Bátaszék Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2011. (II. 1) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2014. 03. 14- 2014. 10. 16

BÁTASZÉK Város Önkormányzata Képviselő-testületének


2/2011.(II.01.) önkormányzati


r e n d e l e t e


a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról  [1]



(EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZÖVEG)
„Az életnek értéket csak a szolgálat adhat, amellyel az emberek ügye felé fordulunk.”


/Márai Sándor/



          Bátaszék Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (1) bekezdés e.) pontjában kapott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:



I. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT MEGNEVEZÉSE ÉS JELKÉPEI


          1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Bátaszék Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).


          (2) Az önkormányzat székhelye: 7140 Bátaszék, Szabadság u. 4.


          (3) Az önkormányzati hivatal megnevezése: Bátaszéki Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: KÖH).  [2]



2. § (1) Az önkormányzat jelképei:     

a)a címer,

b)a lobogó (zászló),

c)a pecsét és  

d)a polgármesteri díszlánc.


          (2) Az (1) bekezdésben meghatározott címer, lobogó (zászló), pecsét és polgármesteri díszlánc használatának rendjét helyi rendelet szabályozza.  [3]



          3. § Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn:

a)Németországban Besigheim várossal,             

b)Szlovákiában Nagysalló (Tekovské Luzany) nagyközséggel, valamint

c)Romániában Gyergyóditró (Ditrau) községgel.




II. Fejezet

A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI


          4. § (1) Az önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a képviselő-testület bizottságára, a polgármesterre és a jegyzőre ruházhatja át. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. A polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. melléklete, a jegyzőre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1/a. melléklete, a bizottságokra átruházott hatásköröket az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.  [4]   [5]


          (3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott szervek a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben járnak el, úgy a hatáskör gyakorlására a képviselő-testület utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.



          5. § (1) A helyi önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat, azaz közvetlenül részt vehet vállalkozásokban, emellett a helyi önkormányzati politika eszközeivel és konkrét formáival segíti a vállalkozásokat.


          (2) Amennyiben az önkormányzat közvetlenül akar részt venni vállalkozásban, előzetesen – szakértő bevonásával - közgazdasági elemzést kell végeztetnie, melynek hiányában a napirend csak ezzel együtt tárgyalható.


          (3) [6]


          (4) A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél, a megyei tervek, koncepció kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos kapcsolattartás a polgármester illetve a jegyző feladata.


          (5) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:

a)képviselő-testülete, annak felhatalmazása alapján:

b)bizottságai,

c)a polgármester,

d)a helyi nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületei illetve   [7]

e)a helyi népszavazás hozhat/-nak/.


III. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE, SZERVEZETE


          6. § (1)   Az önkormányzat – a Mötv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott kötelező feladatain túlmenően – az alábbi szabadon választott közfeladatokat látja el:

a) bölcsődei ellátás,

b)civil szervezetek anyagi támogatása,

c)fizikotherápiás ellátás,

d)gyermekek átmeneti gondozása (Gyvt. 51. §),

e)jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (Szt. 65. §),

f)utcai szociális munka (Szt. 65/E. §),

g)nappali ellátás (Szt. 65/F. § (1) bek. c.) pont),

h)helyi autóbusz-közlekedés biztosítása,

i)közterület-felügyelet fenntartása,

j)tájház fenntartása,

k)uszoda fenntartása, 

l)központi háziorvosi ügyelet,

m)versenysport és szabadidősport támogatása.  [8]

 (2) Az önkormányzat abban az esetben választhat szabadon valamely közfeladat ellátását, ha;

a)ellátása nem sérti más település érdekeit,

b)nem tartozik más szerv kizárólagos feladat és hatáskörébe,

c)megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,

d)ellátásához szükséges feltételek fennállnak.


          (3) Helyi közügy önálló megoldásának önkéntes vállalása előtt a polgármester minden esetben előkészítő eljárást folytat le. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat beterjesztésében be kell mutatni a megvalósításukhoz szükséges költségvetési forrásokat is.


(4) A szabadon vállalt feladatok pénzügyi kihatásait a helyhatósági választásokat követő év költségvetési rendeletében be kell mutatni.


          (5)   [9]


IV. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE


1. A képviselő-testület összehívása


          7. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 11 ülést, ezen kívül alakuló és rendkívüli testületi ülést tart (tarthat).

          (2) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.

(3) A képviselő-testület ülését össze kell hívni:

a)az ülésterv szerint,

b)a képviselők egynegyedének indítványára,

c)bármely bizottság indítványára,

d)a Tolna megyei Kormányhivatal Vezetőjének (a továbbiakban: Kormányhivatal) kezdeményezésére.

A b) – d) pontban szereplő kezdeményezés esetén az ülést 15 napon belüli időpontra össze kell hívni.  [10]


          (4) Az üléstervtől eltérő ülésre vonatkozó – a (3) bekezdés b) – c) szerinti - indítványt a polgármesternél kell benyújtani, ebben meg kell jelölni a rendkívüli ülés napirendjét és előadóját.


          (5) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze halaszthatatlan döntést /-eket/ igénylő napirend /-ek/ tárgyalása érdekében. Ebben az esetben, valamint a (4) bekezdésben foglalt esetekben a javasolt napirendek – kivéve a rendelet-tervezeteket - előzetes bizottsági véleményezés nélkül is tárgyalhatók a képviselő-testület ülésén.


          (6) Az alakuló és a rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni a meghívottaknak. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, a napirendi pontokat és azok előadóit.



8. § (1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a)a jegyzőt,

b)az aljegyzőt,

c)az irodavezetőket,

d)Szekszárdi Járási Hivatal vezetőjét, [11]

e)a Tolna megyei Közgyűlés elnökét,

f)a napirendi pontok előadóit,

g)a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit.  [12]


(2)  A képviselő-testület üléseire meg kell hívni továbbá:

a)az önkormányzat intézményeinek vezetőit,

b)a városi Rendőrőrs Parancsnokát,

c)a megyei sajtó és a helyi média tudósítóit,

d)[13]

e)akiket a polgármester indokoltnak tart.


          (3) A képviselő-testület üléseinek időpontjáról a lakosságot;

a)a meghívónak és az előterjesztéseknek a város honlapján történő elhelyezésével, továbbá

b)a helyi sajtó illetve televízió útján kell értesíteni.


9. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester, a választást követő 15 napon belül hívja össze, és vezeti. Az alakuló ülésre írásos előterjesztést nem szükséges készíteni, de a határozati javaslatokat a meghívóval együtt ki kell küldeni.

(2) Az ülés megnyitását követően a helyi választási bizottság elnöke számol be a helyhatósági választások hivatalos eredményéről, ezt követően a megválasztott polgármester és a képviselők esküt tesznek, majd átadja részükre a megbízóleveleket.

(3) Az alakuló ülés napirendi pontjai a következők:

a)a polgármesteri program ismertetése,

b)az SZMSZ módosítása (bizottságok fajtáinak és létszámainak meghatározása,

c)ad-hoc bizottság megválasztása az alpolgármester választás lebonyolítására,

d)javaslat az alpolgármester személyére, majd annak titkos megválasztása, végül eskütétele a polgármester és a képviselő-testület előtt,

e)az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása,

f)jogi tanácsnok megválasztása,

g)a bizottságok megalakítása (a polgármester a bizottsági elnökökre, a tagokra pedig a bizottságok elnökei tesznek javaslatot.),

h)a külsős bizottsági tagok esküt tesznek a polgármester és a képviselő-testület előtt.

i)döntés a következő ciklus gazdasági-cselekvési programjának elkészíttetéséről,

j)döntés az SZMSZ felülvizsgálásáról, szükség esetén új SZMSZ-tervezet elkészíttetéséről.  [14]

2. Munkaprogram, ülésterv


          10. § (1) A polgármester – az alakuló ülést követő hat hónapon belül – gazdasági-cselekvési programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének céljait, feladatait tartalmazza a képviselő-testület megbízatásának időtartamára.


          (2) A képviselő-testület az éves üléstervét, a tárgyévet megelőző év decemberi ülésén fogadja el.

          (3) Az ülésterv tervezetét a jegyző állítja össze, majd a polgármester terjeszti elfogadásra a képviselő-testület elé.


          (4) Az ülésterv tartalmazza a tárgyévre vonatkozó ülések tervezett időpontjait, napirendjeit, a napirendi pontok előadóit.

3. A képviselő-testület ülése, az ülés vezetés szabályai


          11. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, míg zárt ülés elrendelésére a polgármester, a képviselő és a jegyző tehet javaslatot, melyről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.


(2) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző, meghívása esetén az érintett, a Bátaszéki Közös Önkormányzati Hivatal ügyintézője és a szakértő, továbbá a nemzetiségét érintő ügy napirendi tárgyalásakor az adott nemzetiségi önkormányzat elnöke vesz részt.  [15]



          12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, és amennyiben ő is akadályoztatva van, a korelnök vezeti.

          (2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a)megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,

b)megállapítja az ülés határozatképességét,

c)előterjeszti az ülés napirendjét, majd az megszavaztatja,

d)napirend előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról, az előző testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,

          g) lehetőséget biztosít a kérdések, interpellációk felvetésére,

e)napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

f)napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,

h) berekeszti az ülést.

         

          (3) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.



4. Kérdés, interpelláció 


          13. § A napirendi pontok tárgyalása előtt a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, az aljegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben interpellációt terjeszthetnek elő, vagy kérdést intézhetnek a képviselők.  



          14. § (1) A kérdés, önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű írásos felvetés.


          (2) A kérdést, az ülést megelőző nap 12,00 óráig kell benyújtani a polgármesterhez.


          (3) A kérdésre a megkérdezett elsősorban a képviselő-testület ülésén köteles választ adni. A válaszadás maximális időtartama 3 perc, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt, ha a kérdező nem fogadja el a választ.


          15. § (1) Az interpelláció önkormányzati ügyekben történő írásos felvilágosítás kérése.


          (2) Az interpellációt, az ülést megelőző nap 12,00 óráig kell írásban benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik annak nyilvántartásba vételéről. Az interpellációnak tartalmaznia kell:

a)az interpelláló nevét,

b)az interpelláció címét és szövegét,

c)az interpelláló sajátkezű aláírását.


(2) Az interpellációra elsősorban a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Ebben az esetben az interpelláló képviselőt legfeljebb 3 perces szóbeli kiegészítés és további 2 perces viszontválasz joga illeti meg. Ha az interpellált az ülésen nem ad választ, ezt írásban 15 napon belül kell megtennie.  Az írásban adott válasz elfogadásáról a következő ülésen kell az interpellálónak, illetve a képviselő-testületnek nyilatkoznia. 

         

          (3) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról mindenesetben először az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel a testület dönt az elfogadásról. Ha az interpellációra adott választ a testület nem fogadja el, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza, melybe az interpellál képviselőt is be kell vonni. A bizottság a vizsgálat eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.


5. Az előterjesztés


          16. § (1) Előterjesztésnek minősül az üléstervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságai, vagy a polgármester által előzetesen javasolt beszámoló és tájékoztató, rendelet- és határozattervezet.


          (2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását

         

(3) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:

a)az első részben a tárgyat kell pontosan meghatározni, ismertetni az előzményeket, testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előterjesztők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják;

b)a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők, részhatáridők megjelölésével.


6. A vita és a szavazás


          17. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a)az előadó - a kérdések és a vita előtt - az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést tehet,

b)a bizottsági elnökök vagy megbízottjaik előterjesztik a napirenddel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást, módosító javaslataikat (A hozzászólásokat a téma szakmai bizottságának elnöke nyitja meg.),

c)a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők az előadóhoz kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni,

d)a kérdésekre adott válaszok után kerül sor a hozzászólásokra, a jelentkezés sorrendjében.


          (2) A bizottsági elnökök és a hozzászólók legfeljebb:

a)rendeletalkotásnál 15 percben,

b)egyéb napirendi pontnál 10 percben,

c)második hozzászólás esetén 5 percben kaphatnak szót.


(3) Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának további korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

a)a vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a határozati javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

b)a polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a bizottsági, majd az ülésen tett képviselői módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület, majd végül a javaslatokkal, módosításokkal kiegészített határozati javaslat egészéről.

