1. § (1) Jelen előírások hatálya Tokodaltáró község közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épület-együttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban építési munkát végezni) és ezekre hatósági engedélyt adni, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997 (XII.20.) Kormányrendelet és mellékletei, (a továbbiakban OTÉK), és az egyéb általános érvényű jogszabályi és hatósági előírások, valamint jelen rendelet és a szabályozási terv rendelkezései szerint lehet.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(4) A jelen helyi építési szabályzat a szabályozási tervlapokkal együtt érvényes.

2. § (1) Az OTÉK által meghatározott és a tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek módosítása kizárólag a szabályozási terv és az önkormányzati rendelet módosítása esetén lehetséges.

(2) A szabályozási tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:

(3) A tervben az irányadó szabályozási elemek pontosítása a terv módosítását nem vonja maga után.

(4) Az irányadó szabályozási elemek a következők:

(5) A helyi építési szabályzatban és a szabályozási terven az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997 évi LXXVIII. törvény előírásai szerint alkalmazott településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények a következők:

3. § (1) Tokodaltáró község közigazgatási területének beépítésre szánt területei az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak:

(2) A szabályozási terv beépítésre nem szánt területei az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak:

4. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál. Jelen szabályzatban a lakóterület az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódik:

(2) A lakóövezetekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:

(3) A lakóövezetekben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

5. § (1) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 méteres homlokzatmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető:

(3) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető épület - a lakórendeltetésen kívül:

(4) A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el:

(5) A kisvárosias lakóterületek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak:

6. § (1) Az Lk – T, Lk-H övezet építési telkein új lakóépület csak teljes közművesítettség esetén helyezhető el.

(2) Az Lk-T övezetben a minimális kialakítható telekterület 1100 m2.

(3) Az Lk-T övezetben a telkek maximális beépítettsége 30 % lehet.

(4) Az Lk-T övezetben az épületeket szabadonálló módon kell elhelyezni.

(5) Az Lk-T övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m.

7. § (1) Az Lk-H1 és Lk-H2 övezetek területe helyi védelem alatt áll, így az övezetek területén telket megosztani nem lehet. Egy lakóépülethez tartozó, szomszédos telkek összevonhatók, amennyiben ezek egy tulajdonos kezébe kerülnek.

(2) Az Lk-H1 és Lk-H2 övezetekben a telkek maximális beépíthetősége 30- illetve 40 % a szabályozási tervlapon jelöltek szerint.

(3) Az Lk-H1 és Lk-H2 övezetekben a védettség miatt, a jellegzetes kialakult struktúrának megfelelően lehet csak épületet elhelyezni, a legkisebb előkert mérete 2.5 m. A meglévő lakóépületek átépítése, illetve a teljes bontással járó új épület építése az elbontott épület helyén, azzal azonos jelleggel, tömeggel történhet. Épületet az oldalkertben el lehet helyezni, a jelenlegi építmény helyén, a tűzvédelmi előírások betartása mellett.

(4) Az Lk-H1 és Lk-H2 övezetekben új épület megengedett építmény magassága, a kialakult építménymagasságnak megfelelően 4,0 illetve 6,0 méter.

(5) Az Lk-H1 és Lk-H2 övezetben a terület építészeti karaktere kialakult. A lekontyolt, 30-35- os cserépfedéssel fedett, falazott szerkezetű lakóházak egységes arculatú település képet adnak, így csak a karakterhez igazodó építési megoldások alkalmazhatók:

(6) Az Lk-H1 és Lk-H2 övezetben az épület jellegének megfelelően, a maximális beépíthetőség és az oldalkert megtartásával bővíthető az épület, tetőtérbeépítés csak a tetőidom megváltoztatása, megemelése nélkül, tetősíkablakok felhasználásával valósítható meg.

