelete

a helyi építési szabályzatról.


Tekenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 13. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében Tekenye Község helyi építési szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:


ÁLATÁNOS ELŐÍRÁSOK


  1. §.


  1. A jelen szabályzat hatálya Tekenye Község teljes igazgatási területére terjed ki.
  2. Az (1) bekezdésben lehatárolt területen (továbbiakban: a terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, az építésre szolgáló földterületen építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni – az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett – csak a szabályozási tervekben és jelen szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.
  3. A Vámosi & Tsa Építész Iroda Bt. által 017303 munkaszám alatt készített R-05, R-11, R-14/1-3 sz. tervek jelen rendelet mellékletét képezik.


  1. §


  1. A szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:


  • Belterületi határ, beépítésre szánt terület határa
  • A szabályozási vonal
  • A területegységeket elválasztó vonal
  • A területi jellemzők (szintterület-sűrűség, legkisebb zöldfelület (%), közművesítettség mértéke, zajvédelmi- és levegőtisztaságvédelmi besorolás)
  • Az övezeti határ és – jellemzők
  • Építési hely meghatározására vonatkozó elemek:
    • kijelölt oldalhatár, melyhez oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely csatlakozik
    • építési vonal
    • építési hely határvonalai (elő-, oldal- és hátsókert értéke)
  • a védőtávolságokat
  • felszíni vízrendezés és erózió elleni védelem
  1. Irányadónak kell tekinteni:
    • Az irányadó telekhatárt
    • A telekhatárra vonatkozó megszüntető jelet
    • Az övezeti határ telekalakítási terv alapján kismértékben (max±15 m) módosítható
  2.  A kötelező erejű elemek módosítása a szabályozási terv módosítása útján lehetséges. A módosításra vonatkozóan az Étv. (1997. évi LXXVIII. törvény) és az OTÉK (253/1997. /XII.20./Kormányrendelet) előírásai szerint kell eljárni.
  3.  A bruttó szintterület számítása a szabályozási terv alkalmazásakor: az épületek terepszint felett kialakított szintjei hasznos alapterületének összege, melyből levonható lakásonként ill. vendégszoba-egységenként terepszint felett kialakított 1-1 db gépjárműtároló területe. A tetőtéri helyiségeknél az 1,90 m meghaladó belmagasságú területet kell számításba venni. A lépcsőkarok és közbenső pihenők alapterületét csak egyszer (a legalsó szinten) kell figyelembe venni.



TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS


  1. §



A terv területének besorolása építési szempontból


a) beépítésre szánt területek:

  • lakóterület

ezen belül     kisvárosias lakóterület

                        kertvárosias lakóterület

                        falusias lakóterület


  • vegyes

ezen belül     településközpont vegyes terület

                        központi vegyes terület


  • gazdasági

ezen belül     kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület


  • üdülőterület

ezen belül     hétvégiházas üdülőterület

                        üdülőházas üdülőterület


  • különleges terület

ezen belül     sport célú-,

                        temető célú-,

                        üdülőfalu célú-,

                        horgászati célú-,

                        strand célú különleges terület


            b) beépítésre nem szánt területek

  • közlekedési és nem közműelhelyezési terület
  • zöldterület (közpark)

  • mezőgazdasági terület

ezen belül     kertes-

                        általános mezőgazdasági terület


  • erdő terület

ezen belül     gazdasági-,

                        védelmi (védő és védett)-,


  • egyéb

ezen belül     vízgazdálkodási terület



LAKÓTERÜLET


4. §



  1. Az Lf jelű falusias lakóterület legfeljebb 5,5 m építménymagasságú lakóépületek, legfeljebb 9,0 m építménymagasságú mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lakófunkciót nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
  2. A falusias lakóterületen elhelyezhető:
  • Lakóépület
  • Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, amennyiben az övezeti előírások megengedik
  • Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
  • Szálláshely szolgáltató épület
  • Kézműipari építmény
  • Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
  • Sportépítmény
  • Mellék funkciójú épület csak akkor helyezhető el, ha az övezeti előírások lehetővé teszik.
  1. A legnagyobb megengedett szintterület sűrűség (bruttó szintterület: telek területe): 0,5.
  2. A legkisebb zöldfelület 40%. (A telek területének legalább 40 %-a zöldfelületként alakítandó ki és tartandó fenn.)
  3. A területet teljes közművesítéssel kell ellátni 10. § szerint.
  4. A légszennyezettségi zónára ill. a zajvédelemre vonatkozó előírásokat a 15. § tartalmazza.
  5. Az Lf                    O                     30