         


18. § (1) A Mötv. 55. § (1), 68. § (1), 85. § (10), 88. § (2), 89. § (2), 103. § (1) bekezdésében meghatározottakon túlmenően minősített többség (a megválasztott települési képviselők több mint felének a szavazata) szükséges:  [16]

a)döntés helyi népszavazás, népi kezdeményezés tárgyában, 

b)a polgármester elleni kereset benyújtásához,

c)[17]

d)önkormányzati kitüntetés és elismerő címek adományozásához,

e) 

f)a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntéshez,

g)[18]

h)korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítése, elcserélése, bérbeadása, más önkormányzat részére történő átadása, ingyenes és határidő nélküli használatba adása, megterhelése, gazdasági társaságba, vállalkozásba vagy alapítványba történő bevitele, hitel vagy kötvény fedezetéül történő felhasználása ügyében. 


(2) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet 5 napon belül ismételten össze kell hívni.



          19. § (1) A képviselő-testület döntéseit (rendelet, határozat) szavazógomb megnyomásával hozza.


          (2) A zárt ülésen hozott határozatot a képviselő-testület következő nyilvános ülésén – az önkormányzati hatósági ügyben, fegyelmi eljárás megindítása és fegyelmi büntetés kiszabása ügyében hozott határozatok kivételével – ismertetni kell. 



          20. § (1) Névszerinti szavazást kell elrendelni;

a)a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,

b)a képviselő-testület valamely bizottságának kezdeményezésére,

c)három képviselő javaslatára, amennyiben az erre irányuló írásbeli kezdeményezést, az ülés napját megelőző napon 16-óráig a polgármesternek benyújtották,


          (2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.


          (3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét és a jelenlevő képviselők nevük felolvasásakor hangosan, szóban szavaznak a határozati javaslatról.


          (4) Név szerinti szavazás esetén az ülésről készült jegyzőkönyvnek - a szavazás számszerű eredményén kívül - tartalmaznia kell, hogy a jelenlévő képviselők hogyan szavaztak, azaz személy szerint igennel vagy nemmel szavaztak-e, illetőleg tartózkodtak-e a szavazástól. 

         


          21. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazás lebonyolítására ad hoc bizottságot kell létrehozni.

         

          (2) A titkos szavazás úgy történik, hogy az eldöntető kérdést (választás esetén a javasolt személyeket ABC sorrendben) a szavazólapra fel kell írni.


          (3) Titkos szavazás során a szavazástól tartózkodni nem lehet. Érvényesen szavazni a kérdés vagy a név/-ek/ alatti „igen”, „nem” és „tartózkodom” szó mellett elhelyezett kockában, golyóstollal írt, két egymást metsző vonallal lehet. Érvénytelen a szavazat, ha a képviselő a szavazólapon nem jelölte meg, hogy „igen”-nel, vagy „nem”-mel kíván-e szavazni, vagy esetleg attól tartózkodni kíván, továbbá, ha több választ jelölt be. 

(4) Érvénytelen a szavazólap:

a)ha nem a hivatalos szavazólapon történt a szavazás,

b)ha nincs lebélyegezve,

c)ha kitöltése ceruzával történt.


          (5) A titkos szavazás lebonyolításáról és eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

         


22. § (1) A képviselő-testület határozatait évenként kezdődő és folyamatos sorszámmal, továbbá évszámmal kell ellátni a következők szerint: 

„Bátaszék Város Önkormányzat Képviselő-testületének ............/20.......(........) önkormányzati határozata a…………………………………………………..ról.”

         

          (2) A hatályos testületi határozatokról a jegyző naprakész nyilvántartást köteles vezetni.



7. A tanácskozás rendjének fenntartása


          23. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a)figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,

b)rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülettel szemben méltatlan magatartást tanúsít,

c)tartós rendzavarás, állandó lárma, a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következményeként a polgármester, ha ismételt figyelmeztetései sem járnak eredménnyel, felfüggesztheti az ülést.


          (2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.



8. A jegyzőkönyv


          24. § (1) A képviselő-testület üléséről - a zárt ülésről külön - jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészíttetéséről a jegyző gondoskodik.

         

          (2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a)az ülés helyét és időpontját,

b)az ülésen megjelent és távollévő testületi tagok nevét,

c)az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,

d)az elfogadott napirendeket és az előadók nevét,

e)a napirendet megelőzően elhangzott kérdéseket, interpellációkat, azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat,

f)napirendenként a felszólalók nevét, a kérdéseket és a hozzászólás lényegét,

g)a határozathozatal módját,

h)a szavazás számszerű eredményét, a határozat szövegét,

i)az ülés folyamán történt fontosabb eseményeket,

j)a polgármester és a jegyző aláírását.


A képviselő kérésére szó szerint kell rögzíteni hozzászólását, véleményét, nyilatkozatát.


          (3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

a)a jelenléti ívet,

b)a meghívót,

c)az írásos előterjesztéseket,

d)a végleges rendeleteket,

e)az aláírt szerződéseket,

f)a képviselő-testületi tag kérésére írásban is benyújtott hozzászólását, interpellációját,

g)az érintett nyilatkozatát, ha személyi ügyének nyilvános tárgyalásához nem járul hozzá,

h)a jegyző törvényességi észrevételét,

i)a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.


(4) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe.


(5) A képviselő-testület üléseiről hangfelvétel készül, melyet 5 évig meg kell őrizni. 


9. Az önkormányzati rendeletalkotás


          25. § (1) A képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére továbbá törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot. [19]


          (2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a)a települési képviselők,

b)a bizottságok,

c)a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

d)a helyi nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületei,  [20]

e)a választópolgárok, népi kezdeményezés útján.

         

(3) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a jegyző bevonásával a kezdeményezést és a rendelet-tervezetet benyújtja a képviselő-testületnek.

         

(4) A jegyző által összeállított rendelet-tervezetet - megvitatás céljából - meg kell küldeni a jogi tanácsnoknak, valamint a rendelet tárgya szerint illetékes állandó bizottság(-ok)nak.



26. § (1) Az önkormányzati rendeletet a város honlapján való megjelentetéssel kell kihirdetni. Ebben az esetben a kihirdetés napja, a honlapon való megjelenés napja.


(2) Az önkormányzati rendeleteket, évente kezdődő és kihirdetésük sorrendjében folyamatos sorszámmal, továbbá évszámmal kell ellátni a következők szerint:

„Bátaszék Város Önkormányzat Képviselő-testületének ............/20.......(........) önkormányzati rendelete a…………….………………………………………ról.”