8. § (1) Az Lk-B1 övezetben a kialakult beépítés megtartandó, a hat lakásos sorház, a lakásokhoz tartozó telkek, mellékhelyiségek telkei, és az ezeket elválasztó közterületek.

(2) Az Lk-B1 övezetben a meglévő teleknagyságok, beépítettség, építési mód, építménymagasság a kialakult szerint megtartandó.

9. § (1) Az Lk-B2 övezet egységes koncepció alapján beépíthető kisvárosias lakóterület, ahol telkenként legfeljebb 8 lakásos lakóépületek építhetők.

(2) A meglévő épületek egyszeri alkalommal felújíthatók, de nem bővíthetők.

(3) Épületek a szabályozási terven jelölt építési helyen helyezhetők el.

(4) A kisvárosias lakóterületekre vonatkozó előírások:

10. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 6,0 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

(3) A kertvárosias lakóterületen kivételesen elhelyezhető:

(4) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el:

(5) A kertvárosias lakóterületek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak:

11. § (1) Lke-A1, Lke-A2 övezetben a kialakítható legkisebb telekterület 600 m2. A kialakult telkek beépíthetőek, abban az esetben, ha azok közterületről közvetlenül megközelíthetőek.

(2) Lke-A övezetekben a telkek maximális beépítettsége 30% lehet.

(3) Lke-A1 és Lke-A2 övezetekben a beépítési mód tömbönként kialakult. Ha a kialakult beépítés ikres, az ikres beépítés megtartható, de a teljes épület bontásával 18 méter széles illetve az ennél szélesebb telek esetén a telkek szabadon állóan is beépíthetők. Ha a telek szélessége nem éri el a 18 métert, akkor a lebontott ikerház helyett, oldalhatáron álló beépítéssel, két családi ház is építhető. Kialakult oldalhatáron álló beépítés esetén az épületeket oldalhatáron állóan kell elhelyezni. A saroktelkek szabadon állóan is beépíthetők.

(4) Új beépítés esetén a közlekedési zaj lakóterületekre vonatkozó határértéken belül tartását igazolni kell.

(5) Új területen szabadonálló beépítést kell kialakítani.

(6) Új építés, vagy átépítés során az épületek lekontyolt tetővel, sátortetővel, vagy az utcával párhuzamos gerincű nyeregtetővel épülhetnek.

(7) Melléképítmények, garázsok különállóan is elhelyezhetőek, de területüket a maximális beépítettségbe be kell számítani.

12. § (1) Lke –V1 övezetben a telkek szélességükön nem oszthatók meg. A minimálisan kialakítható telekterület 900 m2. Az összes kialakult, közterületi kapcsolattal rendelkező telek beépíthető.

(2) Lke –V1 övezetben a telkek maximális beépítettsége 25%, de maximum 300 m2 alapterületű épület helyezhető el.

(3) Lke–V1 övezetben a z épületek ikresen vagy szabadonállóan is elhelyezhetőek. A kialakult ikres beépítés helyett a teljes épület bontásával szabadonálló beépítés megengedett.

(4) Lke –V1 övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság K-6,0 m.

(5) Az Lke-V1 jelű építési övezetben új épület helyét a szomszédos épületeknél kialakult előkerthez igazodó módon kell meghatározni.

(6) Az Lke-V2 jelű építési övezetben a lakóút hegy felöli oldalának és völgy felőli oldalának építési helye eltérő módon került szabályozásra. A hegyfelőli oldalon a beépítésénél a kötelező elő,- és hátsó kert nem lehet 10 m–nél kisebb, a jellemző főépületet a hátsókert határhoz illeszkedő homlokzattal építeni. A völgy felöli oldalon az épületeket az előkert határára illeszkedő homlokzattal kell elhelyezni, 10 m-es előkert megtartása mellett. A betartandó elő,- hátsókert szélességek a szabályozási tervlapon ábrázolásra kerültek.

13. § (1) Lke - H övezetben a kialakítható minimális telekméret 900 m2. Csak az a telek építhető be, amelynek szélessége legalább 14 m.