                1                       3,0-5,5           1000 jelű övezetben oldalhatáron álló, legalább 3,0 m, legfeljebb 5,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, legfeljebb 30%-os beépítettséggel, a kialakítható legkisebb telek területe 1000 m2 (minimális szélesség 16 m /közbenső telek, kijelölt oldalhatárral rendelkező saroktelek/ ill. 20 m /kijelölt oldalhatárral nem rendelkező saroktelek/, minimális mélység 30m).

Beépíthetőnek kell tekinteni kialakult állapotban azt a meglévő telket, melynek területe min: 600 m2 (minimális szélesség 14 m, minimális mélység 25m).


Az építési hely közterület felöli határvonalát (az előkert mértékét) a szabályozási terv tünteti fel. Az oldalkert minimum 6,0 m, a hátsókert minimum 6,0.

Az építési helyen belül különálló mellékfunkciójú épület is elhelyezhető az állattartási rendelettel összhangban.

  1. Az Lf                    O                     30

               2 3,0-5,5           800 jelű övezetben oldalhatáron álló, legalább 3,0 m, legfeljebb 5,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, legfeljebb 30%-os beépítettséggel, a kialakítható legkisebb telek területe 800 m2 (minimális szélesség 16 m /közbenső telek, kijelölt oldalhatárral rendelkező saroktelek/ ill. 20 m /kijelölt oldalhatárral nem rendelkező saroktelek/, minimális mélység 30 m).

Az építési helyen belül különálló mellékfunkciójú épület is elhelyezhető az állattartási rendelettel összhangban.

  1. Az OTÉK szerinti parkolási igényt teljes egészében az adott építmények saját építési telkén belül kell biztosítani. A közfogalom számára megnyitott parkolók a közlekedési szakhatóság engedélye alapján létesíthetők.



KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLETEK


5. §



  1. Az általános (egyéb) közlekedési területen – a műszaki létesítményeken túl – egyéb közlekedési és az utazóközönséget kiszolgáló építmények (pl. váróhelyiség, esőbeálló), külön önkormányzati rendeleti szabályozás szerinti reklámok is elhelyezhetők.
  2. Az országos mellékutak védőtávolsága 50-50 m.
  3. Az országos mellékutak szabályozási szélessége 16,0; 22,0 és 30,0 m.
  4. A helyi gyűjtőutak szabályozási szélessége 16,0 és 22,0 m.
  5. A kiszolgáló utak szabályozási szélessége 10,0 – 16,0 m közötti. A vegyesforgalmú utak szabályozási szélessége 8,0 – 10,0 m.
  6. Az utak szabályozási szélessége biztosítja a közművek elhelyezése után az újrafásítás területét is.
  7. A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthető, illetve növényzet telepíthető.
  8. Az önálló gyalog utak szabályozási szélessége 4,0 – 6,0 m.
  9. Az utak besorolását az R-15 terv és a csatolt táblázat tartalmazza.



KÖZMŰVEK


6. §



  1. A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásai, valamint a megfelelő ágazati előírásokat és az MSz 7487 szabványt kell figyelembe venni.
  2. A tervezési területen a közművek hálózati elemeit hagyományos közműfektetéssel kell megvalósítani.




Tekenye Község településrendezési tervének közlekedési hierarchiája


Sorszám

út jele (száma, neve vagy hrsz.-a)

Útkategória

Szabályozási szélesség, (védőtávolság)

Úthálózati szerep

Tulajdonos

OM5

GY9

GY10

GY11

GY12

73202 Zalaszentgrót – Tekenye összekötő út

          Gyár u.

          Kossuth tér – Hunyadi u.

          Gesztenyés u.

          Bádony u.

K.V.A.

B.V.c.A.