          (3) Ugyancsak a város honlapján kell megjelentetni a hatályos helyi rendeletek mindenkori egységes szerkezetbe foglalt szövegét.


10. A települési képviselő


          27. § (1) A képviselőt jogok illetik meg, illetőleg kötelezettségek terhelik.  [21]

          (2) A képviselő főbb jogai:

a)részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,

b)sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a hivatal intézkedését, a hivatal érintett dolgozója erre 3 munkanapon belül köteles érdemi választ adni,

c)bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet,

d)saját interpellációja kivizsgálásában részt vehet, 

e)a képviselő-testület az alpolgármesternek, települési képviselőnek, a bizottságok elnökeinek, tagjainak - a törvény keretei között - rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.


          (3) A képviselő főbb kötelezettségei:

a)köteles írásban vagy szóban bejelenteni a polgármesternek, ha képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen való részvételében akadályoztatva van,

b)olyan magatartás tanúsítása, mely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

c)felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, különböző vizsgálatokban,

d)a tudomására jutó állami, szolgálati titok megőrzése,

e)kapcsolattartás választópolgáraival, a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,

f)személyes érintettség bejelentése,

g)a jogszabályban előírt vagyonnyilatkozat megtétele az előírt határidőn belül.

(4) Amennyiben a képviselő elmulasztja a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét és ezt a képviselő-testület megállapítja, úgy a polgármester – írásbeli figyelmeztetés mellett – az ülés nyilvánossága előtt nyomatékosan felhívja, hogy a jövőben ez irányú kötelezettségének tegyen eleget.   [22]


11. A képviselő-testület bizottságai


28. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságai és azok létszámai:

a)Pénzügyi és Gazdasági Bizottság (rövidítése PGB) 7 fő, ebből 3 fő külsős tag,

b)Közművelődési-, Oktatási-, Ifjúsági és Sportbizottság (rövidítése KOISB) 5 fő, ebből 2 fő külsős tag,

c)Szociális Bizottság (rövidítése SZB) 5 fő, ebből 2 fő külsős tag.


          (2) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ad hoc bizottságot hozhat létre. Az ad hoc bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.


          (3) A települési képviselő egyidejűleg több bizottság tagjának is megválasztható. A bizottságok elnökeire a polgármester, míg tagjaira a polgármester és a bizottságok elnökei tehetnek javaslatot. A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület alakuló ülésén, vagy megválasztásukat követően, a képviselő-testület előtt esküt tesznek.



          29. § (1) A bizottság ülését az elnök, annak akadályoztatása esetén az általa felhatalmazott képviselő bizottsági tag hívja össze és vezeti.


          (2) A bizottsági tag, az ülésről való távolmaradását, a bizottság elnökének kell bejelentenie. Ha az összehívott bizottsági ülés a meghirdetett időpontban határozatképtelen, a bizottsági elnök 15 perces várakozás után az ülést elnapolhatja.


          (3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.


          (4) A bizottság zárt ülésére vonatkozóan az SZMSZ 11. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

         


30. § (1) A bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza az ülés helyét, idejét, a napirendet, a megjelentek nevét, a hozott döntést, a hozzászólások lényegét valamint külön indítványra a kisebbségi véleményeket. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.   [23]

          (2) A bizottság elnöke az általa vezetett bizottság tevékenységéről megválasztását követően kétévente beszámol a képviselő-testületnek.



V. Fejezet

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A TANÁCSNOK, A JEGYZŐ


1. A polgármester


          31. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

          (2) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a)segíti a képviselők munkáját,

b)ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. (A kezdeményezést, az ülést követő 3 napon belül nyújtható be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.),

c)képviseli az önkormányzatot,

d)szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

e)biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését.



2. Az alpolgármester


          32. § (1) A képviselő-testület egy fő, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, akinek tiszteletdíjára vonatkozóan a polgármester tesz javaslatot.


          (2) Az alpolgármesterre, a polgármesterre vonatkozó szabályok az irányadóak.

         

          (3) Az alpolgármester a képviselő-testület illetve a polgármester esetenkénti megbízása alapján képviseli az önkormányzatot.


3. A jogi tanácsnok

33. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára - a települési képviselők közül - jogi tanácsnokot választ.

(2) A jogi tanácsnok feladatai:

a)a rendelet-tervezetek előzetes véleményezése,

b)részt vesz az önkormányzat képviselő-testülete rendeleteinek szükségszerinti felülvizsgálatában, 

c)a képviselő-testület szervezetére, működésére vonatkozó javaslatok előzetes véleményezése,

d)a szerződések, megállapodások véleményezése, kivéve a helyi vagyonrendeletben a pénzügyi és gazdasági bizottság hatáskörébe tartozó vagyontárgyak értékesítésével kapcsolatosakat, [24]

e)a képviselő-testület által elrendelt fegyelmi eljárás lefolytatásában való közreműködés, 

f)vezetői állás betöltésére beérkező pályázatok jogi véleményezése,

g)a polgármesteri és a képviselői vagyonnyilatkozatok vizsgálatába való közreműködés,

h)részt vesz a képviselők esetleges összeférhetetlenségének vizsgálatában.

4. A jegyző és az aljegyző


          34. § (1) A jegyző vezeti a hivatalt, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben;

a)előkészíti a képviselő-testületi ülést, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b)ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c)tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésén,

d)a határozathozatal előtt – törvénysértés gyanúja esetén - törvényességi észrevételt tesz,

e)gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt aláírja.


          (2) A jegyző egyéb főbb feladatai a Mötv. 81. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően:  [25]

a)ellátja a jogszabályban előírt és hatáskörébe utalt államigazgatási feladatokat,

b)gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői és az ügyviteli feladatokat ellátó dolgozók tekintetében,

c)szervezi a hivatal jogi felvilágosító munkáját,

d)ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat.