(2) Lke - H övezetben az épületek oldalhatáron helyezhetőek el. A saroktelkeken szabadonálló építési mód is engedélyezett.

(3) Lke - H övezetben a telkek maximális beépítettsége 20%, de ezeken maximum 200 m2 alapterületű épület helyezhető el.

(4) Lke - H övezetben a megengedett építménymagasság 4,5 m.

14. § (1) Lke -T övezetben a z övezetben legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el.

(2) Lke -T övezetben a kialakítható minimális telekméret 900 m2.

(3) Lke -T övezetben a beépítettség mértéke maximum 30%.

(4) Lke -T övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m.

(5) Lke -T övezetben az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni.

(6) A kertvárosias lakóterületekre vonatkozó előírások:

15. § (1) A falusias lakóterület legfeljebb 6 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

(3) Falusias lakóterületen új épület csak teljes közművesítettség esetén helyezhető el.

(4) Falusias lakóterületen üzemanyagtöltő állomás és szálláshely szolgáltató épület nem helyezhető el.

16. § (1) Az Lf-K építési övezetben minden kialakult, 12 méternél szélesebb, a kialakítható min. teleknagyság 80%-át elérő telek lakóépülettel beépíthető. A kialakítható legkisebb telekterület 1200 m2. A 12 m-nél keskenyebb telkeken lakóépület nem helyezhető el.

(2) Az Lf-K építési övezetben az épületek oldalhatáron helyezhetőek el. Az előkertet a jelen- legi utcai építési vonalhoz igazodva kell megállapítani, de ez nem lehet kevesebb 3 méternél.

(3) Az Lf-K az épületek tetőgerincét az utcára merőlegesen kell kialakítani.

(4) Az Lf-1 övezetben a kialakítható legkisebb telekterület 1500 m2 . A 14 m-nél keskenyebb telkeken lakóépület nem helyezhető el.

(5) Az Lf-1 övezetben a 12%-nál nagyobb lejtésű telkek beépítése esetén az épület lejtő felöli homlokzatának vonalában a földszinti szint magassága és meglévő természetes terepszint átlagos magassága között legfeljebb 1,2 méter magasság különbség lehet. Az épület völgy és hegy felöli homlokzatának magassága legfeljebb 1,0 méterrel térhet el.

(6) A falusias lakóterületre vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

17. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A fent említett funkciók önálló épületben vagy lakóépületben, lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetőek.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

(3) A településközpont vegyes területen kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el:

(6) A településközpont vegyes területeken az új és meglévő energiaközmű vezetékeket föld alatt kell elhelyezni. A földfelszín felett csak a közvilágítást biztosító kandeláberek helyezhetők el.

(7) A településközpont vegyes területekben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

18. § (1) A településközponti vegyes terület az egyes területrészek szerepköre, beépítettsége, egyéni karaktere szerint az alábbi építési övezetekre tagolódik:

(2) A Vt-L építési övezetben az övezet lakóterületi jellegét megtartja, de a központi elhelyezkedés miatt a terület fokozatos átstrukturálódásával lehet számolni. Az övezet a lakófunkció kielégítése mellett, művelődési, kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó egységek befogadására szolgál.

(3) A Vt-L építési övezetben az övezet helyi védelem alatt álló területére a LK – H övezet részletes előírásai vonatkoznak, azzal a kiegészítéssel, hogy ebben az övezetben kiskereskedelmi, szolgáltató célú melléképítmények a szabályozási vonalon elhelyezhetőek, az oldalkert meghosszabbításában. Az előkertben épület nem helyezhető el.

(4) A Vt-L építési övezetben a beépítettség maximális értéke mértéke 45%.

19. § (1) A Vt – I építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület 900 m2 .

(2) A Vt – I építési övezetben a telkek maximális beépíthetősége 30%.