B.V.c.A.

B.V.c.A.

B.V.c.A.

50 – 50 m

22 m

22 m

16 m

20 m

Országos mellékút

Állami

K11

Tekenye Tölgyvári u.

B.VI.d.B.

22 (16,12)

Kiszolgáló út

Önkormányzati

K12

Móri u., Petőfi tér, Tekenye tér

B.VI.d.B.

16 m

Kiszolgáló út

Önkormányzati

K13

Nagyrét u.

B.VI.d.B.

14 m

Kiszolgáló út

Önkormányzati

K14

Kender köz

B.VI.d.B.

12 m

Kiszolgáló út

Önkormányzati
















  1. A közművezetékek telepítésénél a gazdaságos területfelhasználásra figyelmet kell fordítani. A közművek elrendezését a távlati összes közmű figyelembe vételével kell meghatározni. A távlatban építésre kerülő közmű számára biztosítani kell a legkedvezőbb nyomvonalfektetési helyet, melyet nem szabad elépíteni. A közművek területtakarékos elrendezésénél az utcák fásítását is figyelembe kell venni.
  2. Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, légszennyezés) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
  3. Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
  4. A meglévő és tervezett közművek (hálózatok és műtárgyak):
    • vízellátás
    • szennyvízelvezetés
    • vezetékes gázellátás
    • csapadékvíz-elvezetés
    • villamos-energiaellátás
    • távközlés

számára a helyigényt elsősorban közterületen kell biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha az ágazati előírások azt megengedik – szolgalmi jog bejegyzésével kell a hálózat létesítményei számára a területet biztosítani.

  1. Ahol a terv teljes közművesítést ír elő, ott vezetékes vízellátást, szilárd burkolatú utat, nyílt árkos, vagy zárt csatornás csapdékvíz-elvezetést, közvilágítást, zárt szennyvízcsatornát és vezetékes energiaellátás kell létesíteni. Az építési engedély feltétele a közmű beruházók, üzemeltetők ill. szolgáltatók nyilatkozata arról, hogy a közművek a használatbavétel időpontjára, de legkésőbb az engedély kiadásától számított 1 éven belül üzemelnek. A közművek megléte a használatbavétel feltétele.
  2. A kommunális szennyvízcsatornába csak a vonatkozó előírásokat (jelenleg 203/2001. (X.26.) Kormány rendelet) kielégítő szennyvizek köthetők be. Amennyiben a keletkező szennyvíz a vonatkozó előírások határértékeit túllépi, úgy a csatornába vezetése előtt az előtisztításról gondoskodni kell.
  3. A gáz létesítmények biztonsági övezetét az MSz 7048 sz. szabvány, illetve a 6/1982. (V.6.) IpM rendelet szerint kell biztosítani. A gáz szállító vezetékek védőtávolsága 9,0 – 9,0 ill. 28,0 – 28,0 m.
  4. A villamos közművek védőtávolságát a vonatkozó rendeletek, szabványok adják meg. (Jelenleg az MSz 151/1-86, MSz 13207/1-81, 11/1984 (VIII.22.) IpM rendelet.) Nagyfeszültségű föld feletti vezeték 20 kV-os (belterület): 2,5 – 2,5 m; kisfeszültségű föld feletti vezeték: 1,0 – 1,0 m; földben elhelyezett vezeték 35 kV-ig: 1,0 – 1,0 m. A védőtávolságon belül csak rendeletben meghatározott építmény elhelyezése engedélyezhető.



ZÖLDTERÜLET


7. §



A Z jelű közpark célú zöldterületet állandóan növényzettel fedetten kell kialakítani. A közpark területén csak a pihenést és a testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, esőbeálló, tornapálya, gyermekjátszótér stb.) helyezhető el, épület nem létesíthető.



MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET


8. §


  1. A Má és Mk jelű mezőgazdasági területen a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményeinek elhelyezése céljára szolgáló terület.
  2. A területen
    1. a 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,
    2. a 720-1500 m2 területnagyságú telken – a szántó művelési ágban nyilvántartott kivételével – 3%-os beépítettséggel 1 (azaz egy) db gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince),
    3. az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el.
  3. Lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb szántó művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el. A különálló lakóépület beépítettsége nem haladhatja meg az 1,5 %-ot. A lakóépület építménymagassága legfeljebb 6,0 m lehet.
  4. Az Mk övezet előírásai és az építési határvonal a terveken feltüntetve. Ahol az építési határvonal jelölve nincs az épület elhelyezését az építési hatóság egyedi elbírálás alapján határozza meg.
  5. A gyep területek művelési ágának megváltoztatása csak a Balatonfelvidéki Nemzeti Park engedélyével lehetséges.



KÖRNYEZETVÉDELMI

VÉDŐTÁVOLSÁGOK ÉS KORLÁTOZÁSOK


9. §



  1. A 4/2002. (X.7.) KVVM rendelet szerint az igazgatási terület 10. légszennyezettségi zónába tartozik. A kén-dioxid, nirogén-dioxid, szénmonoxid és benzol tekintetében a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladhatja meg. Szilárd szennyezés esetén pedig a felső és alsó vizsgálati küszöb között lehet.
  2. Légszennyező forrás létesítése esetén a tervező köteles kibocsátási határérték megállapítását kérni a levegőtisztaság-védelmi hatóságtól /47/2004. (III.18.) Kormány rendelet/.
  3. A tervezési területen csak olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek légszennyező-anyagkibocsátása nem haladja meg a területére vonatkozó kibocsátási határértéket.
  4. Az üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékeit a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet állapítja meg. A rendelet 1. §-a szerint a határértékek vonatkoznak az üzemi telephelytől, berendezéstől, technológiától, valamint a kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi és minden más hangosítást igénylő rendezvénytől és egyéb helyhez kötött külső zajforrástól származó zajra.

A gazdasági területeken (kereskedelmi, szolgáltató) a rendelet mellékleteinek 4. sorában található „Gazdasági terület és különleges terület” kategóriához tartozó határértéket kell teljesíteni:


Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre

dB

nappal                                  éjjel

6-22 óra                                22-6 óra

Üzemi létesítményekből származó zaj: 60                                          50


A belterület lakóterületein az együttes rendelt mellékleteinek 2. sorában meghatározott „lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű)” kategóriának megfelelő zajterhelési határértékekenek kell teljesülni.


Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre

dB

nappal                                  éjjel

6-22 óra                                22-6 óra

Üzemi létesítményekből származó zaj: 50                                          40


Az üdülő területen az együttes rendelet mellékleteinek 1. sorában meghatározott „Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része” kategóriának megfelelő zajterhelési határértékeknek kell teljesülni.


Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre

dB

nappal                                  éjjel

6-22 óra                                22-6 óra

Üzemi létesítményekből származó zaj: 45                                          35


Az építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékeit a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 2. számú melléklete szerint kell teljesíteni.