          35. § Az aljegyző -, aki általánosságban a jegyzőt helyettesíti - a feladatait a jegyző által elkészített munkaköri leírásban foglaltak szerint látja.  [26]

35/A. § A jegyzői feladatokat, a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a KÖH szociális és szervezési csoportvezetője látja el.  [27]


2. A KÖZÖS HIVATAL


            36. § (1) Bátaszék város, valamint Alsónána és Alsónyék községek képviselő-testületei 2013. január 1-jével – a 151/2012.(XI.28.) önk.-i, a 84/2012.(XI.28.) Kt. számú és a 86/2012.(XI.28.) önk.-i határozatokkal jóváhagyott megállapodással – hozták létre a Bátaszéki Közös Önkormányzati Hivatalt (a továbbiakban: KÖH), egyúttal megállapodtak a KÖH fenntartásával kapcsolatos kérdésekben, továbbá elfogadták a KÖH új Alapító Okiratát és Szervezeti és Működési Szabályzatát is.

          (2) A KÖH - előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel - teljes jogkörű, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg az önkormányzatok igazgatás szerve. A működéséhez, fenntartásához szükséges előirányzatokat az önkormányzatok közösen határozzák meg.  [28]


(3) A KÖH az alábbiak szerint, irodákra és csoportokra tagozódik:

a)Hatósági Iroda

ezen belül: Szociális és Szervezési Csoport

b)Pénzügyi Iroda

c)Városüzemeltetési Iroda.

(4) A KÖH az érintett önkormányzatok képviselő-testületei által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat alapján működik és látja el feladatait.  [29]

          37. § A KÖH a helyi nemzetiségi önkormányzatok működéséhez, döntéseik előkészítéséhez és azok végrehajtásához az alábbi segítséget adja:

a)a nemzetiségi önkormányzatok üléseinek előkészítése (meghívók készítése, kiküldése),

b)jegyzőkönyvek helyszíni vezetése, majd elkészítése,

c)határozati kivonatok elkészítése és kézbesítése,

d)a nemzetiségi önkormányzatok pénzügyi döntéseivel kapcsolatos feladatok ellátása, segítség nyújtás a költségvetésük tervezéséhez, végrehajtásához.  [30]

         


38. §  [31]


VI. Fejezet

A TÁRSULÁSOK


          39. § A képviselő-testület, társulás útján ellátott feladatainak felsorolását az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza.


VII. Fejezet


HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS,

LAKOSSÁGI FÓRUMOK

1. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés


40. § Helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre kizárólag a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló helyi rendeletben foglalt szabályok maradéktalan betartásával kerülhet sor.  [32]

2. Lakossági fórumok


          41. § (1) A képviselő-testület évente, legalább egyszer közmeghallgatást tart, az önkormányzat éves költségvetésének elfogadását követően.

          (2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendi pontjairól a lakosságot a hivatal hirdetőtábláján, illetve a város honlapján kell tájékoztatni, a közmeghallgatást megelőzően legalább 10 nappal.

         

          (3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek elkészítésére és tartalmára az SZMSZ 24. §-ban foglalt előírások vonatkoznak.



VIII. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI


 1. Az önkormányzat vagyona


42. § (1) Az önkormányzat vagyonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket, szabályokat a helyi vagyonrendelet (a továbbiakban: Vagyr.) tartalmazza, melyben a képviselő-testület megállapítja többek között:  [33]

a)a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,

b)a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni e vagyontárgyakkal való rendelkezés során,

c)a vagyontárgyak elidegenítésére, megterhelésére és vállalkozásba való bevitelére vonatkozó szabályokat.


          (2) Az önkormányzat - vagyonának növelése valamint helyi közszolgáltatás ellátása érdekében - részt vehet gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formájára és módjaira a Vagyr.-ben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.



2. Az önkormányzat költségvetése


          43. § (1) A képviselő-testület városi önkormányzat mindenkori éves költségvetését helyi rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait a mindenkor hatályos államháztartási törvény, míg a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az éves állami költségvetési törvény határozza meg.


          (2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.

          a) Az első forduló (koncepció) főbb elemei:

aa)a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembe vétele,

ba)az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő alapos elemzése,

ca)bevételi források, azok bővítésének lehetőségei,

da)kiadási szükségletek meghatározása,

ea)szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása,

fa)várható döntések hatásainak előzetes elemzése.

          b.) A második forduló főbb elemei:

a)a képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet-tervezetét,

b)a költségvetési tervezet tartalmazza;

ba) bevételi forrásokat,

bb) a működési, fenntartási előirányzatokat (önálló költségvetési szervenként),

bc) a felújítási előirányzatokat célonként,

bd) a fejlesztési feladatokat feladatonként,

be) az általános és a céltartalékot.

         


3. Az önkormányzat gazdálkodása


          44. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a hivatal látja el. E körben feladatai:

a)a központi jogszabályokban előírt módon és határidőben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a MÁK Tolna megyei Igazgatósága részére, 

a)beszedi az önkormányzat saját bevételeit,

b)"leigényli" a címzett és céltámogatásokat,

c)gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények – „kiskincstári” rendszerben történő - pénzellátásáról,

d)biztosítja az önkormányzat könyvvitelének szabályszerű vezetését,

e)biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,

f)elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát és csatolja az éves költségvetési beszámolóhoz,

g)gondoskodik az önkormányzat tartozásainak kiegyenlítéséről.


          (2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények az alapító okiratukban foglaltaknak megfelelően gazdálkodnak, az éves költségvetési rendeletben meghatározott szabályok szerint. Az intézmények részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület módosíthatja.



4. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése


          45. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.


(2) A képviselő-testület és költségvetési szervei gazdálkodásának ellenőrzését - társulás keretében - a Szekszárd és Térsége Önkormányzati Társulás látja el.  [34]



IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


          46. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.


(2) A SZMSZ-ben nem szabályozott kérdésekben a Mötv. előírásait értelemszerűen alkalmazni kell.   [35]

         

          (3)  [36]




B á t a s z é k  , 2014. március 14.