(3) A Vt – I építési övezetben a z épületeket szabadonállóan kell elhelyezni.

(4) A Vt – I építési övezetben a z építménymagasság 4,5 illetve 6,0 m lehet, a szabályozási tervlapon jelöltek szerint. 6,0 méteres építménymagasság esetén egy épületen belül lehet két funkciót ellátni, földszinten kereskedelmi szolgáltató, emeleten lakófunkció biztosításával.

(5) A Vt – I építési övezetben intézményi funkciót előkertben külön építményben elhelyez- ni nem lehet.

20. § (1) A Vt építési övezetben a minimálisan kialakítható telekterület 1200 m2.

(2) A Vt építési övezetben ellátó- és vendéglátó épületek csak teljes közművesítettség esetén létesíthetők.

(3) A Vt építési övezetben a telkek maximális beépítettsége 35%.

(4) A Vt építési övezetben az épületek szabadonálló, illetve oldalhatáron álló módon kell elhelyezni, a jelölt építési vonal szerint.

(5) A Vt építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság 6 m, illetve kialakult.

21. § (1) A Vt-KH, kizárólagos használatú övezet, kizárólag oktatási-nevelési intézmény elhelyezésére szolgál. A terület fő rendeltetésétől eltérő célra felhasználni csak testületi döntés alapján lehet.

(2) A Vt -KH építési övezetben önálló lakóépület nem helyezhető el, csak intézmény funkciójú épület részeként pl: gondnoki, vagy szolgálati lakás.

(3) A Vt -KH építési övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók.

(4) A Vt -KH építési övezetben új épületet csak teljes közművesítettség esetén lehet elhelyezni.

(5) A Vt -KH építési övezetben a megengedett maximális építménymagasság az iskola területén 7,5 m, az óvoda területén 4,5 m.

22. § (1) A Vt-K övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Vt-K övezetben a telkek tovább nem oszthatók.

(3) A Vt-K övezetben új épület elhelyezése, vagy meglévő épület bővítése csak teljes közművesítettség esetén engedélyezhető.

(4) A Vt-K övezetben az épületeket szabadonálló módon kell elhelyezni.

(5) A Vt-K övezetben a kialakult beépítettség mértéke 5%-kal növelhető egyszeri esetben.

(6) A Vt-K övezetben a telken kialakult építménymagasság nem növelhető.

(7) A településközpont vegyes területekre vonatkozó előírások:

23. § (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági terület lehet:

(3) A belterületi gazdasági területeken az új energiaközmű vezetékeket föld alatt kell elhelyezni. A földfelszín felett csak a közvilágítást biztosító kandeláberek helyezhetők el.

(4) Gazdasági területeken az egyes telkek területének legalább 35%-át zöldfelületként kell kialakítani. A telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű, vagy kétszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani. A háromszintű és kétszintű növényzetet a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló a 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet 2. melléklete határozza meg.

(5) Gazdasági területeken a telkek beültetési kötelezettségű részein min. 80%-ban három- szintű növényzet telepítendő. A fennmaradó 20%-os területen burkolt parkoló, út elhelyezhető. A telkeken az egyes telekhatárok mentén legalább két sorban egységes fasor telepítendő.

(6) A parkolók fásítva alakíthatók ki: 4 pakolóhelyenként legalább 1 fa ültetendő.

24. § (1) Diffúz légszennyezést okozó tevékenységek kizárólag zárt térben folytathatók – kivéve a Gip-ipari, speciális tárolás övezetet. A Gip-ipari, speciális tárolás övezetben a felületek kiporzását a tárolt anyag felületének szükség szerinti nedvesítésével, takarásával, vagy egyéb módon meg kell akadályozni. Lakóterületeket diffúz légszennyezés nem érhet.

(3) Feltöltések kialakítására környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.

(4) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.

(5) A gazdasági területeken az elhelyezett létesítmények üzemeltetéséhez szükséges gépkocsi tárolót, parkolóhelyet telken belül kell biztosítani.

25. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

(4) Az övezetben a gépkocsiparkolást telken belül kell biztosítani.

(5) A gazdasági kereskedelmi szolgáltató terület az alábbi övezetekre tagolódik:

26. § (1) A Gksz övezetben lakóépület és szálláshely szolgáltató épület nem helyezhető el.

(2) A Gksz övezetben kialakult építési telkek vannak, a legkisebb kialakítható telekméret 3000 m2.

(3) A Gksz övezetben a beépítettség mértéke maximum 45% lehet, 35%-os zöldfelület biztosítása mellett. A megengedett maximális beépítettséget jelenleg is elérő, illetve azt meghaladó beépítettségű telken a beépítettség felső határa csak egy alkalommal, és csak környezetvédelmi beruházás végrehajtása érdekében maximum 5%-kal megemelhető. A meglévő épületek helyén új épület elhelyezhető.

(4) A kereskedelmi-gazdasági területekre vonatkozó előírások:

27. § (1) Az ipari területen a gazdasági kereskedelmi szolgáltató területeken megengedett funkciókon kívül olyan gazdasági és egyéb ipari célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) Ipari területen nem helyezhető el:

(3) Az iparterület elsősorban jelenlegi használata, környezetre gyakorolt hatása alapján az alábbi övezetekre tagolódik:

28. § (1) A Gip-T övezetben közterület felöli telekhatárokon minimálisan 50 méter széles, egyéb telekhatáron 10 méter széles kétszintes zöldfelület alakítandó ki. A terület csak teljes közművesítettség esetén építhető be.

(2) A gazdasági ipari területekre vonatkozó előírásokat az alábbi összefoglaló táblázat tartalmazza:

29. § (1) Különleges területbe tartoznak a

(2) A különleges terület egyes övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:

30. § (1) A különleges terület övezeteiben a telekhatár mentén legalább 10 m széles kétszintű növényzetből álló védő rendeltetésű zöldfelület telepítendő, A különleges terület övezeteiben a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű, vagy kétszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani. A háromszintű és kétszintű növényzetet a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet 2. melléklete határozza meg.

(2) A különleges terület övezeteiben a parkolók mind közterületen, mind telken belül fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1 fa ültetendő.

(3) A különleges terület övezeteiben a különleges terület övezeteiben a lakóövezetekre vonatkozó környezeti feltételek tartandók be.

(4) A különleges terület övezeteiben az elhelyezett létesítmények üzemeltetéséhez szükséges gépkocsi tárolót, parkolóhelyet telken belül kell biztosítani.

31. § (1) A közlekedési területeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.

32. § (1) A zöldterületként (Z) lehatárolt területeken, a terület 2%-os beépítettségével az OTÉK 27. §. (4) bekezdésében meghatározott épületek, ill. építmények helyezhetők el.

(2) Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése csak tervezési jogosultsággal rendelkező tervező által készített kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet.

(3) Új utak kétoldali

(4) zöldsávval, illetve fasorral alakíthatók ki.

(5) Az egyes övezetekben a létesítmények használatbavételi engedély kiadásáig a kötelező beültetési kötelezettséggel jelölt területeken az előírt növénytelepítést meg kell valósítani.

(6) Négy gépjárműállásnál nagyobb parkolók kizárólag fásítva, négy gépjármű-állásonként legalább egy, kétszer iskolázott fa ültetésével engedélyezhetők.

(7) A település zöldfelületeinek megóvása érdekében meglévő fát, ill. növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben lehet.

33. § (2) A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét az eljáró hatóság meghatározhatja.

(3) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni.

(4) A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről – általában - az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni különösen, ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor.

34. § (1) Az erdőterületek övezetei:

(2) Az erdőterületeken elhelyezhető épületek, építmények csak tájba illő, hagyományos szerkezetűek lehetnek.