  1. Üzemi létesítmény létesítése esetén zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni a környezetvédelmi hatóságtól.
  2. A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető illetve építhető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a 8/2002 (III.22.) KöM-EüM rendeletben és jelen rendeletben megadott vonatkozó határértékeket nem haladja meg.
  3. A területen folytatott tevékenység talajszennyezést nem okozhat, az ide vonatkozó ágazati szabványok betartandók.
  4. A vízfolyásokba növényvédő szer, szerves- és műtrágya, homok és hordalék bejutását meg kell akadályozni.
  5. A települési hulladékot szervezett szemétgyűjtés keretében hatóságilag engedélyezett telepre kell elszállítani.
  6. A tervezési területen belül az állattartás mértékét és módját külön önkormányzati rendelettel kell szabályozni.
  7. Az állattartási tevékenység során a zárt, elfolyás mentes trágyatárolást az üzemeltetőnek biztosítani kell. A trágya elhelyezésére a mezőgazdasági hasznosítás megfelelő.
  8. Az állati tetemeket az erre a feladatra hatósági engedéllyel rendelkező szállítóval kell elszállíttatni. A kistestű állatok egyedi elföldelése megengedett.
  9. Az országos közutak külterületi jellegű szakaszainak védőtávolsága 50 m, melyen belül épület nem helyezhető el, építmények csak a közlekedési hatóság engedélyével helyezhetők el.
  10. A vasútvonal védőtávolsága 50-50 m, melyen belül építmény csak a vasút üzemeltetőjének hozzájárulásával helyezhető el.
  11. A folyékony települési hulladék barázdateknős elhelyezésénél az OTÉK függeléke szerint legalább 500 méteres védőterületet kell biztosítani a gazdasági területektől. A kijelölt gazdasági területeknek a védőterületbe eső részét csak a szennyvízelhelyező telep működésének a megszűnése után lehet beépíteni.
  12. Az üzemanyagtöltő állomás védőtávolsága 50 m, melyen belül huzamos emberi tartózkodásra szolgáló építmény nem létesíthető.
  13. A termőföld védelmére vonatkozóan az 1994. évi LV. tv. előírásait kell betartani.
  14. Ásványi nyersanyag – az 1994. évi LV. tv 3. § 6) bekezdésében meghatározott talaj kivételével – kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban a Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra ill. a nem a kitermeléssel érintett deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
  15. A kivitelezéshez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelő helyről (bányából) kell beszerezni.
  16. A 300 m2-nél nagyobb alapterületű bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségek létesítésére, használatbavételére és megsemmisítésére irányuló építési munkák engedélyezési eljárásába a Bányatörvény (1993. évi XLVIII. tv. 46. § (1) bek.) alapján a Pécsi Bányakapitányságot szakhatóságként be kell vonni, amennyiben a tárolótér felett természetes kőréteg található és a tárolótér nem szerves része föld felszín feletti építményének.



TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM, KÖRNYEZETI ÉRTÉKEK


10. §



  1. A keresztszelvényeken jelölt utcafásításokat meg kell valósítani, és fenn kell tartani lombos fákkal kertészeti terv alapján. Az utak mentén legalább egyoldali fasort kell telepíteni.



  1. A tervezet közparkokat kertészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.
  2. A telkek beépítetlen és burkolatlan részét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, vagy kertként kell hasznosítani.
  3. A terven jelölt további helyi természeti, táji és művi értékek védelméről külön helyi rendeletben ill. rendeletmódosításban kell gondoskodni.
  4. A településen lévő országos védettségű és helyi védettségre javasolt létesítményeket a terven feltüntettük.


TŰZVÉDELEM


11. §


  1. Az épületek közötti tűztávolságot az OTÉK 36. §-a ill. a Tűzvédelmi hatóság esetenként egyedileg határozza meg.
  2. A közutakat tűzoltógépjárművek közlekedésére alkalmas mértékkel és pályaszerkezettel kell megépíteni.
  3. A szükséges oltóvíz biztosítása érdekében a minimum 100 mm átmérőjű ivóvízhálózatra legfeljebb 200 m távolságban földfeletti tűzcsapokat kell létesíteni.


KÖZTERÜLETEK


12. §


  1. Közterületen csak jelen szabályzat 9. és 10. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
  2. Az építmények közterületen való elhelyezésének, valamint közterülethez való kapcsolatának szabályit az OTÉK 39. ill. 40. §-a határozza meg.


ÖRÖKSÉGVÉDELEM


13. §


  1. A településen lévő országos védettségű (ismert régészeti lelőhely, műemlék) és helyi védettségre javasolt létesítményeket a terven feltüntettük.
  2. A régészeti örökség védelme érdekében a régészeti lelőhelyek területén bármilyen fölmunkával járó tevékenységet csak a Köv tv. előírásai szerint lehet végezni. Ilyen esetekben a KÖH szakhatóságként jár el.
  3. A műemléki környezetben és a régészeti lelőhelyeken a telekalakítás során a KÖH szakhatóságként jár el.
  4. Ismert és nyilvántartott lelőhelyek területén végzett földmunka, építkezés, földmunkával járó beruházás esetén – minden esetben – „megelőző régészeti feltárást” kell végezni (2001. évi LXIV. tv. 22. §), melynek költségei minden esetben a beruházót, az építtetőt terhelik /(2001. évi LXIV. tv. 19. § (3)/. „Mentő feltárást” a csak előre nem ismert, váratlanul előkerülő újabb
    lelőhelyek esetén kell elvégezni, melyek költségeit a feltárást végző intézmény, múzeum magára vállalja.
  5. Ismert régészeti lelőhelyek:


  1. Zalaszentgrót-Tekenye-Csalit I. (53/1) (KÖH 19198)

(Őskor, telep)

Védendő érintett területek hrsz.: 30033/2, 30033/3, 30033/4, 30033/5, 30033/12, 30033/17, 30033/21, 30033/24, 30033/25, 30035

  1. Zalaszentgrót-Tekenye-Öcse (53/2) (KÖH 19199)

(Újkőkor, Rézkor, Bronzkor, Vaskor, Római-kor, Népvándorláskor, Árpád-kor, telep)

Védendő érintett területek hrsz.: 30017/1, 30017/8, 30017/9, 30017/10, 30017/11, 30017/12, 30017/13, 30017/14, 30017/15, 30020/11, 30020/12, 30020/13, 30020/14, 30020/15, 30020/16, 30020/17, 30020/18, 30020/19, 30020/20, 30020/21, 30020/22, 30020/23, 30020/24, 30020/38, 30020/39, 30020/40, 30042/1, 30042/2, 30042/3, 30042/4, 30042/5, 30042/6, 30042/7

  1. Zalaszentgrót-Tekenye-Csalit II. (53/3) (KÖH 19200)

(Őskor, Középkor, telep)

Védendő érintett területek hrsz.: 30038

  1. Zalaszentgrót-Tekenye-Bárba-dűlő I. (53/4) (KÖH 19201)

(Őskor, Középkor, telep)

Védendő érintett területek hrsz.: 30004/3, 30004/4, 30007/4, 30007/5, 30007/6, 30007/7

  1. Zalaszentgrót-Tekenye-Bárba-dűlő II. (53/5) (KÖH 19202)

(Őskor, Középkor, telep)

Védendő érintett területek hrsz.: 30004/3

  1. Zalaszentgrót-Tekenye-Nagy-rét (53/6) (KÖH 19203)

(Őskor, Középkor, telep)

Védendő érintett területek hrsz.: 30007/13, 30007/15, 30007/16, 30007/17, 30007/18

  1. Zalaszentgrót-Tekenye-Alsónyolcas-dűlő (53/7) (KÖH 19204)

(Őskor, Római-kor, Középkor, telep)

Védendő érintett területek hrsz.: 30012/3, 30012/5, 30012/6, 30012/7, 30012/8, 30043, 30045/7, 30045/8


  1. A műemlék épületet érintő építési munkák esetén a Kulturális örökség védelemről szóló 2001. évi LXIV. tv. (Köv tv.) 63. § (1) bek. alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) építésügyi hatóságként jár el.

A műemlék jellegét, megjelenését tartósan érintő beavatkozások esetén a Köv tv 63. § (2) bek. b) pontja alapján a KÖH engedélyét kell kérni.

Műemléki környezetben a Köv tv 63. § (4) bek. értelmében a KÖH szakhatóságként jár el.

  1. Műemléki védettségű objektumok és műemléki környezetek:

Műemléki védettségű objektum


  1. Római Katolikus templom, Tekenye, hrsz.: 3410, műemléki törzsszám: 6518. Barokk, 1748. Tornya 1757-ből. Bővítve a 19-20. sz. fordulóján. Berendezés: főoltár, szószék, keresztelőkút, barokk, 18. sz.


  • Műemléki Környezet.

10: Hrsz:3407-3430


  1. Helyi védettségre jelölt építmények (külön helyi rendelettel, melyhez fotómellékletet kell csatolni)


Tekenye:

  • Kőkereszt, Petőfi tér, 1880 homokkő


(Az útmenti kőkereszteket külön regiszter szerint kell helyi védelem alá helyezni!)



ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


14. §



  1. E rendelet kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba, rendelkezéseit alkalmazni kell folyamatban lévő, még el nem bírált ügyekben.






Tarsoly Róbert                                                    Csuzy Csaba

    polgármester                                                                           jegyző




A rendelet kihirdetése 2011. február 16. napján megtörtént.




                                                              Csuzy Csaba
                                                                     jegyző