        B o g n á r   Jenő                                                                          S k o d a    Ferenc

             polgármester                                                                                       jegyző

                                                                                                               




1. melléklet a 2/2011.(II.01.) önk.-i rendelethez   [37]



A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök




a.) a szociális feladatok körében:


e)hajléktalanok átmeneti segélyezése.

f)helyi autóbusz-közlekedési támogatás megállapítása,

g)albérleti támogatás megállapítása.  


b.) a lakásgazdálkodás körében:


h)az önkormányzati lakásokkal kapcsolatos bérlőkijelölési jog gyakorlása.


c.) az állattartással kapcsolatos feladatkörében:

d)az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokon haszonállat tartásához való előzetes hozzájárulás,

e)meghatározott esetben kezdeményezheti az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanon és szolgálati lakásban kedvtelésből tartott állatok további tartásának korlátozását vagy megtiltását.   [38]


d) egyebek

i)a városi címer használatának engedélyezése.


e) az önkormányzattal szemben fennálló Ptk. szerinti kintlévőségekkel kapcsolatban:

Méltányosság keretében eltörölheti az 50.000.- Ft-ot el nem érő, a tőketartozás körébe nem tartozó és az önkormányzattal szemben fennálló tartozást. Ezen döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatnia kell.  



1/a. melléklet a 2 /2011.(II.1.) önk.-i rendelethez  [39]



A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatáskörök




a.) a szociális feladatok körében:


a)köztemetés engedélyezése


b.) a közterület használatával kapcsolatos feladatkörben:


b)a zöld- és közterület rendeltetésétől eltérő célra történő használatának engedélyezése,

c)a közterület, vagy annak burkolatának megbontása,

d)az önkormányzati közút nem közlekedési célra történő igénybevételének engedélyezése,

e)közterületen történő szeszesital árusításának engedélyezése,

f)közterületen történő zenéléshez az engedély megadása,

g)közterületen történő hirdetmény elhelyezésének engedélyezése.


c.) a közterület-felügyelet működésével kapcsolatos feladatkörében:


Elrendelheti, hogy a közterület-felügyelő vagyonvédelmi feladatai ellátása során az önkormányzat tulajdonában lévő területet (épületet, építményt stb.) lezárja, megakadályozza, hogy oda illetéktelen személy belépjen és az illetéktelenül ott tartózkodókat, eltávolítsa.



2. melléklet a 2/2011.(II.01.) önk.-i rendelethez



Bátaszék Város Önkormányzat Képviselő-testületének bizottságaikra átruházott és

az általuk ellátandó főbb feladatkörök.



Pénzügyi és Gazdasági Bizottság:

  • véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámolók tervezeteit,
  • figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulását,
  • vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését,
  • véleményezi az évközi előirányzat módosításokat,
  • véleményezi a pénzügyi-gazdálkodási, adóügyi témakörben készült előterjesztéseket,
  • ellenőrzi a helyi adók kivetését, az adóbehajtási feladatokat,
  • véleményezi a vagyongazdálkodással kapcsolatos előterjesztéseket,
  • részt vesz a pénzügyi témájú önkormányzati rendeletek szerkesztésében,
  • minden esetben véleményezi a vállalkozásba történő belépést, alapítványhoz való csatlakozást, közérdekű kötelezettségvállalást,
  • előkészíti és véleményezi képviselő-testületi jóváhagyás előtt a településfejlesztési tervet, szabályozási tervet és a helyi építési szabályzatot,
  • véleményezi az építési jogszabályok által a képviselő-testület hatáskörébe utalt feladatok végrehajtásáról szóló előterjesztéseket,
  • véleményezi a településfejlesztéssel, kommunális feladatokkal, önkormányzati intézmények karbantartásával, felújításával kapcsolatos előterjesztéseket,
  • engedélyezi az önkormányzat valamennyi intézménye részére a br. 100.000.- Ft-ot el nem érő önkormányzati bevételek (lakbér, bérleti díj, étkezési-szociális térítési díj) elengedését,
  • 100.000.- Ft-ot meg  nem haladó  értékű  egyéb ingatlanok és 500.000.- Ft-ot meg nem haladó építési telkek elidegenítése.
  • előzetes hozzájárulást ad a vagyonkezelő szerv részére 100.000.- Ft értéket meghaladó értékű ingó vagyontárgy elidegenítéséhez, selejtezéséhez,

–előzetes hozzájárulást ad a vagyonkezelő szervre bízott forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon két évet meghaladó időtartamú bérbeadásához,

–bejelentés esetén elvégzi a polgármesteri és a képviselői vagyonnyilatkozatok vizsgálatát,

–elvégzi a képviselők esetleges összeférhetetlenségének vizsgálatát,

–javaslattétel a polgármester illetményére, juttatására, kedvezményeire és jutalmazására.


Közművelődési-, Oktatási,  Ifjúsági és Sportbizottság:    [40]

  • részt vesz a nevelési és közművelődési intézmények, valamint az ifjúsági és sportfeladatokra jutó költségvetés kereteinek kialakításában,
  • figyelemmel kíséri a nevelési és közművelődési intézmények tárgyi és személyi feltételeit,
  • megtárgyalja a feladatkörébe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket,
  • javaslatot tehet közművelődési intézmények létrehozására, összevonására, megszüntetésére,
  • ellenőrzi a képviselő-testület közművelődési, ifjúsági és sport tárgyú határozatainak végrehajtását,
  • véleményezi a nevelési és közművelődési intézmények vezetői pályázatait,
  • javaslatot tesz a képviselő-testületnek ifjúsági, kulturális és sportegyesületek, szervezetek, csoportok anyagi támogatására,
  • figyelemmel kíséri a városi sportlétesítmény működésével kapcsolatos tevékenységeket,
  • részt vesz az önkormányzat által szervezendő kulturális és tömegsport események előkészítésében és lebonyolításában,
  • figyelemmel kíséri a helyi ifjúsági- és sportegyesületek tevékenységét, munkájukhoz segítséget nyújt,
  • javaslatot tesz a " Díszpolgár ", a " Pro Urbe Bátaszék ", valamint a „Kiváló Pedagógus Cím” kitüntetésben részesítendő személyére,
  • elbírálja a képviselő-testület által a bizottság hatáskörébe utalt alapokra érkező pályázatokat, támogatási kérelmeket
  • a Városi Óvoda (ezen belül a bölcsőde) nyári és heti nyitva tartásának véleményezése,   [41]
  • az óvoda nevelési éve előkészítésének, valamint a beíratási felhívások közzétételének véleményezése,
  • az önkormányzat külkapcsolataival kapcsolatos feladatok ellátása,
  • a tárgyévi kulturális rendezvénynaptár jóváhagyása.  [42]

Szociális Bizottság:

  • véleményezi az éves szociálpolitikai keret kialakítását,
  • véleményezi a képviselő-testület elé kerülő egészségügyi és szociálpolitikai témájú előterjesztéseket,
  • ellenőrzi a hivatal szociálpolitikai tevékenységét,
  • figyelemmel kíséri a helyi szociális témájú rendeletekből eredő feladatok végrehajtását,
  • képviselője útján részt vesz a környezettanulmányok elkészítésében,
  • figyelemmel kíséri az egészségügyi alapellátás helyzetét, személyi, tárgyi feltételeit,
  • elbírálja a helyi szabályozás útján hatáskörébe utalt kérelmeket,
  • elbírálja a szociális bérlakásokra beérkezett pályázatokat, 
  • véleményezi a szociális intézmény vezetőjének kinevezését,
  • munkakapcsolatot tart a Gondozási Központ vezetőjével, dolgozóival,
  • nem bátaszéki városi óvodába járó gyermekek (tanulók) étkezési személyi térítési díjkedvezményének megállapítása.
  • önkormányzati lakbértámogatás megállapítása iránti kérelmek elbírálása.  [43]


3. melléklet a 2/2011.(II.1.) önk.-i rendelethez   [44]


a képviselő-testület társulás útján ellátott feladatai



Társulás neve


Ellátott feladat


Létrehozás időpontja


Elfogadó határozat száma



Mikrotérségi Óvoda és Bölcsőde Intézmény-fenntartó Társulás



óvodai ellátás, bölcsődei ellátás, gyermek és közétkeztetés


2013. július 1.

(de előtte folyamatosan 2009. május 1-től) – határozatlan időre



127/2013.(VI.13.) önk-.i


Társadalmi Ellenőrző és Tájékoztató Társulás



2011. október 4.

(előtte folyamatosan 1997. április 4-től)



33/2013.(II.21.) önk.-i                              


Bátaszék és Környéke Önkormányzatainak Egészségügyi, Szociális és Gyermekjóléti Intézmény-fenntartó Társulás



családsegítés, nappali ellátás, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, gyermekjóléti szolgálat, központi háziorvosi ügyelet



2013. július 1.

(de előtte folyamatosan 1998. február 12. illetve 1997. január 1.) - határozatlan időre



124/2013.(VI.13.) önk.-i


A bátaszéki szennyvíztelep fejlesztő, Bátaszék, Báta szennyvízcsatorna hálózat építő Önkormányzati Társulás


A Vgtv.) 4. § (2) és (3) bekezdésében, a 7. § (1) bekezdés a.) pontjában, valamint a 7/A. § (1), (2) és (3) bekezdéseiben meghatározott feladatok ellátása.


2013. július 1-től


130/2013.(VI.13.) önk.-i


Cikói Hulladékgazdálkodási Társulás)



hulladékgazdálkodás


2013. július 1-től (de előtte folyamatosan 2009. március 16tól) - határozatlan időre


118/2013.(VI.13.) önk.-i

Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társulás



közösségi pszichiátriai ellátás, utcai szociális munka, gyermekek átmeneti otthona fenntartása,


2013. július 1.

(előtte folyamatosan

2005. április 1-től) – határozatlan időre


116/2013.(VI.13.) önk.-i


Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási Társulás


a 3. életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek nappali ellátása



2013. július 1.

(de előtte folyamatosan 2007. október 1-jétől) - határozatlan időre



117/2013.(VI.13.) önk.-i


Dél-Tolna Aqua Ivóvízminőség Javító Önkormányzati Társulás



Ivóvíz-minőség javítása


2010. május 14-től -

határozatlan időre


135/2013.(VII.9.) önk.-i


Szekszárd és Térsége Önkormányzati Társulás


-területfejlesztés

-közösségi buszok működtetése

-belső ellenőrzési feladatok ellátása

-

-turizmusfejlesztés, idegenforgalom

-

-


2013. július 1-től –

határozatlan időre


206/2013.(XI.28.) önk.-i


Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás




2011. január 1-jétől –

határozatlan időre


203/2010.(XI.9.) önk.-i


Első Magyar Önkormányzati Vízi-közmű és Közszolgáltatási Társulás        


viziközművek (ivóvíz és szennyvíz) üzemeltetése



2012. március 16-tól -

határozatlan időre


90/2013.(IV.29.) önk.-i


[1]

  a rendeletet Bátaszék város képviselő-testülete a 2011. január 20-i ülésén fogadta el

[2]

  az 1. § (3) bekezdése a18 /2012.(XII.28.) önk.-i rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

   Hatályos 2013. január 2-ától.

[3]

   a 2. § (2) bekezdése a 4/2013.(III.1.) önk.-i rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

     Hatályos 2013. március 1-jétől.

[4]

   a 4. § (2) bekezdés harmadik mondata a 15/2013.(VI.24.) önk.-i rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

    Hatályos 2013. július 1-jétől.

[5]

  a 4. § (2) bekezdésének első mondata a 4/2013.(III.1.) önk.-i rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.   

    Hatályos 2013. március 1-jétől.

[6]

  az 5. § (3) bekezdését hatályon kívül helyezte a18/2012.(XII.28.) önk.-i rendelet 8. § (3) bekezdése.

    Hatályos 2013. január 2-ától.

[7]

  az 5. § (5) bekezdés d.) pontjában  szereplő dőlt betűs szót beiktatta a 18/2012.(XII.28.) önk.-i rendelet 8. § (2)

    bekezdése. Hatályos 2013. január 2-ától

[8]

   a 6. § (1) a) – m) pontjai az 5/2014.(III.14.) önk.-i rendelet 18. § (3) bekezdés a.) pontjával megállapított

    szöveg. Hatályos 2014. március 14-től.

[9]

   a 6. § (5) bekezdését hatályon kívül helyezte a 4/2013.(III.1.) önk.-i rendelet 14. § (2) bekezdés b) pontja.

    Hatályos 2013. március 1-jétől.

[10]

   a 7. § (3) bekezdésének utolsó mondatát beiktatta a 4/2013.(III.1.) önk.-i rendelet 3. §-a.

    Hatályos 2013. március 1-jétől.

[11]

   a 8. § (1) bekezdés d) pontját beiktatta a 4/2013.(III.1.) önk.-i rendelet 4. §-a. Hatályos 2013. március 1-jétől.

[12]

  a 8. § (1) bekezdés f.) pontjában szereplő dőlt betűs szót beiktatta a18/2012.(XII.28.) önk.-i rendelet 8. § (2)

    bekezdése. Hatályos 2013. január 2-ától

[13]

   a 8. § (2) d) pontját hatályon kívül helyezte a 4/2013.(III.1.) önk.-i rendelet 14. § n(2) bekezdés b) pontja.

     Hatályos 2013. március 1-jétől.

[14]

   a 9. § a 4/2013.(III.1.) önk.-i rendelet 5. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2013. március 1-jétől.

[15]

   a 11. § (2) bekezdése a 4/2013.(III.1.) önk.-i rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

      Hatályos 2013. március 1-jétől.

[16]

   a 18. § (1) bekezdés bevezető mondata a 4/2013.(III.1.) önk.-i rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

     Hatályos 2013. március 1-jétől..

[17]

   a 18. § (1) bekezdés c) pontját hatályon kívül helyezte a 4/2013.(III.1.) önk.-i rendelet 14. § (2) bekezdés b)

      pontja. Hatályos 2013. március 1-jétől.

[18]

  a 18. § (1) bekezdés e.) és g.) pontját hatályon kívül helyezte a18/2012.(XII.28.) önk.-i rendelet 8. § (3)

     bekezdése. Hatályos 2013. január 2-ától.

[19]

  a 25. § (1) bekezdésében szereplő dőlt betűs szót beiktatta a18/2012.(XII.28.) önk.-i rendelet 8. § (2)

    bekezdése. Hatályos 2013. január 2-ától.

[20]

   a 25. § (2) bekezdés d.) pontjában  szereplő dőlt betűs szót beiktatta a182012.(XII.28.) önk.-i rendelet 8. §

    (2) bekezdése. Hatályos 2013. január 2-ától

[21]

  a 27. § (1) bekezdése a 4/2013.(III.1.) önk.-i rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

    Hatályos 2013. március 1-jétől.

[22]

   a 27. § (4) bekezdését beiktatta a 15/2013.(VI..24.) önk.-i rendelet 2. §-a. Hatályos 2013. július 1-jétől.

[23]

   a 30. § (1) bekezdés első mondata az 5/2014.(III.,14.) önk.-i rendelet 18. § (3) bekezdés b.) pontjával, míg

     második mondata a 4/2013.(III.1.) önk.-i rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

     Hatályos 2014. március 14-től illetve 2013. március 1-jétől.

[24]

  a 33. § (2) bekezdés d) pontja a 4/2013.(III.1.) önk.-i rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

    Hatályos 2013. március 1-jétől.

[25]

  a 34. § (2) bekezdésében szereplő dőlt betűs szót beiktatta a 18/2012.(XII.28.) önk.-i rendelet 8. § (2) bekez-

    dése. Hatályos 2013. január 2-ától.

[26]

   a 35. § a18/2012.(XII.28.) önk.-i rendelet 4. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2013. január 2-ától.

[27]

   a 35/A. §-t beiktatta a 15/2013.(VI.24.) önk.-i rendelet 3. §-a. Hatályos 2013. július 1-jétől.

[28]

   a 36. § (1) – (2) bekezdés és a címe a 18/2012.(XII.28.) önk.-i rendelet 5. § (1) bekezdésével megállapított

     szöveg. Hatályos 2013. január 2-ától.

[29]

   a 36. § (3) – (4) bekezdése a 18/2012.(XII.28.) önk.-i rendelet 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

    Hatályos 2013. január 2-ától.

[30]

  a 37. §-ban szereplő dőlt betűs szót beiktatta a 18/2012.(XII.28.) önk.-i rendelet 8. § (2) bekezdése.   

     Hatályos 2013. január 2-ától

[31]

  a 28. §-t hatályon kívül helyezte a18 /2012.(XII.28.) önk.-i rendelet 8. § (3) bekezdése.

    Hatályos 2013. január 2-ától.

[32]

  a 40. § a 4/2013.(III.1.) önk.-i rendelet 11. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2013. március 1-jétől.

[33]

  a 42. § (1) bekezdés bevezető mondata a 4/2013.(III.1.) önk.-i rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

     Hatályos 2013. március 1-jétől.

[34]

   a 45. § (2) bekezdését az 5/2014.(III.14.) önk.-i rendelet 18. § (3) bekezdés c.) pontja állapította meg.

     Hatályos 2014. március 14-től.

[35]

   a 46. § (2) bekezdése a 18/2012.(XII.28.) önk.-i rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

     Hatályos 2013. január 2-ától. A (2) bekezdésből az „és az Ötv.” szövegrészt hatályon kívül helyezte a

     4/2013.(III.1.) önk.-i rendelet 14. § (2) bekezdés b.) pontja. Hatályos 2013. március 1-jétől.

[36]

  a 46. § (3) bekezdését hatályon kívül helyezte a 4/2013.(III.1.) önk.-i rendelet 14. § (2) bekezdés b.) pontja.

     Hatályos 2013. március 1-jétől.

[37]

  a rendelet 1. melléklete a 15/2013.(VI.24.) önk.-i rendelet 1. mellékletével megállapított szöveg.

    Hatályos 2013. július 1-jétől.

[38]

 az 1. számú melléklet e) pontja a 4/2013.(III.1.) önk.-i rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.

    Hatályos 2013. március 1-jétől.

[39]

 az 1/a. mellékletet beiktatta a 15/2013.(VI.24.) önk.-i rendelet 5. § (2) bekezdése.

    Hatályos 2013. július 1-jétől.

[40]

  a bizottság nevét az 5/2014.(III.14.) önk.-i rendelet 18. § (3) bekezdés d.) pontja állapította meg.

    Hatályos 2014. március 14-től.

[41]

  e francia bekezdés a 125/2013.(VI.24.) önk.-i rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

    Hatályos 2013. július 1-jétől.

[42]

 az utolsó francia bekezdést az 5/2014.(III.14.) önk.-i rendelet 18. § (3) bekezdés e.) pontja iktatta be.

    Hatályos 2014. március 14-től.

[43]

   a két bizottság feladat- és hatáskörét a 18/2012.(XII.28.) önk.-i rendelet 7. §-a állapított meg.

     Hatályos 2013. január 2-ától.

[44]

 a 3. melléklet az 5/2014.(III.14.) önk.-i rendelet 15. mellékletével megállapított szöveg. Hatályos 2014. március 14-től.