(3) Erdőterületen az erdőgazdálkodás csak az erdőtörvény, az erdőterv, ill. a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek belső előírásai szerint történhet.

(4) Védő, védett átmeneti tájhasználatú és egészségügyi-szociális, turisztikai erdőterületen fa csak akkor vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi szükségessé.

35. § (1) Ev-1 jelű védőerdő övezetbe a közlekedés, gazdasági területeket a lakóterületektől elválasztó erdősávok és a külterületi védőerdők tartoznak. A területeken épületeket el- helyezni nem lehet, az erdőtelepítésről a tulajdonosnak gondoskodni kell.

(2) Ev-2 átmeneti tájhasználatú erdőterület övezetbe tartoznak a 0190/12, a 0191 és a 0193 hrsz-ú területek. Az átmeneti tájhasználatú erdőterület a bánya-utótájon kialakuló gyepes-fás terület speciális övezete, amelyen a talajadottságok miatt zárt erdőtársulás kialakítása helyett a zárt, de vegyesen fás és lágyszárú növényborítás a célzott területhasználat.

(3) Az Ev-2 övezetben legalább az övezet területének 30 %-át fákkal és cserjékkel borítottan kell kialakítani. Az erózió elleni védelem érdekében a fás növényzettel nem borított területeken kizárólag gyepművelési ágú területek alakíthatók ki.

(4) Ev-3 védett erdőterületek övezetébe az Országos ökológiai hálózat és Natura 2000 terület részét képező erdők tartoznak. A területen épületet elhelyezni nem lehet, a természetes vegetáció megőrzése érdekében a vonatkozó jogszabályok betartása kötelező.

(5) Védő és védett rendeltetésű erdőterületen (Ev-1, Ev-3) és átmeneti tájhasználatú erdőterületen (Ev-2) kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (pl. nyom- vonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák.

36. § (1) Egészségügyi-szociális, turisztikai (Et) rendeltetésű erdőterületen az Ev övezetben elhelyezhető létesítményeken túlmenően az erdőgazdasági és közjóléti rendeltetésének megfelelő épületek helyezhetők el:

(2) Az Et övezetben 10 hektáros területnagyság esetén, a telek max. 5%-án helyezhető el épület. A maximális építménymagasság 5,5 méter.

36/A. §

37. § (1) Az Má jelű általános mezőgazdasági övezet területén kialakítható min. telek nagysága 3000 m2, szélessége 50 m.

(2) Az Má övezetben 3 hektáros területnagyság esetén, a telek max. 3%-án helyezhető el épület. Az épületek szabadonállóan helyezhetők el, a maximális építménymagasság 5,5 méter.

(3) Az övezetben csak a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, a továbbiakban gazdasági épület helyezhetők el. Ezek megléte esetén a gazdálkodók számára lakás, max. 1 lakóépület építhető.

(4) A gazdasági épület egy max. 20 m2-es, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas részt is magába foglalhat.

38. § (1) Az Má övezetben az épületek, építmények elhelyezésekor min. 10-10 m elő, ill. hátsó- kertet és min. 5 m oldalkertet kell biztosítani.

(2) Az egyes építmények csak az OTÉK 36. §-ában előírt távolságok betartásával helyezhetők el.

(3) Az övezetben kerítés csak sövénnyel vagy cserjesávval takart drótfonatból vagy fából készíthető.

(4) Az övezetben az erózió elleni védelem érdekében a gyep művelési ágú területek megtartása javasolt.

39. § (1) A mezőgazdasági övezetek területén talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró aljzaton végezhetők. Trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.

(3) A mezőgazdasági rendeltetésű terület szennyvízzel történő öntözése nem engedélyezhető.

(4) A csatornahálózatba nem bekapcsolható mezőgazdasági területen bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállítható.

(5) A területek nitrátérzékenysége miatt 17%-nál kisebb lejtésű telkeken a műtrágya és szerves trágya felhasználás korlátozott, 17%-nál meredekebb területeken tilos.

40. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület

(2) A Kk-T - temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők.

(3) A temető területén belüli fejlesztés csak beépítési terv alapján készülhet.

(4) A Kk-T területen a teljes közműellátás, és burkolt út biztosítandó.

(5) A Kk-M mezőgazdasági üzemi terület major övezet a volt vízmű területe, ahol a meglévő épületek építmények hasznosításán túl, a telek, legfeljebb 2 %-án állhat épület. Elhelyezhető a telken gazdasági, szolgáltató létesítmény, major, az üzemeltető lakása és horgász tó.

(6) Különleges beépítésre nem szánt területekre vonatkozó részletes előírások.

41. § (1) Tokodaltáró levegőtisztaság védelmi szempontból 3.sz. légszennyezettségi zóna: Komárom – Tatabánya – Esztergom térségébe tartozik

(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny terület:

(3) Diffúz légszennyezést okozó tevékenységek kizárólag zárt térben, vagy a kiporzás megakadályozása esetén folytathatók.

(4) Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek kizárólag gazdasági területeken folytathatók, ha megfelelő technológiai alkalmazásával a légszennyező anyagok, ill. a bűzanyagok külső légtérbe való kijutása, ill. terjedése megakadályozható. A lakosságot zavaró mértékű bűzt okozó létesítmény nem helyezhető el, nem üzemeltethető.

42. § (1) Tokodaltáró felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő település.

(2) Új beépítésre szánt terület kizárólag abban az esetben alakítható ki, ha egyidejűleg a területen a csatornahálózat is kiépül. Meglévő beépítésre szánt területeken létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek közcsatorna-hálózatba vezetése biztosítható.

(4) 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó mű- tárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.

(5) Ásott kutakba, csapadékvíz-csatornákba, csapadékvíz-elvezető árkokba, továbbá élővíz- folyásba szennyvizet, vagy az állattartás hulladékait tartalmazó csurgalékvizet még elő- tisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni.

43. § (1) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró aljzaton végezhetők. Mezőgazdasági területen trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.

(2) A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a művelés alóli ki- vonásig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.

(3) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. A humuszos termőréteget lehetőség szerint a beruházással érintett területen kell elhelyezni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.

(4) A telkeken belül rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága és a rézsűről lefolyó csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen.

44. § (1) Az erózióveszélyes, 12% feletti lejtős területeken az erózió megakadályozása érdekében az állandó növényborítás fenntartására kell törekedni. a területeken ültetvények telepítése, művelése során eróziót akadályozó talajmegmunkálás, vetés- és ültetvényszerkezet. A meglévő ültetvények erózióvédelméről gondoskodni kell.

(2) Az erózióveszélyes, 17 %-nál meredekebb lejtésű területeken az erdő művelési ág nem változtatható meg, kivéve, ha borvidék szőlőkataszter szerinti I. osztályú területén fek- szik. Ez esetben a művelési ág szőlőre változtatható.

(3) Az épületeket, építményeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Egy tagban 1,0 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 30 foknál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 1,0 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve kell kialakítani. Az egyes rézsűk között, legalább 1,0 m széles zöldfelület, növények- kel beültetett sáv alakítandó ki. A rézsűfelületek állékonyságának erősítése érdekében a rézsűfelületeken is megfelelő növénytelepítésről kell gondoskodni.

45. § (1) Lakó- és vegyes területen veszélyes hulladékot eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők.

(2) A keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, vagy elszállításig a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzéseinek feltételeiről szóló kormányrendeletben előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

(3) A település közigazgatási területén kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

46. § (1) Tokodaltáró zaj ellen védendő területei a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló rendelet értelmében az alábbi zajvédelmi kategóriákba tartoznak:

47. § (1) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni – például többszintű növényzettel vagy kerítéssel - hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

(2) A telepengedély alapján gyakorolható tevékenységek - kivéve a környezetét nem zavaró hatású kézműipari tevékenységeket - kizárólag a gazdasági területeken folytathatók.

48. § (1) A közigazgatási területen található természetes és természetközeli élőhelyek - különös tekintettel a természetközeli gyep- és erdőterületekre, vizes élőhelyekre - megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartását biztosítani kell.

(2) A biológiai sokféleség megőrzése és a tájkép védelme érdekében a gyepterületek és a mezővédő erdősávok, fasorok, továbbá a vízfolyások, árkok menti természetközeli növényzet, facsoportok megtartandók.

(3) A Szabályozási terven jelölt természetvédelmi szempontból értékes területeken: Natura 2000 területeken, ökológiai hálózat területein nem folytatható olyan tevékenység, és nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a tájkép jellegét megváltoztatja, továbbá a természetvédelmi szempontból értékes élőhelyek környezetállapotát, élővilágát negatívan befolyásolja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

49. § (1) A szabályozási tervlapon „települési tájképvédelmi terület” jellel lehatárolt területbe a táj- és településkép-védelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából értékes területek tartoznak.

(2) A települési tájképvédelmi területen a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez látványtervet kell készíteni, továbbá az elhelyezhetőség igazolásához tájesztétikai értékelés készítendő.

(3) A települési tájképvédelmi területen új távvezetékek, energia és hírközlő vezetékek csak terepszint alatt helyezhetők el. Bázisállomások nem létesíthetők. A földfelszín felett csak a közvilágítást biztosító kandeláberek helyezhetők el.

(5) A települési tájképvédelmi területen bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

(6) A kiemelt jelentőségű települési tájképvédelmi területen az épületeket, építményeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Egy tagban 1,0 m-nél nagyobb feltöltések, vagy bevágások, valamint 30 foknál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 1,0 m- nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve, több tagban kell kialakítani. Az egyes rézsűk között, legalább 1,0 m széles zöldfelület, növényekkel beültetett sáv alakítandó ki.

50. §

(2) Ha a földmunkák során váratlan régészeti emlék, lelet kerül elő a Kulturális örökség védelméről szóló törvény alapján az értékmegőrzésről feltárással gondoskodni kell.

51. § (1) Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik.

(2) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat fel- adata.

(3) A helyi védelem a következőkre terjed ki:

(4) A településszerkezeti védelem a tervezett, geometrikus úthálózatra terjed ki. A területen az úthálózat megtartandó, az utcakeresztmetszetek nem bővíthetők. Új utca illetve tér csak a szabályozási tervlapon jelölt helyen és módon nyitható.

52. § (1) Helyi védelemre javasolt az egységes koncepció alapján épült együttes, a négylakásos bányászházak területe, amely a jellemző beépítési móddal, egységes méret- és tömeg- renddel, valamint jellemző épülettípussal együtt őrzendő meg együttesként.

(2) A területen épület vagy épületrész csak igen indokolt, gazdasági indokon túl is megalapozott esetben bontható csak el.

(3) A karakter megőrzése céljából, a meglévő épületek átépítése, vagy teljes bontással járó új épület építése az elbontott épület helyén, azzal azonos tömeggel történhet.

53. § (1) Helyi védett épületek azok, amelyek történeti, városképi, ipartörténeti jellemzői kifejezik a település múltjának sajátosságait, kultúráját, hagyományait.

(2) Védett épület vagy épületrész csak igen indokolt, a gazdaságossági indokokon túl is megalapozott esetben képviselőtestületi döntés alapján bontható csak el.

(3) Felújítást, átalakítást csak az épület eredeti formavilágának megfelelően kell kialakítani.

(4) Az épületek, épületrészek szerkezeti, homlokzati részletei, tartozékai megőrzendők, hiány esetén pótlandók.

54. § (1) A jelen rendelet kihirdetése után 30. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti